Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 06. 28- 2025. 06. 29Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletével kapcsolatban felvetődött változtatási igények átvezetése, valamint a megváltozott magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelése céljából alkotja meg a rendeletet.
[2] Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 11. melléklete szerint érintett véleményezésre jogosult államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet bevezetője helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni többek között az alábbi jogszabályok előírásait:)
3. § (1) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egyedi építészeti követelmények (1)-(7) előírásai az építmény közterületről, közhasználatú területről látható építményrészére vonatkoznak. A kék tetőszín nem megengedett.
(2) A település bel- és külterületén új lakó, üdülő és gazdasági fő- és mellékrendeltetésű építmények, közterületi telekhatáron lévő kerítések és egyéb építmények - a reklámtábla kivételével- színezése csak pasztellszínekkel, a település hagyományainak megfelelő módon alakítható ki. Javasolt a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös és pasztell zöld. Javításkor az épület eredeti színe is alkalmazható.”
(2) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 16. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Lakó és településközpont vegyes területeken a tetőfelületek fedése amennyiben a területre érvényes sajátos helyi előírás, másként nem rendelkezik, csak égetett agyag- vagy betoncserép lehet az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatai színében, valamint bitumenes zsindely és nem fényes felületű fémlemez fedés. A kiegészítő tetőfelépítményeknél a tetőfelület 25%-ig a héjalás és a tetőfedéshez igazodó, nem fényes felületű egyéb fedés is megengedett.
(5) A tető hajlásszögének meghatározásánál igazodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez.”
4. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 12. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Közterületi telekhatáron lévő kerítések építési előírásai belterületen”
5. § (1) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Pesti út, az Ady Endre út és a Duna út Pesti út és a vasút közötti szakasza melletti tömör kerítések homlokzati töréssel készülhetnek, az 1,5 m hosszúságot meghaladó tömör kerítésszakaszokban legyen egy minimum 0,5 m2-t meghaladó méretű összefüggő áttörés (pl. átlátható rácsos felület). Az áttörés minimális mértéke a teljes kerítés méretének 10%-a.”
(2) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet.”
(3) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közterületi telekhatáron lévő kerítés anyaga nem lehet nádszövet, vagy hullámlemez. Tilos a mezőgazdasági háló használata”
(4) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 17. § (10)–(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Az Lke-1 építési övezetben az utcai kerítéseknek minimum 70%-ban áttörtnek kell lennie.
(11) A város belterületén a közterületi telekhatáron lévő kerítések anyaga csak természetes anyagú kő, fa, tégla, kovácsolt vas lehet, a lábazat maximum 80 cm lehet, a kerítésnek minimum 50%-ban áttörtnek kell lennie.
(12) 20 méter telekszélességig telkenként 1 db gépkocsi bejárásra alkalmas kapu létesíthető maximum 4 m szélességben. 20 méternél szélesebb telek esetén 2 x 4 m széles gépkocsi bejárásra alkalmas kapu létesíthető, amennyiben 2, vagy annál több lakás van a telken.”
6. § (1) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közterület, közhasználatú terület felől látható új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, fényes felületű cserepeslemez, trapézlemez, valamint a bitumenes hullámfedés alkalmazása.”
(2) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Közterület, közhasználatú terület felől látható építményrészen erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozások csak homlokzatszakaszonként egységesen végezhetők. Az épületeken a gépészeti berendezések elhelyezése csak takartan történhet az erkélyek korlátján belül. Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében a klímaberendezések kültéri egységei, az épület teljes magasságában csak ugyanazon ablak alatt elhelyezhetők, a hozzá tartozó vezetékeket belső térben kell vezetni. Ezen berendezéseket egységes koncepció alapján településképi bejelentéssel lehet elhelyezni.”
7. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kertvárosi karakterű lakóterületeken kizárólag természetes kő, tégla, vakolat, fa anyaghasználattal kell kialakítani az épületek közterület, közhasználatú terület felől látható külső homlokzatát.”
8. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 23. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az épületek közterület, közhasználatú terület felől látható homlokzatán utólag elhelyezhető előtető (bejáratok lefedésére épített vagy felszerelt szerkezet), továbbá megengedett védőtető (erkélyek, nyílászárók szélességi méretét meg nem haladó, az épület homlokzati síkjából legfeljebb az erkélylemez széléig kinyúló eső és nap elleni védelmet biztosító, helyszínen épített vagy kész termékként felszerelt szerkezet) építése. Egy épülethomlokzaton egységesen kell kialakítani az utólagos szerkezeteket.
