Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete

a helyi jelentőségű természeti terület védettségének fenntartásáról

Hatályos: 2025. 04. 02

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete

a helyi jelentőségű természeti terület védettségének fenntartásáról

2025.04.02.

[1] A rendelet célja a kisebb összefüggő, különleges természeti értékben gazdag, nemzeti vagyonba tartozó természeti területek helyi védelem alá helyezésének fenntartása, a jelen és jövő nemzedéke számára való megőrzése, gondozása, kezelése.

[2] Dunapataj Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6.§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a rendeletben megjelölt helyi jelentőségű védett természeti területre, valamint a terület tulajdonosaira, kezelőire, használóira.

(2) A védetté nyilvánítás indokát, célját és a védett terület értékeit a 2. melléklet tartalmazza.

2. § (1) A képviselő-testület helyi jelentőségű természetvédelmi területként annak védettségét „Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület” elnevezéssel fenntartja.

(2) A „Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület” kiterjedése 18,8415 hektár.

(3) A „Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők” ingatlanjait az 1. melléklet tartalmazza

(4) A „Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők”

a) kezelési tervét a 3. melléklet,

b) fenntartási tervét a 4. melléket

c) GPS koordinátáit és helyszínrajzát az 5. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A helyi jelentőségű védett ingatlanok természetvédelmi kezelője Dunapataj Nagyközség Önkormányzata.

(2) A természetvédelmi hatósági feladatok ellátását Kormányrendelet szabályozza.

4. § (1) A helyi természetvédelmi terület védettségének ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, a védett természeti területen végezhető tevékenységek körét és a természetvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezéseket a természet védelméről szóló törvény szabályozza.

(2) A helyi jelentőségű védett természeti területen a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot követően Dunapataj Nagyközség Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg.

5. §¹

6. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 4/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület ingatan-nyilvántartási helyrajzi számai

1. Az országosan védett növény- és állatfajok gyakori előfordulási helyei alapján a helyi jelentőségű védett természeti terület részei az alábbi területek:

	Hrsz.	művelési ág	terület
Dunapataj külterület	0138	erdő, gyep	16 ha 6935 m2
Dunapataj külterület	0139	Holt Duna	1 ha 8780 m2
Dunapataj külterület	0129	erdő	2700 m2
Dunapataj összesen			18 ha 8415 m2

2. Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület erdőtervezett erdejei:

Dunapataj 10/B (Dunapataj külterületi 0138 hrsz. a) alrészlet

2. melléklet a 4/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

A Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti értékei

1. A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés célja és indokai, rendeltetése

1.1. A kialakult dunai szigetek, lefűzött holtág és a dunai élővíz kapcsolatából kialakult vegetációja igen nagy számú védett fajnak ad otthont. A védett fajok nagy száma és jelentős egyedszámú populációi indokolják a terület védetté nyilvánítását, mint a védett fajok génbankját, génrezervátumát. Az ártéri természeti értékek rendelkezésre állnak az oktatás, az ismeretterjesztés és tudományos kutatás részére.

1.2. Növényvilág

A területen védett növényfaj előfordulásáról nincs dokumentált adat, de bizonyosan előfordul az ártéren a hóvirág (Galanthus nivalis) és a Duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis). A helyi védett természeti területen túlnyomórészt puhafás ártéri ligeterdő és kis kiterjedésben gyep (legelő) található. Az élőhely típus Á-NÉR szerinti besorolása: J4 – Fűz-nyár ártéri erdők. Értékes növénytársulásai továbbá a területnek a megtalálható természetes mageredetű mandulalevelű füzesek (Salicetum triandrae).

