1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagykeresztúr Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3129 Nagykeresztúr, Salgótarjáni út 4.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Nagykeresztúr község közigazgatási területe

(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nagykeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(5) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése, székhelye: Lucfalvai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

(6) Nagykeresztúr Község Önkormányzat pecsétje kör alakú, közepén a Magyar Köztársaság címere, körben az alábbi felirattal: Nagykeresztúr Község Önkormányzata.

(7) A Hivatal pecsétje kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerével, körben az alábbi felirattal: Lucfalvai Közös Önkormányzati Hivatal Lucfalva.

(8) Az Önkormányzat jelképeit és használatuk rendjét, címerét és zászlaját, kitüntetéseit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2. § (1) Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1)-(2) bekezdései által rögzített kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét az Mötv. 13. § szakasza rögzíti.

(3) Ezen kívül az Önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatáskört állapít meg az önkormányzatok eltérő adottságainak az Mötv. 11. § szakaszában foglaltak figyelembevételével.

(4) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42. § szakaszában meghatározott hatáskörök.

3. § (1) A Képviselő-testület létszáma: 5 fő. A név szerinti felsorolást a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A települési képviselő a település egészéért vállat felelősséggel képviseli választói érdekeit. Jogaik és kötelezettségeik azonosak. Képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

4. § (1) A képviselőt az Mötv. 32. § (2) bekezdésében és jelen rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselőt külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.

(3) A képviselő olyan magatartás tanúsítására köteles, amely méltóvá teszi közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

(4) A képviselő a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzésére köteles, a titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

5. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart, a munkatervében megjelöltek szerint. Ezen kívül alakuló, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne főszabály szerint: Nagykeresztúr Község Önkormányzat hivatalos helyiségében.

(3) Az ülések a Képviselő-testület döntése alapján egyéb helyszínre is összehívhatóak.

6. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti. Felkérésére a Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) elnöke tájékoztatást ad a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők általános választásának eredményéről.

(2) Az eredmények ismertetése után az eskütételek következnek. A polgármester és a képviselők esküjének szövegét a HVB elnöke olvassa elő.

(3) Az alakuló ülés meghívója tartalmazza a napirendi pontokat, melyeknek elemei lehetnek:

7. § (1) A Képviselő-testület az elfogadott munkaterv alapján vagy szükség szerint ülésezik.

(2) A Képviselő-testület üléseit munkanapokon, munkaidőben - lehetőség szerint 15 és 16 óra között - tartja a Községházán.

8. § (1) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására rendkívüli Képviselő-testületi ülés hívható össze.

(2) A rendkívüli ülést a polgármester sürgős, azonnali döntés igénylő esetben rövid úton (telefonon, e-mail-en) is összehívhatja.

(3) A polgármester köteles - tizenöt napon belüli időpontra - rendkívüli ülést összehívni

(4) Az indítvány írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.

9. § (1) Zárt ülés megtartását a polgármester, képviselő, jegyző vagy az ügyben érintett indítványozhatja az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján.

(2) Az érintett zárt ülésre vonatkozó nyilatkozatát írásban és szóban is megteheti:

(3) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester és a jegyző adhat. Esetleges tájékoztatás, érdeklődés esetén a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

(4)¹

(5) A Képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

10. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a Lucfalvai Közös Önkormányzati Hivatal fenntartására létrehozott megállapodás alapján együttes üléseket tart a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeivel szükség szerint, de minden az intézmény gazdálkodásával és szakmai működésével kapcsolatos témában.

(2) Az ülések összehívására a megállapodás és az ülések rendjére és a döntéshozatal szabályaira a rendes ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

11. § (1) A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a Képviselő- testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését - sürgős napirend tárgyalása esetén - a polgármester telefonon is összehívhatja. A sürgősséget indokolni kell.

(3) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül ismét össze kell hívni. Az előzetesen kitűzött napirend nem változtatható meg.

(4) A Képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:

(5) A meghívónak tartalmaznia kell:

(6) A meghívó mellékletét képező előterjesztéseket lehetőség szerint írásban (a továbbiakban e-mailben is értendő) kell megküldeni:

(7) A képviselő-testületi tagoknak és a meghívottaknak a meghívót lehetőség szerint legalább az ülés előtt 5 nappal kell kézbesíteni.

