1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott állattartás kivételével - Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaságra és szervezetre kiterjed, akinek, illetve amelynek a tulajdonában (használatában, kezelésében) lévő ingatlanon állattartás folyik.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

(3) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

(4) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben másodfokon a Képviselő-testület jár el.

(5) A jegyző, illetve a Képviselő-testület eljárására, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciós tv.), a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) valamint a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) Állattartó az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.

(2) Állattartás az állat célzatos és tudatos elhelyezése és biológiai igényének folyamatos kielégítése.

(3) Állattartásra szolgáló épületek, építmények az állatok tartására szolgáló istálló, ketrec, pince, padlás, ól, kifutó, kennel, méhkaptár.

(4) Bekerítetlen ingatlannak minősül azon önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlan, amelynek egy vagy több oldala a szomszédos ingatlantól kerítéssel nincs elválasztva.

(5) Közterület: A közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

(6) Sport célú létesítmény: Önkormányzat tulajdonában álló vagy fenntartásában, kezelésében, illetve közterületen lévő olyan nyitott létesítmény vagy park, amelyet az emberek testedzésre használnak (kondipark, futókör, atlétikai pálya).

3. § (1) Az állattartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban előírtaknak megfeleljen.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni az állat által a közterületen okozott szilárd, valamint a társasházak közös használatú helyiségeiben okozott szilárd és folyékony szennyeződés haladéktalan eltávolításáról.

(3) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

(4) Közterületen, közös használatú helyiségeiben, illetve udvaron idegen vagy gazdátlan állat etetése tilos.

(5) Mezőgazdasági haszonállat hajtásakor az állattartó a legrövidebb úton a közterület legkisebb igénybevétele mellett és a belterületi magáningatlanok igénybevétele nélkül köteles az állatokat a legelőre hajtani.

(6) Amennyiben az állattartó a (1)–(5) bekezdésben foglalt kötelessége elmulasztása folytán hozott határozat rendelkezéseit megszegi, a hatóság a Szankciós tv.-ben meghatározott szankciókat alkalmazhatja.

(7) Amennyiben az állattartó a (2) valamint az (3)–(5) bekezdésben foglaltakat megszegi a közterület-felügyelő a szabályszegőt az 1. mellékletben meghatározott mértékű helyszíni bírsággal sújthatja.

(8) A (7) bekezdés alapján kiszabott helyszíni bírság befizetésére a döntés véglegessé válásától – azaz a helyszíni bírság tudomásulvételétől - számított 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.

4. § (1) Az állatok tartására szolgáló épületek, építmények tervezésekor, engedélyezésekor, elhelyezésekor az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárási szabályokat, az országos településrendezési és építési követelményeket, előírásokat alkalmazni kell.

(2) Biztosítani kell továbbá az épületekhez, építményekhez tartozó, trágya és trágyalé elhelyezésére szolgáló tároló létesítésére, telepítésére, karbantartására valamint az ételhulladék tárolására az e tárgykörben kiadott építésügyi, közegészségügyi és állategészségügyi jogszabályok alkalmazását.

(3) Az állatok zárt elhelyezésekor meg kell szüntetni, illetve tilos kialakítani éles szerkezeti széleket. Az állattal érintkező közvetlen felületeknek tisztíthatóaknak és fertőtleníthetőeknek kell lenniük.

(4) Az állatok férőhelyének meg kell felelnie az állat fajának, fajtájának, korának, ivarának, élettani állapotának, valamint illeszkednie kell az állat pihenő-etető-itató és trágyázó teréhez.

(5) Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az épületekben, építményekben a világítás, hőmérséklet, páratartalom, szellőzés és egyéb környezeti viszonyok megfeleljenek az állattartásra vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. Az állatokat állandó, illetve hirtelen zajnak kitenni tilos.

(6) Az állatok körül használt műszaki berendezéseknek biztonságosnak kell lenniük. Az állattartónak az állattartás során használt műszaki berendezést naponta legalább egyszer ellenőriznie kell, és minden észlelt hibát a lehető legkisebb késedelemmel el kell hárítania, illetve haladéktalanul meg kell tennie az állatok megóvásához szükséges minden intézkedést. Mesterséges szellőztetésű istállókban olyan megoldást kell kialakítani, amelyek biztosítják az állatok részére az elégséges légcserét akkor is, ha a mesterséges szellőztetési rendszer meghibásodik.

(7) Az állattartónak az állatok zárt tartására szolgáló épületeket úgy kell megépítenie és karbantartania, hogy az alkalmazott anyagoknak tűzállónak vagy égéskésleltetővel kezeltnek kell lenniük.

(8) Erkélyen, loggián, körfolyóson valamint az épületek közös használatú helyiségeiben állatot tartani tilos.

(9) Az állattartónak tilos hígtrágya keletkezésével járó állattartási technológiát alkalmaznia. Csak almos trágyás technológiák alkalmazása megengedett, ha az almos trágya tárolása és kezelése megegyezik az e tárgykörben kiadott, vonatkozó közegészségügyi és állategészségügyi jogszabályokban foglaltakkal.

