Harkakötöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 18Harkakötöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
[1] Harkakötöny Község Önkormányzata Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit – az Alaptörvénybe foglalt államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban -, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Harkakötöny Község Önkormányzata megerősíti elkötelezettségét a helyi közakarat érvényesítése, a település hagyományainak tisztelete és a közösségért viselt felelős, kiszámítható önkormányzati működés mellett. A Képviselő-testület a helyi társadalom együttműködésére, a közösségi értékek megóvására és fejlesztésére, valamint a közszolgáltatások átlátható, kiegyensúlyozott biztosítására támaszkodik. E rendelet megalkotásával célja, hogy átláthatóan, egyértelműen és a jogállamiság követelményeivel összhangban rögzítse a település irányításának szervezeti és eljárási rendjét, biztosítva a helyi közhatalom gyakorlásának törvényes, hatékony és szolgáltató jellegű működését.
[3] Harkakötöny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés f) pontjában, és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Harkakötöny Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 6136 Harkakötöny, Kossuth u. 1., illetékességi területe: Harkakötöny község közigazgatási területe.
(2) Kiskunhalas, Harkakötöny, Pirtó Önkormányzatok az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoztak létre.
(3) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.).
(4) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH) kirendeltségei:
a) Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltsége (telephelye: 6136 Harkakötöny, Kossuth utca 1.)
b) Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Pirtói Kirendeltsége (telephelye: 6414 Pirtó, Dózsa György utca 19.)
(5) A KÖH fenntartásának költségeihez Harkakötöny Község Önkormányzata a KÖH fenntartására kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően járul hozzá.
(6) A KÖH Harkakötönyi Kirendeltségének munkarendjét, az ügyfélfogadás idejét, valamint a polgármester fogadóóráját a 3. melléklet tartalmazza.
(7) Az Önkormányzat jelképei: a község címere, zászlója és pecsétje. A jelképekről és azok használatáról az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról szóló rendelet szabályai az irányadók.
(8) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő.
(9) Az Önkormányzat együttműködésen alapuló kapcsolatai:
a) Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
b) Felső-Bácska Vidékfejlesztési Egyesület
c) Falugondnokok Duna-Tisza közi Egyesület
d) Magyar Faluszövetség
e) Százszorszépföld Egyesület
(10) Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai alapján testvértelepülése: Lengyelország: Walim, Románia: Maksa településsel.
2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre
2. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) A képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal,
d) jegyző,
e) Halasi Többcélú Kistérségi Társulás.
3. § (1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak részletes felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
Az Önkormányzat működésének szabályai
3. A Képviselő-testület működése
4. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv-tervezet elkészítése a jegyző, előterjesztése a polgármester feladata és a képviselő-testület hagyja jóvá. A következő évi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a novemberi képviselő-testületi ülésre kell a képviselő-testület elé terjeszteni. A munkaterv indokolt módosításait a polgármester terjeszti elő és a képviselő-testület fogadja el.
(2) A munkaterv elkészítése során a jegyző javaslatot kér a Képviselő-testület tagjaitól, a bizottságtól, közszolgáltatást nyújtó intézményektől.
(3) A képviselő-testület munkaterve tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját,
b) a képviselő-testületi ülések várható napirendjét, megnevezve a napirendi pontok előadóit,
c) az előterjesztést megtárgyaló bizottságot,
d) a közmeghallgatás időpontját,
e) az éves pénzügyi - gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló időpontját,
f) a beszámoltatásra kötelezetteket, illetve a tájékoztatásra felkérteket.
5. § (1) A képviselő-testület évente legalább tíz alkalommal ülésezik. A Képviselő-testület lehetőség szerint minden hónapban egy alkalommal, lehetőleg a hónap utolsó előtti hetének a csütörtöki napján a meghívóban megjelölt időponttól kezdődően rendes ülést tart.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
4. A képviselő-testület ülései
6. § (1) A képviselő-testület döntéseit a képviselő-testületi üléseken hozza meg.
(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal elektronikus formában megkapják. A meghívóval együtt lehetőleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket.
(3) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek előterjesztőit.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell:
a) az előterjesztéseket,
b) a határozat-tervezeteket.
(5) A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot Harkakötöny Község Önkormányzata honlapján (www.harkakotony.hu) keresztül, és az Önkormányzat hirdetőtábláján (6136 Harkakötöny Kossuth utca 1.) történő közzététel útján, mint a helyben szokásos módon tájékoztatja az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal.
(6) Rendkívül indokolt, halaszthatatlan esetben 3 napnál rövidebb időpontban, de legalább 24 órával az ülés előtt is összehívható a képviselő-testület ülése.
(7) Amennyiben a polgármester 48 órán belül hív össze rendkívüli testületi ülést, akkor a Képviselő-testület bármely kérdésben csak minősített többségi szavazattal dönthet.
