Madaras Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 13Madaras Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Madaras Község Önkormányzata Képviselő-testülete a törvények keretei között önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. A rendeletalkotás célja a képviselő-testület és szervei feladat- és hatáskörének meghatározása.
[2] Madaras Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjának és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Madaras Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 6456 Madaras, Báthori István utca 1.
(3) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Madaras Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)
(4) Az Önkormányzat működési területe: Madaras község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzati hivatalos bélyegzőjének felirata: „MADARAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA”, középen Magyarország címerével.
(6) A Képviselő-testület által létrehozott önálló polgármesteri hivatal megnevezése: Madarasi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)
(7) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 6456 Madaras, Báthori István utca 1.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A címer és a zászló leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület a község jelképeinek megállapításáról és használatának rendjéről szóló rendeletében szabályozza.
(3) A község történelmi bélyegzője 5 cm átmérőjű, felirata: „SIGILLUM POSSESIONIS MADARAS 1787”, közepén egy túzok áll, csőrében nádbuzogányt vagy búzakalászt tart.
4. § (1) A Képviselő-testület a község gazdasági, kulturális, egészségügyi és sportéletében kifejtett kiemelkedő teljesítmény elismerésére „MADARAS KÖZSÉGÉRT” díjat alapított.
(2) A díj adományozásának szabályait a Képviselő-testület a „Madaras községért” díj alapításáról és adományozásáról szóló rendeletében szabályozza.
5. § Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai Csíkmadaras, és a szerbiai Csonpolya településsel. Az Önkormányzat együttműködési megállapodás alapján partnerkapcsolatot tart fenn a romániai Mezőmadaras és Backamadaras településsel, valamint Kunmadaras településsel.
Feladatok és hatáskörök
6. § (1) Az Önkormányzat a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.
(2) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet Madaras község polgármestere képviseli.
(3) Az Önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el. A Képviselő-testület szerveinek megnevezése:
a) Madaras Község Önkormányzata Polgármestere
b) Madaras Község Önkormányzata Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottsága
c) Madaras Község Önkormányzata Kulturális- és Sport Bizottsága
d) Madarasi Polgármesteri Hivatal
e) az Önkormányzat társulásai:
ea) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás
eb) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
(4) Madaras Község Önkormányzata Jegyzője.
7. § (1) A kötelező és önként vállat önkormányzati feladatok ellátására a Képviselő-testület által alapított költségvetési szervek:
a) Madarasi Polgármesteri Hivatal
b) Madarasi Szivárvány Óvoda
c) „Gondviselés Háza” Gondozási Központ
(2) A költségvetési szervek által ellátott kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatokat kormányzati funkciónként az 1. melléklet határozza meg.
8. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök a 2. melléklet.
(2) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a vármegyei önkormányzattal, valamint a kistérség önkormányzataival.
A Képviselő-testület működése
1. A Képviselő-testület ülésének előkészítése
9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. Az ülések típusai:
a) alakuló
b) rendes
c) rendkívüli.
(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választások eredményéről,
b) a képviselők és polgármester eskütétele,
c) a polgármester programjának ismertetése,
d) az alpolgármester megválasztása és eskütétele,
e) a képviselő-testület állandó bizottságainak megválasztása, a nem képviselő bizottsági tagok eskütétele,
f) polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása, alpolgármesteri és képviselői tiszteletdíj
g) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata.
(4) A Képviselő-testület szükség szerint, de július hónap kivételével havonta tartja üléseit, melytől eltérni indokolt esetben lehetséges. A Képviselő-testület évente legalább 11 ülést tart.
(5) A Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontja, helye: minden hónap utolsó hetében – a Polgármester által meghatározott napon - délután 16 órától tartja, a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében.
(6) A rendkívüli ülés összehívásának célja olyan halaszthatatlan ügynek a tárgyalása, amelyben való döntés nem várhat a következő rendes ülés időpontjáig.
10. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.
(3) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 15-ig kell a testület elé beterjeszteni.
(4) A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) települési képviselők
b) bizottságok
c) alpolgármester
d) intézményvezetők.
