Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2025. 11. 29Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
[1] Jászboldogháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a tulajdonában álló vagyonnak a közérdekek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítására, értékeinek megőrzésére és védelmére, valamint a vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodásra törekszik. A képviselő-testület az önkormányzati vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek meghatározása, az önkormányzati vagyon átruházása szabályainak, valamint a célszerű, eredményes és hatékony önkormányzati vagyongazdálkodás kereteinek megállapítása érdekében rendeletet alkot.
[2] Jászboldogháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.törvény 109 § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i), j) pontjában, az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a), valamint e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Jászboldogháza Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) képviselő-testületére, annak szerveire, a képviselő-testület által alapított és az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervekre, az Önkormányzat gazdálkodó szervezeteire, a vagyongazdálkodással összefüggésben az Önkormányzattal szerződéses kapcsolatba kerülő személyekre.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban: vagyon):
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogra,
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfólió vagyon).
2. § E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha
a) az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
b) az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének szabályozásáról szóló rendelet eltérően nem rendelkezik.
3. § A rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) fogalom meghatározásai az irányadók.
4. § (1) Az Önkormányzat a vagyonáról, annak értékéről és változásairól folyamatos vagyonnyilvántartást (a továbbiakban: vagyonkimutatás) vezet.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnak a költségvetési év zárónapján meglévő vagyoni állapot szerinti számbavétele mennyiségben és értékben.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az éves zárszámadáshoz csatolva kerül a képviselő-testületnek bemutatásra.
5. § (1) Az ingatlanvagyon az ingatlan vagyonkataszterben kerül nyilvántartásra.
(2) Az Önkormányzat ingóságainak leltározása a Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal Leltározási Szabályzata alapján történik.
(3) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások állományának elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, ingatlanoknál a vagyonkataszter egyezőségéről, az adatok hitelességéről a jegyző gondoskodik.
6. § (1) Az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyonba tartozik, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
(3) Az Önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
(4) Forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemek elidegenítésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, melyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(5) A képviselő-testület a besorolás megváltoztatásáról akkor is dönthet, ha a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik.
(6) Forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon kizárólag a képviselő- testület döntése alapján minősíthető forgalomképessé.
(7) Egyes vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé minősítéséről a képviselő-testület dönt.
(8) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a képviselő-testület dönt. Az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyat a képviselő-testületnek minősítenie kell. Ingyenesen, vagy kedvezményes feltételekkel felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(9) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát és üzleti vagyonát a 2. melléklet tartalmazza.
7. § (1) Az önkormányzati vagyon felett a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint
a) Jászboldogháza Községi Önkormányzat képviselő-testülete,
b) átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja, illetve teljesíti.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A képviselő-testület az alábbi felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlását a polgármesterre ruházza át:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott, az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosításárára, gyarapítására irányuló szerződések aláírása;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegnek előkészítése és a szerződés aláírása;
c) az Önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az Önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása egymillió forint értékhatárig;
e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése a helyi építési szabályzatról szóló rendelettel összhangban;
f) az Önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése értékhatártól függetlenül;
8. § Forgalmi értéktől függetlenül az önkormányzati vagyont olyan magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére lehet elidegeníteni, bérbe, használatba adni vagy vele elcserélni, aki, vagy amely szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az Nvtv. előírásainak megfelelően átlátható szervezetnek minősül.
9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása és elidegenítése tizenötmillió forint felett versenyeztetési eljárással lehet.
(2) A versenyeztetés a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése alapján az ingatlan vagyontárgy hasznosítása és elidegenítése pályázati eljárás útján.
(3) A versenyeztetés lebonyolítója a Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal Jászboldogházai Kirendeltsége (a továbbiakban: Lebonyolító).
(4) A versenyeztetés szabályait úgy kell kiírni, hogy annak alapján a résztvevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni és a szabályszerűen, határidőben benyújtott ajánlatok összemérésre alkalmasak legyenek.
(5) A pályázati hirdetményt Lebonyolító közzéteszi az önkormányzat honlapján, valamint kifüggeszti hirdetőtáblákán az ajánlatok beadási határideje előtt 30 nappal.
