Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
Hatályos: 2026. 01. 02Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
[1] Annak érdekében, hogy Szentendre Város városképi, városrendezési, az épített és természeti környezet védelmére vonatkozó felelőssége, továbbá a közlekedésbiztonságot és a felelős vagyongazdálkodást érintő kötelezettsége érvényesülhessen, az önkormányzat a közterületek használatára vonatkozó szabályok teljes körű megújításáról döntött.
[2] A rendelet célja azon szabályok megállapítása, amelyek Szentendre Város városképi, városrendezési, az épített és természeti környezet védelmére vonatkozó, továbbá közlekedésbiztonsági érdekei figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának, továbbá egyes tárgyak közterületen történő elhelyezésének előírásait.
[3] Szentendre Város elkötelezett a hatósági eljárások egyszerűsítése, az ügyfélbarát ügyintézés kialakítása iránt. Ennek érdekében a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának előírásait egységes rendeletbe foglalva alkotja meg.
[4] Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében és a személyszállításról szóló 2012. évi XLI. törvény 12. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapelvek
1. § (1) A közterületet a rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló jogait nem csorbíthatja.
(3) Rendeltetéstől eltérő célra történő közterület-használatnak (a továbbiakban: használat) minősül, ha a közterület meghatározott célból vagy tevékenységre történő használata a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét korlátozza vagy akadályozza.
2. § (1) A használat Szentendre Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a hozzájárulásról szóló döntése (a továbbiakban: engedély) alapján a rendeletben meghatározott esetekben díj megfizetése ellenében lehetséges.
(2) Az Önkormányzatnak az engedélye nem korlátozhatja másnak a közterület használatára az Önkormányzat más döntésével szerzett jogának a gyakorlását.
3. § A közterületek a használat szempontjából kategóriákba tartoznak. A kategóriák besorolását és területét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. Adatkezelés
4. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokon kívül a közterület-használati jogosultságok érvényesítése, valamint kötelezettségek teljesítése érdekében a hatóság az alábbi adatokat kezeli:
a) telefonszám,
b) elektronikus levelezési cím, és
c) adószám vagy adóazonosító jel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat az engedélyezési eljárás vagy a használati jogosultság megszűnését követő öt évig kezelhető.
3. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. ajtó, ajtószárny: épület falán a vásárlók részére gyalogos bejutást lehetővé tevő nyílás, illetve annak elzárását biztosító, nyitható szerkezet, szárny,
2. alkalmi rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti fogalom,
3. alkalmi (ünnepi) vásár: a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti fogalom,
4. alkotó: az a képző- vagy iparművész, aki művészeti díjban, ösztöndíjban részesült, képzőművészeti vagy iparművészeti egyetemet végzett, múzeumban, galériában vagy egyéb kiállító térben kiállítása volt, tagja valamely országos művészeti egyesületnek vagy szervezetnek,
5. dobogó: vendéglátó terasznál a közterület szintkülönbségének kiegyenlítésére alkalmazott szerkezet,
6. gazdasági reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott fogalom
7. homlokzat: a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott fogalom,
8. úszólétesítmény: a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott fogalom,
9. kirakat: üzletnek az áru közterületről látható, de beltéri bemutatására szolgáló, rendszerint az utcára néző része, vagy ablakmélyedése,
10. közösségi célú mikromobilitási eszköz: szolgáltató által üzletszerű gazdasági tevékenység keretében üzemeltetett mikromobilitási eszköz,
11. közterület: a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott fogalom, valamint e rendelet alkalmazásában közterületnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló, nem közterületként nyilvántartott, de közhasználat céljára átadott területrész is,
12. mikromobilitási eszköz: részben emberi erővel, részben ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350 W névleges teljesítményű elektromos motorral rendelkező, kifejezetten személy vagy személyek szállítására szolgáló olyan közlekedési eszköz, amely 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén az elektromos motor teljesítményleadását megszünteti,
13. mikromobilitási pont: a közterületnek mikromobilitási eszközök ideiglenes elhelyezése céljából az Önkormányzat által kijelölt, mindenki számára igénybe vehető, burkolati jellel vagy táblával kijelölt része,
14. mikromobilitási szolgáltató: kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök üzemeltetője, aki üzletszerű gazdasági tevékenység keretében mikromobilitási eszköz bárki számára elérhető, jellemzően rövid távú bérbeadására irányuló szolgáltatási tevékenységet végez,
15. mozgóállvány: olyan mozgatható, árubemutatásra szolgáló, szabadon álló eszköz (különösen: vitrin, szabadpolc, próbababa, festőállvány), amelynek a mérete a rá helyezett termékekkel együtt nem haladhatja meg a 100x100x180 cm vagy az 50x200x180 cm (mélység x szélesség x magasság) nagyságot,
16. mozgóárusítás: olyan kézből történő árusítás, ahol a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (különösen: kosár, kézikocsi),
17. művészeti értéket képviselő üzlet: művészeti értéket képvisel az az üzlet, galéria, amely művészeti értéket képviselő tárgy vagy tevékenység bemutatását, értékesítését végzi, és a bemutatott vagy értékesített termékek többségét ezek a tárgyak teszik ki, valamint e rendelet szempontjából ilyennek minősül valamennyi, Szentendrén működő, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény alapján működő intézmény,
18. művészeti értéket képviselő tárgy vagy tevékenység: minden olyan előadóművészi, képzőművészeti, iparművészeti termék vagy tevékenység, amelynek létrehozója a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen vagy a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzettséget szerzett, bármilyen állami vagy önkormányzati kitüntetésben, ösztöndíjban részesült, továbbá ezek hiányában is az a képzőművészeti, iparművészeti termék, amely Szentendrét jeleníti meg vagy jogszerűen használja és tünteti fel a Szentendre elnevezést,
19. kioszk: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körülhatárolt, a talajon álló, de ahhoz tartósan nem rögzített, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, a közterületen ideiglenesen elhelyezett legfeljebb 20 négyzetméter alapterületű építmény, amely vendéglátó vagy kereskedelmi célú üzleti célt szolgál,
20. szabadtéri reklámhordozó: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott fogalom,
21. szórólapozás: kis terjedelmű, terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása,
22. üzemképtelen jármű: hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésben való részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan (különösen: hiányos, roncs, sérült stb.) jármű,
23. városi rendezvény: az Önkormányzat, annak intézménye vagy gazdasági társasága által szervezett, a város lakosságának széles körét érintő rendezvény,
24. vendéglátó terasz: vendéglátó üzletnek közterületen vendéglátás céljára elhatárolt vagy szintkiegyenlítő dobogóval ellátott, az üzletben működő kereskedelmi egységhez kapcsolódó szabadtéri vendégtere,
25. zöldfelület: állandóan vagy időszakosan növényzettel borított, biológiailag aktív terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, kivéve a – jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termőtalajú, vagy ahhoz hasonló anyagú – földútnak minősülő utat.
