Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékének megállapításáról
Hatályos: 2026. 02. 01Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékének megállapításáról
[1] A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok gyakorlása során a lakás- és helyiséggazdálkodás az önkormányzat számára kiemelt jelentőségű. Az önkormányzati lakás- és helyiségállomány a nemzeti vagyon része, azok közvagyoni jellegükkel összhangban álló hasznosítása az önkormányzat kötelessége. Jelen rendelet célja a bérbeadásnál a helyi lakáspolitikai szempontok érvényesítése, a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egyszerűsítése az ingatlangazdálkodás hatékonyságának elősegítése érdekében.
[2] Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Gyöngyös Városi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő minden lakásra, szobabérletre és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
2. § (1) Az Önkormányzat nevében a tulajdonosi és bérbeadói jogokat – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Polgármester gyakorolja.
(2) A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény), e rendelet, valamint a lakások és helyiségek kezelésére vonatkozó megbízás keretei között
a) megállapítja a lakások és helyiségek bérbeadásának jogcímét;
b) elfogadja a kezelő szerv által készített tárgyévre vonatkozó karbantartási és felújítási tervet,
c) megállapítja a lakások bérleti díjait.
(3) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a Lakástörvény, valamint e rendelet keretei között – az önkormányzati érdekből történő bérbeadás kivételével – dönt a lakás bérbeadásáról, a bérleti jogviszony időtartamáról, a bérlő személyéről, valamint a lakáscseréről.
(4) A Lakástörvényből és e rendeletből fakadó vagyonhasznosítással összefüggő feladatokat a
a) lakások tekintetében a Városgondozási Zrt., a Gyöngyös, Petőfi Sándor u. 32-34. szám alatti ingatlanban lévő lakások kivételével, ahol a Gyöngyösi Várostérség Fejlesztő Nonprofit Kft.,
b) helyiségek vonatkozásában a Gyöngyösi Várostérség Fejlesztő Nonprofit Kft.
látja el (továbbiakban együtt: kezelő szerv).
(5) A kezelő szerv részletes feladatait a Képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás tartalmazza.
(6) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosítható lakás és helyiség bérbeadásával kapcsolatban a Gyöngyösi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) az alábbi feladatokat látja el:
a) előkészíti a kezelő szerv hatáskörébe nem tartozó tulajdonosi döntéseket,
b) kezeli a kezelő szervtől kapott szerződéseket,
c) közreműködik a kezelő szerv éves karbantartási és felújítási tervének elkészítésében,
d) szükség szerint kezdeményezi az önkormányzati szabályozás és a kezelő szerv részletes feladataira irányuló megállapodás módosítását,
e) a kezelő szerv bevonásával szükség szerint, de legalább évente, illetve a bérleti jogviszony meghosszabbítását megelőzően felülvizsgálja a bérbe adott lakás bérlőjének e rendelet szerinti jogosultságát, és szükség esetén előkészíti az azokból fakadó tulajdonosi intézkedéseket,
f) az együttélési követelmények megsértésével összefüggő bejelentés alapján kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
(7) Az e §-ban említett szervek jogosultak kezelni az önkormányzati lakásgazdálkodási feladatok teljesítése érdekében, az e rendeletben foglalt jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, e rendeletben foglalt személyes adatokat.
3. § E rendelet alkalmazásában
1. nem rendeltetésszerű használat különösen:
a) a lakás albérletbe adása, fizető vendéglátás céljára hasznosítása,
b) a lakás vagy a közös használatra szolgáló területek rongálása,
c) a lakásban vagy a közös használatra szolgáló területen olyan jogszabályba ütköző magatartás tanúsítása, illetve cselekmény elkövetése, amely miatt hatósági vagy büntetőeljárás megindítására kerül sor,
d) jogszabályban foglaltakkal ellentétes, vagy másokat zavaró és a lakás rendeltetésszerű használatával össze nem egyeztethető állattartás.
2. együttélési követelmények megsértése különösen:
a bérlő vagy a vele együtt lakó személyeknek egymással, vagy a lakóközösség tagjaival szemben tanúsított botrányos, tűrhetetlen, mások nyugalmát zavaró magatartás.
Lakások bérbeadása
1. Lakás bérbeadásának általános feltételei
4. § Lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult: aki
a) magyar állampolgár és az, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, és a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint – Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (továbbiakban: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény) szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik,
d) hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.
5. § (1) Önkormányzati lakás bérletére jogosult az a 4. § szerinti személy, aki
a) Gyöngyös város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy legalább 3 éves folyamatos tartózkodási hellyel rendelkezik,
b) nem rendelkezik lakástulajdonnal (tulajdoni hányaddal), vagy a lakás használatára feljogosító vagyoni értékű joggal,
c) rendelkezik a b) pontban meghatározott tulajdonnal, illetve vagyoni értékű joggal, de a lakás használatához kapcsolódó jogát – hitelt érdemlő módon igazoltan – gyakorolni nem tudja,
d) nem rendelkezik a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl olyan ingósággal, amelyek külön-külön számított forgalmi értéke a szociális vetítési alap ötvenszeresét, együttes forgalmi értékük a nyolcvanszorosát meghaladja.
(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén, önkormányzati lakás bérletére jogosult az a személy is, aki
a) Gyöngyös város közigazgatási területén legalább 3 éves folyamatos munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, vagy
b) állami, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó munkakörben, vagy
c) hiányszakmában dolgozik.
(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt feltételeket a bérlővel együtt költöző (a továbbiakban: együtt költöző) személyek vonatkozásában is vizsgálni kell.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni az egészségi állapotra tekintettel tartott, valamint a foglalkozás gyakorlásához szükséges ingóságot.