1.3. Állatvilág

A terület elsősorban védett madárfajok előfordulási helye, de az európai vidra (Lutra lutra) és az eurázsiai hód (Castor fiber) bizonyos előfordulási helye is. A területen költő madárfajként kiemelkedő jelentőségű a jégmadár (Alcedo atthis). Az ártéri erdők őshonos puhafás erdejeihez köthetőek elsősorban a különböző védett- és fokozottan védett denevérfajok, így a piszedenevér (Barbastella barbastellus), közönséges denevér (Myotis myotis) és tavi denevér (Myotis dasycneme). A korábbi időben az alábbi, további jelentősebb állatfajok előfordulása volt még igazolható a területről: örvös légykapó, szürke gém, rétisas, fekete harkály, fekete gólya, nagy kócsag, nagy fakopáncs, macskabagoly, szürke cankó, billegető cankó, egerészölyv, zöld küllő, rövidkarmú fakusz, barna kánya, tövisszúró gébics, barátposzáta, barátcinege, erdei pinty, közép fakopáncs, kis fakopáncs, kis színjátszólepke, skarlátbogár, szarvasbogár.

2. A „Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület” természetvédelmi terület kezelésének irányelvei: A részletes irányelveket a 3. melléklet szerinti „C” típusú kezelési terv tartalmazza.

Korlátozások: Az ártéri erdőben az erdészeti tevékenységeket meghatározó tervezést és kivitelezést mindig az erdő hosszútávú fenntartásának szem előtt tartásával kell elkészíteni és végrehajtani.

3. A „Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület” természetvédelmi terület ingatlanainak adatai:

Hely- rajzi szám	Terület (ha)	Művelési ág	Tulajdon- viszonyok, kezelők	Elhelyezkedés	Természetvédelmi érték
Dunapataj külterületi 0138. hrsz.	16,6935	a) erdő b) legelő	Magyar Állam ADUVIZIG Baja	„Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők” TT Ny-i része	erdei és gyepi életközösség
Dunapataj külterületi 0139. hrsz.	12,3773	kivett Holt-Duna	Magyar Állam, ADUVIZIG Baja	„Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők” TT K-i része	vízi, holtági életközösség
Dunapataj külterületi 129. hrsz.	6,3801	a) erdő b) kivett saját használatú út c) fásított terület	Magyar Állam ADUVIZIG Baja	„Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők” TT D-i része	erdei életközösség

3. melléklet a 4/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

A „Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület” természetvédelmi terület „C” típusú kezelési terve a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36. § szerint:

1. TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK

1.1. A helyi természetvédelmi terület őrizze meg a táj jellegzetes értékeit, az élőhelyek természetes növénytársulásait és állatvilágát.

1.2. Biztosítsa ezen biotópok kimagasló fajgazdagságának, biodiverzitásának fennmaradását. Óvja a terület védett és fokozottan védett növényeit és állatait, valamint a különösen gazdag rovar- és madárvilágot.

1.3. A vizes élőhelyek ökológiai vízkészletét biztosítsa a meglévő vízi műtárgyakkal (illetve ezek átalakításával) történő helyes vízkormányzással akadályozza meg a vizek szennyeződését.

1.4. Szolgálja a természeti és kulturális értékek megismerésére irányuló oktatást, turizmust, idegenforgalmat.

1.5. Biztosítsa a tudományos kutatás lehetőségeit.

1.6. A védett természeti területeken gazdálkodási és egyéb – erdőgazdasághoz, mezőgazdasághoz – kapcsolódó tevékenység (pl. vonalas létesítmények, közelítő utak építése) csak környezetbarát módon végezhető.

1.7. A helyi védett természeti területek fás vegetációjának fennmaradása a klímaváltozás elleni harc érdekében is szükséges helyi szinten.

1.8. A természetvédelmi kezelés során elsődleges szempont az őshonos, idős faegyedek kímélete és megőrzése. Ilyenek a kocsányos tölgy, fehér nyár, fekete nyár, fehér fűz, mandulalevelű fűz, enyves éger, vénic szil, mezei juhar, korai juhar.

2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK

2.1. A gyep- vagy erdei tisztás és nyiladék művelésben a hagyományos, térben és időben mozaikos művelést (kaszálást) fenn kell tartani. A folyamatosan visszaerdősülni törekvő gyepterületeket rendszeres kaszálással kell fenntartani, a gyepek területarányát növelni kell.

