(1) A rendelet személyi hatálya Leányfalu közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató természetes személyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre. Tárgyi hatálya a közterületek tisztántartására, valamint az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedésekre terjed ki. Tárgyi hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(2) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól tartózkodni.

(3) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni. Többlakásos ingatlanok, kereskedelmi egységek esetén igazolható módon évente legalább egy alkalommal:

(4) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.törvény (Ht.) 2023. július 1-én hatályba lépett módosítása kapcsán megszűnt a helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos feladat-ellátási kötelezettsége. Leányfalu Nagyközség közigazgatási területén keletkező vegyes települési szilárd, elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, fém- és üveghulladék zöldhulladék, veszélyes hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését és a lomtalanítást a MOHU Budapest Zrt. végzi. A lakosság az aktuális hulladéknaptár, a kommunális, elkülönített hulladékgyűjtés, lomtalanítással, egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatban a https://mohubudapest.hu/ oldalon, és a település honlapján https://leanyfalu.hu/mindennapok/hulladekszallitas is tájékozódhat.

(1) E rendelet alkalmazásában:

(2) E rendeletben nem szabályozott fogalmak esetében a Ht-ben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott fogalmakat kell érteni.

(1) A köztisztaságot sértő magatartásnak minősül különösen:

(2) Az állattartó a közterületen a felügyelete alatt álló állat által okozott szennyezés megszüntetéséről (eltakarításáról) köteles gondoskodni.

(3) Aki a közterületen - engedély nélkül - hulladékot rak le, vagy azt bármely módon beszennyezi, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani.

(4) Ha a kötelezett a (3) bekezdésben foglalt felszólításban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, az elszállításról – a kötelezett költségére és felelősségére – csak érvényes hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető a hulladék gyűjtése, szállítása jelen rendelet 5. § (6)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint.

Az Önkormányzat gondoskodik a településen az alábbi köztisztasági szolgáltatásokról:

(1) E fejezet alkalmazásában elhagyott hulladék: Az ingatlanon más által, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett, vagy elhagyott hulladék.

(2) Az Önkormányzat lakossági bejelentés alapján, vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül megkísérli az elhagyott hulladék felderítését. Közterületen az elhagyott hulladék pontos felderítése a Leányfalui Polgármesteri Hivatal és a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság munkatársai feladatkörébe tartozik.

(3) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, megállapítja a hulladék tulajdonosát, vagy korábbi birtokosát. A helyszíni szemle eredménye alapján dönt a feljelentés megtétele felől.

(4) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, az elhagyott hulladék felderítője a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál, aki a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV tv. 14. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján intézkedését megteszi az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(5) A Leányfalui Polgármesteri Hivatal és a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság munkatársai az engedély nélküli hulladék elhelyezésével leginkább érintett közterületi és magántulajdonú ingatlanokat rendszeresen ellenőrzik.

(6) Aki közterületen engedély nélkül hulladékot helyez el, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területen keletkezett károkat helyreállítani. Ha az engedély nélküli hulladék lerakója ennek a felszólításban meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról a kötelezett költségére és felelősségére az Önkormányzat a vele szerződésben álló, érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezet útján. A ráfordított költségek behajtása iránt az Önkormányzat minden esetben eljárást kezdeményez.

(7) Az Önkormányzat a közterületen elhagyott hulladékról a tudomást szerzést követően azonnal megteszi a bejelentését a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(8) Az összegyűjtés és az elszállítás költségeit az Önkormányzat a költségvetésében biztosítja, majd a felmerült költéségek kimutatását megküldi a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(1) A nagyközség területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól, invazív növényektől megtisztítani, a 20 cm-nél magasabb füvet levágni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy a kerítésüket határoló sövénysor 30 cm-nél nem nyúljon át a közterületre. Kötelesek az ingatlanuk előtti közterületre engedély nélkül ültetett fák ápolásáról, gallyazásáról, kiszáradt faegyed esetén kivágásról gondoskodni Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről szóló, 24/2020. (XI.26.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint.

(2) Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(3) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. Az ingatlanhasználó az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetve, ha a járda melletti zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), és a járdaszakasz melletti nyílt árok (kivéve 11-es számú főút melletti árok) és ennek műtárgyai tisztítását köteles rendszeresen, kézi tisztán tartása esetén porképzés nélkül elvégezni. A szennyezést, hulladékot úgy kell összeseperni, hogy az a közútra ne kerüljön és a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási szeméttel együtt el kell szállítattni.

(4) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani és egy hulladékgyűjtő edényzet kihelyezéséről, rendszeres ürítéséről gondoskodni függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(5) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt, a nyitvatartás ideje alatt a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani, cégtáblájukat karban tartani, tisztán tartani.

(6) A kirakatot, cégtáblát, reklámtáblát, egyéb reklámfelületet, valamint a telephelyre utaló közúti jelzőtáblát az ingatlanhasználó, illetve az köteles tisztán tartani, akinek érdekében kihelyezték.

(7) Ingatlanon belüli garázsvásár havonta egy alkalommal, a NAV adózási szabályai és a településkép védelméről szóló helyi önkormányzati rendelet betartása mellett végezhető.

(8) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége az ingatlanán, valamint a járda mellett növő gaz, invazív növényzet kiirtása különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(9) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(10) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból baleset ne származzon.

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, vagy kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan használója, vagy tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz-és robbanásveszélyes anyagot) a köz-csatorna víznyelő aknájába vagy a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

(5) Az épület használója, illetve tulajdonosa − a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint – gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(6) A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását.