5. Meghívottak
7. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozás joggal kell meghívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirend tárgya szerint illetékes egészségügyi szolgáltatók, és a nevelés-oktatási intézmények vezetőit, és a harkakötönyi székhelyű civil szervezetek vezetőit.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a napirend tárgya szerint érintett civil szervezet(ek) vezetőjét,
b) mindazokat, akiknek jelenlétét a napirend megtárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja.
8. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester a képviselő-testületi ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után tájékoztatást ad a két képviselő-testületi ülés között történt fontosabb eseményekről, döntésekről. A tájékoztatókról vita nem nyitható.
(3) Ezt követően a polgármester:
a) javaslatot tesz a napirendre,
b) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
c) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatok elfogadását.
(4) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, és javaslatát, és attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
e) a nem képviselő részvevőt - ismételt rendzavarás esetén - a teremből kiutasíthatja.
(5) Amennyiben a határozatképesség nem biztosított és ennek létrehozása is eredménytelen marad, a testületi ülést be kell rekeszteni. A soron következő testületi ülésen először az elmaradt napirendeket kell megtárgyalni, vagy soron kívüli ülést kell összehívni, amennyiben az elmaradt napirendek megtárgyalása ezt indokolja.
(6) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend megtárgyalásának – indokolt – elnapolását. Erről a képviselő-testület határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.
9. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ennek eredménytelensége esetén a polgármester az ülést berekeszti és a következő ülésen elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg a Képviselő-testület.
(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
6. A képviselő-testületi ülés napirendje és az előterjesztés
10. § (1) A polgármester a napirend tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó előterjesztések tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.
(2) A Képviselő-testület ülésének meghívóban szereplő napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester tesz javaslatot. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) A polgármester a napirend tervezetét szóban kiegészíti az ülés megkezdése előtt a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton megküldött anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslattal. Az elektronikusan megküldött előterjesztés tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben a polgármester külön engedélye és a jegyző törvényességi véleménye alapján kerülhet sor.
(4) Nem kerülhet a Képviselő-testületi ülésen kiosztásra:
a) 10 millió forintot meghaladó mértékű költségvetés-átcsoportosítás,
b) intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása,
c) közalapítvány létrehozása, alapítványhoz való csatlakozás ügyében készített előterjesztés,
d) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,
e) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról, illetve vagyon elidegenítéséről szóló javaslat,
f) rendeletalkotás, vagy módosítás
(5) A napirend megállapításáról vita nem nyitható.
(6) A Képviselő-testület ülésének napirendjeit elsődlegesen az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:
a) a helyi rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések,
b) minősített többséget igénylő előterjesztések,
c) egyéb előterjesztések,
d) beszámolók,
e) tájékoztatók,
f) indítványok,
g) bejelentések,
h) jellegüktől függetlenül az ülés megkezdése előtt a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton megküldött anyagok,
i) interpellációk, kérdések
(7) A Képviselő-testület legkésőbb a napirend elfogadásáig – a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára – elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban – előbb az előterjesztés elveit, majd a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.
11. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
a) rendelet-tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés c.) és d.) pont szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.
(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmaznia kell:
a) az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés tárgyát,
c) a tényállást,
d) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölését,
e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
f) az alternatívák indokait, valamint a megvalósítás várható pozitív és negatív következményeit,
g) az előterjesztő aláírását,
h) a rendelet-tervezetet,
i) a határozat-tervezetet,
j) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős személynek és a végrehajtás határidejének megjelölését,
k) azoknak a személyeknek vagy szerveknek a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(4) A (3) bekezdés c)–f) pontokban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban kiegészítheti
(5) Az előterjesztéseket - a rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatáskörök figyelembe vételével – az Ügyrendi bizottság véleményezi.
(6) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottságának elnöke,
e) bármely képviselő.
(7) Jogszabály előírása vagy a polgármester felkérése alapján az Önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, vagy előterjeszthetnek beszámolót a Képviselő-testület ülésére.
(8) Az előterjesztéseket a törvényesség biztosítása érdekében a Jegyző ellenőrzi, egyidejűleg feltünteti, hogy a határozathozatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.), valamint e rendelet vonatkozó előírásai alapján egyszerű vagy minősített többséget igényel.
(9) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.
12. § (1) A polgármester, a jegyző, a képviselők javasolhatja – az ülés előtt legalább 24 órával - a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.
(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a Képviselő-testület a napirend előtt minősített többséggel dönt. A sürgősségi javaslat elfogadása esetén a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.
(3) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét - képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell küldeni elektronikus úton, amennyiben erre nincs lehetőség papír alapon kell kiosztani.
