1. § (1) Lengyeltóti Város Önkormányzata a temető fenntartására vonatkozó kötelező feladatát a tulajdonában lévő

(2) A rendelet hatálya Lengyeltóti város közigazgatási területén lévő

(3) E rendeletet kell alkalmaznia a temető tulajdonosának, a temető fenntartását, üzemeltetését ellátó személynek (szerveknek), valamint a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek (továbbiakban: temetkezési szolgáltatók), továbbá mindazoknak, akiknek a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek ellátása során, azzal összefüggésben jogai keletkeznek, és reá kötelezettségek hárulnak.

(4) A rendelet szabályait kell alkalmazni a megváltott, de a megváltás időtartama alatt be nem temetett temetési helyekre is.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § (1) Lengyeltóti város közigazgatási területén temető létesítéséről, bővítéséről, temető vagy temetőrész lezárásáról, megszüntetéséről, kiürítéséről, újra használatba vételéről Lengyeltóti város Önkormányzata gondoskodik a község települési rendezési tervének, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

(2) A temető és annak létesítményei fenntartásáról, üzemeltetéséről, valamint az ott folyó temetkezési, és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az Önkormányzat temetőüzemeltető (továbbiakban: üzemeltető) útján - kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján és keretein belül - gondoskodik.

(3) Lezárt temetőben a temetői létesítmények közül a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, vízvételi lehetőséget, illemhelyet és hulladéktárolót kell biztosítani.

4. § (1) A temető területén az Önkormányzat utakat, ravatalozót, a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, a temető bekerítés vagy élő sövénnyel való elhatárolást, vízvételi lehetőséget, illemhelyet, a temető területének megfelelő parkosítást, és hulladéktárolót biztosít.

(2) A temetőn belüli utak rendszeres karbantartása, takarítása, sár- és síkosság-mentesítése az üzemeltető feladata a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján.

5. § (1) A temetőben az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására szolgáló ravatalozónak mind külső, mind belső ravatalozásra is alkalmasnak kell lennie.

(2) A ravatalozó üzemi helyiségeinek és a búcsúztatásra szolgáló helyiségének elkülönítése érdekében a leválasztást úgy kell megoldani, hogy a gyászszertartás zavartalansága biztosított legyen.

6. § A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a temető üzemeltetője - a közegészségügyi és higiéniai előírásoknak megfelelő módon - köteles gondoskodni.

7. § (1) A temetőt sírhelytáblákra, a sírhelytáblákat sorokra, a sorokat pedig számozott sírhelyekre kell felosztani. A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell.

(2) Az egyes sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki, az Önkormányzattal egyeztetve.

(3) Az Önkormányzat a temetőről köteles térképet (vázrajzot) készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A temetőtérképet a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

8. § (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad.

(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(3) A temetőkben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az üzemeltető gondoskodik. Az urna kiadását az kérheti, aki a hamvasztásról gondoskodott, vagy az elhalt közeli hozzátartozója. A kiadás tényét a nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(4) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna, részére történő kiadásához a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontja szerinti sorrendben az elhalthoz legközelebb álló hozzátartozótól kell beszereznie.

9. § (1) A temetkezésre használt helyek a temetőben a következők lehetnek:

(2) Jogi személy a rendelet hatálya alá tartozó temetőben temetési helyet csak abból a célból válthat meg, hogy oda a saját halottjának tekintett elhunyt személyt, vagy a jogi személlyel munkaviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban állt természetes személy elhunyt holttestét vagy hamvait helyezze el. A temetkezésre használt helyek magán- és jogi személyek között csere, adás-vétel, ajándéktárgyai nem lehetnek.

10. § (1) Koporsós temetésnél a sírhelyek lehetnek felnőtt sírhelyek és gyermeksírhelyek.

(2) A sírboltok, a gyermeksírhelyek, a kettős sírhelyek és az urnasírhelyek részére az üzemeltető külön táblát vagy sort jelölhet ki.

(3) Egy koporsóba főszabályként egy elhunyt temethető, kivéve, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik, és az eltemettető így rendelkezett.

(4) Hamvasztásos temetésnél a hamvakat tartalmazó urnát lehet urnafülkébe, urnasírhelybe, urnasírboltba elhelyezni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni.

