Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (III. 21.) önkormányzati rendelete
a települési támogatások helyi rendszeréről és a szociális igazgatásról
Hatályos: 2026. 01. 01Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (III. 21.) önkormányzati rendelete
a települési támogatások helyi rendszeréről és a szociális igazgatásról
[1] A rendelet célja, hogy meghatározza az önkormányzat által szociális rászorultság alapján pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és kifizetésének, folyósításának módját, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.
[2] Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testülete e rendelet 19. §-a, 21. §-a, valamint 23. §-a tekintetében Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése alapján, egyebekben Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontja alapján, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) és d) pontjaiban biztosított felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól a következőket rendeli el:
A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Hajdúdorog közigazgatási területén élő
a)1 lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a beiskolázási támogatás esetén a rendelet 22. § (1) bekezdés a),b),c) pontja szerinti intézményekbe járó nem hajdúdorogi tanulók törvényes képviselőire,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,
e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás, étkezés, szállás tekintetében a rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok Magyarország területén jogszerűen tartózkodó – Hajdúdorog közigazgatási területén élő – állampolgáraira is.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
aa) tartós betegség, baleset, ezek következtében kórházi kezelés, magas gyógyszerköltség,
ab) közeli hozzátartozó halála,
ac) önhibán kívül bekövetkezett lakhatást érintő elemi kár (pl. tűz, szél-, hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), vagy meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.),
ad) rendszeres pénzellátás megszűnése, folyósításának elhúzódása, két hónapot meghaladó, tartós jövedelemnélküliség, mely nem a Szt. 36. § (2) bekezdés a) pontja miatt következett be,
ae) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által (kivéve az azonnali hatályú felmondást),
af) iskoláztatás biztosítása,
ag) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
ah) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése,
ai) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése,
aj) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
ak) gyermek hátrányos helyzete, egyéb rendkívüli ok bekövetkezése folytán fellépő élethelyzet.
b) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:
ba) gyógyintézeti kezelés díjának kiegyenlítése (pl. szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi kezelés),
bb) gyógyászati segédeszközök beszerzése,
bc) közgyógyellátásra nem jogosult személy sürgős vagy folyamatos gyógyszer szükséglete,
bd) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,
be) két hónapot meghaladó közüzemi számlatartozás.
(2) A rendelet 20. § alkalmazásában:
a) szülő: a gyermeket saját háztartásában nevelő vér szerinti szülőt, a szülői felügyeleti jogot gyakorló különélő szülőt, örökbefogadó szülőt, és a gyámot kell érteni, a hivatásos gyám kivételével.
b) tartós kórházi ápolás: a 30 napot meghaladó, folyamatos kórházi ápolás
(3) E rendelet alkalmazása során a különböző további fogalmak értelmezésére a Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
ELLÁTÁSOK TÍPUSAI, HATÁSKÖRÖK MEGHATÁROZÁSA
3. § (1) Hajdúdorog Város Önkormányzata az alábbi települési támogatásokat nyújtja:
a) havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás,
aa) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,
ab) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
b) esetenként nyújtott települési támogatás,
ba) rendkívüli települési támogatás,
bb) különös méltánylást érdemlő esetekben nyújtott települési támogatás,
bc) haláleset miatt nyújtott települési támogatás,
bd) szennyvíz-hálózatra való rákötést segítő települési támogatás,
be) gyermekszületési támogatás,
bf) természetben, tüzelőanyagra nyújtott települési támogatás,
bg) természetben, beiskolázáshoz nyújtható települési támogatás,
bh) természetben, élelmiszer formájában nyújtható települési támogatás.
(2) A Képviselő-testület az alábbi szociális ellátási formákkal kapcsolatos feladat- és hatásköreit a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottságra ruházza át:
a) települési támogatás,
b) jogosulatlanul felvett ellátások visszafizetésére kötelezés.
(3) A Képviselő-testület az alábbi szociális ellátási formákkal kapcsolatos feladat- és hatásköreit a Polgármesterre ruházza át:
a) rendkívüli települési támogatás azonnali nyújtása,
b) természetben, beiskolázáshoz nyújtható települési támogatás nyújtása,
c) jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése.
(4) A döntést a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság a soron következő ülésén, a polgármester – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – 10 napon belül hozza meg.
(5) E rendeletet az Szt.-ben, a kapcsolódó végrehajtási rendeletekben (a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (továbbiakban: Ákr.) foglaltakkal együtt kell alkalmazni a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából vezetett nyilvántartásokra vonatkozóan is.
(6) A hatáskör gyakorlója a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás és kamatai megtérítésétől eltekinthet, azt csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap kétszeresét, és a visszafizetés teljesítése a kötelezett létfenntartását súlyosan veszélyeztetné.
4. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátási formák igénybevétele iránti kérelmet írásban – amennyiben rendelkezésre áll, az arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével – a szükséges mellékletek csatolásával a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztályán (továbbiakban: Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztály) kell benyújtani, illetve postai úton a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal címére (4087 Hajdúdorog, Tokaji út 4.) lehet eljuttatni.
(2) A kérelemnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét,
b) a kérelmező születési helyét, idejét,
c) a kérelmező anyja leánykori nevét,
d) a kérelmező lakóhelyét, tartózkodási helyét,
e) a kérelmezővel egy háztartásban élő személyeknek az előbbiekben felsorolt adatait,
f) a kérelmező Társadalombiztosítási azonosító jelét,
g) a szükséges jövedelmi adatokat (bevételekről és kiadásokról),
h) a kérelmező állampolgárságát,
i) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(3) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatban a Szociális, Ifjúsági,Sport és Köznevelési Bizottság által átruházott hatáskörben meghozott döntések elleni fellebbezést a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztályához kell eljuttatni az (1) bekezdésben rögzítettek szerint és az Ákr-ben foglalt határidőig.