(2) Közterület, közhasználatú terület felől látható építményrészen erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozások csak homlokzatszakaszonként egységesen végezhetők. Az épületeken a gépészeti berendezések elhelyezése csak takartan történhet az erkélyek korlátján belül. Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében a klímaberendezések kültéri egységei, az épület teljes magasságában csak ugyanazon ablak alatt elhelyezhetők, a hozzá tartozó vezetékeket belső térben kell vezetni. Ezen berendezéseket egységes koncepció alapján településképi bejelentéssel lehet elhelyezni.
(3) Többszintes, többlakásos lakóépületek közterület, közhasználatú terület felől látható homlokzatszínezése esetén legfeljebb három szín használható egy épület homlokzatain, és előnyben kell részesíteni a pasztellszínek használatát.”
9. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Lf építési övezetben a közterület, közhasználatú terület felől látható épületek csak magastetősek lehetnek, a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet.”
10. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az övezetekben a közterület, közhasználatú terület felől látható épületek csak magastetősek lehetnek, a tető hajlásszöge 20-45° közötti lehet, kivéve a Vt 9 építési övezetet, a szomszédos beépítéshez igazodva. A közterület, közhasználatú terület felől látható épületek tetőhéjalásánál, a hullámlemez, vagy hullámprofilú tetőhéjalás használata tilos.”
11. § (1) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területen kerítés nem építhető, kivéve az építési engedéllyel, településképi bejelentéssel vagy egyszerűsített bejelentéssel rendelkező ingatlant. A kerítés építése az ingatlanon építendő épület építési engedélyének jogerőre emelkedése után kezdhető csak meg. A mezőgazdasági területen ily módon építhető, közterületi telekhatáron lévő kerítés csak áttört lehet (fonatos, vagy rácsos, maximum 10 cm lábazattal.)”
(2) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 28. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A birtokközpont telke lekerítése esetén, a maximum 1,8 m magas, közterületi telekhatáron lévő kerítés csak áttört lehet.
(4) Az építményeken közterület, közhasználatú terület felől látható burkolatként csak természetes vagy természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel magasabban lehet.
(5) A közterület, közhasználatú terület felől látható épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek. A tető tetőhajlásszöge 25-45o között választható meg.”
12. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szakmai konzultáció a város teljes közigazgatási területén kötelező legalább egy alkalommal:
a) helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén, (1-es számú melléklet)
b) helyi értékvédelmi vizsgálatra kijelölt épület esetén, (1-es számú melléklet)
c) főútvonalak menti épületek esetén (Pesti út, Duna út, Ady Endre út, Béke út)
d) tájképvédelmi területen
e) kizárólag egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység esetén”
13. § (1) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 37. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A konzultáció keretében kerül sor)
(2) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakmai konzultáció az ÉTDR felületén kezdeményezhető.”
14. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységgel kapcsolatban. Ezen szabály vonatkozik az építési engedély alapján is végezhető, egyszerű bejelentéssel tudomásul vehető építési tevékenységre is.”
15. § (1) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt. kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a véleményezendő építészeti műszaki tervdokumentációt, azt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.”
(2) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 39. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre)
16. § (1) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a vonatkozó kormányrendeletben foglalt egyszerű bejelentés, és építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek kivételével, az alábbi esetekben:
1. Építmény helyreállítása, korszerűsítése, utcáról látható homlokzatának megváltoztatása.
2. Meglévő többlakásos épület utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület utcáról látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7. Új épület építése, meglévő épület bővítése 35 m2 hasznos alapterület alatt legfeljebb 4,5 m gerincmagasságig, lapos tetős épület esetén 3,5 m párkánymagasság alatt.
8. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
9. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése.
10. Emlékfal építése.
11. 10 napnál hosszabb ideig és legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező
a) maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény, valamint
b) piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is.
12. Növénytermesztésre szolgáló, utcáról látható, 3 m magasságot meghaladó üvegház, fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
13. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
14. Utcai kerítés, kerti építmény, építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése a fonatos kerítés kivételével.
15. Napenergia-kollektor, klíma, áru-és pénzautomata építmény utcáról látható homlokzatán való elhelyezése.
16. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló.
17. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő bővítése.”
(2) A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén.”
17. § A településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 46. § (3) bekezdésében az „engedélyezető” szövegrész helyébe az „engedélyezhető” szöveg lép.
18. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet
a) 4. § (3) bekezdés d) és e) pontja,
b) 4. § (4) bekezdés c) és d) pontja,
c) 17. § (6) bekezdése,
d) 18. § (6) bekezdése,
e) 19. § (9) bekezdése,
f) 40. § (1) bekezdése.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
|
Kammerer Zoltán |
Dombováriné dr. Kozák Nikolett |