1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Üllő Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 2225 Üllő, Templom tér 3.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.ullo.hu

2. § A képviselő-testület által létrehozott polgármesteri hivatal elnevezése: Üllői Polgármesteri Hivatal

3. § A képviselő-testület az önkormányzat jelképeit, azok leírását és használatuk rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, középen a Város címerével, körben "Üllő Város Önkormányzata" körfelirat található.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényekben számára meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A képviselő-testület az önkormányzati feladatok ellátásáról az általa alapított intézmények, gazdasági társaságok, továbbá szolgáltatásvásárlás, feladat-ellátási szerződés és társulások útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatként ellátja a külön önkormányzati rendeletben, továbbá a mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott feladatokat.

(3) Az önkormányzat alaptevékenysége kormányzati funkció szerinti megjelölését az 1. függelék tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, jegyzőre, valamint bizottságára átruházhatja. Az egyes önkormányzati rendeletekben átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről – az önkormányzati hatósági ügyek kivételével – a polgármester, a jegyző és az érintett bizottságok elnökei a testületi ülésen negyedévente írásban beszámolnak.

7. § A képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja a képviselők és a polgármester eskü- vagy fogadalomtétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az eskütételek után kerül sor a további napirendi pontok ismertetésére, tárgyalására, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

9. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az Üllői Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartja.

(3) Indokolt esetben a polgármester az Üllői Polgármesteri Hivatal dísztermébe is meghirdetheti a testületi ülést.

10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal, munkatervben meghatározott rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület július 1. és augusztus 31. között rendes ülést nem tart.

11. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt esetekben.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályainak figyelembevételével.

12. § (1) A képviselő-testület ülését az írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések Képviselői Felhőbe történő együttes megküldésével a polgármester – akadályoztatása esetén a képviselő-testületi tag alpolgármester – hívja össze. A polgármesteri és a képviselő-testületi tag alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok számára a Képviselői Felhőben érhetők el a képviselő-testület meghívói, a bizottsági ülések meghívói és az előterjesztések, valamint azok mellékletei.

13. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és napját, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát és előterjesztőjét.

(2) A képviselő-testületi rendes ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a 14. § (1) bekezdésében felsorolt meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőleg az írásos anyaggal együtt – a 14. § (2) bekezdésében felsorolt meghívottak részére legalább 2 nappal az ülés előtt kell hozzáférhetővé tenni a Képviselői Felhőben. A rendkívüli ülés halaszthatatlan esetben rövid úton, azaz telefonon, e-mailen, vagy futár útján is összehívható.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.

(5) A meghívót és a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztéseket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésére meg kell hívni:

(3) Az (1) bekezdés a)-f) pontjában és a (2) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi, nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést – a Képviselői Felhő útján – hozzáférhetővé kell tenni. Az (1) bekezdés g)-l) pontjában és a (2) bekezdés d)-f) pontjában felsorolt meghívottak részére meghívót – amennyiben az elérhetőségük rendelkezésre áll – elektronikus úton kell megküldeni. Elektronikus elérhetőség hiányában a meghívót postai úton kell eljuttatni az érintett részére.

(4) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek.

(5) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt, az előterjesztést előkészítő ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.

15. § (1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.

(2) A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

16. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívója, az írásos előterjesztések, valamint a nyílt ülés jegyzőkönyve a Polgármesteri Hivatal – a hivatal szervezeti és működési szabályzatában megjelölt – irodáján is megtekinthető.

(2) A zárt ülés előterjesztéseinek és jegyzőkönyvének közérdekű vagy közérdekből nyilvános adattartalma nyilvános, melynek megismerésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatmegismerésre vonatkozó szabályai alapján – kifejezett kérelem alapján – van lehetőség.

17. § (1) A képviselő-testületi ülés vezetésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testületi tag alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság elnöke vezeti.

(3) Az ülés időtartama legfeljebb 8 óra.

(4) Az ülésen idő hiányában nem tárgyalt napirendi pontok a polgármester döntése alapján a következő munkaterv szerinti ülésen, vagy rendkívüli testületi ülésen kerülnek megtárgyalásra.

18. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét – lehetőség szerint – az alábbiak szerint kell meghatározni:

(3) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(4) A meghívóban nem szereplő előterjesztésekről (továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület – a 40. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szavazati aránnyal – egyenként szavaz.

19. § (1) A polgármester - rendkívüli ülés kivételével - a tájékoztatók, beszámolók keretében írásban beszámol:

(2) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót vita nélkül tudomásul veszi, valamint vita nélkül dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolóról.

