Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről
Hatályos: 2025. 05. 01Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről
[1] Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek egyéni igénybevétele kereteinek meghatározása, az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeinek meghatározására
[2] a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §.(1) bekezdésében kapott felhatalmazása
[3] a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.évi LXXVIII. törvény 34. §.(3), 54. §.(3), 58. §.(3), 80. §.-ában, valamint 2. mellékletében , az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdésének a) és e) pontjaiban, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró Tápiószele városban működő bérlői és bérbeadói érdek képviseleti szervezetek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Bevezető rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Tápiószele Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló helyiségek listáját az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat, vagy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv a feladatai ellátásához biztosított lakást a szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával adhatja bérbe. A lakásbérleti szerződés tartalmazza, hogy:
a) A lakásbérleti szerződés határozott időtartamra jön létre, legfeljebb a költségvetési szervvel, mint munkáltatóval létrejött foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásáig tartó időre szól.
b) ha a bérlő a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a határozott időtartam előtt megszünteti, a bérleti jogviszonya megszűnik, elhelyezésre nem tarthat igényt.
c) a bérlő a lakásba más személyt csak a munkáltató előzetes hozzájárulásával fogadhat be, és
d) a munkáltató előzetes hozzájárulásával köthető lakáscsere szerződés.
(4) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
1. Pályáztatás útján piaci alapon;
2. szociális helyzet alapján,
3. lakáscsere;
4. lakásbérleti jog folytatása;
5. lakásbérleti szerződés meghosszabbítása;
6. közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadás;
7. önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél közfeladat ellátásában résztvevők részére történő bérbeadás:
a) szolgálati lakás bérbeadás;
b) kríziselhelyezés céljából történő bérbeadás;
8. lakásgazdálkodási cél alapján történő bérbeadás;
9. a lakás korábbi bérlője részére történő bérbeadás;
10. jogcím nélküli lakáshasználat rendezése;
11. bérlőtársi jogviszony létesítése;
12. bérlőtársi jogviszony módosítása;
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel, rendőrséggel, egészségügyi intézménnyel, oktatási intézménnyel, vagy szolgáltatóval, mint munkáltatóval kötött munkavégzésre irányuló jogviszony,
2. háztartás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fogalom,
3. munkavállaló: a foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
4. jogszerűen együtt költöző: az a természetes személy, aki a lakás bérbeadását igénylő vagy arra pályázó személlyel együtt költözik a lakásba és az 5. pontban meghatározott feltételeknek megfelel,
5. jogszerűen együtt lakó: az a természetes személy, akit a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakás tv.) rendelkezéseire tekintettel a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be, vagy akit a bérlő a bérbeadó vagy – bérlőkijelölési joggal érintett lakás esetén – a bérlőkijelölési jog jogosultja hozzájárulásával fogadott be,
6. nyugdíjas: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti öregségi nyugdíjban részesülő személy,
7. személyes adat: az Info tv. 3. § 2. pontja szerinti fogalom,
8. szolgálati lakás: a lakáshasznosítási javaslatban ekként kijelölt lakóépület, épületszárny, önálló lépcsőházzal rendelkező épületrész, vagy önálló rendeltetési egység.
3. § A Képviselő-testület dönt a bérbe adható lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek:
a) értékesítéséről,
b) dönt az önkormányzati lakásvásárlás részletfizetésének engedélyezéséről, az önkormányzati tulajdonú lakás elővásárlási joggal rendelkező részére történő értékesítéséről.
c) a lakások besorolásáról.
4. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a tulajdonosi, bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó hatásköröket átruházta a polgármester, részére.
(2) A polgármester:
a) dönt annak kérelméről, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik, közérdekű feladat megoldására, ajánlattétel mellőzésével, egyedi elbírálással
b) dönt a bérlő személyének kiválasztásáról és a bérleti jogviszony időtartamáról, valamint a lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról.
c) ellátja a bérbeadói hozzájárulás megadását vagy megtagadását lakásbérlet tekintetében a lakásba történő befogadás esetén,
d) dönt a bérleti jogviszonyról történő lemondás elfogadását,
e) ellátja a bérbeadás jogcímének meghatározását üres vagy megüresedő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén,
f) dönt a részletfizetés és halasztás engedélyezését a bérleti díjfizetés tekintetében,
g) ellátja a bérlői kezdeményezésre irányuló komfortfokozat emelését célzó munka engedélyezését,
h) dönt a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá és komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel való ellátása iránti kérelmekről,
i) ellátja a bérbeadói hozzájárulás megadását vagy megtagadását átalakítás, korszerűsítés elvégzése esetén,
j) ellátja a lakás rendeltetésszerű használatának tulajdonosi ellenőrzését, a bérleti szerződés felülvizsgálatát.
k) évente március 31.-ig felülvizsgálja a lakásigénylési névjegyzéket,
l) évente, vagy bejelentés alapján, az abban foglaltak kivizsgálása érdekében ellenőrzi a határozott időtartamú szociális lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a Lakás tv. az e rendeletben és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését, amely eljárás során az ingatlan állagáról digitális formában fotókat készít, gondoskodik azok megőrzéséről,
m) a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében évente, vagy a lakásbérleti jogviszony hosszabbítását megelőző legkésőbb 30. napig ellenőrzi és megállapítja, hogy a bérlő a Lakás tv. 13. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelezettségének milyen mértékben tett eleget,
(3) A Tápiószelei Polgármesteri Hivatal,
a) naprakész nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában álló, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről,
b) elkészíti a lakásigénylési névjegyzéket,
c) gondoskodik a lakásbérleti szerződés határidőben történő megkötéséről, az ingatlan bérlő részére történő átadásáról, visszavételéről,
d) elvégzi a lakás és lakás céljára nem szolgáló helyiség elidegenítése során a szükséges feladatokat, így különösen az átadás-átvételi jegyzőkönyv készítését, az adásvételi szerződés elkészíttetését, az ingatlan-nyilvántartásba történő változás átvezettetését,
e) ellátja a lakás- és helyiséggazdálkodással összefüggő pénzügyi, gazdasági feladatokat,
f) gondoskodik a bérleti díjak és egyéb szolgáltatási díjak határidőre történő beszedéséről,
g) jogi eljárást kezdeményez az elmaradt pénzkövetelés érvényesítése céljából, továbbá a bérleti jogviszony megszűnése esetén az ingatlanban maradt bérlővel szemben az ingatlan kiürítése érdekében.
h) szociális alapú lakásbérletnél a szerződések lejáratáról, a lejáratot megelőző legkésőbb 60 napon belül értesíti a Polgármestert, amelyhez mellékeli a bérleti díj megfizetését tartalmazó aktuális egyenleget.
i) tájékoztatás nyújt a hagyatéki leltár felvételekor arról, hogy van-e a bérlőnek bérleti díj vagy egyéb e rendelet szerinti tartozása.
3. A személyes adatok kezelésének szabályai
5. § (1) A polgármesteri hivatal az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek vagy pályázatok elbírálása céljából személyes adatokat kezel.
(2) Személyes adatot kezelni csak a Lakás tv. 84. §-ában és az Info tv. 4. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően lehet.
(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:
a) a lakásigénylő neve, születési neve, születési helye, ideje, anyja születési neve, valamint lakóhelye vagy tartózkodási helye,
b) valamennyi a lakásigénylővel együtt költöző személy neve, születési helye, ideje, anyja születési neve és a lakásigénylővel fennálló rokonsági kapcsolata, valamint lakóhelye vagy tartózkodási helye,
c) valamennyi az a)-b) pontban meghatározott személy vagyoni helyzetére vonatkozó adat,
d) valamennyi az a)-b) pontban meghatározott személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára, családtámogatási ellátására, rendszeres pénzellátására, álláskeresők ellátására vagy egyéb Szoc tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelmére vonatkozó adat,
e) valamennyi az a)-b) pontban meghatározott személy egészségi állapotára vonatkozó – a szociális rászorultság feltételei fennállásának igazolásához szükséges – adat, és
f) a bérleti jogviszony megszüntetésére tekintettel adott pénzbeli megváltás ténye és összege.
