Géderlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 02Géderlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] A rendelet célja az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának, mint az önkormányzati működés egyik legfontosabb alapdokumentumának, az önkormányzat belső struktúrájának, egyes szerveinek, illetve szervezeti egységeinek egymáshoz való viszonyának, a szervezeti egységeket megjelenítő természetes személyek feladat- és hatáskörének megállapítása.
[2] Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében továbbá a népszavazás kezdeményezéséről , az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013.évi CCXXXVIII. törvény 92. §-a alapján meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Géderlak Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 6334 Géderlak, Kossuth u. 95.
(3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Géderlak Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Géderlak község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.gederlak.hu.
(6) Géderlak Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Ordas Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Uszód Községi Önkormányzat Képviselő-testületével és Dunaszentbenedek Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn.
(7) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Géderlaki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 6334 Géderlak, Kossuth u.95.
2. § Géderlak község testvér-települési kapcsolatot tart fenn Székelyhodos községi, Jobbágytelke településsel (Románia, Maros megye).
3. § Az Önkormányzati jelképek: a címer és a zászló. A címert e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A címer és a zászló használatát az Önkormányzati jelképekről és azok használatáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
4. § (1) Az Önkormányzat által alapított díjak:
a) „Pro Urbe” díj
b) „Géderlak Község Díszpolgára” kitüntető cím
c) „Géderlak Községért” díj
d) „Géderlak Sportjáért” díj
e) „Életpálya Díj”
f) Géderlak Emlékplakett
(2) Az Önkormányzat által alapított díjak adományozásával kapcsolatos szabályokat az önkormányzat a kitüntető címek és díjak adományozásáról szóló önkormányzati rendeletben szabályozza.
5. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. Géderlak község ünnepnapja a „Géderlaki falunapok”, mely augusztus első hétvégéjén kerül megrendezésre.
2. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei
6. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.), valamint az ágazati törvényekben meghatározott kötelező, továbbá a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségétől függően az önként vállalt feladatait.
(2) Az Önkormányzat feladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolását a kormányzati funkció funkciószámának megjelölésével és megnevezésével az 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat a rendelet 3. mellékletében felsorolt az önként vállalt feladatokat látja el. Az önként vállalt feladatok ellátásának mértékéről és módjáról a Képviselő-testület az éves költségvetésében dönt.
(4) Az Önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, az Ügyrendi bizottság, a Hivatal, a jegyző, társulás látják el.
(5) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
(6) Az Önkormányzat részvételével működő társulás a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulás és Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
3. A Képviselő-testület működése
7. § (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma 5 fő. Tagja a polgármester és a megválasztott 4 fő települési képviselő.
(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül 3 fő jelen van.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület ülése határozatképtelen, a polgármester 7 napon belül az ülést ismételten összehívja.
8. § (1) A Képviselő-testület saját, előre megállapított munkaterve alapján évente hét alkalommal ülésezik.
(2) A Képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén, Géderlak, Kossuth u. 95. szám alatti ingatlanának a tanácskozó teremben tartja.
(3) Az Mötv. 53. § (1) bekezdés (e) pontja szerint a nyilvánosság biztosítása érdekében a Képviselő-testület ülései, a zárt ülés kivételével, nyilvánosak.
(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésén bárki részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően 5 nappal az Önkormányzat hirdetőtábláján (Géderlak, Kossuth u. 95.) történő kifüggesztésével valamint az Önkormányzat honlapján történő közzététellel biztosított.
(5) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási jog illeti meg az Mötv.-ben meghatározott személyeken túl az adott napirendi ponttal kapcsolatban a Képviselő-testület ülésére meghívott személyt.
(6) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart.
(7) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(8) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(9) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(10) Az Képviselő-testületi ülések típusai:
a) alakuló,
b) rendes,
c) rendkívüli,
d) közmeghallgatás.
4. Alakuló ülés
9. § (1) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat – az Mötv. alakuló ülésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a megválasztott polgármester állítja össze.
(2) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. Rendes ülés
10. § (1) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 45. §-a alapján a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Amennyiben a Képviselő-testületi ülést nem a polgármester vezeti, a polgármesternek az ülés vezetésével kapcsolatos, e rendeletben szabályozott jogai és kötelezettségei az ülést vezető más személyt is megilletik, illetve terhelik.
(3) A rendes ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal elektronikus meghívót kell kiküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.
(4) A Képviselő-testület tagjai, a jegyző részére valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, a többi meghívott részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(5) A zárt ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódó írásos anyagokat a zárt ülésen részvételre jogosult személyeknek kell kézbesíteni.
