Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2025. 06. 20Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól
[1] Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testülete az egyes szociális ellátások igénybevételének feltételeit meghatározva
[2] a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdése a) és b) pontjaiban, a 115. § (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdése d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. és 10. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet célja, hatálya, értelmező rendelkezései
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy Lengyeltóti Város Önkormányzata [a továbbiakban: Önkormányzat] a közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkező és ténylegesen a városban élő személyek és családok – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermeket nevelő családokra figyelemmel, a tartósan beteg és illetve vagy súlyosan fogyatékos személyekre, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.
2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet személyi hatálya, amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, Lengyeltóti Város közigazgatási területén érvényes lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) szociálisan rászoruló: a 2. §-ban meghatározott személy, akinek jövedelme a rendeletben meghatározott mértéket nem haladja meg,
b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a szociálisan rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető (különösen: munkanélküliség, tartós keresetkiesés, élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása és más hasonló élethelyzet)
c) különös méltánylást érdemlő eset: külső körülmény által kialakult létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely a szociálisan rászoruló személy részére olyan kirívóan nehéz állapotot eredményez, amely ellátás nélkül az élethelyzet súlyos romlásához vezetne (különösen: tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, éhezés, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet)
d) rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a c) pontban foglalt kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset, közeli hozzátartozó halála és más hasonló élethelyzet)
e) tényleges (életvitelszerű) lakóhely: Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének helyi adókról szóló 28/2008. (XII.12.) önkormányzati rendeletében meghatározottak szerint
A települési támogatások formái, hatásköri szabályok, a támogatások folyósításának rendje, az ellátások ellenőrzésének szabályai, a jogosulatlanul igénybe vett ellátásokra vonatkozó szabályok
4. A települési támogatások formái
4. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve a rendeletben meghatározott feltételek szerint a (2)-(3) bekezdésben megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja. (Kérelem formanyomtatvány 1. melléklet)
(2) Az Önkormányzat pénzbeli és természetbeni ellátásként az alábbi települési támogatásokat nyújtja:
a) lakásfenntartási célú települési támogatás;
b) ápolási célú települési támogatás;
c) rendkívüli települési támogatás;
d) idősek támogatása;
e) közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott, illetve onnan kikerült személyek eseti jellegű települési támogatása;
f) köztemetés
g) temetési célú települési támogatás
h) rendszeres települési gyógyszertámogatás
i) babakelengye támogatás
j) bérlettámogatás
k) beiskolázási támogatás
5. Hatásköri szabályok
5. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe utalt szociális hatósági ügyben határozattal dönt.
(2) A képviselő-testület dönt:
a) idősek támogatása
b) babakelengye támogatás
c) bérlettámogatás
d) beiskolázási támogatás
e) szociális hatósági ügyekben kivételes méltányosságból, egyedi elbírálással;
f) személyes gondoskodást nyújtó intézményvezetői döntések elleni beadványokról
g) megállapítja a közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott, illetve onnan kikerült személyek eseti jellegű települési támogatását a Humánpolitikai Bizottság elnökének javaslatára.
(3) Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben dönt:
a) rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról
b) gyógyszertámogatás célú települési támogatás elbírálásáról
c) a lakásfenntartási célú települési támogatás és
d) ápolási célú települési támogatás megállapításáról
(4) A Polgármester átruházott hatáskörben:
a) megállapítja a temetési célú települési támogatást
b) engedélyezi a köztemetést;
c) a Humánpolitikai és Településfejlesztési bizottsági elnök egyetértésével, különösen indokolt esetben 50.000,-Ft-ig állapíthat meg rendkívüli esemény esetén támogatást
(5) A bizottság, a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezéssel lehet élni.
6. Az ellátások megállapításának szabályai
6. § (1) A rendeletben meghatározott ellátások iránti kérelmet a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, ha magasabb szintű jogszabály, vagy jelen rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan, kizárólag a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetve amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.