(4) Az érintettnek az Info tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát a kérelemhez vagy a pályázathoz kell mellékelni. A pályázatot az 5. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(5) A hatóságok, bíróságok megkeresésére vonatkozó adatszolgáltatásokat a Polgármesteri Hivatal teljesíti.
4. A lakáshasznosítási javaslat
6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások hasznosítására a Polgármesteri Hivatal a Szociális és Egészségügyi a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságok állásfoglalásával köteles évente javaslatot készíteni és azt a polgármester részére megküldeni. A tárgyévre vonatkozó lakáshasznosítási javaslat elkészítésének és megküldésének határideje a tárgyévet megelőző év október 31. napja.
(2) A lakáshasznosítási javaslat készítésénél figyelembe kell venni, hogy elsősorban a szociális helyzetük alapján rászorulók lakhatását kell biztosítani.
(3) A lakáshasznosítási javaslatban meg kell határozni
a) a várhatóan megüresedő lakások számát,
b) a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások számát, az egyes lakástípusok szerinti bontásban is,
c) a költségelven bérbe adható lakások számát, az egyes lakástípusok szerinti bontásban is,
d) a piaci alapon bérbe adható lakások számát,
e) a közérdekű feladatok megoldása érdekében szükséges lakások számát,
f) a pályázat alapján hasznosított lakások bérbeadására vonatkozó pályázat kiírásának tervezett időpontját, és
g) a 29-31. § szerint értékesítésre kijelölt lakásokat.
(4) Üresen álló vagy megüresedő lakás nem lakás céljára csak a lakáshasznosítási javaslat módosítását követően adható bérbe.
(5) A Polgármesteri Hivatal köteles a lakáshasznosítási javaslat végrehajtásáról a következő év május 1. napjáig beszámolni. A beszámolót a Képviselő-testület szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága fogadja el.
A lakásbérleti jogviszony általános szabályai
7. § (1) A lakásbérleti jogviszony a bérbeadóval írásban megkötött bérleti szerződéssel jön létre az e rendeletben foglaltak szerinti - a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat kivéve - határozott időtartamra.
(2) Lakás bérlője csak magyar állampolgár vagy olyan személy lehet, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben foglaltak alapján állandó tartózkodásra jogosult.
(3) Lakás annak adható bérbe, aki megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
a) a bérleti szerződés megkötésekor nagykorú;
b) a bérbevételre irányuló pályázat benyújtásakor és a bérleti szerződés megkötésekor nem használ az önkormányzat tulajdonában álló lakást jogcím nélkül;
c) akinek az önkormányzat tulajdonában álló lakásra vonatkozó bérleti szerződése nem neki felróható okból szűnt meg a pályázat elbírálása vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését megelőző öt évben;
d) akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn tartozása az önkormányzattal szemben;
e) akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn – önkormányzati lakás használatával összefüggésben keletkezett – közüzemi díjtartozása közüzemi szolgáltatóval szemben;
f) vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban tartózkodik;
g) aki nem vásárolt önkormányzati tulajdonban álló lakást a pályázat vagy a lakás bérbevételére vonatkozó kérelem benyújtását megelőző 10 évben, vagy nem volt ilyen lakásban együtt költöző, befogadott vagy jogcím nélkül lakó személy.
h) aki a Magyar Államkincstártól kapott rendszeres pénzbeli ellátásra jogosult, magyarországi székhellyel, telephellyel rendelkező munkáltatótól származó, munka- vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyból szerzett rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
i) hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzat a benyújtott munkáltatói jövedelemigazolásban szereplő adatok valóságtartalmát ellenőrizze, ennek céljából a közölt adatokat az igazolás kiállítójával egyeztesse.
5. A felek jogai és kötelezettségei
8. § (1) Ahol a Lakás tv. a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében a Lakás tv. és e rendelet keretei között a bérbeadó szabadon állapítja meg.
(1a) A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő köteles a lakásbérleti szerződés hatálya alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.
(2) A bérleti szerződés – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem köthető meg újból, ha az erre irányuló kérelem benyújtásakor bérleti díj, közüzemi díj vagy külön szolgáltatási díj tekintetében vagy ezekből együttesen számítva a bérlő 3 hónapi bérleti díjának összegét meghaladó tartozással rendelkezik.
(3) A Képviselő-testület szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága felmentést adhat a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól, ha
a) azt a jogszerűen együtt lakók számának növekedése, vagy a bérlőtárs, a jogszerűen együtt lakó elhalálozása vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnése indokolja, amennyiben ennek következtében az egy főre eső nettó jövedelem
aa) szociális alapon történő bérbeadás esetén legalább 20 százalékkal csökken, vagy
ab) költségelven történő bérbeadás esetén nem haladja meg a 18. § (2) bekezdésében meghatározott felső értékhatárt, vagy
b) azt a jogszerűen együtt lakó kiskorú érdeke megkívánja, amennyiben lakhatása más módon nem megoldható, vagy
c) a bérlő egyedül él a lakásban és nyugdíjasnak minősül vagy rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben lakhatása más módon nem megoldható.
(4) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot
a) rendszeres bérlemény ellenőrzés keretében évente egy alkalommal, és
b) bejelentés alapján, az abban foglaltak kivizsgálása érdekében
ellenőrzi.
(5) A Lakás tv. 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a költségelven vagy piaci alapon bérbe adott lakások esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arról, hogy a bérlő által számviteli bizonylattal igazolt és a bérbeadó által elfogadott vagy költségére elvégzett felújítási munkák díja betudható a bérleti díjba, legfeljebb a bérleti időszak alatt megfizetendő bérleti díj 50 %-ig.
6. Az óvadék
9. § (1) A bérleti szerződés megkötésekor - kivéve szociális alapon történő bérbeadás esetén - a bérbeadás feltételeként 3 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki a bérbeadó óvadékként, amelynek összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók költségelvű és piaci alapon történő bérbeadási jogcímek esetén olyan bérlővel való szerződéskötés során, aki önkormányzati fenntartású költségvetési szervvel áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.
(3) Az óvadékot egy összegben kell megfizetni a bérleti szerződés megkötéséig.
(4) A bérleti jogviszony megszűnése esetén az óvadékból visszajáró összeget a lakás visszavételi jegyzőkönyv felek által történő aláírásától számított 30 napon belül a az önkormányzat a Polgármesteri Hivatalon keresztül visszafizeti,
(5) Az adott évben hatályos lakbér alapján számított óvadék teljes összegének a bérleti jogviszony fennállása és annak újbóli megkötése alatt rendelkezésre kell állnia, melyet a bérlőnek a lakbér emelésének hatálybalépését követő 30 napon belül meg kell fizetnie az Önkormányzat részére.
10. § (1) A bérlő a bérleti díjat, lakáscélú bérbeadás esetén, havonta előre a tárgyhónap 15. napjáig köteles a bérbeadónak megfizetni.
a) A bérlő lakáscélú bérbeadás esetén, a rendelet a 3. melléklete szerinti bérleti díjat köteles megfizetni,
b) A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a közüzemi díjakat és a külön szolgáltatások díját is megfizetni.
c) A bérlő köteles továbbá a szerződés fordulónapját megelőző hónap 15. napjáig igazolni a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyenlegét.
(2) A bérlő a nem lakáscélú helyiségek bérleti díját a rendelet 4. melléklete szerint köteles megfizetni, a bérbevétel kezdetének napjáig, eseti bérbevétel esetén. Amennyiben a bérleti jogviszony meghaladja a 30 napot, úgy az (1) bekezdésben foglaltakat, az (1) bekezdés a) pontjának kivételével kell alkalmazni.
(3) Nem adható hozzájárulás a lakás albérletbe adásához, ha
a) a bérlővel kötött lakásbérleti szerződés határozott időre szól,
b) az albérletbe adás következtében az egy főre jutó alapterület 17 m2 alá csökken, vagy a bérlő és a vele jogszerűen együtt lakó személyek részére nem biztosított a külön szoba,
c) az albérletbe adás az egész lakásra irányul, vagy
d) a bérlő bérleti díj, közüzemi díj vagy külön szolgáltatási díj tartozással rendelkezik.
