Alsózsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (X. 13.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 14Alsózsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (X. 13.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
[1] Alsózsolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete megalkotásának célja a hatékony szervezeti működés meghatározása és átláthatóságának biztosítása.
[2] Alsózsolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alsózsolca Város Önkormányzata szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2019. (VII. 30.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Alsózsolca Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 3571 Alsózsolca, Kossuth Lajos út 138.
(2) Az Önkormányzat működési területe: Alsózsolca város közigazgatási területe.
(3) Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló, az Önkormányzat jelképeinek használati rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.
(4) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Alsózsolcai Hírlap.
a) az Önkormányzat hivatalos lapjára térítésmentesen jogosultak a településen élők lakóingatlanonként egy példányban.
b) az Önkormányzat hivatalos lapjának bekötéséről a település történetének tudományos kutathatósága érdekében gondoskodni kell.
(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.alsozsolca.hu.
(6) Az Önkormányzat hivatalos Facebook oldala: Alsózsolca INFO.
(7) Az Önkormányzat testvér- és partnerkapcsolatot tart fenn:
a) 2006. július 25. napjától Plesivec (Pelsőc) - Szlovákia - településsel és
b) 2012. január 12. napjától Matei (Szentmáté) - Románia - településsel.
(8) Az Önkormányzat minden évben augusztus 20-án Városnapot tart.
(9) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Alsózsolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), székhelye: 3571 Alsózsolca, Kossuth Lajos út 138.
FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
2. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK
3. § Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
A Képviselő-testület szervei
4. § (1) a polgármester,
(2) a Képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottságai
(3) a polgármesteri hivatal, hivatalos elnevezése: Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 3571 Alsózsolca, Kossuth Lajos út 138.
(4) a jegyző,
(5) a társulások
5. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ban meghatározottak kivételével, egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és társulásra átruházza.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre, a bizottságokra és a jegyzőre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület ülései
6. § (1) A képviselő-testült alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart és ünnepi ülést tarthat.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti, (a továbbiakban: ülésvezető) akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester gyakorolja ezt a hatáskört. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke, ez utóbbi személy akadályoztatása esetén a korelnökhívja össze és vezeti a képviselő-testület üléseit.
(3) A képviselő-testület alakuló ülésére az Mötv. 43. §-ában szabályozottak az irányadóak.
(4) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről és lebonyolításáról.
(5) A képviselő-testület évente legalább hat munkaterv szerinti rendes ülést tart. A rendes ülésekről szóló munkatervről a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december hónapjában tartandó rendes ülésén dönt.
(6) A munkatervtől a képviselő-testület és az ülésvezető rendkívül indokolt esetben eltérhet, melynek okát az indítványban vagy meghívóban közölni kell.
(7) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett helyét, időpontját és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét, beosztását,
c) az előterjesztés elkészítésének határidejét,
d) a bizottságnak vagy bizottságoknak a megnevezését, amennyiben az előterjesztést előzetesen a bizottságnak vagy bizottságoknak kell megvitatnia,
e) a közmeghallgatás tervezett helyét, időpontját és napirendjét.
(8) Rendkívüli ülés megtartását igénylő napirendi pont tárgyalása esetén az ülésvezető rendkívüli képviselő-testületi ülést hív össze.
7. § (1) A képviselő-testület a munkatervében a közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására e rendelet 6. § (2) bekezdésben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
8. § (1) A képviselő-testület lakossági fórum keretében biztosítja a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását.
(2) A polgármester a lakosság széles körét érintő ügyekben polgármesteri tájékoztatót tarthat.
(3) A lakossági fórumról és a polgármesteri tájékoztatóról emlékeztetőt kell készíteni.
A képviselő-testület összehívása
9. § (1) A polgármester az ülés meghívóját, valamint az előterjesztéseket a képviselők és a (4) bekezdésben meghatározott személyek részére a rendes ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén lehetőleg 2 nappal korábban elektronikus úton kézbesíti.
(2) Sürgős, halasztást nem tűrő ügyek tárgyalása kapcsán 24 órán belülre is összehívható a rendkívüli képviselő-testületi ülés. Az ülésvezető az értesítés módját szabadon választja meg, és eltekinthet az előterjesztés írásbeliségétől az, de a sürgősség okát közölni kell.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok és a (4) bekezdésben meghatározottak részére az általuk megadott e-mail címre kell megküldeni. A képviselők részére papír alapú képviselő-testületi anyag nem kerül kézbesítésre.
(4) A polgármester a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal állandó meghívottként meghívja:
a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,
b) a települési (roma) nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) az önkormányzat városüzemeltetési csoportjának vezetőjét.
