Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról
Hatályos: 2026. 01. 02Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról
[1] E rendelet célja, hogy meghatározza a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályokat, a közterület-használat engedélyezésének feltételeit, valamint a közterület használatának díját.
[2] Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/B. §-ában és a 12. § tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében és a 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Budapest XV. kerületének közigazgatási területén a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre és az azokat használó személyekre, szervezetekre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) az Önkormányzat tulajdonában álló felépítmények használatára,
b) a külön rendeletben polgármesteri hatáskörbe utalt, tulajdonosi joggyakorlással és vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatkörbe tartozó közterület-használatra,
c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésre,
d) arra a közterület-használatra, amelyre a választási eljárásról szóló törvény szerint nem kell alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat,
e) a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvényben meghatározott reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett közterület feletti légi térre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. alkalmi árusítás: ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó, azt megelőző maximum 20 napos időtartamban történő árusítás,
2. csomagautomata: helyhez kötött, digitalizált rendszerrel ellátott, rekeszekre osztott, kézbesítés céljából létesített ingó felépítmény,
3. elektromos töltőállomás: kizárólag elektromos meghajtású jármű töltésére szolgáló kijelölt várakozóhely, ideértve a hozzá tartozó töltőoszlopot is,
4. építési felvonulási terület: építési, felújítási munkákhoz kerítéssel elzárt terület, mely anyagdeponálás, irodakonténer, konténer, felvonulási ideiglenes építmények, állványzatok és egyéb berendezések elhelyezését szolgálja,
5. hulladéktároló építmény: a társas és szövetkezeti házak által létesített, a kommunális és szelektív hulladéktároló edényzetek elhelyezésére szolgáló felépítmény, amelynek alapterülete legfeljebb bruttó 50 m2, könnyűszerkezetes, fedett kialakítású, és falai az átszellőztetés biztosítására részben áttört határoló elemekkel rendelkeznek,
6. idényjellegű árusítás: 3 hónapnál nem hosszabb időtartamban szezonális áruk árusítása,
7. kisformátumú hirdető berendezés: digitális tartalom megjelenítésére is alkalmas, 1 m2-t meghaladó, de 3 m2-nél kisebb felületű eszköz,
8. kitelepülés, árubemutatás: az üzlet előtti közterületen, az üzletkörhöz tartozó áruk bemutatása,
9. közterület: az Önkormányzat tulajdonában álló az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott földrészlet, és az Önkormányzat tulajdonában álló egyéb földrészlet közhasználatra átadott része,
10. lakossági őrzött parkoló: olyan ideiglenes jellegű parkoló, amely kizárólag az adott terület lakosságának parkolási igényeit elégíti ki az üzemeltető és a XV. kerületi lakos között fennálló megállapodás alapján,
11. lakókocsi: érvényes forgalmi engedéllyel és rendszámmal vagy vontatmányként működtetett olyan jármű, melynek működtetéséhez a szükséges energia és vízellátás, csatorna és a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés nem biztosítható, illetve a közművek rákötése önálló mérővel nem engedélyezett,
12. mozgó kereskedelmi egység: érvényes hatósági, és kizárólag a mozgó kereskedelmi egységekre vonatkozó szakhatósági engedélyekkel rendelkező gépjárműről, meghatározott útvonalon történő árusítás,
13. nagyformátumú információs berendezés: álló vagy fekvő formátumú, legfeljebb oldalanként 10 m2 látható hirdetőfelülettel, digitális vagy analóg kijelzővel rendelkező eszköz, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál,
14. óriásplakát: 10 m2-nél nagyobb felületű hirdetőberendezés,
15. önkormányzati érdek: a helyi közösség, a helyben vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság és az önkormányzat számára egyaránt társadalmi, gazdasági hasznossággal bíró tevékenység.
16. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló emberi tartózkodásra alkalmas építmény,
17. üzemképtelen jármű: minden olyan jármű, amely közlekedésre jogosító érvényes hatósági engedéllyel több, mint 6 hónapja nem rendelkezik, és a közúti forgalomban annak hiányában nem vehet részt, valamint az a jármű is, amely roncs állapota vagy látható sérülése miatt alkalmatlanná vált a közúti közlekedésre, vagy a környezetét szennyezi.