(3) A támogatási kérelmeket legkésőbb a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozott soron kívüli esetek fennállása esetén a kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő 3 napon belül kell elbírálni.
(4) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás (bankszámla kivonat), rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (bankszámla kivonat), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. Nyugdíj-, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a minden év elején a Nyugdíjfolyósító szerv által kiadott, nyugdíj összegéről szóló igazolást vagy a kérelem beadását megelőző hónapban kifizetett nyugdíj összegéről szóló kifizetési bizonylatot kell benyújtani.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek.
(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.
(7) A döntésre jogosult a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint a készítendő környezettanulmány (4. melléklet) alapján köteles meghozni döntését. Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás, illetve erről nyilatkozott.
(8) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített döntés hozható.
(9) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg az érintettet. A korábban megállapított rendszeres települési támogatás legkorábban a lejárat előtti hónapban igényelhető ismét, és a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg.
(10) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult személy lengyeltóti lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megszűnik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
7. A támogatás folyósításának rendje
7. § (1) A megítélt települési támogatás kifizetése a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével a határozat véglegessé válásától számított 5 napon belül a kérelemben megjelöltek alapján házipénztárból való kifizetéssel vagy átutalással történik.
(2) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet házipénztárból, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára történő utalással.
(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
8. Az ellátás ellenőrzésének szabálya, a jogosulatlanul igénybevett ellátásra vonatkozó szabályok
8. § (1) E rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a képviselő-testület bármikor jogosult ellenőrizni. A szociális ellátásra jogosult személy az ellenőrzést tűrni köteles és annak során az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie, rendelkezésre kell bocsájtania a kért adatokat, igazolnia kell a szociális ellátás cél szerinti felhasználását.
(2) Amennyiben a (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szociális ellátás az Szt.-ben és a jelen rendeletben megállapított feltételek hiányában került megállapításra, vagy a jogosult a kérelemben valótlan adatot szolgáltatott, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyok, családi állapot, lakcím stb.) megváltozását tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak. E kötelezettségről a támogatást megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.
(4) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.
(5) A kötelezett kérelmére a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
Ellátások
9. Lakásfenntartási célú települési támogatás
9. § (1) A Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben lakásfenntartási célú települési támogatást állapít meg. (Kérelem formanyomtatvány 2. melléklet)
(2) A lakásfenntartási célú települési támogatás megállapítása során az Szt. 4. §-ában meghatározott háztartás fogalmát kell alapul venni.
(3) A jogosultsági feltételek megállapítása során az alábbiakban foglalt jövedelmi határokat kell figyelembe venni a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét alapul véve:
a) Ha a családban az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét akkor 5.000 Ft/hó, egyedülálló esetén 7.000 Ft/hó,
b) Ha a családban az egy főre eső havi jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét de nem haladja meg annak 150%-át(42.750,-Ft) akkor 4.000 Ft/hó, egyedülálló esetén 6.000 Ft/hó,
c) Ha a családban az egy főre eső havi jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150%-át, de nem éri el a 200%-át akkor 3.000 Ft/hó, egyedülálló esetén 5.000 Ft/hó,
d) Ha a családban az egy főre eső havi jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 200%-át, de nem éri el a 250%-át akkor 2.500 Ft/hó, egyedülálló esetén 4.000 Ft/hó
a támogatás összege.
(4) A megállapított lakásfenntartási célú települési támogatást elsődlegesen a közüzemi hátralékok rendezésére kell fordítani. A megállapított lakásfenntartási célú települési támogatás közvetlenül a közüzemi szolgáltatók felé kell teljesíteni. A támogatás megállapítása a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtása hónapjának 1 napjától és 1 év időtartamra szól.
(5) A lakásfenntartási célú települési támogatás megszűnésének esetei:
a) a támogatásban részesülő halála,
b) a támogatásban részesülő elköltözése,
c) a közüzemi szolgáltatóval kötött szerződés megszűnése.