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.

(6) Az 1 m3-nél nagyobb lomhulladék, építési és bontási törmelék ingatlanon belüli tárolását a befejezett építkezéstől, bontástól, felújítástól számított 30 napon-egyedi méltánylást igénylő esetben legkésőbb hat hónapon belül meg kell szüntetni.

(1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, csontot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(1) A nagyközség közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(3) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz (járművel díj ellenében végzett tevékenység) használt jármű − a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – közúton vagy más közterületen nem tárolható.

(4) Ha az üzembentartó a közúti közlekedési szolgáltatást, legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet a közúton vagy más közterületen is tárolhatja.

(5) A közterületen hagyott, engedély nélkül tárolt roncs autók elszállítása a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság intézkedése alapján történik.

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(3) Járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is, hóesés után 6 órán belül el kell takarítani.

(1) Kerti hulladékot kizárólag komposztálással, az arra jogosult hulladékkezelőnek történő központilag szervezett vagy saját költségen történő átadással lehet kezelni.

(2) Száraz, nem komposztálható avar és kerti hulladék nyílt téri égetése tilos, az égetésre egyebekben a mindenkor hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak az irányadók.

(3) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező kerti zöldhulladékokat a házhoz menő kerti zöldhulladék gyűjtési területeken külön gyűjti úgy, hogy:

(4) Társasházakban zajos munka (például falvésés) a társasházi törvényen alapuló házirendben meghatározottak szerint végezhető.

(5) Egyéb ingatlanok területén munkavégzéssel kapcsolatos zajt keltő tevékenység (motoros sövény- és fűnyírás, fakivágás, kerti traktor működtetése, motorzajjal, kalapálással járó karbantartási, javítási, bontási, építési munkálatok)

(6) Közterületen a (4) bekezdésben felsorolt tevékenységek, továbbá teher- és munkagépjármű forgalommal, üzemeltetéssel járó szállítási- és kivitelezési munka hétköznapokon 7:00 és 20:00 óra között, szombaton 8:00 és 12:00 óra között engedélyezett.

(7) Korlátozás nélkül végezhető zajkeltéssel együtt járó munka, ha élet- és balesetveszély, közüzemi üzemzavar elhárítását szolgálja, azonban kizárólag az elhárításhoz szükséges mértékben.

(8) A (3-5) bekezdésben felsorolt tevékenységek folytatása az engedélyezett időszakon túl tilos.

(9) Jelen rendeletben meghatározott tevékenységek zajforrásaitól származó környezeti zajterhelés nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet (továbbiakban: Határérték rendelet) 1. mellékletében meghatározott határértékeket.

(10) A zajkibocsátási határértékek megállapítása során Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletében foglalt övezeti besorolást kell figyelembe venni.

(1) Vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken vízöblítéses rendszerű illemhelyeket kell létesíteni. Vízhálózattal ellátott ingatlanokon vízöblítéses illemhelyek abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvíz a közműcsatornába beköthető. Vízhálózatba be nem kötött ingatlanon az építésügyi előírásoknak megfelelően űrgödrös illemhelyet kell létesíteni.

(2) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken (táborokban, mezőgazdasági munkaterületeken stb.) a közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is elhelyezhetők.

(3) Minden magán- és közhasznú illemhelyet − beleértve a vizeldét és a nyitott gödrű illemhelyeket is – állandó használható állapotban, jó karban és tisztán, vízmentesen kell tartani. Űrgödrös illemhelyeknél a résmentességet biztosítani kell.

(4) A fekália tárolókat (árnyékszékeket, űrgödröket, latrinákat) a szükségeshez képest ki kell üríteni és tartalmukat el kell szállítani. Azokon a helyeken, ahol a fekália tároló kiürítése kézi eszközzel történik, a kiürítést és elszállítást október 1-től március 31-ig terjedő időszakban 20 órától 05 óráig, április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban 22 órától 04 óráig szabad végezni.

(5) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése csak zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet, kivéve, ha az ingatlanra vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzatban eltérő előírás található.

(6) Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése (építkezés, járműmosás stb.) céljára igénybe venni csak a szolgáltató és a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet.

(1) A közterületeken, továbbá az építési és felvonulási területeken – amennyiben azok a közösség számára megnyitottak − a jelen önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzéséről a Leányfalui Polgármesteri Hivatal erre kijelölt munkatársa, valamint a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság alkalmazásában álló rendésze útján gondoskodik.

(2) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa, kezelője, vagy használója e rendeletben meghatározott szabályokat nem tartja be és magatartása nem minősül szabálysértésnek, vagy súlyosabb büntető rendelkezések hatálya alá tartozó cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból, a Leányfalui Polgármesteri Hivatal ügyintézőjének, illetve a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság rendészének észlelése alapján indul, ideértve azt az esetet is, amikor állampolgári vagy más szervezet, hatóság által tett bejelentés alapján a rendész meggyőződik a magatartás megvalósításáról.

(4) A bírságot úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(5) A közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság követelményét.

(6) A kiszabható helyszíni bírság felső határa természetes személyek esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint lehet.

(7) A helyszíni bírság kiszabására a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság alkalmazásában álló rendész jogosult.

(8) A helyszíni, vagy a közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés is alkalmazható, amennyiben a magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a jogsértés összes körülményeiből arra lehet következtetni, hogy ez az intézkedés is kellő visszatartó erőt jelent annak érdekében, hogy a szabályszegő a jövőben ne tanúsítson a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást, illetve a jogellenes magatartás megszűntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható.

Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.