1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: ingatlan) bérletére és elidegenítésére.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezései az irányadóak.

(3) A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra, amennyiben azokat e rendelet nem szabályozza, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, az Ltv.-ben és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbe adható ingatlanok jogcím szerint az alábbiak lehetnek:

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbe adható ingatlanok felsorolását, a lakásokban található szobák számát, komfortfokozatát és jogcím szerinti besorolását az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. §¹ A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben átruházott hatáskörben a Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) közreműködésével a polgármester, vagy az általa megbízott önkormányzati dolgozó jár el:

4. § (1) Az önkormányzat által bérbe adott ingatlanjairól a Hivatal nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

5. § (1) Az önkormányzat lakásait határozott időre adhatja bérbe, legfeljebb 5 éves időtartamra.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, és ezt a tényt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan le kell nyilatkoznia. A nyilatkozat feltétele a bérleti szerződés önkormányzat részéről történő aláírásának.

(3) A bérleti szerződés egy alkalommal 5 évre meghosszabbítható, abban az esetben, ha:

(4) A bérleti szerződés mintát a főbb tartalmi elemekkel e rendelet 2. melléklete tartalmazza. Az aláírt szerződés – a bérlakás jellegére tekintettel – a 2. mellékletben foglalt tartalomtól eltérhet, annak elemein túl bővebb rendelkezéseket is tartalmazhat.

(5) A bérleti szerződést a bérlővel a polgármester köti meg.

(6) Az önkormányzati lakásokra bérlőtársi szerződés az Ltv. 4§.(4), és 32. § (4) bekezdésében szabályozott eseteken túl nem hozható létre.

(7)³ A bérleti szerződés az e szakasz (3) bekezdésben rögzített 3 hónapot meghaladó tartozás vagy nem rendeltetésszerű lakáshasználat esetén azonnali hatállyal felmondható.

6. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a polgármester a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult örököst írásban felszólítja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat, az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el, de nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, és azok költségének megtérítésére.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a polgármester – az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben 30 napra elhelyezi. A hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.

(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(4) Ha az elhunyt bérlőnek bérleti díj hátraléka van, akkor a polgármester köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel, kivéve, ha van a lakásbérleti jogot az Ltv 32.§ (2) bekezdése alapján folytató hozzátartozó, akinek kötelezettsége a tartozások rendezése.

(5) A bérlő az általa bérelt önkormányzati lakás egy részét a polgármester írásbeli hozzájárulásával csak akkor adhatja albérletbe másnak, ha

7. § Az ingatlan korszerűsítésére és átalakítására a bérlőnek joga van saját költségén, de ehhez a polgármester előzetes írásbeli engedélyére van szükség. Az engedély tartalmazza a korszerűsítés lakbérbe történő beszámításának részletszabályait is, ha a kérelmező ezt a kérelmében kifejezetten kéri.

8. § (1) Az a személy, akinek a lakásbérleti szerződése megszűnt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a lakásra vonatkozó bérleti díj kétszeresének megfelelő összeget köteles havonta használati díjként megfizetni mindaddig, amíg a kilakoltatási eljárás nem jár eredménnyel.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználat időtartama az 1 évet meghaladja, a lakáshasználati díj a lakásra megállapított bérleti díj háromszoros összege mindaddig, amíg a kilakoltatási eljárás nem jár eredménnyel.

(3) Az e szakasz (1) és (2) bekezdésében rögzített kilakoltatási eljárást a polgármester kezdeményezi jogosulatlan lakáshasználóval szemben a lakáshasználati díj megállapításával egyidejűleg.

9. § A bérlő a lakásba az Ltv. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja a bérlő élettársát, amennyiben az a város területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik.

10. § (1) A polgármester a lakás bérlőjével a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti az alábbi feltételekkel:

(2) A bérlő részére csak kivételes esetben biztosítható a meglévő lakásánál magasabb komfortfokozatú lakás. Kivételes esetnek minősül:

11. § A polgármester naptári évenként egyszer kötelező jelleggel ellenőrzi a rendeltetésszerű lakáshasználatot az Ltv. 12. § (4) bekezdése alapján. Az ellenőrzés eredményéről és a lakások állapotáról a tárgyévet követő év május 31-ig írásban beszámol a Képviselő-testületnek.