20. § Napirendi pontot csak írásbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. Írásbeli előterjesztésnek minősül a sürgősségi indítvány és az előterjesztéshez tett módosító indítvány is.

21. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan javaslat, ami döntést igényel.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(3) A képviselő-testület ülésére – rendelet-tervezet kivételével – előterjesztést tehet:

(4) Rendelet-tervezetet benyújthat:

(5) Rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(6) A rendelet-tervezet elkészítése a Hivatal feladata.

22. § (1) Az előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést – e rendelet 1. melléklete szerinti előterjesztések rendjéről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően – írásban kell benyújtani.

(3) Az előterjesztést – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 21. napon kell leadni – először elektronikus úton – előzetes törvényességi ellenőrzésre a jegyzőhöz. Az előzetes törvényességi ellenőrzést követően az írásbeli előterjesztést papíron legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről.

(4) Az előterjesztést rendkívüli testületi ülés esetében legkésőbb az ülés előtt 3 nappal, illetve sürgősségi előterjesztést az elkészítést követően azonnal, de legkésőbb 24. § (1) bekezdésébe rögzített határidőig kell leadni a jegyzőnél.

(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

23. § Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében tűzhető napirendre.

24. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat napirendre történő felvételére legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 14 óráig írásban, a sürgősség tényének rövid indokolását is tartalmazó sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

(2) A sürgősségi indítványt a polgármesternél kell benyújtani a tárgyalni javasolt előterjesztéssel együtt.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

25. § (1) Rendelet-tervezet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nem nyújtható be sürgősségi indítványként,

(2) Rendelet-tervezet sürgősségi indítványként benyújtható, ha

26. § (1) Módosító indítvány az önkormányzati rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

(2) Az előterjesztéshez írásban módosító indítványt nyújthat be a polgármesternél

(3) A módosító indítványt – a bizottság által tett módosító indítvány, a 34. §-ban valamint a 48. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – legkésőbb az ülés kezdetét megelőzően 2 órával írásban lehet benyújtani.

27. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők az ülésteremben kijelölt helyükről szólhatnak hozzá, az ülés többi résztvevője a teremben elhelyezett mikrofon mellől beszélhet.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselő-testület tagja, a jegyző és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót.

(3) Az ülésvezető felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak.

(4) A képviselők a szavazógép megfelelő gombjával, a többi résztvevő a képviselő-testületi szavazórendszerrel vagy kézfelemeléssel jelzi a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékát az ülésvezetőnek.

(5) Az ülésvezető adja meg a szót a hozzászólóknak.

28. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

29. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót az ülésen. Amennyiben az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Ügyrendi javaslat:

(4) Amennyiben az előterjesztő a (3) bekezdés c) pont szerinti elnapolásra tett javaslattal nem ért egyet, az álláspontját 2 percben ismertetheti.

(5) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(6) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f)-g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

(7) Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját a munkaterv módosítása nélkül.

30. § (1) A képviselő-testületi ülést az ülésvezető nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévő képviselők nevét és a távollét igazoltságát. A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(2) Az ülésvezető az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét. Amennyiben az ülésvezető azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, az ülésvezető az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.

31. § (1) Az ülésvezető tájékoztatást ad a sürgősségi indítványról, majd alkalmat adhat az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben fejtheti ki.

(2) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről a 40. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szavazati aránnyal, vita nélkül dönt.

(3) A sürgősségi indítvány ismertetését követően az ülésvezető előterjeszti a meghívó szerinti napirendi javaslatot.

(4) A napirend elfogadását követően az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

32. § (1) Az ülésvezető a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyitja meg annak tárgyalását.

(2) Az előterjesztő a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet (a továbbiakban: előterjesztői kiegészítés).

(3) Az előterjesztői kiegészítést követően az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők – jelentkezésük sorrendjében – kérdéseket intézhetnek legfeljebb 2 percben, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért személy válaszol.

(4) A kérdéseket követően az ülésvezető a napirendi pont tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja.

33. § (1) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosít azon személyek és szervezetek részére, akiket jogszabályi rendelkezése feljogosít erre.

(2) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosíthat egy-egy előterjesztés tárgyalása során bármely személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek véleményét, hozzászólását a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja.

34. § (1) A vita közben felmerülő módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani az ülésvezetőnél. A módosító indítvány írásba kell foglalni.

(2) A módosító indítvány megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülésvezetőnek időt kell biztosítania.

(3) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

(4) Az előterjesztő az előterjesztését érintő módosító javaslat befogadásáról véleményt nyilváníthat.