10. Ápolási célú települési támogatás
10. § (1) A Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság ápolási célú települési támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak (Ptk. 8: 1. §. (1) bek 2. pont) aki
a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi és
b) a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át; feltéve, hogy
c) a családban nincs olyan ápolásra alkalmas személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül vagy kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát nem haladja meg;
d) az ápoló, valamint az ápolt közös háztartásban élnek.
(2) Ápolási célú települési támogatás akkor állapítható meg, ha
a) a gondozott jövedelmének és rendszeres pénzellátásának 1 havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és
b) az ápoló és a gondozott nem kötött eltartási, életjáradéki, öröklési szerződést.
(3) Az ápolási célú települési támogatás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 25. § (1) bek.-nek megfelelő formanyomtatványon kell benyújtani. (3. melléklet) Az ápolási célú települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. A kérelmezőnek csatolnia kell továbbá a járási hivatal által kiállított igazolást, mely szerint nevezett személy alanyi jogon nem részesül ápolási díjban.
(4) A Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság az ápolási célú települési támogatásra való jogosultság feltételeit évente felülvizsgálja. A Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság a folyósítás alatt az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését ellenőrizheti.
(5) E rendelet alapján adható ápolási célú települési támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság gyakorolja.
(6) Kivételes méltányosságból, egyedi elbírálással a Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság az (1) b) pontban, valamint a (2) a) pontban szabályozottaktól eltérhet.
(7) Az ápolási célú települési támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének legkevesebb a 80%-a. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére így megállapított ápolási célú települési támogatás a társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül.
(8) Az ápolási célú települési támogatás alóli kizárási okokat, valamint a támogatás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket az Szt. 42. §(1)–(3) bekezdései tartalmazzák.
11. A rendkívüli települési támogatás
11. § (1) A Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik
a) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni
b) alkalmanként jelentkező többletkiadások (betegség, munkaképesség változás esetén, nyugdíjba vonulást követő időszakban az ellátás megállapításáig ) miatt anyagi gondokkal küzdenek.
(3) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 250 %-át, egyedülálló esetén 350 %-át.
(4) Rendkívüli települési támogatásban egy naptári éven belül egy személy (család) négy havonként részesíthető.
(5) A rendkívüli települési támogatás természetben is megállapítható, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy így célszerűbb a támogatás felhasználása.
12. Idősek támogatása
12. § (1) A képviselő-testület az év utolsó negyedévében év végi rendkívüli természetbeni települési támogatásban részesítheti az alábbi együttes feltételeknek megfelelő azon személyeket, akik:
a) magyar állampolgárok,
b) Lengyeltóti városban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és ott életvitelszerűen tartózkodnak,
c) a 60. életévüket betöltötték vagy az adott év december 31-ig betöltik,
d) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum huszonötszörös mértékét.
(2) Az év végi rendkívüli települési támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indul.
(3) Az év végi rendkívüli települési támogatás értéke az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyenként legfeljebb 10000 forint.
(4) Az év végi rendkívüli települési támogatás egyedi önkormányzati hatósági határozattal elsősorban élelmiszer vásárlására szóló utalvány formájában kerül megállapításra.
13. Közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott, illetve onnan kikerült személyek eseti jellegű települési támogatása
13. § (1) A önkormányzat természetbeni, vagy pénzbeli támogatásban részesítheti az alábbi együttes feltételeknek megfelelő azon személyeket, akik:
a) magyar állampolgárok,
b) Lengyeltóti városban lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és ott életvitelszerűen tartózkodnak,
c) Lengyeltóti Város Önkormányzatánál közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak, vagy onnan a jogosultsági évben kerültek ki,
d) a közfoglalkoztatásban legalább évi 4 hónapos jogviszonnyal rendelkeznek,
e) a munkaköri leírásban rögzítettek szerinti munkavégzést folytatnak,
f) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét, egyedül élő esetében a nyugdíjminimum tizenöt szőrös mértékét.
