1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Kántorjánosi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4335 Kántorjánosi, Kossuth Lajos utca 14. Működési területe: Kántorjánosi közigazgatási területe

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Kántorjánosi Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4335 Kántorjánosi, Kossuth Lajos utca 14.

(3) A Képviselő-testület szervei:

(4) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését.

(5) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését.

(6) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését.

(7) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését.

(8) A Polgármesteri Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármesteri Hivatal elnevezését.

(9) A Jegyző körbélyegzője tartalmazza középen Magyarország címerét, körben a Jegyző elnevezését, és a bélyegző sorszámát.

(10) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: https://kantorjanosi.asp.lgov.hu

2. § Az Önkormányzat jelképei:

3. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntető címek: Díszpolgári cím

(2) Az Önkormányzat által alapított díjak: Kántorjánosi Községért Díj

(3) A kitüntető címek és díjak adományozásának rendjét külön rendelet szabályozza.

4. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A Képviselő-testület döntése alapján a külföldi önkormányzatokkal együttműködés (testvérvárosi kapcsolat) létesíthető, az Önkormányzat nemzetközi önkormányzati szervezethez csatlakozhat.

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező feladatokat.

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző, illetve – a Képviselő-testület döntése alapján - az önkormányzati intézmények, továbbá az önkormányzat részvételével alakult önkormányzati társulások látják el. Az önkormányzati intézmények és a társulások megnevezését, az általuk ellátott feladatokat a 3. függelék tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását saját intézményein, illetve a részvételével alakult önkormányzati társulás(ok) által fenntartott intézményeken túl, más gazdálkodó vagy civil szervezetekkel kötött ellátási szerződések, megállapodások útján, szolgáltatások vásárlásával biztosítja.

(4) A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulás(ok)ba tömörült települések önkormányzataival.

(5) Az önkormányzat a Mötv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását (továbbiakban: önként vállalt feladat). Az önként vállalt feladatokról a rendelet 1. melléklete rendelkezik.

(6) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a vármegyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, a települési nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, civil szervezetekkel és helyi vállalkozókkal.

(7) Kántorjánosi Község Önkormányzata közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit az 4. melléklet szerinti államháztartási szakágazatba és kormányzati funkciókba sorolja be.

6. § (1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(2) Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás elvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, valamint külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy elvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

7. § (1) A hatáskör átruházására, visszavonására a polgármester, önkormányzati képviselő és bizottság tehet javaslatot.

(2) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a Mötv. 42 §-ban foglalt hatáskörök.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, továbbá a részvételével alakult önkormányzati társulás(ok)ra ruházhatja. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Hatáskör átruházásához minden esetben minősített többségű szavazat szükséges, és önkormányzati rendeletben kerülhet rá sor. A képviselő-testület által a bizottságokra, polgármesterre és jegyzőre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester, a bizottságok elnökei, valamint a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente legalább egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek. A társulások átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Polgármester a társulási tanácsban végzett munkájáról szóló beszámoló keretében évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5) A törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormány-rendeletben biztosított közigazgatási, hatósági jogkörben eljáró polgármestert, jegyzőt, illetve a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

8. § (1) A Képviselő-testület

(2) A megválasztott települési képviselők száma 7 fő. A Képviselő-testület tagjaninak névsorát a 1. függelék tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik, a munkatervében meghatározott módon.

(4) A Képviselő-testület tagja köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni

(5) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart, továbbá –évente legalább egy alkalommal – köteles közmeghallgatást is tartani.

(6) A Képviselő-testület ülését Kántorjánosi Község Önkormányzatának tanácskozó termében tartja: 4335 Kántorjánosi, Kossuth Lajos utca 14.

(7) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja Kántorjánosi község közigazgatási területén belül.

(8) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott alpolgármester hívja össze. A Mötv. 44. § -ában foglalt esetben az ülés összehívása kötelező.