(5) A polgármester a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívottként hívja meg az egyes napirendek előterjesztőit a megtárgyalandó napirendi pont tekintetében.
(6) A képviselő-testület ülésére eseti jelleggel meghívót kapnak azon önszerveződő közösségek, civil szervezetek képviselői, és azok a személyek, szervezetek, akiknek feladatköréhez valamely napirendi pont kapcsolódik. Az eseti jelleggel meghívottakat az őket érintő napirendi pont tekintetében tanácskozási jog illeti meg.
Az előterjesztések
10. § (1) Az előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt határnapot követően a polgármester által a képviselők részére küldött napirendi pont és annak írásos előterjesztése napirendi pontként történő felvételéről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
(3) Amennyiben a feladatkörében érintett állandó bizottság bármely okból nem tárgyalta az előterjesztést, annak napirendi pontként történő tárgyalásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
(4) Az ülésvezető az írásba foglalt előterjesztésnek ülésen történő kiosztásakor indoklási kötelezettség mellett kezdeményezheti az ülésen történő tárgyalást, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
(5) Ha a képviselő-testület a (2)–(4) bekezdés szerinti előterjesztések tárgyalását elutasítja, az előterjesztést a képviselő-testület soron következő ülésén kell tárgyalni.
(6) A képviselő-testület részére írásos előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselők,
d) a jegyző,
e) a bizottságok elnökei,
f) az önkormányzati intézmények vezetői, az intézmény működéséhez kapcsolódó tárgykörben
g) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiség ügyét érintő tárgykörben
(7) A képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt, ha az adott előterjesztést több alkalommal kívánja tárgyalni.
(8) A képviselő-testületi ülés napirendjére kerülő előterjesztéseket minden esetben előzetesen be kell mutatni a jegyzőnek törvényességi ellenőrzés céljából.
(9) Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselő-testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.
A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
11. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, tervezett napirendi pontjairól és az ahhoz tartozó előterjesztésekről a lakosságot a képviselő-testület tagjainak küldött meghívóval egy időben az önkormányzat honlapján közzétett meghívóval értesíti. A honlapon - a zárt ülés keretében tárgyalandó előterjesztések kivételével - az előterjesztéseket is közzé kell tenni.
(2) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.
(3) A rendes ülésről kép-és hangfelvétel készül, mely az ülést követő három munkanapon belül az 1. § (6) bekezdésében meghatározott hivatalos Facebook oldalon közzétételre kerül.
A képviselő-testület határozatképessége, a napirend, napirendi pontok tárgyalása
12. § (1) Az ülésvezető megvizsgálja a határozatképességet, és annak fennállása esetén az ülést megnyitja.
(2) Ha az ülésvezető az ülés kezdetekor megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg, az ülés tervezett kezdési időpontjához képest legfeljebb 30 percig várhat annak megnyitásával, amennyiben ez idő alatt az ülés határozatképessé válik, az ülést megnyitja.
(3) Ha az ülés folyamán az ülésvezető határozatképtelenséget állapít meg, akkor szünetet rendel el. A szünet időtartama legfeljebb 30 perc. Amennyiben a szünet ideje a alatt határozatképesség nem állt helyre, az ülésvezető az ülést bezárja.
(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt vagy félbeszakadt képviselő-testületi ülést az ülésvezető 15 napon belül köteles összehívni azonos napirenddel, azzal, hogy a képviselő-testület a napirend elfogadásánál egyszerű többséggel, vita nélkül dönthet újabb napirendi pont tárgyalásáról is.
(5) A napirend kérdésében a képviselő-testület az ülésvezető javaslatára egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. Bármelyik képviselő, vagy az előterjesztő javasolhatja napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt és az ülésvezető javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
(6) A napirendi pontok sorrendjének elfogadása után az ülésvezető az elfogadott napirendhez kötve van.