(10) Az állattartónak a trágya- és trágyalétárolót a tisztítást lehetővé tevő, jól záródó fedéllel ellátott, vízzáró anyagból kialakított, zárt kivitelben kell előkészítenie, a trágyalevet zárt csővezetéken keresztül kell a trágyalétárolóba vezetni.

(11) Az állatok tartására szolgáló épületekben, építményekben és ezek környékén az állattartó köteles a kártékony állatokat (különösen a patkányokat, egereket, legyeket) rendszeresen irtani.

(12) Amennyiben az állattartó a (1)–(11) bekezdésben foglalt kötelessége elmulasztása folytán hozott határozat rendelkezéseit megszegi, a hatóság a Szankciós tv.-ben meghatározott szankciókat alkalmazhatja.

5. § (1) Harapós vagy támadó természetű eb esetén a kert vagy székhely, telephely bejáratára - szembetűnő helyre - a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell kihelyezni.

(2) A vállalatoknál, vállalkozásoknál, intézményeknél tartott őrző-védő ebeket úgy kell tartani, hogy a szolgálatot teljesítő őr az állat mozgását követni tudja, és az állatot meg tudja fékezni.

(3) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a Képviselő-testület kutyafuttatót jelölhet ki. Ezen területek határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a kijelölt közterület határait ne hagyhassa el, más közterületre történő kiharapását és kijutását megakadályozza.

(4) A vakvezető eb, illetve jelző eb tartója köteles az ellenőrzésre jogosult szerv képviselője felszólítására az eb minőségét igazolni.

(5) Az ebtartó köteles az eb tartási helyén az eb által okozott szilárd szennyeződést napi rendszerességgel összegyűjteni.

(6) Amennyiben az eb tulajdonosa kiskorú személy, abban az esetben állattartónak a kiskorú törvényes képviselőjét kell tekinteni.

(7) Az ebtartó vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni a Ptk. szerinti osztatlan közös tulajdonú ingatlan vagy a Társasházi tv. szerinti társasház közös területein, illetve helyiségeiben az eb által okozott szennyeződés (ürülék, hányadék, stb.) haladéktalan eltávolításáról, köteles az ehhez szükséges eszközöket magával tartani.

(8) Ptk. szerinti osztatlan közös tulajdonú ingatlan vagy a Társasházi tv. szerinti társasház közös használatú helyiségeiben (folyosó, lépcsőház és lift) ebet csak pórázon lehet vezetni. Az ebet csak olyan személy vezetheti, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(9) Ptk. szerinti osztatlan közös tulajdonú ingatlan vagy a Társasházi tv. szerinti társasház közös használatú helyiségeiben (folyosó, lépcsőház és lift) az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(10) Ptk. szerinti osztatlan közös tulajdonú ingatlan vagy a Társasházi tv. szerinti társasház közös használatú területein ebet tartani vagy ebet kiengedni kizárólag az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet.

(11) Önkormányzat tulajdonában álló vagy fenntartásában, kezelésében, illetve közterületen lévő sport célú létesítmény területére ebet bevinni tilos, kivéve, ha tulajdonos, vagy fenntartó az ebek beviteléhez hozzájárul.

(12) Szájkosarat használni a (9) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő - kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

(13) Az ebtartó köteles az eboltási könyvet minden kutyasétáltatás alkalmával magánál tartani, azt a közterület-felügyelő felszólítására bemutatni, kivéve, ha az állat mikrochipes megjelöléssel rendelkezik, mely esetben az ebtartó köteles tűrni a közterület-felügyelő állatot azonosító tevékenységét. E rendelkezés alkalmazása szempontjából eboltási könyvvel egyenértékű okmány az állatorvos által kiállított érvényes, egységes európai állatútlevél.

(14) Amennyiben az ebtartó a (1)–(13) bekezdésben foglalt kötelessége elmulasztása folytán hozott határozat rendelkezéseit megszegi, a hatóság a Szankciós tv.-ben meghatározott szankciókat alkalmazhatja.

6. § (1) A kérelmezőnek a kutyaiskola létesítésének és működésének engedélyezése iránti kérelmet Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtania.

(2) A kutyaiskola létesítésének engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(3) A kutyaiskola létesítésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

(4) A kérelem benyújtását segítő formanyomtatványt, az önkormányzat honlapján kell közzé tenni.

(5) Kutyaiskola engedély hiányában történő működtetése esetén a hatóság a Szankciós tv.-ben meghatározott szankciókat alkalmazhatja.

7. § Azon személy ellen, aki az e rendeletben foglaltakat nem tartja be, a hatósági ellenőrzésre jogosult szerv hivatalból eljárást kezdeményezhet.

8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

10. § Ez a rendelet 2025. május 23-án lép hatályba.