(5) A koporsós sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát azok befogadóképessége határozza meg.

(6) Rátemetésre vonatkozó engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a sírhelytáblát még nem zárták le, és a később eltemetett részére sírhely esetén a 25 év, urnasírhely esetén a 20 év nyugvási idő biztosítható.

11. § (1) A temetőben levő sírhelyek méretei:

(2) A síremlék és tartozékai tervét (vázrajzát) az elhelyezés előtt a temető üzemeltetőjének és tulajdonosának be kell mutatni.

(3) Magassági korlátozást a helyi építési szabályzat vagy ennek hiányában az építésügyi hatóság rendelhet el. Magassági korlátozást a temető üzemeltetője és tulajdonosa a hatályos jogszabályok keretei között határozhat meg.

(4) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel nem helyezhető el.

(5) Ha a halva született magzat eltemetéséről - kérésre - közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető, és azon az utónevet is fel lehet tüntetni.

(6) Egyes és kettős sírhelyen sírboltot kiépíteni nem lehet.

(7) A sírok egymástól való oldaltávolsága legalább 60 cm, a gyermeksíroknál pedig 30 cm kell legyen. Az új táblák esetén a sorok között 0,60 m-1 m távolságot kell hagyni. A sírhelytáblák között legalább 4 m széles utat kell hagyni. A síremlékek fejrészének egy vonalba kell esnie.

12. § (1) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését az üzemeltető és a tulajdonos jelöli ki, a sírhely gazdálkodási tervnek megfelelően.

(2) A sírboltokban 2-6 nagy koporsó helyezhető el, illetve egy nagy koporsó helyén két kis koporsó is elhelyezhető.

(3) Egymás mellett elhelyezett koporsós temetés esetén a sírbolt mélysége általában 200 cm, belső hossza 210 cm, szélessége két holttestre számítva 230 cm.

(4) Egymás alatt elhelyezett koporsós temetés esetén a sírbolt mélysége legalább 200 cm, belső hossza 210 cm, szélessége 90 cm.

(5) A sírbolt alját és oldalfalait vízbehatolás és földnyomás ellen megfelelően ki kell képezni. A sírbolt tetejét legalább 300 kg/m hasznos terheléssel kell számítani. A fedőlapot szintén ennek a teherbírásnak megfelelően kell készíteni oly módon, hogy a sírbolt légmentesen záródjék.

(6) A fülkékkel épült sírbolt minden egyes fülkéje általában 200 cm hosszú, 90 cm magas és 84 cm széles. A sírboltfülkét a koporsó elhelyezése után azonnal légmentesen be kell falazni.

(7) Sírbolt az üzemeltető hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építési hatóság engedélyével a hatályos építésügyi jogszabályok előírásai szerint építhető. Az üzemeltetőnek a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

13. § (1) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urna földbe történő elhelyezését sírhely (rátemetéssel), urnasírhely, urnakripta vagy sírbolt szolgálja.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben a hatályos építésügyi jogszabályok előírásai szerint az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(3) Az urnafülkében az elhamvasztottak urnái helyezhetők el. Urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret egyszemélyes fülkénél 30 x 30 cm, kétszemélyes fülkénél 30 x 60 cm-nek kell lennie minimálisan.

(4) Az urnasírhely mérete 60 x 80 cm, mélysége 50 cm.

(5) Urnasírba, urnasírboltba - a rendelkezésre jogosult döntése szerint - legfeljebb 4 urna helyezhető el.

(6) Sírhelyeken sírdomb felhantolása nem kötelező, magassága max. 50 cm lehet.

14. § (1) A temetési hely megjelölésére sírjel használható, létesíthető. A sírjel magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja. A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének és tulajdonosának az elhelyezés előtt be kell mutatni. A síremlék helyének kitűzését a temető üzemeltetője végzi el a helyszínen a vállalkozó jelenlétében. A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell. Az engedély nélkül épített, vagy az engedélytől eltérően megépített síremlék elbontását a temető tulajdonosa elrendelheti. A sírok fölé épített szegélykő, síremlék, sírbolt és sírjel nem terjedhet túl a rendelkezési jog jogosultja által megváltott temetési hely területén. A temetési helyen csak az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával ültethetők ki 1 méternél magasabbra nővő fák, cserjék, bokrok. Az engedély nélkül ültetett 1 méternél magasabbra nővő fákat, cserjéket, bokrokat az üzemeltető eltávolíttathatja.

