Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 25/2025. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2026. 01. 01- 2026. 01. 02Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 25/2025. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] A közúti forgalmi rend kialakítása, a közutak kezelése a főváros működtetésének alapvető eszköze, a közlekedés alakítása a városfejlesztés szerves részeként Budapest hosszú távú vízióját, versenyképességét és a környezeti fenntarthatóságot is támogathatja. E rendelet célja, hogy a közutak kezelése során – a fenntartható költségvetési gazdálkodás elvével összhangban – érvényre jussanak azok az alapelvek, amelyek a közlekedésbiztonságot, az emberközpontú városi környezetet, a gyalogos- és kerékpáros közlekedés elsőbbségét, a közösségi közlekedés megerősítését és a közterületek igazságos, észszerű és fenntartható használatát biztosítják.
[2] Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (5a) és (5b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: fővárosi közútkezelési rendelet) I. Része a következő alcímmel egészül ki:
„A fővárosi közutak kezelésének alapelvei, stratégiai dokumentumai
2/A. § (1) A Fővárosi Önkormányzat kezelésében levő fővárosi közutak üzemeltetése, továbbá a fővárosi közutakon a forgalom szervezése során a 3. § szerinti, közútkezelési feladatot ellátó szervezetek – a közút műszaki sajátosságait is figyelembe véve, különösen a mérlegelésük során – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott alapelvek érvényesülésének előmozdításával járnak el.
(2) A közúti közlekedésben bármilyen módon, így különösen gyalogosan, közösségi közlekedéssel, kerékpárral, illetve egyéni gépjármű-használattal részt vevő közlekedők érdekeit – a közlekedési módjuk sajátosságai, illetve igényei szerint, azokat különösen a (3)–(7) bekezdés szerinti alapelvek szerint súlyozva – figyelembe kell venni.
(3) A környezet védelme és a fenntarthatóság érdekében
a) törekedni kell a közlekedéssel járó káros környezeti hatások csökkentésére,
b) ösztönözni kell, hogy a közösségi közlekedés gyorsabb, kiszámíthatóbb és egyszerűbb alternatívát nyújtson az egyéni gépjárműhasználattal szemben,
c) támogatni kell az átmenő gépjárműforgalom fő- és gyűjtőutakra történő átvezetését,
d) elő kell segíteni a zéró emissziós járművek térnyerését.
e) törekedni kell az akadálymentes, közvetlen, kényelmes és vonzó gyalogos közlekedés feltételei megteremtésére,
f) támogatni kell, hogy a közúthálózat biztonságosan, koherensen, közvetlenül, vonzóan és kényelmesen legyen kerékpáros közlekedésre használható, továbbá
g) előnyben kell részesíteni a gyalogos-, kerékpáros és közösségi közlekedés kombinációjának erősítése érdekében az intermodális infrastruktúra fejlesztését.
(4) A közúti közlekedés biztonságának biztosítása érdekében
a) törekedni kell a rendeltetésüket, használati szabályaikat fizikai kialakítással is tükröző, önmagukat magyarázó utak kialakítására, továbbá
b) az úthálózat kialakításának támogatnia kell azt, hogy egyetlen közlekedési hiba ne vezessen súlyos vagy végzetes balesethez, egy esetleges baleset során az út műtárgyai és tartozékai a lehető legkisebb sérülést okozzák (ún. megbocsátó út),
c) törekedni kell a csomópontokban és más balesetveszélyes közlekedési helyszíneken a közúti veszélyek csökkentésére, továbbá
d) törekedni kell – az út és környezete sajátosságainak figyelembevételével – az egyéni gépjármű-közlekedés sebességének észszerű csökkentésére,
(5) A városi közterületek sokoldalú használhatósága érdekében
a) törekedni kell arra, hogy a burkolt felületek aránya és a közlekedés helyfoglalása csökkenjen, a zöldfelületek aránya bővüljön, és
b) előnyben kell részesíteni a közlekedésre kijelölt közterületeken a fenntartható közlekedési módokat, elsődlegesen a gyalogos-, másodlagosan a közösségi, harmadlagosan a kerékpáros közlekedést.