5. § (1) Az Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztály a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik, beszerzi
a) az igénylő és családja havi rendszeres jövedelméről a kérelem benyújtását megelőző egyhavi nettó, egyéb jövedelemnél pedig a kérelem benyújtását megelőző 12 havi nettó jövedelemre vonatkozó igazolást, vagy nyilatkozatot, valamint kiadásairól, azaz a lakott lakás vonatkozásában felmerülő elhasznált víz, szennyvíz, elektromos áram, vezetékes gáz díjáról, a szemétszállítási díjról és a megvásárolt tüzelőanyag költségéről, valamint a rendszeres települési támogatás esetén ingó és ingatlan tulajdonjogairól szóló nyilatkozatokat,
b) munkaviszonyban állók esetében a munkáltató által kiállított kereseti igazolást; nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, családi pótlékban részesülők esetében a kiutalást bizonyító feladóvevényt vagy bankszámlakivonat másolatát,
c) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén az illetékes állami adóhatóság által kiadott igazolást,
d) álláskeresési járadékban részesülők esetében az illetékes Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának ellátást megállapító határozatát, a bizonyító feladóvevényt, vagy bankszámlakivonat másolatát,
e) tartásdíjban részesülők esetében a kiutalást bizonyító feladóvevényt, bankszámlakivonat másolatát, vagy a bírósági határozatot,
f) az egyéb jövedelmi viszonyokra vonatkozó igazolásokat, különösen a keresőképtelenség alátámasztásáról szóló orvosi, kórházi igazolást, a terhesgondozásról szóló igazolást,
g) egyéb forrásból származó jövedelem – különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka – esetén és ezen rendeletben a települési támogatás megszüntetésére, valamint a kérelem elutasításra okot adó esetre vonatkozóan büntetőjogi felelősség tudatában megtett személyes nyilatkozatot,
h) elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatást,
i) a temetési költségek finanszírozása érdekében nyújtható települési támogatás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot.
(2) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli élethelyzetről, anyagi veszteségről, jövedelem kiesésről és azokat irattal igazolja.
(3) Az Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztály
a) a szociális ellátások során a kérelmező által közölt adatok, tények, nyilatkozatok valódiságát a rendelkezésre álló nyilvántartásból, vagy a nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti,
b) a támogatást igénylő szociális helyzetéről környezettanulmányt készít, valamint a gyermeket nevelő családok esetén a védőnői szolgálattól és a Hajdúdorogi Család- és Gyermekjóléti Szolgálattól (továbbiakban: Család- és Gyermekjóléti Szolgálat) véleményt kér.
(4) A valótlan tartalmú dokumentumok benyújtása, nyilatkozatok, bevallások megtétele esetén a kérelem elutasítására, vagy a megállapított támogatás megszüntetésére kerül sor. A rendszeres települési támogatás esetén az elutasítás vagy a megszüntetés időpontjától számított 1 évig a támogatás érintett részére történő megállapítására nincs lehetőség. Amennyiben az ellenőrzés eredménye alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, az Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztály a Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.
(5) A jogosultsági feltételek az Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztály dolgozói által, valamint a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és a közterület felügyelő(k) bevonásával ellenőrizhető.
(6) A jogosultság megállapításakor a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(7) Amennyiben az ügy elbírálása szempontjából nem áll rendelkezésre elegendő adat, az ügyintéző 8 napon belüli hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
6. § A jogerősen megállapított pénzbeli támogatásokat a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya folyósítja – az ügyfél kérése szerint – lakossági, vagy közüzemi szolgáltatói folyószámlára való átutalással, vagy házi pénztárból történő kifizetéssel.
7. § (1) A támogatásban részesülő a szociális, jövedelmi, vagyoni helyzetében, lakcímében történt változást köteles 15 napon belül bejelenteni az Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztály felé. A bejelentés elmulasztása esetén az érintett 1 évig nem részesülhet -a rendkívüli települési támogatás kivételével- az adott rendszeres települési támogatásban.
(2) Nem minősül az (1) bekezdésben fogalt kötelezettség megszegésének, ha azt a támogatásban részesülő a benyújtott okiratokkal kimenti.
A RENDSZERES TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
8. § (1) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság – a Szt. 45. § (1) bekezdése alapján és a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2024. (X. 24.) önkormányzati rendelete 2. mellékletében biztosított jogkörében eljárva – a Szt. alapján nyújtott pénzbeli ellátások kiegészítéseként települési támogatás keretében rendszeres támogatást nyújthat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára.
(2) A rendszeres települési támogatások havi együttes összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kell megállapítani és havi rendszerességgel folyósítani. Ismételten kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben a feltételek felülvizsgálatát el kell végezni és az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.
(4) A rendszeres települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultságot kizáró körülmény következett be,
b) a jogosult azt kéri,
c) a jogosult meghalt,
d) az e rendeletben meghatározott egyéb ok áll fenn.
(5) A (7) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.
(6) A rendszeres települési támogatás megállapításánál a jövedelmi viszonyok mellett a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell. Nem jogosult a kérelmező települési támogatásra, ha a kérelmező, vagy a háztartás tagjai egyikének vagyona meghaladja a Szt. 4. § b) pontjában meghatározottakat.
(7) A települési támogatások elbírálása esetén az 1 főre jutó jövedelem számításakor, plusz 10 % mértékig, a bizottság méltányosságot gyakorolhat és a támogatás összege a megítélhető támogatás 30 %-kal csökkentett mértékével állapítható meg. Egyedülálló nyugdíjas és két együtt élő nyugdíjas esetén a Bizottság plusz 20 % mértékig méltányosságot gyakorol, és -amennyiben a jövedelme a meghaladja a szociális vetítési alap összegének 400 %-át - a támogatás összege 3.500 Ft.
(8) Azoknak az aktív korú kérelmezőknek, akik nem rendelkeznek semmiféle jövedelemmel, kérelmükhöz szükséges mellékelni a Hajdúböszörményi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya által kiállított hatósági bizonyítványt, mely igazolja, hogy az elhelyezkedése érdekében az együttműködési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz annak ellenére, hogy nem folyósítanak számára ellátást. Amennyiben a hatósági bizonyítványt nem csatolja be, úgy kérelme elutasításra kerülhet.
