Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2026. 01. 02Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
[1] Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás érdekében rendeletben állapítja meg a célszerű és eredményes önkormányzati vagyongazdálkodás kereteit, valamint az önkormányzati vagyon átruházásának szabályait.
[2] Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 7. § (2) bekezdés c) pontja, a 24. § és a 33. § (1) bekezdés 2. pontja tekintetében a 143. § (4) bekezdés j) pontjában, a 4. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107-109. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a közterület-használat rendjének meghatározására.
(3) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, valamint a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra e rendelet szabályait az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét és elidegenítését külön önkormányzati rendeletek szabályozzák. E rendelet szabályait a külön rendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) E rendeletben szereplő fogalmakat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Nvtv.) összhangban kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
1. alkalmi célú igénybevétel: valamely vagyonelem 60 napon belül összesen 6 napot meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő vagy a vagyonelem 6 havi átlagban heti 6 órát meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő használata, kivéve a 14. § szerinti helyiség-használati szolgáltatás igénybevételét;
2. árverés: a vagyonelem értékesítésének az ajánlatot tevők közvetlen részvételével -személyes jelenlétével vagy elektronikus úton - megvalósuló versenyeztetése, amelynek során a vételár, illetőleg a hasznosítás ellenértéke a liciten, a kiírásban előre meghatározott licitlépcsők alkalmazásával alakul ki;
3. érték: a vagyonelem bruttó forgalmi értéke forint összegben meghatározva;
4. értékhatár: bruttó értékhatár;
5. forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték, ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető; amennyiben a konkrét jogügylet tárgya – az ingatlanhoz vagy ingó dologhoz kapcsolódó – vagyoni értékű jog, a jogügylet időpontjában ennek ellenértékeként elérhető összeg tekintendő a forgalmi értéknek;
6. helyiség-használati szolgáltatás: meghatározott helyiség egyszeri alkalomra vagy időszakonként ismétlődő igénybevételének biztosítása, ami nem jár a helyiség kizárólagos és folyamatos birtoklásával;
7. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a számvitelről szóló törvény 3. § (6) bekezdés 2. pontjában meghatározott értékpapír;
8. költségvetési szerv: az Önkormányzat által alapított költségvetési szerv;
9. portfólió vagyon: olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapírok, továbbá a számvitelről szóló törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okiratok, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapírok, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény.
2. Az önkormányzati vagyon
3. § Az Önkormányzat vagyona az Önkormányzat tulajdonában álló dolgok és az Önkormányzatot megillető jogok összessége (a továbbiakban: önkormányzati vagyon), ami törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
4. § (1) Az Nvtv-ben meghatározottakon túl az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülnek
a) a levéltári anyagok,
b) a többségi önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés,
c) XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény műtárgygyűjteménye.
(2) Az Nvtv-ben meghatározottakon túl az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak
a) műemlék, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épületek, építmények,
b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) védett természeti területek.
5. § Az üzleti vagyon hasznosítható, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
6. § Az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, ha a létesítő okirata vagy jogszabály másként nem rendelkezik, az Önkormányzat engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget.
3. Az önkormányzati vagyon használata és hasznosítása
7. § (1) Az Önkormányzat a közfeladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja a költségvetési szervei részére a működésükhöz szükséges vagyont. A költségvetési szerv közfeladat-ellátását szolgálják továbbá az általa beszerzett, illetve más szervezettől átvett vagyonelemek.
(2) A költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek tekintetében a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja és kötelezettségeket teljesíti az alábbi kivételekkel:
a) a vagyon hasznosítására határozatlan időre szóló szerződést nem köthet;
b) a vagyon hasznosítása tárgyában kötött szerződéshez az Önkormányzat jóváhagyása szükséges, ha annak időtartama az öt évet vagy a szerződés szerinti éves bevétel az egymillió forintot meghaladja;
c) az Önkormányzat dönt a vagyonelem térítésmentes átadásáról vagy értékesítéséről;
d) az Önkormányzat dönt a költségvetési szervet megillető egymillió forintot meghaladó értékű követelés behajthatatlanná minősítéséről.
(3) A költségvetési szerv köteles a rendelkezésére álló vagyonelemeket rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, állagát megőrizni, a hatékonyság és a gazdaságosság követelményeit érvényesíteni.
(4) A költségvetési szerv részére ajándékként adott vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett költségvetési szerv részére kell biztosítani. Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott költségvetési szerv részére történő átadásáról rendelkezett, akkor az elidegenítésről a költségvetési szerv vezetője azonnal intézkedik. Az értékesítésből származó bevételt a költségvetési szerv az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.
