Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2025. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

a zöldfelületek és fás szárú növények védelméről

Hatályos: 2025. 12. 12

Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2025. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

a zöldfelületek és fás szárú növények védelméről

2025.12.12.

[1] Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a tárgyban alkotott magasabb szintű jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével a helyi zöldfelületek és fás szárú növények védelméről új rendeletet kíván alkotni a korábbi rendelet egyidejű hatályon kívül helyezése mellett.

[2] Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. § A zöldfelületek és fás szárú növények védelme mind a közterületek, mind a közterületnek nem minősülő ingatlanok esetében is kiemelt fontosságú; különösen a jövő nemzedékek iránti felelősségvállalás és az egészséges lakókörnyezet biztosításának tekintetében. A rendelet célja Budapest VII. kerület, Erzsébetváros Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén elhelyezkedő zöldfelületek és fás szárú növények védelme, károsodásuk megelőzése, megszüntetésük és kivágásuk szabályozása, valamint megfelelő ápolásukról és szakszerű pótlásukról való gondoskodás követelményeinek rögzítése.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kerület közigazgatási határán belül található zöldfelületekre és a teljes fás szárú növényállományra függetlenül attól, hogy használója természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a külön törvény hatálya alá tartozó fákra és fás szárú növényekre,

b) a magánterületen álló cserjékre.

(3) E rendelet előírásait együtt kell alkalmazni a fás szárú növények védelméről szóló a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) és az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkori hatályos településrendezési eszközökkel.

(4) E rendeletet a hozzá tartozó mellékletekkel együtt kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések, definíciók

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. beruházó: Az építészeti beruházások, közmű-, közterület-, vagy egyéb fejlesztések finanszírozója, vagy az építési engedélyben megjelölt engedélyes. Lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

2. cserje: Rövid törzsből, vagy tőből elágazó fás szárú növény. Lombtartás alapján lehet örökzöld, vagy lombhullató egyed.

3. fa: Csúcsdominanciával rendelkező fás szárú növény. A fa három fő részre tagolódik: az igen nagy terjedelmű gyökérrendszerre, amely a törzs alapi része körül erőteljesen elágazik; a koronát magasba emelő törzsre és a lombkoronára. Lombtartás alapján lehet örökzöld és lombhullató.

4. fahely: Fa ültetés céljából fenntartott, víz- és légáteresztő területrész, melynek mérete legalább egy fa elültetését és befogadását lehetővé teszi.

5. fakataszter: Az Önkormányzat által vezetett, az egyes fák és fahelyek azonosítására és értékelésére alkalmas adatokat tartalmazó nyilvántartás.

6. fás szárú növény: Lombhullató és örökzöld fák, bokorfák, cserjék és többtörzsű fák együttes megnevezése.

7. faültetési terv: Az építési beruházások során (pótlási, vagy egyéb céllal) elültetendő faegyed(ek) helyét bemutató tervlap és kiegészítő anyagrészei (pl. műszaki leírás, fajtajegyzék), melyen a telepítendő faegyed és annak környezetében elhelyezkedő épített elemek egymáshoz viszonyított helyzete is jól megítélhető. Tartalmi követelményét e rendelet 2. melléklete szabályozza. A faültetési tervet releváns szakmai képzettséggel rendelkező szakember (pl. tájépítészmérnök, kertészmérnök, favizsgáló és faápoló szakmérnök) készítheti.

8. favédelmi terv: Építési területen az építési munka megkezdése előtt minősített favizsgáló és faápoló szakképzettséggel, táj- és kertépítész tervezői jogosultsággal rendelkező szakemberek, szakmérnökök közreműködésével készített, a megmaradó fás szárú növényzetre veszélyt jelentő tényezőket azonosító és a veszélyek ellen szükséges védelmi intézkedéseket tartalmazó tervdokumentáció. Tartalmi követelményét tekintve meg kell felelnie az érvényben lévő, Magyar Építész Kamara által kiadott, A Tervdokumentációk Tartalmi és Formai Követelményei – A Favédelmi Terv c. szabályzatában foglaltaknak.

9. favédelmi szakfelügyelet: A favédelmi tervben rögzített favédelmi és faápolási munkák és előírások szakszerű elvégzését ellenőrző favizsgáló szakmérnök.