18. zöldfelület: minden olyan közterület, amelyet növényzet borít, vagy amelyet olyan célból alakítottak ki, hogy növényzet borítsa. A fák törzsének közvetlen közelében a zöldfelület méretét az el nem burkolt gyökérzóna, fasori fák esetében a szabadon hagyott, burkolattal nem fedett gyökérzóna területe adja,
19. zöldterület: a kerület beépítésre nem szánt területeinek részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közterülete, kivételesen közhasználat céljára átadott területe (közparkok, közkertek).
3. A közterület-használat engedélyezésének általános szabályai
3. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja oly módon, hogy az mások hasonló célú jogait ne csorbítsa. A rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) az alábbi esetekben adható hozzájárulás:
1. közterületen engedéllyel létesített, magántulajdonban lévő ingó vagyontárgynak minősülő építmény, pavilon fennmaradásához,
2. a közterület egyéb kereskedelmi célú hasznosításához, idényjellegű árusításhoz, üzlet előtti kitelepülés jellegű árubemutató, kereskedelmi automata, gazdasági udvar, hulladékudvar üzemeltetéséhez,
3. alkalmi árusításhoz,
4. gépjárművezető-oktató pálya üzemeltetéséhez,
5. lakossági őrzött parkoló, ügyfélparkoló üzemeltetéséhez,
6. a közterület egyéb vendéglátó ipari hasznosításához, vendéglői előkert, terasz, sörsátor létesítéséhez, fennmaradásához,
7. kiállítás, vásár, piac, sport- és kulturális rendezvények, valamint szórakoztató tevékenység folytatásához és egyéb rendezvényhez kapcsolódó építmények, berendezések és ezzel összefüggő elkerített területek, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához,
8. építési munkával kapcsolatos létesítmények, berendezések (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, egyéb konténer és tartozékai, betonpumpa, daru stb.), valamint építmények, építési anyagok és törmelékek elhelyezéséhez, tárolásához,
9. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,
10. film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza, kivéve a mozgóképről szóló törvény szerinti közterületi filmforgatást,
11. akadálymentesítés műszaki megvalósításához szükséges építmény elhelyezéséhez, fennmaradásához,
12. közterületen engedéllyel létesített gépjármű tároló, garázs fennmaradásához,
13. árnyékolás céljából elhelyezett, 50 centimétert meghaladóan a közterület fölé nyúló reklám nélküli védőtető, előtető, ernyőszerkezet, árnyékoló ponyva elhelyezéséhez, fennmaradásához,
14. társasházak részére hulladéktároló építmény telepítéséhez, fennmaradásához,
15. hirdetőberendezés, reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához,
16. csomagautomata üzemeltetéséhez,
17. elektromos töltőállomás üzemeltetéséhez,
18. kutyakiképző üzemeltetéséhez,
19. a közterület egyéb, az 1. mellékletben meghatározott rendeltetéstől eltérő használatához.
(3) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:
a) a közút, a járda és a zöldterület fenntartásával kapcsolatos munkavégzéshez,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezés, szolgáltató automata elhelyezéséhez,
c) elektronikus hírközlési építmény, valamint közműves berendezés, illetve létesítmény hibaelhárításához szükséges munkavégzéséhez,
d) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkavégzéshez, amennyiben annak időtartama a 72 órát nem haladja meg,
e) politikai rendezvényhez, közvélemény kutatáshoz, amennyiben az kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzésével nem kapcsolódik össze,
f) az Önkormányzat gazdasági társasága vagy intézménye által szervezett nonprofit, közérdekű közösségi rendezvény megtartásához,
g) a közterületre legfeljebb 50 cm hosszúságban benyúló előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez.
4. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:
a) tömegközlekedési jármű megállójába,
b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,
c) zöldterületre, zöldfelületre, ha a tervezett használat az ott levő növény-állományt károsítaná és a helyreállítása nem, vagy csak aránytalanul nagy anyagi ráfordítással lenne lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,
d) önjáró vagy vontatott lakókocsi tárolására az időszakos rendezvények utcai ételárusítása kivételével,
e) közterületen nem árusítható termék forgalmazása céljából,
f) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással van, a közbiztonságot vagy az emberi egészséget veszélyezteti,
g) olyan létesítmény és berendezés létesítésére, amely működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladék tárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,
h) jármű iparszerű javítására, kivéve, ha az a jelen rendelet hatálybalépésekor már engedéllyel rendelkező pavilon felépítményben folyik,
i) munkagép és üzemképtelen jármű tárolására,
j) üzlet előtti hűtő, fagyasztó berendezések elhelyezésére, ebből történő árusításra, vagy egyéb elektromos berendezést igénylő szolgáltató tevékenység folytatására,
k) üzemképtelen vagy a közlekedésben részt nem vevő jármű reklámhordozó céllal való elhelyezésére,
l) a közterület-használatból eredő díjtartozással rendelkező kérelmező részére,
m) azon felépítmény fennmaradására, amellyel kapcsolatban közterület-használati díjtartozás áll fenn,
n) az 1. mellékletben nem nevesített hirdető eszköz közterületi elhelyezésére,
o) alkalmi és idényjellegű árusítás céljára, ha a tervezett árusítás helyétől számított 150 m távolságon belül azonos tevékenységi körrel üzlet működik.
(2) A közterület-használat jogosultja (a továbbiakban: jogosult) köteles az igénybe vett közterületet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, télen a síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és hulladék elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondoskodni.
(3) Közterületen építési és bontási törmelék kizárólag konténerben tárolható.
4. A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem
5. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletekkel együtt, az nyújthatja be, aki a közterületet használni kívánja, vagy akinek a megbízásából a közterület-használat történni fog. A kérelem benyújtása nem jogosít a kérelmezett közterület-használati tevékenység megkezdésére.
(2) A kérelmet személyesen, postai úton vagy – az elektronikus ügyintézés szabályai szerint – elektronikus úton Budapest Főváros XV. kerületi Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani. Az elektronikus ügyintézés szabályai szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett szervezet – a 7. §-ban foglalt eljárás kivételével – kizárólag elektronikus úton nyújthatja be kérelmét.
(3) A közterület-használati hozzájárulás nem váltja ki a közterületen folytatni kívánt tevékenység feltételeként egyéb jogszabály által előírt engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzését.
(4) A közterület-használati kérelmet – a 7. és 12. § szerinti eljárás kivételével – legkésőbb a közterület-használat tervezett megkezdését megelőző 30. napig kell benyújtani, mely határidő jogvesztő.
(5) A közterület-használat visszamenőlegesen nem engedélyezhető.
5. A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása
6. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 10 évre – adható.
(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az adott területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat előírásait, településképi előírásokat, kereskedelmi és turisztikai, gazdaságfejlesztési, örökségvédelmi, közlekedési, közegészségügyi, köztisztasági és vagyonhasznosítási szempontokat, valamint az adott közterület-használattal kapcsolatos esetleges tapasztalatokat, lakossági jelzéseket.
(3) A közterület-használati hozzájárulás indokolt esetben a kérelmezett területnél kisebb, vagy a kérelmezett időszaknál rövidebb időre is adható.
(4) Amennyiben ugyanazon közterület használata iránt több kérelem is érkezik, a használati jogosultság megszerzésénél az a kérelmező részesül előnyben, aki kérelmét hiánytalanul hamarabb benyújtotta és közterület-használati díjtartozással nem rendelkezik.
(5) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a jogosult személyének azonosításához szükséges adatokat,
b) a közterület-használat időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
d) a közterület-használat célját,
e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak az 5. § (3) bekezdésében hivatkozott dokumentumban foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
f) a hozzájárulás megszűnése esetére a közterület használatot megelőző eredeti állapota (a továbbiakban: eredeti állapot) kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét,
g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,
h) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,
i) a közterület-használati hozzájárulás átruházásának tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól.