(7) Az ülésvezető a rendes képviselő-testületi ülésen első napirendi pontként ismerteti a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést, amelyről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
(8) A képviselő-testület a napirendet az alábbiak szerint tárgyalja:
a) az ülésvezető elsőként a napirendi pontot előzetesen tárgyaló bizottság elnökét kéri fel a bizottság javaslatának, véleményének, állásfoglalásának az ismertetésére
b) az ülésvezető a napirendi pont előterjesztőjének adja meg a szót, aki az írásos előterjesztéshez legfeljebb 5 perc időtartamú szóbeli kiegészítést tehet;
c) az ülésvezető az adott napirendi pont felett vitát nyit;
d) a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében az ülésvezető adja meg a szót;
e) a napirendi pont feletti vita során a képviselők véleményüket kinyilváníthatják, javaslatot, módosító indítványt tehetnek, a tanácskozási joggal meghívottak véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek, melyre első alkalommal 5 perc, ismételt hozzászólás esetében 2 perc áll rendelkezésre;
f) vita, véleménynyilvánítás közben bármelyik képviselő, ha a személyét érintő felszólalásra kíván észrevételt tenni, soron kívül szót kérhet az ülésvezetőtől, a rendelkezésre álló idő 2 perc;
g) az ülésvezető az előző pontokban meghatározott időtartamtól indokolt esetben eltérhet;
h) a képviselő-testület nyilvános ülésén megjelent hallgatóság az ülésvezető engedélyével a napirendi ponthoz hozzászólhat, annak ideje 2 perc, ezt követően az ülésvezető a szót megvonhatja;
i) ha a napirendi ponthoz több felszólalás nincs, az ülésvezető a vitát lezárja;
j) a vita során bármikor, és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a napirendhez kapcsolódóan törvényességi észrevételt kíván tenni;
k) a vita lezárását követően az ülésvezető összefoglalja az elhangzottakat, és annak alapján javaslatot tesz a döntésre úgy, hogy előbb a vitában elhangzott, az előterjesztést módosító vagy kiegészítő indítványt bocsátja szavazásra, annak elfogadása esetén a módosítást, kiegészítést már tartalmazó határozati javaslatot bocsátja szavazásra, támogatottság hiányában az eredeti határozati javaslatot bocsátja szavazásra;
l) a szavazatok összeszámlálásával az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a döntést.
A képviselő-testületi ülés rendje
13. § (1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáért az ülésvezető felel.
(2) Az ülésvezető:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltért a tárgytól,
b) rendre utasítja azt, aki a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezéseket használ, aki az ülésen résztvevőkkel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) Az ülésvezető rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülésvezető szünetet rendel el, melynek időtartama legfeljebb 30 perc. A rendzavarásra való tekintettel az ülésvezető javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt az ülés elnapolásáról, ebben az esetben az ülés folytatása érdekében a képviselő-testületet 15 napon belül össze kell hívni.
A szavazás
14. § (1) A szavazás lehet nyílt vagy titkos.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet.
(3) A nyílt szavazás lehet név szerinti szavazás, amelyre bármelyik képviselő javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
(4) A név szerinti szavazás esetén:
a) a jegyző a képviselők névsorát ábécé rendben felolvassa;
b) a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak;
c) a jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az ülésvezetőnek, aki a szavazás eredményét kihirdeti;
d) a szavazás eredményét tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai nincsenek jelen, a képviselő-testület a titkos szavazáshoz kapcsolódó feladatok ellátására kéttagú, eseti bizottságot hoz létre. Ha az Ügyrendi Bizottság tagjaiból a képviselő-testületi ülésen csak egy fő van jelen, annak létszámát az ülésvezető javaslatára egy fővel a jelenlévő képviselők közül ideiglenesen bővíteni kell, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
(6) A titkos szavazás során az (5) bekezdés szerinti bizottság elkészíti a szavazólapokat. A szavazólapokat a képviselő-testület bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.
(7) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja az alábbiak szerint:
a) a titkos szavazáskor urna használata kötelező;
b) a titkos szavazáshoz borítékot biztosítani kell;
c) a titkos szavazás lebonyolítására szolgáló helyiség nem lehet azonos az ülésterem helyiségével;
d) a szavazás titkosságának feltételeit biztosítani kell.
(8) Az (5) bekezdés szerinti bizottság a szavazatok összeszámolását követően megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, erről külön jegyzőkönyvet készít, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(9) A titkos szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki.
15. § A képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges az Mötv. 42. § (1)-(17) pontjában szereplő át nem ruházható hatáskörök gyakorlása során.
A személyes érintettség
16. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (l) bekezdés szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének a döntéshozatalt megelőzően nem tesz eleget, és ennek ténye az ülésen az ülésvezető tudomására jut, figyelmezteti az érintett képviselőt a mulasztás pótlására.
(2) Amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása a döntéshozatalt követően válik ismertté, az ülésvezető a tudomásra jutást követő 3 munkanapon belül felkéri az Ügyrendi Bizottságot a (3) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására.
(3) Az Ügyrendi Bizottság 8 napon belül meghallgatja az érintett képviselőt, szükség esetén dokumentumokat kér be, a meghallgatásról jegyzőkönyvet készít.