6. § (1) Az 5. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén sem lehet lakás bérlője az a személy, akivel vagy az együtt költöző személlyel kapcsolatban a pályázat benyújtásának időpontjában az alábbi kizáró okok valamelyike fennáll:
a) pályázatában lakáskörülményeire, szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amely számára jogosulatlanul kedvezőbb elbírálást tenne lehetővé, az ennek megállapítását követő 5 évig,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénybe foglalt kábítószerrel kapcsolatos vagy más szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ellene büntetőeljárás van folyamatban, vagy ilyen bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték mindaddig, amíg az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmény alól nem mentesül,
c) korábbi, önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya 5 éven belül azért került felmondásra, mert a bérlakásra való jogosultsága szempontjából lényeges, valótlan adatokat szolgáltatott,
d) korábban, önkényes lakásfoglalással került önkormányzati bérlakásba, abban az esetben sem, ha használati díj fizetési kötelezettségének eleget tett,
e) önkormányzati lakásra, vagy szobabérletre vonatkozó bérleti szerződése a bérbeadó díjhátralék miatti felmondása folytán megszűnt, a tartozás kiegyenlítésétől számított 5 évig,
f) bérleti jogviszonya az együttélési követelmények megsértése, a lakás nem rendeltetésszerű vagy nem szerződésszerű használata miatt felmondással került megszüntetésre,
g) lakásbérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében lemondott, kivéve, ha vállalja, hogy a kapott pénzbeli térítést egy összegben, annak folyósításától számított Ptk. szerinti kamattal növelt mértékben az Önkormányzat részére visszafizeti,
h) lakásbérleti jogát, bérlakását lakástulajdonra cserélte,
i) az általa korábban bérelt önkormányzati tulajdonú bérlakását, annak megvásárlását követően elidegenítette,
j) korábbi bérleti jogviszonya megszűnésekor a lakás nem volt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és a 33. § (2)–(3) bekezdése szerinti megállapodásban foglaltaknak nem tett eleget, vagy bérbeadó emiatt kártérítési igényét érvényesítette, vagy érvényesíthette volna,
k) helyi adó tartozása van, kivéve, ha annak megfizetésére részletfizetést kapott.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott időpontot követően sem lehet lakás bérlője az a személy, aki a díjhátralék teljes összegét – akkor is, ha a nyilvántartott tartozása behajthatatlanság címén leírásra került –, nem fizette meg.
2. Lakás bérbeadásának általános szabályai
7. § (1) Lakás az alábbi jogcímeken adható bérbe:
a) pályázati úton, ideértve az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra vonatkozó lakáscsere iránti kérelmet is,
b) a Polgármester önkormányzati érdekből történő rendelkezése alapján,
c) lakásbérleti jogviszony folytatásának polgármesteri hatáskörben történő elismerése esetén,
d) a 19. §-ban szabályozott lakáscsere esetén, bizottsági hatáskörben,
e) bérlőkijelölés alapján bizottsági hatáskörben,
f) pályázat kiírása nélkül, bizottsági hatáskörben, amennyiben a bentlakó bérlő a jogviszony meghosszabbítására kérelmet nyújt be,
g) pályázat kiírása nélkül, bizottsági hatáskörben, amennyiben a (3) bekezdés d) pontjában foglalt bérleti jogviszony megszűnése esetén az a személy, aki a bérleti jogviszony folytatására egyébként jogosult lenne, új lakásbérleti jogviszony létesítése iránt kérelmet nyújt be,
h) pályázat kiírása nélkül, bizottsági hatáskörben a 16. § (4)–(5) bekezdésében szabályozott lakáscsere esetén,
i) pályázat kiírása nélkül, bizottsági hatáskörben, a 27. § (4) bekezdésében szabályozott esetben.
(2) A lakásbérleti szerződést legalább 1 éves, de legfeljebb 3 éves határozott időtartamra kell megkötni azzal, hogy a szerződés – amennyiben a jogviszony meghosszabbításának e rendeletben meghatározott feltételei fennállnak – legfeljebb két alkalommal hosszabbítható meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottól eltérő időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kell szerződést kötni
a) lakásfelújítás, karbantartás miatt történő átmeneti kiköltöztetés esetén,
b) ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni,
c) ha a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérbeszámítással érintett időtartamra,
d) amennyiben a bérleti jogviszony létesítésére a bérlő tulajdonát képező ingatlan Önkormányzat részére történő átruházása miatt kerül sor, ha az ingatlan vételára részben az esedékes bérleti díjak fedezésére szolgál, a bérlő elhalálozásáig.
(4) Amennyiben a bérleti jogviszony meghosszabbításának e rendeletben meghatározott feltételei fennállnak, az a (2) bekezdéstől eltérően, két alkalmat meghaladóan is meghosszabbítható, ha a bérlő
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
b) kiskorú gyermeket egyedül nevel, vagy
c) saját vagy a vele együtt lakó személy egészségügyi állapotára tekintettel különös méltánylást érdemlő helyzetben van.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben sincs helye a bérleti jogviszony meghosszabbításának, ha – az együttakó személyek jövedelmének figyelembevételével – az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem a mindenkori garantált bérminimum másfélszeresét meghaladja.
8. § (1) A kezelő szerv az megüresedett lakásokról haladéktalanul tájékoztatja az Önkormányzatot.
(2) Üres lakások bérlőjének kiválasztása az 7. § (1) bekezdés b), d), és e) pontjában rögzített jogcímek esetén kérelemre történik.
(3) A Gyöngyös, Petőfi Sándor u. 32-34. szám alatti ingatlanban lévő bérlakások esetében a bérlő kiválasztására a 18. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
9. § (1) A Polgármester az üres lakás bérbeadására irányuló pályázati kiírást a legrövidebb időn belül közzéteszi a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján.
(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a bérbeadásra meghirdetett lakás címét, komfortfokozatát, alapterületét, helyiségei felsorolását, műszaki jellemzőit,
c) a lakás megtekintésének időpontját,
d) a bérleti jogviszony időtartamát,
e) a lakbér összegét,
f) amennyiben a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakítását a bérlő számára lehetővé teszi, az erre való utalást, az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségét,
g) a jelentkezési lap benyújtásának módját és határidejét,
h) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét és módját,
i) A 10. § (2) bekezdésére irányuló tájékoztatást.
10. § (1) Házastársak, élettársak lakás bérbeadására kiírt pályázatra jelentkezési lapot kizárólag együttesen nyújthatnak be.
(2) Több lakás egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is nyújthat be külön-külön jelentkezési lapot.
11. § (1) A jelentkezési lap benyújtásával egyidejűleg a pályázónak nyilatkoznia kell a pályázat benyújtása időpontját megelőző – az együtt költöző személyekre is kiterjedő – három havi nettó átlagjövedelemről.
