„4. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.

(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira, és társulásaira hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.”

5/A. § (1) Az a képviselő, aki orvos által igazolt egészségügyi ok kivételével:

(2) Az a bizottsági tag, aki tárgyévben – orvos által igazolt egészségügyi ok kivételével – 5 alkalommal hiányzik a bizottság rendes üléseiről 30 %-kal csökkentett tiszteletdíjra jogosult 12 hónapig.

(3) Az a képviselő, aki e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében hivatkozik, 30 %-kal csökkentett tiszteletdíjra jogosult 12 hónapig.

(4) Nem jogosult tiszteletdíjra 6 hónapig az a képviselő, aki tárgyévben – orvos által igazolt egészségügyi ok kivételével – 8 alkalommal hiányzik a testület rendes üléseiről.

(5) Amennyiben a képviselő elmulasztja személyes érintettségének bejelentését és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a képviselő-testület ülését követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor az érintett képviselő 30 %-kal csökkentett tiszteletdíjra jogosult 12 hónapig.

(6) A tiszteletdíj (1)-(5) bekezdések szerinti csökkentését, megvonását a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság tárgyévet követő év január 31-ig állapítja meg.”

„(5) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amikor az önkormányzat vagy a döntés által érintett személy érdekeire figyelemmel azonnali döntést szükséges hozni, a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt kell átadni a meghívót és a mellékleteit.”

„15. § (1) A levezető elnök az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét, majd javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére.

(2) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról.

(3) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

(4) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt a beszámoló elfogadásáról.

(5) A levezető elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, melynek során biztosítja, hogy a vita menete a (6)-(13) bekezdés szerinti sorrendben alakuljon.

(6) A napirend tárgyalása során elsőként a napirend előterjesztője, vagy az általa megbízott személy az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet, vagy ismertetheti a szóbeli előterjesztést.

(7) A bizottsági vélemények ismertetésére, majd a bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetésére az érintett bizottsági tagok által kerülhet sor.

(8) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket tehetnek fel az előterjesztőhöz, aki azokra megadja a választ, vagy a válasz megadására felkéri a jegyzőt, a hivatal irodavezetőjét.

(9) A képviselői csoportok megbízott képviselői képviselőcsoportonként ismertethetik a képviselőcsoport véleményét.

(10) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők napirendenként két alkalommal mondhatják el hozzászólásukat. A képviselő és a tanácskozási joggal rendelkező a személyét érintő hozzászólást követően – napirendi pontonként – további egy alkalommal viszontválaszra jogosult.

(11) A vita lezárása előtt az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról, nyilatkozik azok esetleges befogadásáról.

(12) A (7)-(11) bekezdésben meghatározott véleményismertetés, kérdésfeltevés, hozzászólás, valamint a napirenden kívüli felszólalás, kérdésfeltevés és az interpelláció elmondásának szándékát az egyik kéz magasba emelésével kell jelezni, majd a levezető elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót akként, hogy kimondja az érintett nevét és azt, hogy részére megadja a szót. Ezt követően nyílik meg a véleményismertetés, kérdésfeltevés, hozzászólás, napirenden kívüli felszólalás és az interpelláció elmondásának lehetősége.

(13) Aki az ülésen úgy nyilvánít véleményt, tesz fel kérdést vagy mondja el hozzászólását, napirenden kívüli felszólalását, interpellációját, hogy a levezető elnök részére nem adta meg a szót, azt úgy kell tekinteni, hogy nem hangzott el, így azt az ülésről készült jegyzőkönyv sem tartalmazza.

(14) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző a vita bármely szakaszában véleményt nyilváníthat.

(15) A levezető elnök – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket.

(16) Először a - az elhangzás sorrendjében - az eredeti határozati javaslatról majd a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület.

(17) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.

(18) Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.

(19) Az elnök a rendes ülés napirendi pontjainak megtárgyalását követően a „különfélék” keretében tájékoztatást ad a képviselő-testület legutóbbi ülése óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, az önkormányzatot érintő aktuális információkról, valamint biztosítja a képviselők számára a napirenden kívüli felszólalás és kérdésfeltevés, valamint az interpelláció elmondásának lehetőségét.

(20) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek és ezért a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(21) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, a felszólalással érintett viszontválaszra jogosult.

(22) A kérdésre annak címzettje az ülésen, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ ad.

(23) Az interpelláció címzettje az interpellációra az ülésen, hosszabb felkészülést igénylő ügyben 15 napon belül írásban választ ad, melynek elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja.

(24) Az ülésről távollévő képviselő által benyújtott interpelláció nem tárgyalható meg, azt a – képviselő jelenlétében tartott – soron következő rendes ülésen kell tárgyalni.”

15/A. § (1) Folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti.

(2) Biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót.

(3) Az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja.

(4) Tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor.

(5) Az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti.

(6) Megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadja.

(7) Indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 30. percétől, erről a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása.

(9) Rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(10) Figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarása esetén a terem elhagyására is kötelezheti.”

15/B. § (1) A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(3) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szavazással határoz.

(4) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.”