(9) Rendszeres települési támogatás azon személyek részére állapítható meg, akik legalább 1 éve bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek Hajdúdorogon.
9. § (1) A rendszeres települési támogatásra jogosult személy köteles együttműködni a támogatásra való jogosultság első napjától számított 1 évig a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal.
(2) Az együttműködési kötelezettség keretében a jogosult köteles
a) becsatolni a kérelem ismételt benyújtásakor az előzőleg benyújtott kérelem indokaként megjelölt támogatás felhasználási cél magvalósulását igazoló dokumentumok, számlák másolatát, valamint a fennálló nehéz szociális helyzet javítása, megoldása érdekében a kérelmező által megtett intézkedésekről szóló nyilatkozatot,
b) a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 munkanapon belül a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát, az együttműködési megállapodást megkötni,
c) aAz együttműködési megállapodásban foglaltakat betartani,
d) folyamatosan kapcsolatot tartani a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal és legalább havonta eleget tenni a megjelenési kötelezettségének a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat által megjelölt időpontban.
(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatnál nem jelenik meg határidőben.
(4) Nem minősül az együttműködési kötelezettség megszegésének, ha azt a jogosult a Család- és Gyermekjóléti Szolgálathoz benyújtott okiratokkal kimenti.
(5) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat egy munkanapon belül írásban, új határidő tűzésével felhívja a jogosultat, hogy tegyen eleget megjelenési kötelezettségének, egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy az együttműködési kötelezettség másodszori megszegése esetén a támogatásra való jogosultsága megszüntetésre kerülhet.
(6) A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat a köteles a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottságot a jogosult kötelezettségszegéséről, esetlegesen annak kimentéséről írásban tájékoztatni, továbbá a másodszori kötelezettségszegés esetén a rendelkezésre álló valamennyi iratot megküldeni.
(7) A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat évente írásbeli értékelést készít a tárgyévet követő év március 31. napjáig az együttműködés során végzett munka tapasztalatairól, írásbeli értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt.
(8) A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat az együttműködés során szerzett tapasztalatai alapján vagy a jogosult egészségügyi és mentális állapotára tekintettel a jogosultat írásban mentesítheti az együttműködési kötelezettség alól.
(9) A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat a jogosult részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezheti:
a) egyéni képességeket fejlesztő,
b) életmódot formáló,
c) egyéni életvezetési,
d) mentálhigiénés,
e) reintegrációs,
f) önsegítő és képességfejlesztő,
g) munkára és pályára állítási,
h) pályakorrekciós csoportfoglalkozások és tanácsadások,
i) adósságkezelési tanácsadás.
10. § (1) A rendszeres települési támogatás jogcímei tekintetében a kérelmező, vagy a jogosult köteles
a) a karbantartási munkák folyamatos elvégzésére az általa életvitelszerűen lakott lakás, lakóház állagának megóvása és a balesetveszély elhárítása érdekében,
b) az ingatlan kerítésének folyamatos karbantartására, fel nem kerített ingatlan esetében a balesetveszélyesség megszüntetésére,
c) rendszeres - legalább havi - szükség szerinti gyomtalanításra,
d) rendszeres - legalább havi - szükség szerinti udvar, kert, kerítéssel határos terület, járda tisztítására, síktalanítására, különös tekintettel az esetlegesen ott található települési hulladék, gaz eltávolítására,
e) a trágya ingatlanon belüli zártrendszerű tárolására,
f) a szennyvíz, csapadékvíz ingatlanon belüli zártrendszerű elvezetésére,
g) a támogatottan kapott hulladékgyűjtő edényzet épségben való folyamatos megőrzésére és rendeltetésszerű használatára.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített feltételek teljesülését az Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztály a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság döntésének meghozatala előtt helyszíni szemle megtartása keretében ellenőrizheti. A feltételek teljesítésének elmaradása és az ezzel kapcsolatos valótlan tartalmú nyilatkozat benyújtása esetén a jegyző – megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével, valamint az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja a kérelmezőt, illetve a jogosultat. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek ezen felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatás megszüntetésére kerül sor.
(3) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
(4) A jogosultság feltételeként e rendelet 10. §-ában foglalt szabályok betartását a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat negyedévente ellenőrzi. Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni.
(5) Az ellenőrzést végző köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét az Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztállyal írásban közölni.
(6) Amennyiben a kérelmező vagy a támogatásra jogosult személy, e rendelet 10. § (1) - (3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségének – írásbeli felszólítás ellenére – nem tesz eleget, kérelmét el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.
(7) A rendszeres települési támogatás esetén az elutasítás, illetve a megszüntetés időpontjától számított 1 évig a támogatás érintett részére történő megállapítására nincs lehetőség.
11. § Amennyiben az önkormányzati adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján a kérelmezőnek tartozása áll fenn az önkormányzattal szemben, akkor a kérelmező nyilatkozatában kérelmezheti, hogy a számára megállapított (rendkívüli) települési támogatás összegének 30%-a a fennálló tartozás törlesztéseként levonásra kerüljön.
A RENDSZERES TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK FORMÁI
A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás
12. § (1) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, azaz a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez.
(2) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz nyújtandó, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, az egyedül élő nyugdíjasok és a lakáscélú pénzintézeti kölcsönt folyamatosan törlesztők esetében a szociális vetítési alap összegének 400 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával egyezik meg.
(4) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás tekintetében a fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás negyedik kiskorú tagjának arányszáma 0,7, további személy nem vehető figyelembe.
(5) Amennyiben a háztartás
a) (4) bekezdés a) - c) pontjában meghatározott tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) - e) pontjában meghatározott tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Amennyiben a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, és a nevelőszülőt – él, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás esetében a lakhatáshoz elismert havi költség az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450.-Ft.