A közterület használata
4. A közterület rendeltetésszerű és szabad használata
6. § (1) A közterület szabadon használható, ha a használat célja:
a) úttartozék, valamint a közúti közlekedés szervezésének, irányításának a céljait szolgáló építmény, berendezés közútkezelő általi elhelyezése és fenntartása,
b) a közterület vagy a közút kezelője és üzemeltetője által végzett fenntartási munka, valamint a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése és fenntartása,
c) közterület-fenntartói, közrendvédelmi vagy közbiztonsági létesítmény, berendezés elhelyezése,
d) közszolgáltatási szerződés alapján szervezett lomtalanítási munkálatok elvégzése,
e) közszolgáltatás keretében végzett háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeknek a közúti forgalmat nem akadályozó, az elszállításhoz szükséges időtartamban történő elhelyezése,
f) edényes élődísznövény kihelyezése, amennyiben az az Önkormányzat által jóváhagyott típusedényben történik, vagy ahhoz az Önkormányzat hozzájárult,
g) a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtartott rendezvény, kampányidőszakban politikai rendezvény megtartása, vagy
h) magán, családi vagy egyéb nonprofit jellegű szabadidős, rekreációs tevékenység, amelynek időtartama legfeljebb egy óra, és nem jár a közterület nagymértékű, kizárólagos használatával.
(2) Az Önkormányzata a közfeladata ellátásához, beruházásához, rendezvényéhez kapcsolódóan a közterületet szabadon használhatja.
5. Tiltott, korlátozott és feltételhez kötött közterület-használat
7. § (1) Közvetlen élet- vagy balesetveszély, jelentős anyagi kárral fenyegető havária elhárításához a szükséges közterület három nap időtartamig szabadon használható azzal a feltétellel, hogy ezen időtartam alatt a közterület használatát az Önkormányzat számára be kell jelenteni, és az ezt meghaladó időtartamra engedélyt kell kérni.
(2) A közterületet a használatnak az Önkormányzat számára a 16. § (3) bekezdésében meghatározott kérelemmel azonos tartalmú bejelentést követően használhatja:
a) az Önkormányzat által fenntartott intézmény,
b) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság,
c) a Szentendrén működő nemzetiségi önkormányzat és az általa fenntartott intézmény,
d) a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a hitéleti eseményeihez kapcsolódóan,
e) műemlék felújítását végző tulajdonos egy évre, amely egy évvel meghosszabbítható, vagy
f) az, aki szerződés alapján közszolgáltatást vagy közfeladatot lát el.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentést a tervezett használat időpontját megelőzően legalább harminc nappal kell megtenni.
8. § Nem adható engedély:
1. járművel történő várakozásra kijelölt közterületen (a továbbiakban: várakozóhely) olyan célra, amely a parkolási lehetőséget korlátozza, csökkenti, akadályozza,
2. kéretlen szolgáltatás nyújtására (különösen: piros lámpánál történő autóablak-tisztításra),
3. építési reklámháló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, melynek homlokzatfelújítása okán öt éven belül építési reklámháló már kihelyezésre került, kivéve, ha az időközben szükségessé vált felújítási munkákat kiemelt városképi, műemlékvédelmi vagy élet- és balesetvédelmi szempontok indokolják,
4. zöldfelületnek minősülő vagy egyébként növényzettel borított közterületre, ha a tervezett használattal az érintett zöldfelület oly módon károsodhat, hogy az eredeti állapot nem állítható helyre,
5. reklámhordozó céllal vagy reklám közzététele céljából egyéb eszközzel felszerelt jármű elhelyezésére,
6. járműnek a jármű eredeti rendeltetésétől eltérő szolgáltatási tevékenység céljából történő használatára,
7. ugyanannak az üzemképtelen járműnek a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladó, de három hónapot meg nem haladó időtartamra történő elhelyezésére,
8. jármű iparszerű javítására,
9. tehergépkocsi, autóbusz és személygépkocsi kivételével egyéb gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,
10. sátorgarázs elhelyezésére,
11. ha a használat miatt gyalogos járda legalább 1,5 méter szélességben nem áll rendelkezésre, vagy járdaszakaszt úgy érint, hogy a használat az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,
12. használtcikk-piac tartására,
13. állatforgalmazásra,
14. közterületen elhelyezett berendezés, eszköz használatával fény, lézersugár levegőbe vetítésére,
15. a közbiztonságot, a közegészséget vagy a közlekedés biztonságát veszélyeztető tevékenység gyakorlására, tárgy elhelyezésére,
16. zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,
17. felhajtói, azaz olyan tevékenységre, amely a járókelőt szóban vagy érintéssel oly módon készteti áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, hogy az érintett az útjának megváltoztatására, kitérésre, megállásra kényszerüljön,
18. rendezvény nyilvános, a vendégek által igénybe vehető területén és építési felvonulási területen belül parkoló kialakítására, vagy
19. olyan létesítmények és berendezések elhelyezésére, melyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabályoknak megfelelő szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg.
6. Üzlethez kapcsolódó közterület használata
9. § (1) Vendéglátó üzlet előtt terasz elhelyezésére annak a használónak adható engedély, aki az üzletben a kereskedelmi tevékenységet bejelentette vagy arra működési engedéllyel rendelkezik.
(2) Részben vagy egészben az Önkormányzat tulajdonában álló épülettel összefüggésben csak akkor adható engedély, ha a közterület használatához az Önkormányzat a kitelepülési tervet is jóváhagyó tulajdonosi hozzájárulását megadta.
(3) Olyan épület esetén, amelyben több üzlet működik
a) mozgatható állvány kihelyezéséhez, vagy
b) az épület lépcsőjén történő árubemutatáshoz
akkor adható ki engedély, ha a kérelem benyújtásához a kitelepülési terv ismeretében az épületben működő valamennyi üzlet használója írásban hozzájárult.
10. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt céljára történő használat esetén a használat mértéke nem haladhatja meg a tíz négyzetmétert.
(2) Idényjellegű zöldség, gyümölcs és virág árusítása esetén a használat mértéke nem haladhatja meg a tíz négyzetmétert.
