Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 23/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 07. 11- 2025. 07. 11Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 23/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] A településkép védelme önkormányzati feladat. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata elkötelezett a településképi értékek megóvásában. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a jogszabályi változásokra figyelemmel fogadja el jelen rendeletmódosítást, amelyben meghatározott rendelkezések alkalmazása a jogbiztonságot, a felsőbb szintű jogszabályi megfelelést, az alkalmazhatóságot szolgálja a településrendezési terv legkésőbb 2027. július 1-ig történő hatályba lépéséig.
[2] Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában és 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 23/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) bevezetője helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § (1) Az Ör. 1. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:)
(2) Az Ör. 1. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:)
(3) Az Ör. 1. §-a a következő 20. és 21. ponttal egészül ki:
(E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:)
3. § Az Ör. 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/A. § Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.”
4. § (1) Az Ör. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Meglevő fő funkciójú épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni.”
(2) Az Ör. 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Főépülethez az ahhoz illeszkedő megjelenésű melléképület létesíthető.”
5. § Az Ör. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Zártsorúan beépült, védelem alatt nem álló épülettel közös telekhatáron az új vagy bővített épület csatlakozó tűzfala magasságának meghatározására a településképi szakmai konzultáció során kerül sor.”
6. § (1) Az Ör. 14. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az egy telken álló társasház, vagy azonos időben épült, de különálló telken telepszerűen megvalósult épület esetében:
a) homlokzat felújítása, hőszigetelése homlokzat színezési terv alapján lehetséges, melyben igazolni kell a szomszédos épületekhez, épületrészhez való igazodást, az egyes épületek, épületrészek egymással harmonizáló, egységes anyag- és színhasználatát kell kialakítani és fenntartani,
b) homlokzatszínezéskor a feltűnő, kirívó és bántóan harsány színhasználatot kerülni kell,
c) épület, épületegyüttes részleges színezése nem megengedett,
d) épületenként csak egységes színű, anyagú, azonos osztású nyílászárók alkalmazhatók, és
e) csak egységes kialakítással, egyformán valósíthatók meg az:
ea) előtetők,
eb) mellvédek és szélfogók,
ec) árnyékoló ernyők,
ed) tetőfelépítmények, továbbá
ee) utólagos magastető.
(3) Erkély és loggia társasházak, többlakásos telepszerűen megvalósult épületek, sorházak esetében egyenként nem beépíthető, csak a társasház, lakóközösség közös döntése alapján, a teljes épületre, épületegyüttesre kidolgozott egységes, arculatváltó homlokzati tervek szerint.
(4) Társasházak, többlakásos telepszerűen megvalósult épületek, sorházak esetében a korlátok eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg, kizárólag új arculati terv alapján egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással.”
(2) Az Ör. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Utcafronti kerítés a tömbben kialakult módon, átláthatóan alakítható ki.”
7. § Az Ör. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Utcai, közterületi telekhatáron elsősorban a kialakult állapothoz igazodóan csak alacsony beton, kő, vakolt lábazatú, átlátható acél, fa vagy vasbeton kerítés létesíthető, telekhatáron elhelyezve.”
8. § Az Ör. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Csak átlátható, alacsony lábazatú vagy lábazat nélküli utcai kerítés létesíthető.”
9. § Az Ör. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A temető területén tilos bármilyen reklám és információs vagy más célú berendezés elhelyezése, kivéve – az erre a célra kijelölt helyen – a temetkezési szolgáltatásra utalókat.”
10. § Az Ör. 21/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyszerű épülettömegű, jellemzően nyeregtetővel fedett épület létesíthető.”
11. § (1) Az Ör. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket, gépészeti vagy elektromos építményeket a szolgáltatónak vagy a vezeték tulajdonosának el kell távolítani, valamint az épületeken látszó becsatlakozást el kell bontani.”
(2) Az Ör. 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Hulladékszigeteket növényzettel takartan, de átlátható módon kell kialakítani, a sziget közvetlen környezetének megfelelő tisztán tarthatóságát biztosítani kell.
(7) A nyitott komposzt tárolókat legalább három oldalról növényzettel körbe kell ültetni, épülettől 5,00 méter távolságot tartani kell.”
12. § Az Ör. 20. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. Információs elemekre vonatkozó településképi követelmények”
13. § (1) Az Ör. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az információs elemeknek az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie, és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(3) A vár területén rendeltetési egységenként legfeljebb egy, legfeljebb 1,5 m² méretű közművelődési célú információs eszköz helyezhető el közvetlenül a rendeltetési egységen.”