(8) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(9) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztéseket is ki kell kézbesíteni. Az (6) bek. b-d) pontjában meghatározott személyek részére az írásos előterjesztést csak azon napirendre vonatkozóan kell megküldeni, amelyikhez meghívása kapcsolódik.

(10) A képviselő-testületi ülés idejéről, helyéről és napirendjéről a község lakosságát 5 nappal előtte tájékoztatni kell a meghívó másolatának kifüggesztésével az Önkormányzat hirdetőtábláján és a www.nagykeresztur.hu honlapon.

12. § (1) A Képviselő-testület munkatervét a polgármester és a jegyző készíti el, melyet a polgármester terjeszt a Képviselő-testület elé.

(2) A tervezet elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

(3) A Képviselő-testület munkatervének tartalmaznia kell:

(4) A munkaterv a testületi munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni. A munkatervet folyamatosan karban kell tartani, ezért a polgármester felelős.

(5) A munkatervet évenként kell elkészíteni és a testület decemberi ülésén, de legkésőbb a tárgyév február 15. napjáig terjeszti előterjeszteni.

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester feladatai:

(3) A tanácskozás rendjéért a polgármester felel, ennek keretében

(4) A polgármester, illetve a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(5) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság elnöke, a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.

14. § (1) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.

(2) Bármikor szót kérhet:

(3) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, 1 percben javaslatot tehet, melyről Képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni.

(4) A vita során a képviselők a hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(5) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb 3 perc a további hozzászólás legfeljebb 2 perc időtartamban történhet.

(6) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető mondja ki.

(7) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(8) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(9) Az előterjesztő válasza után az ülésvezető az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadja-e.

(10) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(11) A képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak a testületi ülés napirendjének elfogadásakor jelezhetik az egyebek napirend keretében hozzászólási igényüket.

(12) A polgármester az egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, szükség szerint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.

15. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(2) A hallgatóság tetszését, vagy nem tetszését nem nyilváníthatja.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester az állampolgárt rendre utasíthatja. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti a tanácskozóterem elhagyására.

(4) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

(5) A Képviselő-testület esetenként - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel - dönt az egyes napirendi pontok tárgyalása során arról, hogy a szólni kívánó állampolgárnak hozzászólási jogot ad.

16. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően a meghívóban tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő- testület állapítja meg.

(2) A Képviselő-testületi ülés elején bármely képviselő, vagy bizottság javaslatot tehet napirendi pontokra. Rendelet alkotásra, vagy módosításra javaslatot csak a következő testületi ülésre kezdeményezhet, melyhez írásban elő kell terjeszteni a rendelet szövegét.

(3) A Képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel dönt. Előterjesztését, határozati javaslatát az indítvány benyújtója részben, vagy egészben visszavonhatja az indítvány határozati javaslatáról való szavazás megkezdéséig.

17. § (1) Az előterjesztés történhetnek írásban vagy szóban, de lehetőség szerint törekedni kell az írásbeli előterjesztéshez.

(2) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(3) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

(4) Határozati javaslat előterjesztésére csak a jegyzővel történt egyeztetést követően van mód.

18. § (1) Napirend előtti hozzászólásra irányuló szándékát az ülés megnyitásáig bármely képviselő jelezheti a polgármesternek.

(2) A hozzászólás témájának ismertetése után a polgármester indítványára a Képviselő- testület eldöntheti, hogy a hozzászólni szándékozót csak a napirendi pont után hallgassák meg.

19. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §, 55. §, 68. §, 88-89. §, 103. § szakaszaiban meghatározott ügyekben valamint az alpolgármester megválasztásához. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (3 fő) igen szavazata szükséges.

(4) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.

(5) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.

(6) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(7) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(8) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(9) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(10) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(11)² A képviselő, illetve a polgármester köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A döntéshozatalnál a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség esetén a tiszteletdíj megvonás azon képviselőtől történik, aki érintettségét nem jelzi.

(12) Szavazni személyesen lehet.