35. § A napirendi pont tárgyalásánál a képviselők 2 perc időtartamban szólalhatnak fel.

36. § (1) Az ülésvezető a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak.

(2) A hozzászólásokat követően az előterjesztőt vagy az általa megjelölt előadót megilleti a zárszó joga 2 percben.

37. § Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

38. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti az előterjesztés határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

39. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító indítványokat. Ezt követően szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

(2) Ha az önkormányzati rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító indítványt, illetve javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben indokolt szavazásra bocsátani:

(3) A módosító indítványokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal egységes döntési javaslatról.

(4) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja az ülésvezető.

(5) Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja az ülésvezető.

(6) A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a döntést.

40. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Szavazatszámláló géppel történő szavazás esetén a jelenlét megállapításánál a gépi jegyzőkönyvbe rögzített adatok az irányadók.

(3) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, egyéb jogszabályban és a (4) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez.

(4) Minősített többség szükséges:

41. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás főszabályként szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. A gép meghibásodása vagy alkalmazhatóságának lehetetlensége esetén a szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Amennyiben a szavazás kézfelemeléssel történik, akkor először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatszámlálásról az ülésvezető gondoskodik. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámláltatni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, és végül a szavazástól tartózkodók számát.

42. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben szabályozott esetekben, illetve ha azt jogszabály előírja.

(2) Név szerinti szavazás elsősorban szavazatszámláló-géppel történik.

(3) Külön név szerinti lista alapján történő szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt. Külön név szerinti lista alapján történő szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A szavazatszámláló-géppel történő szavazás esetén a szavazatokat a jegyzőkönyvvezető rögzíti a gépi nyilvántartásba. A külön listán történő szavazás esetén a jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - az ülésvezetőnek átadja.

(5) A szavazás eredményét az ülésvezető kihirdeti.

(6) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről, illetve a külön név szerinti listának a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.

43. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart vagy tarthat.

(2) Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt.

(3) A titkos szavazás elsősorban számítógéppel vezérelt szavazatszámláló rendszerrel történik. A gép meghibásodása vagy alkalmazhatóságának lehetetlensége esetén a titkos szavazás szavazólapon is történhet.

(4) Ha a titkos szavazás a szavazórendszerrel történik, a rendszer csak az összesített eredményt jeleníti meg a kijelzőn és tárolja el.

(5) Ha a titkos szavazás szavazólapon történik, akkor a szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(6) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait – az ülésvezető javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(7) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(8) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(9) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(10) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

44. § (1) Napirend előtti felszólalásra bármelyik képviselő írásban kérhet engedélyt az ülésvezetőtől. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt legalább 2 órával meg kell küldeni a jegyzőnek.

(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 2 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás az érintett személy részéről 2 perc lehet. A napirend előtti felszólalás tárgyában vita nem nyitható.

(3) A napirend előtti felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

45. § A napirendi pontok tárgyalását követen az ülésvezető az ülést berekeszti.

46. § A képviselő-testületi ülésen minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

47. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti meg:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülésvezető az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban vita nem nyitható.

48. § (1) Rendeletalkotás esetén, módosító indítványt csak írásban lehet benyújtani, legkésőbb – a bizottsági ülésen tett módosító indítvány kivételével – az ülést megelőző második munkanapon 16 óráig. A módosító indítvány elfogadásához minősített többség szükséges.

(2) A rendelet-tervezetet – sürgősségi beterjesztés kivételével – a képviselő-testület feladat szerint illetékes bizottságai megtárgyalják és véleményezik.

(3) A rendelet jelölése a jogalkotásról szóló jogszabályokban meghatározott módon történik.

(4) A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára – 15 napra történő – kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.

49. § (1) A Képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó – jogszabályalkotást nem igénylő – ügyekben határozattal dönt. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A határozat jelölése a jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályokban meghatározott módon történik.

(3) A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet.

50. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

51. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szóló gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program előkészítéséről vagy felülvizsgálatáról, annak a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági program tartalmazza:

(4) A jóváhagyott gazdasági programot az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

52. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér

(4) A munkatervi javaslatot írásban a javaslat indokolásával és a tárgyalásra javasolt időpont (hónap megjelölése) vagy véghatáridő meghatározásával kell benyújtania a polgármesterhez.

(5) A munkatervi javaslat leadásának határideje a tárgyévet megelőző október 31. napja.

