Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (VI. 11.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 3/2018. (III.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 06. 12- 2025. 06. 12Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (VI. 11.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 3/2018. (III.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] A szabályozás célja a minőségi természeti- és épített környezet fenntartása érdekében a településképi eljárások szabályainak pontosítása, és a felsőbb jogszabályokkal való összhang megteremtése.
[2] Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési és Térképészeti Hatósági Osztály és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, továbbá Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2020. (VIII. 10.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 1. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:
(E rendelet mellékletei:)
2. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 20. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció”
3. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A szakmai konzultáció keretében kiadott tájékoztató a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló dokumentum. A tájékoztatóban meg kell jelölni a kötelező, az irányadó (arculati kézikönyv ajánlásai), valamint a tájékoztató (pl. a műemléki, helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos) tartalmi és eljárási elemeket.
(2) A tájékoztatóban szereplő irányadó szabályozási elemektől, településképi előírásoktól, ajánlásoktól, illeszkedési követelményektől való eltérés esetén a tervezőnek a tervdokumentáció műleírásában indokolni kell az eltérés szükségességét és megalapozottságát.
(3) A tájékoztatóban szereplő kötelező összes követelményt és adatot (a beépítésre, valamint az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket és egyéb előírásokat) - az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve -, együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
(4) A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
a) a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki állapotát,
b) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét,
(5) Az építési munkával érintett ingatlan, és a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, és tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.
(6) A tájékoztató és a szakmai konzultációról készült emlékeztető építési munka végzésére nem jogosít.
(7) Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció a helyi védettség alatt álló területet, helyi védettség alatt álló építményt érintő építési vagy bontási tevékenység esetében.”
4. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A szakmai konzultáció vagy tájékoztató iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, elérhetőségét, az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
b) a tervezett tevékenység rövid leírását,
c) fotókat az aktuális állapot bemutatásához, minden irányból,
d) épületet érintő változás és új építmény esetén tervi-, látványtervi vázlatokat a településképi illeszkedés bemutatásához.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) A tervdokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (.pdf formátumban) kell megküldenie az önkormányzatnak vagy a főépítésznek.
(4) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, és az e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint
d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására.
(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.”
5. § (1) A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, és egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához.”
(2) A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A településképi véleményt minden esetben a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, és megadja szakmai álláspontját. A településképi véleménynek tartalmaznia kell a főépítészi állásfoglalást, és annak részletes indokolását.”
6. § (1) A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció)
(2) A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tervezett telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja)
(3) A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-e, vagy nem zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.”
(4) A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
b) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
c) a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy telepítendő fákra, fasorokra.”
7. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az 5. mellékletben felsorolt építési tevékenységek megkezdése előtt, amennyiben az építtető nem az Önkormányzat.”
8. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A településképi bejelentési eljárás az 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
(2) Az építészeti-műszaki tervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást, mely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
b) helyszínrajzot, mely tartalmazza az építési tevékenység vagy a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját,
c) nézetrajzot,
d) utcaképi vázlatot,
e) látványtervet.
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos hatósági határozat alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.”
9. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe és a kialakult környezethez,
b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát, nem korlátozza-e a szomszédos építmények kilátását
c) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
d) a terv figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat,
e) a tervezett rendeltetés változás megfelel-e településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet és a helyi építési szabályzat előírásainak,
f) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,
g) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
h) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,
i) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban
j) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.”
10. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 27. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. Településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság”
11. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A képviselő-testület a településképi kötelezés eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.
(3) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása rendelhető el.”
12. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 27. alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A településképi követelmények érvényesítése, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosa településképi kötelezéssel egyidejűleg településkép-védelmi bírsággal sújtható.
(2) Több kötelezett esetén az (1) bekezdés szerinti bírságot egyetemlegesen kell viselni, de a tulajdoni hányadok arányában kell kiszabni.
(3) A településképi bírság kiszabása során mérlegelni kell
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(4) A végleges döntéssel kiszabott és meg nem fizetett településkép-védelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
13. § A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
14. § Hatályát veszti A településkép védelméről szóló 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdés a) pontja.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 13/2025. (VI. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.
2. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
3. Meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése.
4. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
5. Új, 6,0 méter magasságot meg nem haladó, épített égéstermék-elvezető építése vagy az épített égéstermék-elvető 6,0 méter magasságig történő bővítése.
6. Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
7. Növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény-, illetve gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építése, bővítése, ha közterületről látható helyen kerül elhelyezésre.
8. Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
9. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése.
10. Emlékfal építése.
11. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező műtárgyainak építése, bővítése.
12. A megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, legfeljebb 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is.
13. XX. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése.
14. Magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó, kerti építmény építése, ha közterületről látható helyen kerül elhelyezésre.
15. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, végleges jellegű megváltoztatása.
16. Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
17. Kerítés, sövény, járda létesítése, építése, bővítése.
18. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.
19. Cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése.
20. Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen vagy épületben való elhelyezése.
21. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése.
22. Telken belüli közműpótló műtárgy építése, ha közterületről látható helyen kerül elhelyezésre.
23. Magasles és kilátó építése, bővítése, amennyiben annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert nem haladja meg, továbbá vadetető és erdei építmény építése, bővítése, ha a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja a 6,0 m-t nem haladja meg.
24. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.”