(6) Rendkívüli előterjesztést a testületi ülést megelőző napig kell kézbesíteni. Rendkívülinek minősül az előterjesztés, ha annak későbbi tárgyalása az Önkormányzati érdek sérelmével járhat. A rendkívüli előterjesztés napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
6. Rendkívüli ülés
11. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van, valamint az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülése a települési képviselőkre és az ügyben érintettekre kiterjedően formális meghívó nélkül telefonon vagy szóban is összehívható, a sürgősség okát közölni kell.
(3) Rendkívüli ülés napirendjére csak olyan napirendi pont vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolttá tette. Más napirendi pontot a Képviselő-testület ezen az ülésen nem tárgyalhat.
(4) A rendkívüli ülés vezetésére egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
7. Közmeghallgatás
12. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében megjelölt időpontban évente egy alkalommal az Mötv. 54. § szerint közmeghallgatást tart.
(2) A Képviselő-testület meghatározott kiemelt jelentőségű témában további közmeghallgatás tartását rendelheti el.
(3) A közmeghallgatás meghívójára, vezetésére a rendes ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
8. Meghívottak
13. § A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a bizottság nem képviselő tagját,
d) a napirendi pont előterjesztőjét,
e) az Önkormányzati intézmény vezetőjét,
f) azokat a személyeket vagy szervezeteket, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásánál a polgármester megítélése szerint szükséges.
9. A Képviselő-testületi ülés menete
14. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megvizsgálja az ülés határozatképességét, megállapítja, hogy mely képviselő van távol és a távolléte igazolt-e.
(2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelen, vagy az ülés menete alatt azzá válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.
(3) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirend megváltoztatására, rendkívüli napirendi pont felvételére a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. A Képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül határoz.
(4) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad az előző Képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(5) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Nem kell a kizárásról dönteni, ha az érintett képviselő bejelenti, hogy nem vesz részt a szavazásban.
(6) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
(7) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület Ügyrendi bizottságának adja át kivizsgálásra, amely a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.
(8) A polgármester minden napirendi pontról külön-külön vitát nyit. A tárgyalásra bocsátott napirendi pont előadója a tárgyalás megkezdése előtt kiegészítheti, módosíthatja a Képviselő-testületnek kiadott előterjesztést. Ezt követően az ülést vezető megnyitja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, lezárja a napirendi pont tárgyalását.
10. Az előterjesztés
15. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a lakosságot vagy annak csoportjait érintő, helyi közügyek körébe tartozó olyan írásbeli javaslat, amelyben a Képviselő-testületnek – törvény által kötelező vagy megengedett - rendeletalkotási joga van,
b) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyről vagy egyedi ügyről szóló írásbeli vagy szóbeli indítvány, határozati javaslat,
c) a Képviselő-testület tulajdonosi és felügyeleti joggyakorlásával kapcsolatos beszámoló és tájékoztató, és az ehhez kapcsolódó indítvány vagy kezdeményezés,
d) a Képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekről szóló indítvány, határozati javaslat,
e) a Képviselő-testület feladatkörébe közvetlenül nem tartozó, de helyi közösséget vagy közszolgáltatást érintő ügyekről szóló ismertető, tájékoztató, kezdeményezés.
(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani vagy előadni. Rendelet tervezetet előterjeszteni csak írásbeli lehet. A szóban előterjesztett határozati javaslatot képviselői kérésre írásban kell kiosztani. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) A Képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) a Képviselő-testület bizottsága,
e) a képviselő,
f) az Önkormányzati intézmények vezetői.
(4) Az előterjesztést kezdeményezőnek a Képviselő-testület rendes ülését megelőző hét nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A napirendre vételről a Képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.
(5) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:
a) a tárgy bemutatása,
b) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
c) annak megjelölése, hogy a Képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
d) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információ feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
e) az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések kialakítására.
(6) A határozati javaslatnak:
a) kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényesnek és végrehajthatónak kell lennie,
c) rendelkezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
d) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt,
e) meg kell jelölni a végrehajtás határidejét.
11. A tanácskozás rendje
16. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.
f) hozzászólás jogot adhat az ülésen tanácskozási joggal részt vevők és más jelenlévő részére, hozzászólás időtartamát 2 percben korlátozhatja,
g) szükség szerint szünetet rendelhet el,
h)bezárja az ülést.
(3) A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak a napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget adhat. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc.
12. Döntéshoztal
17. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza meg.
(2) A Képviselő-testület tagjai „ igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavazhatnak.