(4) A képviselő-testület a következő ülésén az Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyve és megállapítása alapján dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntést fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.
Vagyonnyilatkozatok
17. § (1) A képviselők és az állandó bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatait az Ügyrendi Bizottság kezeli, tartja nyilván és ellenőrzi.
(2) A vagyonnyilatkozatok kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat az 4. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület döntései
18. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárását követően rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) alpolgármester
c) a bizottságok elnökeik útján,
d) az önkormányzati képviselő,
e) a jegyző,
f) az önkormányzati intézmények vezetői, az intézmény működéséhez kapcsolódó tárgykörben
g) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiség ügyét érintő tárgykörben
Rendeletalkotás
19. § (1) A 18. § (2) bekezdés b)–g) pontjaiban meghatározott kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.
(2) Az elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja, amelyet a rendeletre kihirdetési záradék formájában rá kell vezetni.
(3) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a önkormányzati rendelet számát,
b) a címét,
c) a hatályba lépésének időpontját,
d) a módosító rendelet megjelölését,
e) a hatályon kívül helyező rendelet megjelölését.
(4) Az önkormányzat hivatalos lapjának soron következő számában tájékoztatni kell a lakosságot az elfogadott új önkormányzati rendeletekről azok számának és tárgyának megjelölésével. Az önkormányzat honlapján megtekinthető a képviselő-testület által alkotott hatályos rendeletek tára.
Határozathozatal
20. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatnak egyértelműen megfogalmazott rendelkezésről kell szólnia. Tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős személy, szerv, a végrehajtásra nyitva álló határidő megjelölését, ami lehet azonnali, folyamatos, és naptári naphoz kötött.
(2) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző évenkénti bontásban nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat legkésőbb a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, szervnek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket a jegyző készíti el, és az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
21. § (1) A képviselő-testület üléséről az azon résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) a távolmaradását bejelentő és távolmaradását be nem jelentő képviselők nevét,
b) a tanácskozási joggal megjelentek felsorolását,
c) az ülésen történt fontosabb eseményeket, különös tekintettel a távozó vagy érkező képviselőknek a képviselő-testület határozatképességre gyakorolt hatására.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az írásbeli előterjesztések,
c) az írásban benyújtott hozzászólások,
d) az elfogadott rendeletek,
e) a jelenléti ívek,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
g) a névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyv.
(4) A képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyveket évenkénti bontásban be kell köttetni és a Hivatal titkárságán kell őrizni. A zárt ülés jegyzőkönyvei kivételével a választópolgárok a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe, előterjesztéseibe betekinthetnek.
(5) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyeknek sorszámozása folyamatos és azokat elkülönítve a Hivatal titkárságán kell őrizni.
(6) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét - a zárt ülés jegyzőkönyv kivételével - az ülést követő legkésőbb 20 napon belül az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
A képviselő-testület bizottságai
22. § (1) A képviselő-testület feladatainak ellátására állandó bizottságokat hoz, eseti és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok és azok összetétele:
a) Pénzügyi Bizottság, amelynek 4 fő képviselő és 3 fő nem képviselő tagja van;
b) Ügyrendi Bizottság, amelynek 3 fő képviselő tagja van;
c) Humánpolitikai és Jóléti Bizottság, amelynek 4 fő képviselő és 3 fő nem képviselő tagja van;
d) Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, amelynek 4 fő képviselő és 3 fő nem képviselő tagja van
(3) A képviselő-testület eseti és ideiglenes bizottság létrehozásakor - a polgármester javaslatára - megválasztja a bizottság elnökét, meghatározza annak feladat- és hatáskörét. Az eseti és ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, és az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
23. § (1) A képviselő-testület a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.
(2) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez és a feladatokhoz igazodva, szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén a bizottság egy képviselő tagja látja el ezeket a feladatokat. A képviselő-testület ülésén a bizottság állásfoglalását az elnök, akadályoztatása esetén az ülésen jelen lévő bizottsági tag ismerteti.
(3) A bizottsági ülés tervezett napirendjén túl a bizottság egyszerű többséggel, vita nélkül dönt a bizottsági ülésen írásban vagy szóban előterjesztett további napirendi pont tárgyalásáról, valamint a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről.
(4) A bizottsági ülésre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
24. § (1) Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a 5. melléklet tartalmazza.