(3) Bemutatás, árusítás céljából termék közvetlenül a közterületre nem helyezhető ki, csak mozgóállványon.
11. § (1) A vendéglátó terasz létesítéséhez szükséges közterület használatához az Önkormányzat a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet betartása esetén járul hozzá.
(2) Vendéglátó teraszra engedély legalább harminc nap időtartamra adható. Az ennél rövidebb használat esetén ugyanahhoz az üzlethez kapcsolódóan vendéglátó teraszra ugyanaz az üzemeltető legkorábban harminc nap elteltével nyújthat be kérelmet.
12. § A közterület használatra történő alkalmassá tételéről, lezárásáról, a használható állapotban tartásáról a használó köteles gondoskodni.
13. § Nem adható engedély annak, akinek az Önkormányzattal szemben bármely kötelezettségből származó, ötezer forintot meghaladó összegű, lejárt határidejű tartozása áll fenn.
Az engedély kiadására irányuló eljárás
7. Eljárási szabályok
14. § (1) Az engedély kiadására irányuló eljárás önkormányzati hatósági ügy.
(2) Az elsőfokú eljárás lefolytatása Szentendre Város polgármesterének (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörébe tartozik.
(3) Az engedély kiadását a közterület tényleges használójának (a továbbiakban: használó) kell kezdeményeznie.
(4) Az engedély kiadására irányuló kérelmet a használónak legalább huszonegy nappal, sürgős eljárás esetén legalább nyolc nappal a használat tervezett megkezdése előtt kell benyújtania.
(5) A kilencven napot meg nem haladó használatra irányuló kérelmet - a vendéglátó terasz engedélyezésére irányuló kérelem kivételével - a tervezett használat időpontja előtt legalább nyolc munkanappal előbb kell benyújtani.
(6) Építőipari tevékenységre, anyagtárolásra, konténer elhelyezésére vonatkozó kérelem a használat tervezett megkezdése előtt két munkanappal is beadható.
15. § A legalább részben vagy egészben azonos közterületre részben vagy egészben azonos időpontra vonatkozó kérelmek közül a korábban benyújtott kérelem a későbbit megelőzi, ha a később benyújtott kérelemben megjelölt tevékenység a korábbi kérelem szerinti tevékenységet akadályozná, vagy annak gyakorlását korlátozná.
16. § (1) A kérelmet a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani.
(2) A kérelmet az Önkormányzat által közzétett, elektronikusan elérhető formanyomtatványon kell benyújtani.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező
aa) nevét,
ab) lakóhelyét vagy székhelyét,
ac) telefonszámát,
ad) elektronikus kézbesítési címét, és
ae) adóazonosító jelét vagy adószámát,
b) a használat tervezett kezdő időpontját és időtartamát,
c) a használat célját, és
d) a használat helyszínének és méretének a pontos meghatározását és helyszínrajzát.
(4) A kérelemhez csatolni kell
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát,
b) a használni kívánt közterület kialakításának módjáról készített fényképet, látványtervet,
c) a több üzemeltető által használt épületre vonatkozó kérelemhez csatolni kell az épületben működő üzletek üzemeltetőinek az aláírásával hitelesített kitelepülési tervet,
d) a közút igénybevétele esetén a közútkezelő hozzájárulását,
e) jogi személy kérelmező esetén az aláírási címpéldányának egyszerű másolatát,
f) zöldfelületre vonatkozó kérelem esetén az érintett területről és növényzetről a kérelem benyújtásakor készített fényképes dokumentációt,
g) rendezvény esetén a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződést,
h) ha a közterületet nem a közterületen álló felépítmény tulajdonosa kívánja használni, a felépítmény tulajdonosa és a használó között létrejött, a felépítményben folytatott tevékenységre vonatkozó megállapodást,
i) főépítészi hozzájárulást, településképi véleményt, amennyiben azt jogszabály előírja.
8. A használatról szóló döntés
17. § A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a városrendezési, műemlékvédelmi, városképi, esztétikai, közegészségügyi és közlekedésrendészeti, valamint közrendi, közbiztonsági, köznyugalmi szempontokat, illetve előírásokat.
18. § A Hatóság határozata tartalmazza
a) az engedélyezett időtartamot,
b) a használat helyszínét helyszínrajzon azonosítható módon megjelölve vagy más módon egyértelműen beazonosítható módon körülírva,
c) az előírt feltételeket, a használatot korlátozó körülményeket (különösen: közlekedési útvonal, növényzet, utcabútor), az ezek alátámasztását szolgáló fényképeket, és
d) a használat díját, a díjfizetés módját, határidejét.
19. § (1) Engedély legalább egy négyzetméter közterületre adható.
(2) Az azonos célra azonos használó számára azonos időtartamra kiadott engedély csak egybefüggő területre vonatkozhat.
(3) Az engedély határozott időre, de legfeljebb egy év időtartamra adható ki.
(4) Az engedély érvényes:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltéig, vagy
b) az engedély visszavonásáig.
(5) Az engedély másra át nem ruházható, harmadik személynek tovább nem adható.
(6) Az engedély nem pótolja a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez szükséges más engedélyt.
20. § (1) Építési munkánál a használó köteles a sitt, építési és egyéb törmelék napi elszállítására, a „szóródó” anyagok kaloda közötti tárolására és szükség szerinti letakarására, az építési terület környékének állandó és folyamatos tisztántartására, valamint a belvárosban a közterületi burkolat fóliás takarására.
(2) Vendéglátó terasz esetén a járda, egyirányú forgalmú közúton, vagy a forgalom elől elzárt területen minimum 3,5 méter, kétirányú forgalmú közút esetén legalább 5,5 méter szélességű közlekedésre alkalmas sávot szabadon kell hagyni.
21. § (1) Árubemutatásra nem használható épület homlokzatához, az épület bármely eleméhez, kerítéshez, tartóoszlophoz bármilyen módon rögzített kampó, akasztó, egyéb felfüggesztő, kivéve az ajtószárnyra, ablakszárnyra helyezett kirakatszekrényt, és az engedély alapján létesített kirakatszekrényt.
(2) A nyílászáró és a nyílászáró zsaluinak, rácsainak igénybevételével történő árubemutatás esetén a kirakodás mértéke az ajtó-, vagy ablakszárnyra, rácsra, zsalura merőlegesen nem haladhatja meg a 30 centimétert.
(3) Árubemutatás céljára, mozgatható állvány kihelyezésére legfeljebb három négyzetméter területre adható ki engedély.