(4) A bérlőnek a lakásbérleti szerződése újbóli megkötésére irányuló kérelméhez csatolnia kell valamennyi közműszolgáltató igazolását a közüzemi díjjal kapcsolatos egyenlegről.
(5) A bérlő köteles a külön szolgáltatásként meghatározott további díjak esetében a bérleti szerződés aláírását követő 8 napon belül a szolgáltatókkal közvetlenül szerződést kötni, a mérőórákat a saját nevére történő átírásáról gondoskodni, és a szolgáltatók számlája alapján e közüzemi szolgáltatások ellenértékét határidőben megfizetni, továbbá, a közüzemi szolgáltatókkal kötött szerződéseket azok megkötését követően a Bérbeadónak bemutatni.
(6) A külön szolgáltatások díja a lakbéren felül: szemétszállítási díj, fűtési alapdíj, víz–, és csatornadíj, áramfogyasztás díja, gázfogyasztás díja
7. A jogcím nélküli lakáshasználat
11. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől – a 9. §. (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználótól a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig a Lakás tv. 20. § (2) bekezdése szerint emelt használati díj követelhető.
(3) Az (2) bekezdésben foglalt emelt használati díj mértéke – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 7-10 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszerese, a 11. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.
(4) Azzal a személlyel, aki korábban a lakás bérlője vagy vele jogszerűen együtt lakó volt, de jelenleg már jogcím nélkül használ önkormányzati tulajdonú lakást – kérelem alapján, a bérlő személyének kiválasztására irányuló, e rendeletben meghatározott külön eljárás nélkül –, bérleti szerződés abban az esetben köthető, ha a lakás fenntartásának költségeit szerződésszerűen fizette vagy tartozásait időközben rendezte, a lakást rendben tartotta, életvitelszerűen lakta és mást jogellenesen nem fogadott be.
8. Hozzájárulás bérlőtársi jogviszonyhoz
12. § (1) A bérlő, házastársa vagy a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermek közös kérelmére, hozzá kell járulni a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez, ha az említett személyek nagykorúak, a lakásban legalább öt éve lakcímet létesítettek és a bérlővel a lakásban legalább öt éve együtt laknak.
(2) Nem lehet hozzájárulni a bérlőtársi szerződés létesítéséhez, ha az (1) bekezdésben említett személyek rendelkeznek lakás tulajdoni-, bérleti-, használati vagy haszonélvezeti jogával.
(3) Az önkormányzat a bérlő és az élettársa közös kérelmére – amennyiben az élettársi kapcsolat legalább öt éve fenn áll, és az élettárs a lakásban legalább öt éve lakcímet létesített – hozzájárul a bérlőtársi szerződés megkötéséhez.
9. A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai
13. § (1) A bérlő, bérlőtárs és a társbérlő kérelmére az Lakás tv. 21. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a Lakás tv. 88/A. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyek kivételével más személy befogadásához történő hozzájárulás megadásáról a bérbeadó dönt.
(1a) A bérbeadó nem adhat hozzájárulást olyan személy befogadásához
a) aki az e rendeletben foglalt kizáró okokra tekintettel nem lehet bérlő,
b) aki írásbeli felhívást követően nem szolgáltat a befogadása iránti kérelem elbírálásához szükséges feltételek teljesülésének igazolására szolgáló adatot vagy annak alátámasztására szolgáló dokumentumot, nyilatkozatot,
c) aki korábban önkormányzati tulajdonú lakás bérlője vagy jogcím nélküli használója volt és bérleti-, használati-, külön szolgáltatási-, vagy közüzemi díj hátralékát nem rendezte,
d) aki önkormányzati tulajdonú lakást bármikor önkényesen foglalt el,
e) aki korábban pénzbeli térítés ellenében mondott le önkormányzati lakás bérleti jogáról, vagy
f) akinek a bérbeadóval korábban fennálló lakásbérleti szerződését a bérbeadó a bérlő érdekkörébe eső okból a befogadási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül felmondta.
(1b) Szociális alapon bérbe vett lakásba az (1a) bekezdésben meghatározott személyek körén kívül nem adható hozzájárulás olyan személy befogadásához
a) aki közvetlenül a befogadás iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább 5 éve nem rendelkezik tápiószelei bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel,
b) akinek a tulajdonában, haszonélvezetében van
ba) beköltözhető lakás, vagy családi ház, vagy
bb) forgalomképes építési telek, hétvégi ház, vagy üdülő-telek,
c) akinek a lakás bérlőjével együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelme a befogadás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a mindenkori szociális vetítési alap
ca) 2-4 fő jogszerűen együtt lakó esetén nem éri el a 150%.-át, vagy meghaladja a 500 %.-át,
cb) 5 vagy több fő jogszerűen együtt lakó esetén nem éri el 125 %-át, vagy meghaladja a 400 %.-át.
(2) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az (1) bekezdés alapján befogadott személyek a lakásból elhelyezési igény nélkül kötelesek kiköltözni.
14. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utalásakor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadását ajánlhatja fel.
10. A lakásbérleti jogviszony megszüntetése
15. § (1) A bérleti szerződés Lakás tv. 23. § (3) bekezdése alapján történő megszüntetése esetén az alábbi feltételekkel kerülhet sor másik lakás bérbeadására:
a) a bérlőnek vagy a vele jogszerűen együtt költözőnek a tulajdonában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház,
b) az együtt költözők számára tekintettel biztosítható lakás nagyságának meghatározására a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni, és
c) az együtt költözők egy főre eső nettó jövedelme nem haladhatja meg az e rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott felső határt.
(2) A másik – kisebb forgalmi értékű – önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása mellett fizethető pénzbeli térítés összege a két lakás beköltözhető forgalmi értéke különbözetének 50 százalékáig, a másik önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása helyett fizethető pénzbeli térítés összege a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 százalékáig terjedhet.
(3) A pénzbeli térítés fizetésére vonatkozóan – a (2) és (6) bekezdésben meghatározott kereteken belül – a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.
(4) A (2) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a bérbeadó a bérlőnek a bérleti szerződés felmondására tekintettel az Lakás tv. 27. § (1) bekezdése alapján cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet.
(5) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a lakás lebontása, szanálása vagy vegyes tulajdonú társasházban lévő lakás harmadik személy részére történő értékesítése miatt, a vegyes tulajdon csökkentésének érdekében szüntetik meg, a bérbeadó elhelyezési kötelezettségét cserelakás felajánlása helyett a (2) bekezdés szerinti pénzbeli térítés biztosításával is megválthatja.
(6) A lakásbérlet (1) és (4)-(5) bekezdés szerinti megszüntetésekor fizetendő pénzbeli térítésről a Képviselő-testület vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.
(7) A költségelven és piaci alapon meghatározott lakbérű lakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg.
A szociális alapon történő bérbeadás szabályai
11. A lakásigénylési névjegyzék
16. § (1) A lakások szociális alapon történő igénylésének feltétele, hogy az igénylő a Lakás tv. 84. § (1) bekezdése szerinti lakásigénylési névjegyzékbe felvételt nyerjen.
(2) A lakások bérbevételére vonatkozó igényeket az arra rendszeresített a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon folyamatosan lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.
(3) A lakásigénylési névjegyzékbe vétel az igénylés benyújtása évének december 31. napjáig tartó határozott időre szól. A lakásigénylési névjegyzékbe vétel egymást követő több alkalommal, ismételten is kérhető. A (4) bekezdést az ismételten benyújtott igények esetén is alkalmazni kell. Amennyiben az igénylő ismételt kérelmet nem nyújt be, úgy őt a lakásigénylési névjegyzékből a nyilvántartásba vételt követő év január 1. napjára szóló időponttal törölni kell.