(2) Az Ör. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött, az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, nem kirívó színezésű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett információs vagy más célú berendezés helyezhető el.”
(3) Az Ör. 26. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A közművelődésről és a művészeti tevékenység támogatásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti kiemelt fesztiválokról, valamint a város által támogatott kulturális programokról, rendezvényekről való tájékoztatás érdekében információs elem és hordozó az alábbiak szerint helyezhető el:
a) a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszínen, ideiglenes elhelyezésű kioszk (pavilon), utcabútorok oldalfelületén,
b) a rendezvény környezetében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembevétele mellett – felett átfeszített molinón, legkorábban a rendezvényt egy héttel megelőzően, és legkésőbb a rendezvényt követő egy hétig.
(8) Strandzászló a fesztiválok, rendezvények alkalmával, azok helyszínén használható, azonban a magassága (talapzattal együtt) a 2,00 m-t nem haladhatja meg és legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A fesztiválok, rendezvények idején és azok helyszínén túl Veszprém közigazgatási területén belül az elem használata tiltott.
(9) A felfújható elem a fesztiválok, rendezvények alkalmával, azok helyszínén használható, azonban a 2,00 m magasságot nem haladhatja meg és legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A fesztiválok, rendezvények idején, azok helyszínén túl Veszprém közigazgatási területén belül az elem használata tiltott.”
(4) Az Ör. 26. § (11) és (11a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(11) Benzinkutak előtt az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen 1 db, az épített környezet léptékéhez igazodó mértékű, de 6,00 m-nél nem magasabb, a benzinkút szolgáltató arculati tervéhez igazodó üzemanyag árjelző totemoszlop helyezhető el.
(11a) Utak mentén, közterületen és közforgalom számára megnyitott magánterületen ipari és kereskedelmi létesítmények helyét jelző, az épített környezet léptékéhez igazodó mértékű, de 6,00 m-nél nem magasabb, ellipszis alakú nagyméretű totemoszlop helyezhető el.”
(5) Az Ör. 26. §-a a következő (11b) és (11c) bekezdéssel egészül ki:
„(11b) Autószalonok, nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül, az épített környezet léptékéhez igazodó mértékű, de 6,00 m-nél nem magasabb, kivilágítható, nyitvatartási időt, útbaigazítást is megjelenítő logóval ellátott totemoszlop helyezhető el.
(11c) Közművelődési intézmények esetében az építménytől függetlenül, az épített környezet léptékéhez igazodó mértékű, de 6,00 m-nél nem magasabb, egyedi tervezésű 1 db totemoszlop helyezhető el.”
(6) Az Ör. 26. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A város területén a 4. melléklet 1. pontjában szereplő kisméretű totemoszlop az alábbiak szerint helyezhető el és alakítható ki:
a) a totemoszlop egyes felületei önálló reklámozási célra nem használhatóak,
b) egy rendeltetési egység csak egy cserélhető oszlopfelületen jelenhet meg,
c) a cserélhető információs felületeket indokolt esetben összevonhatóak.”
14. § Az Ör. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendelet 1. mellékletében szereplő és a város helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében lehatárolt műemléki és helyi értékvédelmi területen, műemléki környezetben és azon álló épületeken, építményeken, valamint műemléki (M) és helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő – cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, alakítható ki:
a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db információs vagy más célú berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembe vevő méretekkel,
b) portál vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,
ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,
bb) fa, festett gipsz, kerámia,
bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium,
bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.
c) vakolt vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, földszintes épület esetében az épített párkány vagy ereszvonalig terjedő sávban az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,
ca) homlokzatra festett kivitelben,
cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett vagy keretezés nélküli – táblára festve vagy ragasztva,
cc) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,
cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,
ce) pasztell árnyalatú színes vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett vagy ragasztott kivitelben, igény szerint hátulról derített megvilágítással,
d) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett információs vagy más célú berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1 db, falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér a tevékenység vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben vagy kívülről megvilágítva,
da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,
db) natúr, savmaratott vagy pasztellszínű biztonsági üveg anyagokból.”
15. § Az Ör. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az útbaigazító táblára vonatkozó előírásokat a 4. melléklet 2. pontja tartalmazza.”
