„17. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terveken “E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(4) A védelmi rendeltetésű erdőterület (Evt) jelű övezetében (Csinger-völgyi parkerdő) elhelyezhetők a (3) bekezdés szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést, a természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatását szolgáló épületnek nem minősülő építmények is.

(5) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

(6) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Et) az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló építmények helyezhetők el, ha az erdőt az erdészeti hatóság egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdővé minősíti át.

(7) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben a (6) bekezdés szerinti funkciójú épületek a következő feltételekkel alakíthatók ki:

(8) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki.

(9) Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.”

„(34) A 6 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, az élőhely adottságainak megfelelő igényű fa telepítésével kell megvalósítani, legalább 2,25 m² termőhely biztosításával (legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felület és legalább 1,25 m² szabad földterület biztosításával).”

„(3) A területen a minimális zöldfelületi arány mértéke 60%, ökológiai hálózat magterületével érintett telken 80%.”

„25. § (1) Belterületen zagytározók és a környezetre zavaró hatású ipari létesítmények környezetében a szabályozott védőterületen és a szennyvíztisztító-telepek védőtávolságán belül új lakóépület, egészségügyi, gyermek, oktatási, sportolási, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmény, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális, közösségi szórakoztató épület, továbbá élelmiszer és gyógyszer raktározó, feldolgozó és olyan élelmiszert is forgalmazó kereskedelmi létesítmény, amely közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból védelmet igényel nem létesíthető.

(2) Külterületen a zagytározók és a környezetre zavaró hatású ipari létesítmények környezetében a külterület Szabályozási Terv szerinti védőterületen belül, szeméttelep, dögtér 1000 méter védőtávolságán belül, szennyvíztisztító telepek 300, illetve 200 méter védőtávolságán belül lakóépület, élelmiszer-feldolgozó, raktározó, élelmiszer-kereskedelmi létesítmény, a szabadidő eltöltését szolgáló építmény, továbbá állattartó telep nem létesíthető.

(3) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter – a 8. sz. főút mentén 100 méter -, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, illetve a vasúti hatóság egyetértésével létesíthető.

(4) Vízműkutak külső védőterületén és hidrogeológiai védőterületén belül épületek az illetékes vízügyi hatóság egyetértésével létesíthetők.

(5) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen lakóépület és állattartó építmény nem létesíthető.

(6) A Szabályozási Terveken jelölt alábányászott – bányatelekkel érintett – területen épületek elhelyezése az illetékes bányakapitánysággal egyeztetve történhet.

(7) Temetők 50 m-es védőtávolságán belül kegyeletsértő tevékenység továbbá zajos, szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató létesítmény nem létesíthető.

(8) Szélerőmű-torony 200 m védőtávolságán belül mezőgazdasági és erdőterületen gazdasági épület, légvezeték, 700 m védőtávolságán belül – ha a környezetvédelmi hatóság másként nem rendelkezik – lakóépület nem létesíthető.

(9) A Torna-patak parti sávja 6-6 méter, a Csinger-patak parti sávja 3-3 méter, mely területen figyelembe kell venni a parti sávra vonatkozó kormányrendelet előírásait.”

„(7) A telekalakítás során az Lke-3 építési övezetben kijelölt és a 2321/1, 2321/3, 2323/2, 2324/1, valamint a 2324/4 hrsz-ú telek területét érintő be nem építhető telekterületet kizárólag közforgalom elől elzárt magánút telkeként lehet kialakítani.”

„(8) Lke-35 építési övezetben

(9) Lke-35 építési övezetben telkenként legfeljebb egy épület és egy lakórendeltetés létesíthető. Épület alapterülete legfeljebb 280 m² lehet.

(10) Lke-35 építési övezetben a kijelölt be nem építhető telekterületet többszintes növényállománnyal kell kialakítani.”

„(20) Vt-19 építési övezetben lakórendeltetés csak meglévő épületben, a meglévő épület bővítése nélkül alakítható ki.”

11/A. § (1) Általános gazdasági terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú rendeltetések elhelyezésére szolgál. Az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építményeken túl a területen elhelyezhető iroda, gazdasági területhez kapcsolódó diák-, vagy munkásszállás, szakmai képzést biztosító oktatási rendeltetés.

(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként legfeljebb egy szolgálati lakás helyezhető el.

(3) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 15. melléklet tartalmazza.

(4) Általános gazdasági terület építési övezeteiben az 50 méternél kisebb telekmélység esetén új épület az utcai telekhatártól min. 5 m, 50 méter és annál nagyobb telekmélység esetén min. 10 m távolságban létesíthető.

(5) Szolgáltatási célú tároló épületek alapterülete minimum 200 m² lehet.

(6) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.”