(4) Az árubemutatásra csak az üzlet által forgalmazott termékkör jellegével megegyező termék helyezhető ki.
(5) Ajtószárnyra és ablakszárnyra helyezett kirakatszekrény esetén annak felülete, mozgatható állvány esetén annak alapterülete adja meg a használat mértékét.
22. § (1) A lépcső, küszöb, nyílászáró és a nyílászárók zsalujának, rácsának, ajtó- és ablaknyílás felületének igénybevételével történő árubemutatás esetén a használat mértéke nem haladhatja meg az üzlet ajtónyílásainak és ablaknyílásainak teljes felületét.
(2) Lépcsőn történő árubemutatás esetén az üzlet megközelítésére szolgáló bejárat előtti, a biztonságos közlekedés biztosítása érdekében fenntartott sávot teljes szélességében szabadon kell hagyni, ott árubemutatás nem engedélyezhető.
(3) Az árubemutatás során az árukat rendezetten kell elhelyezni anélkül, hogy az áruk egymást fednék, takarnák, illetve a termékek nem lóghatnak semmilyen irányban sem túl a nyílászárók és a zsaluk, rácsok felületén.
23. § (1) Mozgatható állvány csak az épület homlokzatától számított egy méteres sávon belülre helyezhető ki.
(2) A járdán a használat a gyalogosforgalmat és a mozgáskorlátozottak járművének forgalmát nem akadályozhatja.
A közterület használatának a díja
9. A használati díj
24. § (1) A közterület használatáért a használónak közterület-használati díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
(2) A díj a kérelemben megjelölt időponttól kerül kiszámításra, függetlenül attól, hogy a használó ténylegesen később kezdi meg a közterület használatát.
(3) A díj megállapítása az igénybe vett alapterület, időtartam és kategória figyelembevételével történik.
(4) A díjat minden megkezdett négyzetméter után meg kell állapítani.
(5) A díj összegét a 2. mellékletben foglalt díjtételek alapján kell meghatározni.
(6) Védendő és kiemelt területre a díj az Önkormányzat által kiírt pályázat útján is megállapítható.
25. § (1) A használat díját egy összegben kell megállapítani, és azt külön felhívásra vagy a döntés véglegessé válását követő nyolc napon belül meg kell fizetni.
(2) A hat hónapnál hosszabb egybefüggő használat esetén a használót a díj egyösszegben történő megfizetése esetén annak a teljes összegéből 8% kedvezmény illeti meg.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően hat hónapnál hosszabb használat esetén a használat díja erre vonatkozó kérelemre három egyenlő részletben is megállapítható és megfizethető.
(4) Amennyiben a kérelmező az engedély kiadását a kérelem benyújtását követő huszonegy napon belüli kezdő időponttal kéri, az egyébként irányadó díj 125 %-a fizetendő. A kérelmet ebben az esetben is az engedélyezni kért időtartam kezdő időpontját megelőző legalább nyolc nappal korábban be kell nyújtani.
(5) Művészeti értéket képviselő üzlet vagy tevékenység esetén a használó számára megállapítandó díj mértékét 50%-kal csökkenteni kell.
(6) Az alkotót az alkotói tevékenységéhez (különösen alkotások bemutatásához) kapcsolódó használatra 50% díjkedvezmény illeti meg.
26. § (1) Az esedékes díjat külön felhívás nélkül készpénz-átutalási megbízással vagy a döntésben megjelölt bankszámlára történő utalással kell teljesíteni.
(2) Az engedély módosítása vagy a használat megszüntetése esetén a már megfizetett díj nem jár vissza.
27. § (1) A díj késedelmes megfizetése esetén a használó a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű késedelmi kamatot köteles megfizetni.
(2) Díjtartozás fennállása esetén a használót a Hatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével fizetésre szólítja fel.
(3) Ha a díjat a fizetési felszólítást követően sem fizetik meg, a használati jogosultságot a Hatóság megszünteti, és a használót az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.
28. § (1) A Hatóság a használó kérelmére a meg nem fizetett díj részletekben történő megfizetését engedélyezi, ha
a) a használó a kérelmét a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nyújtja be, és
b) a tartozása összegéről tartozáselismerő nyilatkozatot tesz.
(2) Amennyiben a használó a részletek megfizetésével késedelembe esik, és ennek az erre vonatkozó írásbeli felhívás után sem tesz eleget, úgy a részletfizetési kedvezmény megszűnik, és a meg nem fizetett díjat egy összegben köteles megfizetni tizenöt napon belül.
(3) Akitől a részletfizetési kedvezmény megvonásra került, azon kérelmező számára következő év végéig részletfizetés nem engedélyezhető.
29. § A használó a díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül köteles fizetni. A díj vagy annak időarányos része a ténylegesen nem használt időszakokra nézve nem engedhető el.
10. Az óvadék
30. § (1) A kérelmező a használatra vonatkozó döntés meghozataláig külön végzésben megállapított óvadékot köteles megfizetni.
(2) Nem kell óvadékot fizetni a használatért, ha a használat a kilencven napot nem haladja meg, vagy a használat ingyenes.
(3) Az óvadék mértéke a díj tizenöt napi összege, vagy ha a használat időtartama a hat hónapot meghaladja, annak hatvan napi összege.
(4) Az óvadékot a használat megszűnését követő tizenöt napon belül a használónak vissza kell fizetni, amennyiben a használó
a) az állagmegóvási, karbantartási kötelezettségének eleget tett,
b) az eredeti állapotot helyreállította, és
c) a díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
Az engedély alapján történő használat szabályai
11. A használat szabályai
31. § (1) A használó a közterületet kizárólag az engedély véglegessé válását követően, az abban meghatározott időtartamban, célra és az előírt feltételek teljesítésével használhatja.
(2) A használó köteles a közterület használata során az Önkormányzattal együttműködni.
(3) A használó köteles az engedélyt a használat teljes időtartama során magánál tartani, és az arra jogosult felhívására ellenőrzésre bemutatni.
(4) A használó köteles a használattal érintett közterületet folyamatosan tisztán tartani, valamint a használatból adódóan a környezetében keletkező szennyeződést megszüntetni, hulladékot eltávolítani.
(5) Közhasználatú zöldfelület használata esetében a használó köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni, és a használat befejezését követő öt napon belül az eredeti állapotot helyreállítani.
(6) Harminc napot meghaladó használat esetén az engedélyben meghatározott területet fizikai sarokpontok elhelyezésével kell kijelölni.
12. A használat ellenőrzése
32. § (1) A közterület-felügyelet köteles a közterületek használatát folyamatosan ellenőrizni és jogellenes használat esetén a szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) A Hatóság vagy a közterület-felügyelet az engedélyezett használat megkezdése előtt, illetve annak megszűnését követő öt napon belül jegyzőkönyvet és képfelvételt készít, rögzíti a közterület tényleges állapotát, és az ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedéseket.
13. A közterület jogosulatlan használata és annak jogkövetkezményei
33. § (1) A közterület jogosulatlan használójának minősül az, aki közterületet
a) engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon,
b) engedélyben meghatározott céltól vagy tevékenységtől eltérő más célra vagy tevékenységre,
c) az engedélyben meghatározott mértéket meghaladó mértékben vagy alapterületen, vagy
d) a megállapított díj és óvadék határidőben meg nem fizetését követően
használ.
(2) A közterület jogosulatlan használója a Hatóság döntése alapján köteles
a) az intézkedésre jogosult szerv felhívására a jogellenes használatot haladéktalanul vagy az előírt, legfeljebb 15 napos határidőn belül megszüntetni,
b) a tényleges használat alapján megállapítható, korrigált díjat megfizetni,
c) a közterület eredeti állapotát vagy az engedélynek megfelelő használati módját, mértékét kártalanítás nélkül helyreállítani, és
d) tűrni a jogszerű használat vagy az eredeti állapot helyreállítását.
34. § (1) A közterület jogosulatlan használója a tényleges használat után fizetendő díj ötszörösének megfelelő, korrigált díjat köteles megfizetni.
(2) Amennyiben az adott közterületen a jogosulatlan használat tiltott volt, a legmagasabb, az adott használati célhoz rendelt díjtétel alkalmazásával kell a korrigált díjat megállapítani.
(3) Amennyiben a használat a 33. § (2) bekezdés d) pontja vagy a 38. § alapján szűnt meg, a használó az eredeti állapot helyreállítását követő egy éven belül nem jogosult közterület használatára.
35. § (1) A jogosulatlan használatra vonatkozó döntést a Hatóság foganatosítja.
(2) Az jogosulatlan használat megszüntetésének és az eredeti állapot helyreállításának a költségeit a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
A közterület-használat megszűnése és megszüntetése
36. § (1) Ha a közterület használatához való jog megszűnik, a használó köteles a közterület használatot megszüntetni és a közterület eredeti, a rendeltetésének megfelelő állapotát helyreállítani, a közterületet az Önkormányzatnak visszaadni.
(2) A használattal érintett közterületet és a használat által ténylegesen igénybe vett közvetlen környezetét oly módon kell helyreállítani, hogy az rendeltetésszerű használatra legalább a környezetével megegyező módon alkalmas legyen.
(3) A használat időtartamába az az időtartam is beszámít, ameddig a használó a rendeltetésszerű állapotot teljeskörűen helyre nem állította.
(4) A (3) bekezdés szerinti, az engedélyben meghatározott időtartamon túlterjeszkedő használat díját a 34. § (1) bekezdése alapján kell megállapítani.
37. § (1) A Hatóság az engedélyt határozatával visszavonja, egyben a használót megfelelő határidő megállapításával a használat megszüntetésére kötelezi, ha
a) a közterületen, annak műtárgyához kapcsolódóan vagy a használt területtel határos ingatlanon mások életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzet elhárítása szükségessé teszi,
b) vendéglátó tevékenység és a díj részletekben történő megfizetése esetén a jogosult a fizetési kötelezettségét a fizetési határidő leteltét követően az erre irányuló felszólítás és megfelelő határidő tűzése ellenére sem teljesíti, vagy
c) ha a használó a közterületen folytatott tevékenység folytatására már nem jogosult.
(2) Mások életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzet elhárításának szükségessége esetén a használat megszüntetésére legfeljebb huszonnégy órás határidő állapítható meg.
38. § A Hatóság az engedélyt határozatával visszavonhatja, ha
a) a használó a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra és módon vagy a rendelet egyéb szabályait megsértve használja,
b) a használó a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat egy éven belül második alkalommal is megszegi, vagy
c) a díj részletfizetése esetén a részletfizetési kötelezettségével késedelembe esik és azt felszólítás ellenére sem teljesíti.
39. § (1) Ha a használó a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az Önkormányzat a használó költségén helyreállítja a közterületet.
(2) Ha a használat az engedély visszavonása miatt szűnt meg, a már esedékessé vált és megfizetett díjat visszakövetelni nem lehet.
A taxiállomások igénybevételének a rendje
40. § A város területén kizárólagos joggal taxiállomás létesítésre engedély nem adható ki. A taxiállomásokat minden taxis alanyi jogon, érkezési sorrendben, a közúti közlekedés szabályainak előírásait betartva használhatja.
Eltérő használati szabályok
14. Különös szabályok
41. § A rendelet szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
42. § A 8. § 1. pontjától eltérően várakozóhelyen a használat engedélyezhető
a) városi és ünnepi rendezvényhez,
b) nemzetiségi önkormányzat rendezvényéhez, vagy
c) az alkalmi, ünnepi vásár során.
43. § (1) Az I. kategóriájú védett közterületen nem adható engedély
a) áru, göngyöleg és ömlesztett anyag tárolására,
b) járműből történő árusításra, szolgáltatásra,
c) mozgóboltra, idényjellegű, alkalmi árusításra,
d) árusító kioszk felállítására,
e) gazdasági reklámot mutató védőtetőre, előtetőre és üzleti ernyőszerkezetre, kivéve azt, amely kizárólag az üzlet saját logóját ábrázolja,
f) javító és szolgáltató tevékenységre,
g) megállító táblára és szabadtéri reklámhordozóra, vagy
h) árengedményt hirdető feliratot (különösen „árleszállítás”, „végkiárusítás”, „sale”, „%”) tartalmazó szabadtéri reklámhordozó kihelyezésére.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az I. kategóriájú védett közterületen kioszk felállítására az ott működési engedéllyel rendelkező vendéglátó üzlet számára kizárólag zárt vendégtér létrehozására engedély adható. Ebben az esetben a használat díja a vendéglátó terasz díjának felel meg.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott célra engedély adható, amennyiben a használat a külön jogszabályban foglaltak alapján alkalmi (ünnepi) vásárként nyilvántartásba vett területen, illetve alkalmi rendezvényen, városi rendezvényen vagy az Önkormányzat által meghirdetett területen és időtartamban történik.
