Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
A távhőszolgáltatás díjáról és díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 09. 27- 2025. 09. 27Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
A távhőszolgáltatás díjáról és díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete elkötelezett a távhőellátás folyamatos, biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos, továbbá az érintettek érdekeinek kölcsönös érvényesülése és a fogyasztóvédelem biztosítása mellett.
[2] Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A rendelethez tartozó fogalmakat a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § tartalmazza.”
2. § (1) A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A távhőszolgáltató a távhővel ellátott épület felhasználói hőközpontjában, az épületeket ellátó szolgáltatói hőközpontban a szolgáltatott távhő mennyiségét hiteles hőmennyiségmérőkkel – külön mérve az épületnek a fűtési célra, valamint a használati melegvíz készítés céljára átadott hő mennyiségét – mérni és a szerint elszámolni köteles. Az elszámolásra szolgáló mérő a távhőszolgáltató tulajdona.”
(2) A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 3. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A távhőszolgáltató eltérő megállapodás hiányában a felhasználók részére szolgáltatott távhő mennyiségét a hőközponti hőmennyiségmérő(k) alapján a felhasználók tulajdonában lévő és általuk üzemeltetett költségosztók, valamint hőmennyiség- és vízmérők figyelembevételével az épületrészek (lakások) között számolja el.
(4) A hőközponthoz tartozó valamennyi felhasználó a berendezés, valamint a bekötővezeték elhelyezésére alkalmas épületrészt és üzemeltetés céljára történő használatát díjmentesen biztosítja a távhőszolgáltató részére. A társasházi tulajdonban lévő helyiségek használatára a szolgáltató a társasházzal megállapodást köt.
(5) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiségek meghatározását és számlázását a felhasználói hőközpontokban beépített, hiteles mérőberendezések alapján biztosítja.”
3. § A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Mérés alapján történő elszámolás esetén a távhőszolgáltatási díj:
a) alapdíjból, és
b) hődíjból tevődik össze.
(2) Alapdíj: Az alapdíj éves díj, amelyet a felhasználónak a vele kötött szerződésben meghatározott légtérfogat után kell fizetnie.
(3) Lakossági és az egyéb felhasználó távhővel ellátott épületeiben, ha a távhőt:
a) csak melegvíz felhasználásra vételezik: melegvízre vonatkozó
b) csak fűtésre felhasználásra vételezik: fűtésre vonatkozó
c) fűtés és melegvíz felhasználásra vételezik: az együttes alapdíjat kell alkalmazni.
Az együttes alapdíj alkalmazása szempontjából az épületen belül az egyes helyiségek fűtési és melegvíz ellátása tekintetében a helyiségek között különbség nem tehető.
Fűtött légtérfogat meghatározásánál alapterületként kell figyelembe venni a falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet.
Nem vehetők figyelembe az éléskamra (kamraszekrény) valamint a lakás (helyiség) légterének a közművezetéket védő burkolata mögötti része.
A fürdőszoba légterének csak 60 %-a vehető figyelembe, ha helységben távhővel üzemeltetett hőleadó nincs felszerelve.
(4) Az alapdíj árképzésének összetevői:
a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és karbantartási költségéből,
b) a távhőszolgáltató eszközeinek (távhővezeték és tartozékai), az általa üzemeltetett hőközpontoknak, üzemi és egyéb épületeinek az üzemeltetési és karbantartási költségek összegéből,
c) a távhőszolgáltatásra eső egyéb igazgatási költségből áll.
(5) Hődíj: Hőközponti mérés esetén a hődíjat az átvevő állomáson (hőközpontban) mért távhőmennyiség után kell fizetni.
(6) Hődíj árképzésének összetevői:
a) a hőszolgáltató által előállított távhő tüzelőanyag költségéből,
b) számítással (méréssel) meghatározott hálózati hőveszteségből,
c) szükségszerűen elfolyt víz hőtartalma ellenértékéből áll.
(7) A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség díja nem tartalmazza a melegvíz-készítéshez szükséges közműves ivóvíz víz és csatornahasználati díját.
(8) A távhőszolgáltató jogosult 4% nyereséget érvényesíteni az általa kiszámlázott alap- és hődíjban, kivéve, ha más jogszabály ettől eltérően rendelkezik.”
4. § A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az alapdíj megállapítására a távhőszolgáltató tesz javaslatot a díjképzési előírásoknak megfelelően (Évi hőszolgáltatási díjkalkuláció) a Képviselő-testülethez, kivéve, ha más jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
(3) A gázenergia hatósági árának változásával egy időben és azzal azonos mértékben a távhőszolgáltatás hődíja is változik, kivéve, ha más jogszabály ettől eltérően rendelkezik.”