8. § Az Önkormányzat székhelyeként szolgáló épület elsősorban az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában hasznosítható.
9. § A Csokonai Kulturális Központ és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság gyakorolja a használati jogot a XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény műtárgygyűjteménye felett.
10. § (1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja a vagyonelemek érték- és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás, valamint a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).
(2) Közbeszerzés nélkül vagyongazdálkodási szerződés csak az e rendelet szerint kizárólagos joggal rendelkező szervezettel köthető a vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében.
(3) A vagyongazdálkodási szerződésben meg kell határozni az Önkormányzat ellenőrzési jogosítványait és az ellenőrzés végrehajtásának eljárásrendjét.
(4) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés aláírási meghatalmazást tartalmaz, úgy a megbízott a vagyonelemek értékesítéséről vagy hasznosításáról szóló szerződés aláírására kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek az adott szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről szóló tulajdonosi döntését követően, a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között jogosult.
11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek kezeléséről, a lakóépületek és a hozzájuk tartozó területek, üres telkek, valamint a költségvetési szervek használatában lévő épületek üzemeltetéséről, karbantartásáról, az üzleti vagyonba tartozó nem lakás célú ingatlanok hasznosításáról, valamint a kerületi törzsvagyonba tartozó közterületek fenntartásáról és üzemeltetéséről kizárólagos joggal a PALOTA-HOLDING Ingatlan- és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: PALOTA-HOLDING Zrt.) gondoskodik a vele megkötött szerződések alapján.
(2) Társasházakban és lakás-szövetkezetekben lévő osztatlan közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi képviseletet külön szerződés alapján a PALOTA-HOLDING Zrt. látja el.
12. § (1) Csokonai Kulturális Központ és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság kizárólagos joggal látja el az Önkormányzat közművelődésről szóló rendeletében meghatározott közfeladatokat.
(2) PALOTA-15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság kizárólagos joggal látja el
a) a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs célú foglalkoztatása érdekében az akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező rehabilitációs foglalkoztatói feladatokat;
b) az önkormányzati közfoglalkoztatási feladatok ellátásának szervezését, továbbá a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának elősegítését és a foglalkoztatás bővítését.
(3) A CSAPI-15 Vásárcsarnok- és Piacfenntartó Korlátolt Felelősségű Társaság kizárólagos joggal látja el a XV. kerületi vásárcsarnokok és piacok üzemeltetését és fenntartását.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló, kizárólagos joggal rendelkező gazdasági társaságok által használt ingatlanok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
13. § (1) Az Önkormányzat a sporttevékenység elősegítése érdekében a tulajdonában és vagyonkezelésében lévő sportolásra alkalmas létesítményei, helyiségei használatára kérelem alapján kedvezményes bérleti díjat állapíthat meg, ha az igénylő nyilvántartásba vett és működő sportszervezet.
(2) A kedvezményes bérleti díj megállapítását a sportszervezet írásban kérheti. A kérelemhez csatolni kell a sportszervezet tárgyévi költségvetését és sportprogramját.
(3) A kérelmet a kérelem benyújtását követő 60 napon belül kell elbírálni.
14. § (1) Költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság a vezetője által kiadott szabályzatban meghatározott feltételek szerint, alapfeladatainak sérelme nélkül, az Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban helyiség-használati szolgáltatást nyújthat.
(2) A helyiség-használati szolgáltatásért az (1) bekezdés szerinti szabályzatban meghatározott összegű szolgáltatási díjat kell fizetni. A szolgáltatási díj nem lehet alacsonyabb a költségvetési szerv önköltségénél. A szolgáltatási díjak mértékét évente felül kell vizsgálni a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.
(3) A helyiség-használati szolgáltatás rendezvény megtartása céljából kedvezményes szolgáltatási díj ellenében vagy ingyenesen is nyújtható, ha
a) a rendezvény szervezője az Önkormányzat szerve vagy intézménye,
b) a rendezvény szervezője a XV. kerületben működő nemzetiségi önkormányzat szerve vagy intézménye,
c) a rendezvény szervezője állami szerv vagy állami fenntartású intézmény,
d) a rendezvény szervezője köznevelési intézmény,
e) a más szervező által szervezett rendezvény megfelel az alábbi együttes követelményeknek:
ea) részvétel ingyenes,
eb) anyagi haszonszerzést közvetve sem szolgál,
ec) a XV. kerület közösségi életét gazdagító közösségépítő tevékenység keretében valósul meg, vagy helyi közérdekű célokat szolgál, különösen a közéleti, közegészségügyi, szociális, oktatási ismeretterjesztési, kulturális, közművelődési célokat.