16. § Az Ör. 22/A. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/A. Vendéglátó teraszok, fedett nyitott árusító építmények és kioszk (pavilon) kitelepülésére vonatkozó településképi követelmények”
17. § (1) Az Ör. 29/A. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Településképi szempontból meghatározó területeken, közterületen és közterületről látható magánterületeken a vendéglátó-egységek időszakos kitelepülése az alábbiak szerint valósítható meg:)
(2) Az Ör. 29/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Településképi szempontból meghatározó területeken, közterületen és közterületről látható magánterületeken a kereskedelmi- és szolgáltató egységek általi időszakos, szezonális, 10 m2 felületet nem meghaladó, nyitvatartási időn kívül eltávolításra kerülő kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:)
(3) Az Ör. 29/A. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Településképi szempontból meghatározó területeken, közterületen és közterületről látható magánterületeken a kereskedelmi- és szolgáltató egységek általi időszakos, szezonális, 10 m2 felületet nem meghaladó, nyitvatartási időn kívül eltávolításra kerülő kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:)
(4) Az Ör. 29/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Településképi szempontból meghatározó, erre a célra kijelölt területeken, közterületen, valamint közterületről látható, ahhoz kapcsolódó, kereskedelmi, szolgáltató létesítményt tartalmazó magánterületeken a kereskedelmi és szolgáltató funkciójú, időszakos használatú, 10 m2 felületet meghaladó kiterjedésű, részben zárható, részben nyitott, fedett, hőszigetelés nélküli kioszk (pavilon) árusító építmény elhelyezésére alkalmas kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:
a) kizárólag könnyen bontható kötésekkel megépített, fa- vagy fémszerkezetű elemekkel kialakított, kis hajlásszögű, korcolt fémlemez vagy műanyag fólia fedésű, egyszerű tömegalakítású, településképben színvonalasan megjelenő építmény alakítható ki,
b) az épület fedett részén túl tároló láda, árusító pult, asztal és egyéb bútor, áru nem helyezhető el, nem tárolható,
c) használati időn túl az építmény erre a célra kialakított része tömör vagy kis mértékben áttört, mozgatható térelhatároló elemekkel lezárható,
e) mobil jellegű információs elemeket (megállító tábla, járműre vagy utánfutóra felszerelt elem) nem lehet kihelyezni.
(4) Településképi szempontból meghatározó, erre a célra kijelölt közterületi részeken, valamint közterületekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítményt tartalmazó magánterületeken a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató funkciójú, állandó használatú, téliesített kialakítású kioszk (pavilon) elhelyezésére alkalmas kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:
a) a településképbe illeszkedő, egyszerű tömegű, lapostetős kialakítású, fém-, kompozit lemez, vagy szálcement anyagú burkolattal ellátott, szerelt szerkezetű, igény szerint fedett-nyitott térrel is rendelkező építmény alakítható ki,
b) a kioszk (pavilon) területén kívül tároló láda, árusító pult, asztal, egyéb bútor és áru nem helyezhető el, nem tárolható,
c) az építmény egyik, kisebb kiterjedésű oldalfalán – szükség esetén cserélhető kivitelű – információs felület kialakítható,
d) a kioszk (pavilon) egyéb információs rendszerének kialakítására a 27. § és a 28. § előírásai vonatkoznak,
e) mobil információs elemeket (különösen megállító tábla) vagy járműre, utánfutóra felszerelt elemeket nem lehet kihelyezni.”
18. § (1) Az Ör. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi szakmai konzultáció és ezen belül szakmai tájékoztatás bármely településképet érintő építési tevékenység esetén kérhető, melyet az ügyfél vagy meghatalmazottja az 5. mellékletben szereplő kérelem benyújtásával kezdeményezhet a városi főépítésznél.”
(2) Az Ör. 30. § (2) bekezdés a)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Szakmai konzultációt kötelező kérni az alábbi esetekben:)
(3) Az Ör. 30. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Szakmai konzultációt kötelező kérni az alábbi esetekben:)
(4) Az Ör. 30. §-a a következő (3)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A településképi szakmai konzultációhoz a (2) bekezdés c) pontjában nevesített esetekben legalább a lakóépület egyszerű bejelentési dokumentációjának jogszabályok alapján rögzített építész munkarészeket csatolni kell.
(4) A rendeltetésmódosítás esetén a 36. § a)-c) pontjában, f)-h) pontjában, j)-n) pontjában meghatározott munkarészeket csatolni kell.