(9) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Amennyiben a Pénzügyi Bizottság elnöke is tartósan akadályoztatva van, a képviselő-testület folyamatos működésének biztosítása érdekében a korelnök hívja össze és vezeti azt. Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 60 nap időtartamot meghaladó távollét.

(10) A képviselő-testületi ülés meghívóját a polgármesteri hivatal hirdető tábláján ki kell függeszteni, és Kántorjánosi község internetes honlapján közzé kell tenni a 13. § (1) bekezdés szerinti időpontokban. A honlapon közé kell tenni az ülés napirendjén lévő előterjesztéseket is, azok kivételével, amelyek esetében az előterjesztés tárgyára tekintettel a képviselő-testület törvényi rendelkezés szerint zárt ülést tart vagy zárt ülést tarthat.

(11) A nyilvános képviselő-testületi ülésen bárki részt vehet. A Képviselő-testület nyilvános üléséről hang- és képfelvétel készíthető. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyveket – figyelemmel a személyes adatok védelmére – a honlapon közzé kell tenni.

9. § (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a képviselő-testület a polgármester javaslatára éves munkatervet fogad el.

(2) A Képviselő-testület éves munkatervét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, előkészítéséhez javaslatot kér a képviselőktől és a bizottságoktól, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületétől. A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy az tükrözze az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak folyamatos áttekintését.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) Az elfogadott munkatervet az Önkormányzat honlapján kiemelt módon kell közzétenni, és hozzáférhetőségét folyamatosan biztosítani kell.

(5) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a jegyzőnek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a jegyző javaslata alapján a polgármester dönt.

(6) A Képviselő-testület üléstervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.

10. § Az újonnan megválasztott képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belüli időpontra a megválasztott polgármester hívja össze. Az alakuló ülést a polgármester vezeti az alábbiak szerint:

11. § Az ülés az elfogadott napirend valamennyi pontjának megtárgyalásáig tart.

12. § (1) A képviselő-testület ülésének javasolt napirendi pontjait a meghívó tartalmazza.

(2) A meghívót – a benyújtott előterjesztések figyelembe vételével– az ülés összehívója állítja össze és tesz javaslatot annak tartalmára.

(3) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés

(4) Az ülés összehívója indokolt esetben mellőzheti az arra jogosult által benyújtott előterjesztés meghívóba történő felvételét. A meghívóval együtt meg kell küldeni azon előterjesztések címét is, amelyek napirendre vételét az ülés összehívója mellőzte és a mellőzés indokairól is tájékoztatást kell adni.

(5) A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható a 15. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott eljárásrend szerint.

13. § (1) A képviselőknek a meghívót, és a Képviselő-testület és annak bizottságai által tárgyalandó napirendek teljes anyagát, továbbá a bizottságok külső tagjainak és a meghívottaknak a meghívót és az őket érintő napirendek előterjesztéseit úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők rendes ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 1 nappal az ülést megelőzően megtörténjen a kézhezvétel.

(2) A képviselő-testület tagjai a meghívót és az ülés anyagát elektronikus úton, Kántorjánosi Község honlapján, és elektronikus levélcímükre továbbított formában tekinthetik meg, tölthetik le. (postázás)

(3) A kézbesítés a képviselők és a bizottságok tagjai részére lehetőség szerint elektronikus formában történik, de amennyiben ez nem megoldható, meghibásodás vagy egyéb akadályozó tényező miatt, a Jegyző köteles gondoskodni az ülés anyagának papíralapon, vagy más alkalmas elektronikus adathordozón történő teljes körű kézbesítéséről. A kézbesítés igazolására az elektronikus kiküldés során a kézbesítési és olvasási visszajelzés használata kötelező.

(4) Amennyiben az ülés anyagának megküldését követően, de a képviselő-testület ülésének napját megelőzően további előterjesztés beterjesztése válik szükségessé, arról a képviselő-testület valamennyi tagja elektronikus üzenetet (e-mail-t) kap.