(4) A kedvezményes vagy ingyenes helyiség-használati szolgáltatás feltételeit és engedélyezésének rendjét az (1) bekezdés szerinti szabályzatban kell meghatározni.
(5) A költségvetési szerv vezetője tárgyév június 30-i és tárgyév december 31-i fordulónappal, a fordulónapot követő 60 napon belül beszámol a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottságnak a (3) bekezdés szerint kedvezményesen vagy ingyenesen nyújtott helyiség-használati szolgáltatásról.
(6) A helyiség-használati szolgáltatási szerződést írásba kell foglalni.
4. Vagyonkezelés
15. § Az Önkormányzat a tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre és pavilonokra, valamint a hozzájuk tartozó földterületekre vagyonkezelési szerződés kötésével vagyonkezelői jogot létesíthet.
16. § A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról és a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.
17. § A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését;
b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást;
c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért;
d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat;
e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot;
f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.
18. § (1) Ha a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem értékének megnövekedését eredményező tevékenységként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg.
(3) Ha az Önkormányzat a vagyonkezelőt versenyeztetés útján választja ki a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke a versenyeztetés során kialakult összeg, ami nem lehet kevesebb a szakértői értékbecslés alapján meghatározott összegnél.
(4) A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.
(5) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyonnak a kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét).
(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.
(7) Az (5) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat részére be kell számolnia.
19. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.
(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha három hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,
e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
20. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen:
a) az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása,
b) a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy az Önkormányzat tulajdonos érdekeit sértő vagyonkezelői intézkedések feltárása és
c) a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni;
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni és ott tartózkodni;
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során
a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja;
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatja;
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet és a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(6) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól összefoglaló jelentésben – a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg – tájékoztatja a Képviselő-testületet.
21. § (1) A vagyonkezelési szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.
(2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;
b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;
c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
(3) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
5. Vagyonelem elidegenítése
22. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem értékesítésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, ha
a) vagyonelem ingatlan vagy
b) olyan ingó, amelynek nyilvántartás szerinti értéke meghaladja az ötszázezer forintot.
(2) A forgalmi érték meghatározásához az adott vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre álló egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés hat hónapnál nem régebbi felülvizsgált változata is elfogadható.
23. § Az ingatlan értékbecsléssel megállapított értéke az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított likviditási értékre csökkenthető az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) az értékesítésről szóló hirdetmény első közzétételét követően legalább száz nap eltelt,
b) az ingatlant legalább három alkalommal eredménytelenül hirdették meg értékesítésre.
24. § Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108/C. §-ban kapott felhatalmazás alapján egymillió forint egyedi forgalmi értékhatárig dönthet a felhalmozódott, használaton kívüli, feleslegessé nyilvánított ingó vagyontárgyak térítésmentes átadásáról.
6. Versenyeztetés
25. § Ha törvény kivételt nem tesz,
a) ingatlan vagyonelemet értékesíteni vagy az alkalmi célú igénybevétel kivételével hasznosítani,
b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladó értékű ingó vagyonelemet értékesíteni vagy hasznosítani
nyilvános pályáztatás vagy árverés útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával lehet.
26. § (1) Ha törvény más eljárásrendet nem ír elő, a versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben meghatározott eljárásrend alkalmazásával kell lefolytatni.
(2) A nyilvános versenytárgyalás megvalósulhat pályáztatás vagy árverés útján.
(3) Zártkörű (meghívásos) versenytárgyalás vonatkozik a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő értékesítés esetén
a) azokra az ingatlanokra, amelyek elidegenítése az Önkormányzat tulajdonviszonyainak rendezését szolgálja,
b) azokra a telektömbön belüli ingatlanokra, amelyeket az Önkormányzat településképről és építési szabályzatáról szóló rendeleteiben telekegyesítésre javasol.
(4) A versenyeztetés módjáról, formájáról a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt.
27. § (1) A versenyeztetésről szóló hirdetményt a PALOTA-HOLDING Zrt. honlapján kell közzétenni a közzététel pontos időpontjának megjelölésével. A közzététellel egyidejűleg az Önkormányzat honlapjáról is biztosítani kell a hirdetmény elérhetőségét.
(2) A hirdetmény tartalmazza
a) a vagyonelem pontos megjelölését, ingatlan esetében a címét és helyrajzi számát,
b) a vagyonelem lényeges jellemzőit, ingatlan esetében az ingatlan jellegét, alapterületét és közművek kiépítettségére vonatkozó információkat;
c) az ellenérték alsó határát.
