Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
a települési zöldinfrastruktúra, a környezet és a fás szárú növények védelméről
Hatályos: 2026. 01. 01Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
a települési zöldinfrastruktúra, a környezet és a fás szárú növények védelméről
[1] A rendelet célja az ember egészségének megőrzése, az életminőség környezeti feltételeinek javítása, a települési zöldinfrastruktúra, különösen a zöldfelületek és a fás szárú növények védelme.
[2] Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 2. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3-8. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 9. § tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Önkormányzati Környezetvédelmi Alap
1. § Pápa Város Önkormányzata a környezet védelme és a környezetvédelmi feladatai ellátásának elősegítése érdekében Környezetvédelmi Alapot hoz létre.
2. Avar és kerti hulladék égetésének szabályai
2. § (1) Avart és kerti hulladékot vasárnap és ünnepnapon nem lehet égetni.
(2) Avart és kerti hulladékot
a) közterületen és
b) a Településszerkezeti terv szerinti
ba) nagyvárosias lakóterületen vagy
bb) településközponti vegyes területen
nem lehet égetni.
(3) Avart és kerti hulladékot
a) szeptember 15-től október 15-ig és április 1-től április 30.,
b) 10.00-től 18.00 óráig,
c) szélcsendes időben és
d) nagykorú személy felügyelete mellett
lehet égetni.
(4) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani és a parázslást - vízzel, földtakarással, egyéb arra alkalmas módon - meg kell szüntetni.
(5) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában avar és kerti hulladék alatt a növények lehullott lombját, fanyesedéket, faforgácsot, kerti- és dísznövények elszáradt szárát, ágát, gallyat, lenyírt füvet, termelt haszonnövények maradványait, szőlővesszőt kell érteni.
3. A közterület-kezelőre vonatkozó rendelkezések
3. § (1)1 Közterületen a Pápai PVK Városüzemeltetési és Közszolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Közterület-kezelő) közszolgáltatási szerződés alapján végezhet fakezelési munkákat - metszés, gallyazás, növény-egészségügyi beavatkozás, balesetveszélyes részek eltávolítása - és a fás szárú növények kivágását, telepítését és pótlását.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a légvezetékeknek a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I.22.) NGM rendelet 6. §-ában meghatározott biztonsági övezetben.
(3) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását, telepítését és pótlását a Közterület-kezelő köteles 5 munkanapon belül írásban a jegyzőnek bejelenteni.
(4) A fás szárú növény pótlását közterületen a Közterület-kezelőnek a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 16. § (1) bekezdésében és a 17. §-ában foglalt előírások szerint kell teljesíteni.
(5) A 4–9. §-okat a Közterület-kezelőre nem kell alkalmazni.
4. A közhasználatú területen lévő fás szárú növények kivágására vonatkozó rendelkezések
4. § (1) Közhasználatú területen a fás szárú növény kivágását – a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja kivételével - a jegyző engedélyezi, amelyhez kikéri az önkormányzati főépítész és a Közterület-kezelő szakmai véleményét.
(2) Az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet benyújtani, és az azonnali intézkedésként foganatosított fakivágást bejelenteni.
(3) Közhasználatú területen fás szárú növényt az engedélyező határozat véglegessé válását követő 1 éven belül - szeptember 1. és március 1. közötti időszakban - lehet kivágni. A jegyző a naptári korlátozás alól felmentést adhat, amennyiben a Közterület-kezelő véleménye alapján az érintett fás szárú növényen nem található védett állatfaj egyedének élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő-, vagy búvóhelye.
(4) Közhasználatú területen - fakivágási engedély birtokában - elvégzett fás szárú növény kivágását engedélyes úgy köteles elvégezni vagy elvégeztetni, hogy az
a) az emberi életet ne veszélyeztesse,
b) a biztonságos közlekedést ne akadályozza,
c) a meglévő építmények, létesítmények megközelítését, működését ne akadályozza és abban kárt ne okozzon.
(5) Engedélyes köteles a fás szárú növény kivágása során keletkező hulladékot a közhasználatú területről összegyűjteni és elszállítani, valamint a közhasználatú területet helyreállítani.
(6) A kivágott fás szárú növénnyel az engedélyes jogosult rendelkezni.
(7) A fás szárú növény kivágását az engedélyes köteles 5 munkanapon belül írásban a jegyzőnek bejelenteni.
5. § (1) Aki közhasználatú területen fás szárú növényt engedély nélkül kivág - közigazgatási szankció alkalmazása mellett - kompenzáció megfizetésére köteles.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kompenzáció mértéke a kivágott fás szárú növény értékének 70 %-a, amelyet a Magyar Faápolók Egyesületének honlapján elérhető faérték számítási kalkulátor alapján kell meghatározni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni élet-, testi épség-, vagyonvédelmi okból, azonnali intézkedésként foganatosított fakivágás esetén.
5. Közhasználatú területről kivágott fás szárú növények pótlására vonatkozó rendelkezések
6. § (1) Amennyiben közhasználatú területen a fás szárú növény kivágását a fás szárú növény növény-egészségügyi állapota, élet- vagy balesetveszély fennállása, vagyonbiztonság vagy vagyoni kár okozásának veszélye indokolta és a jegyző a kivágást engedélyezte, a fás szárú növény pótlását engedélyes
a) az önkormányzati főépítész és a Közterület-kezelő véleménye alapján a fás szárú növény kivágását engedélyező határozatban meghatározott fajokkal,
b) kivágott cserje esetén a darabszámával megegyező mértékben,
c) kivágott fa esetén a darabszámával megegyező mértékben, de legalább 14/16 cm törzskörméretű fával
köteles teljesíteni.
