Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról
Hatályos: 2026. 01. 01- 2999. 12. 31Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról
[1] Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakástörvényben foglalt szabályok maradéktalan érvényesülése érdekében felülvizsgálta a tulajdonában lévő lakásokra és helyiségekre vonatkozó rendeletét, és megalkotta az alábbi rendeletet.
[2] Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdésében az 5. § (3) bekezdésében, a 12. § (5) bekezdésében, a 19. § (1)–(2) bekezdéseiben, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (1) és (6) bekezdéseiben, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében, az 54. § (1) és (3) bekezdésében és az 58. § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Hatásköri szabályok
1. § (1) A rendelet hatálya Üllő Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra (továbbiakban: lakás), és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) Az önkormányzat és a költségvetési szervei feladatellátásához biztosított szolgálati lakásra.
b) Az önkormányzati költségvetési szervek alap feladatellátásához biztosított helyiségekre.
c) Az egészségügyi alapellátásra (házi-, gyermek-, fogorvos) biztosított helyiségekre.
2. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott hatáskörei közül a polgármester hatáskörébe utalja az alábbi döntések meghozatalát:
a) közérdekű lakásbérleti szerződés megkötése 3 hónap időtartamra (5.§ (2) bekezdés e) pont)
b) bérleti szerződés szünetelése esetén a megállapodás megkötése (11. §, 57. § (2) bekezdés);
c) lakásbérleti jog folytatásának megállapítása (24. §-25. §);
d) piaci alapú bérleti szerződés felmondása (32. § (3) bekezdés);
e) díjhátralék esetén részletfizetési megállapodás megkötése (36. §);
f) bérlőtársi szerződés megkötése (38. §);
g) a legfeljebb egy évre szóló határozott idejű bérleti szerződés megkötése a helyiség jogcím nélküli használója kérelmére (49. § (3), (4) bekezdés).
(2) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott hatáskörei közül Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság (a továbbiakban: TESZB) hatáskörébe utalja az alábbi döntések meghozatalát:
a) szociális helyzet alapján történő bérbevételre való jogosultság fennállásának megállapítását a jogosultság felülvizsgálata során (21. § (6) bekezdés);
b) a költségelvű bérleti szerződés felmondása (32. § (2) bekezdés);
d) a lakásba való befogadáshoz szükséges előzetes írásbeli hozzájárulás kiadása (43. § (1) bekezdés).
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Életvitelszerű tartózkodás: a bérlő akkor tartózkodik életvitelszerűen a lakásban, ha a lakás az otthona, a lakás helyszíne mindennapi teendőinek (különösen pihenés, étkezés), továbbá a lakás a családi élete helyszínéül szolgál, és ahol rendszeresen közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak a ritka, alkalomszerű, az ottlakás látszatának keltése miatti lakáshasználat.
b) Bérlő kifejezés alatt, ahol a rendelet külön nem említi, bérlőtársat is érteni kell.
c) Díjhátralék: a bérlőnek az önkormányzat felé fennálló - a bérbeadással összefüggő - bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása.
d) Bérbőadó alatt a hatáskör gyakorlóját kell érteni.
3. Lakás bérbeadására vonatkozó közös szabályok
4. § Az önkormányzati lakás az alább felsorolt jogcímek alapján adható bérbe
a) lakáspályázat útján
aa) szociális helyzet alapján
ab) költségelven
ac) piaci alapon
b) bérleti jogviszony folytatása jogcímén,
c) lakáscsere jogcímén,
d) bérlőtársi jogviszony létesítése jogcímen
5. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő megüresedett vagy újonnan épült lakást indokolt esetben közérdekű lakásigények kielégítésére is bérbe adhatja.
(2) Közérdekűnek minősül - a képviselő-testület egyedi határozata alapján az önkormányzat igazgatási területén dolgozó vagy a településen lakó személy, így különösen:
a) szolgálati lakásra jogosult:
aa) - polgármester, alpolgármester,
ab) - jegyző, aljegyző
ac) - önkormányzati köztisztviselő,
ad) - pedagógus,
ae) - orvos.
b) a település (ország) társadalmi közéletében jelentős szerepet betöltő személy, így különösen:
ba) - rendőrség, honvédség, vám- és pénzügyőrség munkatársa,
bb) - bíró, ügyész,
bc) - a település fejlődését kiemelkedően segítő tudós, művész, sportoló.
c) Önhibáján kívül fedél nélkül maradt személy, akinek lakása rendkívüli helyzet (pl. tűz, belvíz, földrengés stb.) miatt lakhatatlanná vált, vagy megsemmisült.
d) A (2) bekezdésben meghatározott személyek részére - az e) pontban meghatározottak kivételével - a lakás csak meghatározott - maximum 1 év - időre és/vagy bérleti szerződésben meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
e) A (2) bekezdés c) pontja esetében maximum 3 hónap időtartamra történő bérbeadásról a polgármester dönt. A 3 hónapon túli bérbeadás meghosszabbításáról a képviselő-testület dönt.
6. § (1) Lakás nem adható bérbe annak a személynek, aki
a) bérbevételre irányuló pályázat, kérelem benyújtásakor az önkormányzat tulajdonában álló lakást jogcím nélkül használ;
b) az önkormányzat tulajdonában álló lakásra vonatkozó bérleti szerződés neki felróható okból szűnt meg a pályázat elbírálását megelőző, vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését megelőző öt évben;
c) a bérleti szerződés megkötésekor bármilyen tartozása áll fenn az önkormányzattal szemben.
(2) A pályázat, kérelem benyújtásának feltétele, hogy a pályázó/kérelmező a munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó rendszeres jövedelmet vagy rendszeres pénzbeli ellátásra való jogosultságot hitelt érdemlően igazolja.
7. § A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
8. § (1) A lakás karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek – (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a bérbeadót terhelik.
(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) értelmében a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén az (1) bekezdésben említett munkálatok elvégzése a bérlőt terheli.
9. § (1) Bérlő a Lakástörvény alapján vállalhatja az önkormányzati lakás átalakítását, korszerűsítését, illetve bérbeadásra olyan lakás is kijelölhető, ahol a bérlő vállalja, hogy rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi és komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel látja el az önkormányzati lakást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkálatokat a bérlőnek a megállapodás hatályba lépésének napjától számított 120 napon belül kell elvégeznie. Az elvégzett munkák igazolt költségeit a bérleti díjjal szemben be kell számítani úgy, hogy a bérleti díj 50 %-át meghaladó bérleti díjat a beruházott költségek megtérüléséig a bérlőnek nem kell megfizetnie. Amennyiben a költségek bérbeadó részére így nem térülnek meg, a fennmaradó összeget a bérleti szerződés megszűnésekor a bérbeadó köteles egy összegben kifizetni.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt határidőre a lakás felújítása nem, részben vagy nem a megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelő módon, minőségben készült el, úgy a bérlőnek a bérleti díj teljes összegével megegyező összegű használati díjat kell fizetnie.
10. § (1) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – a Lakástörvény 10. § (1) bekezdésben nem említett – egyéb kötelezettségek teljesítése a bérlő feladata.
(2) A bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén 50 %-os lakbérmérséklésre tarthat igényt.
11. § Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodásban rögzíti, mely megállapodás megkötését a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.
12. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi.
13. § (1) A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő 2 havi bérleti díjat óvadékként köteles megfizetni bérbeadó részére. A bérleti szerződés az óvadék befizetését követően válik érvényessé.
(2) A bérbeadó az óvadék terhére követelését kielégítheti az alábbi esetekben:
a) Díjhátralék keletkezése esetében, ha azt a bérlő a megadott határidőre nem teljesíti és ezért a lakásbérleti szerződés felmondásra kerül, a tartozás erejéig.
b) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, az okozott kár összegének erejéig.
c) A lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a felmerült költségek erejéig.
(3) Amennyiben a bérleti szerződés megszűnik és az óvadékot a (2) bekezdés szerint felhasználni nem kellett vagy nem kell, úgy azt a volt bérlőnek 15 napon belül vissza kell fizetni.
14. § A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 10. napjáig köteles megfizetni.
A lakás bérbeadása pályázat útján
4. A pályázat kiírása
15. § (1) Az önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó pályázati kiírást e rendelet és a Lakástörvény vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel a Képviselő-testület írja ki.
(2) A pályázati kiírást az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.
(3) A bérbeadásra meghirdetett lakás megtekintését biztosítani kell, a megtekintés időpontját a pályázati kiírásban kell közzétenni.
16. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) az önkormányzat megnevezését, székhelyét;
b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, rövid műszaki leírását;
c) a bérlet típusát (szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon);
d) a bérbeadás időtartamát, a lakásbérleti szerződés lényeges elemeit;
e) a lakbér összegét, esetleges egyéb szolgáltatási díjakat, valamint a fizetendő közüzemi költségek becsült összegét;
f) e rendelet szerinti pályázati feltételeket;
g) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét;
h) az elbírálás szempontjait, az eredmény közlésének módját, határidejét;
i) energiahatékonysági tanúsítvány másolatát.
5. A pályázat benyújtása és elbírálása
17. § (1) A pályázatot az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokkal, igazolásokkal, zárt borítékban, aláírva, egy példányban kell benyújtani.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, lakcímét, értesítési címét, telefonszámát, email címét;
b) a megpályázott lakás címét;
c) a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek nevét és rokonsági fokát, annak igazolását;
d) nyilatkozatot az 6. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelésről;
e) a 20. § (1) bekezdés, a 22. § (1) bekezdés, vagy a 23. § (2) bekezdés szerinti feltételek meglétének igazolását;
f) amennyiben a pályázó vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi és komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel látja el, nyilatkozatot a rendeletben előírt kötelezettségek vállalásáról;
g) nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy a pályázati anyagban szereplő személyes adatok kezeléséhez hozzájárul;
h) nyilatkozatot arról, hogy a fizetendő lakbér nagyságát megismerte, és annak megfizetését vállalja;
i) igazolást arról, hogy pályázónak nincs lejárt tartozása az önkormányzattal és az állami adóhatósággal szemben;
j) nyilatkozatot arról, hogy az energiahatékonysági tanúsítvány megismerte, az bemutatásra került.
(3) A pályázati határidő lejártát követően a beérkezett pályázatokat a TESZB értékeli és javaslatot tesz a bérlő személyére. A bizottság javaslatát a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
18. § A pályázatot a Képviselő-testület érvénytelennek nyilvánítja, ha
a) nem vagy hiányosan tartalmazza a pályázati kiírásban megjelölt adatokat, igazolásokat, nyilatkozatokat;
b) a pályázó nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek;
c) a pályázatot nem zárt borítékban adták be;
d) a pályázat a benyújtási határidőn túl érkezett.
6. Bérbeadás szociális helyzet alapján
19. § Szociális helyzet alapján történő bérbevételre kiírt pályázat elbírálásakor a szerződés megkötése előtt vizsgálni kell a pályázó vagy a szerződő fél, valamint a vele a lakásba együtt költöző személyek szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét.
20. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakást az alábbi feltétek együttes teljesülése esetén lehet bérbe adni:
a) a pályázó és a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik lakás tulajdon-, bérleti, használati-, vagy haszonélvezeti joggal;
b) a pályázat kiírásakor vagy a jogosultság felülvizsgálatának időpontjában a pályázó és a vele együtt költöző személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér (a továbbiakban: minimálbér) kötelező legkisebb bruttó összegének 60%-át nem haladja meg;
c) a pályázónak és a vele együtt költöző személynek nincs a pályázat kiírásakor vagy a jogosultság felülvizsgálatának időpontjában érvényes minimálbér kötelező legkisebb összegének ötszörösét meghaladó összegű ingó vagyona;
d) a pályázó – a pályázat benyújtását megelőző hat hónap átlagában számolt – olyan jövedelemmel rendelkezik, hogy az együtt költöző személyeket figyelembe véve az egy főre eső rendszeres jövedelme eléri a bérbeadandó lakás lakásbérleti díját;
e) a pályázat benyújtásakor a pályázó legalább három éve lakó- vagy tartózkodási helyet létesített Üllő város közigazgatási területén és életvitelszerűen is Üllő lakik.
(2) Amennyiben a 21. § (2) bekezdés szerinti éves felülvizsgálat időpontjában az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételek nem állnak fenn, a bérleti díjat költségelvű vagy piaci alapú bérleti díjra kell módosítani.
(3) A jövedelmet igazolni a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, munkáltatói kifizetést igazoló irattal vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított jövedelemigazolással lehet.
21. § (1) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a bérlő szociális alapú lakbérre vonatkozó jogosultságát – a szerződés megkötését követő egy év után – évente felül kell vizsgálni. A jogosultságot igazoltnak kell tekinteni, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben vagy lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatásban részesül.
(2) A jogosultság megállapítására vonatkozó kérelmet és a kérelmet alátámasztó igazolásokat minden évben január 31-ig kell a bérlőnek a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a 20. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti feltételek fennállását, és azok 20. § (3) bekezdés szerinti igazolását.
(3) A jogosultság megállapítása előtt a közölt adatok valódiságának ellenőrzése céljából bérbeadó a bérlő lakhatásának körülményeit bemutató környezettanulmányt készíthet.
(4) A (3) bekezdés szerinti környezettanulmánynak tartalmaznia kell, hogy a bérlő és a vele egy háztartásban élő személy az önkormányzati bérlakásban életvitelszerűen tartózkodik. Tartalmaznia kell továbbá a jogosultság elbírálásához szükséges jövedelmi, vagyoni viszonyokat, valamint lakhatásának körülményeit.
(5) A (4) bekezdés szerinti környezettanulmány bérlőnek felróható okból történő elmaradása miatt tárgyév április 1. napjától költségelvű bérleti díjat kell fizetni a lakás használatáért.
(6) A szociális helyzet alapján történő bérbevételre való jogosultság fennállását a TESZB állapítja meg minden év március 31. napjáig. A TESZB a szociális helyzet alapján történő bérbevételre való jogosultságot megállapítja, ha a bérlő megfelel a 20. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek.
(7) Amennyiben a bérlő a jogosultság megállapítása iránti nyilatkozatot január 31-ig nem, vagy hiányosan terjeszti elő, március 1-jétől a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig költségelvű lakbért kell fizetnie.
(8) A bérlő a változást követő 30 napon belül köteles írásban bejelenteni az önkormányzatnak, amennyiben a 20. § (1) bekezdés szerinti vagyoni és jövedelmi viszonyai megváltoztak.
(9) Amennyiben a bérlő a (8) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatokat közöl, és a tényleges változás alapján nem jogosult a továbbiakban szociális alapú bérleti díjra, az önkormányzat a tudomására jutást követően a vagyoni helyzetének megfelelően költségelvű vagy piaci alapú bérleti díjra módosítja a lakbért. A lakbér módosításának időpontja a jogosultság megszűnésének bizonyított időpontja. Amennyiben a vagyoni és jövedelmi viszonyok változásának időpontja kétséges, a lakbér módosításának időpontját a tudomására jutás napjában kell meghatározni.
7. Önkormányzati lakás költségelvű bérbeadása
22. § (1) Költségelven bérbe adni lakást az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet
a) a pályázó és a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik lakás tulajdon-, bérleti-, használati-, vagy haszonélvezeti jogával;
b) ha a pályázónak és a vele együtt költöző személyeknek nincs a bérleti jogviszony létesítésekor érvényes, a minimálbér legkisebb bruttó összege tízszeresének megfelelő összegű ingó vagyona;
c) a pályázat benyújtásakor a pályázó legalább egy éve lakó- vagy tartózkodási helyet létesített Üllő város közigazgatási területén és életvitelszerűen is Üllőn lakik;
d) a pályázó és a vele együtt költöző személyek egy főre eső havi nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző hat hónap átlagában a pályázat benyújtásának vagy a jogosultság felülvizsgálatának évében érvényes minimálbér kötelező legkisebb bruttó összegének
da) egyedül költöző esetében az 60%-át meghaladja, de nem éri el a 100%-át;
db) két együtt költöző személy esetében az 60%-át meghaladja, de nem éri el a 90%-át;
dc) három vagy több együtt költöző személy esetében az 60%-át meghaladja, de nem éri el a 80%-át;
e) amennyiben a pályázó az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője volt a pályázat benyújtását megelőző két évben, ezen időszak alatt nem állt fenn 30 napon túli, lejárt határidejű lakbér tartozása.
(2) Amennyiben a pályáztatás útján költségelvű bérleti szerződés határozott ideje lejár, a szerződés a bérlő kérelmére meghosszabbítható, ha az (1) bekezdés feltételei továbbra is fennállnak.
(3) A költségelvű bérbevételre való jogosultságot - szerződés megkötését követő egy év után - évente felül kell vizsgálni.
(4) A jogosultság megállapítására vonatkozó kérelmet és a kérelmet alátámasztó igazolásokat minden évben január 31-ig kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállását, és azok 20. § (3) bekezdés szerinti igazolását.
(5) A költségelvű bérleti díjra való jogosultság fennállását a TESZB állapítja meg minden év március 31. napjáig. A TESZB a jogosultságot megállapítja, ha a bérlő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek. A jogosultságról történt döntés függvényében – amennyiben az (1) bekezdés feltételei nem teljesültek – a bérlő április 1-jétől piaci alapú lakbért köteles fizetni.
(6) Amennyiben a bérlő a jogosultság megállapítása iránti nyilatkozatot január 31-ig nem vagy hiányosan terjeszti elő, április 1-jétől a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig piaci alapú lakbért kell fizetnie.
(7) Költségelvű bérleti szerződés esetén a változást követő 30 napon belül a bérlő a bérbeadónak írásban köteles bejelenteni, amennyiben a 22. § (1) bekezdés szerinti vagyoni és jövedelmi viszonyai megváltoztak.
(8) Amennyiben a bérlő a (7) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatokat közöl, és a tényleges változás alapján piaci alapú lakbért kell megállapítani, a bérbeadó a tudomására jutást követően a vagyoni helyzetnek megfelelően piaci alapú bérleti díjra módosítja a lakbért. A lakbér módosításának időpontja a jogosultság megszűnésének bizonyított időpontja. Amennyiben a vagyoni és jövedelmi viszonyok változásának időpontja kétséges, a lakbér módosításának időpontját a tudomásra jutás napjában kell meghatározni.
8. Piaci alapú bérbeadás
23. § (1) Önkormányzati lakást piaci alapú bérbeadásra, a Városgazdálkodási Bizottság javaslat alapján, a Képviselő-testület jelöli ki. Piaci alapú bérbeadásra kijelöltnek kell tekinteni azokat a lakásokat, melyek a rendelet hatályba lépése napján piaci alapú bérleti díjjal bérbe adottak.
(2) A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó és a vele együtt költöző személyek egy főre eső nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző 6 hónap átlagában el kell, hogy érje a bérbe venni kívánt lakás lakbérének
a) egyedül költöző esetében a 350%-át;
b) két együtt költöző személy esetében a 250%-át;
c) három vagy több együtt költöző személy esetében a 200%-át.
(3) A benyújtott pályázatok elbírálása a Városgazdálkodási Bizottság véleménye alapján történik.
Önkormányzat lakás bérbeadása pályázaton kívül
9. A lakásbérleti jog folytatása
24. § (1) A lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy, a bérlő halálától számított 60 napon belül jelentheti be igényét a polgármesternél.
(2) A jogosultság megállapítása előtt a közölt adatok valódiságának ellenőrzése céljából bérbeadó a bérlő lakhatásának körülményeit bemutató környezettanulmányt készíthet.
(3) A (2) bekezdés szerinti környezettanulmánynak tartalmaznia kell, hogy az igényt bejelentő az önkormányzati bérlakásban életvitelszerűen tartózkodik. Tartalmaznia kell továbbá a jogosultság elbírálásához szükséges jövedelmi, vagyoni viszonyokat, valamint lakhatásának körülményeit.
25. § (1) A polgármester kérelemre a TESZB véleményének ismeretében bérleti szerződést köthet a bérlő halála után a lakásban maradt élettárssal abban az esetben, amennyiben az élettárs hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a bérlő halálakor a lakásban lakott és a lakás használatával kapcsolatban tartozása nincs.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a lakásbérleti szerződés legfeljebb öt évre köthető.
10. Szolgálati lakás
26. § A képviselő-testület – közérdekből – az önkormányzatnál, vagy az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatott személyek elhelyezése céljából szolgálati lakást jelölhet ki. A szolgálati lakás bérbeadására bérbeadóként az a költségvetési szerv jogosult, amelynek feladata ellátásához a Képviselő-testület a lakást/helyiséget biztosította. E rendelet szabályai az így bérbeadott szolgálati lakásra nem vonatkoznak.
A lakásbérleti szerződés
11. A lakásbérleti szerződés tartalma
27. § (1) Önkormányzati lakás legfeljebb öt évre adható bérbe.
(2) A bérleti szerződés a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetében további öt évre meghosszabbítható.
(3) Az önkormányzat a bérleti jogviszony megszűnését megelőzően 180 nappal írásban tájékoztatja a bérlőt a jogviszony meghosszabbításával kapcsolatos feltételekről.
(4) A szerződés időtartamának meghosszabbítása iránti, indoklással ellátott kérelmet a szerződés lejártát megelőzően legalább 90 nappal kell benyújtani az önkormányzathoz. A szerződés hosszabbítási kérelemhez a bérlő és a vele egy háztartásban élők utolsó hat havi jövedelemigazolását, valamint a közszolgáltatók hátralékmentességet tartalmazó igazolását is csatolni kell.
(5) A hosszabbítási kérelem késedelmes vagy az iratok hiányos benyújtása esetében a szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti szerződés megszűnik.
(6) A bérleti szerződés meghosszabbítása előtt
a) bérleményellenőrzést kell tartani;
b) szociális alapú bérleti díj jogosultság alátámasztására környezettanulmányt kell készíteni;
c) vizsgálni kell, hogy a bérlő a bérleti jogviszony ideje alatt a Lakástörvényben és e rendeletben előírt, illetve a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette-e.
(7) Nem lehet meghosszabbítani a lakásbérleti szerződést, ha a bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt jogszabályban előírt vagy a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesítette.
28. § Az önkormányzat a szociális helyzet alapján, határozott időtartamra bérbe adott lakást az addigi bérlő részére legfeljebb öt év határozott időtartamra, ismételten, szociális helyzet alapján bérbe adhatja, amennyiben a bérlő az ismételt bérbeadás iránti kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás rendeletben meghatározott feltételeinek.
29. § (1) Az önkormányzat a költségelvű és a piaci bérleti díjjal hasznosított lakást, az addigi bérlő részére – figyelemmel a rendelet előírásaira, valamint a bérlő és vele együtt költözők jövedelmi helyzetére, továbbá önkormányzati bérlakásra fennállt bérleti jogviszony idejére – különös méltánylást érdemlő esetben, pályázat kiírása nélkül, ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, lakbér és közszolgáltatási díjhátralékkal nem rendelkezik.
(2) Költségelvű pályázaton elnyert lakásbérleti szerződés meghosszabbítására a 22. § szerinti feltételeket, piaci alapú bérleti szerződés meghosszabbítására a 23. § szerinti feltételeket kell megfelelően alkalmazni.
30. § A bérleti szerződések meghosszabbításáról a TESZB javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
31. § (1) A bérlő a szerződésben megállapított határozott idő lejártakor, vagy meghatározott feltétel bekövetkezésekor, vagy a bérleti jogviszony bármely egyéb okból történő megszűnésekor, köteles a lakást a jogviszony megszűnésének napján kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, a lakásban lakóhelyet létesített személy kijelentkezéséről gondoskodni, továbbá – a felek eltérő megállapodásnak hiányában – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt a bérbeadó birtokába visszaadni.
(2) Amennyiben a volt bérlő vagy a vele együtt lakó személy az önkormányzati lakást a szerződésben rögzített határidőig nem adja bérbeadó birtokába, a jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni és a bérlő a szerződés megszűnését követő hónaptól használati díjat köteles fizetni.
12. Bérleti szerződés felmondásának általános szabályai
32. § (1) A szociális alapú bérleti szerződés felmondásáról a TESZB javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(2) A költségelvű bérleti szerződés felmondásáról a TESZB dönt.
(3) A piaci alapú bérleti szerződés felmondásáról a polgármester dönt.
(4) A szociális alapú bérlet esetében a bérbeadó a felmondás megküldésével egyidejűleg – a bérlő lakhatásának megőrzése érdekében – a bérleti szerződés felmondás tényéről tájékoztatja a családsegítő feladatokat ellátó szervezetet.
33. § A bérbeadó a felmondásban legalább 30 napot köteles biztosítani a bérlő részére a lakás birtokbaadására.
13. Felmondás díjtartozás miatt
34. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani.
(2) A felszólításban a bérlőt részletesen tájékoztatni kell
a) a részletfizetési megállapodás megkötésének lehetőségéről,
b) az igénybe vehető lakhatási települési támogatásokról,
c) a tartozás miatt alkalmazható bérbeadói intézkedésekről,
d) az esetleges felmondás jogkövetkezményeiről.
(3) A bérbeadó a felszólítás megküldésével egyidejűleg – a bérlő lakhatása megőrzése érdekében – a felszólítás tényéről írásban tájékoztatja a családsegítő feladatokat ellátó szervezetet és felkéri, hogy vegye fel a kapcsolatot a bérlővel és adjon tájékoztatást a kapcsolatfelvétel eredményéről a tájékoztatás kézbesítésétől számított 15 napon belül.
35. § (1) Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
(2) Ha a bérlő a felmondási idő leteltét megelőzően a hátralékát rendezi, a bérbeadó a felmondást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a bérlő hozzájárulásával írásban visszavonhatja, és a bérleti szerződést hatályában fenntarthatja.
(3) A bérlő ismételt kötelezettségszegése esetén a bérbeadó a felmondást nem vonhatja vissza.
14. Részletfizetési megállapodás
36. § (1) A díjhátralék rendezésére a polgármester a bérlővel részletfizetési megállapodást köthet.
(2) Ha a bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltak teljesítésére nem képes, azt az önkormányzat felé haladéktalanul, írásban jelezni köteles. A bérlő kérésére az önkormányzat egy alkalommal a részletfizetési megállapodást úgy módosíthatja, hogy a bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltakat teljesíteni tudja.
(3) A részletfizetési megállapodásban elő kell írni, hogy bérlő köteles a családsegítő feladatokat ellátó szervezettel együttműködni.
(4) Amennyiben bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, bérbeadó a 34. § és a 35. §-ban foglaltak szerint jár el.
15. Használati díj
37. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napjától használati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.
(2) A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével az (1) bekezdésben meghatározott használati díj összegének a 50 %-kal emelt összegét köteles megfizetni.
(3) Amennyiben a lakást jogcím nélküli használó személy a lakást 6 hónap elteltével sem adja a bérbeadó birtokába, vagy ezen idő alatt nem szerez jogcímet a lakás használatára, a (2) bekezdésben meghatározott használati díj 150 %-át köteles használati díjként fizetni.
(4) Amennyiben a jogcím nélküli használó a lakást 1 év elteltével sem adja a bérbeadó birtokába, vagy ezen idő alatt nem szerez jogcímet a lakás használatára, a (2) bekezdésben meghatározott használati díj 200 %-át köteles használati díjként fizetni.
(5) A használati díjfizetés esedékessége megegyezik a bérleti jogviszony megszűnésének időpontja szerinti bérleti díjfizetés esedékességével.
A bérbeadói hozzájárulás szabályai
16. Bérlőtársi szerződés megkötése
38. § (1) Önkormányzati lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személy kérelmére a bérlőtársi szerződést – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – meg kell kötni, ha a kérelmező a lakásban legalább két éve lakcímet létesített és a bérlővel a lakásban legalább két éve életvitelszerűen együtt lakik.
(2) A polgármester kérelemre bérlőtársi szerződést köthet a befogadói nyilatkozattal rendelkező élettárssal abban az esetben, amennyiben az élettárs hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy lakásban legalább két éve lakcímet létesített és a bérlővel a lakásban legalább két éve életvitelszerűen együtt lakik.
(3) Nem lehet hozzájárulni a bérlőtársi szerződés létesítéséhez,
a) ha az (1)-(2) bekezdésben említett személy rendelkezik lakás tulajdoni-, bérleti-, használati vagy haszonélvezeti jogával
b) és a 6. § (1) bekezdésben meghatározott kizárási feltételek fennállnak.
17. Hozzájárulás tartási szerződés megkötéséhez
39. § Bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet. Az írásbeli hozzájárulás megadása vagy megtagadása kérdésében a Képviselő-testület dönt.
18. Hozzájárulás albérletbe adáshoz
40. § (1) Egyszobás lakás albérletbe adásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás.
(2) Az albérletbe adáshoz csak akkor adható hozzájárulás, ha
a) legalább egy lakószoba a bérlő használatában marad, és
b) az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, és a már lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 10 m2-es lakóterület jut, és
c) a lakásra nem áll fenn díjhátralék.
(3) A (2) bekezdésekben foglalt feltételek esetén is kizárólag határozott idejű, legfeljebb egy évre, de legkésőbb a lakásbérleti szerződés határozott időtartamának leteltéig kötött albérleti szerződéshez adható bérbeadói hozzájárulás.
(4) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában díjhátralék-mentesnek kell tekinteni azt, aki a hátralék megfizetésére részletfizetést kért, és legalább az első részletet határidőben teljesítette.
41. § (1) Az albérletbe adáshoz való bérbeadói hozzájárulás az albérlőt nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére.
(2) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a lakásban maradt albérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján köteles a lakást elhagyni. Az albérlőnek a hozzájárulás megadását megelőzően írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy bérleti szerződés megszűnése esetén a lakást elhagyja.
19. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz
42. § A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhatja a Lakástörvény 21. § (2) bekezdése szerinti személyeken felül a vele nyilvántartott élettársi kapcsolatban álló személyt, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatban álló személyt.
43. § (1) A lakásba való befogadáshoz szükséges előzetes írásbeli hozzájárulás kiadásáról a TESZB dönt.
(2) Az önkormányzat hozzájárulása előtt környezettanulmányt készít, hogy a lakás mérete, kialakítása, műszaki állapota és felszereltsége alkalmas-e a megnövekedett számú lakók megfelelő elhelyezésére, különös tekintettel a kiskorúak, idősek, fogyatékkal élők együtt élésére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a lakásban lakó személyekre a befogadás után személyenként legalább 10 m2 lakóterület jut.
(4) A befogadáshoz való hozzájárulás a bérleti jogviszony időtartamára szól.
44. § A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén – a lakásbérleti jog folytatása kivételével – a bérleti jogviszony megszűnésének napján a befogadott személy köteles a lakást elhagyni. A befogadott személynek a hozzájárulás megadását megelőzően írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy bérleti szerződés megszűnése esetén a lakást elhagyja.
45. § A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás a befogadottat nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére.
20. Pénzbeli térítés
46. § (1) Az önkormányzat és a bérlő megállapodhatnak, hogy a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó pénzbeli térítés nyújtásával szünteti meg. A megállapodásra az önkormányzat kezdeményezése alapján kerülhet sor. A pénzbeli térítés mértékéről – a (2) bekezdés keretein belül – a TESZB javaslatának ismeretében dönt a Képviselő-testület.
(2) Pénzbeli térítésként a bérlő által bérelt lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 50%-a fizethető ki.
(3) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni. Az értékbecslés elkészítésének költsége az önkormányzatot terheli.
(4) A pénzbeli térítés a használatra alkalmas, beköltözhető lakás birtokba vételét követően fizethető ki.
21. Elhelyezési kötelezettség
47. § A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a Lakástörvény alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – elhelyezésére az önkormányzat kötelezettséget nem vállal, ilyen tartalmú lakásbérleti szerződést bérbeadó nem köthet.
22. Az önkormányzati lakások lakbérének mértéke, jellege és a megfizetés módja
48. § (1) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő, költségelven alapuló lakbér mértéke:
a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 386 Ft/m2/hó
b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 377 Ft/m2/hó
c) félkomfortos önkormányzati lakás esetén: 369 Ft/m2/hó
d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 246 Ft/m2/hó
e) szükséglakás esetén: 131 Ft/m2/hó
(2) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő piaci alapú lakbér mértéke a költségelven alapuló lakbér 150 %-a.
(3) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő szociális alapú lakbér mértéke a költségelven alapuló lakbér 50 % -a.
(4) A lakbér mértékét az önkormányzat évenként március 31-ig felülvizsgálja.
(5) Az önkormányzati lakások bérlői a lakbéren felül a közüzemi szolgáltatások igénybevételének költségeit is kötelesek megfizetni.
(6) Amennyiben egy önkormányzati lakás valamely közüzemi szolgáltatás tekintetében önálló mérőórával nem rendelkezik, a szolgáltatás igénybevételének havonta fizetendő átalányösszegét a Képviselő-testület határozza meg.
A helyiségbérlet általános szabályai
23. A helyiségek bérbeadásának jogcímei
49. § (1) Az önkormányzati helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
a) kérelem alapján,
b) pályázati eljárás alapján,
c) a bérleti jog meghosszabbítása, átruházása vagy cseréje címén.
(2) Helyiséget csak annak lehet bérbe adni, akinek
a) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn bérleti díj tartozása és köztartozása a bérbeadóval szemben, nem folyik ellene kényszertörlési-, csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás, továbbá nem folyik ellene végrehajtás és
b) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn – önkormányzati helyiségbérleti jogviszonya során felhalmozott – közüzemi vagy üzemeltetési díjtartozása közüzemi szolgáltatóval vagy az üzemeltetést végző gazdasági társasággal szemben.
(3) A polgármester legfeljebb egy évre szóló határozott idejű bérleti szerződést köthet a helyiség jogcím nélküli használója kérelmére, amennyiben az az általa korábban bérelt, de a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes jogcím nélkül használt helyiségre vonatkozik és a bérleti szerződés határozott ideje díjhátralék fennállása nélkül szűnt meg.
(4) A polgármester legfeljebb egy évre szóló bérleti szerződést köthet azzal a korábbi bérlővel, akinek a bérleti szerződése díjhátralékkal szűnt meg, de tartozását a kérelem benyújtásának időpontjáig rendezte.
(5) Az Üllői Városi Piac üzlethelyiségei tekintetében a pályázatot a polgármester írja ki.
(6) A (1) bekezdés b) pont szerint beérkezett pályázatokat a Városgazdálkodási Bizottság véleményezi a képviselő-testületi döntés előtt.
50. § (1) Helyiséget bérbe adni feltétel bekövetkeztéig vagy legfeljebb öt évre, felújítási kötelezettség vállalása esetén legfeljebb tíz évre lehet.
(2) A határozott idejű szerződés a határozott idő leteltét követően öt éves időtartamra az önkormányzat és a bérlő közös megegyezésével meghosszabbítható, amennyiben a bérlő a határozott idő megszűnését megelőző 30. napig az önkormányzat bérleti díj ajánlatát elfogadja. A meghosszabbításra a 49. § (2) bekezdését alkalmazni kell.
51. § Az önkormányzat költségvetési szervei önállóan határozzák meg a feladataik ellátásához biztosított helyiség bérbeadásának feltételeit.
24. Bérleti díj
52. § (1) A bérleti díj megállapítása bérbevevői vagy bérbeadói ajánlat alapján történik.
(2) A bérleti díjat minden évben az előző évi éves fogyasztói árindex mértékével meg kell emelni. A tárgyévi emelés időpontja: január 1.
(3) A bérlőnek a bérleti díjon felül meg kell fizetnie a közös költséget vagy üzemeltetési díjelőleget, valamint a közüzemi szolgáltatások díját.
53. § (1) A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. A használati díj megegyezik a szerződés megszűnésekor érvényes bérleti díj összegével.
(2) Amennyiben a helyiség jogcím nélküli használója a helyiséget nem adja bérbeadó birtokába a használati díj a helyiségbérleti szerződés megszűnésétől számított 2 hónap elteltével a helyiségre megállapítható bérleti díj 200%-a.
25. A helyiség használatával kapcsolatos szabályok
54. § (1) A bérlő – a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával – saját költségén a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon átalakíthatja vagy felújíthatja. A felújítási munkák ellentételezéseként bérbeszámításra nem tarthat igényt.
(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni
a) az épület központi vezetékei, berendezései, valamint a tartó-, teherhordó- és tetőszerkezet kivételével a helyiség állagmegóvási, javítási, hibaelhárítási és karbantartási munkálatai elvégzéséről saját költségén;
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, előtető, ernyős szerkezet karbantartásáról;
c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és
d) a bérlő tevékenységével összefüggően a helyiség, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, valamint a tevékenység eredményeként keletkező hulladék elszállításáról.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre az önkormányzat és a bérlő megállapodása az irányadó.
55. § (1) A helyiség átadás-átvételekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amely leltárszerűen tartalmazza a helyiség berendezési és felszerelési tárgyait és azok, valamint a helyiség tényleges műszaki állapotát, a közüzemi mérőórák állását, és a bérlő esetleges észrevételeit. A jelenlévők által aláírt jegyzőkönyv a helyiség átadás-átvételének igazolására is szolgál.
(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – ha a felek másként nem állapodtak meg – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és az átadáskori felszereltséggel köteles az önkormányzatnak visszaadni.
56. § (1) Ha a bérlő vállalja a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba tételét, vagy az ingatlan értékét növelő beruházást kíván végezni, a bérbeadónak erről helyiségbérleti szerződésben kifejezetten rendelkeznie kell.
(2) A szerződésnek tartalmazni kell:
a) az elvégzendő munkák pontos megjelölését;
b) a munka tételes költségvetését;
c) a költségeket viselő fél megnevezését;
d) önkormányzat esetleges vállalását a költségek elszámolása tekintetében, vagy bérbeszámítást;
e) a munkálatok befejezésének határidejét;
f) annak előírását, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni.
57. § (1) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni.
(2) A helyiség bérlője a bérleti szerződés fennállása alatt a helyiségben köteles a bérleti szerződésben meghatározott tevékenységet folytatni. Amennyiben a tevékenységét egy naptári évben összesen 2 hónap időtartamot meghaladóan szüneteltetni kívánja, azt csak a bérbeadó hozzájárulásával teheti meg. A tevékenység szüneteltetését minden esetben be kell jelenteni a bérbeadónak.
A bérbeadói hozzájárulás szabályai
26. Bérbeadás bérlőtársak részére
58. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.
(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.
(3) A bérlőtársaknak vállalniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.
27. Tevékenység megváltoztatása
59. § (1) Az önkormányzat a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat a helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához, ha
a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba;
b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett;
c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés vagy a szerződés-módosítás feltételeit és
d) a bérlőnek nem áll fenn bérleti díj és közüzemi díj hátraléka a helyiségre.
(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a tevékenység megváltoztatásához a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.
28. Bérleti jog átruházása
60. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő az önkormányzat hozzájárulásával átruházhatja.
(2) Az átruházásról megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül az önkormányzathoz be kell nyújtani.
(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben az önkormányzattal meg kell állapodnia, és bérleti szerződést kell kötnie.
61. § (1) A bérleti jog átruházásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:
a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető;
b) az új tevékenység folytatása a lakosság nyugalmának nem indokolható megzavarásával járna;
c) a helyiségre díjhátralék áll fenn;
d) a helyiség bérleti jogát átvevő nem felel meg a 49. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek vagy
e) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a 60. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be az önkormányzathoz.
(2) A helyiség bérleti jogának cseréjére a bérleti jog átruházására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
29. Albérletbe adás
62. § (1) Amennyiben az önkormányzat és a bérlő a bérleti szerződésben úgy állapodtak meg, hogy az önkormányzat hozzájárulásával a bérlő a helyiséget vagy egy részét albérletbe adhatja, az albérleti szerződést annak létrejöttétől számított 15 napon belül be kell nyújtani tulajdonosi hozzájárulásra.
(2) Az albérleti szerződéshez a bérbeadó a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig járulhat hozzá.
(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonynak, vagy az albérleti szerződésnek megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.
(4) A bérbeadói hozzájárulás megadására a 61. § (1) bekezdése szerinti feltételeket alkalmazni kell.
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítésének szabályairól
30. Vételár, biztosítékok
63. § (1) A lakás és a helyiség vételára az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szerint meghatározott forgalmi érték.
(2) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult bérlő, bérlőtárs vagy együttesen a bérlő és a bérlőtárs vásárolja meg, a lakás vételára - a lakottság tényére figyelemmel - az (1) bekezdés szerinti forgalmi érték 90%-a.
(3) Ha a lakást a (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli más elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a lakás vételára - a lakottság tényére figyelemmel - az (1) bekezdés szerinti forgalmi érték 85%-a.
64. § A forgalmi érték megállapítása során – kizárólagos önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén – a vagyon értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a telekingatlan esetleges megoszthatóságát.
65. § Amennyiben a lakás vagy helyiség vételárának megfizetése nem egy összegben történik, a részletfizetési kedvezmény teljes idejére az önkormányzat a követelését jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével biztosítja.
31. Lakás elidegenítése
66. § (1) A lakás
a) elővásárlási joga alapján a bérlőnek vagy az arra jogosult személynek,
b) üresen, árverésen
idegeníthető el.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakás értékesítése során az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet árverési versenyeztetési szabályzatát kell alkalmazni.
(3) Nem az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakás bérlőjének vagy az arra jogosult személynek, elővásárlási jog biztosításával történő értékesítéséről és annak feltételeiről a Városgazdálkodási Bizottság véleménye alapján a Képviselő-testület dönt.
67. § (1) Amennyiben a lakást a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlásra jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – a 63. § szerint megállapított vételárra 20 éves részletfizetési kedvezményt kell biztosítani azzal, hogy a részletfizetésre vonatkozó kérelme esetén az elővásárlásra jogosultnak a vételár 15 %-át (a továbbiakban: első vételárrészlet) az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetnie.
(2) Amennyiben a lakás után az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződés megkötésének napján szociális alapú lakbér fizetésére volt jogosult, vagy amennyiben az elővásárlásra jogosult nem bérlő vagy nem bérlőtárs, és szociális alapú lakbér fizetésére lett volna jogosult saját jövedelme és vagyoni viszonyai alapján, az első vételárrészlet mértéke 10 %.
(3) Az elővásárlásra jogosult részére – kifejezett kérelmére –
a) az (1) bekezdésnél rövidebb, de legalább 15 éves részletfizetési időszakot,
b) az (1)-(2) bekezdés szerinti első vételárrészlet összegénél magasabb, de legfeljebb a vételár 20%-áig terjedő első vételárrészlet megfizetésének lehetőségét
kell biztosítani.
(4) Ha az elővásárlásra jogosult a vételár egy összegben való megfizetését vállalja, vagy a lakás elidegenítésére vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül a teljes vételárat egy összegben megfizeti, a lakás vételára a 63. § szerint megállapított vételár 90%-a.
(5) Ha az elővásárlásra jogosult vagy az (1)-(3) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezményben részesült, és a teljes vételárhátralékot az adásvételi szerződés megkötését követő 120. nap után fizeti meg, az egyösszegű fizetéskor fennálló vételár/vételárhátralék összegének 95%-át kell megfizetnie.
68. § (1) A 67. § (1)-(3) bekezdés szerinti részletfizetési időszak alatt a vevő a vételárhátralék után évi 2,5% kamatot köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamat mértéke 1,8%, amennyiben a vevő az adásvételi szerződés megkötésének napján
a) szociális alapú lakbér fizetésére volt jogosult, vagy amennyiben a vevő nem bérlő vagy nem bérlőtárs, szociális alapú lakbér fizetésére lett volna jogosult saját jövedelme és vagyoni viszonyai alapján és
b) igazolja, hogy köztartozása vagy az önkormányzat felé egyéb tartozása nem áll fenn.
