Diósd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények és a települési zöldinfrastruktúra védelméről
Hatályos: 2026. 01. 02Diósd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények és a települési zöldinfrastruktúra védelméről
[1] Diósd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendeletét felülvizsgálva, új, a települési zöldinfrastruktúra védelméről szóló önkormányzati rendeletet alkot.
[2] Diósd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja és a 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024 (IX. 30.) Korm. rendelet értelmében a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja
a) az élhető települési környezet megteremtése, az életminőség javítása,
b) a település ellenállóképességének növelése a klímaváltozással szemben,
c) a zöldfelületek, valamint a biológiai sokféleség védelme és növelése,
d) a telkek és ezáltal a település megfelelő mennyiségű és minőségű zöldinfrastruktúra-ellátottságának biztosítása és
e) a telkek tájépítészeti minőségének növelése és pontosabb meghatározása.
2. § (1) E rendelet II. fejezetének hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a fákra, cserjékre (a továbbiakban együtt: fás szárú növényekre) terjed ki.
(2) E rendelet II. fejezetének hatálya nem terjed ki:
a) az ingatlan-nyilvántartásban mező- vagy erdőgazdasági művelési ágban nyilvántartott földrészletekre;
b) a külön jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
c) az önkormányzat költségvetési szerve vagy tulajdonában álló gazdasági társasága által végzett zöldfelület-fenntartási, és zöldterület-felújítási és beruházási munkálataira;
d) a közterületen lévő fás szárú növényekre.
(3) E rendelet II. fejezetének rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a fás szárú növények védelméről szóló törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik.
(4) E rendelet III. fejezetének hatálya az önkormányzat költségvetési szerve vagy tulajdonában álló gazdasági társasága által végzett zöldfelület-fenntartási, és zöldterület-felújítási és beruházási munkálataira terjed ki.
(5) E rendelet II. és III. fejezeteiben foglalt előírásait a településkép védelméről szóló jogszabályok, valamint a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) építési tevékenység: új építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, építmény bontása, bárminemű előkészítő munkálatok (tereprendezés, építőanyagok, gépek tárolása), továbbá felszíni gépkocsi parkoló kialakítása;
b) fakivágás: minden olyan fás szárú növény kivágása, amelynek 1 méter magasságban mért átmérője a 4 cm-t meghaladja, bokorfa, tőtől ágas többágú fa és örökzöld esetén magassága a talajfelszín felett 2 métert meghaladja. Inváziós fajú fás szárú növény esetén az egyméteres törzsmagasságban 6 cm törzsátmérőt meghaladó fa;
c) fapótlásra megfelelő fa: Magyarország területén honos fajú, kétszer iskolázott, legalább 14 cm törzskerületű fa, bokorfa; Fapótlásra nem megfelelő fa: inváziós fajú fás szárú növények (lsd. g, pont), illetve a tűlevelűek, azaz a fenyő- és ciprusfélék (ideértve a tujákat is), kivéve a Magyarország területén is honos tiszafát (Taxus baccata) és közönséges borókát (Juniperus communis), illetve utóbbiak díszkertészeti változatait.
d) fás szárú növény pótlása: kivágásra kerülő fa pótlására, megállapított számú fa telepítése, illetve ennek pénzbeli megváltása;
e) gyümölcsfa: gyümölcsöt termő fa; nemesített fa, melyen ehető gyümölcs terem, kivéve: diófa, szelídgesztenyefa, mandulafa, eperfa és díszfának nemesített gyümölcsfák;
f) használó: a fás szárú növény feltalálhatósági helye szerinti ingatlan tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője, vagy az ingatlant bármely más jogcímen használó, az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére köteles személy;
g) inváziós fajú fás szárú növények: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendeletben meghatározott növények;
h) közhasználatú terület/közterület: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendeletben meghatározott terület;
i) magánterület: az ingatlan-nyilvántartásban nem közterületként nyilvántartott földrészlet;
j) pénzbeli megváltás: a kivágott fa természetbeni pótlását helyettesítő pénzösszeg;
k) szakvélemény: jogosultsággal rendelkező személy (növényvédelmi, faápoló, erdőmérnök, díszkertész, kertészmérnök, tájépítész), vagy szervezet által a fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére, fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban kiállított szakvélemény;
l) települési zöldfelület: a településen lévő fával, cserjével, lágyszárúakkal állandóan borított területek, valamint a tavak és vízfolyások, amelyek életteret és árnyékoló vagy párologtató felületükkel klimatikus kiegyenlítést biztosítanak.
m) törzsátmérő: a törzsnek a föld felszínétől számított 1 méteres magasságában mért átmérője centiméterben mérve, egy tizedes jegy pontossággal;
n) vegetációs időszak: március 15. napjától szeptember 30. napjáig.