(3) Ajánlatot tenni a hirdetmény közzétételétől számított harminc napon belül lehet.
28. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati érdekből mellőzheti a versenyeztetést a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő értékesítés vagy hasznosítás esetében. A Képviselő-testület a versenyeztetés mellőzésének indokát köteles a határozatában megjelölni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a versenyeztetés mellőzését indokló önkormányzati érdeknek minősülhet különösen a közfeladat-ellátás elősegítése, a kerületi lakosság ellátásának biztosítása.
7. Az Önkormányzat követelései
29. § (1) Behajthatatlannak nem minősülő önkormányzati követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak abban az esetben van lehetőség, ha valamilyen okból – így különösen valamely várható előny miatt – a követelés érvényesítése már nem áll az Önkormányzat érdekében.
(2) Nincs szükség a követelésről történő külön lemondásra azon kis összegű követelések esetében, amelyeket az államháztartásról szóló törvény szerint behajtásra nem kell előírni.
30. § (1) Az Önkormányzat követelésének kötelezettje részére kérelemre részletfizetés vagy halasztás engedélyezhető.
(2) Tizenkét hónapot meghaladó részletfizetési, halasztási kedvezmény idejére a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell felszámolni.
(3) A természetes személy kérelmező számára biztosított részletfizetési vagy halasztási kedvezmények elbírálása a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyainak mérlegelésével történik. Az elbíráláshoz a kérelmezőnek az alábbi iratokat kell becsatolnia:
a) a kérelem benyújtását megelőző három hónap jövedelemigazolása munkáltatói igazolással vagy bankszámlakivonattal,
b) nyugdíjas kérelmező esetén a kérelmet megelőző három hónap nyugdíjszelvényének másolata,
c) a kérelmet megelőző három hónap közüzemi számláinak kiegyenlítését igazoló bizonylat másolata,
d) nyilatkozat arról, hogy van-e a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyona, valamint ingatlan vagyona.
31. § Különös méltányosságot érdemlő körülmények esetén az Önkormányzat a késedelmi kamat követelését legfeljebb 50 %-kal mérsékelheti, ha a kérelmező természetes személy és a tartozása tőkeösszegének legalább felét egy összegben megfizeti.
32. § (1) Ha a követelés kötelezettje gazdasági társaság, társasház, lakásszövetkezet vagy szövetkezet, akkor az Önkormányzat a késedelmi kamat követeléséből részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet, legfeljebb a követelés 50 %-a erejéig.
(2) A részletfizetési, halasztási kedvezmény idejére a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámolni.
(3) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell a kérelem benyújtását megelőző hat hónap bevételét, valamint kiadási kötelezettségeit.
8. Rendelkezés az Önkormányzat vagyonával
33. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester
1. dönt az üzleti vagyon körébe tartozó az államháztartási számvitelről szóló jogszabály szerinti kisértékű tárgyi eszköz megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről;
2. egymillió forint egyedi forgalmi értékhatárig dönt az Önkormányzatnál felhalmozódott, használaton kívüli, feleslegessé nyilvánított ingó vagyontárgyak térítésmentes átadásáról;
3. ötmillió forint egyedi forgalmi értékhatárig dönt telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötéséről;
4. dönt a hagyatéki eljárásban az Önkormányzat törvényes öröklésének elfogadásáról;
5. dönt a településrendezési tervben közút vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződés megkötéséről;
6. a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig gyakorolja az Önkormányzatot megillető elővásárlási jogot, kivéve a 37. § c) pontjában meghatározott esetet;
7. egymillió forint egyedi forgalmi értékhatárig dönt a vagyonelem hasznosításáról, kivéve a 34. § c) és d) pontjában, valamint a 37. § f) pontjában meghatározott esetet;
8. dönt a nem költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba vagy üzleti vagyonba tartozó vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről;
9. gyakorolja az Önkormányzat tulajdonában álló egyszemélyes gazdasági társaságokban meglévő üzletrészéhez kapcsolódó jogokat, illetve a részvényesi jogokat, kivéve azokat, amiket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal;
10. gyakorolja az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselője tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat;
11. Képviselő-testület határozatának keretei között megállapítja a szerződés szövegét, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el;
12. közművezetékek elhelyezése céljára dönt a vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződés megkötéséről feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
13. dönt az Önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződés megkötéséről;
14. egyedi forgalmi értéktől függetlenül megteszi az Önkormányzat követelését biztosító jelzálogjog létesítésére, törlésére vagy ranghelycserére vonatkozó jognyilatkozatot;
15. kiadja az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatokat, dönt az önkormányzati igények érvényesítése, az Önkormányzat jogvédelme érdekében szükséges peres vagy nem peres eljárás megindításról;
16. dönt harmadik személy részéről közérdekű cél megvalósítása érdekében az Önkormányzat javára pénzben tett közérdekű kötelezettségvállalás elfogadásáról;
17. e rendelet szabályai szerint egymillió forint követelés összegig dönt a követelésről vagy annak egy részéről történő lemondásról;
18. e rendelet szabályai szerint dönt a természetes személlyel szemben fennálló késedelmi kamat követelés mérsékléséről, elengedéséről;
19. a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig dönt az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről;
20. dönt az egy évet meg nem haladó futamidejű betétként történő elhelyezésről a számlavezető vagy más pénzintézetnél;
21. húszmillió forint értékhatárig dönt a követelés behajthatatlanná minősítéséről.