(5) A klímaterv elkészítése esetén a 36. § a) pontjában, b) pont bc) alpontjában, c) pontjában, d) pont da) alpontjában, f)-h) pontjában, m)-n) pontjában meghatározott munkarészeket csatolni kell.
(6) A kitelepülések esetén a 36. § a)-c) pontjában, d) pont da) alpontjában, m) pontjában meghatározott munkarészeket csatolni kell.
(7) A kioszk (pavilon) létesítése esetén a 36. § a)-c) pontjában, d) pont da) alpontjában, f)-j) pontjában, m)-n) pontjában meghatározott munkarészeket csatolni kell.
(8) A 40 évnél idősebb, fő funkciót ellátó épület bontása esetén a településképi szakmai konzultáció kérelemhez a 36. § a) pontjában, c) pontjában, f)-g) pontjában, j) pontjában, m)-n) pontjában meghatározott munkarészeket csatolni kell.
(9) A csatolandó mellékletek tartalmi elemei főépítésszel történő egyeztetés szerint bővíthetők vagy szűkíthetők.
(10) A településképi konzultációs emlékeztetőben a főépítész rendelkezhet a tervtanács bevonásáról.
(11) Építmény, épület építéséhez kiadott településképi szakmai konzultációban foglaltaktól eltérni csak újabb szakmai konzultáció lefolytatását követően lehet.”
19. § (1) Az Ör. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi véleményezési eljárást folytat le a polgármester:
a) építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárását,
b) az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát,
c) a helyi emlékkel és telkével kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárást,
d) a helyi védelemben részesített épületek egyszerű bejelentési eljárását, valamint
e) helyi emlék bontási engedélyezési eljárását
megelőzően a város teljes közigazgatási területén belül. ”
(2) Az Ör. 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Településképi véleményezési eljárást folytat le a polgármester új lakóépületek egyszerű bejelentése esetén, amennyiben erről településképi szakmai konzultáció keretében a főépítész rendelkezik.”
(3) Az Ör. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész vagy a tervtanács szakmai véleményére alapozza.”
(4) Az Ör. 31. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa vagy meghatalmazottja (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére jogszabályban meghatározottak alapján indul.
(6) A 7. melléklet szerinti kérelmet, valamint a 33. §-ban meghatározott dokumentációt az Építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását Támogató Dokumentációs Rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) kell feltölteni.”
(5) Az Ör. 31. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Építmény, épület építéséhez kiadott településképi véleményben foglaltaktól eltérni csak újabb szakmai konzultáció lefolytatását követően lehet.”
20. § A településkép védelméről szóló Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 23/2017 (IX.28..) önkormányzati rendelete 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő építészeti-műszaki terv kötelező munkarészei:
a) az épület helyét, zöld- és burkolt felületeket, alapvető kertészeti megoldásokat, méreteket, építési helyet, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,
b) eltérő szintek alaprajzai,
c) legalább kettő, egymással szöget bezáró metszet,
d) minden eltérő megjelenésű homlokzat,
e) műszaki leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások, épületgépészeti elemek (különösen fűtés, hűtés, melegvíz ellátás, központi elszívó berendezés) feltüntetésével,
f) a megértéshez szükséges számú színezett modellkép,
g) környezetbe illesztett fotorealisztikus utcakép(ek),
h) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet, úgy a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata,
i) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírás, és
j) környezeti és beépítési vizsgálat.
(2) A mellékletek tartalmi elemei főépítésszel történő egyeztetés szerint szűkíthetők.”
21. § (1) Az Ör. 34. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező vagy meghatalmazottja kérelmére, a rendeletben meghatározottak alapján, a 9. melléklet benyújtásával indul.
(4) A bejelentési kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani elektronikusan cégkapun vagy e-papír dokumentációként a 9. melléklet szerinti kérelem mellékleteként.”
(2) Az Ör. 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Településképi karaktertől függetlenül a településképi bejelentési eljárást le kell folytatni:
a) építési reklámháló elhelyezése esetében,
b) csomagautomata épületen kívüli telepítése esetében,
c) társasházat érintő klímaterv elkészítése esetében,
d) társasházi erkély beépítése esetében,
e) közterületi kitelepülés esetében, vagy
f) bármely építmény esetében, amely településképi véleményezési eljárásban korábban részt vett, azonban a véleményezési eljárásban beadott tervdokumentációhoz képest olyan módosításra kerül sor, amely nem tartozik az építési engedély-köteles tevékenységek körébe.”