(6) A pályázati hirdetmény tartalmazza
a) a kiíró nevét és pontos címét,
b) a pályázat tárgyát képező vagyonelem megnevezését, ingatlan esetén pontos címét és helyrajzi számát,
c) a pályázat célját,
d) a pályázat nyertesével kötendő szerződés megjelölését,
e) tájékoztatást a pályázati biztosíték fizetésének kötelezettségéről,
f) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét és határidejét,
g) további információkkal szolgáló személy nevét, elérhetőségét,
h) tájékoztatást a megtekintés lehetőségéről, tájékoztatást arról, hogy a pályázat nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolnia kell a személyazonosságát, meg kell adnia adóazonosító jelét; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy az Nvtv. előírásainak megfelelő átlátható szervezet,
i) tájékoztatást arról, hogy a kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot – indokolás nélkül – eredménytelennek minősítse,
j) tájékoztatást arról, hogy eredménytelen pályázat esetén a képviselő-testület jogosult dönteni a pályázat ismételt kiírásáról,
k) a vagyontárgy jellege szerinti szükséges információkat.
(7) Kötelező pályázati dokumentációt készíteni. A dokumentációt a Lebonyolító készíti elő, aláírására a polgármester jogosult.
(8) A dokumentációnak kötelezően tartalmaznia kell:
a) a pályázat kiírását elrendelő képviselő-testületi határozat számát,
b) minden adatot, információt, amelyet a hirdetménynek tartalmaznia kell,
c) az ajánlattétel részletes feltételeit,
d) amennyiben a pályázaton való részvétel biztosíték adásához kötött, az erről szóló részletes tájékoztatást,
e) az ajánlat megtételéhez szükséges információkat,
f) a pályázat elbírálásának szempontjait és tájékoztatást az elbírálás módjáról,
g) a szerződéskötés feltételeit, vagy a szerződés tervezetét.
(9) A pályázó ajánlatát zárt borítékban, egy példányban, cégszerű aláírással ellátva személyesen, vagy postai úton nyújthatja be. Az ajánlat minden oldalát kézjeggyel kell ellátni.
(10) Amennyiben a képviselő-testület a pályázati eljáráson való részvételt biztosíték adásához köti azt a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, valamint az ajánlatok elbírálása után – a (11) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – vissza kell adni.
(11) Nem jár vissza a biztosíték, ha:
a) a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,
b) a pályázó az ajánlat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát,
c) a szerződés megkötésének meghiúsulása a pályázónak felróható vagy az ő érdekkörében felmerült ok miatt hiúsult meg.
(12) Miután a Lebonyolító az ajánlatokat átveszi azokon az átvétel tényét és dátumát igazolja.
(13) A határidőben beérkezett ajánlatok felbontása nyilvánosan történik.
(14) Az ajánlatok bontására bizottságot kell létrehozni, melynek tagjai a polgármester, a jegyző és a Lebonyolító vezetője által megjelölt tisztviselő.
(15) A bizottság elkészíti a bontási jegyzőkönyvet, mely tartalmazza a bontás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, jelenlétük minőségét, az ajánlat ismertetését.
(16) A polgármester az ajánlatokat a képviselő-testület elé terjeszti. A képviselő-testület az előterjesztés alapján megállapítja az ajánlatok eredményességét, amennyiben azok a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelnek. A pályázati eljárás nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.
(17) A pályázati eljárás nyertesét a képviselő testület a soron következő ülésén hirdeti ki. A pályázati eljárás eredményét legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni a pályázókkal.
(18) Eredménytelen a pályázati eljárás:
a) ha a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
b) ha az ajánlat a pályázati felhívás alapján nem értékelhető,
c) ha a képviselő-testület valamely pályázónak a pályázati eljárás tisztaságát sértő vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény miatt a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.
(19) A szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt meg kell kötni.
10. § (1) Az üzleti vagyon gazdasági társaságba való beviteléről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt.
(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
(3) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
11. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmények) részére közfeladat ellátása céljából a tulajdonát képező ingatlanokat ingyenesen használatba adhatja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek megfelelően.
(2) Az Önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeiket teljesíteni, a terheket viselni, a hatékonyság és a gazdaságosság követelményeit teljesíteni.
(3) Az önkormányzati intézmények kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni.
12. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó üzleti vagyon elemeit a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra. A hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba, haszonbérbe adása, elidegenítése.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, apportálására, megterhelésére, megszerzésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét a következők alapján kell meghatározni:
a) ingatlan esetben 90 napnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecsléssel,
b) ingóvagyon esetében az összehasonlító piaci árelemzés figyelembevételével, de legalább a vagyonkimutatás alapján,
c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén a számviteli szabályok szerinti 90 napnál nem régebbi üzleti értékelés alapulvételével.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követően lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Jászboldogháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2010.(VII.28.) önkormányzati rendelete.
14. §1
15. § Ez a rendelet 2025. november 28-án lép hatályba.
A 14. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.