(2) A támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indul, a közfoglalkoztatásért felelős munkavezetők javaslatának figyelembevételével, egyedi önkormányzati hatósági döntés keretében.
(3) A támogatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek részére legfeljebb 80.000,- Ft, mely évente maximum két alkalommal nyújtható.
(4) A támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság elnökének javaslatára a képviselő-testület dönt.
14. Temetési célú települési támogatás
14. § (1) Temetési célú települési támogatást állapíthat meg az önkormányzat annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) A támogatás megállapításának feltétele, hogy a család egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-ánál, egyedül álló esetén annak 300%-ánál magasabb ne legyen.
(3) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét 250.000,-Ft-ban határozza meg.
(4) A temetési célú települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15 %-a.
(5) A támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalban.
(6) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a családban jövedelemmel rendelkezők jövedelemigazolását, a temetés költségeiről a támogatást kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát, és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kéri az ellátást.
(7) A megállapított támogatás összegét, a határozat számát a jegyző az eredeti számlákra rávezeti.
(8) Nem állapítható meg temetési célú települési támogatás annak a kérelmezőnek sem, aki tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján köteles az eltemettetésről gondoskodni.
(9) A temetési célú települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
(10) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a temetési célú települési támogatás megállapításakor a (2) bekezdésében foglalt egy főre jutó jövedelem-határoktól egyedi elbírálás során hozott önkormányzati hatósági határozatban el lehet térni.
14/A. Köztemetés
14/A. § (1) Az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - az Sztv. 48. §-ában meghatározottak szerint - a helyben szokásos legolcsóbb temetéssel, hamvasztás útján gondoskodik köztemetésről.
(2) Az önkormányzat
a) a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi határozattal. A határozat tartalmazza a temetési költség összegét, visszafizetésének feltételeit, módját, késedelmes fizetés esetén a behajtás módját.
(3) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, amennyiben
a) vagyonnal nem rendelkezik, és
b) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll, feltéve, hogy
c) az eltemettetésre köteles személy és családja jövedelemmel nem rendelkezik.
15. Rendszeres települési gyógyszertámogatás
15. § (1) A kérelem benyújtását követő hónap első napjától 4 hónap időtartamra gyógyszertámogatás célú települési támogatás állapítható meg a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerszükséglet vonatkozásában.
(2) Gyógyszertámogatási célú települési támogatás nyújtható annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át.
(3) A támogatás havi összege a háziorvos által igazolt havi gyógyszerköltség összege, de legfeljebb havi 8000 Ft, melyet a gyógyszertárból beérkező számlával igazoltan lehet megtéríteni.
(4) A támogatás megállapításához be kell csatolni a járási hivatal igazolását, hogy a kérelmező alanyi vagy normatív alapon nem részesül közgyógyellátásban.
(5) A támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a Humánpolitikai és Településfejlesztési Bizottság dönt.
16. Babakelengye támogatás
16. § (1) Az Önkormányzat képviselő-testülete támogatást nyújt az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségekhez, babakelengye formájában Lengyeltóti Városban állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülő részére.
(2) Babakelengye támogatásra az a gyermek jogosult, akinek legalább az egyik szülője, szülő hiányában törvényes képviselője a gyermek születésekor bejelentett lengyeltóti állandó lakóhellyel rendelkezik.
(3) A támogatás formája természetbeni, egyszeri, legfeljebb 40.000.- Ft értékű támogatási csomag, amely babaápolási szereket és a gyermek gondozását segítő termékeket tartalmaz.
(4) A támogatást egy gyermek után csak egy alkalommal és csak az egyik szülő jogosult igénybe venni a gyermek születését követő 30 napon belül. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, de a szülők nem közös háztartásban nevelik a gyermeket, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került.
