Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 5.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Hatályos: 2026. 01. 02

Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 5.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

2026.01.02.

[1] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. § rendelkezése alapján az Önkormányzat adómegállapítási joga kiterjed arra, hogy a helyi adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességeihez igazodóan – a törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel – megállapítsa.

[2] Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezeti be:

a) Építményadó

b) Idegenforgalmi adó

c) Helyi iparűzési adó.

II. Fejezet

Építményadó

1. Adókötelezettség

2. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül.

2. Az adó alanya

3. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

3. Az adó alapja

4. § Az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

4. Az adó mértéke

5. § (1) Az éves adó az építmény adókötelezettség alá eső minden egész négyzetmétere után

a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény után 400 Ft/m2;

b) a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény, valamint a vállalkozók üzleti célra hasznosított lakásának lakrésze után 600 Ft/m2.

(2) Az adó az építmény adókötelezettség alá eső minden egész négyzetmétere után évi

a) 750,- Ft, ha az építmény üdülés céljára szolgál vagy szállásépület és a hasznos alapterülete a 80 m2-t nem éri el.

b) 910,- Ft, ha az építmény üdülés céljára szolgál vagy szállásépület és a hasznos alapterülete 80 m2, illetve 80 m2 feletti.

(3) Az adó az építmény adókötelezettség alá eső minden egész négyzetmétere után évi 600,- Ft, ha az építmény kereskedelmi egység (kivéve szállásépület) vagy egyéb nem lakás céljára szolgál, kivéve a (4) (5) bekezdésében foglaltakra.

(4) Az adó az építmény adókötelezettség alá eső minden egész négyzetmétere után évi 350,- Ft, ha az építmény gépjárműtárolás vagy csónaktárolás céljára szolgál.

(5) Az adó évi mértéke – a tényleges használati mód alapján – hitelintézeti, pénzintézeti tevékenység céljára szolgáló építmény, üzemanyagtöltő állomáshoz tartozó építmény, valamint 500 m2-nél nagyobb élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem céljára szolgáló építmény esetében 2.950 Ft/m2. Az § (5) pontja tekintetében az emelt mértékű adóztatást nem befolyásolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tényleges rendeltetésszerű használat bejegyzésre került, vagy feltüntetésre vár, illetve az sem, hogy a rendeltetésszerű használó a tulajdonos vagy nem. Amennyiben az építmény az ott meghatározottaknak megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megállapítani.

5. Adókedvezmény

6. § 50 %-os adókedvezményre jogosult a lakás céljára szolgáló építményben életvitelszerűen tartózkodó magánszemély adóalany, ha

a) a lakásban életvitelszerűen tartózkodó közeli hozzátartozók között az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének ötszörösét,

b) a lakásban életvitelszerűen egyedül tartózkodik, 65 év feletti és a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének öt és félszeresét,

c) saját háztartásban három, vagy több kiskorú gyermeket; súlyosan fogyatékos gyermeket nevel. A kedvezmény a kiskorú gyermek 18. életévének betöltését követő évben megszűnik.

d) egyedülálló és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének hatszorosát.

(2) Adókedvezmény minden esetben az adóalany egyéni kérelme alapján határozatban kerül megállapításra a megfelelő nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával.

III. Fejezet

Idegenforgalmi adó

6. Adókötelezettség, az adó alanya

7. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként Ráckeve Város közigazgatási területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

7. Az adó alapja, az adó mértéke

8. § (1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

(2) Az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 750 forint.

8. Adómentesség

9. § Az adómentességre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 31. §-ában foglaltak az irányadók, valamint azon túlmenően a város hivatalos vendégei, mindazon ideiglenesen a városban tartózkodó személy, aki szállásdíjat nem fizet, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély.

9. Bevallási és befizetési kötelezettség

10. § (1) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.

(2) Az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell jogszabályokban előírt formában és módon az adóbevallást benyújtania, valamint a beszedett idegenforgalmi adót Ráckeve Város Önkormányzatának idegenforgalmi adó beszedési számlájára (11742070-15393238-03090000) a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig teljesítenie. A fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

IV. Fejezet

Helyi iparűzési adó

10. Adófizetési kötelezettség, az adó alanya

11. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(2) Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

11. Az adó mértéke

12. § Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.

12. Adómentesség

13. § Mentesül az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39. § (1) bekezdés, illetve a Htv. 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 600.000 Ft-ot. A kedvezmény nem teljes adóév esetén időarányosan jár.

V. Fejezet

Értelmező rendelkezések

14. § (1) E rendelet alkalmazásában életvitelszerűen otthonául használt ingatlan a magánszemély adóalany vagy amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult magánszemély adóalany olyan ingatlana, ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket (étkezés, főzés, mosás, közüzemi szolgáltatások igénybevétele, családi élet szervezése) rendszeresen, legjellemzőbben folytatja, illetve elsődleges elérhetőségi címként jelöli meg a hatóságnál és máshol nincsen olyan ingatlana, amelyet ténylegesen életviteléhez szükségesen használ.

(2) E rendelet alkalmazásában lakás célú ingatlanok az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.

(3) E rendelet alkalmazásában üdülési célú ingatlannak számít az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény.

(4) E rendelet alkalmazásában szállásépület az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.

(5) E rendelet alkalmazásában vállalkozók üzleti célra szolgáló lakás lakrésze, amelyet a vállalkozó székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként vagy központi ügyintézési helyeként, bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzés érdekében használ, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el.

(6) E rendelet alkalmazásában az egy főre jutó havi jövedelem számításakor a magánszemély adózóval közös háztartásban élők együttes jövedelmét kell figyelembe venni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

15. §1

16. §2

17. §3

18. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

1

A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.