(5) Azon további dokumentumokat, amelyek a képviselő-testület ülésének napján kerülnek átadásra, papír alapon, a képviselő-testület ülésének kezdetét megelőzően, vagy a képviselő-testület ülése során, de még az érintett napirendi pont tárgyalását megelőzően kell átadni a képviselő-testület tagjai részére.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a jegyző az Önkormányzat honlapján értesíti a lakosságot az (1) bekezdésben foglalt időpontok szerint.

14. § (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:

(2) Az ülésen tanácskozási joggal való részvétel a meghívott esetleges akadályoztatása esetén – kivéve a jegyzőt –, az általa ezzel megbízott személyt illeti meg.

15. § (1) Rendkívüli ülés megtartására kerül sor, ha a munkaterv szerinti rendes ülés nem tartalmazza a napirendet, vagy ha a munkatervben meghatározott tervezett időpont határidő elmulasztását eredményezi.

(2) AZ (1) bekezdéstől eltérően rendkívüli ülés rövid úton személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos előterjesztés nélkül is összehívható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összehívás esetén csak az a napirendi pont tárgyalható, amely miatt a képviselő-testület össze lett hívva. Szóbeli összehívás csak halasztást nem tűrő, önkormányzati érdek veszélyeztetés, vis maior eset elhárítása érdekében, élet és testi épség megóvása miatt lehetséges.

(4) Vis maior esetében a polgármester a képviselő-testület ülését a szabályoktól eltérően – rövid úton (szóban, telefonon) – 1 órával az ülés előtt összehívhatja.

(5) Rendkívüli ülés összehívására a Mötv. 44.§-ában foglalt esetekben irányuló kezdeményezést, indítványt a polgármesterhez írásban lehet benyújtani. Az indítványozónak indítványában meg kell jelölni a testületi ülés összehívásának indokát.

(6) Az elmaradt előterjesztés megtárgyalására sürgős döntést igénylő kérdésben a polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni.

(7) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az (3) és (5) bekezdésében foglalt eseten kívül minden olyan ügyben, amely azonnali döntést igényel.

(8) Rendkívüli testületi ülés anyaga az ülés megkezdése előtt közvetlenül is kiosztható. Ez esetben időt kell biztosítani a képviselők részére annak megfelelő áttanulmányozására.

16. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A polgármester a napirendi javaslatra a hozzá írásban benyújtott

(2) A polgármester a nem szabályszerűen benyújtott indítványt visszautasíthatja, de köteles a képviselő-testületnek tájékoztatást adni arról, hogy mely javaslatok nem kerültek az ülés napirendi javaslatába.

(3) A napirendet a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg. A polgármester a napirendi javaslatot a napirendről történő szavazás elrendeléséig módosíthatja.

(4) A napirend tárgyalásának sorrendjét a következők szerint kell meghatározni:

(5) A logikailag összekapcsolódó előterjesztések esetén, és méltánylást igénylő helyzetben, illetve ügyrendi javaslatra a (4) bekezdésben meghatározott sorrend változhat.

17. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, és az új –tervezett napirenden kívüli – anyag, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést nyújthat be a Képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő vagy bizottság, a jegyző, továbbá akit a Képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér, illetve akit jogszabály erre felhatalmaz.

(3) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, halaszthatatlan vagy rendkívüli esetben szóban lehet benyújtani.

(4) A szóbeli előterjesztéskor a határozati javaslatot írásban kell beterjeszteni. Halaszthatatlan vagy rendkívüli esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(5) Az ülés meghívóján nem szereplő előterjesztések – sürgősségi indítványok – napirendre tűzéséhez a képviselők minősített többségű szavazata szükséges.

(6) Zárt ülésre tervezett előterjesztéseket mindig elkülönítetten – az adatok védelméhez való jog épségének megóvása szempontjait betartva – kell kezelni.