(5) A szülőnek (törvényes képviselőnek) nyilatkoznia kell a jogosultságot igazoló adatokról. A nyomtatványt, a gyermek védőnője adja át a szülő részére, aki kitöltve a védőnő részére juttatja vissza.
(6) Amennyiben a szülők nem közös háztatásban nevelik gyermeküket, ennek tényéről a gondviselő szülőnek, vagy törvényes képviselőnek nyilatkozni kell a formanyomtatványon.
(7) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét, egyedülálló esetén tizenötszörősét.
(8) A jogosultság feltételeinek igazolása az egy főre jutó jövedelemre vonatkozó nyilatkozat megtételével, valamint a személyi- és lakcím igazolvány bemutatásával történik.
(9) A támogatási csomagot a polgármester és a területileg illetékes védőnő adja át a jogosult részére.
17. Bérlettámogatás
17. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a Lengyeltóti állandó lakosú, középiskolai tanulmányokat folytató bejáró tanulókat-tanulmányi félévenként-egyedi elbírálás alapján bérlettámogatásban részesíti, ahol a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.
(2) A bérlettámogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.
(3) A kérelemhez csatolni szükséges:
a) a gyermeket gondozó családban, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmi viszonyairól szóló jövedelemigazolást
b) rendszeres pénzellátások igazolását (GYES,GYED,GYET, családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátások)
c) tanulói jogviszony igazolására iskolalátogatási igazolást
d) a tanulóbérletet
A kérelmet az első iskolai félévre vonatkozóan október 15. napjáig, a második tanulmányi félévre vonatkozóan február 15. napjáig kell benyújtani.
18. Beiskolázási támogatás
18. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a város közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) bölcsődei és óvodai ellátásban részesülők,
b) általános iskolai tanulók,
c) középiskolai nappali tagozatos tanulók,
d) nappali tagozaton, alap-, illetve mesterképzés keretében egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató hallgatók részére beiskolázási támogatást biztosíthat annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a 150.000 Ft-ot, ha a gyermeket egyedülálló szülő neveli, a 200.000 Ft-ot nem haladja meg. A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló iskolalátogatási illetve hallgatói jogviszony igazolásának becsatolása kötelező.
(2) A támogatás megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérheti.
(3) A beiskolázási támogatás mértéke maximálisan az (1) bekezdés
a) pontja esetében 10.000 Ft,
b) pontja esetében 15.000 Ft,
c) pontja esetében 20.000 Ft,
d) pontja esetében 25.000 Ft.
(4) A pénzben megállapított támogatás kifizetése történhet házipénztárból, vagy a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára utalásával.
(5) A képviselő-testület az adott évi költségvetését megvizsgálva minden év augusztus 10. napjáig dönt a támogatás megállapításáról, pontos összegéről.
(6) A beiskolázási támogatás iránti kérelmet évente gyermekenként egy alkalommal, augusztus 21. és október 30. között lehet benyújtani az (5) bekezdés elfogadását követően.
Szociális szolgáltatások
19. Az egyes szociális szolgáltatások szabályai
19. § (1) A szociális szolgáltatások köre az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a következők:
a) tanyagondnoki szolgáltatás
b) étkeztetés;
c) házi segítségnyújtás;
d) családsegítés;
e) nappali ellátás:
ea) idősek nappali ellátása (Idősek Klubja)
eb) Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye
(2) A Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központ működési engedélyében meghatározott alapfeladat ellátási kötelezettsége ( (1) bekezdés b) – e) pont) tekintetében segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért, ha a törvény másként nem rendelkezik, térítési díjat kell fizetni. (Sztv. 114. § (1) bekezdés)
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítésmentes biztosítására vonatkozóan a Sztv. 115/A. §-ban foglaltak az irányadóak.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások ingyenes igénybevételéről a Sztv. 114. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
20. Étkeztetés
20. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Étkeztetésben részesülhet az, akinek ezt indokolja különösen
a) koruk – 65 évet meghaladó koruk,
b) tartósan betegségük, mozgásukban önellátásukban akadályozottságuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük vagy,
e) hajléktalanságuk miatt.