(8) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(9) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 50%-át,
b) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 3500 forint és nem haladhatja meg a 8000 forintot, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása az 1. melléklet szerint történik, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az SZV pedig a szociális vetítési alap összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(11) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatást 12 hónapra kell megállapítani és a megállapított összeg maximuma a fogyasztás mértékéig terjedhet. Amennyiben a támogatás időtartama alatt a támogatás összege meghaladja a fogyasztás mértékét a szolgáltató köteles erről tájékoztatást nyújtani és a szolgáltató a támogatásnak a fel nem használt részét köteles visszautalni az önkormányzat részére.
(12) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit külön lakásnak kell tekinteni.
(13) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás esetén a támogatott köteles a támogatás összegét meghaladó fogyasztás esetén a különbözetként fizetendő összeg szolgáltató részére való megfizetésére. Amennyiben ezen kötelezettségét nem teljesíti, ismételt kérelem esetén a támogatás érintett részére történő megállapítására a hátraléka kiegyenlítéséig nincs lehetőség.
(14) Amennyiben a kérelmező a rendelet alapján részére biztosított tüzelőanyagot értékesíti, vagy utólag megállapításra kerül, hogy azt nem jogosult igényelte és kapta, az ingyenesen biztosított tüzelőanyag esetében 15.000,- Ft + ÁFA visszafizetésére kell kötelezni.
A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás
13. § (1) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásban részesíti azt a családot vagy személyt, akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és
a) akinek a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott lakhatással összefüggő adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
b) akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét, egyedül élő esetén a kétszeresét és sem neki, sem a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának nincs az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyona,
c) aki a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás közötti különbözet megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadásban való részvételt.
(2) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás további feltétele, hogy az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott adósságból a hat havi tartozás a kérelem benyújtását megelőző tizennyolc hónapban keletkezett.
(3) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészét.
(5) Azon család vagy személy, aki az e jogcímen biztosítandó települési támogatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan az e jogcímen biztosítandó települési támogatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet.
(6) Nem jogosult támogatásra az az adós, akinek adósságállománya adósságtípusonként összesen a 100.000.- Ft-ot meghaladja.
(7) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás tekintetében
a) lakhatással összefüggő adósságnak minősül
aa) a víz- és csatornahasználati díjtartozás,
ab) a szemétszállítási díjtartozás, mint a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás,
ac) a vezetékes gáz díjtartozás,
ad) az áram díjtartozás,
ae) a közösköltség tartozás,
af) a lakbérhátralék,
ag) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék,
b) elismert lakásnagyság és minőség (komfortfokozatra tekintet nélkül)
ba) 1-2 fő esetén: 60 m2
bb) 3-4 fő esetén: 80 m2
bc) 5 vagy annál több fő esetén személyenként 20 m2,
bd) minimális lakásnagyság 20 m2.
(8) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás esetében a lakhatáshoz elismert havi költség az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450.-Ft.
14. § (1) Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás esetén a jogosult adósságkezelési tanácsadásban részesül.
(2) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározott adósságkezelési tanácsadás feladatait a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el.
(3) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat
a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtandó települési támogatás igénybevételére,
c) az adós a hitelező által igazolt jogcímű és mértékű adóssága rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt,
d) a támogatás időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,
e) szükség esetén kezdeményezi a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.
(4) A támogatás időtartama alatt az adós együttműködik a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal. Az együttműködés során az adós köteles
a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk Család- és Gyermekjóléti Szolgálat általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,
c) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel a tartozása megfizetéséről szerződést kötni, a szerződés megkötésének bármely okból való meghiúsulásáról, pedig a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatot tájékoztatni,
d) havonta legalább egy alkalommal, a tanácsadóval személyesen találkozni és - az adósságkezelési szerződésben előírt módon - tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.
15. § (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás mértéke nem haladhatja meg a rendelet 13. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározott - lakhatással összefüggő - adósság 50%-át, és évi összege legfeljebb 100.000.- forint lehet, max. 10 hónapos törlesztő részlettel.
(2) A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.
(3) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni.
(4) Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott felső határt, akkor az Önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően ahhoz az adósságtípushoz nyújt lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatást, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.
(5) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás vissza nem térítendő, természetben nyújtott, szociális támogatásnak minősül, amelynek összegét - az adós önrésze megfizetésének igazolását követően - közvetlenül a Hitelezőnek kell átutalni.
(6) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az általa vállalt adósságtörlesztést nem teljesíti, vagy
c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét követően a lakhatási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
(7) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást folyósították.
(8) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás a (6) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
AZ ESETI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
16. § (1) A rendelet 17. §-ában meghatározott rendkívüli települési támogatás megállapítása és kifizetése - a 17. § (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - forintban vagy Bocskai Koronában történik a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság döntése szerint.
(2) A rendelet 19. §-ában meghatározott rendkívüli települési támogatás megállapítása és kifizetése forintban vagy Bocskai Koronában történik a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság döntése szerint.
(3) Az eseti települési támogatás egyszeri minimum összege 1000 forint, maximum összege a szociális vetítési alap 300 %-ával megegyező forint vagy Bocskai Korona/fő összegnél magasabb nem lehet.
(4) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság a soron következő ülésén azokat a kérelmeket tárgyalja meg, amelyek az ülés előtti 7. napig beérkeztek.
(5) Amennyiben a kérelmező életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják, a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, a kérelmező nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.
(6) A rendkívüli települési támogatás esetén a jogosult személy a krízishelyzet megoldását szolgáló Család- és Gyermekjóléti Szolgálat általi tanácsadásban vehet részt.
AZ ESETI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK FORMÁI
Rendkívüli települési támogatás
17. § (1) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság rendkívüli települési támogatásban részesíti a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő nagykorú személyek közül elsősorban azt, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 130%-át nem haladja meg.
(2) Rendkívüli települési támogatás különösen az alábbiakra való tekintettel állapítható meg:
a) betegség,
b) haláleset,
c) elemi kár bekövetkezése,
d) rendszeres havi vényköteles magas gyógyszerköltség,
e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
f) a gyermek fogadásának előkészítése,
g) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése,
h) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
i) iskoláztatás biztosítása,
j) gyermek hátrányos helyzete,
k) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén.
(3) Rendkívüli települési támogatásban közös háztartásban élők esetén az 17. § (2) bekezdés b), c), e), f), g), h), i), j) és k) pontjaiban meghatározott élethelyzetre hivatkozva egyidejűleg csak egy személy részesülhet.
(4) Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják – 17. § (2) bekezdés a), b), c) és d) pontja esetén – a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az igénylő részére rendkívüli települési támogatás azonnali nyújtását állapítsa meg, mely nem haladhatja meg a 20.000.-Ft/alkalom összeget. Az így hozott döntésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad. A költségvetési rendeletben a havi keretösszeget a Képviselő-testület határozza meg.
(5) A rendkívüli települési támogatás célzott felhasználásához igényelhető a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat segítsége is. A Képviselő-testület a 17. § (1) bekezdésben meghatározott összeghatár nélkül, kizárólag az eset összes körülményeinek a mérlegelésével, személyi juttatásaik terhére a költségvetési rendelet módosítását követően dönt a rendkívüli települési támogatás összegéről.
(6) Különös méltánylást érdemlő esetekben azt a személyt, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 400%-át nem haladja meg, rendkívüli települési támogatásban részesíti a Szociális, Sport és Köznevelési Bizottság.
Haláleset miatt nyújtott települési támogatás
18. § (1) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként eseti települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 150%-t nem haladja meg.
(2) A települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(3) A temetési költségek finanszírozása érdekében a rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.
Szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést segítő települési támogatás
19. § (1) Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság egyszeri vissza nem térítendő szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést segítő települési támogatásban részesíti azt a személyt, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem a 250.000.-Ft-ot nem haladja meg.
(2) A támogatás mértéke az (1) bekezdés szerinti kérelmezők részére az érdekeltségi hozzájárulás összegének 80%-a.
(3) A támogatás megállapításának feltétele, hogy a 2022. június 30-a után kérelmet benyújtó kérelmező 2026. június 30-ig írásban kötelezettséget vállal arra, hogy 2026. augusztus 31. napjáig a szennyvízcsatorna hálózatra ráköt és 2026. szeptember 15. napjáig igazolja a mindenkori víziközmű szolgáltató által kibocsájtott irattal, hogy szabályosan kötött rá a hálózatra.
(4) Amennyiben a kérelmező a kérelmezés időpontjában beépítetlen művelési ágú ingatlannal, telekkel rendelkezik és lakóépületet épít erre az ingatlanra, így a műszaki feltételek (vízvételezési és elvezetési lehetőség a lakóingatlanban megvalósult, melyet Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal ügyintézői helyszíni szemlével ellenőrzik) hiánya miatt a rácsatlakozást megvalósítani, illetve azt igazolni a meghatározott időpontig nem tudja, nyilatkozik, hogy a műszaki feltételek rendelkezésre állásától számított 30 napon belül a szennyvízcsatorna hálózatra ráköt, és a rákötéstől számított 15 napon belül azt igazolja a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal felé, amennyiben ezen kötelezettségeit a fenti határidőkre nem teljesíti a támogatásra, azaz az érdekeltségi hozzájárulás összegének 20%-a fizetésére való jogosultsága megszűnik a legutolsó határidő lejártát követő napon és az érdekeltségi hozzájárulás összegének 100%-át köteles befizetni szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést megelőzően.
(5) Az érdekeltségi hozzájárulás összegének 20%-át a támogatott köteles megfizetni a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötésig. Az érdekeltségi hozzájárulás fizetésére részletfizetési kérelem nyújtható be, ezen esetben a kérelmező írásban nyilatkozik, hogy a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal által kiadott részletfizetésről szóló határozatban meghatározott utolsó befizetési határidőtől számított 30 napon belül a szennyvízcsatorna hálózatra ráköt és a rácsatlakozás tényét a rákötéstől számított 30 napon belül igazolja Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal részére.
(6) Arra vonatkozóan, aki a szennyvízcsatorna hálózathoz annak kiépítésekor vagy az azt követő időszakban csatlakozik a rendelet 19. § (1)–(4) bekezdését kell alkalmazni.
Gyermekszületési támogatás
20. § (1) Hajdúdorog Város Önkormányzata a hajdúdorogi lakcímmel rendelkező újszülött, örökbefogadott vagy gyámság alá vett gyermekek szülője részére gyermekszületési támogatást nyújt.
(2) Gyermekszületési támogatásra jogosult az a nagykorú szülő, törvényes képviselő
a) aki a gyermeket saját háztartásában neveli, és
b) aki a gyermek születésekor és a kérelem benyújtását megelőzően legalább 1 évig állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik Hajdúdorog város közigazgatási területén, és
c) aki saját maga, vagy házastársa vonatkozásában a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 2 éven belül legalább 300 nap munkaviszonyt vagy nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokra vonatkozó hallgatói jogviszonyt igazol.
(3) A gyermekszületési támogatás igénybevételének feltétele annak igazolása, hogy a gyermek édesanyját a várandósgondozásról szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet 5. § szerint a várandósság megállapítását követően a lakóhelye, vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnő gondozásba vette.
(4) Közös háztartásban élő szülők esetén kérelem benyújtására csak az egyik szülő jogosult. Amennyiben a másik szülő is kérelmet nyújt be ugyanarra a gyermekre vonatkozóan, a később benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(5) Különélő szülők esetén a kérelem benyújtására a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő jogosult.
(6) Amennyiben a különélő szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, a kérelem benyújtására mind a két szülő jogosult. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a gyermeket mindkét szülő saját háztartásában neveli.
(7) A (3) bekezdés-t örökbefogadó szülő és gyám esetén nem kell vizsgálni.