(2) A jogosultsági feltételek fennállását
a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem esetén munkáltatói igazolással,
b) egyéni vállalkozásból eredő jövedelmet, vagy társas vállalkozásból származó tagi és osztalék jövedelmet az adóhatóság által kiállított igazolással,
c) álláskeresési ellátást a megállapító határozattal és a postai kifizető bizonylattal, ha nem részesül ellátásban, az illetékes járási hivatal erről szóló igazolásával, vagy megszüntető határozattal,
d) a gyermeket egyedül nevelő minőséget az emelt összegű családi pótlékra vagy árvaellátásra való jogosultság igazolásával,
e) egyéb jövedelmet a folyósító által kiállított igazolással, kifizetési bizonylattal,
f) a 6. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okokra vonatkozóan nemleges nyilatkozattal,
g) az 5. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglaltak fennállását legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal,
h) az ingatlanvagyon meglétét az ingatlan tulajdoni lapjának 1 hónapnál nem régebbi másolatával
kell igazolni.
(3) A hozzátartozói minőség igazolására csatolni kell
a) házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat esetén anyakönyvi kivonatot,
b) élettársi kapcsolat esetén közjegyző előtt tett nyilatkozat másolatát, vagy hatósági bizonyítványt,
c) együtt költöző kiskorú esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, köznevelési (bölcsődei) intézményi jogviszonyának meglétéről szóló igazolást.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja a bérbeadás jogosultsági feltételeinek történő megfelelés ellenőrzése, a pályázatokkal kapcsolatos döntések meghozatala, valamint e rendeletben foglalt jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése. Nem hozhatók nyilvánosságra a pályázó és az együtt költöző személyek személyes adatai, valamint a jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapotot érintő adatai és az egészségi állapotra vonatkozó adatai, azokat az Önkormányzat köteles zártan kezelni. Személyes adatok nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető a jogszabály alapján illetékes szervek részére erre irányuló kérés esetén.
(5) Amennyiben a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának kialakítását a pályázati kiírás lehetővé teszi, a pályázathoz csatolni kell a kezelő szerv igazolását a lakás megtekintéséről, valamint a pályázó nyilatkozatát ezen kötelezettség vállalásáról.
12. § (1) A jelentkezési lapot – zárt borítékban – a Hivatal pályázatban megjelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani, a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejártáig.
(2) A zárt borítékban beérkezett pályázatokat a pályázatban megjelölt szervezeti egység 2 köztisztviselője bontja fel a benyújtási határidő lejártát követő 2 munkanapon belül, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Hiánypótlásra legkésőbb a pályázat elbírálásáig van lehetőség.
(4) A jelentkezési lapon szereplő adatok valóságtartalmát a Hivatal – ellentmondás észlelése esetén, illetve szükség szerint – ellenőrzi.
(5) A (4) bekezdés szerinti ellenőrzés – az adatvédelemre irányadó szabályok betartása mellett – a helyi adóhatóság megkeresésével, helyszíni adategyeztetéssel, a helyi és központi nyilvántartásokból történő adatkéréssel, illetve a pályázó meghallgatásával történhet.
(6) A pályázatok elbírálásának folyamatában a Bizottság bármely pályázat valóságtartalmának ellenőrzését kezdeményezheti, illetve bármely pályázónál végeztethet környezettanulmányt. A környezettanulmány készítésekor a Bizottság tagja jogosult jelen lenni.
(7) Érvénytelen a pályázat, ha:
a) azt a pályázó a benyújtásra meghatározott határidő lejártát követően nyújtotta be,
b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
c) felhívás ellenére hiányos: a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázat nem tartalmazza a szükséges adatokat, nyilatkozatokat, aláírásokat,
d) a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.
13. § (1) A beérkezett pályázat érvénytelenségéről, valamint a lakás bérbeadásáról a Bizottság a benyújtási határidő lejártát követő 60 napon belül dönt.
(2) A Bizottság több érvényes pályázat esetén a bérlőt kiválasztó döntése során első és második helyezettet hirdet.
(3) Ha a meghirdetett lakásra érvényes pályázat nem érkezik, vagy az érvényes pályázatok közül a Bizottság nem választ bérlőt, a lakás bérbeadására irányuló pályázati kiírást haladéktalanul ismételten közzé kell tenni a 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
14. § (1) A pályázatok elbírálása során a Bizottságnak elsődlegesen azt kell mérlegelnie, hogy a megpályázott lakás bérleti díjának és egyéb fenntartási költségeinek rendszeres megfizetése a pályázó esetében mennyiben látszik biztosítottnak. Nem tekinthető biztosítottnak akkor, ha a pályázó és az együtt költöző személyek együttes havi nettó átlagjövedelmének 40 %-a kevesebb, mint a lakás havi bérleti díja.
(2) A Bizottságnak másodlagosan azt kell megvizsgálnia, hogy a pályázó jövedelmi és vagyoni helyzete mennyire teszi lehetővé számára, hogy a lakásigényének megfelelő lakhatását Gyöngyösön – önkormányzati szerepvállalás nélkül – a normál lakáspiaci lehetőségek kihasználásával saját maga biztosítsa.
15. § A 14. §-ban meghatározott szempontokon túl a pályázatok elbírálása során a Bizottság az alábbiakat veszi figyelembe:
a) a lakás méretét a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,
b) a lakás a pályázó, vagy a vele együtt költöző személy fogyatékosságából, egészségügyi állapotából fakadó speciális igényeinek való megfelelését,
c) az 5. § (2) bekezdés b)–c) pontjában foglalt szempontokat,
d) az együtt költöző, folyamatos ápolásra, gondozásra szoruló családtagok számát,
e) az együtt költöző kiskorúak számát, valamint azon körülményt, hogy a pályázó kiskorú gyermekét egyedül neveli.
16. § (1) A pályázó vagy kérelmező, és a vele együtt költöző személyek számára figyelemmel, legfeljebb az alábbi nagyságú lakás adható bérbe:
- három személyig: egy - kettő lakószobával,
- öt személyig: másfél - három lakószobával,
- ötnél több személy esetében: kettő - négy lakószobával,
ahol egy főre legalább 6 m2 alapterület biztosított.
(2) A (1) bekezdéstől eltérően a Gyöngyös, Róbert K. u. 19/1. szám alatti ingatlanban lévő szobabérlet legfeljebb két fő részére adható bérbe.
(3) Az együtt költöző személyek számának meghatározásánál a pályázót vagy kérelmezőt, kiskorú gyermekét és a vele állandó jelleggel együtt lakó azon személyt kell figyelembe venni, aki a Lakástörvény értelmében a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadható be a lakásba.