(3) Az ellátás igénybevételéről a döntést
a) a (2) bekezdés a) pontjánál a személyi igazolvány
b) a (2) bekezdés b) pontjánál háziorvosi, szakorvosi igazolás,
c) a (2) bekezdés c) pontjánál háziorvosi, szakorvosi igazolás, rokkantságot, fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget megállapító határozat, vagy egyéb arra alkalmas dokumentum;
d) a (2) bekezdés d) pontjánál szakorvosi igazolás;
e) a (2) bekezdés e) pontjánál a hajléktalan ellátást végző intézmény igazolása
alapozza meg.
(4) Az ellátást írásban kell kérelmezni. Az ellátás iránti igényt az intézmény vezetőjénél kell kérelmezni, egyidejűleg a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatvány II. részének (jövedelemnyilatkozat) kitöltésével.
(5) Az intézmény szociális étkeztetés címén, munkanapokon, napi egyszeri meleg ételt biztosít az ellátást igénybevevők részére.
(6) Az étel helyben fogyasztásáért vagy elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étel kiszállítása esetén a személyi térítési díj a kiszállításra számított térítési díjnak és az adott hónapban kiszállítással igénybe vett étkezési napok szorzatának összegével növekszik. Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani.
21. Házi segítségnyújtás
21. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakásán, lakókörnyezetében kell biztosítani, az önálló életvitel fenntartása érdekében – szükségleteinek megfelelően - szükséges ellátást.
(2) Az Intézmény házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy - a szociális segítés tevékenységeit is magába foglaló- személyi gondozást nyújt.
(3) A házi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem benyújtása esetén a gondozási szükségletet (1993. évi III. törvény 63. § (5)) meg kell vizsgálni.
(4) A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást írásban kell kérelmezni. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt (Szt. 94/C. §.).
(5) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani úgy, hogy annak összege – az Szt. 117/B. §-ában meghatározott esetet kivéve – ne haladja meg az Szt. 116. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított időt a külön jogszabály szerinti tevékenységnapló alapján kell megállapítani.
22. Családsegítés
22. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) A családsegítés keretében az önkormányzat az Sztv-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.
(3) A családsegítő szolgáltatás nyújtása az egyén és a család számára térítésmentes.
(4) A család-és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele történhet együttműködési megállapodás nélkül, önkéntes együttműködés keretében, valamint hatóság általi kötelezés alapján.
23. Idősek nappali ellátása
23. § (1) Az önkormányzat nappali ellátás keretében biztosít napközbeni tartózkodási lehetőséget az elsősorban saját otthonukban élő egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére.
(2) A nappali ellátást biztosító intézmény
a) az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt,
b) a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak,
c) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.
(3) Az önkormányzat az Idősek Klubjában - igény szerint - egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít.
(4) Az intézmény rendelkezik
a) közösségi együttlétre,
b) pihenésre,
c) személyi tisztálkodásra
d) a személyes ruházat tisztítására,
e) az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel.
(5) Az ellátás iránti igényt, az intézmény vezetőjénél kell írásban kérelmezni, egyidejűleg a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatvány I. - II. részét (egészségi állapotra vonatkozó igazolás és jövedelemnyilatkozat) is ki kell tölteni.
(6) A nappali ellátást igénybe vevők által fizetendő személyi térítési díj aszerint differenciált, hogy étkezés igénybevételével, vagy anélkül tartózkodnak az ellátottak az Idősek Klubjában.
(7) A személyi térítési díj meghatározása, Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2025.(III.26.) számú rendelete az intézményi térítési díjakról alapján, figyelemmel a 32. § (3) bekezdésben foglaltakra.
(8) A szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelmére történik, melyet a Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az igénybevételéről.