(6) A fővárosi közterületekhez való egyenlő esélyű hozzáférés érdekében
a) kiemelten kell kezelni a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit, törekedni kell arra, hogy a bárki által igénybe vehető közlekedési módok akadálymentesek legyenek,
b) törekedni kell arra, hogy a városi közlekedési infrastruktúrát minden korosztály a saját életkori sajátosságainak megfelelően, önállóan használhassa.
(7) Az eltérő gazdasági és társadalmi igények összeegyeztetése érdekében
a) a személy- és tehergépjárművek behajtásának szabályozásakor figyelemmel kell lenni a város gazdasági és társadalmi igényei és a városfejlesztési célok közötti összhangra,
b) törekedni kell a helyi lakosok és látogatók eltérő igényeire reagáló, funkcionálisan kiegyensúlyozott közterületi parkolási rendszer kialakítására,
c) a megosztott mobilitási infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése során tekintettel kell lenni a közösségi közlekedés versenyképességének növekedésére, továbbá
d) a városi logisztikai igényeket kiszolgáló közlekedési infrastruktúrának támogatnia kell a fenntartható áruszállítást és az ellátási lánc hatékony működését.
2/B. § (1) A Fővárosi Önkormányzat a fővárosi közlekedésfejlesztési célokat és azok megvalósításának eszközeit összefoglaló mobilitási tervet (Budapesti Mobilitási Terv) fogad el.
(2) A Fővárosi Önkormányzat a közlekedésbiztonság javítását, a balesetek megelőzését célzó közlekedésbiztonsági stratégiát (a továbbiakban: Budapest Közlekedésbiztonsági Stratégia) fogad el.
(3) A Fővárosi Önkormányzat a közútkezelési feladatok ellátásának megalapozása érdekében
a) a fővárosi közutak gépjárműforgalmi hálózati és közterületi szerepe szerinti kategorizálását tartalmazó közúthálózati tervet,
b) a fővárosi kerékpár-közlekedés stratégiai fejlesztési irányait meghatározó, térinformatikai alapú kerékpárforgalmi főhálózati tervet,
c) a gyalogosközlekedés stratégiai fejlesztési irányait kijelölő gyalogosforgalmi főhálózati tervet, és
d) a közösségi közlekedési hálózat hosszú távú fejlesztésének alapjául szolgáló közösségi közlekedési hálózati tervet
fogad el.”
2. § (1) A fővárosi közútkezelési rendelet 3. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A BKK Zrt. látja el az alábbi stratégiai közútkezelői feladatokat:)
(2) A fővárosi közútkezelési rendelet 3. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Budapest Közút Zrt. a közlekedésszervezői és a stratégiai közútkezelői feladatainak ellátásához ingyenesen biztosítja a BKK Zrt. számára a közútkezeléshez kapcsolódó tervnyilvántartás hozzáférhetőségét.”
3. § A fővárosi közútkezelési rendelet a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A BKK Zrt. és a Budapest Közút Zrt. együttesen – különösen a közútkezelői hozzájárulás kiadása feltételeinek kiszámíthatósága érdekében – a jogszabály adta, valamint a 2/B. § szerinti tervek keretei között a fővárosi közutak és a főváros területén lévő forgalomtechnikai létesítmények tervezésére, kezelésére és üzemeltetésére vonatkozó műszaki ajánlásokat (a továbbiakban: közútkezelési tervezési útmutató) adhat ki.
(2) A közútkezelési tervezési útmutatót a budapest.hu honlapon közzé kell tenni.
(3) Ha a forgalmi rendbe történő beavatkozás
a) fővárosi közút fejlesztésére vagy felújítására, vagy
b) főváros területén lévő forgalomtechnikai létesítmény elhelyezésére vagy módosítására
irányul, és a beavatkozás műszaki tartalma a beavatkozásra irányadó közútkezelési tervezési útmutatónak igazolhatóan megfelel, a tervezett beavatkozás az e rendeletben meghatározott alapelveknek megfelelőnek minősül.
4/B. § (1) Az e rendeletben közútkezelői feladat ellátására kijelölt szerv a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása keretében e rendelet rendelkezéseinek érvényesítése érdekében forgalomtechnikai beavatkozást, illetve a közút műszaki jellemzőinek megváltoztatását kezdeményezheti, illetve a közútkezelő költségére maga elvégezheti vagy mással elvégeztetheti.