(4) A bérlő pályázati eljáráson kívül is benyújthatja lakáscsere iránti igényét, amennyiben – különösen szociális, jövedelmi körülményei, vagy a vele együtt lakó személyek számának csökkenése miatt – kisebb alapterületű bérlakás biztosítására tart igényt.
(5) A bérlő pályázati eljáráson kívül akkor is benyújthatja lakáscsere iránti igényét, amennyiben a vele együtt lakó személyek számának növekedése miatt nagyobb alapterületű bérlakás biztosítására tart igényt, és jövedelmi helyzete alapján képes a bérlakás fenntartásával kapcsolatos költségek viselésére.
(6) Nem választhatja ki bérlőként a Bizottság azt a pályázót vagy kérelmezőt, aki a pályázat vagy kérelme benyújtásakor önkormányzati bérlakásban lakik és a lakás egy havi bérleti díjának összegét elérő lakbér, különszolgáltatási-, vagy közüzemi-díjhátraléka, vagy helyi adó tartozása van, kivéve, ha a bérlő a hátralékának rendezése érdekében részletfizetési megállapodást kötött, és fizetési kötelezettségének igazolt módon maradéktalanul eleget tesz.
(7) A pályázaton részt vehet az önkormányzati bérlakás bérlője is, amennyiben lakáscsere iránti kérelmet nyújtott be.
(8) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő és a vele együtt lakó személyek kötelesek életvitelszerűen a lakásban lakni és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint lakóhelyet létesíteni.
17. § (1) Nem kell pályázatot kiírni azon bérlakásra vonatkozóan, melynek bérlője a bérleti jogviszony megszűnését megelőző 30 nappal a jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelmet nyújt be.
(2) A bérlőnek a bérletre vonatkozó jogosultságát a bérleti szerződés fordulónapján a Hivatal évente, és a szerződés meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása során felülvizsgálja.
(3) A felülvizsgálat során a bérlő köteles a 11. §-ban foglalt iratok benyújtására, illetve jognyilatkozatok megtételére azzal az eltéréssel, hogy az ingatlanvagyon meglétéről elegendő nyilatkozatot tenni.
(4) A felülvizsgálat során a Hivatal beszerzi a kezelő szerv lakásvizsgálati jegyzőkönyvét, melynek felvétele során vizsgálni kell a bérlő 32. § szerinti kötelezettségének teljesítését is. Be kell szerezni a kezelő szerv igazolását a bérleti díj folyamatos megfizetéséről vagy a hátralék összegéről, továbbá a kezelő szerv nyilatkozatát a lakás rendeltetésszerű használatáról, az együttélési követelmények betartásáról.
(5) Amennyiben a bérlő a (3) bekezdésben előírt kötelezettségére vonatkozó felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, azt úgy kell tekinteni, hogy nem kéri bérleti jogviszonyának meghosszabbítását.
(6) A bérleti jogviszony meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása során a Bizottság a 14–16. §-ban foglaltak alkalmazásával dönt.
3. Lakás bérbeadása önkormányzati érdekből
18. § (1) Évente legalább 2 lakással a Polgármester – önkormányzati érdekből – rendelkezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján legfeljebb a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonya, tevékenysége, vagy egyéb önkormányzati érdeket megalapozó ok fennállásáig köthető bérleti szerződés.
(3) Ha a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonya, vagy tevékenysége megszűnik, köteles ezt a tényt a Hivatal részére a megszűnést követő 8 munkanapon belül bejelenteni.
(4) Önkormányzati érdekből történő bérbeadás esetén az 5. §-ban és a 17. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Polgármester rendelkezhet a krízishelyzetbe került igénylő bérlakásban történő elhelyezéséről. Ebben az esetben a bérbeadás során a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzetét, valamint az 5. §-ban foglaltakat nem kell vizsgálni. A lakás a krízishelyzet megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapra adható bérbe azzal, hogy körülményei megváltozását a bérlő 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatal részére. A bérleti díjat a 26. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell megállapítani. A krízishelyzet kezelése érdekében legalább 2 lakást folyamatosan rendelkezésre kell tartani.
4. Bérbeadás lakáscsere jogcímén
19. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, önálló helyrajzi számmal rendelkező – a tulajdonszerzést, illetve a birtokba vételt nem akadályozó terhek kivételével – tehermentes lakás vagy lakóházként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogára cserélhető.
(2) Egy önkormányzati bérlakás több, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lakásra is cserélhető.
(3) Önkormányzati lakás cseréjéhez történő hozzájárulásra vagy annak megtagadására a Lakástörvény rendelkezései az irányadók.
(4) Önkormányzati lakás bérleti joga másik önkormányzati lakás bérleti jogára is elcserélhető, amennyiben a cserélő felek bérlői kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettek, és a csere következtében érvényesülnek a 16. § (1) bekezdésébe foglalt, a bérbeadható lakás nagyságára irányadó szabályok.
5. Bérbeadás bérlőkijelölési jog alapján
20. § (1) Önkormányzati bérlakásra jogi személy részére bérlőkijelölési jog biztosítható.
(2) A bérlőkijelölési jog biztosítása térítés ellenében történhet. A pénzbeli térítés mértéke 4000Ft/m2/év + ÁFA, mely a bérlőkijelölési jog fennállása alatt évente 3 %-kal emelkedik.
(3) A bérlőkijelölési jog biztosítására az Önkormányzattal legfeljebb 3 évre köthető megállapodás, mely kérelemre, legfeljebb 3 évvel folyamatosan meghosszabbítható.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítést a megállapodás megkötésétől vagy a rendelkezés közlésétől számított 8 napon belül egy összegben kell megfizetni.
(5) Bérlőkijelölési jog alapján a kijelölésre jogosult jelöli meg a bérlő személyét, akivel e rendelet előírásai alapján bérleti szerződést kötni.
(6) A bérlő személyét a jelentkezési lapnak megfelelő adattartalommal kell bejelenteni a Hivatal felé. A kijelölt bérlő vonatkozásában az 5. §-ban foglalt feltételeket nem, azonban a 6. §-ban meghatározott kizáró okokat, valamint a bérlő és az együtt költöző személyek jövedelmét a bérleti díj 26. § (5) bekezdése szerinti megállapítása során vizsgálni kell.
