Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
Hatályos: 2026. 01. 02Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
[1] A rendelet megalkotásának célja, hogy előmozdítsa az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést.
[2] Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdésébe foglalt kötelezettségének eleget téve, a 26. § (4) bekezdésében és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet területi hatálya Esztergályhorváti község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 11. §-ában meghatározott kibocsátóra terjed ki, vagyis arra aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
(3) E rendelet alkalmazásában:
a) Kibocsátó: az 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésére és a Ktdt. 2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz-elhelyezést alkalmaz.
b) Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi – műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva – a rácsatlakozást.
c) Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a./ pontjában meghatározottak.
d) Család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók.
e) Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.
f) Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek.
ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
2. § (1) A kibocsátó az általa fizetendő talajterhelési díjat megállapítja, és a megállapított díjról évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig az 1. melléklet szerinti rendszeresített nyomtatványon bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz.
(2) A talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság látja el.
(3) A jegyző részére a települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat:
a) tárgyévet követő február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel,
b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről.
(4) A közszolgáltató által teljesítendő adatszolgáltatás tartalmazza a:
a) kibocsátó nevét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét a fogyasztási hely megjelölésével,
b) kibocsátó tárgyévi vízfogyasztását, korrigálva az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel,
c) közcsatornára történő tárgyévi rákötések időpontját és a rákötésig történt tárgyévi vízfogyasztást,
d) a talajterhelési díj hatálya alá kerülő új kibocsátók és a talajterhelési díjfizetéssel érintett fogyasztási helyek kibocsátójának változását.
(5) A kibocsátókról a szolgáltató által közölt személyes adatokat az önkormányzati adóhatóság a kibocsátó azonosítására, bevallás ellenőrzésére, a talajterhelési díjjal összefüggésben vezetett nyilvántartás céljára használhatja fel.
(6) Az önkormányzati adóhatóság a talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatok során – a Ktdt.-ben nem szabályozott esetekben – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezéseit alkalmazza.
(7) A Ktdt. 18. §-a alapján a talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára kell befizetni. Az önkormányzatnak a talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeget a befizetést követő hónap 10. napjáig a települési környezetvédelmi alap javára kell átutalni.
A TALAJTERHELÉSI DÍJ ÖSSZEGE
3. § A talajterhelési díj összege a 2003. évi LXXXIX. évi törvény 12. § (3) és (4) bekezdése alapján számított összeg.
DÍJKEDVEZMÉNY, DÍJMENTESSÉG
4. § (1) A kibocsátó a Ktdt. 11. § (2) bekezdése alapján mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól.
(2) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
(3) A kibocsátó nyilatkozata alapján talajterhelési díjmentességet élveznek azon kibocsátók, akik fürdőszobával nem rendelkeznek, vízfelhasználásuk kizárólag a lakásban kiépített falikútról, illetve kerti csapról történik, a szennyvízhálózatra való rákötésük műszakilag nem indokolt.
(4) Mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól:
a) az a kibocsátó, aki a 70. életévét tárgyév december 31-ig betöltötte,
b) az a kibocsátó, akinek családban vagy egyedülálló esetében, a háztartásának az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 %-át,
c) a kibocsátó, amennyiben az ingatlan rácsatlakozása a csatornahálózatra a közszolgáltató igazolása alapján műszakilag nem megoldható.
A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL
A RENDELET CÉLJA
5. § (1) Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó környezet- és természetvédelmi feladatok teljesítésének elősegítése érdekében Környezetvédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.
(2) Az Alap létrehozásának célja, hogy elősegítse az Önkormányzat környezetvédelmi, természetvédelmi feladatainak ellátását az alábbi célok eléréséhez:
a) környezeti károk mérséklése,
b) környezeti ártalmak megelőzése,
c) természeti értékek megóvása,
d) környezeti nevelés, oktatás.
AZ ALAP BEVÉTELEI
6. § Az Alap bevételi forrásai a következők:
a) a települési önkormányzat által véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által Esztergályhorváti község közigazgatási területén véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
d) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
e) egyéb bevételek, így különösen:
f) az Alap lekötéséből származó kamatbevétel;
g) Az állampolgárok, a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére eszközölt befizetések, valamint
h) bármely, az Alapot illető bevétel.
AZ ALAP FELHASZNÁLÁSA
7. § (1) Az Alap felhasználásáról az Önkormányzat rendelkezik. Az Alap bevételeit kizárólag környezetvédelmi és természetvédelmi célokra lehet felhasználni, ilyen különösen:
a) a védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
b) a levegőtisztaság védelme,
c) a zaj- és rezgésvédelem,
d) a vízvédelem,
e) a talajvédelem,
f) a zöldfelületek védelme, kezelése, az erdők védelme, az allergén növények elleni védekezés,
g) a parkok, fák, fasorok és egyéb települési zöldterület létesítése, állapotának javítása,
h) környezet- és természetvédelmi mérések, helyszíni vizsgálatok, tanulmányok készítése költségeinek finanszírozása,
i) a környezetvédelmi oktatás, a környezetvédelmi célú programokon való részvétel,
j) a környezetvédelmi programok és koncepciók készítése,
k) környezetvédelmi tárgykörben kiírt pályázatokon való részvétel esetén az önkormányzati saját erő biztosítása,
l) hulladékok évenkénti legfeljebb két alkalommal történő gyűjtése és elszállítása.
(2) A talajterhelési díjból származó bevétel a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/B. § (2) - (3) bekezdéseiben foglaltak szerint használható fel.
(3) Az Alap pénzeszközeinek elkülönítésére „Környezetvédelmi Alap” elnevezésű számlát kell nyitni. Az Alapba befolyó összegek és onnan teljesített kifizetések nyilvántartását a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal vezeti.
(4) Az Alap éves összegének egésze csak különösen indokolt esetben fordítható egy meghatározott célra.
(5) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.
8. §1
9. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 8. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.