(2) Amennyiben a jegyző a fás szárú növény kivágását az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően egyéb okból, különösen épület, parkolóhely, útburkolat, garázsbeálló, járda, közmű, terasz, lépcső, rámpa építése miatt engedélyezte, a fás szárú növény pótlását engedélyes
a) az önkormányzati főépítész és a Közterület-kezelő véleménye alapján a fás szárú növény kivágását engedélyező határozatban meghatározott fajokkal,
b) kivágott cserje esetén a darabszámával megegyező mértékben,
c) kivágott fa esetén a fa törzsátmérőjéből számított törzskörméretének (K=d x π) alapul vételével megállapított darabszámmal megegyező mértékben
köteles teljesíteni.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti pótlási kötelezettség darabszámát úgy kell meghatározni, hogy a kivágott fa törzskörméretét el kell osztani a pótlásként előírt 14/16 cm törzskörméretű fa törzskörméretének súlyozott átlagával. Amennyiben a számítás eredménye nem egész szám, a matematikai kerekítés szabályai szerint állapítandó meg a fapótlási kötelezettségként előírt fák darabszáma.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti törzskörméret a fa törzsének a földfelszíntől számított 1 m magasságban, centiméterben mért kerülete.
(5) A fás szárú növény pótlását a Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésében és a 17. §-ában foglalt előírások szerint kell teljesíteni.
(6) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése alapján nem teljesíthető, az engedélyes kompenzáció megfizetésére köteles.
(7) A (6) bekezdés szerinti kompenzáció mértéke a kivágott fás szárú növény értékének 50 %-a, amelyet a Magyar Faápolók Egyesületének honlapján elérhető faérték számítási kalkulátor alapján kell meghatározni.
6. Fás szárú növények telepítése közhasználatú területre
7. § (1) A közhasználatú területre fás szárú növényt a jegyző engedélyével lehet telepíteni. A kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A jegyző a döntés előtt kikéri az önkormányzati főépítész és a Közterület-kezelő véleményét.
(3) A jegyző a fás szárú növény telepítését nem engedélyezi, ha az önkormányzati főépítész vagy a Közterület-kezelő a véleményében a telepítéshez nem járul hozzá.
(4) A jegyző az engedély nélkül telepített fás szárú növény eltávolítására kötelezi a telepítőt, amennyiben
a) a telepítés a 6. § (5) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg vagy
b) az önkormányzati főépítész és a Közterület-kezelő a telepítéshez utólag nem járul hozzá.
(5) A fás szárú növény beszerzési, telepítési és eltávolítási költsége az engedélyest terheli.
(6) A fás szárú növény eltávolítását a 4. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.
7. Fás szárú növények telekhatáron belüli telepítési távolságára és gondozására vonatkozó szabályok
8. § (1) Telekhatáron belül a fás szárú növények telepítési távolsága - amennyiben a szomszédos ingatlanon a telekhatáron nem áll épület - a telekhatártól számítva
a) legfeljebb 1 méter magasra növő vagy 1 méter magasságúra nyírt bokor, sövény esetében legalább 80 cm,
b) az 1 méternél magasabbra növő vagy 1 méternél magasabbra nyírt, de legfeljebb 2 méter magasságú fás szárú növények esetében legalább 100 cm,
c) a 2 méternél magasabbra növő, de legfeljebb 3 méter magasságú
ca) oszlopos habitusú fás szárú növények esetében legalább 150 cm,
cb) a ca) alpont alá nem tartozó fás szárú növények esetében legalább 200 cm,
d) a 3 méternél magasabbra növő fás szárú növények esetében 500 cm.
(2) Telekhatáron belül a fás szárú növények telepítési távolsága a szomszédos ingatlanon a telekhatáron álló épülettől számítva
a) legfeljebb 1 méter magasra növő vagy 1 méter magasságúra nyírt bokor, sövény esetében legalább 150 cm,
b) az 1 méternél magasabbra növő vagy 1 méternél magasabbra nyírt, de legfeljebb 2 méter magasságú fás szárú növények esetében legalább 200 cm,
c) a 2 méternél magasabbra növő, de legfeljebb 3 méter magasságú
ca) oszlopos habitusú fás szárú növények esetében legalább 200 cm,
cb) a ca) alpont alá nem tartozó fás szárú növények esetében legalább 300 cm,
d) a 3 méternél magasabbra növő fás szárú növények esetében 600 cm.
(3) A telepítési távolságot a fás szárú növény törzsének középpontjától kell számítani.
(4) A fás szárú növényeket és lombozatukat úgy kell metszéssel alakítani, hogy azok a kerítéshez és az egyéb építményhez ne érjenek hozzá.
(5) Az önsarjadással megnőtt fás szárú növényektől a telepítési távolságon belüli területeket meg kell tisztítani.
9. § A 7–8. §-ban foglalt ügyekben átruházott hatáskörben a jegyző jár el.
8. Záró rendelkezések
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
11. §2
A 3. § (1) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 37/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 11. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.