Görcsöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X.12.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 12. 01- 2025. 12. 02Görcsöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X.12.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] A rendelet célja a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő partnerségi egyeztetés meghatározása.
[2] Görcsöny Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. Rendelet 75. § (3) bekezdés alapján a településrendezésbe bevonható partnerek jogainak érvényesítése, a társadalmi részvétel erősítése és a döntéshozatal átláthatóságának biztosítása érdekében a partnerségi egyeztetés szabályairól a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a a következő 20–24. ponttal egészül ki:
(A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak:)
2. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 12/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Meglévő főépület, melléképítmény, melléképület átalakítása, bővítése, felújítása egységes településképi megjelenést eredményező módon végezhető, mely esetekben a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó anyag- és színhasználatra és tetőhajlásszögre vonatkozó építészeti követelményektől eltérni akkor lehet, ha a meglévővel azonos tetőhajlásszög, fedéskép, anyag- és színhasználat kerül alkalmazásra. A teljes tetőhéjazat-cserével járó építési tevékenység során a rendeletben a héjazat kialakításával kapcsolatos, a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelménytől eltérni nem lehet.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 12/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A településképi szempontból meghatározó területén alacsony hajlásszögű tető kizárólag legfeljebb 20m2 vízszintes vetületű lábon álló kerti tető vagy legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület esetében létesíthető, kivéve, ahol a Rendelet másként nem rendelkezik”
3. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Egyedi építészeti követelmények
Tömegformálás:)
„aa) Új épületek, épületbővítések épületszélessége – saroktelek kivételével -nem haladhatja meg a 10 métert.
ab) A főépületek takarásában lévő melléképület kivételével épület a szomszédos épületekhez nem illeszkedő formával nem alakítható ki.
ac) A tető hajlásszöge 37-45o közötti mértéktől eltérően nem alakítható ki.
ad) Alacsony hajlásszögű fémlemez fedés az épületszárny tetőfelületének legfeljebb 15 %-ánál nagyobb mértékben nem alakítható ki.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyedi építészeti követelmények)
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyedi építészeti követelmények)
4. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyedi építészeti követelmények)
5. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyedi építészeti követelmények
Tömegformálás:)
„a) A területen magastetős és lapostetős épületek helyezhetők el..”
6. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyedi építészeti követelmények (főépület)
1. Tömegformálás és anyaghasználati előírások:
a) A meglévő épületek felújítása, bővítése a szomszédos épületek tetőformájától, tömegétől és anyaghasználatától eltérő módon, azokhoz nem illeszkedve nem történhet.
b) Többlakásos lakóépületeknél egy épületegységen belül a tetőforma, a tetőhéjazat, a nyílászárók eltérő formával és anyaghasználattal nem újíthatók fel, vagy alakíthatók át.
c) Egy lakóépületen belül az árnyékolók, redőnyök, előtetők, szélfogók nem egységesen nem alakíthatók ki.
2. Anyaghasználati előírások:
a) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez és a településképi arculati kézikönyv javaslataihoz nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
b) A szomszédos közterületről feltáruló főépület tetőhéjalása natúr, és téglavörös égetett agyag vagy beton tetőcseréptől eltérő és a környezethez nem illeszkedő kialakítású nem lehet.
3. Kerítések kialakításának előírásai:
a) a tömör és 1,5 m-nél magasabb utcai kerítések nem létesíthetők.
b) Anyaguk fa, tégla, terméskő, fém, műanyag, fa-, tégla-, kőanyagú, fa-műanyag kompozit (WPC), beton kerítéskő, vakolt kerítés, lábazatos fonott drótkerítés, sövénykerítés, fémszerkezetű lehet. Fém kerítés kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből kerítés lehet. Sövénykerítés létesíthető.”
7. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) a. Egyedi építészeti követelmények (főépület)
1. Tömegformálás:
a) A területen magastetős, alacsony hajlásszögű tetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők.
b) Magastetős épületek 42o-nál nagyobb hajlásszöggel nem létesíthetők.
c) Épület legmagasabb pontja a 11 métert nem haladhatja meg.
d) A nem járható lapstető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható.
2. Anyaghasználati előírások: a tetőfedés anyaga antracit vagy természetes színű cserép, vagy betoncseréptől, vagy korcolt síklemez-fedéstől eltérő nem lehet.
3. Homlokzati kialakítás: az épületek vakolt homlokzata a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet, azokon fém vagy mázas kerámia anyagú, továbbá nagytáblás (25 cm-nél nagyobb szélességű vagy magasságú) kivitelben kerámia, műgyanta kötőanyagú vagy fa homlokzatburkolat nem alkalmazható. Nem nagytáblás fa homlokzatburkolat világos vagy natúr színárnyalatban alkalmazható.