(4) Nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki
a) nem felel meg a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek,
b) az e rendeletben foglalt kizáró okokra tekintettel nem lehet bérlő,
c) írásbeli felhívást követően nem pótolja a kérelem hiányosságait, vagy nem szolgáltatja – a kérelem elbírálásához szükséges – a (17)-(18) bekezdésben vagy 19-20. §-ban foglalt feltétel teljesülésének igazolására szolgáló adatot vagy az azt alátámasztó dokumentumot, nyilatkozatot,
d) korábban önkormányzati tulajdonú lakás bérlője vagy jogcím nélküli használója volt és bérleti-, használati-, külön szolgáltatási-, vagy közüzemi díj hátralékát nem rendezte,
e) önkormányzati tulajdonú lakást bármikor önkényesen foglalt el,
f) korábban pénzbeli térítés ellenében mondott le önkormányzati lakás bérleti jogáról, vagy
g) akinek a bérleti szerződése a 16. § (4)-(5) bekezdése szerinti módon szűnt meg és részére az önkormányzat pénzbeli térítést biztosított.
(5) A szerződéskötést megelőzően az igénylő szociális helyzetére, jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint családi és lakáskörülményeire vonatkozó környezettanulmányt kell készíteni.
(6) A lakásigénylési névjegyzékbe vételről az igénylőt írásban kell értesíteni.
(7) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint elveszíti a lakás bérlésére való jogosultságát az, aki a (12) bekezdés alapján került bérlőként kiválasztásra, azonban a lakás bérbeadására vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül a bérbeadóval nem köt lakásbérleti szerződést.
(8) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint a törlést követő három évig nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki a bérbeadás feltételének, vagy a kizáró ok hiányának igazolásával összefüggésben valótlan adat, azt alátámasztó hamis vagy hamisított dokumentum vagy nyilatkozat szolgáltatásával, vagy az adatokban történt változások elhallgatásával a bérbeadót megtévesztette.
(9) A lakásigénylési névjegyzékből a (8) bekezdés alapján való törlésről az igénylőt írásban kell értesíteni.
(10) Az igénylő a nyilvántartásba vett adatainak megváltozását a változástól számított 30 napon belül köteles bejelenteni.
(11) Szociális alapon lakást bérbe adni – a szerződés újbóli megkötése esetét kivéve – csak olyan személy részére lehet, aki a lakásigénylési névjegyzékben szerepel, a 22. §.-ban foglalt kivétellel.
(12) A lakásbérleti szerződést – a (13)–(14) bekezdésben foglaltak kivételével – azzal az igénylővel kell megkötni, aki a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek és a szociális rászorultság mértékének részletes vizsgálati szempontrendszere (a továbbiakban: szempontrendszer) alapján a lakásigénylési névjegyzékben – az adott lakásra vonatkozóan – a legtöbb ponttal rendelkezik. Azonos pontszámmal rendelkező személyek közül az jogosult a lakásbérleti szerződést megkötni, akinél az egy főre eső nettó jövedelem alacsonyabb. A bérlőként történő kiválasztásról az igénylőt írásban kell értesíteni.
(13) A Képviselő-testület szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága felmentést adhat a (12) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól, ha azt tartós egészségromlás, rokkantság indokolja.
(14) Nem kell alkalmazni a (12) bekezdésben foglaltakat cserelakás biztosítása, az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján terhelő elhelyezési kötelezettség teljesítése esetén, valamint a 10. §-ában és a 22. § (7) bekezdésében meghatározott esetben.
(15) Amennyiben a cserelakás biztosítását a személyes körülmények változása – azaz a bérlővel jogszerűen együtt költöző személyek számának változása, tartós egészségromlás, rokkantság vagy 3 hónapot meghaladó jövedelem-csökkenés – indokolja, úgy a bérlővel a korábban megkötött bérleti szerződés időtartamához igazodó szerződés köthető.
(16) A szempontrendszert – beleértve a szociális rászorultság mértékének vizsgálata során alkalmazandó súlyszámokat és az igényléshez szükséges adatlapot is – a Képviselő-testület szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hagyja jóvá a (17)-(18) bekezdés és a 18–20. §-ban foglalt feltételek keretei között.
(17) A szempontrendszerben a jövedelmi és vagyoni viszonyokon túlmenően a szociális rászorultság körében értékelni kell azt is, ha az igénylő:
a) lakásnak nem minősülő helyiségben tartózkodik vagy egyébként a Szoctv. 4. § (2)-(3) bekezdése szerint hajléktalannak minősül,
b) szociális intézményben lakik,
c) romos, legfeljebb félkomfortos lakásban vagy egészségre ártalmas körülmények között él,
d) zsúfolt lakáskörülmények között lakik, amennyiben
da) a háztartáson belül tartósan beteg személynek nem biztosított a külön szoba,
db) a háztartáson belül együtt lakó önálló család részére nem biztosított a külön szoba,
dc) a háztartáson belül az egy főre jutó lakóterület nem haladja meg a 6 m2-t,
e) már több alkalommal felvették a lakásigénylési névjegyzékbe, de korábban elhelyezést még nem nyert, vagy
f) legalább egy éve bérelt lakásban lakik.
(18) Fokozottan rászorulónak kell tekinteni az igénylőt és a szociális rászorultság mértékének vizsgálata szempontjából – magasabb súlyszámok biztosításával – előnyben kell részesíteni, ha:
a) esetében a (17) bekezdésben felsorolt körülmények halmozottan fordulnak elő,
b) a háztartáson belül egy keresőre több eltartott jut, vagy családtagjait egyedülállóként tartja el, vagy
c) a háztartáson belül tartósan beteg vagy olyan személyről kell gondoskodnia, akinek munkaképesség-csökkenése az 50 százalékot meghaladja.
12. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei
17. § (1) Lakás szociális alapon történő bérbe vételére az az 5. § (2) bekezdésében meghatározott személy jogosult, aki közvetlenül a kérelme benyújtását megelőzően legalább 5 éve tápiószelei bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, valamint akinek vagy a vele jogszerűen együtt költöző személynek a tulajdonában, haszonélvezetében nincs
a) beköltözhető lakás, vagy családi ház, vagy
b) forgalomképes építési telek, hétvégi ház, vagy üdülő-telek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl további feltétel az is, hogy a kérelmező vagy a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelem a kérelem benyújtásának időpontjában a mindenkori szociális vetítési alap
a) egyedülálló személy esetén a 200 %-át eléri, de az 500 %-át nem haladja meg,
b) 2-4 fős család esetén a 150 %-át eléri, de a 350 %-át nem haladja meg, vagy
c) 5 vagy több fős család esetén a 125 %-át eléri, de a 250 %-át nem haladja meg.
(3) E szakasz alkalmazásában jövedelemnek a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak minősülnek.
18. § (1) Nem lehet bérlő az a személy, aki a 17. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, azonban a saját vagy a vele jogszerűen együtt költöző személynek a tulajdonában 1.500.000,- Ft-ot meghaladó értékű pénzeszköz, értékpapír vagy vagyontárgy van.
(2) Az egy főre eső nettó jövedelem felső határa nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 500 %.-át.
19. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő, szociális helyzet alapján bérbe adott ingatlan bérleti díjához a polgármester támogatást állapít meg annak a kérelmezőnek
a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 350 %-át, vagy
b) aki egyedül élő, vagy gyermekét egyedül neveli és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap 500 %-át nem haladja meg.
(2) A támogatásra ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultság állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.
(3) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 1 évre kell megállapítani.
(4) A támogatás összege havi 5.000 Ft.
(5) Nem jogosult támogatásra az, aki a szociális támogatásokról szóló 11/2024.(X.28.) önkormányzati rendeletben szabályozott, lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez önkormányzati települési támogatásban részesül.
20. § (1) A 19. § szerinti támogatás iránti kérelmet az arra rendszeresített a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) a háztartásban együtt élő személyek jövedelméről szóló igazolást,
b) nyilatkozatot a háztartásban együtt lakó személyekről,
c) a lakás használati jogcímét igazoló szerződést, mely a szociális helyzet alapján történő bérbeadást igazolja, és
d) a lakás bérleti díjáról szóló a Pénzügyi és Városfejlesztési Iroda által kiállított - igazolást.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás
a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,
b) álláskereső esetén az illetékes foglalkoztatási hatóság által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,
d) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata, vagy
f) ösztöndíjról a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom.
(4) A támogatás jogosultja a polgármesteri hivatalnak 8 napon belül köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra vonatkozó jogosultságát, vagy a támogatás mértékét befolyásolja, így különösen
a) a bérleti jogviszony megszűnését, vagy
b) a jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást.