(7) A bérbeadó a felmondás jogát a kijelölésre jogosult kezdeményezésére, vagy – a jogosult egyidejű írásbeli értesítése mellett – önállóan is gyakorolhatja, amennyiben annak a Lakástörvényben meghatározott feltételei fennállnak.
(8) Amennyiben a bérlőkijelöléssel érintett lakás bérlőjének bérleti jogviszonya megszűnik, a lakás megüresedéséről a bérbeadó 5 napon belül értesíti a kijelölési jog jogosultját, aki 15 napon belül nyilatkozni köteles az új bérlő személyéről, és a bérleti jogviszony javasolt időtartamáról. Amennyiben a kijelölési jog jogosultja a megadott határidőn belül nem gondoskodik az új bérlő személyének kijelöléséről, vagy az adatok hiányossága alapján a bérleti szerződés nem köthető meg, és a bérlakás a kijelölésre jogosult vagy az általa kijelölt bérlő hibájából üresen marad, az elmaradt bérleti díjat, és a lakás fenntartásával járó, a bérbeadót terhelő költséget a kijelölési jog jogosultja köteles megtéríteni.
(9) Bérlőkijelöléssel érintett lakás esetén a jogcím nélküli lakáshasználat használati díjára a 27. §-ban foglaltak irányadók.
(10) A bérlőkijelölési jog időtartama alatt a jogosult akkor mondhat le ezen jogáról, ha a bérlakás megüresedik, és nem kíván, vagy nem tud gondoskodni újabb bérlő kijelöléséről. Ebben az esetben nyilatkozatát írásban, a megüresedést követő 2. hónap végére történő lemondással teheti meg az Önkormányzat felé, a (8) bekezdésben foglalt megtérítési kötelezettség teljesítése mellett. A lemondással érintett időszakra vonatkozó, bérlőkijelölési jog fejében már megfizetett pénzbeli térítéssel az Önkormányzat elszámol.
6. A lakásbérleti szerződés megkötése, tartalma
21. § (1) Az önkormányzati bérlakással összefüggő lakbér, a külön szolgáltatásokért fizetendő díjak, valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek biztosítására a bérlő a szerződés megkötésekor óvadékot köteles fizetni.
(2) Az óvadék szolgál az olyan, a bérleti jogviszony időtartama alatt felhalmozódott közüzemi hátralékok biztosítására is, amelyeket a jogviszony megszűnését követően a bérlő nem fizetett meg.
(3) Az óvadékot a bérlő a bérbeadó által meghatározott számlára fizeti meg. Az óvadék mértéke a 26. § (1) bekezdésében meghatározott II - III. kategóriába sorolt lakások esetén egyszeri 50 000 Ft, az I. kategóriába sorolt lakások esetén egyszeri 100 000 Ft.
(4) Az óvadékra vonatkozó kikötéseket a bérleti szerződés tartalmazza. A bérbeadó köteles a szerződés megszűnése esetén legkésőbb a lakás bérbeadó részére történő visszaadását követő 60 napon belül az óvadék összegével a bérlő felé elszámolni.
22. § (1) A lakás bérbeadására vonatkozó rendelkezés közlését követő 8 napon belül a bérlő köteles a bérbeadóval szerződést kötni.
(2) Ha a bérlő mulasztása miatt szerződés nem jön létre vagy a lakást a szerződés megkötését követően nem veszi birtokba, a lakás a Bizottság által második helyezettként kihirdetett személy részére adható bérbe. A bérbeadó erről a bérlőt értesíti.
(3) A lakásbérleti szerződést, valamint annak módosítását – a lakbér havi mértékének változása kivételével – közjegyzői okiratba kell foglalni, amelynek költsége a bérlőt terheli. Amennyiben a bérlő fogyatékosságára (látás- vagy hallássérült) tekintettel magasabb közjegyzői költségek merülnek fel, a bérlőre a különbözet nem terhelhető. Közjegyzői okiratba foglalás hiányában a lakás nem adható birtokba.
23. § A bérleti szerződésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:
a) a bérlet jogviszony időtartamát,
b) a lakás adatait (címe, helyiségek felsorolása, alapterülete, komfortfokozata),
c) a lakás helyiségeinek felszereltségét, berendezéseit,
d) a bérlő vagy bérlőtársak személyazonosító adatait,
e) a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,
f) ha a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét a bérlő vállalja, akkor az elvégzendő munkákat és azok költségének a bérleti díjba történő beszámítási módját,
g) a lakbér összegét és esedékességének időpontját,
h) a birtokbaadás időpontját,
i) az óvadékra vonatkozó rendelkezéseket,
j) azt a tájékoztatást, hogy a bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésbe foglalt kötelezettségek teljesítését szükség szerint, de évente legalább egyszer – a bérlő szükségtelen háborgatása nélkül – ellenőrzi,
k) a bérlő azon kötelezettségét, hogy a bérlemény és a berendezések használatával együtt járó szokásos javítási, karbantartási, felújítási munkákat – ideértve a lakás burkolatainak és berendezéseinek karbantartását, felújítását, valamint a nyílászárók karbantartását, felújítását, a villamossági berendezések legalább 2 évenkénti felülvizsgálatát, karbantartását, javítását – saját költségén, megtérítési igény nélkül köteles elvégezni, ennek elmaradása felmondási ok,
l) a bérlő azon kötelezettségét, hogy a fűtőberendezés legalább 2 évente – gázkonvektor esetén legalább évente – történő felülvizsgálatával, karbantartásával, javításával, cseréjével kapcsolatos munkák elvégzését – az ezzel összefüggő, következő havi számlában megjelenő költségek viselése mellett – a kezelő szerv felhívására biztosítani köteles, ennek elmulasztása felmondási ok,
m) a 33. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy bérlő tudomásul veszi, hogy megállapodás hiányában a bérbeadó a bérlővel szemben kártérítési igényt érvényesít,
n) a bérbeadás azon feltételét, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása esetén a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, a távollét bejelentésére és annak következményeire vonatkozóan a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
o) a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket, különös tekintettel társasházi lakások esetén a házirendben foglaltak betartására, és minden esetben az állattartási, állatvédelmi, közegészségügyi előírások betartására, az állattartás során az állat kiszabadulásának megakadályozására, kötelező oltás és mikrochip biztosítására, ebnyilvántartásba történő bejelentésére,
p) annak rögzítését, hogy a szerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül a lakás nem adható birtokba, valamint mindazon kikötéseket, amit a jogszabály a közokirat végrehajthatóvá nyilvánításához előír,
q) a bérbeadás azon feltételét, hogy a bérlő és a vele együtt költöző személyek a bérleti jogviszony időtartama alatt kötelesek betartani az együttélési követelményeket, ennek megsértése felmondási ok,