(2) A temetőben történő munkavégzést - a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével - a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni. Temetés ideje alatt a temetőben a munkavégzést fel kell függeszteni.A sírok fölé emelt síremlékek, sírjelek, sírbolt karbantartása, helyreállítása, felújítása a temetési hely felett rendelkezni jogosultat terhelő kötelezettség, melyre a temető üzemeltetője megfelelő határidő tűzésével felszólíthatja, illetve az állékonyságot, a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén a helyreállításra köteles felhívni a rendelkezésre jogosultat. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

(3) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a (2) bekezdésben foglalt felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető üzemeltetője szünteti meg.

(4) A temető tisztasága és rendje érdekében sír áthelyezések, új síremlék állítása miatt - vagy más módon - feleslegessé vált sírjelek, sírkőmaradványok elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja a munkálatok befejezése után azonnal köteles intézkedni, a temetőüzemeltetővel a munka elvégzése után a területet le ellenőrizni.

(5) A sírbontás megkezdése előtt a rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásából eljáró sírköves vállalkozó köteles az üzemeltetőnek a temető tulajdonosnak bejelentést tenni. Be kell jelenteni továbbá, ha a síremlék elbontása mellett új síremlék felállítására is sor kerül, s az új síremlék felállítása után a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell intézkedni a sírkőmaradvány, törmelék elszállításáról. Amennyiben új síremlék állítására nem kerül sor, úgy az áthelyezést, elszállítást, illetve bontást követően azonnal gondoskodni kell a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról.

(6) A (4)–(5) bekezdésekben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően - a rendelkezési jog jogosultjának írásbeli figyelmeztetése és a (2) bekezdés szerinti felhívás kifüggesztése mellett - a sírkőmaradványok, a törmelék elszállításáról a rendelkezési jog jogosultjának költségére és kárveszélyére az üzemeltető gondoskodik.

(7) A temető tulajdonosa jogosult arra, hogy az elhanyagolt, elgyomosodott, s ezáltal a környezetet is veszélyeztető sírhelyeknél a rendelkezési jog jogosultjának eredménytelen írásbeli felszólítását követően a szükséges munkálatokat a rendelkezési jog jogosultjának költségére elvégeztesse.

(8) A rátemetéskor lebontott síremlék - hacsak jogszabály vagy az építésügyi hatóság határozata eltérően nem rendelkezik - egy éven belül visszaállítandó. A lebontott síremléknek a temető területén történő tárolása az üzemeltetőnek nem kötelezettsége, azért nem terheli felelősség.

(9) A lejárt és újra nem váltott, vagy újra nem váltható síron lévő síremlékről a temető tulajdonosa az újraváltásra meghirdetett határidő leteltét követően köteles a sírhely felett korábban rendelkezésre jogosultat - vagy a nyilvántartásban fellelhető utolsó betemetés megrendelőjét - írásban figyelmeztetni a síremlék bontására és elszállításával kapcsolatos kötelezettségére. Ha a tulajdonos fenti írásbeli figyelmeztetése ellenére a kötelezett a sírhely lejártát követő 6 hónapon belül sem tett eleget kötelezettségének, a síremlék lebontható és értékesíthető. A síremlék bontásáról, értékesítéséről és annak eredménytelensége esetén megsemmisítéséről a temető tulajdonosa köteles nyilvántartást vezetni és azokat öt évig megőrizni. Az értékesítésből származó bevételnek a bontás és a tárolási díj összegén felüli részét ezen időtartamon belül az írásban figyelmeztetett kötelezett részére vissza kell fizetni. Lezárt temető, temetőrész (parcella) esetében a Korm. rend. 19. § - a szerint kell eljárni.

(10) Az exhumáláskor lebontott és feleslegessé vált síremléket, törmeléket, a rendelkezésre jogosult vagy meghatalmazottja (megrendelő) a bontást követő egy héten belül köteles elszállíttatni, ennek hiányában az üzemeltető gondoskodik a sírkőmaradványok és a törmelék elszállításáról a rendelkezésre jogosult költségére.

15. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta és a nyilvántartásban szerepel. A rendelkezési jog kiterjed a temetési hely használata mellett a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására.

(2) Temetési helyet megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet, kivéve ha síremlék építése a megváltástól számított 1 hónapon belül megkezdődik.

(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog:

(4) A temető, temetkezési hely tulajdonosának az eltemettetővel kötött megállapodása a (3) bekezdésben meghatározott időtartamnál hosszabb használati időt is megállapíthat. A temetkezési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítása (újraváltás) esetén a meghosszabbítás legrövidebb időtartama nem lehet kevesebb a (3) bekezdésben foglaltaknál.

(5) Ha a (3) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott sírhelyek használati időtartama alatt nem történik újabb koporsós betemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltással lehet biztosítani.

(6) A temetési hely feletti rendelkezési jog újraváltással meghosszabbítható, s ez esetben a meghosszabbítás legrövidebb időtartamára a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések az irányadók. A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója, ennek hiányában más személy is megválthatja..

(7) Az újraváltás csak akkor tagadható meg, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(8) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a temetési hely megszűnik. Emellett megszűnik a rendelkezési jog - a jogosult és az üzemeltető között létrejött megállapodás alapján - a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, elhamvasztásával is, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(9) Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változhat, ha az áthelyezés indokolt esetben, az üzemeltető költségére történik.

(10) Ha a rátemetést megrendelő nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával, akkor teljes bizonyító erejű magánokiratok követelményeinek megfelelő engedélyt kell bemutatnia és leadnia az üzemeltetőnek.

(11) A temetési hely feletti rendelkezési jog lejárta előtt 6 hónappal a temető tulajdonosa köteles kifüggeszteni a temetőben felhívó címkével ellátni a sírhelyet, tájékoztatni a rendelkezésre jogosultat a lejárat időpontjáról, az újraváltás lehetőségéről - vagy annak hiányában az elutasítás indokáról - és díjáról. Amennyiben az újraváltás a sírhely esetében nem következik be a sírhely értékesíthető a lejáratot követő évtől kezdve.

(12) Az elhunytat az elhalálozás idejének sorrendje szerint a következő sírhelyre kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben az üzemeltető ettől eltérhet.

16. § A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun is ki kell függeszteni.

17. § (1) A temető üzemeltetését a törvényben, kormányrendeletben, a jelen önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint kell ellátni. A temető üzemeltetésével kapcsolatosan biztosítani kell a látogatók számára a temetők használatát, illetve emellett a különféle temetői tevékenységek rendezett működését.

(2) Az üzemeltetés körébe tartozó feladatokat a tulajdonos és az üzemeltető között létrejött kegyeleti közszolgáltatási szerződés tartalmazza, mely alapján az üzemeltető a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet keretei között a temetőben:

18. § (1) A temetőben polgári és egyházi szertartás szerint történő temetés egyaránt biztosítható.

(2) A temetőben felekezethez való tartozás nélkül lehet eltemetni az elhunytakat

19. § (1) A temetőbe szállított halottat csak az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után lehet eltemetni. Azonnali temetés hiányában gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban történő elhelyezésről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti, és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes kistérségi intézetet értesíti.

(3) Az elhunyt átvétele a temető halottasházában csak az előírt szállítási okmányok alapján lehetséges. Az átvétel során az azonosító cédulákon szereplő adatoknak a megrendelés és a halottvizsgálati okmányok adataival egyezniük kell. Az átvétel tényét és időpontját a kísérő iratokon igazolni kell.

(4) A halottátvevőnek a tételes átvételt követően a halott-átvételi naplóban kell rögzíteni az átvétel időpontját, a halott teljes nevét, azt, hogy honnan szállították be az elhunytat, és a beszállítást végző vállalkozó nevét.

(5) Amennyiben az átvételnél megállapítást nyer, hogy a halotton ékszer, nemesfémből vagy drágakőből készült tárgy van, azokat a testről el kell távolítani és ezt a tényt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az elhunytat ékszerrel eltemetni nem szabad.

20. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

(2) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerinti önkormányzat polgármestere gondoskodik.

(3) Lengyeltóti elhunyt esetében, ha a hozzátartozó nem jelentkezik köztemetés formájában el kell temetni a törvényi előírások betartásával.

21. § (1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 14 napon belül el kell temetni, kivéve, ha:

(2) A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

22. § (1) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről a tulajdonos vagy az üzemeltető nyilvántartásokat köteles vezetni. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(2) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(3) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(4) A holttestmaradványok közös sírba történő helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést annak időpontjával és a közös sír megjelölésével kell bejegyezni.

(5) A sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg. A sírboltkönyvet a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírboltkönyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.

(6) A nyilvántartó könyv és a sírboltkönyv adataiba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be. A temető tulajdonos és az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírboltkönyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek.

(7) A temető tulajdonosa és az üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírboltkönyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

(8) A temető tulajdonos és az üzemeltető a nyilvántartó könyv és a sírboltkönyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

(9) A nyilvántartásokba történő bejegyzést időrendi sorrendben kell teljesíteni.

23. § A kegyeleti jog gyakorlásának elősegítése érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztatást köteles nyújtani a látogatók részére akár egyedi, akár közérdekű ügyben. A temetőben történő eligazodás érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztató és információs táblákat helyez el.

24. § (1) Ravatalozót oly módon kell megépíteni és karbantartani, hogy alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására és az elhunyt elbúcsúztatására. Az épületen belüli üzemi - technikai és a búcsúztató helyiségeket el kell választani egymástól.

(2) A ravatalozó esztétikai megjelenésének, berendezési tárgyainak kifogástalan minőségűnek kell lennie, biztosítva egyben a méltó kegyeletgyakorlást.

25. § A létesítmények karbantartásával, felújításával és gondozásával kapcsolatos feladatokat a közegészségügyi és műszaki feltételekre vonatkozó jogszabályi előírások mellett a kegyeleti közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályok szerint, a szerződésben rögzített feltételek szerint kell biztosítani.

26. § (1) A temető nyitvatartását a temető tulajdonosa határozza meg.

(2) A temetőből a nyitvatartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni.

(3) A nyitvatartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

(4) A temetőkben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

27. § (1) A temető folyamatos tisztántartásáról, a rendezett környezet biztosításáról, a növényzet és a közösségi helyek gondozásáról az üzemeltető és a tulajdonos közösen gondoskodik. A sírok, síremlékek gondozása a hozzátartozók feladata. Ha a hozzátartozó más településen lakik, a sírhely gondozására az üzemeltetővel szerződést köthet. A temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése minden látogató kötelezettsége.

(2) A temető területén csak a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat – virágot, dísznövényzetet, vázát, mécsest, sírlámpát – szabad elhelyezni. A sírhoz tartozóan padot elhelyezni kizárólagosan a temető üzemeltetetővel történő előzetes egyeztetéssel lehet. A temető rendjét zavaró tárgyakat az üzemeltető eltávolítja.

(3) A temetőben a síremléket, kegyeleti tárgyakat, növényzetet rongálni, bepiszkítani tilos.

(4) A sírhelyek gondozásával kapcsolatban keletkező szemetet a gondozást végző személy csak a kijelölt helyeken – lekerített részeken – helyezheti el. Avart, elszáradt koszorút és virágmaradványt elégetni tilos.

(5) A temető területén a talajt és a gyepet engedély nélkül felásni és bárhová elvinni tilos.

(6) A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(7) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

(8) Ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

(9) A temetők területére állatot bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos.

(10) A kolumbárium fülkék előrészén a közízlést sértő virágtartók, díszítések vagy feliratok nem helyezhetők el.

(11) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után lehet kivinni.

(12) A temetőbe gépjárművel, motorkerékpárral, kerékpárral behajtani és ott közlekedni tilos.

(13) A (12) bekezdésben foglalt tiltás a mozgáskorlátozottakra, az engedélyezett munkálatokat végzőkre és – esetenként – a láthatóan idős és beteg személyekre nem vonatkozik.

(14) A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért az üzemeltetőt, illetve a tulajdonost anyagi felelősség nem terheli.