(7) Az előterjesztés első része tartalmazza

(8) Az előterjesztés második része tartalmazza

(9) Kötelező írásos előterjesztést készíteni:

(10) Kizárólag az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

(11) Nem terjeszthető a Képviselő-testület elé olyan rendelet-tervezet vagy határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, melyet a jegyzőnek előzetes törvényességi vizsgálat céljából nem mutattak be. Az előterjesztéseket a jegyző részére a Képviselő-testületi ülést megelőző 5 munkanappal korábban kell benyújtani.

18. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a rendeleti és határozati javaslatok lehetnek.

(2) Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél kell benyújtani a rendes ülést megelőzően legalább 6 munkanappal, írásban. Az önálló képviselői indítvány előterjesztésnek minősül.

19. § A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a 8. § (8)–(9) bekezdésében szabályozott helyettesítési rendben soron következő személy (a továbbiakban: az ülésvezető) vezeti.

20. § (1) Az ülés megnyitásakor az ülésvezető számszerűen megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. A határozatképességhez legalább 4 fő jelenléte szükséges.

(2) Az ülésvezető az ülést az alábbiak szerint vezeti:

(3) A képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésein „Bejelentések” címmel olyan napirendi pontot tart, amelynek során megtehető minden olyan képviselői, bizottsági, hivatali bejelentés, közlés, amely nem igényel határozati formában hozott döntést, továbbá minden olyan egyéb jellegű tájékoztató, mely a következő időszak munkáját érinti és amely nem minősül jelen rendelet szerinti interpellációnak, vagy kérdésnek. „Bejelentések” címszó alatt önálló előterjesztést tárgyalni nem lehet.

(4) Az ülésvezető az egyes előterjesztések felett az elfogadott napirend sorrendjében nyitja meg a vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is, melyről a képviselő-testület ügyrendi javaslatként dönt.

21. § Az ülésvezető a testületi ülés vezetése során:

22. § (1) Ha valamely képviselő vagy az ülésen résztvevő meghívott személy felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt vagy ülésen résztvevő meghívott személyt sértő kifejezést használ, illetve, ha egyébként a szabályzatnak tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az ülésvezető rendreutasítja.

(2) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

23. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja, berekesztheti.

24. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

(2) A nyilvános ülésen jelenlévő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi legfeljebb két percben, a vita lezárását követően, még a döntés meghozatala előtt. Az állampolgári jogon történő hozzászólás lehetősége a Képviselő-testület tagjait nem illeti meg.

(3) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Választásra, kinevezésre irányuló eljárás esetén a pályázók meghallgatása a többi pályázó távollétében egyenként történik, amelynek során a Képviselő-testület lehetőséget biztosít pályázata szóbeli kiegészítésére, majd a Képviselő-testület tagjai a pályázóhoz kérdéseket intézhetnek. A bizottsági vélemények ismertetésére és a vitára már valamennyi pályázó jelenlétében kerül sor.

(5) A vitában a képviselők napirendenként legfeljebb két alkalommal, személyenként összesen 5 perc időtartamban tehetik meg hozzászólásaikat, észrevételeiket. A tanácskozási joggal meghívottak napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 3-3 percben szólhatnak hozzá a vitához

(6) A vita lezárására, vagy az ülés elnapolására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárására tett javaslatról, valamint az ülés elnapolásáról és az új ülés időpontjáról a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Az a képviselő, aki a vita lezárására irányuló javaslat előtt már szólásra jelentkezett, még élhet hozzászólási jogával.

(7) A napirend feletti vita lezárása után a napirend előadója észrevételt tehet a hozzászólásokra.

25. § A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, vagy működés észlelése esetén jelzési kötelezettsége van a Képviselő-testület felé. Amennyiben a jegyző a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni, úgy a vita lezárása után, de még a döntés előtt szót kell adni neki.

26. § A módosító, vagy kiegészítő javaslatot annak előterjesztője határozat-, illetve rendeletalkotásra alkalmas módon köteles megfogalmazni.