24. Fogyatékos személyek nappali intézménye
24. § (1) A fogyatékos személyek nappali intézménye elsősorban a saját otthonukban élő, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok ápolására, fogyatékosságuknak megfelelő szakember által nyújtott fejlesztésre (gyógypedagógus, gyógytornász), valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint a napközbeni étkeztetésre.
(2) A fogyatékos személyek nappali intézményében három éven aluli gyermek nem gondozható.
(3) Fogyatékos személyek nappali intézményében nem gondozható az a személy, aki:
a) veszélyeztető magatartást tanúsít
b) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.
(4) Az a gyermek sem gondozható fogyatékosok nappali intézményében, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és feltétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben biztosítható. Ez a tilalom nem vonatkozik a tanköteles és tanítási év során nevelési, oktatási intézményi ellátásban részesülő fogyatékos gyermek tanítási szünet idején történő ellátására.
(5) Fogyatékosok nappali ellátásának keretében az ellátottakat csak próbaidővel lehet felvenni. A próbaidő tartama 3 hónap.
(6) Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelmére történik, melyet a Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az igénybevételről.
(7) A felvételi kérelemhez csatolni kell :
a) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét, vagy
b) a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozatát, vagy
c) fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt, vagy
d) a fogyatékossági támogatásra vagy rokkantsági járadékra jogosító határozatot, vagy
e) a fogyatékosság fennállását igazoló egyéb szakvéleményt vagy okiratokat.
(8) A személyi térítési díj meghatározása, valamint összegének kiszámításához Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének az intézményi térítési díjakról szóló 6/2025.(III.26.) számú rendelete szolgál alapul.
25. A fizetendő személyi térítési díj megállapítása, megfizetése
25. § (1) Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő jogosult;
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő;
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét;
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy;
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)–e) pont alattiak továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)–e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat aki jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.
(5) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) a szociális vetítési alap összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
26. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.
(2) A jövedelemvizsgálatot a 9/1999. (XI.24.) SzCSM rendelet 22/A. §-a alapján kell lefolytatni, valamint a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot kell a kérelemhez csatolni.
a) 30%-át étkeztetés,
b) 25%-át házi segítségnyújtás,
c) 30%-át házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is igénybe vevők esetén.
(3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelemhatárt.
(4) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg. Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg, melynek összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható.
(5) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést igénybe vevők esetén.
(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(7) Az intézményvezető javaslatára a megállapított személyi térítési díjat az önkormányzat képviselő-testülete mérsékelheti, vagy elengedheti akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, különösen ha
a) elemi kárt szenvedett,
b) bűncselekménnyel (pl. lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,
c) családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartós betegség, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset) amely miatt az ellátott a térítési díj összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.
26. A személyi térítési díjak megfizetése
27. § (1) A személyi térítési díj meghatározása, valamint összegének kiszámításához Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének az intézményi térítési díjakról szóló 6/2025.(III.26.) számú rendelete szolgál alapul.
(2) A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.
27. A fizetendő személyi térítési díj csökkentésének, elengedésének esetei, módjai
28. § (1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások igénybevételekor különös méltánylást érdemlő esetben (veszélyeztetett élethelyzet) az ellátott állandó lakóhelye szerinti település polgármestere a meghatározott személyi térítési díj fizetési feltételektől az ellátást igénybevevő javára eltérhet, a térítési díjat csökkentheti, vagy a térítési díj megfizetése alól mentességet adhat.
(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 12 hónap időtartamra adható.
28. Intézményi jogviszony
29. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. (Szt. 93. §)
29. Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodás
30. § A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.
30. Az intézményi jogviszony megszűnése
31. § Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-102. §-ában foglaltak az irányadók.
Gyermekek részére nyújtandó személyes gondoskodást nyújtó ellátások
31. Általános szabályok
32. § (1) személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( továbbiakban kérelmező) kérelmére történik.