(4) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt bármely képviselő indítványára a polgármester legalább 20 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.
7. Beszámoló és a tájékoztató
13. § (1) A beszámoló olyan előterjesztés, amely a képviselő-testület korábbi döntéseinek, hatáskörgyakorlásának, egyes önkormányzati feladatok ellátásának vagy valamely szervezet, intézmény tevékenységének értékelését tartalmazza.
(2) A beszámolót benyújthatja a polgármester, az Ügyrendi Bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az a személy vagy szervezet, akit jogszabály beszámolási kötelezettséggel ruház fel.
14. § (1) Tájékoztató az önkormányzat működésére, gazdálkodására vagy a község életére vonatkozó olyan információk írásbeli bemutatása, amely nem igényel döntést, és nem jár határozati javaslat előterjesztésével.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen:
a) a jogszabályok ismertetését,
b) az önkormányzat költségvetésére és gazdálkodására vonatkozó adatokat,
c) a Képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,
d) a községre vonatkozó fontosabb statisztikai adatokat, jelenségeket és tendenciákat.
(3) Tájékoztató benyújtására a 11. § (1) bekezdésben megjelöltek jogosultak.
(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.
8. A képviselői önálló indítvány
15. § (1) Az előterjesztések alapján napirendre felvett ügyekkel össze nem függő, önálló indítványt tehetnek a képviselők, amelyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal korábban írásban beterjeszteni.
(2) A polgármester a benyújtott önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolja megtárgyalni. Amennyiben az indítvány napirendi javaslatként nem kerül előterjesztésre, a polgármester köteles erről a képviselő-testületet tájékoztatni és az elutasítás okát megindokolni. A napirendre vételről a képviselő-testület dönt.
(3) Az önálló indítvány tartalmazza a benyújtó nevét, az indítvány tárgyát, annak indoklással alátámasztott szöveges kifejtését, és a benyújtó aláírását.
(4) Az önálló indítvány önálló napirendi pontként kerülhet a testület elé, ha az határozati javaslatot vagy más, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntési javaslatot tartalmaz.
(5) Az önálló indítvány nem tartalmazhat rendeleti javaslatot.
9. A sürgősségi indítvány
16. § (1) A sürgősségi indítvány tárgyában a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt, egyszerű többséggel dönt a sürgősség elfogadásáról.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő és a jegyző. Az indítványt – a sürgősség rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 14.00 óráig írásban kell a polgármesternél benyújtani.
(3) Ha bármely képviselő vagy a polgármester a sürgősséget vitatja, a sürgősség kérdését a napirend elfogadása előtt vitára kell bocsátani. A vita lezárása után a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a sürgősség elfogadásáról.
(4) Ha a képviselő-testület a sürgősséget elfogadja, az indítványt a képviselő-testületi ülés napirendjén első helyen kell megtárgyalni. Ha a sürgősséget nem ismeri el, az indítványt a képviselő-testület a napirend meghatározásakor sorolja be.
10. A módosító javaslat
17. § A rendeleti és határozati javaslathoz a polgármester, alpolgármester, a képviselők és a jegyző módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolni kell.
11. A vita
18. § (1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett – kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket - vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid válasz adni.
(2) A napirend feletti vitában a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak egy alkalommal, legfeljebb 3 percben fejthetik ki véleményüket. Az ettől való eltérésről a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Személyes érintettség esetén a viszontválaszra a polgármester legfeljebb 2 percet biztosíthat.
(3) A vita lezárására vagy a hozzászólások időkeretének további korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol a vitában elhangzottakra.
19. § (1) Az előterjesztő az előterjesztést a szavazást megelőzően bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről való levételét a szavazás előtt bármikor bármely képviselő indítványozhatja.
(2) Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
20. § A szavazás előtt a jegyzőnek a szót meg kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
12. A szavazás
21. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja, úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító vagy kiegészítő indítványokról, az elhangzás sorrendjében, ezt követően az eredeti vagy – elfogadott módosító indítvány esetén – a módosítással egységes szerkezetű határozati javaslatról dönt a képviselő-testület.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő-testület tagjai igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavazhatnak.
(3) A képviselő-testület minősített többségének igen szavazata szükséges az Mötv.-ben meghatározott eseteken túl az alábbi ügyekben:
a) gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaságban fennálló üzletrész elidegenítéséhez,
b) korlátozottan forgalomképes vagy törzsvagyonba tartozó ingatlan forgalomképessé nyilvánításához,
c) közfeladat önkéntes felvállalásához vagy megszüntetéséhez,
d) a gazdasági program, illetve a közép- és hosszú távú fejlesztési program elfogadásához és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,
e) hitel felvételéhez,
f) önkormányzati kitüntetés, díszpolgári cím, kitüntető díj adományozásához,
g) a településrendezési (községrendezési) terv elfogadásához,
h) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
i) alapítvány létrehozásához, módosításához vagy megszüntetéséhez,
j) önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításához vagy ingyenes átruházásához, valamint az ilyen vagyon fenntartási kötelezettségeinek átvállalásához,
k) titkos szavazás elrendeléséhez,
l) bizottsági véleményezés nélkül beterjesztett előterjesztés megtárgyalásához.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester a jegyző útján gondoskodik.