4. Kerítések kialakításának előírásai:
a) A telekhatárokon tömör és 1,8 m-nél magasabb kerítések nem létesíthetők.
b) Anyaguk fa, tégla, terméskő, fém, műanyag, fa-, tégla-, kőanyagú, fa-műanyag kompozit (WPC), nyersbeton (látszóbeton), beton kerítéskő, vakolt kerítés, lábazatos fonott drótkerítés, sövénykerítés, fémszerkezetű lehet. Fém kerítés kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítés lehet. Sövénykerítés létesíthető.
c) Ingatlanonként saroktelek kivételével 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsi-behajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen. ”
8. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 20–22. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. § Kastély és parkja területére vonatkozó építészeti követelmények (főépület):
a) 37-45o közötti hajlásszögű, cserépfedésű, magastetős épületek építhetők,
b) a kerítések csak áttörtek lehetnek.
21. § Keresztespuszta területére vonatkozó építészeti követelmények (főépület):
a) a területen lapostetős épület nem létesíthető,
b) legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető,
c) tömör kerítés létesítése esetén a kapuk áttörtek legyenek.
22. § Zártkertek, Viganvári szőlőhegy területére vonatkozó építészeti követelmények (főépület):
a) az épületek tájba illeszkedve helyezhetők el,
b) a természetes terep művelés, beépítés miatt szükséges változtatását természetes földművekkel (rézsűkkel vagy támfalakkal) lehet kialakítani, egy-egy rézsű vagy támfal magassága nem haladhatja meg az 1,5 m-t,
c) az épületek épületszélessége nem haladhatja meg a 6,0 méter lehet,
d) az épületek legalább az alapterület 80 %-án 35-450 közötti hajlásszögű nyeregtetővel építhetők, fémlemez, és műanyag hájazat nem használható,
e) a homlokzatok színezésénél elsősorban a fehér, ezenkívül csak a világos tört színek használhatók,
f) csak áttört kerítés építhető, telekhatárok között max. 1,60 m, utcavonalon max. 1,80 m magasságban.”
9. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 24. és 25. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„24. § Külterületekre vonatkozó építészeti követelmények (főépület):
a) az épületek, építmények a tájba illeszkedve helyezendők el,
b) lapostetős épület nem építhető,
c) kerítés csak vadvédelmi céllal építhető, egyébként élősövényes lehatárolás használható,
d) táj, vagy természetvédelem alatt álló területeken csak a terület használatához szükséges épület építhető.
25. § A Natura 2000/Tájképvédelmi területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények (főépület, melléképület):
a) A tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
b) Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagtól (pl.: kő, fa) eltérő anyaghasználat nem lehetséges. A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
c) Épület legmagasabb pontja a 9 métert nem haladhatja meg.
d) A területen lapostetős épület nem létesíthető.
e) Az épületenkénti legnagyobb bruttó alapterület a 100 m2-t nem haladhatja meg.
f) A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
g) 50 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.
h) Növénytelepítési előírások:
i) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a helyben honos fajoktól eltérő növényfaj nem alkalmazható.
j) Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m-nél kisebb nem lehet. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
k) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományaitól eltérő nem lehet.”
10. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A helyi egyedi védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai, háttérvilágítással ellátott, Led-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés nem helyezhető el.”
11. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Új antenna műtárgyak elhelyezésénél elsődlegesen a meglévő magas építményeket (középmagas- magas építmény, templomtorony, víztorony) kell felhasználni. Az új tornyokat elsődlegesen külterületen kell elhelyezni, vagy belterületen olyan telekrészen, ahol a torony a telektömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül, kivéve a készenléti szervek (Katasztrófavédelem, Mentőszolgálat, Rendőrség) által telepítendő tornyokat. Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén csak azzal közös tartószerkezetre lehet elhelyezni.Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe illeszkedő kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előírt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 27. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A településképi szempontból meghatározó területeken, ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(6) A településképi szempontból nem meghatározó területeken új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabad vezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 27. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A településkéi szempontból meghatározó területeken az Öregfalu, Újfalu és Faluközpont területek ellátását biztosító új hálózatok kivételével a gyenge és erősáramú új hálózatok kialakítása és rekonstrukciója föld feletti vezetéssel is kivitelezhető.
(8) elosztószekrények elhelyezését az országos vagy helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül süllyesztett megoldással, a környezethez illeszkedően kell megoldani.