(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett az intézményvezető intézkedése alapozza meg.
(4) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:
a) az ellátás tartalmáról és feltételeiről,
b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
c) az intézmény házirendjéről,
d) a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.
(6) Az ellátásra jogosult köteles:
a) a (5) bekezdésben foglal tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni,
b) az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
c) a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.
(7) Az ellátás megszűnik:
a) a jogosult törvényes képviselőjének kérelmére,
b) a jogosult halála esetén.
32. Gyermekjóléti alapellátások
33. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.
(2) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.
(3) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat az alábbiak szerint biztosítja:
a) Gyermekjóléti szolgáltatás: a Pogányvölgyi Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központ intézményén keresztül,
b) Gyermekek napközbeni ellátása:
ba) gyermekek nappali étkeztetése - a Lengyeltóti Fodor András Általános Iskola intézményben ellátást igénybe vevők részére. Az étkezés költségeit a Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének az intézményi térítési díjakról szóló 6/2025.(III.26.) számú rendelete tartalmazza.
bb) bölcsőde - a Pogányvölgyi Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Pogányvölgyi Alapszolgáltatási Központ intézményen keresztül.
c) Biztos Kezdet Gyerekház
33. Gyermekjóléti szolgálat
34. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási, támogatói, segítő és preventív feladatokat lát el.
(2) A szolgálat feladatai különösen:
a) a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
b) észlelő és jelzőrendszer működtetése,
c) a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,
d) együttműködés a családokkal önkéntes alapon, vagy hatóság által kötelezetten,
e) a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
f) az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése,
g) felkérésre környezettanulmány készítése.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
34. Gyermekek napközbeni ellátása
35. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközi ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani:
a) akinek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó ellátásra van szüksége;
b) akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel;
c) akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül;
d) akiről szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.
(3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: bölcsőde, általános iskola napközi.
35. Bölcsőde
36. § (1) A bölcsőde alapellátásként a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a bölcsődei nevelés egy évvel meghosszabbodik.
(2) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, speciális tanácsadással, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segíti a családokat.
(3) A bölcsődei ellátás megszűnik
a) annak a nevelési évnek a végén, amikor a gyermek a 3. életévét betölti,
b) ha a gyermek az (1), illetve a (2) bekezdésben foglalt életkort elérte.
(4) A bölcsődei ellátásért a bevétellel nem fedezett kiadások után gondozási intézményi térítési díjat kell fizetni.
(5) A Pogányvölgyi Intézményfenntartó Társulást fenntartó települési önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közigazgatási területükön lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Lengyeltóti bölcsődei szolgáltatást igénybevevő, bölcsődében ellátott gyermekek után a bevétellel nem fedezett kiadást gyermekarányosan megfizetik.
(6) A Pogányvölgyi Intézményfenntartó Társulást fenntartó települések közigazgatási területén kívül, illetve a Pogányvölgyi Intézményfenntartó Társulást fenntartó azon települések közigazgatási területén, ahol bölcsődei ellátás működik lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Lengyeltóti bölcsődei szolgáltatást igénybevevő, bölcsődében ellátott gyermekek után a szülő, vagy gondviselő a Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2025.(III.26.) számú rendelete az intézményi térítési díjakról rendeletében meghatározott gondozási intézményi térítési díjat köteles megfizetni.
36. Biztos Kezdet Gyerekház
37. § (1) A gyerekház célja a szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és az óvodába még nem járó gyermek számára együttesen nyújtott társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása.
(2) A gyerekház az (1) bekezdésben meghatározottak megvalósításának érdekében együttműködik különösen a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői szolgálattal, az óvodával.
(3) A gyerekház igénybevétele, díjmentesen, önkéntesen, a szolgáltatást igénylő kérelmére történik.
Záró és vegyes rendelkezések
38. § E rendelet szabályait a folyamatban levő települési támogatás ügyekben is alkalmazni kell.
39. §1
40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.