5. § (1) A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hődíj: Hőközponti mérés esetén a tárgyhavi mért hőfelhasználás a tárgyhót követően kerül kiszámlázásra.
a) Költségmegosztó hőmennyiségmérővel nem rendelkező és impulzust adó melegvíz mennyiségmérővel rendelkező felhasználók részére:
aa) A felhasználókat ellátó hőközpontban a használati melegvíz készítési célú hőmennyiségmérőn mért hőmennyiség a felhasználók tulajdonában lévő költségmegosztó melegvíz mennyiségmérőin mért felhasználások arányában kerül elszámolásra.
ab) A tárgyhónapot követő hónap 2. munkanapjáig történő adat bejelentés hiánya, mérő meghibásodása, mérő hitelességének lejárta, valamint mérővel fel nem szerelt lakások felhasználói részére a távhőszolgáltató jogosult a használati melegvíz tekintetében 1 szobás lakás esetén havi 4 m3, 2 illetve 2,5 szobás lakás esetén havi 8 m3 víz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség elszámolására.A fűtési hő a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson mért fűtési hőmennyiség légköbméter arányos felosztásával kerül kiszámlázásra.
b) Költségosztóval, vagy költségmegosztó hőmennyiségmérővel és impulzust adó melegvíz mennyiségmérővel is rendelkező felhasználók részére:
A felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson mért fűtési célú hőmennyiség a költségmegosztó hőmennyiségmérőkön mért felhasználás szerint, valamint ezek összességének és a hőközpontban mért hőmennyiség közötti különbözetnek tulajdoni hányad arányosan történő megosztásával - különbözeti hődíjként - kerül elszámolásra. A tulajdoni hányadot ebben az esetben a tulajdon légköbmétere testesíti meg.Melegvíz-készítés céljára és a cirkuláció fenntartására felhasznált hőmennyiség az impulzust adó melegvíz mennyiségmérőkön mért felhasználás szerinti arányban kerül kiszámlázásra.”
(2) A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 6. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha szolgáltató az adott épületből nem kap a tárgyhót követő hónap 2. munkanapjáig leolvasási adatokat, akkor jogosult a főmérő által mért hőt a teljes épületben légtérfogat alapján felosztani és az így kapott fogyasztási adatokat a mérők előző havi állásához hozzáadni.
(4) Mérő meghibásodás esetén az adott felhasználóhoz tartozó fűtési hőmennyiség elszámolása az előző elszámolási időszak azonos hónapjában mért, vagy számlázott tényfogyasztás szerinti hőmennyiség elszámolásával kerül sor azzal, hogy a szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét a mérő javítására, illetve cseréjére.
(5) Az a felhasználó, aki
a) a távhőszolgáltató felszólítása ellenére sem gondoskodik a hibás mérőórája javításáról, vagy cseréjéről,
b) a távhőszolgáltató felszólítása ellenére sem gondoskodik a lejárt hitelességű mérő hitelesítéséről, vagy cseréjérőlannak a távhőszolgáltató jogosult az adott épület összes mért hője és a hibátlan, továbbá hiteles költség osztó hőmennyiségmérőkön mért hőmennyiségek összege közötti különbözeti hőmennyiséget kiszámlázni, azzal, hogy egy hőközponthoz tartozó épületben több ilyen felhasználó között a különbözeti hőmennyiség légköbméter arányosan kerül felosztásra.”
6. § (1) A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A távhőszolgáltató a szolgáltatás díjait a felhasználókkal kötött közszolgáltatási szerződésnek megfelelően a díjfizetők részére számlázza a következők szerint:
a) a havi alapdíjrészletet a tulajdoni hányad légtérfogata után havonta
b) a költségmegosztó hőmennyiségmérővel nem rendelkező felhasználók részére a fűtési és a melegvíz-készítés hődíjat elkülönítve a 6.§.(2) a) pontja szerint havonta.
c) a felhasználók tulajdonában lévő és általuk üzemeltetett költségmegosztó hőmennyiségmérővel és impulzust adó melegvízmérővel ellátott tulajdonrészek fűtési és melegvíz hődíját elkülönítve havonta a 6.§.(2) b) pontban leírtak szerint.”
(2) A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felhasználók tulajdonában lévő és általuk üzemeltetett költségmegosztó hőmennyiségmérő és impulzust adó melegvízmérő, valamint a költségmegosztó melegvíz mennyiségmérő leolvasása és adatainak szolgáltató felé a tárgyhót követő 2. napjáig történő szolgáltatása a felhasználó feladata.”