28. § (1) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat az alábbiak tekintetében:

(2) Ha a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozó az (1) bekezdésben foglalt feltételeket az üzemeltető kérésére nem igazolja, vagy azokban utóbb változás következett be, az üzemeltető köteles a hatáskörrel rendelkező szerv megfelelő intézkedését, szabálysértési eljárást, illetve jegyzői ellenőrzést kezdeményezni.

(3) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozók részére - a kifejtett szolgáltatás tekintetében - azonos feltételeket köteles biztosítani, tiszteletben tartva a versenysemlegesség elvét.

(4) A temetkezési szolgáltatónak megfelelő módon biztosítania, illetve igazolnia kell az üzemeltető részére az elhunyt személy azonosítását, továbbá a megrendelő (eltemettető), illetve a rendelkezési jog jogosultjának kilétét. Ezen adatokat köteles az üzemeltető rendelkezésére bocsátani.

(5) A temető területén tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám és hirdetőtábla elhelyezése.

(6) Temető területén külön jogszabályban meghatározott telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység végzésére nem lehet telephelyet létesíteni és ilyen tevékenységgel létrehozott terméket nem lehet forgalmazni.

29. § (1) A temetkezési szolgáltatások közül kötelező az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének (létesítményének) igénybevétele az alábbi feladatokkal összefüggésben: sírhelynyitás (ideértve az első temetést megelőző sírásást, az urnasírhely, díszsírhely, kripta nyitását), ravatalozás, sírba helyezés és hantolás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása tekintetében az üzemeltetőnek a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie.

30. § (1) Az üzemeltető köteles biztosítani a ravatalozó igénybevételét a szakszemélyzettel együtt.

(2) A temetkezési szolgáltatót az alábbi kötelezettség terheli: a temetkezési szolgáltató az elhunytat, valamint a kellékeket legalább 2 órával a temetés időpontját megelőzően köteles beszállítani a temetőbe, vagy az üzemeltető temetésfelvételi irodájába, az azonosítás elvégzésének, valamint a kegyeleti kellékek megfelelőségének ellenőrzése céljából. Amennyiben ez nem történik meg, az üzemeltető köteles felvenni a kapcsolatot a temetkezési szolgáltatóval és felszólítani a beszállítás azonnali elvégzésére.

(3) A beszállított elhunyt, illetve a hamvakat tartalmazó urna azonosítása a jogszabályokban foglaltak alapján történik.

(4) A kellékekkel kapcsolatban az átvételkor az üzemeltető a következő ellenőrzési feladatokat végzi el:

(5) A ravatalozótermet, a ravatalozás megkezdése előtt minden esetben gondosan ki kell takarítani.

(6) A ravatalozás előtt meg kell győződni a világítás hibátlan működéséről. Abban az esetben, ha a temetkezési szolgáltató vagy a család nem bocsát rendelkezésre külön zenei anyagot, a várakozózenét az üzemeltető biztosítja.

(7) A ravatalozóhelyiség használata a szertartási időpontot megelőző hatvanadik perctől a szertartás kezdő időpontját követő hatvanadik percig (tehát összesen 2 órán keresztül) tart.

(8) A koporsó lezárása, valamint a koporsó, illetve a hamvakat tartalmazó urna szállítása az üzemeltető feladata. A koszorúk, virágdíszek szállító gépjárműig történő kézi szállítása, valamint gépkocsiba történő behelyezése szintén az üzemeltető feladata.

(9) A ravatalozóhelyiséget a szertartást követően az Üzemeltető dolgozóinak ki kell takarítaniuk.

31. § A temetkezési szolgáltatásokon kívüli egyéb vállalkozási tevékenységek (kőfaragó, sírgondozó, síremlékkészítő stb.) végzése a 13. § - ban foglaltak mellett az alábbi feltételekkel biztosíthatók:

32. § Jelen rendelet keretei között az üzemeltető temetői rendet állapíthat meg, melynek helyi kifüggesztéséről köteles gondoskodni.

33. § A rendelet hatálya alá tartozó temetőben: a sírhely díjakat az 1. melléklet, az üzemeltetési díjakat a 2. melléklet tartalmazza.

34. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően felvett megrendeléseknél, illetve az azt követően induló ügyekben kell alkalmazni

36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.