(2) Az e rendeletben közútkezelői feladat ellátására kijelölt szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva különösen kezdeményezheti, illetve maga elvégezheti vagy mással elvégeztetheti
a) fővárosi közúton várakozóhely kijelölését, átalakítását vagy megszüntetését,
b) kizárólagos kerékpár-várakozóhely, kizárólag kerékpár vagy egyéb, gépjárműnek nem minősülő, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló közlekedési eszköz elhelyezésére igénybe vehető terület kialakítását, kijelölt rakodóhely kijelölését, a területen kerékpártámasz elhelyezését gépjármű részére fenntartott várakozóhely területén is,
c) a gyalogos-átkelőhely környezetében a járművek várakozásának korlátozását eredményező vagy a láthatóságot akadályozó tárgyak eltávolítását,
d) fővárosi közúton az útpálya szintjének közlekedésbiztonsági célú kiemelését, vagy
e) jelzőtábla vagy útburkolati jel elhelyezését.
(3) Ha az érintett közút nem fővárosi kezelésű, a beavatkozásról a közút kezelőjével előzetesen egyeztetni kell.
(4) Ha az e rendeletben rögzített alapelv vagy különös kivitelezési előírás a közút felújítása vagy fejlesztése nélkül megvalósítható, az e rendeletben közútkezelői feladat ellátására kijelölt szerv a cél elérése érdekében forgalomtechnikai üzemeltetési intézkedéseket tesz.
(5) Az e rendeletben közútkezelői feladat ellátására kijelölt szerv a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulásban meghatározza, hogy a forgalomtechnikai beavatkozást, illetve a közút műszaki jellemzőinek megváltoztatását a hozzájárulás jogosultja végzi el, vagy azt a hozzájárulás kiadója a hozzájárulás jogosultjának költségére maga végzi vagy végezteti el.”
4. § (1) A fővárosi közútkezelési rendelet 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A forgalomtechnikai kezelői hozzájárulás kiadása során a kérelemben szereplőtől eltérő területre is előírható forgalomtechnikai beavatkozás elvégzése, illetve a közút műszaki jellemzőinek megváltoztatása.”
(2) A fővárosi közútkezelési rendelet 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közútkezelői és forgalomtechnikai hozzájárulásra benyújtott tervekhez, valamint a megvalósulási tervekhez helyszínek szerint beazonosítható fényképmellékletet kell csatolni.”
5. § A fővárosi közútkezelési rendelet 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egységes városarculat biztosítása és a gyalogos közlekedés minél kisebb zavarása, a közlekedésre gyakorolt hatás komplex vizsgálata érdekében közútnak vendéglátóipari terasz kialakítását célzó használatához a közútkezelői, illetve a forgalomtechnikai hozzájárulást a Budapest Közút Zrt. az érintett önkormányzat kérelmére a közút meghatározott szakaszára is kiadhatja, amely az érintett szakasz vonatkozásában az azonos célú egyes közterület-használatok kérelmezése során felhasználható, illetve hivatalból figyelembe vehető.”
6. § A fővárosi közútkezelési rendelet III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Különös kivitelezési előírások
26/A. § A fővárosi közutak kezelése során a közútkezelési feladatot ellátók az ezen alcímben meghatározott előírásokat az arányosság és a fokozatosság elvével összhangban, a beavatkozás jellegéhez igazodó mértékben, a helyszín műszaki adottságainak figyelembevételével, az Alaptörvény N) cikkének megfelelve érvényesítik.
26/B. § (1) A forgalmi rendet a szükséges legkevesebb közúti jelzéssel kell szabályozni.
(2) Ha a forgalmi rend jelzőtábla vagy útburkolati jel elhelyezésével is szabályozható, de jelzőtábla elhelyezése jogszabály alapján nem kötelező, a forgalmi rend kialakításának elsődleges eszköze útburkolati jel elhelyezése.
(3) Műtárgy fejlesztése esetén biztosítani kell
a) a közlekedés akadálymentességét,
b) a közösségi közlekedési eszközök megállóhelyének biztonságos megközelíthetőségét, és
c) a gyalogos és kerékpáros közlekedés igényeinek figyelembevételét.