(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a képviselő-testületi ülésről készítendő jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) A bizottság ülésére a meghívó és az előterjesztések küldésével kell meghívni:
a) a bizottság tagjait,
b) a jegyzőt,
c) az önkormányzati intézmények vezetőit, amennyiben a napirendi pont az intézmény működését érinti,
d) a települési (roma) nemzetiségi önkormányzat elnökét, amennyiben a bizottság a nemzetiséget érintő napirendi pontot tárgyal,
e) különös szakértelmet igénylő döntések előkészítésére a felkért szakértőt.
(4) Az állandó bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagjai.
A polgármester
25. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester általános helyettese a képviselő-testület tagjai közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester.
(3) A polgármester az Mötv 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett döntést hozhat az alábbi ügyekben, amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést:
a) önkormányzati vagy önkormányzati érdekkörben felmerülő beruházások megvalósításához szükséges területek ingyenes vagy kedvezményes hasznosítása,
b) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,
c) hatósági, cégeljárási ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.
(4) A polgármester az Mötv 68. § (3) bekezdése alapján – a jegyzőnek az ezen rendelkezés alkalmazhatóságát érintő véleményének kikérését követően, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat olyan halaszthatatlan önkormányzati ügyben, amely két képviselő-testületi ülés közötti időszakban merül fel. Halaszthatatlannak kell tekinteni az ügyet különösen akkor, ha a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a döntés késedelme az önkormányzat érdekeit sértené, helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.
(5) A polgármester a fogadóóráját minden szerdán 08:00 órától 12:00 óráig az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatalban tartja, az ettől eltérő helyet és időpontot a polgármester maga határozza meg.
(6) A polgármester feladata az Önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
Az alpolgármester
26. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg.
A jegyző
27. § (1) A jegyző a fogadóóráját minden szerdán 08:00 órától 12:00 óráig az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatalban tartja.
(2) A jegyzőt távollétében és tartós akadályoztatása esetén a polgármesteri hivatal megfelelő képesítéssel rendelkező általa kijelölt ügyintézője helyettesíti, aki a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén legfeljebb hat hónap időtartamban ellátja a jegyzői feladatokat.
(3) A jegyző haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek valamint a képviselő-testület e rendelet 4. § (1)–(3) és (5) bekezdésben nevesített szerveinek, ha működésük, döntésük jogszabálysértő.
A társulások
28. § (1) Az Önkormányzat tagja az Mötv 87. § alapján létrehozott alábbi társulásoknak:
a) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.),
b) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulás (3562 Onga, József Attila út 5.),
c) Miskolc Térségi Konzorcium (székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.)
(2) A Társulási Tanácsokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a polgármester által kijelölt személy látja el a képviseletet.
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
29. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a Képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.
(2) A belső ellenőrzési feladatok elvégzését a jegyző megbízási szerződés alapján külső szolgáltató útján látja el.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL
30. § (1) Alsózsolca Városban roma nemzetiségi önkormányzat működik.
(2) Az Önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges feltételeket. Az együttműködés szabályait közigazgatási szerződés tartalmazza.
(3) A nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott irodai helyiségek, ingatlanok és ingó vagyontárgyak körét a (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szerződés tartalmazza.
(4) A jegyző jelzi a nemzetiségi önkormányzat elnökének, ha a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete működése és döntéshozatala során jogszabálysértést észlel.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § (1) Ez a rendelet 2025. október 14-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Alsózsolca Város Önkormányzata képviselő-testületének a képviselő-testület szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2019. (VII.30.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 16/2025. (X. 13.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
3. 013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
6. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
7. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
8. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
9. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
10. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
11. 045120 Út, autópálya építése
12. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
13. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
14. 061020 Lakóépület építése
15. 064010 Közvilágítás
16. 066010 Zöldterület-kezelés
17. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
18. 072420 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások
19. 072450 Fizikoterápiás szolgáltatás
20. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
21. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
22. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
23. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
24. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
25. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
26. 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
27. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
28. 084031 Civil szervezetek működési támogatása
29. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
30. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
31. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
32. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
33. 102031 Idősek nappali ellátása
34. 102032 Demens betegek nappali ellátása
35. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
36. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
37. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
38. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
39. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
40. 104051 Gyermekvédelmi, pénzbeli és természetbeni ellátások
41. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
42. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások
43. 109010 Szociális szolgáltatások igazgatása