22. § Az Ör. 35. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:)
23. § Az Ör. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett tevékenység építészeti-műszaki tervének munkarészei:
a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz, amelyen a helyi építési szabályzatnak való megfelelést rögzíteni kell, kivéve az időszakos kitelepülés esetén,
b) épület, építmény – kitelepülésnél berendezés, bútor – esetében
ba) alaprajzok, elrendezési rajzok, épületgépészeti elemek feltüntetésével,
bb) megértéshez szükséges számú metszet,
bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat vagy nézet,
c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, épületgépészeti, építészeti megoldások feltüntetésével
d) színezett modellkép vagy környezetbe illesztett fotó vagy látványterv,
e) tervezői nyilatkozat,
f) tulajdonosi hozzájáruló írásos nyilatkozat,
g) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet, úgy az ingatlan tulajdonosának, lakásszövetkezet vagy társasház esetén a döntéshozó szerv hozzájáruló nyilatkozata,
h) megfelelőségi igazolás,
i) szakági írásos nyilatkozatok (különösen statikusi, népegészségügy, katasztrófavédelem),
j) gépkocsibehajtó helyének, átalakításának módosítása, valamint a rendeltetés-módosítás miatt keletkező többlet parkoló elhelyezése esetén helyi közútkezelői írásos nyilatkozata,
k) társasházi alapító okirat vonatkozó része rajzi mellékletekkel ellátva
l) fotódokumentáció a meglévő állapotról, továbbá
m) állapotrögzítő, felmérési rajzok és műszaki leírás.”
24. § Az Ör. 36/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek, és a polgármester a településképi bejelentést tudomásul vette, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából a polgármester kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról.
(2) Az eljárás az építtető vagy tulajdonos kérelmére indul.
(3) A kérelmet és a hozzá tartozó dokumentációt a polgármesterhez kell benyújtani elektronikus úton. A dokumentáció tartalma megegyezik a településképi bejelentési terv tartalmával, kiegészítve a megvalósult rendeltetési egység jogszerűségéről, szakszerűségéről, használatra való alkalmasságáról szóló nyilatkozattal. A nyilatkozatot tárgytól függően erre jogosult szakember (építész tervező, felelős műszaki vezető, építésügyi szakértő) állíthatja ki, felszerelve érintettség esetén a szakági nyilatkozatokkal (különösen népegészségügy, közútkezelői nyilatkozat).”
25. § Az Ör. 36/B. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:)
26. § Az Ör. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi kötelezési eljárást folytat le és településkép-védelmi bírságot szab ki a polgármester az alábbi esetekben:
a) a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:
aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ab) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,
ac) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ad) a telek szabad területét a nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,
b) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:
ba) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
bb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították,
bc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.”
27. § (1) Az Ör. 37/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettel szemben a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 100. §-ában meghatározottak szerint jár el a polgármester.”
(2) Az Ör. 37/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a Polgármester hivatalból vagy kérelemre lefolytatott eljárása során észleli, hogy az ingatlan tulajdonosa:
a) településképi bejelentési eljárás nélkül,
b) a rendeletben szabályozottaktól eltérően,
c) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől, valamint záradékolt vagy eljáráshoz benyújtott tervektől eltérően,
d) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől eltérően
valósította meg az építési tevékenységet, és a polgármester felhívásában meghatározott határidőn belül a bejelentési dokumentációt vagy a bejelentéstől eltérően végzett tevékenységre vonatkozó, módosított bejelentési dokumentációt utólagosan benyújtja, és annak tartalma alapján megállapítható, hogy az elvégzett tevékenység az e rendeletben foglalt és az egyéb követelményeknek megfelel, azt a polgármester utólagosan tudomásul veszi, és egyidejűleg az ingatlan tulajdonosát egyszeri településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.”
(3) Az Ör. 37/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A polgármester a településkép-védelmi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben szabja ki. ”
28. § (1) Az Ör. 8. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az Ör. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az Ör. 4.A. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az Ör. 5. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(5) Az Ör. 7. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(6) Az Ör. 9. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
(7) Az Ör. 10. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(8) Az Ör. 2. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
29. § Hatályát veszti az Ör.:
a) 1. § 9. pontja,
b) 1. § 18/A. pontja,
c) 26. § (1) bekezdése,
d) 26. § (4) bekezdése,
e) 26. § (13) bekezdése,
f) 21. alcím címe,
g) 36/B. § b) pontja,
h) 37/A. § (2) bekezdése,
i) 37/A. § (7) bekezdése,
j) 6. melléklet szerinti csatolmánya,
k) 8. melléklet 2.35. pontja,
30. § Ez a rendelet 2025. július 11-én lép hatályba.