r) a bérleményekben mezőgazdasági haszonállat (pl. ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, nyúltenyészet) nem tartható, többlakásos épületben található bérlakásokban – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő eb kivételével – nagytermetű eb nem tartható, összesen 2 db kistermetű eb vagy macska tartható, amennyiben a társasház házirendje ennél szigorúbb szabályt nem állapít meg,
s) a bérlőnek azon kötelezettségét, hogy évente vagy a kezelő szerv felhívására soron kívül, a szolgáltató által kiadott igazolással, vagy az ellenőrzés alá eső időszakra vonatkozó, befizetést igazoló bizonylattal igazolnia kell a bérleménnyel kapcsolatos fenntartási költségek maradéktalan megfizetését,
t) a 16. § (2) bekezdésében szabályozott szobabérlet kivételével a bérlő azon kötelezettségét, hogy a lakás bérleti joga után a helyi adókról szóló rendelet alapján kommunális adó bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik, erre vonatkozóan a bejelentést a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalását követő 15 napon belül meg kell tennie a Hivatal Adócsoportjához,
u) a bérlő azon kötelezettségét, hogy rendben és tisztán kell tartania, gondoznia kell a bérleményhez tartozó udvart, kiskertet, melléképületet, kerítést, amelynek elmulasztása nem szerződésszerű használatnak minősül, és ezen oknál fogva a bérleti szerződés felmondására kerül sor,
v) a bérlő azon kötelezettségét, hogy kártevőmentesítés szükségessége esetén a kezelő szerv felhívására köteles a lakásba való bejutást, valamint a mentesítéssel összefüggő helyszíni felmérés lehetőségét biztosítani, és a mentesítési munkák elvégzését elősegíteni, az azzal kapcsolatban felmerült költségeket viselni, ennek elmulasztása esetén a bérleti szerződés felmondására kerül sor.
7. Felek jogai és kötelezettségei
24. § (1) A lakás birtokba vételét követő 15 napon belül a bérlő köteles a bérleményre vonatkozó közüzemi szerződéseket, hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést, illetve a külön szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket megkötni.
(2) Külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:
a) társasházban vagy szövetkezeti házban lévő önkormányzati tulajdonú bérlakás esetében a vízellátás és csatornahasználat, valamint a hulladékkezelési közszolgáltatás biztosítása,
b) a szövetkezeti és társasházi lakás elfogadott, a lakás rendeltetésszerű használatával összefüggésben felmerült kiadások, a lakásra megállapított közös költség, ide nem értve a felújítási alapot,
c) a felvonó használatának biztosítása (amennyiben nem része a közös költségnek),
d) a központi fűtés és melegvíz ellátás,
e) a szobabérlethez tartozó közös konyhában víz- és elektromos energia biztosítása.
25. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás esetén a szerződés megkötésekor tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetés szerinti bekerülési összeget. A beszámítás során a bekerülési költség csak számlával igazolt módon számolható el, melyből a bérbeadó legfeljebb a szociális vetítési alap harmincötszörösét ismerheti el.
(3) A bérlő ráfordításai választása szerint a lakbérfizetési kötelezettség meghatározott ideig történő szüneteltetésével vagy meghatározott hányaddal való mérséklésével térülhetnek meg.
(4) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével bérbeszámításra nem tarthat igényt.
8. A bérlakások besorolása, a lakbér
26. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosítható lakások közül
a) I. kategóriába tartoznak az 1. mellékletben,
b) II. kategóriába tartoznak a 2. mellékletben,
c) III. kategóriába tartoznak a 3. mellékletben
felsorolt ingatlanok. Az ingatlanok besorolását évente, valamint szükség szerint felül kell vizsgálni.
(2) Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában másként nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, a kibocsátott számla esedékességének időpontjáig köteles megfizetni.
(3) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:
a) a lakás, a lakáshoz tartozó helyiségek, a közös helyiségek és területek használata,
b) a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítése, felújítási alap képzése,
c) a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása, az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása,
d) a lakbérek közlése és beszedése.
(4) A lakbér havi mértéke:
I. kategóriába tartozó lakás esetén: 1000 Ft/m2/hó
II. kategóriába tartozó lakás esetén: 600 Ft/m2/hó
III. kategóriába tartozó lakás esetén: 400 Ft/m2/hó
(5) A bérleti díj a (4) bekezdésben foglalt díjtétel 150%-a, ha – az együtt lakó személyek figyelembevételével – az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem a pályázat vagy kérelem benyújtását, illetve a bérleti jogviszony felülvizsgálatát megelőző 3 hónapban meghaladja a mindenkori garantált bérminimum 120 %-át.
(6) A (4) bekezdéstől eltérően az I. kategóriába tartozó, a bérbeadó által teljesen felújított lakás esetében a bérleti díj mértéke 1 500 Ft/m2/hó. Az ily módon bérbeadható lakások körét a Polgármester határozza meg. A bérlő kiválasztása során fokozottan vizsgálni kell, hogy a pályázó vagy kérelmező képes-e az emelt összegű bérleti díj és a lakásfenntartás egyéb költségeinek megfizetésére.
(7) A bérleti díj megállapítására irányadó rendelkezéseket a jogosultság felülvizsgálatára, a jogviszony meghosszabbítására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.
(8) A lakbér közlése, beszedése, valamint a kedvezményekről szóló tájékoztatás, továbbá a különszolgáltatási díjak megállapítása és közlése a kezelő szerv feladata.
(9) A lakásbérleti díjat a Polgármester – erre irányuló kérelem esetén, szociális, egészségügyi indokok alapján, méltányosságból legfeljebb 30 %-kal, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén legfeljebb 50 %-kal mérsékelheti, feltéve, hogy a bérlemény a 16. § (1) bekezdésében meghatározott lakásnagyságot nem haladja meg. A mérsékelt bérleti díj a kérelem benyújtását követő hónap első napjától, legfeljebb egy éves időtartamra állapítható meg, amelynek eltelte után – ismételt kérelemre – újra megadható. A határozatlan időtartamú bérleti jogviszonnyal rendelkezők esetében a lakásnagyságot nem kell vizsgálni.