(4) A 9. § (3) bekezdésétől eltérően olyan épületben, amelynek homlokzata több közterületre nyílik, csak az adott közterületre földszinti nyílászáróval rendelkező üzletre működési engedéllyel rendelkezőktől kell az ott előírt hozzájárulás.
44. § (1) A 8. § 11-12. és 14. pontját nem kell alkalmazni, ha a közterület használója az Önkormányzat, annak intézménye vagy gazdasági társasága.
(2) A 8. § 11. pontját nem kell alkalmazni az I. kategóriájú védett területen.
(3)1 Nem kell a használathoz kapcsolódóan óvadékot fizetni, ha a használat kizárólag vendéglátó terasz elhelyezése céljából történik.
(4)2 Nem kell engedély a dobogóra, amennyiben annak megépítésére engedély alapján került sor, és a használat megszűnése óta nyolc hónap nem telt el.
45. § (1) Rendezvény területén az, aki a használóval polgári jogi jogviszonyt létesített, a rendezvényterület egy részét ezen polgári jogi jogviszony alapján jogosult használni.
(2) Rendezvény területén szabadtéri reklámhordozóval reklám közzététele céljából egyéb eszközzel felszerelt jármű elhelyezhető.
46. § A rendelet szabályainak meg nem felelő használatra a városfejlesztéssel, városrendezéssel, üzemeltetéssel és vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság hatósági szerződést köthet.
15. A közösségi célú közterület-használat egyedi szabályai
47. § (1) A mikromobilitási szolgáltató által üzemeltetett közösségi célú mikromobilitási eszköz a közterületen annak bérbeadása céljából csak engedély birtokában kizárólag mikromobilitási ponton helyezhető el és tárolható.
(2) A közösségi célú mikromobilitási eszközre az engedély hatósági szerződés formájában legalább három és legfeljebb tizenkét hónap időtartamra adható meg a mikromobilitási szolgáltató részére.
(3) Az önkormányzat által kialakított mikromobilitási pontokat a rendelet 3. melléklete határozza meg.
(4) A mikromobilitási pontok valamennyi mikromobilitási szolgáltató által azonos feltételekkel használhatóak.
48. § Közösségi célú mikromobilitási eszközre engedély adható, ha a mikromobilitási szolgáltató
a) az általa üzemeltetett valamennyi közösségi célú elektromos kerékpárt – a jogszerű használat ellenőrizhetősége érdekében – egyedi azonosító jellel látta el,
b) igazolja, hogy az általa üzemeltetett mikromobilitási eszközök közterületi elhelyezésének legfeljebb 2 méter hatósugarú pontossággal megjelölt helyszíne és időtartama, valamint az adott eszköz adott időpontban fennálló használati állapota (kölcsönzött vagy kölcsönzésre váró) a saját telematikai rendszerében hitelesen, olyan adatrögzítési eljárással kerül rögzítésre, amely biztosítja ezen adatok változatlanságának utólagos ellenőrzési lehetőségét, és
c) a hatóság számára folyamatos hozzáférést biztosít a b) pontnak megfelelő telematikai rendszeréhez annak érdekében, hogy a használat ellenőrzéséhez szükséges – személyes adatokat nem tartalmazó – adatok a hatóság számára korlátozás nélkül valós időben megismerhetők legyenek.
49. § A mikromobilitási szolgáltató által fizetendő díj mértéke a hatósági szerződésben csökkenthető, ha
a) a mikromobilitási szolgáltató a szentendrei lakcímmel rendelkező, továbbá az Önkormányzat által alapított intézményben foglalkoztatott ügyfeleknek a hatósági szerződésben megállapított feltételekkel ott meghatározott mértékű szolgáltatási díjkedvezményt nyújt, vagy
b) a mikromobilitási szolgáltató vállalja a szolgáltatás biztosítását meghatározott, az önkormányzat által kijelölt területeken.
50. § A közösségi célú mikromobilitási eszközre vonatkozó használati kérelemben a mikromobilitási szolgáltatónak nyilatkoznia kell:
a) az üzemeltetni kívánt mikromobilitási eszközök számáról, és
b) az üzemeltetni kívánt mikromobilitási eszközök műszaki jellemzőiről, így legalább az alábbi adatokról:
ba) típus pontos megnevezése,
bb) elektromos rásegítés névleges teljesítménye,
bc) az eszköz tömege kilogrammban, hossza, szélessége és magassága centiméterben megadva, és
bd) az eszköz megvilágítási jellemzőiről.
51. § (1) A közösségi célú mikromobilitási eszközt a fogyasztó által történő bérlet időtartamát kivéve kizárólag mikromobilitási ponton lehet elhelyezni.
(2) Amennyiben a mikromobilitási ponton belüli elhelyezés nem lehetséges, úgy nem minősül jogellenes használatnak, ha a mikromobilitási eszköz teljes terjedelmében a mikromobilitási pont hozzá legközelebb eső határvonalától számított három méteren belül került elhelyezésre és az eszköz elhelyezése a gyalogos közlekedést nem akadályozza, a közúti közlekedés rendjét, a biztonságos járműközlekedést nem veszélyezteti.
52. § (1) Közterületen közösségi célú mikromobilitási eszközök közül kizárólag kerékpár elhelyezésére és tárolására adható engedély.
(2) A jogellenesen elhelyezett mikromobilitási eszköz elszállításáról a mikromobilitási szolgáltatónak folyamatosan gondoskodnia kell.
(3) Amennyiben a mikromobilitási szolgáltató a jogellenesen elhelyezett mikromobilitási eszközt a telematikai rendszerében tárolt adatok szerint a jogellenes elhelyezéstől számított tizenkét órán belül nem szállítja el, azokat a közterület-felügyelet elszállíttathatja.
(4) A (3) bekezdés alapján elszállított és tárolt mikromobilitási eszköz után a mikromobilitási szolgáltatónak 25 000 Ft/eszköz díjat kell megfizetnie.
16. A filmforgatási célú közterület-használat
53. § A mozgóképről szóló törvény szerinti filmforgatási célú közterület-használatra (a továbbiakban: filmforgatás) e rendelet szabályait az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
54. § (1) A filmforgatásra irányuló közterület-használat engedélyezésének a feltétele, hogy a kérelmező vállalja:
a) az utcabútorokban és a közterület burkolatában bekövetkezett kár, továbbá a filmforgatás miatt vagy azzal összefüggésben harmadik személy által az Önkormányzattal szemben érvényesített kár megtérítését,
b) a filmforgatás ideje alatt az utcabútorok, szobrok, egyéb közcélú berendezések és kihelyezett tárgyak rendben és tisztán tartását,
c) a filmforgatással összefüggésben keletkezett hulladék, fölöslegessé vált, nem használt forgatási eszköz, kellék elszállítását,
d) a filmforgatással érintett lakosság, intézmény és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatban őket érintő korlátozásokról és a mindennapi életvitelüket esetlegesen zavaró körülményekről, és
e) a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelíthetőségének a biztosítását.