A fás szárú növények védelmének alapvető szabályai
4. § (1) A fás szárú növények védelme, gondozása, ápolása az ingatlan használójának kötelezettsége.
(2) A vegetációs időszakban – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - fás szárú növényt kivágni nem lehet.
(3) Az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból a fakivágást a használó – amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – jogosult haladéktalanul elvégezni.
(4) Építési tevékenység esetén a fakivágás a vegetációs időszakban is engedélyezhető.
(5) Fás szárú növények metszését növényegészségügyi szempontból alkalmas időszakban lehet végezni.
(6) A használó köteles gondoskodni a telken lévő fás szárú növény balesetveszélyes részeinek eltávolításáról, akár a növényegészségügyi szempontból alkalmatlan időszakban is.
(7) Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes – az (5) és (6) bekezdésben foglaltakkal ellentétes – megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.
1. A fakivágási engedélyezés eljárás
5. § (1) A fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezi.
(2) Az engedély kiadására irányuló kérelem az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be.
(3) A fakivágási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a kivágni tervezett fás szárú növény feltalálhatósági helye szerinti ingatlanon belüli elhelyezkedését ábrázoló helyszínrajzot, fényképet vagy fényképeket olyan dokumentációban, ami megfelelő a kivágni szándékozott fák azonosításához és állapotuk értékeléséhez, továbbá az érintett fás szárú növény állapotáról szóló szakvéleményt.
(4) A jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;
b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagy
c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
(5) A fás szárú növény kivágását – a 4. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az engedélyt megadó határozat véglegessé válását követően lehet megkezdeni.
(6) Az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő fakivágás kivitelezése leállítható, megtiltható.
(7) Engedélykérelem vagy bejelentési kötelezettség esetén a bejelentési adatlap benyújtása nélkül történő fakivágás esetén a jegyző hivatalból eljárást indít.
6. § (1) A fás szárú növénynek az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból – az 5. §-ban foglaltaktól eltérően – történt kivágása esetén
a) a használó kivágás tényét az azonnali intézkedést foganatosító 3 napon belül az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal bejelenti a jegyzőhöz;
b) ha a pótlás környezeti feltételei adottak, a jegyző a tulajdonost a pótlásra kötelezi;
c) tekintettel kell lenni a közterületeken lévő elektromos és egyéb közmű-vezetékekre, valamint az épületek mellé telepített koros fák által az ingatlanokban okozható kárveszélyek általi aktuális probléma kezelésével kapcsolatos eljárásrendre.
(2) A jegyző a használót a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.
7. § (1) A fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg.
(2) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem, vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót e rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.
(3) A pótlás megtörténtét a telepítéstől számított 5 napon belül írásban kell bejelenteni a jegyzőhöz. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.
2. A fapótlási kötelezettség mértéke
8. § (1) A használó a kivágott fás szárú növény pótlásáról a saját költségén köteles gondoskodni.
(2) A fapótlás mértéke:
a) környezetrendezés, építési tevékenység érdekében szükséges vagy egyéb indokolt esetben 1 méteres törzsmagasságban mérve
aa) 4-15 cm törzsátmérőjű fa esetén a kivágandó fák darabszámának kétszerese,
ab) 16-25 cm törzsátmérőjű fa esetén a kivágandó fák darabszámának háromszorosa,
ac) 26-35 cm törzsátmérőjű fa esetén a kivágandó fák darabszámának négyszerese,
ad) 36-55 cm törzsátmérőjű fa esetén a kivágandó fák darabszámának ötszöröse,
ae) 55 cm feletti törzsátmérőjű fa esetén a kivágandó fák darabszámának hatszorosa.
b) viharkár miatt vagy a tulajdonosnak fel nem róható okból balesetveszélyes, vagyonbiztonságot veszélyeztető fák kivágása esetén a kivágandó fák darabszáma,
c) inváziós fás szárú növény kivágása esetén a kivágásra kerülő fa darabszáma,
d) engedély nélküli fakivágás esetén az a) pontban előírt pótlások duplája.
(3) Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag nem állapítható meg, a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni a (2) bekezdés a) pontja szerinti mennyiségű fapótlás előírásánál.