(10) A bérleti díj mértéke a bérleti jogviszony 6 évet meghaladó időtartama esetén, a 7. évtől kezdődően a (4)–(6) bekezdésben meghatározott díj 30%-ával emelkedik. Ettől eltérni a Bizottság döntése alapján, a bérlő életkorára, egészségügyi állapotára, személyi körülményeire tekintettel lehet.
27. § (1) A lakást jogcím nélkül használó – amennyiben korábbi jogviszonya megszűnt és a lakást nem hagyta el – lakbér helyett lakáshasználati díjat köteles fizetni. Mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számítva az érvényes jogviszonyra irányadó lakbér összege.
(2) Önkényes lakásfoglaló esetén a lakáshasználati díj mértékét két hónap elteltével az I. kategóriába tartozó lakásokra megállapított bérleti díj alapul vételével kell megállapítani.
(3) Azon jogcím nélküli lakáshasználó, akinek bérleti jogviszonya kizárólag díjhátralék miatt került megszüntetésre, annak megfizetésére részletfizetési megállapodást köthet a kezelő szervvel.
(4) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó eleget tesz az (1) és (3) bekezdésben foglalt, egyösszegű vagy részletfizetési kötelezettségének, valamint megfizeti a végrehajtási eljárás során felmerülő költségeket, bérleti jogviszonyának helyreállítására vonatkozóan a Bizottsághoz kérelmet nyújthat be. Amennyiben az e rendeletben meghatározott feltételeknek – a 6. § (1) bekezdés e) pontjának vizsgálata nélkül – megfelel, pályázati eljárás nélkül részére a lakás ismételten bérbe adható.
9. Bérbeadói hozzájárulás szabályai
28. § (1) A házastársak, bejegyzett élettársak közös kérelme esetén a bérlőtársi szerződéshez a bérbeadói hozzájárulás nem tagadható meg.
(2) Nem bejegyzett élettársak közös kérelme esetén bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha
a) az élettársi kapcsolat legalább öt éve fennáll, életvitelszerűen együtt élnek és ennek tényét hitelt érdemlően igazolják, és
b) a bérlőtárssá váló élettárs megfelel az 5. §-ban foglalt feltételeknek és vele szemben a 6. §-ban meghatározott kizáró okok sem állnak fenn.
29. § A lakásbérleti jog folytatására jogosult személy jogának megnyílását követően köteles ezen tényt, valamint a bérleti szerződés megkötéséhez szükséges adatokat, dokumentumokat a bérbeadó felé bejelenteni. Amennyiben a jogviszony folytatásának feltételei fennállnak, a bérbeadó köteles a bérleti szerződést a jogosulttal megkötni.
30. § (1) Lakásbérleti jog folytatása ellenében kizárólag természetes személyek között kötött tartási szerződéshez adható bérbeadói hozzájárulás.
(2) A hozzájárulás megtagadására a Lakástörvényben foglaltak az irányadók.
(3) Nem adható bérbeadói hozzájárulás tartási szerződés megkötéséhez a Gyöngyös, Petőfi Sándor u. 32-34. szám alatti ingatlanban lévő lakás vonatkozásában.
31. § (1) A bérlő a lakásba a Lakástörvényben meghatározott személyeken túl a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja a gyámolt unokáját, közjegyzői okirattal, vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettársát, és a házastárs, vagy közjegyzői okirattal, hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettárs kiskorú gyermekét. A lakásnagyságra tekintet nélkül fogadhatja be eltartóját.
(2) A hozzájárulás csak akkor adható meg, ha:
a) a bérlő lakása meghaladja a 16. § (1) bekezdésében meghatározott lakásnagyság alsó határát,
b) a befogadni kívánt személy vagy törvényes képviselője vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése után a lakást 15 napon belül, de legkésőbb a bérlővel egyidőben ingóságaival együtt elhagyja.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségvállalást a hozzájárulás iránti kérelem benyújtásakor írásban kell megtenni.
(4) A bérbeadó hozzájárulása nélkül történő befogadás felmondási ok.
32. § A bérlő a Lakástörvény alapján bérbeadói hozzájárulást nem igénylő esetben a befogadás tényéről köteles a kezelő szervet, az azt követő 5 munkanapon belül tájékoztatni.
10. A lakásbérleti jogviszony megszűnése
33. § (1) A lakásbérleti szerződés a Lakástörvényben foglaltak szerint szűnik meg.
(2) Ha a bérlő által visszaadott lakás nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, és ez a lakás további hasznosítását nem késlelteti, a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkákat
a) a bérlő meghatározott határidőre elvégzi, vagy
b) a bérbeadó végzi el, a bérlő által a bérleti jogviszony keletkezésekor megfizetett és rendelkezésre álló óvadék terhére, vagy – amennyiben a munkálatok költségét az óvadék nem fedezi, vagy a bérlő nem volt köteles óvadék megfizetésére – a bérlő költségére.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a felmerült költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.
(4) A Polgármester kivételesen engedélyezheti, hogy a bérlő a költségeket több – de legfeljebb 12 havi – részletben térítse meg. Ennek konkrét feltételeit és garanciáit közjegyzői okiratba foglalt megállapodásban kell rögzíteni, melynek költségeit a bérlő köteles megfizetni.
(5) A visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a lakás és a hozzá tartozó helyiségek, valamint udvara üres, tiszta, esztétikailag elfogadható, és a szokásos, illetve leltár szerinti berendezési tárgyaiban hiány nem tapasztalható, és azok üzemképesek.
(6) Lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő és a vele együtt lakó személyek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján kötelesek a lakásból kijelentkezni.
11. A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződésekre vonatkozó szabályok
34. § (1) Határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő
a) másik lakásra,
b) pénzbeli térítésre,
c) másik lakásra és pénzbeli térítésre
tarthat igényt.
(2) Amennyiben a bérlő alacsonyabb lakbérű lakás biztosítását kéri, úgy a bérlőt a másik lakás biztosítása mellett a korábbi és az újonnan bérbe adott lakás éves lakbére közötti különbözet kétszeres összege illeti meg.
(3) Ha a bérlő meglévő bérlakása helyett másik lakás biztosítására nem tart igényt, akkor a bérbeadó a lakás átvételét követően részére a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kettő naptári évre megállapított lakbér összegét köteles megfizetni.