2.2. Az agresszíven terjedő invazív fás növényzetet (főleg közönséges akác, bálványfa, amerikai kőris, zöld juhar, fekete dió, gyalogakác) a gyepekben vissza kell szorítani.

2.3. További lágyszárú inváziós növényfajok: kanadai aranyvessző, észak-amerikai őszirózsa fajok, amelyeket szintén termésérlelés előtti kaszálással kell visszaszorítani.

2.4. A természetes erdők természetes, illetve természetközeli módszerekkel, fokozatosan újítandók fel.

2.5. A különlegesen ritka növény- és állatfajok populációit fel kell mérni, védelmükre programokat kell indítani.

2.6. A védett víztesteken a vízkormányzást természetvédelmi kezelésben kell tartani, és az üzemelés során a természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

2.7. Monitorozni kell a természetvédelmi beavatkozások hatását az élőhelyekre és a fajokra.

2.8. Az utak és egyéb vonalas létesítmények, valamint vizes műtárgyak fenntartása, cseréje és újak létesítése csak a természetvédelmi hatóság és egyéb, érintett szakhatóságok által engedélyezett módon lehetséges.

2.9. A védett természeti területen nyaraló vagy hétvégi házat, a vadászathoz vagy vadgazdálkodáshoz köthető létesítményeket csak engedéllyel lehet elhelyezni.

3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Fajok védelme

A védelemre tervezett területeken élő növény- és állatfajok védelme külön intézkedést nem igényel. A terület fontos táplálkozó- és vonulási időben pedig pihenőhelye a vízhez köthető madárfajoknak (főként a lúdfélék, récefélék, gémfélék és bukók)

3.1.2. Tulajdonviszonyok

A rendezetlen erdőgazdálkodói viszonyokat az ártéri erdők egyes szakaszain, illetve egyes erdőrészekben rendezni kell.

3.1.3. Ipari, bányászati tevékenység

A védett természeti területen belül ipari vagy bányászati tevékenység nem végezhető. A védett természeti terület közelében működő gazdasági területek szennyező forrásait fel kell számolni, de legalábbis csökkenteni kell a kibocsátást.

3.1.4. Hulladékgazdálkodás

A védett természeti területeket a hulladékoktól, illegálisan lerakott törmeléktől folyamatosan meg kell tisztítani. Az illegális hulladéklerakás tiltását és annak következményeit figyelmeztető táblákkal kell jelezni.

3.1.5. Közlekedés, vonalas létesítmények

Új légvezetékek csak a madarak megfelelő védelmének biztosításával telepíthetők.

3.1.6. Oktatás, bemutatás

Az ártéri erdők bemutatásra érdemesek, ezért itt célszerű egy bemutatóterület kialakítása információs táblával.

3.1.7. Látogatás

A területek részben korlátozottan (megközelíthetőség hiányában) részben szabadon látogathatók (az utakkal feltárt erdőterület). A gépjárművek behajtását (a rendes gazdálkodás kereteiben szükséges esetek kivételével) meg kell akadályozni. A technikai sportok művelését (terepmotorozás, quadozás, terepkerékpározás, motorcsónakozás, jet-skizés) meg kell akadályozni. A drónnal történő lakossági cselekményeket a védett természeti területeken meg kell akadályozni. A területen a horgászati, halászati, vadászati tevékenység csak a külön engedélyek szerint és mértékben végezhetőek.

3.1.8. Tudományos kutatás

Az élőhely-rekonstrukciók, a természetvédelmi kezelések hatását, következményeit monitorozni kell.

3.1.9. Havária

Havária esetén a természetvédelmi hatóság, illetve az általa feljogosítottak egyedi elbírálás alapján jogosultak cselekedni.

3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése

A gyepekben terjeszkedő agresszív és tájidegen fafajok (főleg közönséges akác, bálványfa, amerikai kőris, zöld juhar, fekete dió, gyalogakác stb.) visszaszorításáról gondoskodni kell.