(6) Amennyiben a jogosult a hozzájárulás időtartama alatt a hozzájárulásban szereplőtől eltérő célra kívánja használni a közterületet, új kérelmet köteles benyújtani, és a közterület csak az új hozzájárulás kiadását követően használható az új célra.
6. Gyorsított ügyintézés
7. § (1) Az alkalmi építőanyag és konténeres tárolás, állványozás, építési munkával kapcsolatos létesítmény, berendezés elhelyezése illetve építési felvonulási terület céljára kérelmezett közterület-használati hozzájárulás gyorsított ügyintézéssel történik, ha a közterület-használat mértéke az 50 m2-t, időtartama a 90 napot nem haladja meg, és kérelmező a közterület-használati díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizeti. Elektronikus ügyintézés esetén a díj megfizetését a kérelem formanyomtatványon jelezni szükséges.
(2) A kérelmet a közterület-használat megkezdése előtt kell benyújtani – a személyes ügyintézés kivételével – legkésőbb a tervezett közterület-használat megkezdését megelőző 5. napon.
(3) A kérelem elbírálására személyes ügyintézés esetén soron kívül, egyéb esetben pedig 5 napon belül kerül sor, mely határidőbe az esetleges hiánypótlás időtartama nem számít be.
7. A közterület-használat díja
8. § (1) A közterület használatáért a jogosultnak közterület-használati díjat kell fizetnie. A közterület használati díj havi vagy napi díj, és azt – a 7. §-ban és a (7) bekezdésben szabályozott közterület-használat kivételével – havonta előre, a tárgyhónap 10. napjáig kell megfizetni. A havi díjat minden megkezdett hónapra vonatkozóan teljes összegben kell megfizetni.
(2) A közterületek a 3. melléklet szerinti
a) I. (minősített közterület), és
b) II. (egyéb közterület)
kategóriába tartoznak.
(3) A közterület-használati díj összegét a (2) bekezdés szerinti kategóriának megfelelően az 1. mellékletben szereplő díjtételek szerint kell megállapítani.
(4) A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(5) Az 1. melléklet szerinti díjtételeket a Képviselő-testület minden év június 30. napjáig felülvizsgálja.
(6) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterben számított területét kell figyelembe venni, és a közterület-használati díj számítása szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(7) A 3 hónapot meg nem haladó időtartamú közterület-használat esetén a használati díjat a használat teljes időtartamára egy összegben előre kell megfizetni – a gyorsított ügyintézés kivételével – a hozzájárulásban meghatározott határidőig.
(8) A 3 hónapot meghaladó közterület használatáért – egyszeri kéthavi, vagy hatvan napnak megfelelő közterület használati díj összegével megegyező – biztosítéki díjat kell fizetni az Önkormányzat letéti számlájára a hozzájárulást tartalmazó határozat kézhezvételét követő 8 napon belül.
(9) A közterület-használat megszűnésekor a korábbi jogosult részére a befizetett biztosítéki díj az eredeti állapot helyreállítását, vagy a közterületi felépítmény új tulajdonosa részére a hozzájárulás kiadását követő 15 napon belül visszautalásra kerül, kivéve, ha a közterület-használat megszűnésekor a használónak díjtartozása áll fenn vagy a közterület-használat a hozzájárulás 10. § (3) bekezdés b) – c) pontja alapján történő visszavonásával szűnik meg.
8. A közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség, elengedés és mérséklés esetei
9. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a közterület fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményért, berendezésért,
b) tömegközlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyért, tömegközlekedési végállomást kiszolgáló építményért,
c) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményért és berendezésért,
d) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla elhelyezéséhez, fennmaradásához,
e) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,
f) azért a létesítményért, tárgyért és eszközért, amely közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálja a közterületen,
g) az akadálymentes közlekedést biztosító építményért,
h) a Fővárosi Önkormányzat, illetve az Önkormányzat és gazdasági társaságai valamint intézményei részére végzett építési, felújítási munkálatok, valamint a kerület lakosságának egyéb ellátását szolgáló karbantartási, javítási munkálatok elvégzéséért,
i) társasházi hulladéktároló építmény telepítéséért, fennmaradásáért,
j) az Önkormányzat gazdasági társasága által üzemeltett lakossági őrzött parkoló létesítéséért, fennmaradásáért.