(13) A szavazás kézfelnyújtással történik, a képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodhatnak.

(14) A szavazat számláltatásról a jegyző gondoskodik. Kétség esetén a szavazást kézfelnyújtással meg kell ismételni.

20. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva rendelhet el.

(2) Névszerinti szavazást kell elrendelni:

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselők névsorát, akik „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

21. § (1) A titkos szavazást a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti az Mötv. 48. § bekezdésében foglaltak alapján. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. Titkos szavazás tartásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, borítékban elhelyezve. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a Képviselő-testület ideiglenes szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az ideiglenes szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

22. § (1) Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, annak valamely – az Önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a Képviselő-testület is.

(2) Az interpellációt szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően lehet megtenni. Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a már benyújtott interpellációkról.

(3) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen dönt a Képviselő-testület.

(4) Amennyiben a jelzett határidő után vagy a képviselő-testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, az érintettnek arra csak abban az esetben lehet az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(5) Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.

(6) Államigazgatási hatósági ügyben interpellálni és kérdést feltenni nem lehet.

23. § (1) Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosultak:

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A rendelet előkészítésének feladatait a jegyző látja el, melynek során előzetes hatásvizsgálatot készít. A rendelet-tervezethez a tervezet előkészítőjének indokolást kell csatolnia.

(4) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint. Az önkormányzati rendeletek jelzése Nagykeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének ... /20... (... hó ... nap) önkormányzati rendelete, és a rendelet címe. A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(6)³ Az önkormányzati rendeletet a Nemzeti Jogszabálytárba, valamint a helyben szokásos módon az önkormányzati hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, továbbá a honlapra történő feltöltéssel kell kihirdetni

(7) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

24. § (1) Határozathozatal kezdeményezésére jogosultak:

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(4) A Képviselő-testület hatósági határozataira - az Mötv.-ben rögzített eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló a 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A Képviselő-testület normatív határozataira a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény VI. Fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint. A képviselő-testületi határozatok jelölése Nagykeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../20... (... hó ... nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(7) A határozatban meg kell jelölni a végrehajtási határidőt és a felelőst is

25. § (1) A képviselő-testületi ülésen elhangzottakat, a jegyző által megnevezett jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyvben rögzíti. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester a jegyző írja alá, ellátva az Önkormányzat hivatalos bélyegzőjével. A Képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készül.

(2) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét a meghívó, jelenléti ív, a határozatok rendeletek mellékletei, az előterjesztések és javaslatok anyagai képezik.

(4) A választópolgárok - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Hivatalban betekinthetnek a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerinti. A Képviselő-testület - bármely tagjának indítványára - egyszerű szótöbbséggel elrendelheti az egyes napirendek előtt, hogy a vitában elhangzottakról készüljön szó szerinti jegyzőkönyv. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felelős.

(7) Az érintett képviselő, ha az általa elmondottakat a jegyzőkönyv a valóságtól eltérően tartalmazza, kérheti a jegyzőtől annak kiigazítását. Azon a címen nem lehet kiigazítást kérni, hogy a jegyzőkönyv nem szó szerint tartalmazza az elhangzottakat - kivéve a 26. § (5) bekezdésben foglalt esetet. A jegyző a kiigazítást megtagadhatja. A megtagadás jogosságáról - ha az érintett kéri - a Képviselő-testület véglegesen dönt.

26. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szervezetek, illetve gazdasági társaságok képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra került tárgykörökről a Hivatal hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 14 nappal.

(4) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell, amennyiben az ülésen nem válaszolható meg, 30 napon belül kell a felszólalónak írásban válaszolni.

(6) Közmeghallgatást kell tartani, ha

(7)⁴ A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

27. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezheti.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét.

28. § (1) A polgármester főállásban látja el tisztségét. Megválasztását követően azonnal hivatalba lép.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester minden páros héten hétfőn 9.00-12.00 óráig fogadónapot tart.

(4) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(6) A leköszönő polgármester munkakörét - az új polgármester hiányában - a korelnök veszi át, illetve az új polgármester - alpolgármester hiányában - átadja azt.

29. § (1) A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármester választ. Amennyiben a megválasztásnál nincs meg a szükséges többség, a következő ülésen ismételten szavazást kell tartani.