3.2.2. Erdők kezelése

3.2.2.1. Természetszerű erdők

A természetszerű erdők kezelését szabályozó erdőállomány-gazdálkodási tervekben (Erdészeti Adattár) érvényesíteni kell a természetvédelmi érdekeket (középtávú és éves szinten). A felújítás természetes úton, magról és sarjról történhet. A Dunapataj 10/B jelű erdőrészletben tervszerű erdőgazdálkodás történik vízügyi szempontok érvényesítésével, őshonos elegyes-füzes átmeneti típusú erdőterületen.

3.2.2.2. Mesterséges erdők

Azokat a túlnyomórészt zöldjuharos-amerikai kőrises állományokat, ahol a második lombkoronaszintben ott van az őshonos fehér fűz, fehér nyár, fekete nyár, vénic szil, mezei juhar, vagy a mezei szil, esetleg őshonos cserjefajok (pl. fekete bodza, vörösgyűrűs som), kíméletesen kell kitermelni, hogy az ott levő fafajokból minimális mesterséges beavatkozással alakulhasson ki a termőhelynek megfelelő erdő.

3.2.3. Belterületek kezelése

Nincs belterületi része a „Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület” helyi védett természeti területnek. A természetvédelmi kezelési tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.

4. melléklet a 4/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

A „Dunapataji szigetek és hullámtéri erdők természetvédelmi terület” természetvédelmi terület fenntartási terve a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 55. § szerint

1. Erdőterületek hosszútávú fenntartása:

Általános irányelvként ajánlható, hogy a védett természeti területen a vegetációs időn kívüli fahasználat (szeptember 1. – március 31-ig) javasolt. A hullámtéren tisztán keményfás tölgy-kőris-szil vagy puhafás fűz-nyár ligeterdő erdőfoltok (általában erdőrészletek vagy fásítások) vagy kicsik vagy vegyes állományok, vagy idegenhonos keménylombú fafajokkal (zöld juhar, fehér akác, bálványfa, ostorfa) elegyesek. Megfelelő termőhelyi adottságú helyen, az ártér magasabb térszínein törekedni lehetne egységes, hektárosnál nagyobb kiterjedésű, inváziós fajokban szegényebb, de természetvédelmi szempontból magasabb természeti értékű keményfaliget állományok létrehozására. A védett természeti terület megfelelő vízellátását hosszú távon is biztosítani kell, a területről vizet elvezetni nem lehet. Az ártéri puhafás ligeterdők kialakulásának és fennmaradásának biztosítéka a rendszeresen bekövetkező elárasztás, ennek megszűnése jellegvesztést okoz. A Duna természetes vízjárásának megmaradását ezt lehetővé tevő mederrendezéssel lehet és kell biztosítani. A vízdinamika fennmarad, amíg a Duna ezen szakaszának vízjárását érintő fenékküszöb vagy súlygát nem épül, vagy jelentős mértékű mederbevágódás nem alakul. A védett természeti területen található fás állományok (erdők, fasorok, facsoportok) egy része a http://erdoterkep.mgszh.gov.hu honlap információja szerint nem üzemtervezett. Ezek a zátonyok a legjobb állapotú, természetes úton kialakult füzes vagy nyaras erdőállományok. Ezeken nem javasolt az üzemszerű gazdálkodás, ellenben a későbbiekben, amennyiben szükségessé válik, a tájidegen fafajok (zöld juhar és amerikai kőris) kitermelése szükséges lenne.

2. Gyepterületek hosszútávú fenntartása:

A védett természeti terület kis, foltszerű gyepterületei jelenleg is kaszálással karbantartottak. Megelőzendő a foltszerű gyepterületeken a rekettyefűzzel, galagonyával és gyalogakáccal cserjésedett részek záródása. Szintén nem kívánatos a foltszerű gyepek szántóvá, művelt kiskertté vagy gyümölcsössé alakítása, hiszen ez az élővilág szegényedését és a szomszédos területek veszélyeztetését okozza. A fenti fenntartási előírások összhangban állnak a Dunapataj Nagyközség Településrendezési Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendelet előírásaival.

5. melléklet a 4/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

Az 5. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.