(5) A munkaterv javaslat előterjesztésénél a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
11. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a testületi ülések tervezett időpontját és napirendi pontjait,
b) az egyes napirendek előadóinak nevét,
c) az előkészítésben részt vevők felsorolását,
d) az előterjesztés elkészítésének határidejét,
e) egyéb szervezési feladatokat.
(2) A munkatervet meg kell küldeni:
a) képviselő-testület tagjainak,
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) intézményvezetőknek
d) napirendek előadóinak.
(3) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
12. § (1) A rendes ülés napirendi javaslatát a Polgármester állítja össze a munkaterv alapján. A javaslatban szerepelni kell a munkatervben meghatározott feladatoknak, az időközben született jogszabályok által tárgyalni rendelet témáknak, másrészt azon kérdéseknek, javaslatoknak, önálló indítványoknak, amelyeket az e rendeletben meghatározottak szerint terjesztenek elő az arra jogosultak.
(2) A munkatervben szereplő, valamint a jogszabályok által tárgyalni rendelet témákat a napirendi javaslatból nem lehet kihagyni.
(3) Ha nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
13. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató.
(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani a polgármesternek, de a beszámoló és a tájékoztató szóban is előterjeszthető. A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármester a tárgy szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti.
(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell:
a) az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját, típusát
c) a tényállást,
d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
e) az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,
f) az előterjesztő aláírását,
g) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet,
h) a határozat végrehajtásáért felelős megnevezését és a határidő megjelölését.
(4) A c) és d) pontokban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.
(5) A képviselő-testület elé előterjesztés benyújtására jogosult:
a) önkormányzati képviselő,
b) a témakör szerint illetékes bizottság az 2. melléklet szerinti feladatkörében eljárva,
c) a polgármester,
d) a jegyző,
e) a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, társulás elnöke, továbbá önkormányzati intézmény, gazdasági társaság vezetője.
(6) Az előterjesztéseket a kiküldést megelőzően a jegyzőnek kell leadni. Sürgősséggel benyújtott előterjesztést a beérkezését követően haladéktalanul a jegyzőnek kell leadni.
(7) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.
14. § (1) A Képviselő-testületi ülés összehívására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(3) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) települési képviselőket;
b) bizottságok nem képviselő tagjait;
c) jegyzőt;
d) intézményvezetőket;
e) nemzetiségi önkormányzat elnökét,
f) járási hivatal vezetőjét;
g) napirendi pontok előadóit;
h) akit a Polgármester és a Képviselő-testület szükségesnek tart a napirendhez kapcsolódóan;
i) a helyi körzeti megbízottakat.
(4) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és idejét
b) a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét,
c) polgármester aláírását, és az önkormányzati bélyegző lenyomatát.
15. § (1) Az írásos meghívót és a Képviselő-testület tagjai részére az írásos előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt az ülést megelőző harmadik munkanapon a Képviselő-testület tagjai és a meghívottak kézhez kapják.
(2) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon vagy szóban is összehívható, az ülés előtt legalább két nappal korábban.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével, valamint a község honlapja útján kell tájékoztatni.
2. Képviselő-testület ülése
16. § A képviselő-testületi ülések nyilvánosságára az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja és az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
b) megnyitja az ülést, köszönti a megjelenteket,
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére
d) előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
e) tájékoztatást ad a lejárt határidejű testületi döntések végrehajtásának állásáról,
f) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
g) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
h) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a rendeleti és határozati javaslatot és kihirdeti a rendeleteket és határozatokat,
j) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
k) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, meghatározott időre az ülést félbeszakítja vagy berekeszti,
l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja vagy ismételt figyelmeztetés után kiutasíthatja azt a - nem települési képviselő- személyt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.
18. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha a települési képviselők több mint fele -legalább 4 képviselő- jelen van.
(2) Amennyiben a települési képviselők legalább az (1) bekezdésben meghatározott létszámban jelen vannak, az ülésvezető kinyilvánítja a határozatképességet.