(8) A gyermekszületési támogatás iránti, a 3. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell
a) az újszülött gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és
b) a 4. melléklet szerinti védőnői igazolást, és
c) a rendelet 20. § (2) bekezdés c) pontja igazolására alkalmas dokumentumokat, igazolásokat, és
d) a szülő és a gyermek lakcímkártyájának másolatát, és
e) örökbefogadás esetén az örökbefogadás igazolására szolgáló okirat másolatát vagy,
f) gyám esetén a gyámkirendelést igazoló határozat másolatát.
(9) Amennyiben a kérelmet a gyermek édesapja nyújtja be, csatolni kell az apai jogállás igazolására szolgáló dokumentumot is, ha e tény a gyermek születési anyakönyvi kivonatából nem derül ki.
(10) A (8) bekezdés b) pontja szerinti igazolást örökbefogadó szülő és gyám esetén nem kell csatolni.
(11) A rendelet (14) bekezdése esetén csatolni kell a kórházi igazolást.
(12) A gyermekszületési támogatás iránti kérelem formanyomtatványon nyújtható be a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztályán.
(13) A kérelem a gyermek születésének napjától számított 120 napon belül nyújtható be.
(14) A kérelem benyújtására a gyermek egy éves koráig van lehetőség az újszülött gyermek, vagy édesanyja tartós kórházi kezelése esetén, mely tényt a kórház által kiadott igazolással kell igazolni. A gyermek egy éves kora - örökbefogadott vagy gyámság alá vett gyermek esetén három éves kora - után benyújtott kérelmeket vissza kell utasítani.
(15) A rendelet (8) bekezdés e) pontja és (8) bekezdés f) pontja esetében a 120 napot attól az időponttól kell számítani, amikor a gyermeket a kérelmező háztartásában elhelyezték.
(16)2 A gyermekszületési támogatás összege, a Polgármester döntése szerint egyszeri 25.000 Ft, vagy 25.000 forint értékű Bocskai Korona gyermekenként, mely a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal pénztárában kerül kifizetésre a jogosult részére, a megállapításról szóló határozat kézhezvételét követően.
(17) Hajdúdorog Város Önkormányzata továbbá kiegészítő természetbeni támogatásként babacsomagot biztosít a jogosult számára. A babacsomag átvételekor a jogosult köteles a személyazonosító igazolványát felmutatni.
(18)3 A babacsomag az újszülött személyes szükségleteinek kielégítésére, a jólétének elősegítésére, valamint a gyermekkor emlékeinek a megőrzésére szolgáló tárgyi eszközöket tartalmazhat. A babacsomag értéke legfeljebb 25.000 Ft-ig terjedő összeg lehet.
(19) A rendelet (6) bekezdése esetén a kérelmet benyújtó szülő a gyermekszületési támogatás és a babacsomag arányos részére jogosult.
(20) A gyermekszületési támogatással kapcsolatos döntés meghozatalára - átruházott hatáskörben - a Polgármester jogosult.
(21) A babacsomag átadására a Polgármester, vagy az általa megbízott személy jogosult.
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
Természetben, tüzelőanyagra nyújtott rendkívüli települési támogatás
21. § (1) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság természetben nyújtott rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a nagykorú személyt, aki a 2. § (1) bekezdésében meghatározott létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy milyen konkrét élethelyzet következtében vált szükségessé a kérelem benyújtása.
(3) A támogatás tűzifa formájában biztosítható, feltéve, hogy a kérelmező vagy kérelmezők tűzifa tüzelésre való felhasználásához megfelelő tüzelőberendezéssel, eszközzel, (kazán, kandalló, kályha stb.) rendelkezik vagy rendelkeznek.
(4) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság egy fűtési szezonban ugyanazon lakott ingatlanra, legfeljebb egy alkalommal állapít meg - függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától - 1 m3 tüzelőanyag formájában nyújtott eseti települési támogatást, annak a személynek, akinek jövedelme a szociális vetítési alap összegének 300 %-át nem haladja meg.
(5) Az önkormányzat a rendelkezésre álló keret mértékéig részesíti a rászoruló jogosult személyeket tüzelőanyag támogatásban.
(6) Amennyiben az önkormányzatok szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó támogatásról szóló hatályos jogszabály alapján a központi költségvetés a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatást biztosít az Önkormányzat számára akkor ezen támogatás kereteiben kell biztosítani a rászoruló személyek részére tűzifát a hatályos jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(7) A tüzelőanyag formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmeket tárgyév október 1. napjától az önkormányzat rendelkezésére álló tűzifa/tüzelőanyag készlet kimerüléséig, de legfeljebb tárgyévet követő év február utolsó napjáig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(8) Nem jogosult tüzelőanyag támogatásra az, akinek vagy a háztartásában élő személynek a részére e rendelet alapján lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tüzelőanyagban került megállapításra.
(9) Amennyiben a kérelmező a rendelet alapján részére biztosított tüzelőanyagot értékesíti, vagy utólag megállapításra kerül, hogy azt nem jogosult igényelte és kapta, az ingyenesen biztosított tüzelőanyag esetében 15.000,- Ft + ÁFA visszafizetésére kell kötelezni.
Természetben, beiskolázáshoz nyújtható települési támogatás
22. §4 (1) Hajdúdorog Város Önkormányzata hivatalból természetben nyújtott beiskolázási támogatásban részesíti évente egy alkalommal
a) a Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Dr. Molnár István EGYMI Kalkuttai Teréz Anya Tagintézménye és a Nagy Szent Bazil Görögkatolikus Általános Iskola tanulóinak törvényes képviselőit, valamint
b) a Nagy Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium 7. és 8. osztályos tanulóinak törvényes képviselőit, valamint
c) azokat a hajdúdorogi gyermekek törvényes képviselőit, akik gyermeke valamilyen egészségügyi okból Hajdúdorog közigazgatási területén kívül elhelyezkedő iskolába jár.
(2) A támogatás nyújtása a tanévkezdéshez szükséges tanszerek formájában, vagy Bocskai Koronában történik. A támogatás adott évi formájáról a Polgármester dönt.
(3) A támogatásra biztosított keretösszeget a Képviselő-testület az adott évi költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg. Az adott évi támogatás konkrét mértékét a Polgármester állapítja meg.