(2) A közterület-használati díjat a hozzájárulást megadó hatóság mérlegelési jogkörében elengedheti, vagy mérsékelheti
a) humanitárius, karitatív, kulturális és sport célok érdekében végzett tevékenység esetében,
b) a Fővárosi Önkormányzat és intézménye által szervezett rendezvény esetében,
c) az Önkormányzat által támogatott rendezvények esetében.
(3) A Képviselő-testület önkormányzati érdekéből a (2) bekezdésen kívüli esetekben is dönthet a közterület-használati díj elengedéséről vagy mérsékléséről.
(4) A mérsékelt közterület-használati díj nem lehet alacsonyabb a 8. § (3) bekezdése alapján megállapítandó díj 20 %-ánál.
9. A közterület-használati hozzájárulás megszűnése, visszavonása
10. § (1) A közterület-használati hozzájárulás – külön döntés nélkül – megszűnik:
a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével,
b) a jogosult közterület használattal érintett tevékenységre való jogosultságának megszűnésével,
c) a jogosult halálával vagy - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén - jogutód nélküli megszűnésével,
d) ha a jogosult a közterület használatával a hozzájárulás lejárta előtt felhagy,
e) az új hozzájárulás kiadásával, ha a jogosult új kérelmet nyújt be a használati cél megváltozására hivatkozással,
f) a használatba adott közterület tulajdonosának, vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel.
(2) Ha a közterület-használattal a jogosult a hozzájárulásban meghatározott időtartam lejárta előtt fel kíván hagyni, az erre vonatkozó szándékát köteles a Polgármesteri Hivatalnak legalább 15 nappal korábban bejelenteni.
(3) A közterület-használati hozzájárulás visszavonásra kerül:
a) ha a hozzájárulással érintett területre az Önkormányzatnak fontos közérdekből szüksége van,
b) ha a jogosult a hozzájárulásban vagy a közterület-használatra, illetve az annak során folytatott tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartja be,
c) ha a jogosult az e rendeletben előírt fizetési kötelezettségeit határidőben nem teljesíti, és annak a felszólítását követő 15 napon belül sem tesz eleget.
(4) Fontos közérdek vagy különös méltánylást érdemlő magánérdek alapján a közterület használatának szüneteltetése rendelhető el, melynek időtartama a közterület-használat időtartamába beleszámít. A szüneteltetés idején a jogosult az érintett közterületen semmilyen tevékenységet nem folytathat, és közterület-használati díjat nem kell fizetnie.
(5) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik, vagy visszavonásra kerül, a jogosult 5 napon belül kártalanítási igény nélkül köteles az eredeti állapotot helyreállítani, és annak megtörténtéig vagy az új jogosultság kezdetéig terjedő időre a közterület-használati díj 150 %-át megfizetni.
(6) A közterület-használattal járó egyéb kötelezettségek változatlanul mindaddig terhelik a jogosultat, ameddig az eredeti állapotot maradéktalanul helyre nem állította.
(7) A 8. § (9) bekezdésében szabályozott biztosítéki díj a közterület-használat megszűnésekor vagy visszavonásakor visszajár, amennyiben a közterület-használó az eredeti állapotot helyreállította és díjtartozása nincs.
10. Reklámcélú közterület-használatra vonatkozó szabályok
11. § (1) Közterületnek a reklámhordozó és az azt tartó berendezés elhelyezése céljából történő használata vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Reklámhordozó és az azt tartó berendezés elhelyezése céljából a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a reklámeszköz leendő tulajdonosának kell benyújtania, és az elhelyezés során a reklám és reklámeszköz elhelyezésére vonatkozó jogszabályokat is be kell tartania.
(3) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területét érintő, továbbá afeletti és melletti reklámcélú közterület-használat esetén kérelmező köteles kérelméhez mellékelni a közútkezelő reklám kihelyezhetőségére vonatkozó forgalomtechnikai hozzájárulását vagy állásfoglalását.
(4) A jogosult a reklám és reklámeszköz elhelyezésére vonatkozó jogszabályok szerint köteles az illetékes hatóságnál tudomásulvételi eljárást kezdeményezni, és az eljárást lezáró döntést annak véglegessé válását követő 5 napon belül a Polgármesteri Hivatalnak megküldeni.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti eljárás eredményeképpen a hatóság megtiltja a reklámeszköz kihelyezését vagy fennmaradását, a közterület-használati hozzájárulás – külön döntés nélkül – megszűnik.
(6) A reklámfelület alapján meghatározott közterület-használati díjat a reklámhordozó valamennyi felületén megjelenő reklám után, felületenként külön-külön kell megfizetni.
(7) Reklámcélú közterület-használatnak minősül az is, ha a nem közterületen álló reklámhordozó bármely tartozékának függőleges vetülete a közterületre esik, amennyiben a közterület feletti igénybevétel a közterületi telekhatártól számított, arra merőleges hossza az egy métert – a reklámhordozónak a reklám megvilágítását szolgál berendezése esetében a két métert – meghaladja, és az igénybevétel legalacsonyabb pontja a közterület terepszintjétől számítva a négy méter magasságot nem haladja meg. A közterület-használati díjat ebben az esetben is a reklámhordozó teljes reklámfelülete után kell megfizetni.
(8) A közterület-használati hozzájárulás megszűnésekor a korábbi jogosult köteles a reklámhordozót 5 napon belül eltávolítani. Amennyiben a korábbi jogosult e kötelezettségének nem tesz eleget, az Önkormányzat jogosult a reklámhordozókat a korábbi jogosult költségére leszereltetni, tárolni, valamint az átvétel megtagadása esetén azt megsemmisíteni.
(9) A reklámhordozó eltávolítása esetén az eredeti állapot helyreállítása abban az esetben valósul meg, ha a hirdetőfelület tartószerkezete is teljes mértékben elbontásra kerül.
(10) Reklámozó vontatott jármű közterületi elhelyezése tilos.
(11) A hirdetőberendezéseket egymástól legalább 50 méter távolságra lehet elhelyezni.
(12) Fényhatással járó hirdetőberendezést egymástól és a lakóházaktól legalább 50 méter távolságra lehet elhelyezni, és 07-22 óra között lehet működtetni.
11. Filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó szabályok
12. § (1) A közterületnek a mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő használata (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A filmforgatási célú közterület-használat engedélyezése a mozgóképről szóló törvényben meghatározott hatósági szerződés jóváhagyásával történik, záradékolás formájában. A hatósági szerződés jóváhagyására a polgármester jogosult.
(3) Filmforgatási célú közterület-használat esetén a közterület-használati díj a törvényben meghatározott maximális díj.
(4) A filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható, valamint rendkívüli természeti események esetén az Önkormányzat az akadály megszűnését követő 5 napon belül köteles a filmforgatás célú közterület-használatot ismét biztosítani.
12. A jogellenes közterület-használat következményei
13. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon – különösen a hozzájárulásban rögzített céltól, tevékenységtől eltérően, vagy az abban meghatározott mértéket meghaladóan – használ (a továbbiakban: jogosulatlan használó), köteles az Önkormányzat felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles az eredeti állapotot haladéktalanul helyreállítani. Amennyiben a jogosulatlan használó a felhívást követő 8 napon belül sem állítja helyre az eredeti állapotot, az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a jogosulatlan használó költségére elvégeztetheti.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti felhívás mellőzésével és az ott megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja az eredeti állapotot, ha azt élet-, baleset-, jelentős anyagi kár veszélye, vagy a közrend, a közbiztonság, a közterület rendje és rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása vagy egyéb jelentős közérdek indokolja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(3) A jogosulatlan használóval szemben az Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglalt rendelkezések is irányadóak, és az azok alapján folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárás, vagy alkalmazott közigazgatási szankció sem mentesít a közterület-használati díj megfizetésének és az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettsége alól.