12. § (1) Az önkormányzat szociális alapon azt az ingatlant adhatja bérbe, amelyet az e rendelet 1. mellékletében ilyen jogcímen tart nyilván, és arra bérlőkijelölési joga másnak nem áll fenn.

(2) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az jogosult:

(3) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az,

(4) A (3) bekezdésben foglaltak fenn nem állásáról kérelmező kérelme benyújtásakor írásban nyilatkozik.

(5) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlővel a lakásba ténylegesen együtt költözők számát figyelembe véve nem haladja meg a méltányolható lakásigény e szakasz (6) bekezdésben meghatározott mértékét.

(6) A méltányolható lakásigény mértéke:

13. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket az e rendelet 3. melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesterhez kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

(2) A benyújtott lakásigények kapcsán a polgármester megkeresi a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, hogy végezzen környezettanulmányt a kérelmezőnél. A környezettanulmányt követően a családgondozó írásban javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a kérelmező jövedelmi helyzete mekkora költségteher viselésére teszi képessé a kérelmezőt, és hogy a bérleményben várhatóan eleget tud-e tenni a társadalmi együttélés, a rendeltetésszerű, és a jó gazda gondosságával történő lakáshasználat követelményeinek (a továbbiakban együttesen: lakásbérlésre alkalmas). Ha a javaslat alapján kérelmező lakásbérlésre alkalmas, a polgármester a kérelmezőt nyilvántartásba veszi.

(3) A polgármester az üresen álló lakhatásra alkalmas lakás szociális alapon történő bérbe adásáról az e szakasz (2) bekezdésben leírt javaslat alapján dönt.

14. § (1) Az önkormányzat szolgálati alapon azt az ingatlant adhatja bérbe, amelyet az e rendelet 1. mellékletében ilyen jogcímen tart nyilván, és arra bérlőkijelölési joga másnak nem áll fenn.

(2) A polgármester szolgálati alapon pályázati eljárás, és versenytárgyalás mellőzésével biztosíthatja annak a közalkalmazotti, közszolgálati, egészségügyi szolgálati, rendvédelemmel kapcsolatos, önkormányzati intézményekben és az önkormányzati gazdasági társaságban alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező kérelmezőknek, akiknek alkalmazása a lakosság részére nyújtott kötelező közfeladat ellátásához feltétlenül szükséges.

(3) A kérelem benyújtásának az időpontjában amennyiben nincs üresen álló ilyen jogcímre fenntartott ingatlan, akkor a kérelmezőt a polgármester nyilvántartásba veszi és erről értesíti a kérelmezőt. Az ilyen célra fenntartott ingatlanok megüresedése esetén a nyilvántartásba vett kérelmezőt értesíteni és nyilatkoztatni kell, hogy kérelmét továbbra is fenntartja-e. A szóbeli nyilatkozat esetén a nyilatkozat tartalmáról feljegyzést kell készíteni.

(4) A kérelem időpontjában, ha van üresen álló ingatlan, a polgármesternek a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül döntenie kell. A kérelem csak akkor tagadható meg, ha az ilyen célra fenntartott ingatlan lakhatásra alkalmatlan, melyet a Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Irodavezetője írásban igazol.

(5) A polgármester csak akkor adhat szolgálati alapon bérbe önkormányzati ingatlant, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában Dunaföldváron és annak 30 km-es körzetében nincs lakás ingatlan, és 5 évre visszamenőleg nem is volt, és erről írásban nyilatkozik.

(6) A (2) bekezdésben rögzített kérelmezők elhelyezése céljára a lakás bérbeadásának időtartamára az e rendelet 5.§-ban rögzítettek az irányadóak azzal a különbséggel, hogy a bérleti jogviszony legkésőbb az alkalmazotti jogviszonyának fennállásáig tart. A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül, e kikötést a bérleti szerződés tartalmazza.

15. § (1) Az önkormányzat piaci alapon azt az ingatlant adhatja bérbe, amelyet az e rendelet 1. mellékletében ilyen jogcímen tart nyilván, és arra bérlőkijelölési joga másnak nem áll fenn.