27. § (1) Miután több hozzászóló már nincs, illetve a képviselő-testület ügyrendi döntésével a vitát lezárta, az ülésvezető összefoglalja a vitában elhangzott javaslatokat. Az összefoglaló után az ülésvezető elsőként az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott – az előterjesztő által be nem fogadott – módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra egyenként, majd az előterjesztésben szereplő – az előterjesztő saját módosításaival, vagy az előterjesztő által befogadott módosító indítványokkal kiegészített – döntési javaslatról dönt a testület.

(2) A módosításokat, kiegészítéseket – az előterjesztő által befogadott módosítások kivételével – egyenként az elhangzás sorrendjében kell szavazásra bocsátani.

(3) A képviselő-testület bármely tagja és az előterjesztő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a napirendi pont napirendről történő levételét. A javaslatról – amennyiben azzal az előterjesztő is egyetért - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

28. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülésvezető felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az ülésvezető az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót a felszólalótól. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

29. § Valamely napirend tárgyalása során egy alkalommal az ülésvezető tárgyalási szünetet rendelhet el és meghatározza időtartamát.

30. § Az ülésvezető, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.

31. § (1) Amennyiben az adott napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát bezárja.

(2) A vita bezárását az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja. E kérdésben az ülésvezető, vita esetén egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület határoz.

32. § (1) A képviselők jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van (4 fő). Amennyiben a képviselő-testületi ülés meghirdetett időpontjára nem jelenik meg a képviselők több mint fele, a határozatképtelenség kimondására a meghirdetett időpont után 15 perccel kerülhet sor.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen testületi ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni.

33. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén. Amennyiben az ülésen - méltányolható okból – nem tud részt venni, előzetesen bejelenti a polgármesternek. Méltányolható oknak

(2) A méltányolható okból történő távolmaradást igazolt hiányzásként kell figyelembe venni a (4) bekezdés szerinti eljárás során.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést szóban vagy írásban kell megtenni. Ezen túlmenően a távolmaradást előre jelző tájékoztatást, továbbá az (1) bekezdés a) pontjában foglalt ok esetén a papír alapú igazolás másolati, vagy szkennelt példányát a képviselői-testületi ülést követő 5 napon belül a jegyző részére meg kell küldeni.

(4) A távollévő képviselők nyilvántartásának vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

(5) A Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását:

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíja a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 100 %-ban csökken.

(7) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíja 3 havi időtartamra 50 %-ban csökken.

(8) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, ha a képviselő hiányzása igazolatlanul a képviselő-testületi ülésekről negyedévente eléri az 50 %-ot, a megállapított tárgyhavi alapdíja a következő hónapban 25%-kal csökken. Amennyiben a mulasztás eléri a 100%-os mértéket, a tiszteletdíj 25%-os csökkentése a következő 3 hónapra terjed.

34. § A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

35. § (1) Napirend előtti felszólalásra az ülésvezetőtől szóban, a téma megjelölésével bármelyik képviselő kérhet szót az ülés megkezdéséig. Napirend előtt felszólalni a település életét, a Képviselő-testület munkáját vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő. Az ülésvezető a felszólalásra lehetőséget ad, maximum 2 percben.

(2) A napirend előtt felszólalás kapcsán vitának, határozathozatalnak helye nincs.

36. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet (ügyrendi kérdés: a vita bezárása, napirendről levétel, tárgyalás elnapolása).

37. § Az ülésvezető kérésére az előterjesztés elkészítéséért felelős személy röviden ismerteti az előterjesztés tartalmi lényegét, szükségességének okát.

38. § A képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokhoz – ajánlást adhat a képviselő-testületnek, véleményezheti azt.

39. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők legfeljebb három perces időkeretben kérdéseket tehetnek fel. Az ülésvezető indokolt esetben további, legfeljebb egy perces időkeretet biztosíthat.

(2) A polgármester, az alpolgármesterek, az ülést vezető korelnök, a jegyző, az előadó, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, több alkalommal is hozzászólhatnak az adott napirendi ponthoz.

40. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a meghívott személyek.