44. 900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
45. 900060 Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek
2. melléklet a 16/2025. (X. 13.) önkormányzati rendelethez
1. a helyi önszerveződő közösségek, és a településért tevékenykedő magánszemélyek pénzügyi támogatása,
2. mezőőri szolgálat működtetése,
3. önkormányzati rendészet működtetése,
4. laboratóriumi és fizikoterápiai ellátás biztosítása,
5. gyógytorna szolgáltatás biztosítása,
6. nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása:
a) Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás,
b) intézményi térítési díj támogatás,
c) időskorúak egyszeri támogatása,
d) szépkorúak támogatása,
e) gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz támogatása
3. melléklet a 16/2025. (X. 13.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármesterre átruházott hatáskörök:
1.1. A polgármester dönt:
a) a köztemetés iránti kérelmekről,
b) az időskorúak egyszeri támogatása iránti kérelmekről,
c) a hozzátartozó, hozzátartozók különleges sírhelybe történő temetéséről,
d) a köztemetőben kiépíthető sírbolt, urnasírbolt helyének kijelölésére irányuló egyedi kérelmekről,
e) a súlykorlátozás alóli mentesítési kérelmekről,
f) a közterület használati díjfizetési kötelezettség alóli részben vagy teljes egészében történő mentesítés iránti kérelmekről,
g) a temetési támogatás iránti kérelmekről,
h) a szépkorúak támogatása iránti kérelmekről,
i) a város címerének és zászlajának használatára vonatkozó engedélykérelmekről,
j) a képviselő-testület által meghatározott helységbérleti díjak mérsékléséről, vagy elengedéséről, melyről a következő ülésen a tájékoztatja a képviselő-testületet,
k) az önkormányzati intézményeknél feleslegessé váló befektetett eszközök értékesítéséről vagy selejtezéséről 200 000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár alatt, melyről a következő ülésen a tájékoztatja a képviselő-testületet.
1.2. A polgármester ellátja a közbeszerzési szabályzatban foglaltak alapján rá átruházott feladatokat.
1.3. A polgármestert illeti meg az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga 100 000 forint egyedi érték alatt, amelyről soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
1.4. az önkormányzat a polgármester útján évente ellenőrzi a vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését.
2. A Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörök:
2.1. A Pénzügyi Bizottság dönt az önkormányzat intézményei által elkészített pályázat önrészének megállapításáról, ha az a 100.000 forintot nem haladja meg, és ha erre a fedezet az önkormányzat,vagy intézményei költségvetésében rendelkezésre áll. Nem vállalhat kötelezettséget, ha a pályázat lejárta után az önkormányzatot továbbfoglalkoztatási kötelezettség, vagy egyéb fizetési kötelezettség terheli.
2.2. Ellátja a közbeszerzési szabályzatban foglaltak alapján átruházott feladatokat.
3. Az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:
4. A Humánpolitikai és Jóléti Bizottságra átruházott hatáskörök:
a) a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmekről,
b) a gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmekről,
c) az egyszeri gyógyszertámogatás iránti kérelmekről,
d) a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázat elbírálásáról.
5. A Jegyzőre átruházott hatáskörök:
5.1. a jegyző kiadja a közútkezelői állásfoglalásokat,
5.2. lefolytatja a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt indult hatósági eljárásokat és alkalmazza az ehhez fűződő szankciókat.
4. melléklet a 16/2025. (X. 13.) önkormányzati rendelethez
1. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
1.1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói
1.2. vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak címezve kell benyújtani.
1.3. A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban a jegyző veszi át, és igazolást állít ki, azok átvételéről az e melléklet szerinti formanyomtatványon.
1.4. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át a jegyzőnek.
1.5. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
2. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
2.1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2.2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról e melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni.
2.3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a jegyző végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell.
2.4. A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.
2.5. Az Ügyrendi Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat - a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg.
2.6. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő az Ügyrendi Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, az Ügyrendi Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő-testületi tagnak, melyről igazolást állít ki.
3. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóság tartalmának ellenőrzése. Az Ügyrendi Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről az Ügyrendi Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt.
3.2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tény esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3.3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényt (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
3.4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést jelen melléklet II. pontja szerint vezetett betekintési nyilvántartásban dokumentálni kell.
4. Felelősségi szabályok
4.1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az Ügyrendi Bizottság felelős.
4.2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
4.3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a jegyző felelős.
5. melléklet a 16/2025. (X. 13.) önkormányzati rendelethez
1. Pénzügyi Bizottság
1.1. Véleményezi:
a) az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló beszámolót, tájékoztatót,
b) az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseket különös tekintettel az önkormányzat által megállapítandó bérleti díjakra,
c) az önkormányzati tulajdonú ingatlanok eladási árát,
d) a helyi adók bevezetésére, megállapítására vonatkozó előterjesztéseket,
e) a hitelfelvétel benyújtására vonatkozó előterjesztéseket,
f) a költségvetésben nem szereplő pénzügyi kihatású előterjesztéseket és a pályázati anyagokat,
g) a gazdasági és pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait, javaslatot tehet ellenőrzési szempontokra,
h) a polgármester illetményére, jutalmazására vonatkozó előterjesztéseket,
i) az önszerveződő közösségek által benyújtott pályázatok elbírálását,
j) a feladatkörét érintő előterjesztéseket,
k) megvizsgálja és véleményezi a többi bizottságtól érkező, pénzügyi kihatású javaslatokat.