(4) Műtárgy felújítása esetén észszerűen törekedni kell a (3) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesítésére.
26/C. § (1) A lakóút forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy a közúti közlekedés károsító hatásainak mérséklése és a forgalom biztonságának növelése érdekében a megengedett legnagyobb sebesség, illetve a fizikai kialakítás az átmenő gépjárműforgalom csökkentését és a lakóút által érintett terület lakhatási funkcióját támogassa.
(2) Lakóúton
a) a forgalmi rendet elsődlegesen úgy kell kialakítani, hogy a megengedett legnagyobb sebesség legfeljebb 30 km/h legyen,
b) kizárólag fizikai forgalomcsillapító eszközökkel tervezett út alakítható ki, továbbá
c) biztosítani kell a lakóutak kereszteződésénél vagy lakóút és magasabb útosztályú út kereszteződésénél a járda, illetve a gyalogút gyalogosok számára a lehető legkisebb horizontális és vertikális kitérővel járó folytonosságát.
26/D. § (1) A gyalogosközlekedés feltételeit úgy kell kialakítani, hogy az útpálya fizikai kialakítása a gyalogos közlekedők biztonságát szolgálja.
(2) Közút fejlesztése esetén a belterületi főúton, gyűjtőút beépítéssel határolt oldalán és más, a gyalogosforgalom szempontjából kiemelt közterületen legalább egyoldali gyalogos közlekedésre alkalmas járdát kell biztosítani. Lakó-pihenő övezetben járda kialakítása nem kötelező, ha az útpálya kialakítása alkalmas a gyalogosok biztonságos közlekedésére, és a gyalogos- és gépjárműforgalom konfliktusmentesen vezethető le.
(3) A járdán legalább 1,50 m széles szabad gyalogos járdafelületet, járdán és a csomópontok gyalogos útvonalán elhelyezett két forgalomtechnikai eszköz között legalább 1,50 m szabad gyalogos közlekedési szélességet kell biztosítani.
(4) Az úttest vagy a járdaszegély vonalához képest 30° és 60° közötti szögben kijelölt várakozóhely esetén a (3) bekezdéstől eltérve a járdán legalább 2 m széles szabad gyalogos járdafelületet kell biztosítani.
(5) Lakó-pihenő övezetben kialakított várakozóhelyek esetén a gyalogosforgalom számára biztosított szabad járdafelület szélessége a (3) és (4) bekezdésben meghatározott szélességtől eltérhet.
(6) A gyalogosforgalom gépjárműforgalomra szolgáló útpályán történő átvezetésének módját a helyi adottságok, az utca szerkezete, a domborzati viszonyok és a gyalogosok láthatósága figyelembevételével kell meghatározni.
(7) A gyalogosforgalom biztonsága érdekében törekedni kell arra, hogy
a) a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen való átkelés egy ütemben a lehető legkevesebb forgalmi sáv keresztezését tegye szükségessé, és
b) a főúton és a gyűjtőúton való biztonságos áthaladás, valamint a közösségi közlekedési megállóhelyek biztonságos megközelítése biztosított legyen.
(8) Közút fejlesztésekor
a) a főúton a gyalogosforgalom áthaladását kijelölt gyalogos-átkelőhelyen kell biztosítani,
b) a gyűjtőúton a gyalogosforgalom áthaladását kijelölt gyalogos-átkelőhelyen vagy középszigettel segített gyalogos-átvezetéssel kell biztosítani, és
c) a fényjelző készülékkel történő forgalomirányítással szemben az útpálya forgalmi irányait elválasztó, a gyalogost védő fizikai műszaki kialakítást előnyben kell részesíteni.
(9) A (8) bekezdés c) pontjától eltérve, olyan úttesten, amelyen az azonos irányú gépjárműforgalom számára két vagy több forgalmi sáv áll rendelkezésre, gyalogos-átkelőhely elsődlegesen gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékkel és – ha azt az úttest fizikai kialakítása lehetővé teszi – a gyalogos biztonságát elősegítő, az útpálya forgalmi irányait elválasztó, a gyalogost védő fizikai műszaki kialakítással alakítható ki.