(2) A meghívottak közül, azok, akiket csak meghatározott napirendhez hívtak meg, tanácskozási joggal csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt, amelyikre meghívták őket. A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben és 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

41. § Az előadót megilleti a szóbeli kiegészítés, a kérdésre, valamint a hozzászólásokra adott válasz, valamint a zárszó joga is.

42. § Vita közben a korábban elhangzott felszólalásával kapcsolatban elhangzott észrevételekre történő viszontválaszra bármelyik képviselő 2 percre kérhet szót.

43. § A döntéshozatal előtt az ülésvezető a vita lényegét összefoglalja.

44. § A napirend megtárgyalása során a vita lezárása után módosító javaslat tételére van lehetőség.

45. § (1) A képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz írásban interpellációt nyújthat be az ülés napját megelőzően legalább három munkanappal a polgármesternél. Az interpelláció szóbeli ismertetésének maximális időtartama 3 perc, a válaszadás maximális időtartama 5 perc.

(2) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület az interpellációra adott válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel határoz. A válasz el nem fogadása esetén a polgármester megtárgyalásra adja át az illetékes bizottságnak.

46. § (1) A polgármester, az alpolgármester, bizottság elnöke, a képviselő, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat testülete javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot írásban vagy szóban indokolni kell.

(2) A sürgősségi indítvány legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítványról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

47. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, határozathozatalára, és a képviselő döntéshozatalból kizárására a Mötv. erre irányadó rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(3) A szavazás előtt a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha döntése jogszabálysértő.

(4) Az ülésvezető a napirendi ponthoz előterjesztett, a vita lezárását követően elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként, elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztett határozat-tervezetben szereplő javaslatokról dönt a testület. Amennyiben a határozat-tervezet elfogadása minősített többséget igényel, úgy a módosító indítvány elfogadásához is minősített többség szükséges.

48. § Szavazni kizárólag személyesen lehet az ülésteremben a kézfelemeléssel. A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik.

49. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt, névszerinti vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) Nyílt szavazás esetén az ülésvezetőnek, bármely bizottság elnökének a szavazás megkezdése előtt előterjesztett javaslatára név szerinti szavazást kell tartani.

(3) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket. A jegyző a szavazatot a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A névsort a jegyző hitelesíti aláírásával, és a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Nem rendelhető el név szerinti szavazás az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetekben.

50. § (1) A képviselő titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. Titkos szavazásra indítványt tehet a polgármester és bármelyik képviselő, az ügyben a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Titkos szavazásnál egy, a jelenlévő képviselőkből egyszerű többséggel választott, ideiglenesen felállított három tagú szavazatszámláló bizottság jár el.

(3) Az ideiglenesen felállított szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg.

(4) A szavazatszámláló bizottság:

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(6) A titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

51. § (1) A képviselő legkésőbb a döntés meghozataláig köteles bejelenteni személyes érintettségét a Képviselő-testület felé.

(2) A képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását- tudomásra jutást követően- a képviselő-testület rendeli el, melyet az Ügyrendi Bizottság folytat le.

(3) Az eljárás során biztosítani kell az érintett képviselőnek a nyilatkozattétel lehetőségét.

(4) Az eljárás lefolytatásának eredményéről a bizottság a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a képviselő kötelezettségét elmulasztotta, a 33. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kerül megvonásra tárgyhavi tiszteletdíja.

(5) A képviselő-testület határozatban dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

52. § (1) A Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítésére, tartalmára, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervezet részére történő megküldésére, közzétételére a Mötv., valamint a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza, illetve mellékletét képezik a meghívó, az írásos előterjesztések, az elfogadott rendeletek, a jelenléti ív, valamint a név szerinti szavazásról készült szavazási ív. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyv közhitelességének és egységességének biztosítása a jegyzőkönyvet alkotó dokumentumok összefűzésével kerül biztosításra.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe munkaidőben a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájában, vagy az Önkormányzat honlapján keresztül tekinthetnek be.

(4) A Képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek egy példányát évente be kell köttetni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal irattárába.