(5) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a bérlő
a) bérleti jogviszonya megszűnik,
b) támogatásra jogosultsága megszűnik, vagy
c) lakbérfizetési kötelezettségének 3 hónapig folyamatosan nem tesz eleget.
(6) A támogatás jogtalan igénybevétele esetén a felvett összeget egy összegben vissza kell téríteni.
(7) A polgármester az (5) bekezdésben foglaltak esetén a lakbér támogatás visszafizetésére, méltányossági okok fennállása esetén kérelemre, legfeljebb 6 havi részletfizetést engedélyezhet.
13. A lakásbérleti szerződés időtartama, újbóli megkötése
21. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés, legfeljebb egy éves határozott időtartamra köthető.
(2) A bérbeadás időtartama a korábban lakásbérleti jogviszonnyal nem rendelkező bérlők esetén az első alkalommal maximum 3 hónap, mely kizárólag szerződéses, rendeltetésszerű használat esetén köthető meg újból.
(3) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejártát megelőzően – a bérlő kérelme alapján – Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodája megvizsgálja a bérlő vagyoni és jövedelmi viszonyainak a 17–19. §-ában foglaltaknak való megfelelését.
(4) Ha a bérlő megfelel a 17–19. §-ában foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződés újabb, legfeljebb 1 éves határozott időtartamra több alkalommal is újból megköthető.
(5) Ha a bérlő már nem felel meg a 16–18. §-ában foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződésének újbóli megkötésére költségelven megállapított lakbér alkalmazásával, a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül kerülhet sor. Ha a bérlő nem vállalja a költségelven megállapított lakbér fizetését, úgy a lakásbérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a lakás elhagyására köteles.
(6) Bérleti szerződés újbóli megkötése esetén a 17. § (2) bekezdésében megállapított minimális jövedelemhatároknak történő megfelelést nem kell vizsgálni.
22. § (1) Azonnali megoldást igénylő, az életet, testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben, amennyiben a kérelmező lakhatásának megoldása szükséges, a polgármester döntése alapján - a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül - átmeneti elhelyezést biztosíthat önkormányzati tulajdonú lakásban.
(2) A krízis miatti elhelyezés időtartama az életet, testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzet fennállásának időtartama, azonban legfeljebb egy éves határozott idő lehet, amely az (1) bekezdésben meghatározott élethelyzetre tekintettel a polgármester döntése alapján, újabb legfeljebb 1 évre, többször meghosszabbítható. Az elhelyezés első 30 napjára az elhelyezettet lakbérfizetési kötelezettség nem terheli.
23. § Az elhelyezés 30. napját követően az elhelyezett szociális lakbért fizet, jövedelmi viszonyától függetlenül. Az elhelyezés meghosszabbítása esetén a bérlő vagyoni, jövedelmi viszonyaitól függően szociális vagy költségelvű lakbért köteles fizetni.
A költségelven történő bérbeadás szabályai
14. A költségelven bérbe adott lakásokra vonatkozó általános szabályok
24. § (1) A lakás bérbeadásának részletes feltételeit e fejezetnek az egyes lakástípusokra vonatkozó különös rendelkezései tartalmazzák.
(2) A lakásbérleti szerződés kérelemre egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 1 évre újból megköthető.
(3) Ha a bérlő és a vele jogszerűen együtt lakók együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a 17. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott felső értékhatárt, úgy a lakásbérleti szerződés újbóli megkötésére szociális alapon megállapított lakbér alkalmazásával, a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül kerülhet sor.
(4) A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a bérlő a bérleményt elhelyezési igény nélkül köteles kiüríteni.
15. A szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok
25. § (1) A bérbeadó a szolgálati lakást
a) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv, munkavállalója részére,
b) azon személy részére, akinek a munkáltatója önkormányzati fenntartású költségvetési szervvel – alapfeladatainak segítése érdekében – kötött vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján annak székhelyén vagy feladatellátási helyén látja el a feladatát,
c) nem az önkormányzat fenntartásában lévő, tápiószelei székhelyű költségvetési szerv munkavállalója részére,
d) azon személy részére, aki korábban az (1) bekezdés a)-b)-c) pontja alapján nyert elhelyezést szolgálati lakásban, azonban az ismételt bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelme elbírálásakor már öregségi nyugellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben a korábbi bérleti szerződéséből fakadó kötelezettségeinek eleget tett,
biztosítja, ha a kérelmező és a vele jogszerűen együtt költözők rendelkeznek olyan nagyságú megfelelő jövedelemmel, mely a bérelt lakás és a megélhetés együttes költségeire fedezetül szolgál.
(2) A bérleti szerződés határozott időre valamely feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 1 évre köthető meg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés a) pontjában foglalt munkavállalóval, a bérleti szerződés legfeljebb határozott, 5 év időtartamra köthető meg. Ami amennyiben a foglalkoztatás fennáll meghosszabbítható.
(4) A Képviselő-testület dönt a bérleti díj mentességről, amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása kötelező önkormányzati feladat ellátás érdekében szükséges. A bérleti díj mentesség nem haladhatja meg a foglalkoztatás idejét.
(5) E szakasz alkalmazásában megfelelő jövedelem: a kérelmező, és a vele együtt költözők olyan mértékű igazolt összjövedelme, amely esetben a lakbér összege nem haladja meg a nettó összjövedelem 40 százalékát.
16. A költségelven hasznosított lakásokra vonatkozó különös szabályok
26. § (1) Amennyiben a bérlő a közüzemi- vagy külön szolgáltatások tekintetében kéthavi díjhátralékot halmoz fel, úgy a lakásbérleti szerződés akként módosul, hogy a díjhátralék az előzetesen befizetett összegből kerül rendezésre, és a felhasznált összeggel arányosan a lakásbérleti szerződés időtartama csökken.
(2) Bérleti díj emelés csak az egy összegű befizetéssel érintett – az (1) bekezdésben foglaltak esetén a felhasznált összeggel arányosan csökkentett – időszak leteltét követően érvényesíthető.
(3) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján a lakásbérleti szerződés egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 1 évre újra köthető azzal, hogy a 23. § (3) bekezdése nem alkalmazható, ha az önkormányzat által vállalt kötelezettségre tekintettel a lakást költségelven kell bérbe adni.
Piaci alapon történő bérbeadás esetei
17. Pályáztatás piaci alapon
27. § (1) Önkormányzati lakáspiaci alapon történő bérbeadására pályázatot kell kiírni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásra érvényesen pályázhat az az 5. § (2) bekezdésében meghatározott személy,
a) aki és a vele jogszerűen együtt költöző Tápiószelei önkormányzati lakás bérleti jogával nem rendelkezik,
b) akinek a tápiószelei önkormányzati bérlakásra vonatkozó szerződése nem a bérbeadó általi felmondással szűnt meg,
c) aki a tápiószelei önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján nem került kiköltöztetésre,
d) akinek az Önkormányzat, és a közüzemi szolgáltatók felé nem áll fenn tartozása, díjhátraléka, behajthatatlan lejárt díjtartozással nem rendelkezik,
e) aki tápiószelei lakos vagy igazolt tápiószelei munkahellyel rendelkezik, és
f) aki és a vele jogszerűen együtt költöző olyan igazolt összjövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja azt, hogy a lakbér összege nem haladja meg a nettó összjövedelmük 30 százalékát.
g) akinek a tulajdonában nincs lakáscélú ingatlan
(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy
a) minden pályázó legfeljebb három, a kiírásban szereplő, meghatározott lakásra pályázhat azokat rangsorolva,
b) az előzetesen vállalt egy összegű befizetés minimum 2 évi, maximum 5 évi lakbérnek megfelelő összeg lehet,
c) ha egy meghatározott lakásra kettő vagy több pályázó, azonos összegű ajánlatot tesz, úgy közülük elsőként a legmagasabb igazolt jövedelemmel – együtt költözők esetén összjövedelemmel – rendelkező pályázóval létesíthető bérleti jogviszony,
d) ha a pályázat nyertese visszalép, vagy ezen túl a sorrend megtartásával a lakásbérleti szerződés megkötésére jogosult visszalépése esetén a sorrendben őt követő pályázóval létesíthető bérleti jogviszony,
e) a pályázat nyertesének, vagy ezen túl a sorrend megtartásával a lakásbérleti szerződés megkötésére jogosultnak az értesítés átvételét követő 8 napon belül kell az előzetesen vállalt egy összegű befizetés összegét a megadott bankszámlaszámra megfizetnie, e határidő eredménytelen elteltét követően a következő helyen rangsorolt pályázó szerez jogosultságot a bérleti jogviszony létesítésére, és
f) ha egy meghatározott lakásra érvényes pályázat nem érkezett, vagy a d)-e) pontra tekintettel egyik jogosulttal sem köthető meg a lakásbérleti szerződés, úgy pályázati eljárás lefolytatása nélkül azzal is létesíthető bérleti jogviszony, aki ugyanazon épületben másik lakásra pályázó, de nem nyertes személyek közül a legtöbb egy összegű befizetést vállalta.