1.2. Megtárgyalja a képviselő-testület munkatervében meghatározott, feladatkörét érintő előterjesztéseket és az adott ügyben kialakítja állásfoglalását.
1.3. Közreműködik az önkormányzati rendeletek és képviselő-testületi határozatok végrehajtásában.
1.4. Gyakorolja az önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket.
1.5. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés,- csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
1.6. Vizsgálja a hitelfelvétel okait és gazdasági megalapozottságát.
1.7. Részt vesz az önkormányzat pályázatainak előkészítésében.
1.8. Koordinálja és segíti az önkormányzat és vállalkozók együttműködését, társulási készségét.
1.9. Javaslatot tehet az önkormányzat saját bevételeinek növelésére, kiadásainak csökkentésére.
1.10. Kezdeményezheti feladatkörét érintő önkormányzati rendelet megalkotását.
2. Ügyrendi Bizottság
2.1. Véleményezi:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat, kinevezéseket, megbízásokat és azok visszavonását,
b) a fegyelmi eljárásokat,
c) a méltatlansági eljárás lefolytatását,
d) a helyi kitüntetések adományozását,
e) a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket,
f) a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjával, juttatásaival kapcsolatos rendelet tervezetét,
g) a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó rendelet tervezetét,
h) a feladatkörét érintő előterjesztéseket,
i) a feladatkörét érintően az önkormányzat önként vállalandó feladatait.
2.2. Megtárgyalja a képviselő-testület munkatervében meghatározott, feladatkörét érintő előterjesztéseket és az adott ügyben kialakítja állásfoglalását.
2.3. Állást foglal a képviselő-testület működésével kapcsolatos egyes ügyrendi kérdésekben.
2.4. Közreműködik:
a) az önkormányzati rendeletek és képviselő-testületi határozatok végrehajtásában,
b) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának előkészítésében és vizsgálja annak hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra.
2.5. Gyakorolja az önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket.
2.6. Ellátja:
a) a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat,
b) a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyilvántartását, ellenőrzését.
2.7. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület szabályszerű működését.
2.8. Kivizsgálja a képviselővel szemben felmerült összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést és javaslattal él a képviselő-testület felé.
2.9. Lefolytatja a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos eljárást.
2.10. Kezdeményezheti feladatkörét érintő önkormányzati rendelet megalkotását.
3. Humánpolitikai és Jóléti Bizottság
3.1. Véleményezi:
a) az önkormányzati köznevelési intézmények létesítésével, működésével, megszüntetésével kapcsolatos előterjesztéseket,
b) az önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, értékeli a feladataik végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka minőségét,az oktatási és kulturális intézmények vezetői kinevezésével kapcsolatos előterjesztéseket,
c) a közművelődési intézmények szakmai tevékenységének értékelését,
d) a szociális gondoskodás, a gyermek- és családvédelmet érintő előterjesztéseket,
e) a feladatkörét érintő előterjesztéseket, a sport területét érintő előterjesztéseket,
f) az önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézmények szervezeti és működési szabályzatát,
g) a sporttal, kultúrával, ifjúsággal kapcsolatos önkormányzati döntések végrehajtásáról szóló beszámolókat, jelentéseket,
h) a város által támogatott nagy rendezvények programtervezetét, költségvetését és részt vesz azok szervezésében,
i) véleményezi és javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények hasznosítására, elidegenítésére,
j) a helyi tömegtájékoztatással kapcsolatos döntéseket,
k) a testvérvárosi kapcsolatok keretén belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére, támogatja az ilyen rendezvényeket,
l) véleményezi és javaslatot tesz önkormányzati kiadványok megjelentetésére,
m) előzetesen véleményezi a nevelési, kulturális és sport, szociális és ifjúsági feladatkörbe tartozó vezetői kinevezéseket, megbízásokat,
n) a feladatkörét érintően az önkormányzat önként vállalandó feladatait.
3.2. Megtárgyalja a képviselő-testület munkatervében meghatározott, feladatkörét érintő előterjesztéseket és az adott ügyben kialakítja állásfoglalását.