(4) Ha a bérlő – figyelemmel az együtt lakó személyek számára – e rendeletben meghatározott lakásnagyság felső határát el nem érő szobaszámú lakásban lakik, részére e rendeletben meghatározott mértékig nagyobb szobaszámú lakás biztosítható.
35. § (1) A határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződésnek a bérbeadó által történő – a Lakástörvény 26. § (1) bekezdése szerinti – felmondása esetén a megfelelő cserelakást a településen, és legkésőbb a felmondási idő lejártáig kell biztosítani.
(2) Ha a bérbeadó a bérlő részére cserelakásként alacsonyabb lakbérű lakást biztosít, a bérlőt a két lakás éves lakbére közötti különbözetének háromszoros összege illeti meg.
(3) Ha a bérlő másik lakásra nem tart igényt, a lakás éves lakbérének háromszoros összegére jogosult.
(4) Ha a lakás kiürítését igénylő felújítására rendkívüli esemény miatt kerül sor, és ez a bérlőnek fel nem róható okból következett be, a bérlő a részére ideiglenesen biztosított másik lakásra megállapított magasabb lakbér megfizetésére nem kötelezhető.
A helyiségbérlet szabályai
12. A helyiségbérletre vonatkozó általános szabályok
36. § (1) A helyiség bérbeadásával kapcsolatos jogokat a kezelő szerv (továbbiakban: Bérbeadó) gyakorolja, a Hivatal egyidejű tájékoztatása mellett. A Bérbeadó a helyiségbérleti szerződés tartalmát a Lakástörvény és e rendelet keretei között szabadon állapítja meg.
(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe nem adható.
(3) A helyiségbérleti szerződést nem kell közokiratba foglalni.
(4) A szerződésben megállapított helyiségbérleti díjat az Önkormányzat vagyonáról szóló rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója erre irányuló kérelem esetén, a kérelmező által hitelt érdemlő módon igazolt gazdálkodási, pénzügyi okok miatt méltányosságból legfeljebb 25 %-kal, és legfeljebb 1 évre mérsékelheti. A mérsékelt bérleti díj legkorábban a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg, a kedvezmény ismételt kérelemre újra megállapítható azzal, hogy a kedvezmények összege nem adódik össze.
(5) A helyiségbérleti szerződésben rögzíteni kell azon szerződéskötési feltételt, hogy a helyiség bérleti díját a Bérbeadó évente, a KSH által az előző évre közzétett fogyasztóiár-index mértékéig egyoldalú nyilatkozattal is megemelheti.
37. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó nem lakás céljára szolgáló, üres, bérleti joggal nem terhelt helyiséget a Bérbeadó – e rendeletben foglalt kivételekkel – pályázati eljárás lefolytatását követően hasznosítja. A pályázati eljárás feltételeit a Bérbeadó határozza meg oly módon, hogy az eljárás során mindvégig biztosítani kell annak tisztaságát, objektív szempontok szerinti bírálatát.
(2) Eredménytelen pályázati eljárás esetén a helyiség újabb pályázati eljárás lefolytatása nélkül is hasznosítható. Ismételt pályázati eljárás esetén a licit alapját képező bérleti díj összege legfeljebb 30 %-kal csökkenthető.
(3) A rövidített pályázati felhívást a helyben szokásos módon ki kell függeszteni, a részletes pályázati felhívást az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
38. § (1) A fennálló határozatlan időtartamú bérleti jogviszony bérleti jogának 42. § (2) bekezdése szerinti átruházása esetén, az új bérlővel a bérlő személyének megváltozása miatti szerződésmódosítás határozatlan időre köthető. Határozatlan időtartamra adható bérbe az a helyiség is, amelyet a bérlő az Önkormányzattól csere útján kapott, feltéve, ha korábbi jogviszonya is határozatlan volt.
(2) A bérleti jog átruházása esetén az új bérlő jogviszonyának tartama megegyezik az átruházás előtti jogviszony tartamával.
(3) Önkormányzati tulajdonú helyiségek bérleti jogának cseréje esetén a jogviszony tartama megegyezik a cserébe kapott helyiségre vonatkozó korábbi jogviszony tartamával.
13. A felek jogai és kötelezettségei
39. § (1) A Bérbeadó a helyiséget leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő nem követelheti a Bérbeadótól, hogy a helyiséget a bérlő által folytatott tevékenység céljára megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.
40. § (1) A bérlő saját költségén köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő- vagy előtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetve cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben,
e) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a települési szilárd hulladék, illetve a bérlő tevékenységével összefüggő egyéb hulladék elszállításáról.
(2) A helyiségbérleti szerződés a bérlő részére egyéb kötelezettséget is megállapíthat.
41. § (1) Bérlőtársi szerződést a Bérbeadó akkor köthet, ha
a) a pályázatra két vagy több pályázó együttesen nyújtott be ajánlatot, melyben nyilatkoztak, hogy a pályázat elnyerése esetén a helyiséget bérlőtársakként kívánják bérbe venni,
b) a bérleti szerződés megkötése után a felek közösen kérik, a leendő bérlőtárs az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel és a két fél által egy helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységnek a jogszabályban előírt feltételei biztosíthatók.
(2) Ha a bérlőtársak közül valamelyik bérlőtársi jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlő kérheti az egész helyiség részére történő bérbeadását.
42. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára cserélhető.
(2) A bérlő a helyiség bérleti jogát a Bérbeadó hozzájárulásával akkor ruházhatja át, ha
a) az új bérlő által a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenység folytatásának jogszabályi feltételei fennállnak, és
b) az új bérlő vállalja a helyiség használati értékéhez igazodó új bér megfizetését,
c) a korábbi bérlőnek az átruházás időpontjában bérleti díj, vagy közüzemi díj tartozása nem áll fenn.
(3) A Bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből is megtagadhatja.
Záró rendelkezések
43. § (1) A hatálybalépés napján a lakásigénylők nyilvántartásában szereplő kérelmek a rendelet erejénél fogva megszűnnek. A nyilvántartásban szereplő kérelmezőket ennek tényéről a Hivatal illetékes szervezeti egysége értesíti.
(2) A 7. § (2), (4) és (5) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépést követően létrejött lakásbérleti jogviszonyokra kell alkalmazni.
44. §1
45. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 26. § (4) bekezdése 2026. február 1-jén lép hatályba.
A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.