1. melléklet a 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Az Ör. 8. melléklet 2.1. és 2.2. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
„2.1. új épület építése, továbbá a meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg, beleértve:
a) kioszk (pavilon) jellegű – kereskedelmi, szolgáltató, turisztikai, vendéglátó rendeltetésű – épület építését, bővítését, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m2 alapterületet, továbbá
b) az utasvárót,
2.2. építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik, valamint a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, kiegészítő épület vagy kerti építmény építését, bővítését, átalakítását és felújítását, amelynek mérete az építési tevékenység után meghaladja 35 m2 összes hasznos alapterületet,”
2. Az Ör. 8. melléklet 2. pontja a következő 2.3. ponttal egészül ki:
„2.3. meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése,”
3. Az Ör. 8. melléklet 2.4–2.6. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
„2.4. meglévő építmény – kivéve az utcáról, közterületről és vári látványból nem látható melléképületeket –:
a) utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, héjazat cseréjére, homlokzati felületképzésének, tömegformálásnak megváltoztatására irányuló építési tevékenység,
b) homlokzati nyílászáró cseréje, amennyiben a tervezett megoldás anyaghasználatában, osztásában, színében eltér a meglevőtől (eredetitől),
2.5. új, 6,0 méter magasságot meg nem haladó, épített égéstermék-elvezető építése vagy az épített égéstermék-elvezető 6,0 méter magasságig történő bővítése,
2.6. kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,”
4. Az Ör. 8. melléklet 2. pontja a következő 2.7. ponttal egészül ki:
„2.7. növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény-, valamint gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, továbbá a felvonulási épület esetén:
a) építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, beépítésre szánt területen a nettó 100 m2 alapterületet és a 4,5 m építmény, épület magasságot,
b) növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, beépítésre szánt területen a nettó 500 m2 alapterületet és a 4,5 m építmény, épület magasságot,”
5. Az Ör. 8. melléklet 2.8–2.19. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
„2.8. temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 35 m2 alapterületet,
b) urnafülke elhelyezése,
2.9. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése,
2.10. emlékfal építése,
2.11. park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező műtárgyainak építése, bővítése,
2.12. a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, legfeljebb 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is,
2.13. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése,
2.14. magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó, kerti építmény építése, amelynek alapterülete meghaladja az 50 m2 alapterületet,
2.15. a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, végleges jellegű, 1,00 méter szintmagasság megváltoztatása,
2.16. támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot,
2.17. mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely – kivéve csoportos illemhely – elhelyezése, építése, bővítése, felújítása, amennyiben közhasználatú célt szolgál, és a 30 napos fennállást meghaladja,
2.18. cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése,
2.19. közterületről látható gépészeti elemek elhelyezése, cseréje, beleértve:
a) napenergiát hasznosító elemek, átalakító (napelem, napkollektor, napelem inverter),
b) szél és levegőt hasznosító, átalakító elemek: háztartási kiserőmű-szélkerék, hőszivattyú, központi szellőző gép, klíma,
c) egyéb gépészeti berendezések: nem építési engedélyköteles elektronikus hírközlési építmény, antennatartó szerkezet, antenna, transzformátor állomások, kapcsolószekrények.”