53. § (1) A képviselő-testület

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

54. § (1) Az Önkormányzat rendeletalkotási tevékenységére az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglaltak, továbbá a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását szabályozó ágazati jogszabályok rendelkezései irányadók.

(2) A rendeltek megjelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

55. § A rendelet alkotását, módosítását, kiegészítését a 17. § (2) bekezdésben foglaltak kezdeményezhetik. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

56. § Az önkormányzati rendelet-tervezet előterjesztése tartalmazza:

57. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, legalább nyolc napra ki kell függeszteni. Kivételes esetben a rendelet azonnali hatályba lépéséről is rendelkezhet.

(3) A hatályos rendeleteket az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

(4) Az elfogadott rendelet hiteles szövegének szerkesztéséről, valamint az egyes rendeletek és módosításaik egységes szerkezetbe foglalásáról, és annak a községi honlapon, továbbá a Nemzeti Jogszabálytárban történő megjelenítéséről a jegyző folyamatosan gondoskodik.

(5) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, , a rendeletek alkalmazásának hatásairól 2 évente beszámolni a Képviselő-testület részére.

58. § A határozatok megjelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

59. § (1) Az önkormányzati képviselő a közélet tisztaságának megőrzése érdekében köteles a közösség érdekét szolgálva, a közösség bizalmára méltó módon eljárni.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles tiszteletben tartani az emberi méltóságot, tartózkodni a személyeskedéstől, valamint a személyiségi jogokat sértő megnyilvánulásoktól.

(3) A képviselő a testületi munkában a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően, a kölcsönös együttműködés jegyében köteles részt venni.

(4) A képviselő-testület ülésén a képviselő köteles:

60. § (1) A Képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntéseinek előkészítése során, véleményük megismerése érdekében lakossági fórum, illetve közmeghallgatás megtartását és – szükség szerint – a rendelet-tervezetek közszemlére tételét rendelheti el.

(2) Lakossági fórum megtartását a település képviselői vállalhatják.

(3) A lakossági fórum megtartásáról, annak helyéről, időpontjáról, illetve napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján, a Képviselő-testület tagjait pedig minden esetben személyes meghívó megküldésével kell értesíteni.

(4) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett általános közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alapvető célja a - Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, nagyobb horderejű döntésekkel kapcsolatos –, lakossági vélemények előzetes megismerése.

(5) A közmeghallgatást a képviselő-testület a Közösségi Színtérben (4335 Kántorjánosi, Arany János utca 12.) tartja.

(6) A közmeghallgatás pontos időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő.

(7) A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal a helyben szokásos módon kihirdeti. A helyben szokásos mód a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(8) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetet, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek.

(9) A közmeghallgatáson egy alkalommal, legfeljebb 5 percben lehetséges felszólalni. Amennyiben a szóban felvetett közérdekű kérdésekre, vagy javaslatokra a közmeghallgatáson közvetlenül válaszolni nem lehet, úgy arra 15 napon belül írásban kell válaszolni.

61. § (1) A képviselő-testület döntésének előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság létszámát, ügykör szerinti feladatait és hatásköreit a Képviselő-testület állapítja meg. A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg, a bizottság összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja.

(3) A képviselő-testület állandó bizottságai és taglétszáma:

62. § (1) A bizottság elnökét és – elnökkel együtt számított - tagjainak több mint felét a Képviselő-testület tagjai közül kell választani.

(2) A bizottság ülésein a bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. A bizottság nem képviselő tagja is két állandó bizottságba választható.

63. § (1) A bizottság feladatkörét és hatásköreit ülésein gyakorolja. A bizottságok – a feladatkörükben – előkészítik a képviselő-testület döntéseit, véleményezik az előterjesztéseket, önálló előterjesztést tehetnek.

(2) A bizottságok üléseit a napirendi javaslat meghatározásával az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az ülést az elnök által kijelölt bizottsági tag vezeti, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(4) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(5) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(6) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, döntéseik végrehajtását a Jegyző útján a Polgármesteri Hivatal látja el. A bizottság munkájának koordinálásáért, az ülések technikai előkészítéséért és a döntések nyilvántartásáért a Jegyző a felelős.