(4) A pótlási kötelezettséget elsősorban Magyarország területén honos fafajokkal, illetve a rendelet 2. mellékletében meghatározott, telepítésre javasolt fajokkal vagy azok termesztett fajtáival kell teljesíteni.
(5) A kivágott fa díszfával vagy gyümölcsfával is pótolható.
(6) A kivágott fa pótlására nem fogadható el semmilyen tűlevelű (ideértve a fenyő- és ciprusféléket, tuja, stb.), kivéve a Magyarország területén is honos tiszafát (Taxus baccata) és közönséges borókát (Juniperus communis), illetve utóbbiak díszkertészeti változatait.
3. Fapótlás pénzbeli megváltásának szabályai
9. § (1) Amennyiben a fapótlási kötelezettség részben vagy egészében nem teljesíthető, úgy a használónak a természetben nem pótolható fás szárú növény után kompenzációként pénzbeli megváltást kell fizetnie.
(2) A pénzbeli megváltás összegét a kivágott fák darabszáma, faja, egészségi állapota és törzsátmérője (talajfelszín felett 1 m-es magasságban) alapján a Magyar Faápolók Egyesülete által ajánlott és alkalmazott (és a bírósági gyakorlatban általánosan elfogadott) faértékszámítási módszert alkalmazva kell megállapítani.
(3) Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag nem állapítható meg, a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú, fajú és egészségi állapotú fákat 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni a faértékszámítási módszer során.
(4) A megfizetett pénzbeli megváltásából befolyt összeg a Környezetvédelmi Alap bevétele, mely összeg legalább 50 %-át fásításra kell felhasználni.
(5) A pénzbeli megváltást a használónak az arra kötelező határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell az önkormányzat számlájára teljesíteni.
(6) Amennyiben a fakivágási engedélyben megállapított határidőn belül a kivágott fák után szükséges fatelepítést nem, vagy csak részben teljesítették, abban az esetben a 9. § (2) bekezdése alapján kell megállapítani a kivágott fák faértékét és ennek megfelelően kell a pénzbéli megváltást előírni.
A települési zöldfelületek védelmének általános szabályai
10. § Az önkormányzat költségvetési szerve vagy tulajdonában álló gazdasági társasága által végzett zöldfelület-fenntartási munkálatok során az első kaszálást csak tárgyév június 15. után szabad elvégezni a közhasználatú területeken található természetközeli gyeptársulások esetén. A június 15-i kaszálási tilalom alá a következő területek esnek:
a) helyi védettség alá eső területek;
b) Natura 2000-es terület Diósdot érintő része;
c) az Árpád-házi lakópark környékén található magas természetességi fokú, az önkormányzat kezelésébe tartozó gyepterületek, melyek természetben a Vadrózsa út mellett, illetve a Vadrózsa út, Pipacs utca és Szent László utca kereszteződésénél találhatók (lsd. 3. melléklet).
11. § (1) Közhasználatú területen, illetve az önkormányzat kezelése alá tartozó területeken végzett zöldterület-felújítási, parkosítási és fásítási munkálatok során szintén e rendelet 2. mellékletében felsorolt fafajok telepítését kell előnyben részesíteni.
(2) Tűlevelűek (ideértve a fenyő- és ciprusféléket, stb.) telepítését a közhasználatú területeken is kerülni kell. A kiszáradó, kipusztuló tűlevelűeket honos fafajok egyedeivel kell pótolni a klímaadaptív zöldfelületkezelés jegyében.
Záró rendelkezések
12. § (1)1
(2) E rendelet a hatálybalépését követően indult eljárásokra alkalmazandó.
13. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
2. melléklet a 24/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Acer campestre – mezei juhar
2. Acer platanoides – korai juhar
3. Acer pseudoplatanus – hegyi juhar
4. Carpinus betulus – közönséges gyertyán
5. Fraxinus excelsior – magas kőris
6. Fraxinus ornus – virágos kőris
7. Juglans regia – közönséges dió
8. Pyrus pyraster – vadkörte
9. Quercus cerris – csertölgy
10. Quercus petraea – kocsánytalan tölgy
11. Quercus pubescens – molyhos tölgy
12. Tilia cordata – kislevelű hárs
13. Tilia platyphyllos – nagylevelű hárs
14. Tilia tomentosa – ezüsthárs
15. Ulmus minor – mezei szil
3. melléklet a 24/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
A 12. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.