Kerepes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 15/2012. (IV.27.) rendeletének módosításáról
Hatályos: 2025. 11. 01- 2025. 11. 01Kerepes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 15/2012. (IV.27.) rendeletének módosításáról
[1] Önkormányzati ingatlan értékesítése során, az ajánlat kiírása kapcsán felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján gazdaságossági, célszerűségi és hatékonységi szempontok figyelembe vétele teszi szükséges a rendelet 5. számú mellékletének -Versenyeztetési eljárás szabályai - módosítását.
[2] Kerepes Város Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i)-j) pontjaiban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ában és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
[3] az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva
[4] a 15/2012. (IV.27.) számú, az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló rendeletének módosítására a következőket rendeli el:
1. § Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 15/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelet 5. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.
1. melléklet a 19/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy az önkormányzati vagyon hasznosítása (elidegenítése, bérbeadása, a használat jogának átengedése, vagy más módon történő hasznosítása) során megállapítsa a versenyeztetés általános szabályait és ezzel biztosítsa az Önkormányzat tulajdonában levő vagyon értékesítését és hasznosítását szolgáló megalapozott szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával a verseny tisztaságának védelmét.
2. Az önkormányzati vagyon hasznosítása és elidegenítése a következő versenyeztetési eljárások alapján történhet:
a) Pályáztatási eljárás (nyilvános vagy zártkörű)
b) Versenytárgyalás
c) Hirdetményi közzététellel induló versenyeztetés
3. Pályáztatási eljárás résztvevője lehet, aki
3.1. magyar állampolgár, a tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az a külföldi állampolgár, aki a 7/1996. (I. 18.) sz. Korm. Rendelet 1. § (1) bekezdésében előírt hozzájárulást megszerzi, cégbíróságnál már bejegyzett gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, társasház, a társasházban lévő ingatlan esetében; és
a) a hirdetményben szereplő vagyontárgy vásárlására, hasznosítására megjelölt határidőn belül pályázatot nyújt be; és
b) a pályázati határidő lejártáig meghatározott pályázati és részvételi feltételeket teljesíti.
3.2. A pályázót meghatalmazottja (jogi képviselője) is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.
4. A pályázat típusai
4.1. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételes esetekben, a pályázat kiírójának döntése alapján, az alábbi esetekben kerülhet sor:
a) ha a korábbi két nyilvános pályázat eredménytelenül zárul;
b) ha az értékesítés vagy hasznosítás feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárással meghiúsulna, vagy
c) az értékesítésre vagy hasznosításra kerülő vagyontárgy sajátos természete miatt (pl. az ingatlannal kapcsolatos beruházás) csak korlátozott számú ajánlattevőre lehet számítani, vagy
d) a tulajdonosi jogkör gyakorlója által kiíráskor meghatározott, az értékesítésre, hasznosításra kerülő vagyonnal kapcsolatos különleges (pl. ingatlannál városrendezési) szempontok indokolttá teszik, vagy
e) a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy
f) a nyilvános versenytárgyalás közérdeket, illetve valakinek jogszabályban meghatározott vagy méltányolható, jogos magánérdekét sértené.
4.2. A kiíró írásban dönt a pályázati eljárás fajtájáról, feltételeiről és az ajánlattevők személyéről és. Zártkörű pályázat esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okait meg kell határozni.
4.3. A meghívásos eljáráson való részvételre a pályázót írásban kell meghívni, a pályázati eljárás dokumentációjának egyidejű megküldésével.
4.4. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Az ajánlatkérés tényét Kerepes Város honlapján közzé kell tenni.
4.5. Egyebekben a zártkörű pályázati eljárásra a nyilvános pályázatra vonatkozó eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. A pályázat kiírása, meghirdetése, az induló ár meghatározása
5.1. A pályázatot kiírni csak akkor lehet, ha ajánlatkérő a szerződés megkötéséhez szükséges
5.2. Az ajánlatkérő felhívást tesz közzé az önkormányzat honlapján legalább 15 napra. A felhívást a Kerepesi Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján is ki kell függeszteni. Nagy értékű – 20 M forintot meghaladó - pályázat esetén az ajánlatkérő köteles a hirdetményt vagy annak kivonatát közzé tenni egy országos ingatlanhirdetési portálon is, továbbá a helyi lapban történő közzétételről is intézkedhet.