(9) Az Öregfalu és a Faluközpont területén közterületen csak ki helyigényű, kompakt transzformátor-állomások alkalmazhatóak”
12. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 28. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) A település teljes közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégfelirat, címtábla, cégér) létesíthető. A berendezés településképi követelményei:
a) vegye figyelembe az épület, építmény adottságait,
b) illeszkedjen a homlokzati tagozatokhoz,
c) színezésében is illeszkedjen az épülethez, ne legyen túl erős színezésű, ne villogjon,
d) tetőn, tetőfelületen nem helyezhető el,
e) egy ingatlanon a közterületről látható homlokzatfelület legfeljebb 1/10-én, de legfeljebb 6 m2 összfelületen helyezhető el cégér, cégfelirat, címtábla.
(10) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített megállítótábla) tájékoztató berendezés közterületen csak:
a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére,
b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,
helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.”
13. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező:
a) a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység,
b) Méptv. 162. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység
c) rmeglévő lakóépületnek a Méptv. 162. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egyszerű bejelentéssel legalább 15 m2 nettó alapterülettel történő bővítése esetén. ”
14. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 44-45.§-a alapján Görcsöny Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó területen, a helyi védelem alatt álló területen és az egyedi védelem alatt álló épület telkén
a) új építmény építésére
b) meglévő épület és közterületi építmény bővítésére, átalakítására irányuló eljárásokban
c) a Korm.rendelet 44. § (2) bekezdése és a 281/2024. (IX.30.) Korm.rendelet 45. § (2) bekezdés b) pontja alapján a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építmény, építményrész bontása esetén.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 31. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A véleményezési eljárás során vizsgálni kell)
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kérelemnek a 45.§ (3) bekezdés szerint tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.”
(4) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 31. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:)
(5) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 31. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Korm.rendelet 45. § (5) bekezdése szerinti hiánypótlás a (3) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelem elbírálásához és a hatáskör megállapításához szükséges adatokra, iratokra is kiterjedhet. Amennyiben a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem, vagy csak részben tesz eleget, vagy a dokumentáció szakmai ellentmondást tartalmaz, a polgármester településképi véleményében engedélyezésre vagy tudomásulvételre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.”
(6) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 31. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.A polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.”
15. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 32. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településképi törvény 8/A.§-a alapján Görcsöny Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester - a nyilvántartott műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:)
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 32. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településképi törvény 8/A.§-a alapján Görcsöny Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester - a nyilvántartott műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:)
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 32. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A településképi törvény 8/A.§-a alapján Görcsöny Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester - a nyilvántartott műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:)
(4) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 32. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni. A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, a megértéshez szükséges méretarányban készített építészeti-műszaki tervet kell benyújtani]
(5) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 32. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni. A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, a megértéshez szükséges méretarányban készített építészeti-műszaki tervet kell benyújtani
rendeltetésváltoztatás esetén:]
„ba) a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint az új rendeltetés szerinti használat környezetre gyakorolt hatását, az éptmény módosuló használatából következő állékonysági követelményeknek és a biztonságos használhatóság feltételeinek való megfelelést, az építmény eredeti, valamint az új rendeltetésének leírását (főbb paraméterek, hasznos lapterület, belmagasság) is ismerteti.”
(6) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 32. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni. A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, a megértéshez szükséges méretarányban készített építészeti-műszaki tervet kell benyújtani
rendeltetésváltoztatás esetén:]
„bc) az eredeti, valamint az új rendeltetés alaprajza.”
(7) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 32. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni. A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, a megértéshez szükséges méretarányban készített építészeti-műszaki tervet kell benyújtani
építmények átalakítása, felújítása, vagy új építmények építése esetén:]
„ca) rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, az anyag- és színhasználat leírását is, és a tervezett építés helyszínéről és környezetéről készített fotódokumentációt.”
(8) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 32. § (3) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:
[A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni. A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, a megértéshez szükséges méretarányban készített építészeti-műszaki tervet kell benyújtani
építmények átalakítása, felújítása, vagy új építmények építése esetén:]
„cd) alaprajz.”
16. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban)
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, a 24. § szerint jár el.”
17. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A településképi törvény 8/A. §-a alapján eljárva, Görcsöny Község képviselő testülete által átruházott hatáskörben a Polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben legalább 200 000 forintt, legfeljebb 2 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.”
18. § A településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
19. § Hatályát veszti a településkép védelméről, a településképi bírságról és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 9/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelet
a) 6. § 6. pontja,
b) 6. § 14. pontja,
f) 34. § (5) bekezdése.
20. § Ez a rendelet 2025. december 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 13/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez