1. § (1) A rendelet hatályára vonatkozóan a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Kőröshegy Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kőröshegyi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása a kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltat) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Szolgálat Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) A képviselő-testület és szervei hivatalból is kezdeményezhetik szociális támogatás megállapítását.

(4) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

3. § A kérelmező saját, valamint családja személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

4. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében, a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata, a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges, egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a hivatal nyilvántartásában fellelhetők.

5. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 7-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A döntést követő, házipénztárból történő azonnali kifizetés a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a hivatal már bármilyen ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül – vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

7. § A lakhatási támogatás és a rendkívüli települési támogatás részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

8. § A lakhatási támogatás, rendkívüli települési támogatás, temetési támogatás elbírálása érdekében a kérelmező köteles saját, illetve családja vagyoni viszonyairól a szociális és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon (vagyonnyilatkozat) nyilatkozatot benyújtani.

9. § Az aktív korú munkanélküli kérelmező köteles a Munkaügyi Szervvel együttműködést vállalni, ennek keretében álláskeresőként regisztráltatni magát, és munkahelykeresés céljából a Munkaügyi Szervnél legalább háromhavonta megjelenni.

10. § (1) Nem nyújtható szociális ellátás annak, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl,

(2) Nem nyújtható lakhatási támogatás, rendkívüli települési támogatás annak, aki

11. § A jegyző az e rendeletben szabályozott szociális ellátások megállapítása, az ellátások folyósítása, felülvizsgálata és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetése céljából az Szt. 18. §-ában meghatározott adatok kezelésére jogosult.

12. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület az Szt-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

(2) A rendszeresen folyósított támogatások esetén a támogatás legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg.

(3) A szociális támogatás megállapítása iránti kérelmet a hivatalhoz kell benyújtani.

(4) A pénzbeli szociális ellátások megállapítása, megszüntetése során átruházott hatáskörben a Humán Bizottság jár el.

13. § (1) A Képviselő-testület gyermekszületési támogatást nyújt azon szülő részére, aki a gondozásában lévő újszülött gyermekével együtt - a gyermek születésének időpontjában - Kőröshegyi lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Kőröshegyen él, és családjában az egy főre jutó jövedelem a kötelező legkisebb munkabér ( minimálbér ) 200 %-át nem haladja meg.

(2) A kérelem benyújtására a gyermek születését követő 3 hónapon belül van lehetőség.

(3) A kérelemhez mellékelni kell, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, bemutatni a gyermek és a szülő lakcímét bizonyító hatósági igazolványt, hitelt érdemlő módon nyilatkozni az életvitelszerű kőröshegyi tartózkodásról és mellékelni a jövedelemről szóló igazolást.

(4) A támogatás összege: 50.000,-Ft.

14. § (1) A képviselő-testület a településen tárgyév november 1. napján lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező, rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött azon személy részére, akinek nyugellátása a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 200 %-át nem haladja meg, hivatalból évi egyszeri alkalommal legfeljebb 10.000,-Ft, összegű támogatást nyújt.

(2) A támogatott nyugellátásának összegét nyugdíjszelvénnyel, vagy írásbeli nyilatkozattal jogosult igazolni.

(3) A támogatás pénzbeli ellátás vagy utalvány formájában biztosítható.

(4) A támogatás átvételére tárgyév december 31. napjáig van lehetőség. E határidő elmulasztása jogvesztő.

15. § (1) A képviselő-testület a településen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező tárgyév november 1. napján

(2) A támogatott nyugdíjszerű ellátásának összegét nyugdíjszelvénnyel, vagy írásbeli nyilatkozattal jogosult igazolni.

(3) A kérelem tárgyév november 30. napjáig nyújtható be írásban, a határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a nyugdíjszerű ellátás folyósítását igazoló dokumentumokat.

(5) A támogatás pénzbeli ellátás vagy utalvány formájában biztosítható.

(6) A támogatás kifizetésére tárgyév december hónapban kerül sor.

16. § (1) A képviselő-testület pénzbeli óvoda- és iskolakezdési támogatást nyújt azon szülő/törvényes képviselő részére - gyermekére tekintettel – aki, a gondozásában lévő óvodai, általános vagy középiskolai jogviszonnyal rendelkező gyermekével együtt kőröshegyi lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, életvitelszerűen Kőröshegyen lakik, és családjában az egy főre jutó jövedelem a kötelező legkisebb munkabér ( minimálbér ) 200 %-át nem haladja meg.

(2) A 18. életévét betöltött középiskolai tanulmányokat folytató kőröshegyi lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező Kőröshegyen életvitelszerűen tartózkodó személy saját jogán jogosult a támogatást igényelni.

(3) A támogatás összege:

(4) A kérelmet minden év augusztus 1. napjától november 30. napjáig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemről szóló igazolást vagy nyilatkozatot, valamint a nevelési, oktatási intézmény igazolását a gondozotti, tanulói jogviszony fennállásáról.

17. § (1) Életvitelszerű tartózkodásnak minősül, ha a tényleges lakóhelyként szolgál, amely jelenti pl. innen indul rendszerint munkába, oktatási, vagy egyéb intézménybe, illetve ide tér haza, az életvitelszerű tevékenységet (főzés, mosás, háztartásvezetés) leginkább itt folytatja, amennyiben nem egyedülálló a család életének helyszínéül szolgál, amely ingatlanra vonatkozóan éves szinten a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi, és elsődleges levelezési címként jelöl meg.

(2) Az életvitelszerű tartózkodást igazolni lehet, elsősorban közüzemi számlák benyújtásával, helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyvvel, tanúnyilatkozattal.

18. § (1) Lakhatási támogatás a lakhatáshoz kapcsolódó költségek viseléséhez a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás.

(2) A képviselő-testület a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatást nyújt.

(3) A lakhatási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

19. § (1) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300%-át.

(2) Lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(3) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 Ft.

(4) A települési lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

(5) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. A támogatás a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 50 %-át.

(6) Az (5) bekezdés szerinti TM kiszámítása az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott módon történik.

(7) A települési lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre kell megállapítani.

(8) A települési támogatás lakhatási költségek viseléséhez támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(9) E § alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

20. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a felnőtt személy:

(3) A rendkívüli települési támogatás évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg.

(4) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege legfeljebb 50.000,-Ft, összegig terjedhet.

(5) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - különösen elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, humánjárvány és annak egészségügyi, gazdasági következményeinek enyhítése miatt - hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb hat alkalommal jövedelemre és vagyoni helyzetre való tekintet nélkül is megállapítható rendkívüli települési támogatás. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke 50.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

(6) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

21. § (1) A képviselő-testület temetési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege bruttó: 180.000,-Ft.

(3) A támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(4) A támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a hivatalban. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

22. § (1) Köztemetés esetén az Szt. köztemetésre vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

(3) A köztemetés esetében átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

23. § (1) Az Szt. 57. § (1) bekezdése értelmében a Képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A. § alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A. §-ban foglaltak az irányadóak.

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az Szt. 114. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

24. § (1) Étkezés iránti kérelmet a hivatalhoz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 3. §-ában foglaltaknak megfelelően.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről étkeztetés esetében a Képviselő-testület Humán Bizottsága, családsegítés esetében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója, az egyéb szociális alapszolgáltatások esetében a Balatonföldvári Kistérség Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatának intézmény-vezetője dönt.

(3) Soron kívül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) A soron kívüli eljárás feltételeire a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 15-16. § szabályait kell alkalmazni.

(5) A Humán Bizottság haladéktalanul köteles étkeztetést, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

(6) A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

25. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatt önmaguk, illetve eltartottjuk részére nem képesek biztosítani:

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti települési önkormányzathoz lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről átruházott hatáskörben a Humán Bizottsága dönt.

26. § A házi segítségnyújtást a Képviselő-testület a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodása alapján, a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja.

27. § A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást a hivatal illetékességi területén Kőröshegy és Balatonendréd településeken Kőröshegy Község Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat önállóan biztosítja.

28. § A támogató szolgáltatást a Képviselő-testület a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás által, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött ellátási szerződés útján biztosítja.

29. § (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 2–7. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület az Szt. 115. § (1) bekezdés figyelembevételével állapítja meg.

(4) Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

30. § (1) A személyi térítési díjat konkrét összegben, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, a megállapítására jogosult térítési díjelőleg fizetését kérheti.

(2) Megállapításkor intézkedni kell, hogy az előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjen.

(3) Az ellátások igénybe vételének szüneteltetését a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni.

31. § (1) Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

32. § A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.

33. § Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101. §-ában foglaltak az irányadók.

34. § Ez a rendelet 2025. május 1-jén lép hatályba.