5.3. Az ajánlatkérő a pályázati felhívás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek.
5.4. Az eljárás folyamán az ajánlatkérő nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy versenyeztetési feltételeket, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal, egy alkalommal meghosszabbíthat az 5.5. pontban foglaltak szerint.
5.5. A pályáztatási eljárás során ajánlattételre nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt az ajánlatkérő a felhívással megegyező módon teszi közzé.
5.6. A nyílt pályázati felhívás a pályázati eljárás során ajánlattételre nyitva álló határidőn belül vonható vissza. A visszavonásra az 5.2. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
5.7. A zártkörű pályázat esetében a visszavonásról az érdekelt pályázókat az ajánlattételre nyitva álló határidőn belül írásban kell értesíteni.
5.8. A vagyontárgy hasznosításának induló ára értékesítés esetén a Polgármesteri Hivatal által megjelölt értékbecslő által megállapított összeg.
5.9. Amennyiben a hasznosítás az értékbecslő által meghatározott értéken sikertelen, az ár legfeljebb 10 %-al csökkenthető.
6. A pályázati felhívás tartalma
6.1. A pályáztatási eljárás esetén a felhívásnak tartalmaznia kell:
a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét;
b) a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy zártkörű, elidegenítés, hasznosítás);
c) pályázat tárgyát, szükség esetén annak értékét;
d) szükség esetén a kiíró által elfogadható legkisebb árat, az elidegenítés, hasznosítás feltételeit, beleértve az ellenszolgáltatással kapcsolatos feltételeket és kikötéseket;
e) az ajánlati kötöttség tartamát;
f) az elidegenítésre, hasznosításra szánt vagyontárgyra vonatkozó részletes dokumentációt,
g) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
h) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;
i) a pályázati biztosíték – ha van - megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
j) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját;
k) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;
l) Az ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja vagy több azonos tartalmú ajánlat esetén az ajánlattévők között versenytárgyalást tart.
m) továbbá minden olyan adatot, tényt vagy egyéb információt, amelyet az ajánlatkérő szükségesnek tart.
6.2. Az ajánlati dokumentációt elektronikus úton az ajánlatkérő által – külön e célra - megjelölt technikai e-mail címére kell megküldeni. A technikai fiók az ajánlattételre nyitva álló határidő kezdő időpontjától a bontás időpontjáig jelszóval védett elektronikus postafiók, melyhez tartozó jelszóval ajánlatkérő vagy foglalkoztatottja kizárólag az ajánlattételre nyitva álló határidő lejártát követően rendelkezik.
6.3. Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a versenyeztetési eljárás lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.
6.4. Ha az ajánlatkérő az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítja, hogy a pályázat meghirdetésétől kezdődően a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció elkészítésének költségeit a pályázók viselik.
7. Ajánlati biztosíték
7.1. A versenyeztetési eljárásban való részvétel biztosíték adásához köthető, melynek részletes feltételeit az ajánlati felhívás tartalmazza.
7.2. A 7.1. pontban meghatározott biztosíték mértéke vagyon elidegenítése esetén a pályázatban megjelölt forgalmi érték 10%-a, bérlet esetén a minimális havi bérleti díj háromszorosának megfelelő összeg.
7.3. Biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
7.4. A 7.5. és 7.6. pontban foglalt kivételekkel az ajánlati biztosítékot - kamatmentesen – vissza kell fizetni az ajánlattevőnek
a) a versenyeztetési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 60 napon, de legkésőbb a szerződés megkötését követő 5 napon belül;
b) a pályázati felhívás visszavonását követő 8 napon belül;
c) az ajánlatok érvénytelenségének megállapítását követő 8 napon belül.
7.5. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a 7.6. pont szerinti kivétellel a vételárba beszámít.
7.6. Nem jár vissza a biztosíték, ha
a) a pályázati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át;
b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta;
c) a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg.
8. Ajánlati kötöttség, az eltérés oka
8.1. Az ajánlattevő ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van.
8.2. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
8.3. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha az ajánlatkérő - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel.