6. Az Ör. 8. melléklet 2. pontja a következő 2.20–2.23. ponttal egészül ki:
„2.20. építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló, 10 m2 alapterületet meghaladó vagy közösségi használatot célzó hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése,
2.21. telken belüli közműpótló műtárgy építése, ha az a 10 m2 alapterület meghaladja, kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre,
2.22. telken belüli geodéziai építmény építése, kivéve, ha az a 10 m2 alapterületet és a 6,00 m magasságot meghaladja,
2.23. zászlótartó oszlop (zászlórúd) építés, kivéve a 6,00 méter magasságú,”
7. Az Ör. 8. melléklet 2.24. pontja helyébe a következő pont lép:
„2.24. építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó, 180 napot meghaladó fennállású állványzat és 35 m2 alapterületet meghaladó felvonulási építmény építése,”
8. Az Ör. 8. melléklet 2. pontja a következő 2.25. ponttal egészül ki:
„2.25. magasles és kilátó építése, bővítése, amennyiben annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert nem haladja meg, továbbá vadetető és erdei építmény építése, bővítése, ha a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja a 6,0 m-t nem haladja meg,”
9. Az Ör. 8. melléklet 2.26–2.31. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
„2.26. közterületen filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése,
2.27. úszóműves vízi létesítmény létesítése, bővítése,
2.28. 40 évesnél idősebb, az ingatlan fő funkcióját ellátó épület bontása,
2.29. 2 hét időtartamot meghaladó vendéglátó-ipari, kereskedelmi célú kitelepülés, vendéglátó terasz, kerthelyiség építményeinek, építmény részeinek építése vagy kihelyezése,
2.30. 10 db férőhelyet meghaladó felszíni parkoló létesítése, felújítása, átalakítása,
2.31. méretkorlátozás nélkül mobilház, lakókocsi,”
10. Az Ör. 8. melléklet 2. pontja a következő 2.32. ponttal egészül ki:
„2.32. 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztett anyag tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,”
11. Az Ör. 8. melléklet 2.33. és 2.34. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
„2.33. közterületről látható vagy önkormányzati tulajdonú falon elhelyezett egyedi alkotás, díszítő festés 1,0 m2-t meghaladóan,
2.34. zajvédő fal vagy domb építése.”
12. Az Ör. 8. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Településképi karaktertől függetlenül a településképi bejelentési eljárást le kell folytatni:
3.1. építési reklámháló elhelyezése,
3.2. csomagautomata épületen kívüli telepítése,
3.3. társasházat érintő klímaterv elkészítése során,
3.4. társasházi erkély beépítése esetén,
3.5. közterületi kitelepülés esetén,
3.6. bármely építmény esetében, amely településképi véleményezési eljárásban korábban részt vett, azonban a véleményezési eljárásban beadott tervdokumentációhoz képest olyan módosításra kerül sor, amely nem tartozik az építési engedély-köteles tevékenységek körébe.”
2. melléklet a 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Kisméretű totemoszlop megjelenése és méretei:
2. Információs tábla
2.1. 1. típusú tábla-együttes megjelenése és méretei:
2.1.1. az alkalmazható táblaméretek:
2.1.1.1. 1000x120 mm (csak meglévő tábla együttes bővítéséhez),
2.1.1.2. 1200x120 mm,
2.1.1.3. 1500x160 mm.
2.1.2. Az információs tábla együttes magassága, amennyiben a tábla együttes létesítésére 2008. november 15-ét követően kerül sor, nem haladhatja meg az 1500 mm-t.
2.1.3. 
2.2. 2. típusú tábla-együttes megjelenése és méretei:
2.3. 3. típusú tábla-együttes megjelenése és mérete:
2.3.1. a táblákon alkalmazható színek az alábbiak:
2.3.1.1. utca névtáblák: sötétkék alapon sárga fényvisszavető felirattal,
2.3.1.2. közintézmények: fehér alapon fekete felirattal,
2.3.1.3. egészségügyi intézmények: fehér alapon piros felirattal,
2.3.1.4. közlekedési létesítmények: fehér alapon világoskék felirattal,
2.3.1.5. oktatási intézmények: fehér alapon sárga felirattal,
2.3.1.6. sport- és szabadidős létesítmények: fehér alapon narancssárga felirattal,
2.3.1.7. turisztikai nevezetességek: sötétbarna alapon fehér felirattal,
2.3.1.8. turisztikai szolgáltatások: világosbarna alapon fehér felirattal,
2.3.1.9. ipari létesítmények, cégek, vállalkozások: szürke alapon fekete felirattal,
2.3.1.10. szolgáltatások, éttermek, vendéglők, szálláshelyek: sárga alapon fekete felirattal.
2.3.2. 
3. Nagyméretű totemoszlop
3.1. Műszaki adatok:
3.1.1. max. 1500x6000x250 mm méretű,
3.1.2. acél vagy alumínium vázszerkezetű,
3.1.3. grafikázott opál plexi, cserélhető előlapokkal,
3.1.4. alsó részen színterezett fémlemez, tömör felületű lemez borítással,
3.1.5. szürke színben.
3.2. 
”
3. melléklet a 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Stand megjelenése
2. Stand paraméterei
”
4. melléklet a 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez
”5. melléklet a 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez
”6. melléklet a 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez
”7. melléklet a 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez
”8. melléklet a 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez
”