(4) A pályázat nyertesével az önkormányzat az egy összegű befizetésnek megfelelő időtartamú bérleti szerződést köt.
(5) Amennyiben a bérlő a közüzemi- vagy külön szolgáltatások tekintetében kéthavi díjhátralékot halmoz fel, úgy a lakásbérleti szerződés akként módosul, hogy a díjhátralék az előzetesen befizetett összegből kerül rendezésre, és a felhasznált összeggel arányosan a lakásbérleti szerződés időtartama csökken.
(6) Bérleti díj emelés csak az egy összegű befizetéssel érintett – az (5) bekezdésben foglaltak esetén a felhasznált összeggel arányosan csökkentett – időszak leteltét követően érvényesíthető.
(7) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján a lakásbérleti szerződés egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 1 év időtartamra köthető meg újból.
18. Közérdekű feladat megoldása érdekében létesíthető lakásbérlet szabályai
28. § (1) Közérdekű feladat megoldására pályáztatás nélkül lehet elhelyezést biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra egy időben összesen 2 lakás használható fel, amelyeknek szerepelnie kell a lakáshasznosítási javaslatban.
(3) Az (1) bekezdés alapján lakásbérleti szerződés 5 év meghatározott időre köthető, több alkalommal újból megköthető.
Az elidegenítés szabályai
19. Az elidegenítés általános szabályai
29. § (1) Lakás értékesítése esetén az elidegenítés bonyolítása a Pénzügyi és Városfejlesztési Iroda feladata az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint.
(2) A vételár a jóváhagyást követően közölhető a vevővel.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás megvásárlásához önkormányzati támogatás nem adható.
(4) Az értékesítés előfeltétele, hogy a lakást a lakáshasznosítási javaslat melléklete értékesítésre kijelöltként tartalmazza.
(5) Elsősorban az a lakás jelölhető ki elidegenítésre, amely rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban van.
(6) Nem jelölhető ki elidegenítésre:
a) a szolgálati lakás és az a lakás, amelyre e rendelet szerint a szolgálati lakásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
b) a bontásra, felújításra kijelölt lakás,
c) településrendezési eszközben meghatározott céllal kijelölt lakás,
d) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás;
e) a (7) bekezdés kivételével az a)-g) pontok alá nem tartozó határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakás.
(7) A Képviselő-testület szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága minden évben a lakáshasznosítási javaslat mellékletében meghatározza azon lakások körét, melyek fenntartása az önkormányzat részéről gazdaságtalan. Az így kijelölt lakást a bérlőnek vételre fel kell ajánlani.
(8) Önkormányzati tulajdonú lakásnak az Lakás tv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási jogosult részére történő, vagy a (7) bekezdés szerinti értékesítéséről a Képviselő-testület vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.
20. Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása
30. § (1) Az Lakás tv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult a lakás megvételére vonatkozó kérelmét a Képviselő-testületnek címezve, a Tápiószelei Polgármesteri Hivatalhoz nyújtja be.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a jogosult személyére, az elővásárlási jogosultságát megalapozó jogcímre, valamint a megvásárolni kívánt lakásra vonatkozó adatokat.
(3) A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy köztartozásokkal nem rendelkezik, és bérleti vagy külön szolgáltatási díj hátraléka nem áll fenn.
(4) A vételi kérelemhez mellékeli a bérleti szerződés másolatát, valamint a bérleti és a külön szolgáltatások díjának megfizetéséről szóló igazolásokat.
21. Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása
31. § A lakáshasznosítási javaslatban értékesítésre kijelölt, a 27. § (1) bekezdés alkalmazása körébe tartozó lakás elidegenítése esetén a Vagyonrendelet szabályait kell alkalmazni.
22. A vételár megállapítása
32. § (1) A Lakás tv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén a lakás vételára – a 30. § (7) bekezdésében meghatározott lakás kivételével – a beköltözhető forgalmi érték 85 százaléka.
(2) A 30. § (7) bekezdésében meghatározott lakás esetén a vételár a beköltözhető forgalmi érték 25 százaléka.
(3) A lakás forgalmi értéke meghatározásánál az ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése az irányadó, és a vételárat a vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hagyja jóvá.
(4) Az adásvételi szerződést a Polgármesteri Hivatal készítteti elő és kezdeményezi a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.
23. Fizetési feltételek
33. § (1) Az Lakás tv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal rendelkező vevő a vételár 20 százalékát az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben köteles megfizetni.
(2) A vevőt kérelmére a vételárhátralékra 15 évi egyenlő részletben történő részletfizetési kedvezmény illeti meg, amelyre évente a Ptk. szerinti mindenkori törvényes ügyleti kamatot köteles fizetni.
(3) A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé és a tárgyhónap végéig késedelmi kamatmentesen teljesíthetők. A határidőre be nem fizetett törlesztő részlet után a Ptk. szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamat jár.
(4) A vevő vagy annak örököse kérelmére a polgármester a részletfizetésre – kamatfizetési kötelezettség előírása nélkül – legfeljebb 1 éves halasztást adhat, ha:
a) a vevővel együtt lakók számának növekedése, a vevő vagy vele együtt lakó elhalálozása vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnése indokolja, amennyiben ennek következtében az egy főre eső nettó jövedelem legalább 20 százalékkal csökken,
b) a vevővel egy háztartásban élő saját vagy nevelt gyermekére tekintettel a vevő vagy házastársa, élettársa emelt összegű családi pótlékra válik jogosulttá.
(5) Ha a Lakás tv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal rendelkező vevő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár 80 százalékát egy összegben megfizeti és az így megszerzett lakást 10 éven belül nem idegeníti el a vételárhátralék megfizetése alól mentesül (a továbbiakban: árengedmény).
(6) Ha a Lakás tv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal rendelkező vevő a (2) bekezdésben meghatározottnál rövidebb törlesztési időt vállal a vételárhátralék megfizetésére, úgy a vételárhátralékból a (2) bekezdés szerinti és a vállalt időtartam hónapra átszámított különbsége és a vételár 360-ad része szorzatának megfelelő összegű engedmény illeti meg, ha az így megvásárolt lakást a törlesztés időtartama alatt, de legalább 10 éven belül nem idegeníti el (a továbbiakban: vételárhátralék engedmény).
(7) A 29. § (7) bekezdésében meghatározott lakást a vételár egyösszegű megfizetése esetén lehet értékesíteni.
34. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakás elidegenítése esetén az elővásárlási jog jogosultjával közölni kell a lakás megvásárlására harmadik személy által tett vételi ajánlat teljes tartalmát, így különösen a lakás vételárának mértékét, továbbá a vételi ajánlatot tevő azonosítására alkalmas adatokat.
(2) Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételétől számított 60 nap.
24. Az elidegenítéshez és a megterheléshez való hozzájárulás
35. § (1) A 33. § (5)-(6) bekezdése szerinti árengedményre vagy vételárhátralék engedményre jogosult kérésére a lakás elidegenítéséhez a polgármester – a (2) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a 33. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott időtartam lejártáig a hátralék egyidejű kiegyenlítése esetén járul hozzá.