8.4. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - a 11.5. pontban foglalt eljárás alkalmával - a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő 30. napig tart, kivéve, ha az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követő 3 napon belül az ajánlattevő az ajánlatkérő felé írásban ettől eltérően nyilatkozik.
8.5. Az elbírálási határidő 11.4. pont szerinti meghosszabbítása esetén, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartamára a 8.4. pont szerint eltérően nyilatkozik, ez az ajánlat visszavonásának minősül, de részére az ajánlati biztosítékot - kamat nélkül - a nyilatkozata kézhezvételétől számított 8 napon belül vissza kell fizetni.
8.6. Az ajánlat kérő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásával és a nyertes pályázó személyéről való döntés meghozatalakor kezdődik.
9. Az ajánlati felhívás visszavonása
9.1. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Az ajánlatkérő döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni és erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.
9.2. A pályázati eljárásnak az ajánlatkérő általi visszavonása esetén - ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ajánlatkérő a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében az ajánlattevőnek az ellenértéket visszafizeti.
9.3. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.
10. A pályázati ajánlatok érkeztetése, felbontása
10.1. A pályázatok bontására legkésőbb az ajánlattételi határidőt követő ötödik munkanapon kerül sor a felhívásban megjelölt helyen és időpontban. Az ajánlatok bontásánál az ajánlatkérő képviselőjén kívül az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen.
10.2. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.
10.3. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
11. A pályázat értékelése
11.1. A benyújtott ajánlatokat legalább két fő köztisztviselő - melyből legalább 1 fő vezető beosztású – értékeli. Az értékelés alapján a javaslatot a jegyző döntésre előterjeszti a vagyonrendelet szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója elé.
11.2. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírások, a jelen szabályzat, az ajánlattételi felhívás és pályázati dokumentációban előírt kritériumoknak, különösen, ha
a) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
b) az ajánlati árat nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez kötötte, továbbá, ha a megajánlott vételár a minimum árát nem éri el;
c) olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az Önkormányzattal, az Önkormányzat intézményével vagy vállalkozásával szemben szerződésbe foglalt vállalásait korábban nem teljesítette;
d) azt a pályázati felhívásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
e) az ajánlattevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége);
f) azt hiányosan nyújtották be vagy egyéb okból nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.
11.3. Ha a felhívás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül, testületi hatáskör esetén a soron következő ülésen kell elbírálni. Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről, illetve annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról az ajánlatkérő a pályázót értesíteni köteles.
11.4. Az ajánlatkérő jogosult megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti.
11.5. A pályázati ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő írásban felvilágosítást és hiánypótlást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatában foglaltak pontosítása érdekében. Az ajánlatkérő a felvilágosítás kéréséről és annak tartalmáról haladéktalanul írásban értesíti a többi pályázót.
11.6. Az ajánlatkérő a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette.
11.7. A legjobb ajánlatot tevő kiesése esetén a szerződéskötési jogosultság az őt közvetlenül követő ajánlattevőt illeti meg a 15.2. pontban foglaltak szerint.
11.8. A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele a jogszabályokban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn.
12. Érvénytelen pályázat
13. Eredménytelen pályázat
13.1. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett ajánlat;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;
c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot;
d) az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségéről döntött, feltéve, hogy annak jogát a pályázati felhívásban fenntartotta.
13.2. Eredményes a pályázat, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő egy, vagy több érvényes ajánlat érkezett és az ajánlatkérő a 13.1. d) pontban foglaltak szerint nem döntött az eljárás eredménytelenségéről.
14. Értékelési jegyzőkönyv
14.1. A pályázatok értékeléséről, amennyiben a pályázati felhívás az áron/díjon kívül egyéb értékelési szempontokat is meghatározott, értékelési jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát;
b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését;
c) a vételár/bérleti díj meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat);
d) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait;
e) a döntés(ek) indokát;
f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, érvényességét és eredményességét, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését;
g) egyéb, a bíráló(k) által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.
14.2. Az értékelési jegyzőkönyvet az ajánlatkérő, vagy kiíró, illetve a 11.1. pont szerinti értékelők aláírásukkal hitelesítik.