22. § (1) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület a jogszabályi keretek között, saját hatáskörben dönt.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna alkalmazásával történik. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le; a titkosság feltételeinek biztosítása a jegyző feladata. A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(3) A zárt ülésen hozott határozatot a képviselő-testület nyilvános ülésén ismertetni kell.
(4) A Képviselő-testület – bizottsági, polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői javaslatra - a jelenlévő képviselők egynegyedének igen szavazata alapján név szerinti szavazást rendel el.
(5) Név szerinti szavazással kell dönteni különösen a helyi népszavazás kiírásáról és a képviselő-testület feloszlatásáról.
(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselők nevét, akik a nevük elhangzása után „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben tételesen rögzíteni kell. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét – a döntést – a polgármester hirdeti ki.
(7) A határozatok kivonatait, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül, meg kell küldeni az érintetteknek, valamint a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
13. Személyes érintettség
23. § (1) A képviselő a napirend tárgyában fennálló személyes érintettségét köteles a szavazás megkezdése előtt bejelenteni.
(2) A személyes érintettség fennállásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A döntéshozatalban az érintett képviselő nem vehet részt.
(3) A személyesen érintett képviselő az adott napirendi pontban nem szavazhat, és annak döntés-előkészítésében nem járhat el.
(4) Ha a képviselő a személyes érintettséget elmulasztja bejelenteni, a polgármester az ülés vezetőjeként köteles felhívni a figyelmet a bejelentési kötelezettségre.
(5) A testület döntése a személyes érintettség fennállásáról a szavazásra és az adott napirendi pont tárgyalására terjed ki.
(6) A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentés tudomásulvétele ellenére is engedélyezheti, hogy a képviselő részt vegyen a döntésben.
(7) Ha képviselő elmulasztja bejelenteni személyes érintettségét, a Képviselő-testület annak ismertté válását követően azonnal vizsgálat lefolytatását rendeli el, mely az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik.
(8) Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(9) Az Ügyrendi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a soron következő Képviselő-testületi ülésen előterjeszti.
(10) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy amennyiben a Képviselő-testület egy szavazatkülönbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról, megsemmisítéséről vagy újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.
(11) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.
14. Összeférhetetlenségi eljárás
24. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester haladéktalanul a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A kezdeményezést a képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság véleményének ismeretében tárgyalja meg.
15. Kérdés és interpelláció
25. § (1) Kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik a soron lévő napirend témájához.
(2) A kérdésre a címzett a képviselő-testületi ülésen rövid választ ad szóban. Amennyiben az ülésen a rövid szóbeli választ a kérdező nem fogadja el, akkor a megkérdezett 30 napon belül írásban köteles a válaszadásra.
26. § (1) Interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén, a napirend elfogadása előtt terjeszthet elő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy az Ügyrendi Bizottság elnökéhez.
(2) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökeihez és a jegyzőhöz írásban interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációkat a képviselő szóban 3 percben összefoglalhatja.
(3) Az interpellált 15 napon belül írásban köteles választ adni.
(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő ülésén napirendre tűzi.
(5) A képviselő a válasz után nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
16. A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
27. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy túllépte a hozzászólásra rendelkezésére álló időtartamot. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.
b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja a szót.
c) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy az ülés rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha az ismételt figyelmeztetés sem jár eredménnyel – felfüggesztheti a képviselő-testületi ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok, a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén, a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit az ülés során vitatni nem lehet; azokkal szemben kifogást az ülés lezárását követően lehet előterjeszteni.
17. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
28. § (1) A képviselő-testületi és bizottsági ülésen elhangzottakat jegyzőkönyvben és hangfelvételen is rögzíteni kell, amelyet az önkormányzat iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell megőrizni.