(2) A filmforgatás díját a hatósági szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül kell megfizetni.
55. § A filmforgatás díja a mozgóképről szóló törvény 3. mellékletében megállapítható díj legmagasabb összege.
17. Az érvényes hatósági engedéllyel nem rendelkező gépjárművekre vonatkozó egyedi szabályok
56. § (1) Üzemképtelen jármű a 8. § 7. pontjában megállapított időtartamon túl közterületen nem tárolható. Az üzembentartó vagy annak hiányában a tulajdonos köteles az üzemképtelenné vált jármű közterületen kívüli elhelyezéséről gondoskodni.
(2) Közterületen jogellenes módon tárolt üzemképtelen jármű esetén a Hatóság vagy a közterület-felügyelet
a) fénykép- vagy videofelvétel útján rögzíti a jármű elhelyezkedését, a helyszínt, az időpontot, a jármű hatósági jelzését vagy annak hiányát,
b) az üzemképtelen jármű közterületen történő tárolásának a jogellenességéről és elszállítási kötelezettségéről, annak határidejéről szóló felszólítást helyez el a jármű szélvédőjén, és
c) beszerzi a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartói és járműazonosító adatokat.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában megállapított határidő legfeljebb harminc nap lehet.
(4) Amennyiben az üzembentartó vagy annak hiányában a tulajdonos a járművet a megállapított határidőn belül a közterületről nem távolítja el, azt a közterület-felügyelet a közterület-felügyeletről szóló törvény előírásai alapján elszállítja.
18. Közterületi előadói és művészeti tevékenység
57. § (1) Az előadói és művészeti tevékenység céljára minden nap 9 és 19 óra között, a szabad helyekre figyelemmel bejelentés alapján ingyenesen igénybe vehető közterületek:
a) Duna korzó Lázár cár tér előtti sétány szakasza,
b) Duna korzó Fantázia étterem előtti sétány szakasza, és
c) Duna korzó Jakabos ház előtti sétány szakasza.
(2) Az előadói és művészeti tevékenység minden amatőr vagy hivatásos művész (a továbbiakban előadó) számára műfaji megkötés nélkül, egyenlő feltételekkel biztosított.
58. § (1) Az előadónak a tervezett fellépés előtt legalább legfeljebb tizennégy nappal és legalább öt nappal korábban az Önkormányzat honlapján erre vonatkozó bejelentést kell tennie.
(2) A bejelentésben az előadónak meg kell jelölnie
a) az ügyfélazonosításhoz szükséges személyes adatait,
b) a használni kívánt területet, és
c) az előadás időtartamát.
(3) A Hatóság a bejelentést megvizsgálja és annak megfelelősége esetén visszaigazolja a használni kívánt közterületet és a használat bejelentett időpontját, ebben az esetben döntést nem hoz.
(4) Az Önkormányzat a bejelentéseket a honlapján folyamatosan közzéteszi.
59. § (1) A bejelentés alapján folytatott közterületi előadói és művészeti tevékenység során az előadó
a) nem folytathat kereskedelmi tevékenységet, termékárusítást,
b) nem kérhet ellenszolgáltatást az általa engedélyezett, őt ábrázoló kép- vagy hangfelvételért,
c) nem zaklathatja a közlekedőket,
d) nem okozhat közbotrányt, közerkölcsöt sértő tevékenységet nem folytathat,
e) nem kéregethet, koldulhat, kizárólag a maga előtt kihelyezett gyűjtőben fogadhat el adományokat, és
f) zenei produkciójának a hangereje nem haladhatja meg a a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendeletben a szabadidős zajforrásokra megállapított zajterhelési határértéket.
(2) Az előadó köteles
a) az általa használt közterület tisztántartásáról gondoskodni, és
b) rongálás esetén az okozott kárt megtéríteni.
60. § A jelen alcímben meghatározott szabályokat megsértő előadó bejelentésének a tudomásulvételét a Hatóság a döntésével megtagadhatja.
19. A díjmentes használat esetei
61. § (1) A közterület ingyenesen használható
a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményeinek elhelyezésére,
b) edényes élődísznövény elhelyezésére,
c) a magyar nemzet, a nemzetiségek, a testvérvárosok kultúráját bemutató és népszerűsítő csoport, vagy azok tagjai által a város kulturális életéhez illeszkedő programhoz,
d) közszolgáltatás keretében házhoz menő lomtalanítás során a közszolgáltató által biztosított gyűjtőedénynek a szükséges időtartamra történő elhelyezésére,
e) az Önkormányzat, az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint az Önkormányzat által fenntartott intézmény által megrendelt beruházásra,
f) hatóság által elrendelt közvetlen életveszély elhárítási építési munkához,
g) a művészeti értéket képviselő üzlet szabadtéri reklámhordozójának a kihelyezésére,
h) az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján ellenszolgáltatás nélkül végzett közérdekű beruházáshoz, vagy
i) olyan árnyékolónak (így különösen: napernyőnek, előtetőnek) az elhelyezésére, amely sem reklám, sem egyéb üzleti célú megjelenítést, feliratot nem tartalmaz, amennyiben azon áru, termék nem kerül elhelyezésre.
(2) A közterület ingyenesen használható a használatnak a Hatóság részére a tervezett használat időpontját megelőzően legalább nyolc nappal korábban bejelentett
a) jótékonysági tevékenységet végző természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tevékenységére, vagy
b) egészségvédelmi, környezetvédelmi bemutatóra.
Záró rendelkezések
62. § (1)3
(2) A rendeletet a hatályba lépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
(3) A rendelet IV-VI. Fejezetét a folyamatban lévő eljárásra és használatra is alkalmazni kell.
63. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 25/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
|
A |
|
|---|---|
|
1 |
I. kategóriájú védett területek |
|
2 |
Dunakanyar körút az Ady Endre út kereszteződéséig |
|
3 |
Pap-szigeti Duna-ág sodorvonala |
|
4 |
Szentendrei Duna sodorvonala |
|
5 |
Postás strand területének déli határa |
|
6 |
Dózsa György út által a Dunakanyar krt. kereszteződéséig |
|
7 |
valamint a 2-6. sorban meghatározott közterületek által határolt terület |
|
8 |
Dunakanyar körút mindkét oldala |
|
9 |
Fő tér |
|
10 |
II. kategóriájú területek |
|
11 |
Ady Endre út a Derecskei utcáig |
|
12 |
Pap-szigeti út |
|
13 |
Dereglye utca |
|
14 |
Pap-sziget egésze |
|
15 |
Püspökmajori lakótelep (a Római sánc tca, Kálvária tér, Kálvária út, Radnóti M. utca által határolt terület) |
|
16 |
Lászlótelep (a Kálvária út, Damjanich utca, Deli A. utca és Tas utca által határolt terület) |
|
17 |
Vasvári lakótelep (a Vasvári Pál utca, Templom utca, Íjász utca és Vasvári utca által határolt terület) |
|
18 |
Füzespark lakótelep (a Vasvári Pál utca, a Sas utca és a Szentlászlói út által határolt terület). |
|
19 |
III. kategóriájú egyéb területek |
|
20 |
valamennyi, az I. és a II. kategóriába nem tartozó közterület |
2. melléklet a 25/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez4
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
egység |
I. kategóriájú védett területen |
II. kategóriájú területen |
III. kategóriájú egyéb területen |
||
|
1 |
mozgóállvány, árubemutatás céljára szolgáló más önálló eszköz |
m2/hó |
49 000 Ft |
29 000 Ft |
19 000 Ft |
|
2 |
szabadtéri reklámhordozó |
m2/hó |
- |
4 100 Ft |
2 400 Ft |
|
3 |
megállító tábla, totemoszlop |
db/hó |
- |
23 400 Ft |
15 800 Ft |
|
4 |
kirakatszekrény, árubemutatás homlokzaton, arra szerelt eszközön |
m2/hó |
4 900 Ft |
3 000 Ft |
3 000 Ft |
|
5 |
kioszk |
m2/hó |
- |
15 600 Ft |
9 300 Ft |
|
6 |
építési munkaterület (állvány, anyagtárolás, géptárolás) |
m2/nap |
300 Ft |
200 Ft |
100 Ft |
|
7 |
tároló konténer |
db/nap |
3 000 Ft |
1 500 Ft |
1 000 Ft |
|
8 |
mozgóárusítás, mozgóbolt |
m2/nap |
- |
1 300 Ft |
500 Ft |
|
9 |
idényjellegű árusítás (zöldség-gyümölcs, egyéb eseti árusítás, ünnepekhez kötődő árusítás) |
m2/nap |
- |
5 000 Ft |
3 000 Ft |
|
10 |
közterületi szolgáltató tevékenység |
m2/nap |
- |
3 000 Ft |
2 000 Ft |
|
11 |
előadói és művészeti tevékenység |
m2/nap |
1 300 Ft |
500 Ft |
500 Ft |
|
12 |
előadói és művészeti tevékenység |
Ft/év |
460 000 Ft |
180 000 Ft |
180 000 Ft |
|
13 |
vendéglátó terasz április 1. és szeptember 30. között |
m2/hó |
7200 Ft |
3 900 Ft |
1 800 Ft |
|
14 |
vendéglátó terasz október 1. és március 31. között |
m2/hó |
3600 Ft |
2700 Ft |
1200 Ft |
|
14 |
sport és kulturális tevékenység |
m2/nap |
300 Ft |
200 Ft |
100 Ft |
|
15 |
tűzijáték |
alkalom |
20 000 Ft |
20 000 Ft |
20 000 Ft |
|
16 |
filmtörvény hatálya alá nem tartozó forgatás |
m2/nap |
3 000 Ft |
2 000 Ft |
1 000 Ft |
|
17 |
üzemképtelen jármű tárolása |
db/nap |
- |
38 800 Ft |
38 800 Ft |
|
18 |
automata, egyéb gép, berendezés elhelyezése |
m2/hó |
500 Ft |
500 Ft |
500 Ft |
|
19 |
szórólapozás, újság, egyéb promóciós kiadvány osztogatása |
/alkalom |
25 000 Ft |
16 700 Ft |
8 300 Ft |
|
20 |
közút nem közlekedési célú egyéb igénybevétele |
m2/nap |
300 Ft |
200 Ft |
200 Ft |
|
21 |
közösségi célú mikromobilitási eszköz üzleti célú elhelyezése |
m2/nap |
750 Ft |
500 Ft |
250 Ft |
|
22 |
nonprofit szervezet jótékonysági tevékenysége, ételosztás |
m2/nap |
300 Ft |
200 Ft |
100 Ft |
|
23 |
rendezvény vendéglátásra, árusításra szolgáló kiszolgáló területe |
m2/nap |
7 200 Ft |
7 200 Ft |
1 800 Ft |
|
24 |
városnéző lassú jármű, járműszerelvény |
db/nap |
20 000 Ft |
20 000 Ft |
20 000 Ft |
|
25 |
a fent meghatározott kategóriáktól eltérő 100 m2-ig terjedő használat |
m2/nap |
2 000 Ft |
1 500 Ft |
1 000 Ft |
|
26 |
a fent meghatározott kategóriáktól eltérő 100 m2 feletti használat |
m2/nap |
1 000 Ft |
750 Ft |
500 Ft |
3. melléklet a 25/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
mikromobilitási pont megnevezése |
szélességi koordináták |
hosszúsági koordináták |
|
|
1 |
Skanzen |
6055752.431 |
2120306.423 |
|
2 |
Határ csárda |
6056128.547 |
2124929.306 |
|
3 |
Ady Endre úti Spar |
6053702.138 |
2123957.319 |
|
4 |
Réti utca - Ady utca - Kornis utca sarok |
6053031.636 |
2123977.928 |
|
5 |
Fulco deák utca |
6052209.426 |
2123268.709 |
|
6 |
Tiszteletes utca |
6051779.721 |
2123172.193 |
|
7 |
Paprikabíró utca |
6051509.558 |
2123069.071 |
|
8 |
Dunakorzó |
6051082.365 |
2123834.091 |
|
9 |
Dunakorzó bejárat |
6050448.28 |
2123616.04 |
|
10 |
Bükkös patak part |
6051355.108 |
2123499.877 |
|
11 |
Vasúti villasor |
6050789.894 |
2122486.96 |
|
12 |
Kálvária tér |
6051645.952 |
2122515.387 |
|
13 |
Köztemető |
6053449.779 |
2122549.09 |
A 44. § (3) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 44. § (4) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 62. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.