(7) A bizottságok működésére vonatkozó részletes szabályokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

64. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Eskütételére, jogállására a Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét a Képviselő-testület határozatában a Mötv-ben foglalt mértékben, összegszerűen állapítja meg. Jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(3) A Képviselő-testület határozatában a polgármester részére – megbízatásának időtartamára – költségtérítést állapít meg a Mötv-ben foglalt mértékben.

(4) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra a Mötv. rendelkezései irányadók.

(5) A polgármester fogadóórát tart, melynek idejét a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A polgármester minden hónap utolsó hetének szerdai napján 9:00 - 11:00 óráig fogadóórát tart.

(6) A polgármester feladata különösen:

(7) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

(8) A polgármesternek a Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

(9) A polgármester ellátja a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján a kormányrendelet által ráruházott közigazgatási hatósági hatásköröket, törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján a kormányrendeletben előírt esetekben – honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben – részt vesz a közigazgatási feladatok helyi végrehajtásában.

(10) A polgármester a közigazgatási feladatait a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(11) A polgármester a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzat erejéig, de maximum 1.000.000 Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(12) A Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott rendelkezés esetén az alábbi ügyekben hozhat döntést:

65. § (1) Kántorjánosi Községben a polgármester munkáját egy fő, a képviselők közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester segíti. Az alpolgármester választására, jogállására, megbízatása megszűnésére, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A polgármester határozza meg azokat a hatásköreit, amelyek gyakorlását az alpolgármesterekre ruházza. (kivéve az átruházott hatáskörök)

(3) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

66. § (1) A jegyző kinevezésére, a Képviselő-testület munkájának elősegítése körében ellátandó átfogó feladataira az Mötv. erre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét – ha azt a Képviselő-testület nem veszi figyelembe –, az ülés jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(3) A Képviselő-testület döntései előkészítése, azok végrehajtása körében a jegyző

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat ellátó köztisztviselő személyét a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül, legfeljebb 6 hónapra a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester határozza meg.

(5) A Jegyző fogadóórája minden héten szerdán 09.00-11.00 óráig van.

67. § (1) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.

(2) 2) A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) feladata:

(3) Vezető megbízású köztisztviselőnek minősül a jegyző.

(4) A Hivatal munkarendje:

(5) A Hivatal ügyfélfogadása:

(6) A hivatal ügyrendjét, szervezeti és működési szabályzatát a polgármester és a jegyző állapítja meg.

68. § (1) Kántorjánosi Község közigazgatási területén a Kántorjánosi Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata működik.

(2) A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete öt képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi.

(3) Kántorjánosi Község Önkormányzata saját költségvetéséből a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez támogatást adhat.

(4) A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének elnöke tanácskozási joggal részt vesz Kántorjánosi Község Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a nemzetiségek jogainak érvényesítéséről.

(5) A Nemzetiségi Önkormányzat Kántorjánosi Község Képviselő-testületétől és szerveitől nemzetiségi ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

(6) Kántorjánosi Község Önkormányzata minden nemzetiség számára igény szerint, de legalább havonta 32 órában biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközzel felszerelt helyiség ingyenes használatát önkormányzati épületében (4335 Kántorjánosi, Arany János utca 26.), hivatalos helyiségében.

(7) A helyi önkormányzat ingyenesen gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok működése technikai feltételeinek biztosításáról, testületi ülésekkel kapcsolatos segítő tevékenységről, előkészítő és adminisztrációs feladatokról és utómunkák ellátásáról.

(8) Kántorjánosi Község Jegyzője támogatja és segíti a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával, számvitelével, valamint törvényes működésével kapcsolatos feladatait.

(9) Az együttműködés részletes szabályairól a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött külön közigazgatási szerződések rendelkeznek.

69. § Ez a rendelet 2025. október 1-jén lép hatályba.