22. dönt az önkormányzati ingatlanvagyon állapotával, helyzetével kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozat kiadásáról.
(2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról
a) építéshatósági eljárás során, ha önkormányzati érdeket nem sért;
b) az Önkormányzat vagy a közműszolgáltatók beruházásában megvalósuló közműépítési, rekonstrukciós munkák engedélyköteles eljárása során;
c) az Önkormányzat beruházásában megvalósuló szilárd burkolatú út és járdaépítések, felújítások, közútcsatlakozások, közúti tartozékok és műtárgyak telepítésének engedélyköteles eljárása során;
d) a közterületen megvalósuló, közcélt szolgáló létesítmények elhelyezéséhez;
e) az önkormányzati ingatlanokon álló fás szárú növények kivágásához.
34. § A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság
a) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig dönt az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, ha az nem tartozik a polgármester átruházott hatáskörébe;
b) egymillió forint feletti és a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig dönt a vagyon hasznosításáról kivéve a 37. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetet;
c) dönt a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig a portfólió vagyon hasznosításáról;
d) dönt az Önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportolásra alkalmas létesítményei, helyiségei kedvezményes díjon történő bérbeadásáról;
e) e rendelet szabályai szerint dönt gazdasági társasággal, társasházzal, lakásszövetkezettel vagy szövetkezettel szemben fennálló késedelmi kamat részletekben való megfizetéséről vagy halasztásáról;
f) dönt a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meg nem haladó futamidejű megszerzéséről és elidegenítéséről, megterheléséről;
g) dönt húszmillió forintot meghaladó értékű követelés behajthatatlanná minősítéséről.
35. § (1) A szerződés módosításáról és megszüntetéséről az a szerv dönt, amely az alapszerződés megkötéséről döntött.
(2) Átruházott hatáskörben a Képviselő-testület szerve dönt a 30. § szerinti részletfizetési vagy halasztási kedvezményről, ha a követelés az általa átruházott hatáskörben meghozott döntésen alapuló jogviszonyból származik.
36. § (1) A vagyonelem feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját
a) hasznosítás tárgyában hozott döntés esetén az adott hasznosítási ügylet piaci értéke,
b) értékesítés vagy tulajdonjog megszerzése esetén a vagyonelem értékbecsléssel megállapított forgalmi értéke
alapján kell megállapítani.
(2) Ha a jogügylet tárgya több vagyonelem, a tulajdonosi joggyakorlót a vagyonelemek együttes értéke alapján kell meghatározni.
37. § Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt
a) vagyonkezelési szerződés megkötéséről;
b) az ingatlan értékesítéséről, ha az értékesítési eljárásra az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított likviditási érték alapul vételével kerül sor;
c) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-ában biztosított elővásárlási jog gyakorlásáról;
d) vagyonelem tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról a 33. § (1) bekezdés 2. pontja kivételével;
e) vagyontárgy tulajdon- és használati jogának ingyenes megszerzéséről;
f) a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek hasznosításáról;
g) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek értékesítéséről, gazdasági társaságba való beviteléről, koncesszióba adásáról, megszerzéséről és megterheléséről;
h) üzleti vagyonba tartozó vagyonelem gazdasági társaságba apportálásáról,
i) a vagyonelem öt évet meghaladó időtartamú hasznosításáról.
38. § Az Önkormányzat a vagyonát a számviteli jogszabályok előírásai szerint tartja nyilván.
9. Záró rendelkezések
39. §1
40. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.