Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete

a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályainak megállapításáról

Hatályos: 2025. 07. 07

Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete

a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályainak megállapításáról

2025.07.07.

[1] E rendelet célja a Zsámbék Város épített környezetének alakítása, építészeti örökségének védelme szempontjából meghatározó építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a városkép esztétikus kialakításának elősegítése, valamint a településképi követelmények érvényesítése és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény építészeti alapelvei érvényesülésének elősegítése.

[2] Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az 53.§ (1) bekezdésében, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Zsámbék Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a más tervtanács hatáskörébe nem utalt, jogszabály előírása, valamint egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében helyi építészeti tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

(2) A Tervtanács illetékessége: Zsámbék közigazgatási területe.

(3) A rendelet hatálya a területén lévő, e rendelet alapján tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti-műszaki és egyéb tervekre, azok készítőire, tervezőire, továbbá a Tervtanács tagjaira és a bírálóra terjed ki.

(4) A Tervtanácsra a magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (a továbbiakban Méptv.), az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: tervtanácsokról szóló kormányrendelet), a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet, valamint a településképi rendelet vonatkozó előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

2. A Tervtanács feladata

2. § A Tervtanács feladata – a preambulumban meghatározott jogalkotói cél elérése érdekében – különösen:

a) a meglévő településszerkezet és településkép, a környezetkultúra értékeinek védelme,

b) a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,

c) a településrendezési és -fejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása, valamint

d) a fentiekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése.

3. § A Tervtanács szakmai állásfoglalást ad a következő estekben:

a) a TKR-ben történeti településrésznek minősülő területeken,

b) az országos jelentőségű közlekedési főútvonalak (M1 autópálya, 101, 102, 103 sz. főutak, a 1011, 1102, 1104, 1105 sz. utak) mentén fekvő ingatlanokon,

c) a településközponti és különleges beépítésre szánt övezetek területén,

d) a gazdasági övezetekben az 500 m² beépített alapterületet meghaladó építési tevékenységek esetén,

e) a nagy rálátást biztosító területeken: a Kálvária utca, 675/2 hrsz-ú út, Csillagerdő utca mentén fekvő ingatlanokon,

f) a pincesorokon (a Szomori út -823, 825/2 hrsz.- északi oldalán lévő pincesor, a 3725/2, 3725/3, 3725/4, 3725/5, 3725/6 hrsz-ú út melletti pincesor, a 3765 hrsz-ú Szuszogó pincesor) a pince- és egyéb épületek építése, bővítése, átalakítása, és az utcáról látható homlokzatának megváltoztatása esetén,

g) a 300 m²-nél nagyobb alapterületű új lakóépület (családi ház) építése vagy bővítése esetén, ha a bővítés eredményeként az épület meghaladja a 300 m² beépített alapterületet,

h) olyan társasház építése esetén, amely kettőnél több rendeltetési egységet tartalmaz, illetve a meglévő épületek ilyen célú bővítése,

i) közösségi funkciójú épületek építése vagy bővítése: hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport, szállás célú rendeltetéssel,

j) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató épületek építése, bővítése esetén,

k) a TKR szerinti helyi védelem alatt álló épület bontása, átalakítása vagy bővítése,

l) a köztéri alkotások (pl. szobor, emlékmű), és a közvetlen környezetük átalakítása,

m) a közterületek környezetalakítása esetén, ideértve a közterületi bútorozás, burkolatképzés, növényültetés és térfal átalakítását is.

3. A tervtanács működése és összetétele

4. § (1) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A Tervtanács elnöke az Önkormányzat főépítésze.

(2) A Tervtanács tagjainak száma: elnök + 2 fő tag, valamint 2 póttag.

(3) A Tervtanács tagjait a tervtanács elnöke javaslatára a polgármester bízza meg.

(4) A Tervtanácsi tagok megbízatása a megbízás napjától számított négy évre szól.

(5) A Tervtanács munkáját adminisztrátor segíti.

(6) Az adminisztrátort a jegyző jelöli ki, aki feladatait az elnök irányításával végzi.

(7) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében alkalmanként szakértő bírálót kérhet fel.

(8) A bírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozó szakmai feltételek az irányadók.

(9) A bíráló feladata a Tervtanácshoz benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése, melyre 5 munkanap áll rendelkezésére.

(10) A Tervtanács a véleményezési eljárásba indokolt esetben további szakértőket is bevonhat.

4. Díjazás

5. § (1) A Tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A Tervtanács működésével kapcsolatos költségeket, a tagok és bírálók tiszteletdíját, ezek fedezetét az Önkormányzat a mindenkori költségvetési rendeletében biztosítja.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg – az elnök kivételével – a Tervtanács tagját mindazon napirendi pontok tekintetében, amelyek tárgyalásán részt vett akár személyesen, akár elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével.

(4) A Tervtanácsi tag tiszteletdíja Tervtanácsi ülésenként bruttó 15.000 Ft.

(5) A bíráló tiszteletdíja bírálatonként bruttó 15.000 Ft.

(6) A tiszteletdíjak kifizetésére a Tervtanácsi tagok esetében – a tárgynegyedévi munka Tervtanács elnöke által történt összegzését követően – negyedévente, a tárgynegyedévet követő 30 napon belül kerül sor.

(7) Az elnök a Tervtanács munkájáról a tárgyévet követő év március 31. napjáig beszámol a Képviselő-testületnek.

5. A tervtanácsi eljárás

6. § (1) Tervtanács működésének és eljárásrendjét a tervtanácsokról szóló kormányrendelet., valamint a Tervtanács ügyrendje határozza meg. Az ügyrendet az elnök javaslata alapján – a polgármester egyetértésével – a Tervtanács fogadja el.

(2) A Tervtanács szükség szerinti gyakorisággal, a tárgyalandó építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmától függően, ügyrendjében meghatározott számban és összetételben ülésezik.

(3) A Tervtanács véleményét az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül alakítja ki.

(4) A Tervtanács működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

7. § A Tervtanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz:

a) a polgármester

b) meghívása esetén a településképi vélemény kérelmezője

c) a felkért bíráló

8. § (1) A Tervtanács üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív és a bírálat.

(2) A jegyzőkönyv tartalmát a tervtanácsokról szóló kormányrendelet tartalmazza.

(3) A településképi véleményben a tervtanács a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) ajánlja,

b) feltétellel ajánlja,

c) nem ajánlja

(4) A Tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.

9. §1

10. §2

11. § Ez a rendelet 2025. július 6-án lép hatályba.

12. § Jelen rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 16/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez3

1

A 9. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 10. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

Az 1. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.