3.3. Közreműködik:
a) az önkormányzati rendeletek és képviselő-testületi határozatok végrehajtásában,
b) a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelettervezetek előkészítésében.
3.4. Gyakorolja az önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket.
3.5. Figyelemmel kíséri:
a) a szociális gondoskodás különböző formáit, javaslatot tehet azok továbbfejlesztésére,
b) a város hátrányos helyzetben élő polgárainak, az időseknek, betegeknek és a megváltozott munkaképességűeknek a szociális helyzetét és az annak javítására irányuló feladatok ellátását, problémáinak mérséklésére kezdeményezést tehet,
c) városban működő ifjúsági, kulturális és sportszervezetek szakmai munkáját,
d) a gyermek- és diákjogok érvényesülését a településen.
3.6. Elemzi a város egészségügyi és szociális ellátottságát, javaslatot dolgoz ki a színvonal növelésére.
3.7. Különös gondos fordít az egészséges életmód népszerűsítésére, a városi szociális háló kiépítésére és hatékony működtetésére, az önkormányzat által benyújtott pályázatok előkészítésére és véleményezésére.
3.8. Ellátja a nemzetiségek érdekeit érintő döntések felügyeletét.
3.9. Kezdeményezi, vagy véleményezi a kulturális, sport és sport jellegű intézmények alapítását, megszüntetését, átszervezését.
3.10. Ellenőrzi és koordinálja az önkormányzati kulturális és sport intézmények szakmai tevékenységét.
3.11. Javaslatot tesz:
a) a költségvetésben a kulturális célú előirányzatok felhasználására,
b) a város művészeti, kulturális és sportéletének gazdagítását szolgáló pályázatok kiírására,
c) kulturális, művészeti és sport rendezvényekre,
d) tanulmányi ösztöndíjak létesítésére.
3.12. Kapcsolatot tart:
a) a sport és kultúra területén működő egyesületekkel, szervezetekkel,
b) a helyi egyházakkal és ifjúsági szervezetekkel.
3.13. Támogatja a lakosság önszervező közösségeinek tevékenységét.
3.14. Jóváhagyja a társadalmi szervezetek részére nyújtott önkormányzati pénzügyi támogatás felhasználásáról szóló szakmai beszámolókat.
3.15. Részt vesz az ifjúsági érdekek megfogalmazásában, kitűzi az ezzel kapcsolatos programok céljait.
3.16. Kezdeményezheti a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet megalkotását.
4. Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
4.1. Véleményezi:
a) a városfejlesztési koncepciókat, terveket, előterjesztéseket,
b) a város általános és részletes rendezési tervét,
c) a város településrendezési tervét (szerkezeti terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat),
d) a környezetvédelemmel kapcsolatos előterjesztéseket, pályázati kiírásokat, beruházásokat,
e) a környezet elemeit érintő kérdéseket (levegőtisztaság, ivóvízellátás, zöldfelületek védelme, telepített környezet védelme, zajvédelem),
f) az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok idegenforgalmi célú hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat,
g) az önkormányzati földek hasznosítására vonatkozó javaslatokat, az elhanyagolt területek mezőgazdasági művelésbe történő visszaállítását,
h) az önkormányzati terület felhasználásokat, beruházásokat,
i) a helyi közutak forgalmi rendje alakításának környezetvédelmi vonatkozásait,
j) a feladatkörét érintő előterjesztéseket,
k) a feladatkörét érintően az önkormányzat önként vállalandó feladatait.
4.2. Megtárgyalja a képviselő-testület munkatervében meghatározott, feladatkörét érintő előterjesztéseket és az adott ügyben kialakítja állásfoglalását.
4.3. Közreműködik az önkormányzati rendeletek és képviselő-testületi határozatok végrehajtásában.
4.4. Gyakorolja az önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket.
4.5. Javaslatot tesz:
a) a városfejlesztési prioritásokra,
b) az önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítására,
c) javaslatot tesz vagy véleményezi a közterületek elnevezését és emlékmű állítását, szobor közterületen történő elhelyezését vagy áthelyezését.
4.6. Kezdeményezheti:
a) feladatkörét érintő önkormányzati rendelet megalkotását,
b) művészeti alkotás közterületen, önkormányzati tulajdonban, és nem önkormányzati tulajdonban álló épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását.
4.7. Figyelemmel kíséri a helyi védelemről szóló rendeleteket és javaslatot tesz az építészeti emlékekre és az épített környezetre vonatkozó védettség kiterjesztésére, megszüntetésére, módosítására.
4.8. Kezdeményezheti a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet megalkotását.