(2) A polgármester piaci alapon pályázati eljárás mellőzésével biztosíthatja az ingatlant a kérelmezőnek.

(3) A kérelem benyújtásának az időpontjában amennyiben nincs üresen álló ilyen jogcímre fenntartott ingatlan, akkor a kérelmezőt a polgármester nyilvántartásba veszi és erről értesíti a kérelmezőt. Az ilyen célra fenntartott ingatlanok megüresedése esetén a nyilvántartásba vett kérelmezőt értesíteni és nyilatkoztatni kell, hogy kérelmét továbbra is fenntartja-e. A szóbeli nyilatkozat esetén a nyilatkozat tartalmáról feljegyzést kell készíteni.

(4) A kérelem időpontjában, ha van üresen álló ingatlan, a polgármesternek a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül döntenie kell. A kérelem csak akkor tagadható meg, ha az ilyen célra fenntartott ingatlan lakhatásra alkalmatlan, melyet a Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Irodavezetője mondhat ki.

(5) A piaci alapon bérbe adott lakás bérbeadásának időtartamára az e rendelet 5.§-ban rögzítettek az irányadóak azzal a különbséggel, hogy a határozott idő lejártát követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül, e kikötést a bérleti szerződés tartalmazza.

(6) A polgármester negyedévente köteles ellenőrizni, hogy van-e üresen álló piaci alapon bérbe adható ingatlan. Ha van, akkor felhívást kell közzétenni minden negyedévet követő hónap 15. napjáig. A felhívásnak tartalmaznia kell a piaci alapon bérbe vehető lakás komfortfokozatát, állapotára való utalást, a lakbér mértékét. A felhívást az önkormányzat honlapján és a Hivatal előtt elhelyezett hirdetőtáblán kell közzétenni. A felhívás akkor mellőzhető, ha az ingatlanon felújítást kell végrehajtani.

16. § (1) A szociális alapon bérbe adott lakás bérleti díja komfort fokozatának megfelelően az alábbi:

(2) A szolgálati lakások bérleti díja a (3) bekezdésben rögzített bérleti díjak 80%-a.

(3) A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díja komfort fokozatának megfelelően az alábbi:

(4) A (1)–(3) bekezdésekben meghatározottak figyelembe vételével számított bérleti díjat 20%-kal emelten kell megállapítani abban az esetben, ha a bérlakás Dunaföldvár Város kiemelt övezetében helyezkedik el.

(5) Kiemelt övezetbe tartoznak azok a lakások, amelyek a város központjában, ezen belül a Fehérvári utca, a Paksi utca, (Kéri utcai kereszteződésig) a Flórián utca, a Derecskei utca, a Vak Bottyán tér, a Duna utca, és a Duna által határolt területen belül helyezkednek el.

(6) A (1)–(3) bekezdésekben meghatározottak figyelembe vételével számított lakbérek mértékét 10%-kal növelni kell, ha a lakáshoz gazdasági épület, vagy kert tartozik. Amennyiben a lakáshoz az e bekezdésben felsoroltakból legalább kettő tartozik, úgy az emelés mértéke összesen 15%.

17. § (1) Műteremlakás esetén az e rendelet 16.§ (3) bekezdésében rögzített lakbér mértékét a műterem alapterület után számított lakbér 30%-ával csökkenteni kell.

(2) A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

18. § (1) Az önkormányzat a lakbérek mértékét évente felülvizsgálja az e rendelet 11.§-ában rögzített beszámolóval egyidejűleg.

(2) A lakbéremelés feltétele, hogy a döntést megelőzően a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság is tárgyalja a napirendet.

19. § (1) Az önkormányzat az e rendelet 16.§-ában megállapított, az ingatlanpiacon forgalomban lévő bérleti díjakhoz képest kedvezőbb díjak miatt további lakbértámogatást nem nyújt.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben rögzített indokolás miatt rendszeres települési lakásfenntartási támogatást nem állapíthat meg azoknak, akik önkormányzati bérlakásban laknak.

20. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait ebben az alcímben rögzített rendelkezések által szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Helyiséget – kötelező elhelyezési feladat kivételével – nyílt versenytárgyalás útján, pályázat kiírását követően lehet bérbe adni az önkormányzati vagyonrendeletben meghatározott szabályok figyelembe vételével. Kötelező elhelyezési feladat, illetve meghívásos versenytárgyalás esetén is alkalmazni kell az e rendeletben, és a vagyonrendeletben meghatározott szabályokat.

(3) A polgármester az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződést köthet.

(4) A határozott időre szóló bérleti szerződés maximum 15 évre köthető, mely egy alkalommal 5 évvel meghosszabbítható.

(5) A határozatlan idejű bérleti szerződés megkötése előtt a Képviselő-testületet tájékoztatni kell, akinek arról a szerződés aláírását megelőzően az átruházott hatáskör ellenére külön határozatot kell hoznia.

21. § (1) A bérleti jogviszony Bérlő részéről felmondással történő megszüntetése, vagy a polgármester részéről bérleti díj nem fizetése miatti felmondás esetén

(2) Az e szakasz (1) bekezdésben foglaltakon túl nem pályázhat továbbá az sem, akinek akár cégképviselőként, tagként, vagy magányszemélyként az önkormányzattal szemben tartozása áll fenn.

(3) Az önkormányzattal szemben fennálló tartozással kapcsolatos kimutatást a polgármester hivatalból szerzi be, és csatolja az ügyiratok közé.

(4) A polgármester nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, vagy berendezve. Ennek a kialakítása a bérlő feladata, de azt csak a polgármester előzetes írásbeli engedélyével végezheti el. Az erre irányuló kérelemben egyértelműen le kell írnia, hogy milyen átalakításokat szeretne elvégezni a bérleményen. Szükség esetén erről a felek megállapodást kötnek.

22. § (1) A pályázati kiírás kötelező elemei a nyílt és a meghívásos eljárás során egyaránt az alábbiak:

(2) Az ajánlat kötelező tartalma:

(3) A pályázat lebonyolítására az önkormányzati vagyonrendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A versenytárgyalást – a Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Irodája folytatja le. A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, melynek egy példányát a polgármesternek, és a pályázóknak át kell adni.

(5) A versenytárgyaláson nyertes pályázóval a Hivatal értesítése alapján a polgármester köti meg a bérleti szerződést a versenytárgyalást követő 8 munkanapon belül.

(6) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy

23. § (1) A versenyeztetés tárgya a helyiség éves bérleti díjának ( m2/év ) összege. Az nyeri el a pályázatot, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot. Az induló licitösszeget a Képviselő-testület határozatban állapítja meg, az ajánlatot a m2-re jutó bérleti díj vonatkozásában 500 Ft-onként lehet emelni.

(2) A bánatpénz nyertes pályázat esetén beszámítódik a bérleti díjba, a többi pályázó részére pedig 8 munkanapon belül visszafizetésre kerül.

(3) Kötelező elhelyezési feladat, önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átengedése esetén az Áfa számítás alapjául szolgáló bérleti díj mértéke:

(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételekkel.

24. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségeket bérlő albérletbe nem adhatja.

(2) A Képviselő-testület dönt a kérelem beérkezését követő soron következő ülésén a helyiség bérleti jogának átruházásáról, vagy elcseréléséről, ha

(3) Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, melyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással 5 évre szóló határozott időtartamúvá alakítják át a bérleti szerződést.

25. § (1) A Képviselő-testület külön határozattal dönt a tulajdonában lévő ingatlanok értékesítéséről, azaz eladásra kijelöli.

(2) A Képviselő-testület az eladásra kijelölő határozatban rögzíti:

(3) A lakások és helyiségek vételára a helyi forgalmi érték, amelyet ingatlanszakértői szakvéleménnyel kell megállapítani az Ltv. 52. §-ában foglaltak figyelembe vételével.

(4) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások, illetve helyiségek eladása esetén a vevő az ingatlan e szakasz (3) bekezdés szerint megállapított forgalmi értékét az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg köteles megfizetni az eladó részére.

26. § (1) Versenytárgyalás útján kell értékesíteni a lakást, illetve helyiséget a Képviselő-testület egyedi határozata alapján, ha az arra jogosult az elővásárlási jogával nem él, vagy a lakás, illetve a helyiség teljesen üres.