(2) Az írásos jegyzőkönyvnek az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) az ülésen végig és annak egyes napirendi pontjainál, tanácskozási joggal jelenlévők nevét,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás eredményét, név szerinti szavazás esetén annak részletes eredményét, az elhangzott bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, és a határozatokat,
c) a képviselő írásbeli különvéleményét,
d) az elhangzott interpellációt, és az arra adott szóbeli választ, és a Képviselő-testület döntését,
e) a napirenden kívüli felszólaló nevét, felszólalását,
f) az elhangzott bejelentéseket,
g) a polgármester, a jegyző, és a jegyzői referens aláírását.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az ülésre szóló meghívó,
b) az előterjesztéseket és azok mellékletei, a határozat-tervezetek egy-egy példánya,
c) az ülésen elfogadott rendeletek,
d) a rendelet-tervezethez írásban benyújtott módosító indítványok,
e) bizottsági határozatok,
f) a név szerinti szavazás névsora,
g) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
h) szükség esetén az aláírt esküokmány,
i) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,
j) a jelenléti ív.
(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről - hangrögzítés és kézírásos anyag alapján - a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyzői referens kezeli. Az jegyzőkönyvek eredeti példánya megtekinthetőek a KÖH Harkakötönyi Kirendeltségén. Az eredeti példányt évente be kell köttetni.
(5) Az állampolgárok a jegyzőkönyvet az ügyfélfogadási időben megtekinthetik.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be; azt a titkos ügykezelés szabályai szerint kell őrizni.
(7) A jegyzőkönyvek elektronikus másolatát is menteni kell.
A Képviselő-testület döntései
18. Az önkormányzati rendeletalkotás
29. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani írásban, legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 30 nappal korábban.
(2) A KÖH az Ügyrendi Bizottság véleményezését követően a rendelet- tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti, és a benyújtott rendelet-tervezet napirendre vételéről a képviselő-testület dönt az előterjesztés benyújtását követő első munkaterv szerinti ülésen.
(3) A képviselő-testület egyes rendelettervezetek előkészítésének szükségességéről és előkészítésének módjáról előzetesen is dönthet. A képviselő-testület szükség esetén elrendelheti lakossági fórum vagy közmeghallgatás tartását. A rendelettervezetek előkészítését és a kihirdetésre kerülő szöveg szerkesztésével kapcsolatos hivatali feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.
(4) A hatályos önkormányzati rendeletek helyben szokásos módon, Harkakötöny Község Önkormányzata hirdetőtábláján kerülnek kifüggesztésre. A rendeletek papír alapú példányai a KÖH Harkakötönyi Kirendeltségén megtekinthetők, továbbá elektronikus formában feltöltésre kerülnek az Önkormányzat hivatalos honlapjára.
(5) A rendelettervezetek előterjesztésekor a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során beérkezett, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról.
19. Önkormányzati határozatok
30. § (1) A képviselő-testület határozatát a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzé tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.
(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.
(3) A képviselő-testület határozatait meg kell küldeni - első sorban elektronikus úton – az érintetteknek.
Szervezeti szabályok
20. A képviselő
31. § (1) A képviselő a rendeletalkotás vagy határozathozatal kezdeményezését írásbeli előterjesztés formájában, a polgármesterhez történő benyújtással gyakorolja.
(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
(3) A képviselő rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb az ülés napját megelőző 10. munkanap 12.00 óráig.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező képviselő nevét,
b) a rendeletalkotás vagy határozathozatal tárgyát és indokolását,
c) rendeletkezdeményezés esetén a javasolt szabályozási irányt,
d) határozati kezdeményezés esetén a határozati javaslat szövegét.
(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a beérkezett képviselői kezdeményezés a napirendi javaslatban szerepeljen.
(6) A képviselő-testület a kezdeményezést az ülésen megtárgyalja, és a napirend meghatározásakor dönt annak napirendre vételéről.
(7) A képviselő köteles a tudomására jutott gazdasági, üzleti, magántitkot, valamint az önkormányzat vagyonával és gazdálkodásával összefüggő üzleti titkot megőrizni. A titoktartási kötelezettsége a megbízatásának megszűnését követően is fennáll.
21. A képviselő-testület bizottságai
32. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, amelynek neve Ügyrendi Bizottság, és amelynek tagjainak száma 3 fő képviselői tag.
(2) Az Ügyrendi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnök az Ügyrendi Bizottság tagjának írásban adhat képviseleti meghatalmazást.
(3) Az Ügyrendi Bizottság ülés összehívására, az ülés tartására, jegyzőkönyvezésére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(4) Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényben foglalt vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.
(5) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.
22. A polgármester
33. § (1) Harkakötöny Község Önkormányzat Polgármestere megbízatását főállású jogviszonyban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatait ellátja, és a képviselő-testület döntéseinek előkészítését és végrehajtását irányítja. E tevékenysége körében különösen:
a) biztosítja a képviselő-testület működésének átláthatóságát és helyi nyilvánosságát,
b) gondoskodik a települési közösségi fórumok működtetéséről,
c) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek részvételét a helyi közéletben,
d) kapcsolatot tart a településen működő társadalmi és civil szervezetekkel.
(3) A polgármester az önkormányzati és közigazgatási feladatait a KÖH közreműködésével látja el.