(4) A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a Polgármesteri Hivatal közterület-felügyelői és ügyintézői, a jogszabályok által ellenőrzésre feljogosított más szervek, illetve az Önkormányzat nevében a fővárosi és a kerületi polgármesteri hivatalok megbízott ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.
13. Eljárás a közterületen elhelyezett, forgalmi rendszámmal rendelkező üzemképtelen járművek esetében
14. § (1) Amennyiben a jogellenes közterület-használat forgalmi rendszámmal rendelkező üzemképtelen jármű tárolásával valósul meg, és a jármű üzembentartója a járművet az Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés szabályairól szóló önkormányzati rendelete szerinti hatósági eljárás lefolytatását követően sem távolítja el a közterületről, vagy teszi üzemképessé, az üzembentartó felszólításra kerül a jogellenes közterület-használat haladéktalan megszüntetésére, és a jármű által elfoglalt vagy szennyezett közterület eredeti állapotának haladéktalan helyreállítására.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt kötelezésnek a jármű üzembentartója nem tesz eleget, az Önkormányzat közterület-felügyelete jogosult – a jármű által elfoglalt közterület birtokba vétele céljából – a járművet az üzembentartó költségére a közterületről elszállíttatni.
(3) A jármű közterület-felügyelet általi elszállíttatására, elhelyezésére, értékesítésére vagy egyéb módon történő hasznosítására egyebekben a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény és a kerékbilincs közterületfelügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet az irányadó.
14. Eljárási rendelkezések
15. § (1) Az e rendeletben szabályozott ügyek önkormányzati hatósági ügyek, amelyekre egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései irányadóak.
(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a – (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a polgármester bírálja el.
(3) Öt évet meghaladó időtartamú közterület-használatról a Képviselő-testület közterület-használattal összefüggő feladatokat ellátó bizottsága dönt.
(4) Az e rendeletben szabályozott egyéb ügyekben az érdemi döntéseket, valamint valamennyi ügyben az eljárás során felmerülő közbenső döntéseket a polgármester hozza meg.
(5) A Polgármesteri Hivatal, mint adatkezelő a közterület-használatra jogosulttá vált magánszemélyek, valamint jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek magánszemély kapcsolattartóinak a közterület-használati hozzájárulásban szereplő személyes adatait, valamint a hozzájárulásban szereplő egyéb adatokat a közterület-használatra való jogosultság nyilvántartása, használati díj megállapítása érdekében a közterület-használati hozzájárulás megadásától számított 5 évig kezeli.A személyes adatokhoz a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU) 2016/679 RENDELETE (a továbbiakban: GDPR) 4. cikke szerinti címzettek, harmadik felek nem rendelkeznek hozzáféréssel.
(6) Az e rendeletben meghatározott, személyes adatok kezelését végző szervek és intézmények tevékenységük során a GDPR rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni, kiemelt figyelmet fordítva a GDPR 24. és 25. cikkeiben hivatkozott, adatvédelmi kockázatokkal arányos technikai és szervezési intézkedések végrehajtására, felülvizsgálatára és szükség szerinti naprakésszé tételére.
16. §1
15. Hatálybaléptető rendelkezések
17. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
18. § (1) E rendelet szabályait a hatálybalépésekor folyamatban lévő közterület-használati eljárások során illetve – a 3–7. § kivételével – a hatálybalépésekor már fennálló jogosultságokra is alkalmazni kell.
(2) A közterület-használati díjak mértékét a már fennálló 1 évnél hosszabb időtartamú, és 2026. május 31. után lejáró jogosultságok vonatkozásában 2026. március 1-ig kell felülvizsgálni, és a jogosultakat értesíteni kell az általuk 2026. április 1-től fizetendő új díjról.
A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.