(2) Az alpolgármester köteles feladatait a polgármester irányításával, utólagos beszámolási kötelezettséggel ellátni.

30. § (1)⁵ A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére 3 tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai 2 megválasztott képviselőből és 1 külsős tagból áll. A bizottsági tagok névsorát az e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület egyes jelentősebb, időszakos, vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot alakíthat. A bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg.

(3) A bizottság tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

(4) A bizottság elnökét távollétében a bizottság elnökhelyettese teljes jogkörrel helyettesíti.

(5) A bizottság elnöke:

(6) A bizottságok üléseinek vezetésére a képviselő-testületi ülések vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) Az Ügyrendi Bizottság gondoskodik a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről, képviselői összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárások, előkészítéséről, titkos szavazás lebonyolításáról, eredmény megállapításáról.

(8) Az ideiglenes bizottságok feladatkörét a létrehozáskor a Képviselő-testület állapítja meg.

(9) A bizottság üléseire meg kell hívni:

(10) A bizottsági ülések munkaidőben, lehetőség szerint a délelőtti órákban tartandók.

(11) A bizottsági ülések napirendi anyagát - amennyiben indokolt - írásban kell elkészíteni és azt a meghívóval együtt az ülést megelőzően legalább 5 nappal el kell juttatni a meghívottaknak.

(12) A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

(13) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző által kijelölt jegyzőkönyvvezető gondoskodik.

(14) A bizottsági jegyzőkönyveket az elnök, és a hitelesítő írja alá.

31. § (1) A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

(2) A jegyző egyéb főbb feladatai:

(2a) A jegyző helyettesítésének ellátása a Lucfalvai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján történik.

32. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati döntések működésével, a polgármester és a jegyző feladat- hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a Lucfalvai Közös Önkormányzati Hivatalt működteti Lucfalva, Nagykeresztúr, Nagybárkány, Kisbárkány, Márkháza és Sámsonháza Községek Képviselő-testületeivel közösen.

(2) A Hivatalban dolgozó köztisztviselők száma : jegyző +10 fő.

(3) A köztisztviselők feladataikat összevont munkakörben látják el.

(4) A településen ügyfélszolgálat működik a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint.

(5) A Hivatal fenntartásával kapcsolatos költségek viselését a Hivatal fenntartására vonatkozó megállapodás rögzíti.

33. § (1) A Képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét az Mötv. 116. § szakaszában meghatározott tartalommal fogadja el.

(2) A gazdasági programot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez javaslatot a bizottságoktól, a képviselőktől a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények-, gazdasági szervek vezetőitől kérhet.

(4) A gazdasági program tartalmazza a ciklus időszakára mindazon célkitűzéseket, feladatokat amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi környezeti, gazdasági adottságot figyelembevételével az Önkormányzat által nyújtott kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, munkahelyteremtés elősegítését, az adópolitikai célkitűzéseket, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

34. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, önként vállalható feladatokat.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel, az önkormányzati társulások résztvevőivel egyezteti, és ezt követően a polgármester az Áht. rendelkezése szerint nyújtja be a Képviselő-testületnek.

(4) Az önkormányzat átmeneti fizetésképtelensége esetén - az összeghatárokra figyelemmel a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület dönt rövidlejáratú hitel felvételéről. Tartós fizetésképtelenség esetén a polgármester köteles haladéktalanul a Képviselő-testületet tájékoztatni.

35. § (1) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról – tárgyév lezárása után – zárszámadási rendeletet alkot. A rendeletet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé úgy, hogy az előterjesztést követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen a megalkotott rendelet.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

36. § Az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodásról szóló szabályokat külön rendelet tartalmazza.

37. § (1) Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

(2) A társulások működésével, fenntartásával kapcsolatos szabályokat a Társulási Megállapodások tartalmazzák.

(3) A Képviselő-testület által a Társulásokra átruházott hatásköröket, valamint a Társulás működésével, fenntartásával kapcsolatos szabályokat a Társulási Megállapodások tartalmazzák.

40. § Ez a rendelet 2025. május 28-án lép hatályba.