(3) Az ülés határozatképtelensége esetén az ülést az ülésvezető nyolc napon belüli időpontra ismételten összehívja.
(4) Az ismételt összehívásról írásos meghívót kell kiküldeni, változatlan napirenddel.
19. § (1) Az ülésvezető a jelen lévő települési képviselők közül ülésenként egy jegyzőkönyv-hitelesítőt kér fel úgy, hogy az adott évben minden képviselőre legalább egyszer sor kerüljön.
(2) A felkért jegyzőkönyv-hitelesítőnek az adott ülésen személyesen végig jelen kell lennie.
(3) A jegyzőkönyv-hitelesítő szükség szerint segít az ülésen a szavazatok összeszámlálásában.
(4) A jegyzőkönyv-hitelesítő a polgármester és a jegyző aláírását követően az aláírásával hitelesíti a jegyzőkönyvet.
20. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az írásban - előzetesen - kiküldött meghívóban foglaltak szerint.
(2) A napirend megállapításáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(4) Napirendi pont elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül dönt.
21. § (1) A napirendi pont sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:
a) polgármester,
b) bármely települési képviselő,
c) jegyző,
d) témakör szerint illetékes bizottság,
e) a polgármester ellenjegyzésével az Önkormányzat intézményének vezetője.
(2) Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával és az anyag becsatolásával - írásban az ülés előtt legalább 2 nappal a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A sürgősség elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita nélkül határoz. Elfogadása esetén az indítványt a Képviselő-testület napirendjére tűzi.
(4) Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, dönt arról, hogy az ügyet mikor tárgyalja.
22. § (1) A polgármester a napirendek elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön megnyitja és vezeti a vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztés előadójához a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, melyre válaszolnia kell.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) A képviselők kérdéseiket szóban vagy írásban, a napirendek tárgyalását követően tehetik meg.
(6) A Képviselő-testület a kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, mellyel a polgármestert, vagy valamely bizottságot megbízhatja.
3. Döntéshozatal
23. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először a vita során elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
(2) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) Az Mötv.-ben meghatározott esetekben a javaslat elfogadásához minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének – 4 fő - igen szavazata – szükséges.
(4) Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet. A képviselő a szavazástól tartózkodhat.
(5) A Képviselő-testület 25 %-al csökkentheti annak a képviselőnek az adott havi tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
24. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására, a szavaztok megszámlálására – a polgármester javaslatára – a Képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai közül.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyben rögzíteni kell
a) a szavazás helyét, kezdetét, végét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás számszerű eredményét.
(5) A titkos szavazással hozott döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.
25. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv.-ben meghatározottakon túl a közbeszerzési eljárásokat lezáró döntések meghozatalánál.
(2) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző abc sorrendben felolvassa az önkormányzati képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja.
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
26. § (1) A Képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) határozat.
(2) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatára az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény szabályait kell alkalmazni, az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel.
(4) Bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatokról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.
27. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata.
(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve kell tennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
c) a rendreutasított felszólalótól megvonhatja a szót,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
e) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában felsorolt intézkedés a települési képviselővel szemben nem alkalmazható.
(4) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
28. § (1) A Képviselő-testület üléseiről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a jegyzőkönyvben nem foglalt önkormányzati rendelet hiteles példánya,
b) meghívó,
c) jelenléti ív,
d) írásos előterjesztések,
e) az írásban benyújtott hozzászólások,
f) egyéb írásos beadványok.
4. Önkormányzati rendeletalkotás
29. § (1) A Képviselő-testületnél rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) települési képviselő
b) képviselő-testület bizottsága
c) polgármester, alpolgármester, jegyző
d) intézményvezetők
e) a település érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi pontjai közé felvenni.
(3) Ha rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozhatja, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.
(4) Az önkormányzati rendelettervezet elkészítése a jegyző feladata, a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.
30. § (1) A jegyző - a polgármester és a tárgy szerint érintett bizottságok egyetértése esetén - a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A Képviselő-testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendeletalkotás során a Képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri és bizottsági indítványról a testület vita nélkül dönt.