(3) A javaslat elfogadásához – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – az Mötv. 47. § (2) bekezdésében szabályozottak szerint a jelen lévő Önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
18. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani a Képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlatás esetén.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazás eredményét a névsoron feltünteti, a szavazás eredményét összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell és a dokumentumot a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
19. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a titkos szavazás elrendeléséről vita nélkül határoz.
(2) A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő tehet javaslatot.
(3) Titkos szavazás tartásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi bizottság feladata, amely a szavazás során szavazatszámláló bizottságként működik.
(5) A titkos szavazás lebonyolításának idejére a polgármester szünetet rendel el.
(6) A titkos szavazás, az arra kijelölt helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszedő bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás körülményeit,
d) a szavazás eredményét.
(7) Az Ügyrendi bizottság elnöke a szavazás lebonyolítását követően ismerteti az ülésen a Képviselő-testülettel a titkos szavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó adatokat. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve mellé kell csatolni.
(8) A titkos szavazás eredményét a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
20. § A Képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel egyszerű többséggel határoz:
a) jegyzőkönyv hitelesítőt elfogadó döntés
b) napirend, rendkívüli napirend elfogadásáról,
c) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
d) kérdésre adott válasz elfogadásáról,
e) tájékoztatás tudomásul vételéről,
f) név szerinti szavazás elrendeléséről.
g) határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket érintő módosításokat, kiegészítéseket tartalmazó kérdésekről,
21. § A Képviselő-testület az Mötv. 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
22. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) a települési képviselő,
e) a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az Ügyrendi bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, a jegyző által előkészített rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Hivatal – Géderlak, Kossuth u. 95. szám alatti - hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.
(4) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019 (III.13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
(5) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(6) A rendeletet meg kell küldeni azon személyeknek, szerveknek és szervezeteknek, amelyek részére az feladatot vagy hatáskört állapít meg.
(7) A rendeletekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
23. § (1) A határozat tartalmazza a végrehajtásáért felelős személy megjelölését, valamint a végrehajtás határidejét.
(2) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.
(3) A határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019 (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni
(4) A határozatot 15 napon belül meg kell küldeni
a) a végrehajtásért felelős személynek,
b) a végrehajtás során érintett személynek vagy szervnek.
(5) A határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
13. Jegyzőkönyv
24. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely az Mötv 52. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza
a) a távol maradt képviselő nevét, illetve annak megjelölését, hogy igazoltan vagy igazolatlanul maradt távol,
b) az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan az előterjesztő kiegészítését,
c) kérdés esetén a kérdést feltevő és az arra választ adó nevét, a kérdés és a válasz lényegét,
d) a jegyzőkönyvvezető nevét.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) az előterjesztések és tájékoztatók,
d) az elfogadott rendeletek,
e) a képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólás,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
g) a név szerinti szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyv.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a jegyző kezeli.
(4) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző mellett a hitelesítéssel az ülésen megbízott két képviselő írja alá.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
14. Polgármester
25. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester munkarendje a Hivatali munkarend szerinti, fogadóórát hetente szerdai napon tart 8.00-12.00 óra között.
15. Alpolgármester
26. § (1) A Képviselő-testület a tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét. A Képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor a jogszabályok keretei között megállapítja tiszteletdíját.
(3) Az alpolgármester minden hónap első hétfőjén 14.00-16.00 óra között tart ügyfélfogadást.
16. A települési képviselő
27. § (1) A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. határozza meg. Ezen felül a képviselő kötelessége
a) A település egészéért vállalt felelősséggel képviselni a választóinak érdekeit, tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában, döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza.
b) Kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni a lakosságot a Képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről.
c) Lehetőség szerint előre, az ülés előtt bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni. Ez a bejelentés a távollét igazolását szolgálja.
d) A képviselői munka során, különösen a zárt ülésen vagy titkos szavazás alkalmával tudomására jutott személyes vagy minősített adatok bizalmas kezelése. Ezen bizalmas adatokat harmadik személynek nem adhatja át, nyilvánosságra nem hozhatja.
(2) A települési képviselőt a törvény keretei között a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben megállapított mértékű tiszteletdíj illeti meg.
(3) A Képviselő-testület a települési képviselőknek természetbeni juttatást nem állapít meg.
17. A Képviselő-testület bizottságai
28. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságként hozza létre az Ügyrendi bizottságot.
(3) Az Ügyrendi bizottság (továbbiakban: Bizottság) tagjainak száma: 3 fő képviselő.