(3) A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 7. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A felhasználók és díjfizetők személyében történő változást a régi és az új felhasználó illetve díjfizető írásban köteles a szolgáltatónak a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A határidőn túl bejelentett változások átvezetését a szolgáltató a bejelentés hónapjának első napjára végzi el.
(7) A távhőszolgáltatás díját a tulajdonosváltozás napjáig a régi tulajdonosra, a tulajdonosváltozás után az új tulajdonosra kell hárítani azzal, hogy a (6) bekezdésben megjelölt bejelentési határidő elmulasztása esetén változástól a bejelentés megtételéig terjedő időszak távhőszolgáltatási díjának megfizetéséért a régi és az új díjfizetésre kötelezett egyetemlegesen felelnek. A tulajdonos és a bérlő vagy használó együttes kérésére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettség terheli, melyet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. szabályoz.
(8) A számla fizetési határideje a számla keltét követő 17. nap vagy ettől eltérően a szerződésben rögzített időpont.”
7. § A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Kezelt víz díja: A felhasználó kérésére a távhőszolgáltató üzemi melegvízrendszeréből vételezést biztosítani köteles. A szolgáltatott hőhordozó közeg mennyiségéért és hőtartalmáért járó költséget a felhasználó a távhőszolgáltatónak köteles megtéríteni.
(2) Csatlakozási díj: A távhőhálózatra csatlakozni szándékozó, vagy a korábbinál nagyobb hőteljesítményt igénylő meglévő felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni és a leggazdaságosabb és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni. A csatlakozási díj a szolgáltató és a felhasználó közötti tulajdonhatárig a szolgáltató által történő beruházás, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 15/A. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatói vizsgálat távhőszolgáltatás díjával nem fedezett összköltségét tartalmazza. Szerződésben kell rögzíteni a csatlakozási díj összegét, a rendszer bővítésének, átalakításának határidejét.
(3) Nem kérhet csatlakozási díjat a távhőszolgáltató, ha a felhasználási hely tulajdonosi tagja
a) a Mozgássérültek Országos Szövetségének
b) Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségének
c) Hallássérültek Országos Szövetségének
Más - arra rászoruló - felhasználási hely tulajdonosának csatlakozási díja is elengedhető, vagy csökkenthető.
(4) Pótdíj: a díjfizetés kötelezettje köteles pótdíjat fizetni a távhőszolgáltató részére, ha:
a) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását illetve más felhasználó, ha a távhővételezését zavarja, vagy veszélyezteti
b) szándékosan megrongálja a hőmennyiségmérőt, vagy annak megkerülésével vételez.A pótdíj mértéke az éves alapdíj - szerződésszegés időtartamával arányos részének - háromszorosa
(5) Díjvisszafizetés: a távhőszolgáltató köteles a fizető részére a díj arányos részét visszatéríteni: ha a felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy indokolatlanul, a szüneteltetésre és korlátozásra vonatkozó rendelkezésekben foglaltakon túlmenően a szolgáltatást nem biztosítja.
(6) Kártérítés: a díjvisszatérítés és pótdíj megfizetése nem mentesít az okozott - bizonyított - kár megtérítése alól.”
8. § A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet, vagy vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni.
(2) A távhőszolgáltató és a felhasználó az előre tervezhető karbantartási és felújítási munkákat a fűtési idényen kívül jogosultak elvégezni, és a célból a szolgáltatás szüneteltetésének időpontjáról és - eltérő megállapodás hiányában 8 napot meg nem haladó - időtartalmáról egymást a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal írásban értesíteni.
(3) A távhőszolgáltató jogosult tüzelőanyag hiány miatt, vagy környezetvédelmi érdekből a szolgáltatás korlátozására. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól az önkormányzatot és a felhasználókat tájékoztatni köteles.
(4) A korlátozás nem terjeszthető ki egészségügyi és szociális intézmények alapszolgáltatásainak ellátására:
1. szakrendelő
2. fekvőbeteg intézmény
3. bölcsőde, óvoda esetében.
(5) Korlátozási sorrend:
1. Aries Nonprofit Kft. telephelye helyiségeinek távhőellátása
2. Oktatási intézmények
3. Lakossági felhasználók
(6) Korlátozás fokozatai:
1. használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése,
2. fűtéscsökkentés legfeljebb +12 ºC hőmérsékletig.”
9. § A távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A távhőszolgáltató köteles együttműködni a közös képviselőkkel, a fogyasztóvédelmi szervezetekkel a felhasználókat, illetve díjfizetőket érintő kérdésekben.”
10. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 23/2005 (XII.21.) önkormányzati rendelet
a) 3. § (6) bekezdése,
b) 11. § (4) bekezdése.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.