(6) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(7) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(8) A jóváhagyott munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

53. § (1) A képviselő-testület a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

(2) Az önkormányzat egyes kötelezően előírt közfeladatai és önként vállalt feladatai ellátását az önkormányzati fenntartású intézmények és az önkormányzat 100%-os vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságain (a továbbiakban együtt: egyéb szervek) keresztül látja el, az alapító okiratokban és e rendeletben meghatározottak szerint.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a pénzügyekért felelős bizottságot véleményezési jogkör illeti meg.

54. § (1) A képviselő-testület a 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület a 3. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.

(3) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója negyedévente a rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az ülést megelőző naptári hónapokban – az átruházott feladat- és hatáskörben – hozott döntéseiről.

(4) A képviselő-testület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

55. § (1) A bizottságok jogállására és működésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.

(2) A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.

56. § (1) A bizottság elnökét, képviselő és nem képviselő tagjait a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság, tagja közül az elnök helyettesítésérére az elnök javaslatára elnökhelyettest választ.

(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

57. § (1) A bizottság tagjainak és elnökének megválasztására vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő a képviselő-testületnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint.

(2) A bizottsági tag köteles részt venni a bizottság munkájában. Amennyiben a bizottsági tag az ülésről tartósan – 6 hónapot meghaladó időtartamban – távol marad, távolmaradását nem igazolja, úgy a polgármester a képviselő-testületnek javaslatot tesz új tag választására.

(3) Amennyiben a bizottság tagja a bizottság adott negyedévi üléseinek több mint 30 %-án nem vesz részt – a negyedév utolsó hónapjára – a bizottsági munkáért járó tiszteletdíja megvonásra kerül. E bekezdés alkalmazása során a bizottsági tag orvos által igazolt betegség miatti távollétét figyelmen kívül kell hagyni. Az igazolást legkésőbb a negyedév utolsó munkanapjáig el kell juttatni a jegyzőnek.

58. § (1) A képviselő-testület 5 bizottságot hoz létre:

(2) Az állandó bizottság legfontosabb általános feladatai:

(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát a 4. függelék tartalmazza.

59. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény által szabályozott összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság látja el. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 37. § (1) bekezdése szerinti, az összeférhetetlenséget eredményező jogviszony megszüntetésére irányuló írásbeli lemondó nyilatkozatot a Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottságnak címezve a polgármesternek kell átadni.

60. § (1) A képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre és az arra vonatkozó eljárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A bizottság nem képviselő (külsős) tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvény rendelkezési alapján kötelesek eleget tenni.

(3) A vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, kezelési és őrzési feladatokat a Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság látja el, de az adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi.

(4) A választópolgárok információs jogának egyszerűbb érvényesíthetősége érdekében a benyújtás időpontját követő 3 napon belül az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők vagyonnyilatkozatát.

(5) A honlapon való közzétételről a jegyző gondoskodik.

61. § A köznevelési törvényben meghatározottak szerinti köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottság a Köznevelési és Sport Bizottság.

62. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására minősített többséggel ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság tagjainak számáról, személyi összetételéről, feladat- és hatásköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával vagy meghatározott idő elteltével szűnik meg.

(4) Megszűnik az ideiglenes bizottság a benne lévő tagok megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, illetve a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén is.

(5) Az ideiglenes bizottság létrehozatalakor dönteni kell annak költségkeretéről is.

63. § A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság ülését a polgármester által felkért képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

64. § (1) A bizottság rendes ülésére a képviselő-testület munkaterv szerinti ülése előtt az elnök által meghatározott napon kerül sor.

(2) A bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a képviselő-testületi tag alpolgármester vagy a bizottsági tagok egyharmadának a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

65. § (1) A bizottsági rendes ülésre szóló meghívót és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket 3 nappal az ülés előtt kell a Képviselői Felhőben hozzáférhetővé tenni a képviselőknek és bizottsági tagoknak.

(2) A bizottság ülésére a 14. § (1) bekezdés a)-f) és k) pontjában felsorolt személyeket meg kell hívni.

(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal más személy a bizottság elnökének meghívása alapján vehet részt.

66. § (1) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben a bizottságok elnökei megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában. A bizottságoknak külön-külön határozatképesnek kell lenniük. Együttes ülés esetén a szavazást megtartani és a döntéseket meghozni a bizottságoknak külön-külön kell.

(2) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.

67. § (1) A bizottsági ülés napirendjére a 21. § (3) bekezdésben foglaltakon felül bármely bizottsági tag tehet javaslatot. A bizottság a meghívóban nem szereplő, de jelen rendelet 3. melléklete szerint a bizottság feladatkörébe, átruházott hatáskörébe tartozó előterjesztést egyszerű többséggel napirendre vehet.