(4) A Bizottság által ellátandó feladatok főként a polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatok ellátása, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása, valamint mindazon feladatok, melyekre a Képviselő-testület esetenkénti megbízást ad. A Bizottság részletes feladatai a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(5) A Bizottságok működésére e rendelet vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ülést a Bizottság elnöke hívja össze, az ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök és egy Bizottsági tag írja alá, a Bizottság döntéseiről határozatot hoz. A Bizottság határozatait e rendelet 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
(6) Meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására vagy valamely ügy kivizsgálására a Képviselő-testület bármely tagja kezdeményezésére a polgármester előterjesztése alapján – a rendelet módosításával - a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(7) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg, és megválasztja elnökét, társelnökét és tagjait.
18. Jegyző
29. § (1) A Hivatalt a fenntartó önkormányzatok polgármesterei által kinevezett jegyző vezeti.
(2) A jegyző Képviselő-testületek működésével összefüggő feladatai az Mötv. határozza meg, államigazgatási feladatai törvényben, kormányrendeletben meghatározottak.
(3) A jegyző a Hivatal Kirendeltségein, a fenntartó önkormányzatok Képviselő-testületei által jóváhagyott Hivatali ügyrend szerint tart ügyfélfogadást.
(4) Az Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jegyzői feladatok ellátására - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereivel történt egyeztetést követően, a székhely község polgármestere jelöli ki - a jegyzői munkakörre előírt képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, a Hivatallal köztisztviselői jogviszonyban álló köztisztviselőt.
(5) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
19. Hivatal
30. § (1) Géderlak Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Ordas Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Uszód Község Önkormányzat Képviselő-testületével és Dunaszentbenedek Község Önkormányzata Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján , az 1. § (7) bekezdés szerinti elnevezéssel és székhellyel közös Hivatalt hozott létre és tart fenn.
(2) A Hivatal a Képviselő- testületek által határozatban elfogadott ügyrend alapján működik, mely tartalmazza a Hivatal szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadását.
20. Helyi népszavazásra vonatkozó szabályok
31. § A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény törvényben foglalt helyi népszavazást a Képviselő-testület köteles elrendelni, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezi.
21. Záró rendelkezés
32. §1
33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
4. melléklet a 13/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatáról szóló 14/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet alapján gyakorolja a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, filmforgatási célú közterület-használati szerződés jóváhagyásával kapcsolatos önkormányzati feladat- és hatásköröket.
2. A helyi szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet alapján
2.1. Elbírálja az Önkormányzati települési támogatással (a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (továbbiakban: lakhatási támogatás) és rendkívüli települési támogatás), temetési és születési támogatással kapcsolatos kérelmeket
2.2. Döntést hoz a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-ában szabályozott köztemetésről,
2.3. Megállapodást köt a szociális alapszolgáltatást igénybe vevőkkel
2.4. Döntést hoz a felnőtt szociális gondoskodásban, valamint a gyermekétkeztetésben fizetendő személyi térítési díjak mérséklése, elengedése ügyeiben.
3. Géderlak Község településképének védelméről szóló 12/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete (Településképi rendelet) alapján
3.1. Településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát a Településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi a Településképi rendelet 19. § (1) bekezdésében meghatározott célok érdekében,
3.2. Településkép-védelmi bírság kiszabására jogosult.
4. Az önkormányzat vagyonáról szóló 8/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet alapján a polgármester dönt az 500 000,-Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.
5. Géderlak Községi Önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet alapján
5.1. Az év közben létrejött bevételi többlet pénzintézeti pénzlekötés útján történő hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítása a bevételi többlet összegének 10 %-ig.
5.2. Intézkedést hozhat az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, és következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) 500 e Ft összegig.
5. melléklet a 13/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Közreműködik a Szervezeti Működési Szabályzatban meghatározott önkormányzati rendeletek előkészítésében, javaslatot tesz hatályos rendeletek módosításra, kiegészítésére, új rendelet alkotására,
2. Döntésre előkészíti a polgármesterrel, alpolgármesterrel szembeni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi és anyagi kártérítési ügyeket,
2.1. Kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítására tett kezdeményezést.
2.2. Az eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
2.3. A vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.
3. Ellátja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a vizsgálat lefolytatását.
3.1. Az eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
3.2. Az eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti.
4. Ellátja a Képviselő- testület titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos szavazatszámláló bizottság feladatát, a szavazás eredményéről jegyzőkönyvet készít.
5. Ellátja a polgármester és az Önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos átadási-átvételi, kezelési, ellenőrzési eljárás lebonyolítási, nyilvántartási, őrzési jogszabályban meghatározott feladatokat.
A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.