31. § (1) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 8 napra történő kifüggesztéssel történik.
(2) A rendeletek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.
32. § (1) A Képviselő-testüket döntéseiről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a jegyző feladata.
(2) Külön nyilvántartást kell vezetni évente folyamatos sorszámozással:
a) önkormányzati rendeletekről
b) Képviselő-testület határozatairól.
(3) A Képviselő-testület rendeleteit és határozatait meg kell küldeni azoknak a jogalkalmazó szerveknek, melyeknek feladatot állapított meg.
(4) A Képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket, a zárt ülésen hozott határozatokat és az önkormányzati rendeleteket a község honlapján elérhetővé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.
33. § (1) A Képviselő-testület minden évben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testület munkatervében határozza meg. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a lakosságot 7 nappal korábban, hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, valamint a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatáson a felszólalások egyenként nem haladhatják meg az 5 percet.
(4) Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a Képviselő-testület értékeli. Amennyiben azonnal válaszadásra, intézkedésre nincsen lehetőség, a testület kijelöli azt a fórumot, vagy személyt, amely, vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi. A közmeghallgatás értékeléséről, a megtett intézkedésekről a polgármester 15 napon belül a honlapon keresztül tájékoztatja a lakosságot.
(5) A Képviselő-testületnél – 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés a) – b) pontjában meghatározottakon túl helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok 20 százaléka.
(6) A helyi népszavazást kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.
5. A képviselő-testület bizottságai
34. § (1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrző feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság
b) Kulturális- és Sport Bizottság.
(3) A bizottságok tagjainak száma 5 fő, melyből a nem önkormányzati képviselő tagok száma 2 fő.
(4) A polgármester tesz javaslatot a bizottsági elnök személyére, és a bizottsági tagokra.
(5) Egy települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
35. § (1) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A polgármester, képviselők, bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat az Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság látja el.
(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(4) A bizottság tagjai a bizottsági üléseken kötelesek részt venni. Amennyiben a bizottsági tag a bizottsági ülések 60 %-án nem vesz részt, úgy a polgármester kezdeményezheti a bizottsági tagság megszüntetését a Képviselő-testületnél.
6. Polgármester, alpolgármester, jegyző, polgármesteri hivatal
36. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester jogszabályokban és az e rendeletben meghatározottakon túlmenően:
a) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
b) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
37. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a saját tagjai közül minősített többséggel, titkos szavazással.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
38. § (1) A jegyző vezeti a Madarasi Polgármesteri Hivatalt, gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben az Mötv.-ben meghatározottakon túl:
a) haladéktalanul – szükség szerint írásban - jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
b) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, az önkormányzati bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
c) szervezi a jogi felvilágosító munkát,
d) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
e) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatait,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézés időszerű problémáiról.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Polgármester a Polgármesteri Hivatal felsőfokú végzettségű munkaügyi-pénzügyi ügyintézőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátásával.
39. § (1) A Madarasi Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését, működésének rendszerét a Képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
(2) A Polgármesteri Hivatal az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl ellátja az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági feladatait is.
(3) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendjét a 4. melléklet határozza meg.
(4) A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez biztosítja a helyiséget, a helyiségek berendezését, felszerelést, a szükséges eszközöket, előkészíti az üléseket, ellátja a szükséges adminisztrációs feladatokat, vezeti a testület üléseinek jegyzőkönyveit.
Az Önkormányzat gazdasági alapjai
40. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendeletben határozza meg, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltak szerint.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik. Az előterjesztést a Képviselő-testület valamennyi bizottság megtárgyalja.
(3) A polgármester általi forrásfelhasználás mértékét a Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletében határozza meg.
41. § Az Önkormányzat belső ellenőrzése – és ennek keretében a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzése is - megbízási szerződés alapján valósul meg.
Záró rendelkezések
42. § (1)1
(2) Ez a rendelet 2025. december 12-én lép hatályba.
A 42. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.