(4) A természetben, beiskolázáshoz nyújtható települési támogatással kapcsolatos döntés meghozatalára - átruházott hatáskörben - a Polgármester jogosult.
(5) A törvényes képviselő a Bocskai Koronában nyújtott támogatást a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Pénztárában az adott év július 1. napjától augusztus 31. napjáig veheti át, a tanszercsomagban nyújtott támogatást az iskolában veheti fel. A határidő elmulasztása a jogosultság elvesztésével jár.
(6) A jogosult gyermekekről és törvényes képviselőikről az iskolák szolgáltatnak adatot a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal jegyzőjének tárgyév május 15. napjától június 15. napjáig.
Természetben, élelmiszer formájában nyújtható települési támogatás
23. § (1) A rászoruló személyek részére hivatalból élelmiszer formájában nyújtható települési támogatás állapítható meg, amely keretében élelmiszer, egyéb háztartási cikk nyújtható.
(2) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság természetbeni ellátásban részesítheti a 2. § (1) bekezdésében meghatározott létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyeket a mezőgazdasági munkaprogram keretében megtermelt termény formájában. E támogatás egy évben legfeljebb négy alkalommal adható a rászorult családnak, termény-fajtánként egy alkalommal az adott termény betakarítási időszakában - a rendelkezésre álló mennyiség erejéig.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások
24. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorult személyek részére, külön eljárás keretében, az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja a szociális alapszolgáltatások körében:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) nappali ellátás,
e) tanyagondnoki szolgálat.
(2) Az önkormányzat gyermekjóléti alapellátások körében
a) család- és gyermekjóléti szolgáltatást, és
b) gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsődei ellátást biztosít.
(3) Az ellátást igénybe vevők részére a szociális alapszolgáltatási formák közül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást, valamint a gyermekjóléti ellátásokon belül a bölcsődei ellátást az önkormányzat a Görögh Péter Szociális Központ (4087 Hajdúdorog, Böszörményi út 28.) intézmény keretében biztosítja. Az alapszolgáltatási formák közül a családsegítést, szociális információs szolgáltatást és a gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Hajdúdorogi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (4087 Hajdúdorog, Nánási út 19.) intézmény keretében biztosítja.
(4) Az egyéb külön eljárási szabályok jelen rendeletnek az egyes ellátási formákra vonatkozó rendelkezései körében kerülnek meghatározásra.
Az ellátás igénybevételének rendje
25. § (1) A szociális szolgáltatások igénybe vétele az Szt. 93. §-ában meghatározottak szerint önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. Az ellátás iránti írásbeli kérelem, illetve a szóbeli kérelem a szolgáltatást biztosító intézmény vezetőjénél nyújtható be, terjeszthető elő.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 3. §-a szerinti mellékleteket.
(3) Az intézmény vezetője a beérkezett kérelmeket nyilvántartásba veszi.
(4) A szolgáltatás iránti kérelemben foglalt szolgáltatás biztosításáról, az elutasításáról, a szolgáltatás megszüntetéséről az intézményvezető saját hatáskörben dönt.
(5) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételének megkezdésekor az Szt. 94/C. §-ának megfelelően az ellátást igénybe vevővel megállapodást köt.
Az ellátások megszűnése
26. § Az ellátás megszűnik
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a jogosult halálával,
c) a határozott idejű szolgáltatás esetén a megjelölt időtartam lejártával,
d) a megállapodás felmondásával,
e) az ellátásra jogosult, vagy a tartására és gondozására kötelezett személy kérelmére,
f) az intézmény kérelmére.
Szociális étkeztetés
27. § (1) Szociális étkeztetésre a szociálisan rászorult személyek jogosultak.
(2) Szociálisan rászorult az, aki
a) a 62. életévét betöltötte, vagy
b) ő maga vagy eltartottja tartós beteg, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg, illetve fogyatékos, vagy
c) átmeneti krízishelyzetben van, vagy
d) hajléktalan és önmaga, vagy eltartottja számára átmenetileg vagy tartósan a legalább napi egyszeri meleg étkezés más módon nem biztosítható.
Házi segítségnyújtás
28. § (1) A házi segítségnyújtás hivatásos gondozók bevonásával történik.
(2) A házi gondozó szolgálat a lakásukon a szükség szerinti segítséget nyújthatja azoknak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, illetve fogyatékos vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló személyeknek, akik ezt igénylik.
(3) Nem részesülhet házi segítségnyújtásban az az ápolt, aki után ápolási díjat állapítottak meg.
Nappali ellátást nyújtó intézmények - Idősek klubja
29. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmény a Görögh Péter Szociális Központ, ami elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Ellátásra részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ellátások és a házi segítségnyújtás igénybevételéről, az intézményi jogviszony létesítéséről, megszüntetéséről - az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére - az intézmény vezetője dönt.
(3) Az intézmény vezetője és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az ellátásról megállapodást köt.
(4) Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (továbbiakban Vhr.) 15. §-ában foglaltak szerint külön eljárás nélkül, soron kívüli ellátást köteles biztosítani.
Térítési díj
30. § (1) A szociális étkez(tet)és keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik önmaguk és eltartottjaik részére nem képesek biztosítani.
(2) Az intézményi térítési díj összegét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A személyi térítési díjak megállapításánál a Szt. 116-117. §-ában foglaltak az irányadóak.
(4) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
(5) A személyes gondoskodás ellátásaiért az Szt. 114. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével, az igénybevevőnek személyi térítési díjat kell fizetni.
(6) A Képviselő-testület a személyi térítési díjak alapját képező intézményi térítési díjak összegét évente egy alkalommal állapítja meg.
(7) Az új intézményi térítési díj megállapítását követő hónapban az intézmény vezetője felülvizsgálja és megállapítja az ellátottak által fizetendő térítési díjakat. A megállapított új személyi térítési díjakat az ellátottak a képviselő-testületi döntést követő hónap 1. napjától fizetik.