(2) A polgármester a vételárhátralékkal terhelt lakás elidegenítéséhez a vételárhátralék megfizetésének előírása nélkül akkor járul hozzá, ha az újonnan megszerzett ingatlan:
a) nagyobb alapterületű,
b) magasabb komfortfokozatú, vagy
c) azonos vagy magasabb forgalmi értékű.
(3) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulás csak egy ízben és kizárólag akkor adható meg, ha az újonnan megszerzett lakáson a (4) bekezdésben foglalt pénzintézeti hitel, vagy munkáltatói kölcsöntartozáson túl egyéb teher az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.
(4) A lakás megterheléséhez a polgármester a lakás korszerűsítésére, felújítására nyújtott pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás fedezetéül járul hozzá.
(5) A polgármester a vételárhátralékkal terhelt lakás elidegenítéséhez a vételárhátralék megfizetésének előírása nélkül járul hozzá, ha
a) a lakás tulajdonjogának átruházása tartási vagy életjáradéki szerződés alapján történik, vagy
b) a tulajdonostársak a házasság felbontása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében tulajdon részüket egymástól erre vonatkozó szerződés keretében megváltják.
(6) Az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 33. § (2) bekezdése szerinti részletfizetési kedvezményben részesült vevő esetén is, amennyiben az általa megvásárolt ingatlant a vételár kiegyenlítését megelőzően kívánja értékesíteni.
25. Az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása
36. § A külön számlán kezelt lakásalap bevételei:
a) meglévő önkormányzati lakás felújítására,
b) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,
c) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,
d) városrehabilitációra,
e) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,
f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére, használható fel, a Képviselő-testület külön döntésének megfelelően.
26. Lakás céljára szolgáló helyiségek díjai
37. § (1) A lakbér értékállandóságának biztosítása érdekében a lakbér összegét minden év februárjában a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület határozza meg.
(2) Ennek elmaradása esetén minden év március 1. napjától az előző naptári év fogyasztói árindex szolgáltatásokra vonatkozó mértékével emelkedik a lakbér összege.
27. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve területek bérleti és igénybevételi díjai
38. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú helyiség és az egyéb önkormányzati területek bérleti díját a rendelet melléklete tartalmazza.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közösségi terek eseti igénybevételi díja:
a) Művelődési Ház helyiségei és mellékhelységei használatáért a rendelet 4. melléklete szerinti díjat kell fizetni.
b) Amennyiben az igénybe vevő tápiószelei állandó lakcímmel rendelkezik, az a) pont szerinti bérleti díjból 50% mértékű kedvezményre jogosult.
(3) Az igénybevételi szándékot a tényleges igénybevétel előtt legalább 8 nappal kell írásban bejelenteni az önkormányzat hivatalánál.
a) Az igénybevételt a polgármester engedélyezi, amely az írásos igénybevételi kérelem aláírásával történik.
b) A rendelet 4. mellékletében szabályozott díjakat a tényleges igénybevétel megkezdését legkésőbb 72 órával megelőzően kell az önkormányzat költségvetési számlájára, vagy a Tápiószelei Polgármesteri Hivatal házipénztárába megfizetni.
c) Az igénylő személy, szervezet, illetve csoport a tényleges igénybevétel megkezdését legkésőbb 72 órával megelőzően köteles teljes, az esetleges vagyoni és nem vagyoni károkozásra és személyi sérülésekre vonatkozó felelősség vállaló nyilatkozatot, valamint az önkormányzat képviselőjének jelenlétében átadás-átvételi jegyzőkönyvet aláírni. Ezek hiányában az igénybevétel nem engedélyezhető.
(4) A helyiségek igénybevételi díjai alól az igénylő személy, szervezet, illetve csoport részére a polgármester esetileg, legfeljebb évente két alkalommal mentességet biztosíthat, vagy a bérleti díjból engedményt adhat. A kérelmeket írásban a polgármesternél kell kezdeményezni az igénybevétel napját megelőző 8. napig
(5) Bérleti díj mentességet a polgármester engedélyezhet:
a) a település lakossága részére szervezett kulturális,
b) a település lakossága részére szervezett egészséges életmód célú programok, rendezvények szolgáltatások esetén.
39. § (1) A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos jogokat a polgármester gyakorolja. A bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása pályázat útján valósul meg. A bérbeadás útján történő hasznosításnál elsőbbséget élveznek azok a bérlők, akiknek célja a helyi lakosok ellátása, a lakossági szolgáltatások bővítése.
(3) A rendelet hatálybalépésekor érvényes bérleti jogviszonyok érvényben maradnak, de 90 napon belül felülvizsgálatra kerülnek.
(4) A bérleti díj legkisebb mértékét e rendelet határozza meg. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.
(5) A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti díja minden év januárjában a KSH által hivatalosan megállapított infláció mértékével növekedik. A bérleti díj mértékét a bérlővel minden év február 28-ig közölni kell.
(6) A bérleti szerződés megkötését követően a helyiségnek a bérlő részére történő átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a helyiség állapotára, tartozékaira, mérőóra állásra és a kapcsolódó megállapításokra vonatkozó adatokat.
(7) A felek megállapodhatnak, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a helyiségre fordított szükséges és igazolt költségek a bérleti díjba beszámíthatók.
Záró rendelkezések
40. § (1) E rendelet hatálybalépésekor jogszabály vagy szerződés alapján fennálló bérleti díjat e rendelet 3. melléklete szerinti bérleti díj mértéke figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Jelen rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de a rendelet hatályba lépéséig el nem bírált kérelmeket e rendelet szerint kell elbírálni.
(3) A lakásigénylési névjegyzéket első alkalommal 2025. november 1. napjától 2026. december 31. napjáig kell felvenni.
(4) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően létrejött jogviszonyokra kell alkalmazni.
(5) Hatályát veszti Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 6/2006.(III.24) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 11/2012.(IV.27) rendelet.
41. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 12/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
|
Lakás besorolása |
Címe |
Komfortfokozata |
|---|---|---|
|
Szolgálati lakás |
Széchényi út 36, fsz.2 |
komfortos |
|
Szolgálati lakás |
Őrhegy út 1, fsz.1 |
komfortos |
|
Szolgálati lakás |
Őrhegy út 1, em.1 |
komfortos |
|
Szolgálati lakás |
Őrhegy út, em.2 |
komfortos |
|
Piaci alapon bérbe adott |
Széchényi út 22 |
komfortos |
|
Piaci alapon bérbe adott |
Őrhegy út 1, fsz.2 |
összkomfortos |
|
Piaci alapon bérbe adott |
Jászberényi út 13 |
komfortos |
|
Piaci alapon bérbe adott |
Széchényi 36, fsz.1 |
komfortos |
|
Piaci alapon bérbe adott |
Farmosi út 4 |
komfortos |
|
Szociális lakás |
Bartók Béla út 13 |
komfortos |
|
Szociális lakás |
Jászberényi út 10, fsz1 |
komfort nélküli |
|
Szociális lakás |
Jászberényi út 10, fsz 2 |
komfort nélküli |
|
Szociális lakás |
Hegyesi út 4 |
komfort nélküli |
|
Szociális lakás |
Bartók Béla 41, fsz.1, fsz2, fsz 3 |
komfortos |
|
Szociális lakás |
Rákóczi út 23, fsz1, fsz2 |
komfort nélküli |
|
Szociális lakás1 |
Hunyadi út 11 fsz 2 |
komfortos |
|
Piaci alapon bérbe adott2 |
Hunyadi út fsz 1 |
komfortos |
|
Szociális lakás |
Széchényi út 36 em.1 |
komfortos |
|
Szociális lakás3 |
Ceglédi út 9 fsz1, fsz2,fsz3,fsz4 |
komfort nélküli |
|
Szociális lakás4 |
Ceglédi út 9, fsz 5, |
komfortos |
|
Költségelven kiadott |
Somogyi Béla út 1 |
komfortos |
|
Költségelven kiadott |
Széchényi út 36,em2 |
komfortos |
1. Szociális céllal kiadható lakások száma:16
2. Költségelven kiadható lakások száma:2
3. Piaci alapon kiadható lakások száma:5
2. melléklet a 12/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Alulírott azzal a kéréssel fordulok Tápiószele Város Képviselő-testületéhez, hogy részemre szociális alapon/ önkormányzati érdekből/ egyéb okból/ elhelyezést biztosítani szíveskedjenek.