15. A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele és a szerződés megkötése
15.1. Az ajánlatkérő a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó - a 11.3. pontban meghatározott határidőn belül meghozott - döntéséről a döntéshozatalt követően, legkésőbb 10 napon belül valamennyi ajánlattevőt írásban értesíti.
15.2. Az ajánlatkérőnek a pályázat tárgyára vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével kell megkötnie. A nyertes pályázó visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata megfelelő az ajánlatkérő számára.
15.3. A nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlatkérő a döntés meghozatalától szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köti meg.
16. Versenytárgyalás
16.1. Versenytárgyalás tartására a pályázati eljárás keretében azonos ajánlatot tevők között akkor kerül sor, amennyiben az ajánlattevők legalább ketten vannak és 7.2. szerinti biztosítékot letétbe helyezték.
16.2. A versenytárgyalásra a vagyonkezelő hivatali helyiségében egy levezető elnök és két hitelesítő tag jelenlétében kerülhet sor a 7.2. pontban foglalt mértékű biztosíték letételének igazolását követően, az ajánlatot tevők együttes jelenléte estén haladéktalanul, egyébként 8 napon belül, az értesítésben megjelölt helyen és időben, az ott megjelölt feltételekkel. A versenytárgyalás akkor tartható meg érvényesen, ha azon legalább két ajánlattevő megjelenik.
16.3. A versenytárgyalást a kiíró, vagy az általa megbízott személy vezeti és gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről.
16.4. A versenytárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki
a) az ajánlattevővel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;
c) az ajánlattevő szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az ajánlattevő Ptk. szerinti hozzátartozója;
e) egyéb ok miatt elfogult.
16.5. A versenytárgyalás kiírója vagy az általa megbízott személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek.
16.6. A versenytárgyaláson személyesen vagy meghatalmazás útján lehet részt venni.
16.7. A versenytárgyalást addig kell folytatni, amíg az ajánlati árat egy licitáló tartja csak.
16.8. A levezető személy a versenytárgyalás eredményét a versenytárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőt tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről.
16.9. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:
a) a versenytárgyalás helyét és idejét,
b) a jelenlévők nevét, képviseleti jogosultságukat és annak igazolási módját,
c) a levezető személy megnevezését,
d) a versenytárgyalás menetét, a liciten tett ajánlatokat,
e) a versenytárgyalás eredményét vagy eredménytelenségét,
f) a nyertes ajánlattevő személyét és ajánlatát,
g) a második legjobbnak ítélt ajánlattevő személyét és ajánlatát,
h) a szerződéskötés feltételeire és határidejére vonatkozó tájékoztatás megtörténtét,
i) a versenytárgyalást vezető személy és a versenytárgyaláson résztvevő személyek aláírását.
16.10. A vagyonkezelő a legjobb ajánlatot tevővel jogosult és köteles szerződést kötni.
17. Megőrzési és titoktartási kötelezettség
17.1. Az ajánlatkérő a pályázati eljárás során készített értékelési jegyzőkönyvet, dokumentumokat köteles 5 évig megőrizni, ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani.
17.2. Az ajánlattevő az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó szerződéskötés idejéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és az ajánlatkérő által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal való kapcsolattartásra.
17.3. Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, az ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja.
17.4. Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adhat.
17.5. Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell arról állapodnia.
18. Fogalom meghatározás
18.1. Ajánlatkérő (kiíró): az önkormányzat
18.2. Ajánlattevő (pályázó): Aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz.
18.3. Nyilvános pályázat: Ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
18.4. Zártkörű (meghívásos) pályázat: A kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
18.5. Összeférhetetlenség: összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázat elbírálásában az a természetes személy, szervezet, képviselőjük vesz részt, aki maga is pályázó vagy annak
18.5.1. közeli hozzátartozója (Ptk. szerint)
18.5.2. munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja,
18.5.3. más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja,
18.5.4. ha bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.
18.6. Közzététel napja: a pályázati felhívásnak az önkormányzat honlapján történő megjelenésének és a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján való kifüggesztésének napja.”