(4) A képviselő-testület munkáltatói jogkörében hozott határozatok kiadmányozását – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.
(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhessék.
23. Az alpolgármester
34. § A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
24. A jegyző
35. § (1) A jegyző Mötv-ben foglalt feladatain túl előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket.
(2) A jegyző köteles a képviselő-testület, annak bizottsága, valamint a polgármester döntése, működése vagy mulasztása esetén észlelt jogszabálysértést haladéktalanul jelezni a döntést hozó szervnek. A jelzésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a hivatkozott jogszabályi rendelkezést és a szükséges intézkedésre tett javaslatot. A jegyző jelzéséről a képviselő-testület a soron következő ülésén napirendi pont keretében döntést hoz, és intézkedik a jogszerű működés helyreállításáról.
(3) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a KÖH jegyzői képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű köztisztviselője látja el, akit Kiskunhalas város polgármestere jelöl ki.
25. A társulásra vonatkozó átfogó szabályok
36. § (1) A Képviselő-testület a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából társulási megállapodást köthet. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.
(2) Harkakötöny Község Önkormányzata az alábbi társulásokban vesz részt:
1. Halasi Többcélú Kistérségi Társulás
2. Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
37. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi, anyagi) eszközökkel támogatja a település lakosságának olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(2) Az önkormányzat együttműködik azokkal a szervezetekkel és csoportokkal, amelyek tevékenysége a település fejlődését, közösségi életét vagy közszolgáltatásainak javítását segíti.
(3) Az együttműködés keretében különösen:
a) véleményt kér a települést érintő fejlesztési elképzelésekről és önkormányzati döntések előkészítéséről,
b) lehetőséget biztosít a civil szervezetek számára, hogy észrevételeiket a képviselő-testület vagy bizottságai felé megküldjék,
c) támogatja a lakossági részvételt szolgáló fórumok, tájékoztatók, konzultációk megszervezését.
(4) A civil szervezetek támogatása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a képviselő-testület döntése alapján, az éves költségvetés keretei között történik.
26. Lakossági fórumok
38. § (1) A polgármester, az alpolgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése céljából lakossági fórumot tarthatnak.
(2) A képviselők fórumot tarthatnak a választók részére. Harkakötöny Község Önkormányzata honlapján és a hirdetőtábláján közzétett helyen és időpontban a képviselő fogadóóra keretében találkozik a község lakosságával.
27. Közmeghallgatás
39. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság, a helyben érdekelt szervezetek képviselői, az önszerveződő közösségek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek, maximum 5 percben.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 8 nappal a közmeghallgatás előtt Harkakötöny Község Önkormányzata honlapján (www.harkakotony.hu) és Harkakötöny Község Önkormányzata hirdetőtábláján közzétett hirdetménnyel a lakosságot tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat és hatáskörrel rendelkező Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatali tisztségviselőnek (a továbbiakban: válaszadó) ki kell adni kivizsgálás céljából.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezésére irányadó szabályok vonatkoznak.
(5) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot a polgármester kivizsgáltatja és a kérdezőnek 15 napon belül írásban válaszol, melyről a legközelebb ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
28. Helyi népszavazás
40. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.
Az önkormányzat vagyona, tiszteletdíj
29. Az önkormányzat vagyona
41. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza.
30. Tiszteletdíj
42. § (1) A képviselőt – megválasztása napjától megbízatása megszűnéséig – havonta tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 25 %-ával.
(2) A tiszteletdíj teljes összegének kifizetésének feltétele a képviselő-testületi ülésen, valamint – bizottsági tagság esetén – a bizottsági ülésen való részvétel. A megjelenést a jelenléti ív igazolja
(3) A képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját – igazolatlan távolmaradás esetén – legfeljebb 25%-kal csökkentheti az érintett hónapra. A csökkentésről a képviselő-testület dönt.
(4) Igazoltnak minősül az a távolmaradás, amelyet a polgármester – bizottsági ülés esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke – előzetesen vagy utólag igazol.
(5) Amennyiben az adott hónapban képviselő-testületi, illetve bizottsági ülés nem volt, a tiszteletdíj teljes összegben megilleti a képviselőt.
(6) A tiszteletdíj összegének megállapítására és kifizetésére vonatkozó elszámolást a tárgyhót követő hónapban kell elvégezni, a kifizetés határideje: a tárgyhót követő hónap 10. napja.
A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai
31. A vagyonnyilatkozatok benyújtása, átvétele
43. § (1) A képviselő és a vele közös háztartásban élő hozzátartozó vagyonnyilatkozatát – a kitöltéskori állapotnak megfelelő adatokkal – az Ügyrendi Bizottság részére címezve, a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőben kell benyújtani.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a KÖH e feladattal megbízott köztisztviselője veszi át, és az átvételről igazolást ad.