2. Kérelmező(k) személyes adatai:
|
Bérlő |
Bérlőtárs |
|
|
Név: |
||
|
Születési név: |
||
|
Születési hely, idő: |
||
|
Anyja neve: |
||
|
Személyi igazolvány szám: |
||
|
Telefonszám: |
3. Kérelmezővel/kérelmezőkkel együtt lakó személyek adatai:
|
Név |
Születési név |
Születési hely, idő |
Anyja neve |
Rokoni kapcsolata a bérlővel |
|---|---|---|---|---|
4. Kijelentem, hogy Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rendeletében a bérlőre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket magamra és a velem együtt élő családtagjaimra vonatkozóan elfogadom, és betartom igényemet a feltételek elfogadásával nyújtom be.
5. Tápiószele, 202…………………………………………… IGÉNYLŐ
6. VAGYON- ÉS JÖVEDELEMNYILATKOZAT
6.1. Kérelmező neve (leánykori is): .....................................................................................................
6.2. Szül. hely, idő: ………………….…………………..…..Anyja neve: ........................................
6.3. Lakóhelye:…………………………………………………. (helyrajzi szám: ............................ )
6.4. Tartózkodási helye: ……………………………………...….(telefon: ...................................... )
7. A fenti cím alatti ingatlanban lakó személyek felsorolása.
|
Név |
Születési hely, idő |
Hozzátartozói |
munkahely neve, címe: |
8. Kijelentem, hogy tulajdonomban, vagy családom bármely tagjának tulajdonában gépjármű VAN - NINCS· Ha van, forgalmi rendszáma, típusa és évjárata, becsült értéke:
8.1. .................................................................................................................................................
8.2. .................................................................................................................................................
8.3. ..................................................................................................................................................
9. Kijelentem, hogy tulajdonomban, vagy családom bármely tagjának tulajdonában ingó- vagy ingatlan vagyona VAN - NINCS· Ha van, pontos megnevezése, tulajdonos neve, az ingatlan forgalmi értéke, helyrajzi száma:
9.1. .................................................................................................................................................
9.2. ................................................................................................................................................
9.3. ..................................................................................................................................................
10. Jövedelmi adatok
|
kérelmező jövedelme |
együtt lakók jövedelme |
||||
|
a. |
b. |
c. |
összesen |
||
|
1. Munkaviszonyból munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz |
|||||
|
2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem |
|||||
|
3./ Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem |
|||||
|
4./ Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíj-szerű ellátások |
|||||
|
5./ Gyermek ellátásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi p., tartásdíj, stb.) |
|||||
|
6./ Önkormányzat és munkaügyi szervek általi folyó-sítás (munkanélküli járadék, rendszeres szociális és nevelési segély, stb.) |
|||||
|
7./Föld bérbeadásából és lakás hasznosításából származó jövedelem |
|||||
|
8./ Egyéb (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, stb.) |
|||||
|
9./ Összes bruttó jövedelem (1+2+3+4+5+6+7+8+) |
|||||
|
10./ Személyi jövedelemadó vagy előleg összege |
|||||
|
11./ Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege |
|||||
|
12./ Munkavállalói járulék összege |
|||||
|
13./ Havi nettó jövedelem összesen (9-(10+11+12)) |
|||||
11. A családban az egy főre jutó nettó jövedelem: …………………………… Ft/hó.
12. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a vagyon- és jövedelemnyilatkozat 1. és 2. oldalán közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
13. Tudomásul veszem, hogy a nyilatkozatban közölt adatok valódiságát az Önkormányzat a NAV útján ellenőrizheti.
14. Az igénylő nyilatkozata:
14.1. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, amit az eljáró hatóság helyszíni szemle alkalmával ellenőrizhet.
14.2. Az igénylésem benyújtásakor tudomásul veszem az alábbiakat:
a) személyi, lakás- és vagyoni-jövedelmi viszonyaimban beállt változást a változást követő 30 napon belül köteles vagyok bejelenteni a hatóságnál;
b) amennyiben valótlan adatokat közlök és ezáltal jogtalan előnyre tennék szert, az kérelmem elutasítását vonja maga után.15. Tápiószele, 20………………………………...........................................kérelmező
3. melléklet a 12/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Lakbér:
2. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozóan szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén:
|
összkomfortos lakás után |
675,-ft/m2/hó |
|
komfortos lakás után |
450,-ft/m2/hó |
|
félkomfortos lakás után |
300,-ft/m2/hó |
|
komfort nélküli lakás után |
150,-ft/m2/hó |
3. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozóan költségelven, alapján bérbe adott lakás esetén:
|
összkomfortos lakás után |
750,-ft/m2/hó |
|
komfortos lakás után |
495,-ft/m2/hó |
|
félkomfortos lakás után |
- |
|
komfort nélküli lakás után |
- |
4. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozóan piaci alapon bérbe adott lakás esetén:
|
összkomfortos lakás után |
1087,-ft/m2/hó |
|
komfortos lakás után |
750,-ft/m2/hó |
|
félkomfortos lakás után |
- |
|
komfort nélküli lakás után |
- |
5. Helyiségbérlet:
|
garázs |
300,-ft/m2/hó |
4. melléklet a 12/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|---|---|
|
Művelődési ház helyiségeinek és kiszolgáló létesítményeinek bérleti díja |
100.000,-ft/nap |
|
Művelődési Ház helyiségének, és kiszolgáló létesítményeinek bérleti díja, |
7500,-ft/óra |
|
Egyéb helyiség igénybevételének díja |
2500,-ft/óra |
5. melléklet a 12/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
1. A megpályázott lakás címe:
2. Pályázó neve:
2.1. Családi neve:
2.2. Utóneve:
2.3. Leánykori neve:
2.4. Lakcíme:
2.5. Bejelentkezésének időpontja:
2.6. Tartózkodásának jogcíme: Tulajdonos* Haszonélvező* Családtag* Bérlő* Bérlőtárs* Szobabérlő* Szívességi lakáshasználó* Hajléktalan*
2.7. A PÁLYÁZÓ ÁLTAL LAKOTT LAKÁS NAGYSÁGA, KOMFORTFOKOZATA, ÁLLAPOTA: …………………………………………….…… m2 Komfortos* , félkomfortos* , komfort nélküli* , szükséglakás* - a lakás veszélyes (aládúcolt, bontási határozat van) * - a lakás egészségtelen (ÁNTSZ szakvéleménye szükséges) *
3. A lakásban életvitelszerűen lakók adatai:
4. A pályázóval együtt összesen ………………. fő lakik.
5. Neve: ........................................................................Születési helye, ideje: ........................................................................................ Rokonsági kapcsolat:...........................
5.1. A lakás tulajdonosának/bérlőjének a ............................... Neve:................................................................................................................... Születési helye, ideje: ........................................................................................ Rokonsági kapcsolat: A lakás tulajdonosának/bérlőjének a ............................................................................................
5.2. Neve:................................................................................................................... Születési helye, ideje: ........................................................................................ Rokonsági kapcsolat: a lakás tulajdonosának/bérlőjének a .....................................................................................................................................................................................
5.3. Neve:................................................................................................................... Születési helye, ideje: ........................................................................................ Rokonsági kapcsolat:.................................................................................................................................................................................................................................................
6. A lakás tulajdonosának/bérlőjének a ............................... Van-e a lakásban tartósan beteg: van – nincs*
7. A jelenlegi lakásból a pályázóval együtt költöző személyek:
7.1. Név: ...................................................................................................................
7.2. Név: ...................................................................................................................
7.3. Név: ...................................................................................................................
7.4. Név: ...................................................................................................................
8. Tudja-e vállalni a lakás fenntartásának terheit: Igen – nem*
9. *A csillaggal jelöltek közül a megfelelőt aláhúzással válassza ki.10. Dátum, aláírás
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „Szociális lakás” sora a Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „Szociális lakás” sora a Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „Szociális lakás” sorát a Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „Piaci alapon bérbe adott” sorát a Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.