(10) Ha úttest menetirány szerinti szélén várakozóhely található, a gyalogos-átkelőhely környezetében forgalomtechnikai eszközzel vagy az út fizikai kialakításával kell megelőzni, hogy várakozó járművek a gyalogosforgalom biztonságát veszélyeztessék.
(11) Ha az úttest menetirány szerinti szélén várakozóhely található, a gyalogosforgalom biztonságát a gyalogos-átkelőhely környezetében – a várakozóhely kialakítását, illetve a gépjárművek várakozását befolyásoló – forgalomtechnikai eszközzel vagy az út megfelelő fizikai kialakításával kell biztosítani.
26/E. § (1) A kerékpárforgalmi főhálózati terv alapján kerékpárforgalmi főhálózat részét képező főút vagy gyűjtőút fejlesztésekor az út nyomvonalán a kerékpárforgalmi főhálózati tervnek megfelelő kerékpárforgalmi létesítményt kell kialakítani.
(2) Ha kerékpárforgalmi létesítmény kialakítása – a fejlesztéssel érintett útvonal műszaki adottsága miatt – a gépjárműforgalmi funkciónak megőrzése mellett nem lehetséges, az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés helyett alkalmazandó intézkedések a felsorolás sorrendjében:
a) a fejlesztéssel érintett, irányonként egy gépjárművel járható sávval rendelkező úton nyitott kerékpársáv kialakítása,
b) a fejlesztéssel érintett úton a gépjárművekhez képest a kerékpáros forgalomnak előny biztosításával kerékpáros utca kialakítása,
c) a kerékpárforgalmi létesítmény olyan, közvetlen kapcsolatot biztosító alternatív útvonalon történő kialakítása, amely a fejlesztéssel érintett útvonalhoz hasonló módon biztosítja a terület kerékpárral történő elérhetőségét és átjárhatóságát.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott megoldások egyike sem valósítható meg, az útszakaszt forgalomtechnikai eszközzel kell a kerékpáros közlekedés számára biztonságossá tenni.
(4) Főút vagy gyűjtőút olyan fejlesztése esetén, amely nem érinti az útszakasz teljes hosszát vagy nem jár az út teljes keresztmetszetének átalakításával, az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés nem kötelező, de a fejlesztés nem lehetetlenítheti el a kerékpárforgalmi főhálózati tervnek megfelelő kerékpárforgalmi létesítmény jövőbeli kialakíthatóságát.
(5) Lakó-pihenő övezetben és korlátozott sebességű övezetben a kerékpáros közlekedés ellenirányú engedélyezését olyan módon kell megvalósítani, amely egyértelműen jelzi a közlekedésirányokat minden érintett közlekedő számára.
(6) A gépjárműforgalom számára egyirányú forgalmi úton biztosítani kell a kerékpáros közlekedés számára a kétirányú közlekedés lehetőségét, amelytől kizárólag forgalombiztonsági vagy műszaki szempontokkal alátámasztott indokolt esetben lehet eltérni.
(7) Kizárólag kerékpár vagy egyéb, gépjárműnek nem minősülő, kifejezetten személyszállítására szolgáló közlekedési eszköz elhelyezésére igénybe vehető terület közműlétesítményhez tartozó, karbantartási és hozzáférési célokat szolgáló, felnyitható, zárható burkolati elemen nem jelölhető ki.
26/F. § (1) A lakossági kizárólagos várakozóhelyet sárga szaggatott útburkolati jellel kell jelölni.
(2) A mozgáskorlátozott várakozóhelyet kék útburkolati jellel kell jelölni, valamint a várakozóhelyhez tartozó szegélyt akadálymentesíteni kell.”
7. § A fővárosi közútkezelési rendelet 2. § 13. pontjában az „a várakozást gátló eszköz (pl. poller, korlát), valamint a forgalomirányító jelzésrendszer” szövegrész helyébe az „a várakozást gátló eszköz (pl. poller, korlát), a kerékpártámasz, a közterület mikromobilitási eszköz tárolását célzó részének kijelölését szolgáló eszköz, valamint a forgalomirányító jelzésrendszer” szöveg lép.
8. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
|
dr. Számadó Tamás |
Karácsony Gergely |