32. A vagyonnyilatkozat kezelése és nyilvántartása
44. § (1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni.
(2) A vagyonnyilatkozatokról a KÖH e feladatra kijelölt köztisztviselője nyilvántartást vezet.
(3) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a KÖH Harkakötönyi Kirendeltségén előre egyeztetett időpontban az Ügyrendi Bizottság egy tagjának jelenlétében bárki megtekintheti.
33. Az ellenőrzési eljárás
45. § (1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság ellenőrzi.
(2) A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül, elutasíthatja a kezdeményezést.
(4) Az Ügyrendi Bizottság a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén, a képviselőt vagy a hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok, nyolc napon belül írásban történő bejelentésére. Ezeket az azonosító adatokat csak az Ügyrendi Bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket az eljárást követő 8 napon belül törölni kell.
(5) Az ellenőrzési eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.
(6) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
Záró rendelkezések
46. §1
47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 14/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
1. A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását:
1.1. Tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére rendkívüli települési támogatást, étkezést és szállást biztosít az arra rászorulónak, ha ennek hiánya a rászoruló az életét, testi épségét veszélyezteti.
1.2. Az 1.1. pont szerinti intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett települési támogatás megtérítését.
1.3. Megszünteti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást, kötelezi az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt, a törvényben foglaltak szerinti visszatérítésre.
1.4. Rendeletben meghatározott rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.
1.5. Biztosítja a közút tisztántartását, a hó eltakarítását, továbbá az utak síkosság elleni védelmét.
1.6. Azonnali intézkedést igénylő halaszthatatlan esetben rendkívüli települési támogatás, temetési segélyt folyósít.
1.7. Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről.
1.8. Dönt a banki szolgáltatások igénybevételéről.
1.9. Lakásbérleti szerződést aláír és szavatol a lakás átadásakor annak rendeltetésszerű használatra való átadásáért.
1.10. Jogosult az önkormányzati tűzvédelmi, munkavédelmi és biztonságtechnikai szerződések megkötésére.
1.11. Dönt a végrehajtási eljárásban értékesítésre kerülő, önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, és a végrehajtó által megküldött értesítésben szereplő ingatlan esetében az elővásárlási jog gyakorlásáról.
1.12. Jogosult az önkormányzat vagyonbiztosítási szerződésének megkötésére.
1.13. Ellátja az önkormányzat képviseletét a közigazgatási és bírósági eljárásokban (amennyiben ügyvédi képviselet nem szükséges), továbbá dönt az önkormányzati ingatlanokat vagy egyéb vagyonelemeket érintő eljárásokban a tulajdonost megillető nyilatkozatok megtételéről, amelyről utólag beszámol a képviselő-testületnek.
1.14. Gyakorolja az önkormányzat tulajdonosi jogait az önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú gazdasági társaságokban és civil szervezetekben.
1.15. A polgármester átruházott hatáskörben dönt a pályázati felhívásokra történő benyújtásról abban az esetben, ha a képviselő-testület összehívása a határidő rövidsége miatt nem biztosítható. A polgármester az általa tett pályázati benyújtásokról a soron következő ülésen tájékoztatást ad.
2. melléklet a 14/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző feladatokat is ellátó, a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható választott, testületi szerve. Ennek megfelelően:
1.1. Előkészíti feladatkörében a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
1.2. Ellenőrzi feladatkörében a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére végrehajtására irányuló munkáját.
1.3. Beszámol évente az átruházott hatáskör gyakorlásáról.
1.4. Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdeksérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik.