(2) Versenytárgyalás esetén a vételár az e rendelet 25.§ (3) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladhatja.

(3) A versenytárgyalásra egyebekben az e rendelet 23. §-ában foglalt rendelkezések irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatot a kezdő licitárként meghatározott vételár vonatkozásában 200.000.- Ft-onként lehet emelni és a letéti díj összege az eladásra meghirdetett ingatlan kezdő licit árának 10 %-a. A letéti díj nyertes pályázat esetén beszámítódik a vételárba, a többi pályázó részére pedig 8 munkanapon belül visszafizetésre kerül.

(4) Elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértéke a lakás forgalmi értékének legfeljebb 20 %-a. A befizetett összeget meghaladó és részletekben törlesztésre kerülő vételár hátralék után a törlesztés időszakában - amely 15 év – a törlesztés megkezdésekor érvényes jegybanki alapkamat mértékével egyező szerződéses kamat (továbbiakban: kamat) jár.

(5) Elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén, ha a vevő törlesztési kötelezettségének csak késedelmesen tesz eleget, úgy a késedelmesen megfizetett összeg után a késedelem időtartamára évi 8 % késedelmi kamatot köteles fizetni a (4) bekezdésben megállapított kamaton felül

(6) Elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén a vételár egy összegben való megfizetése esetén a bérlőt 30 % vételár engedmény illeti meg.

27. § (1) Elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén az előírtnál öt évvel rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a bérlő az e rendelet 26.§ (4) bekezdés szerinti jegybanki alapkamat mértékének 30 %-kal csökkentett mértékű kamatkedvezményre jogosult.

(2) Az előírtnál 10 évvel rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a bérlő a 26.§(4) bekezdés szerinti jegybanki alapkamat mértékének 50 %-kal csökkentett mértékű kamatkedvezményre jogosult.

(3) Helyiség eladása esetén részletfizetés, és vételár engedmény nem adható, illetve nem engedélyezhető.

(4) Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeket az Ltv.62. §-ban meghatározott célokra használja fel.

28. § (1) Az Ltv. hatálya alá tartozó lakásokra, valamint helyiségekre elővásárlási joggal rendelkező személyeket az önkormányzat írásbeli ajánlatában köteles értesíteni ajánlatáról a döntés meghozatalától számított 15 napon belül.

(2) Ha a lakás illetve a helyiség megvételére más jelentkező is van, annak a személynek a vételi szándékáról is tájékoztatni kell az elővásárlási jog jogosultját.

(3) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartama alatt írásbeli nyilatkozattal elfogadja, a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal létrejön.

(4) Ha az elővásárlási jogra jogosult az önkormányzat írásbeli ajánlatára az ajánlati kötöttség időtartama alatt nem válaszol, a szerződés nem jön létre, és az önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.

(5) Az Ltv. 50. §.-ában szabályozott hozzájárulás megadásáról, vagy annak megtagadásáról a bérlőnek írásban kell nyilatkoznia.

(6) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezmény igénybevételével veszi meg, a vételárból a szerződés megkötésekor hátralévő összeg, annak szerződéses kamata, és a késedelmi kamat biztosítására jelzálogjogot kell az önkormányzat javára az adásvételi szerződésben alapítani. Ezen jelzálogjog biztosítására az adásvételi szerződésben ugyancsak az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, és a tulajdonjog változással egyidejűleg kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.

29. § (1) Ha a bérlő a vételár megállapításakor az ingatlanra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásának értékét Ltv. 52. §. (2) bekezdése alapján a forgalmi értékből le kívánja vonni, neki kell bizonyítania a beruházás elvégzését és annak értékét.

(2) Ha a bérlő bejelenti, hogy elővásárlási jogával élni kíván, az írásba foglalt adás-vételi szerződés megkötésének napja szerinti tárgyhó végéig továbbra is fizetni köteles a vétellel érintett ingatlanra megállapított érvényes bérleti díjat, és a rögzített óraállások alapján fennálló a közműszolgáltató által utólag kiszámlázott számlákat is.

31. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.