69. § (1) A képviselő-testület a vevő kérelmére, tulajdonjogának bejegyzését követő kettő év elteltével, egy alkalommal engedélyezheti a törlesztő részletek fizetésének átmeneti átütemezését, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) a vevő tulajdoni hányada a lakásban nem változott az adásvételi szerződés megkötése óta,
b) vevő nyilatkozik, hogy a törlesztő részleteket önhibáján kívül fennálló ok miatt nem tudja átmenetileg megfizetni,
c) a vevő, vagy a vele egy háztartásban élő személyek nem rendelkeznek másik ingatlan tulajdon-, bérleti-, használati-, vagy haszonélvezeti jogával,
d) a megvásárolt lakásban lakó, legalább egy éve ott lakcímet létesítő vevő és egyéb személyek egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 200%-át,
e) a vevő igazolja a 68. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tartozás-mentességet és
f) a vételárhátralék megfizetésére biztosított részletfizetési időszak az átütemezésre vonatkozó kérelem benyújtását követően még legalább három évig tart.
(2) Amennyiben a vevő az (1) bekezdés szerinti feltételeket igazolja, 12 hónapon keresztül az adásvételi szerződésben meghatározott, kamattal növelt törlesztő részlet 50%-át, további 12 hónapon keresztül a törlesztő részlet 75%-át köteles megfizetni.
(3) A (2) bekezdés szerinti 24 hónapos időszak során meg nem fizetett törlesztő részleteket és kamatokat a részletfizetésből fennmaradó időszak alatt egyenlő részletekben kell megfizetnie a vevőnek.
70. § (1) A képviselő-testület – a vevő kérelmére – egy alkalommal meghosszabbíthatja a részletfizetési időszakot. A hosszabbítás nem haladhatja meg a 10 évet.
(2) A részletfizetési kedvezmény meghosszabbítására vonatkozó kérelemben a vevőnek igazolnia kell, hogy megfelel a 69. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pont szerinti feltételeknek.
32. Az eladási ajánlat közlése
71. § (1) A képviselő-testület a bérlő vételi kérelmének benyújtását követő 90 napon belül dönt a lakás forgalmi értékének meghatározása tárgyában.
(2) Az eladási ajánlatot a bérlőnek az (1) bekezdés szerinti döntést követő 30 napon belül meg kell küldeni.
(3) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait,
b) a lakás komfortfokozatát,
c) a lakás tényleges, a forgalmi értékbecslés készítésekor fennálló műszaki állapotát,
d) tájékoztatást a vételár összegéről, a fizetési feltételekről,
e) tájékoztatást az adásvételi szerződés megkötésének feltételeiről és a (8) bekezdés szerinti vevői kötelezettségekről, valamint
f) a 67. § (2) bekezdés szerinti vevő részére figyelmeztetést, mely szerint az adásvételi szerződés megkötéséig be kell szereznie a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(4) Az eladási ajánlat vevő részéről történő kézhezvételétől számított 90 napig az önkormányzatot ajánlati kötöttség terheli.
(5) Az adásvételi szerződést legkésőbb az ajánlati kötöttség leteltét követő 30 napon belül kell megkötni.
(6) Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele, hogy a 67. § (2) bekezdés szerinti vevő beszerezze az üllői családsegítő feladatokat ellátó szervezet nyilatkozatát arról, hogy a lakás vásárlásával – különösen az első vételárrészlet, valamint a törlesztő részletek megfizetésével, és a saját tulajdonú ingatlannal – járó kötelezettségeket a vevő tanácsadás során megismerte, és azt a tanácsadáskor fennálló jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján előreláthatólag teljesíteni képes.
(7) A 67. § (2) bekezdés szerinti vevő – amennyiben a lakás vételárát nem egy összegben fizeti meg – az adásvételi szerződés megkötése során vállalja, hogy fizetési nehézség felmerülése esetén együttműködik az üllői családsegítő feladatokat ellátó szervezettel.
(8) A vevő tulajdonjogának bejegyzéséről az önkormányzat gondoskodik azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel járó költségek a vevőt, az adásvételi szerződés előkészítésével és ellenjegyzésével kapcsolatos költségek az önkormányzatot terhelik.
33. Helyiség elidegenítése
72. § Üres helyiség valamint nem az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiség értékesítésére az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.
73. § (1) Amennyiben a helyiséget elővásárlási joga alapján a bérlő vásárolja meg, a helyiség forgalmi értékről szóló tulajdonosi döntést követő 30 napon belül meg kell küldeni az eladási ajánlatot a bérlőnek.
(2) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség ingatlan-nyilvántartási adatait,
b) a helyiség tényleges, a forgalmi értékbecslés készítésekor fennálló műszaki állapotát,
c) tájékoztatást a vételár összegéről és
d) tájékoztatást az adásvételi szerződés megkötésének feltételeiről.
(3) Amennyiben az elővásárlásra jogosult vételi kérelme ellenére a (4) bekezdés szerinti határidőben nem nyilatkozik az eladási ajánlat elfogadásáról, vagy olyan nyilatkozatot tesz, hogy az ingatlant nem kívánja megvásárolni, vagy az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést nem köti meg, köteles megfizetni a forgalmi értékbecslés elkészítésével felmerült bruttó költséget, de legfeljebb 50.000,- forintot. Erről a kötelezettségéről az elővásárlásra jogosultat a forgalmi értékbecslés elkészíttetése előtt figyelmeztetni kell.
(4) Az eladási ajánlat vevő részéről történő kézhezvételétől számított 60 napig az önkormányzatot ajánlati kötöttség terheli.
(5) Az adásvételi szerződést legkésőbb az ajánlati kötöttség leteltét követő 30 napon belül kell megkötni.
(6) A vevőnek és az önkormányzatnak a szerződés megkötésével kapcsolatos kötelezettségeire a 71. § (8) bekezdést kell alkalmazni.
74. § Az elővásárlásra jogosult kérelmére az önkormányzat a megfizetett foglaló összegével csökkentett vételárra részletfizetési kedvezményt biztosíthat. A részletfizetési kedvezmény időtartama
a) amennyiben a helyiség teljes vételára meghaladja az 5 millió forintot, legfeljebb 10 hónap,
b) minden más esetben legfeljebb 5 hónap.
Záró rendelkezések
75. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 6/2006. (III. 30.) önkormányzati rendelet.
76. § Az Üllő Város Önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jogról szóló 11/2012. (V. 4.) önkormányzati rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.”
77. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
78. § A rendelet hatálybalépését megelőzően határozatlan időre vagy feltétel bekövetkeztéig megkötött bérleti szerződésekre a rendelet szabályait 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.