1.5. Dönt a képviselő-testület által meghatározott ügyekben, gyakorolja az átruházott hatásköröket.
1.6. Előzetesen véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket, így a
1.6.1. felülvizsgálja a képviselő-testület döntése előtt a képviselő, illetve a közös önkormányzati hivatal valamennyi dolgozóját érintő, képviselő-testület elé kerülő előterjesztést
1.6.2. véleményezi a községi egészségügyi alapellátás szervezését,
1.6.3. véleményezi a község közegészségügyével foglalkozó előterjesztéseket,
1.6.4. véleményezi a szociális szolgáltatásokat érintő képviselő-testületi előterjesztéseket, elősegíti a szociális szolgáltatást igénylő lakossági kapcsolatok erősítését, érdekegyeztetéseket,
1.6.5. véleményezi, illetve javaslatot tesz a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások tárgyában – átruházott hatáskörben a Polgármester által - hozott döntés ellen benyújtott fellebbezések elbírálásával kapcsolatban,
1.6.6. véleményezi a hatáskörébe tartozó szociális és egészségügyi tárgyú előterjesztéseket,
1.6.7. véleményezi a feladatkörébe tartozó gazdasági és pénzügyi döntésre vonatkozó előterjesztéseket,
1.6.8. véleményezi a bizottság munkájával kapcsolatos személyi jellegű előterjesztéseket,
1.6.9. véleményt nyilváníthat a nem önkormányzati tulajdonú épületen meglévő művészeti alkotások védelme érdekében,
1.6.10. feladatkörébe tartozó ügyekben véleményezi a nemzetközi kapcsolatok kialakítását, koordinálását,
1.6.11. figyelemmel kíséri a köznevelési intézmények működését, értékeli a pedagógiai programjukban meghatározott feladatok végrehajtását,
1.6.12. részt vesz a gazdasági program előkészítésében,
1.6.13. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámoló tervezeteit,
1.6.14. véleményezi az önkormányzati ingatlanok értékesítésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést,
1.6.15. figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon értékesítéseit, hasznosításait, azokat ellenőrzi,
1.6.16. közreműködik a költségvetési rendelet-tervezet kidolgozásában,
1.6.17. véleményezi az önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos előterjesztéseket, a településfejlesztési, építőipari, közlekedési, vízügyi, környezetvédelmi, lakás és kommunális ellátási és fejlesztési tevékenységekkel kapcsolatos előterjesztéseket,
1.6.18. véleményezi az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítását,
1.6.19. együttműködhet a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyekkel, jogi személyiség-nélküli gazdasági társaságokkal az alapvetően helyi lakossági érdekeket szolgáló közút építésére,
1.6.20. véleményezi a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok értékesítéséről szóló képviselő-testületi előterjesztéseket,
1.7. Megállapítja saját működési rendjét.
1.8. Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat működését érintő jogszabályokat.
1.9. Előkészíti és véleményezi a szervezeti és működési szabályzatot, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.
1.10. Ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
1.11. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a képviselő-testületi határozatok végrehajtását.
1.12. Figyelemmel kíséri a bizottságokat és az önkormányzati intézmények működését.
1.13. Vizsgálja a fegyelmi és összeférhetetlenségi ügyeket.
1.14. Végzi a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokkal kapcsolatos előkészítő elemző munkát, bérére, jutalmára javaslatot tesz.
1.15. Ellátja a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési és eljárási feladatokat.
1.16. ellenőrzi a képviselő-testület és szervei szabályzatszerű működését, a szabályzat előírásainak megsértése esetén intézkedéseket kezdeményez;
1.17. vizsgálja a képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását;
1.18. vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését;
1.19. figyelemmel kíséri a más képviselő-testületekkel, testvértelepülésekkel, gazdasági szervekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodásokat és azok végrehajtását;
1.20. közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében;
1.21. felügyeli a képviselő-testület határozatainak és rendeleteinek törvényességét;
1.22. figyelemmel kíséri a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését;
1.23. ellátja - a béremelés, jutalmazás, fegyelmi - anyagi felelősségrevonás kivételével, a polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását;
1.24. a jegyző közreműködésével, figyelemmel kíséri az önkormányzatot érintő peres eljárásokat;
1.25. elvégzi az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását és átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló írásban megerősített lemondó nyilatkozatokat
1.26. a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetében vizsgálat lefolytatása
3. melléklet a 14/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
1. Munkarend
1.1. A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Harkakötönyi Kirendeltségének munkarendje.
a) Hétfő: 730-tól - 1600 óráig,
b) Kedd: 730-tól - 1700 óráig,
c) Szerda-Csütörtök: 730-tól - 1600 óráig,
d) Péntek: 730-tól - 1230 óráig,
1.2. A teljes munkaidőben, valamint a legalább 6 órában foglalkoztatott köztisztviselő részére hétfőn, szerdán, csütörtökön 30 perc, kedden 50 perc munkaközi szünetet munkaidőben kell kiadni.
2. Ügyfélfogadás rendje
2.1. A polgármester minden hónap első hétfőjén 13-15 óráig tart ügyfélfogadást.
2.2. A jegyzői referens minden héten hétfőn 8-12 óráig, pénteken 8-12 óráig tart ügyfélfogadást.
2.3. A KÖH Harkakötönyi Kirendeltségének dolgozói hétfőn, szerdán 730 órától 1200óráig, 1230órától 1600 óráig, kedden 1700 óráig, pénteken 1200 óráig tartanak ügyfélfogadást. Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel.
2.4. A közigazgatási és egyéb lakossági szolgáltatásokat (pl.: házasságkötés, névadás, családi és társadalmi események rendezése) a lakossági igényeknek megfelelően szabadnapon, vagy a heti pihenő- és munkaszüneti napon - feltéve, hogy nem ünnepnapra esik - is el kell látni.
A 46. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.