(2) A képviselő-testület a munkatervében vagy egyedi döntésében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. Ezeket az előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A bizottság köteles napirendre tűzni azt az ügyet, amelyet a polgármester utalt a bizottság elé.

68. § A képviselők kötelezettségeire vonatkozó szabályok közül a 69-70. §-ban foglaltakat a bizottság ülésére akként kell alkalmazni, hogy azok betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.

69. § A képviselő – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon felül – köteles:

70. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen megküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását nem menti ki, igazolatlan távollevőnek minősül.

(2) Amennyiben a képviselő a képviselő-testület adott negyedévi üléseinek több mint 30 %-án nem vesz rész a negyedév utolsó hónapjára – a képviselői munkájáért járó – tiszteletdíja megvonásra kerül. E bekezdés alkalmazása során a képviselő orvos által igazolt betegség miatti távollétét figyelmen kívül kell hagyni. Az igazolást legkésőbb a negyedév utolsó munkanapjáig el kell juttatni a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája munkatársának.

71. § (1) A polgármester feladatát főállásban látja el.

(2) A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a képviselő-testületi tag alpolgármester tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

72. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

73. § (1) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ennek hiányában a legidősebb képviselőnek.

74. § A polgármester minden hét szerdáján – előzetes időpontegyeztetéssel – 9-12 óra között fogadóórát tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

75. § (1) A képviselő-testület – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – egy, a képviselő-testület tagjai közül választott főállású és egy nem képviselő-testületi tag főállású megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást a polgármester határozza meg.

(3) A főállású alpolgármesterek minden szerdán előzetes időpont egyeztetéssel 9-12 óra között fogadóórát tartanak.

76. § (1) A Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

(2) A Hivatal köztisztviselői számára július 1-je - a Közszolgálati Tisztviselők Napja - munkaszüneti nap.

77. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben 81. § (3) bekezdésében foglaltakon és az egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl a jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

78. § A jegyző a polgármesteri hivatalban – július és augusztus hónap kivételével – minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tart.

79. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatalban kiadott normatív utasítások szerint, az azokban kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.

80. § (1) A költségvetési rendelet előkészítése során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzatra gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési rendelet-tervezet kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

(2) A rendelet-tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület és a bizottságok elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet szakmailag a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság köteles megtárgyalni.

(4) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

81. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

82. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal – az éves munkatervben meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a település polgárait legkésőbb 8 nappal korábban – hirdetmény közzétételével – a polgármester értesíti.

(3) A (2) bekezdés szerinti hirdetményt az alábbi módon kell közzétenni:

(4) A település lakosai, önszerveződő közösségei közérdekű kérdéseiket és javaslataikat előzetesen írásban (papír alapon vagy elektronikus formában) is eljuttathatják, amelyekre lehetőleg a közmeghallgatáson választ kell adni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a közmeghallgatás vezetését a képviselő-testületi tag alpolgármesternek átadhatja.

(6) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

83. § (1) A polgármester – a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására – a képviselő-testület kezdeményezésére vagy saját hatáskörében lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A fórum témájáról, helyéről és idejéről a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórumról emlékeztető készül, melynek elkészítéséért a polgármester felelős.

(6) A fórumon elhangzott állásfoglalásokról, kisebbségi véleményekről a polgármester a képviselő-testületet a fórumot követő rendes ülésen tájékoztatja.

84. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei, a járásközponti és más települési önkormányzatokkal.

(2) A polgármester az önkormányzatokkal folytatott tárgyalásai során a képviselő-testület nevében jár el, a képviselő-testületet e tevékenységéről a soron következő munkaterv szerint ülésen köteles tájékoztatni.

85. § A polgármester a külföldi önkormányzatokkal és a testvér-települési önkormányzatokkal való együttműködés során a képviselő-testület nevében jár el, a képviselő-testületet e tevékenységéről a soron következő munkaterv szerint ülésen köteles tájékoztatni.

86. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) vonatkozó rendelkezése alapján, az ott felsorolt témakörökben meghozandó helyi önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyetértő nyilatkozat kellő időben történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

87. § (1) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére a Njtv. alapján biztosítja a működés személyi és tárgyi feltételeit.

(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok részére a megkötött megállapodásban rögzített feltételekkel térítésmentes helyiséghasználatot, valamit a működésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja.

88. § Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

90. § Ez a rendelet 2025. október 1-jén lép hatályba.