(8) A személyi térítési díjak megállapításánál figyelembe kell venni az Szt. 116. §-ában meghatározott mértéket. A fizetendő személyi térítési díjak összege nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevők rendszeres havi jövedelmének
a) 30 %-át étkeztetés,
b) 25 %-át házi segítségnyújtás,
c) 30 %-át házi segítségnyújtás és étkeztetés esetén.
(9) A hatáskör gyakorlója a meghatározott személyi térítési díj megfizetését méltányosságból legfeljebb 50%-kal csökkentheti, illetve elengedheti, ha a kérelmező vagyoni és jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik és amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné vagy a kötelezett havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250%-át.
(10) A megállapított személyi térítési díjak megfizetésének rendjét, a díjhátralék rendezését a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet szabályozza.
Tanyagondnoki szolgálat
31. § (1) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok:
a) étkeztetésben való közreműködés,
b) házi segítségnyújtásban való közreműködés,
c) családsegítésben való közreműködés.
(2) A tanyagondnoki szolgálat az étkeztetésben való közreműködése során munkanapokon napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít - szállítással - azok számára, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel erről gondoskodni nem tudnak.
(3) A tanyagondnoki szolgálat a házi segítségnyújtás során az igénylők által jelzett rendszerességgel biztosítja - a nem szakmai jellegű - segítséget az otthonukban önmaguk ellátására képtelen személyek számára, különösen a bevásárlásban, a gyógyszerkiváltásban, a tüzelő beszerzésében, a favágásban és a takarításban.
(4) A tanyagondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatok közé az alábbi feladatok tartoznak:
a) személyszállítási feladatok,
aa) óvodába, iskolába szállítás,
ab) egyéb személyszállítás,
b) az önkormányzati rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok,
c) kapcsolattartási feladat az önkormányzat és intézményei, valamint a lakosság között,
d) egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás biztosítása körében:
da) háziorvosi rendelésre szállítás,
db) egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,
dc) gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása,
e) egyéb nem részletezett, szolgáltatási jellegű feladatok, különösen:
ea) egyéni, hivatalos ügyek intézésének segítése,
eb) lakossági igények továbbítása,
ec) közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése.
SZOCIÁLIS KEREKASZTAL LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE
32. § (1) Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testülete - figyelemmel a Szt. 58/B. § (2) bekezdésére - szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek tagja
a) Hajdúdorog Polgármestere,
b) Hajdúdorog Városi Önkormányzat Képviselő-testületéből 2 fő, a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság elnöke és az alpolgármester,
c) a Fehér Bot Alapítvány által megbízott személy,
d) a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal jegyzője, vagy az általa megbízott személy,
e) a Hajdúdorogi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat részéről 1 fő,
f) a Dr. Molnár István EGYMI Kalkuttai Teréz Anya Tagintézménye részéről 1 fő, a Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Nagy Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium általános iskolai tagozatának gyermekvédelmi feladatokat ellátó munkatársa 1 – 1 fő,
g) a Hajdúdorogi Egyesített Napközi Otthonos Óvodák részéről 1 fő,
h) az iskolavédőnő 1 fő,
i) a településen szociális ellátást nyújtó szervezetek részéről 1-1 fő.
(2) A kerekasztal feladata különösen a szolgáltatás-tervezési koncepció előkészítésében való részvétel, a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal testületként működik, és legalább évente egyszer ülésezik.
(4) A testület tagjai közül vezetőt választ, aki az ülést összehívja és vezeti. A testület az ügyrendjét maga állapítja meg.
33. § Hatályát veszti a települési támogatások helyi rendszeréről és a szociális igazgatásról HAJDÚDOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 23/2015. (X.07.) önkormányzati rendelettel, a 29/2015. (XI.09.) önkormányzati rendelettel, a 32/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelettel, a című HAJDÚDOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 1/2015.(II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
1.5
2.6
3.7
4.8
5.9
6.10
7.11
8.12
9.13
10.14
11.15
12.16
13. szövege,
14.17
15. 17/E. § címe,
16. (1)-(3) bekezdése,
17. szövege,
18. (4)-(6) bekezdése,
19.18
20. „Képzési támogatás (TOP-5.2.1.-15-HB1-2020-00023)” alcíme,
21.19
22.20
23.21
24.22
25.23
26.24
27.25
28.26
29.27
30.28
31.29
32.30
33. 26. §-a
34.31
35.32
36.33
34. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 33. § 34. pontja és a 2. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 34. § 20. pontja a TOP-5.2.1.-15-HB1-2020-00023 azonosító számú pályázat fenntartási idejének lejártát követő napon lép hatályba.
(4) A 34. § 15–18. pontja a TOP-5.2.1-15-HB1-2016-00008 azonosító számú pályázat fenntartási idejének lejártát követő napon lép hatályba.
35. § A rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
1. melléklet a 3/2025. (III. 21.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 3/2025. (III. 21.) önkormányzati rendelethez
|
Szolgáltatás megnevezése |
Ft/fő (nettó) |
|
szociális étkeztetés esetén:34 |
945.- Ft/nap |
|
ebéd kiszállításának díja:35 |
236.- Ft/nap |
|
házi segítségnyújtás: |
|
|
-személyi gondozás |
200.- Ft/óra |
|
-szociális segítés |
100.- Ft/óra |
|
idősek nappali ellátása: |
|
|
-idősek napi ellátása: |
0.- Ft/nap |
|
-napi háromszori étkeztetés:36 |
1575.- Ft/nap |
Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (16) bekezdése a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (18) bekezdése a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 2. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 3. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 4. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 5. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 6. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 7. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 8. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 9. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 10. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 11. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 12. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 14. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 19. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 21. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 22. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 23. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 24. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 25. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 26. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 27. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 28. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 29. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 30. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 31. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 32. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 34. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 35. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § 36. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. mellékletben foglalt táblázat „szociális étkeztetés esetén:” sora a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. mellékletben foglalt táblázat „ebéd kiszállításának díja:” sora a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. mellékletben foglalt táblázat „-napi háromszori étkeztetés:” sora a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.