10. favizsgálati szakvélemény: Minősített favizsgáló által készített, a fa általános adatait (faj, fajta, fakataszteri azonosító), fizikai paramétereit, a farészek állapotmutatóit, a fa vitalitási értékét (életképességét), a fahibákat, a fa ápolási munkálataira vonatkozó javaslatot, valamint a fa vagyoni értékét is tartalmazó vizsgálati dokumentáció.

11. használó: Az építési telek és telek tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy a telekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult személy, vagy akinek a fa kivágása vagy kezelése az érdekében áll. A fakivágási, vagy favizsgálati engedélykérelemben megjelölt kérelmező, vagy a fakivágás utólagos bejelentési eljárása során megjelölt bejelentő, akit az eljáró hatóság fapótlásra kötelezhet. Az eljárások lebonyolítását meghatalmazás birtokában a használótól eltérő személy is elvégezheti.

12. inváziós fajú fás szárú növények: A Korm. rendelet 2. melléklete szerinti fás szárú növények. E rendelet alkalmazásában annak kell tekinteni még a Morus alba (fehér eperfa), Morus nigra (fekete eperfa) fajokat is.

13. jelentős mértékű metszés, rongálás: A fa bármely részének (lombkorona, törzs, gyökérzet) olyan mértékű visszavágása, metszése vagy rongálása, amely a fa további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, vagy ellehetetleníti a fajra jellemző habitus kialakulását, illetve a fa pusztulásához vezet.

14. kék fa: Egy önkormányzati tulajdonban lévő terület átmeneti hasznosítása érdekében ideiglenes jelleggel ültetett, az Önkormányzat által vezetett fakataszterben ekként jelölt faegyed.

15. kiszáradt fa: Olyan faegyed, amely a vegetációs időszak során nem rendelkezik élő lombozattal.

16. kompenzációs szorzótényező: A fás szárú növények pótlási kötelezettségének pénzbeli megváltása esetén alkalmazandó egységár, melyet e rendelet 8. melléklete tartalmaz.

17. közterületi ingatlan/közterület: Állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület/területrész, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván.

18. magánterületi ingatlan/magánterület: Minden olyan ingatlan, amely nem közhasználatra szolgáló földterület/területrész és az ingatlan-nyilvántartás nem közterületként tart nyilván.

19. magról kelt fás szárú növények: Olyan fák és cserjék, melyek a környező egyedek terméseinek lehullása, kicsírázása, majd meggyökeresedése révén spontán fejlődött és elhelyezkedésével a kert, udvar, vagy közterület használatát és fenntartását zavarja.

20. sarjak: Azon fás szárú növények csoportja, amik a vezéregyedről nagy intenzitású hajtásfejlődéssel képződnek és zavarják a vezéregyedek és azok környezetének fenntartását.

21. védendő fasor, fa: A 7. mellékletben megjelölt fasorok és faegyedek.

22. örökzöld fa: Nagy lombkoronát növelő, fatermetű növény, melynek lombozata több év folyamán egyenletesen cserélődik le. E rendelet alkalmazásában nem minősülnek örökzöld fának a tuja, hamisciprus, boróka, leyland-ciprus fajok és fajták.

23. össz-törzsátmérő: Több egyed törzsátmérőjének összege, vagy több törzzsel rendelkező egyed (pl. bokorfa) esetén a törzsek átmérőjének összege.

24. pótlás mértéke: A pótlási kötelezettségként telepítendő fák, facsemeték törzsátmérőinek összege centiméterben kifejezve.

25. tőátmérő: A fatörzs talajszint közelében mért átmérője.

26. törzsátmérő: A fatörzs 1 méter (m) magasságban, bokorfa esetén az első elágazás alatt mért kör átmérője, centiméterben (cm) kifejezve.

27. tulajdonos: Az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapon ekként megjelölt természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

28. ültetőedény: Különböző mérettel rendelkező, céleszközökkel elmozgatható szabadtéri növénytartó, melyben jellemzően termőközegbe ültetett növények, lágy- és fásszárú egyedek (egynyári virágok, évelő növények, cserjek és fák) kerülnek elhelyezésre.

29. vagyonvédelmi okból történő fakivágás: Amennyiben a kár másként nem hárítható el, csak a fa kivágásával.

30. vegetációs időszak: Az év április 1-jétől október 31-ig terjedő időszaka.

31. víz- és légáteresztő burkolat: A burkolat elemei között és/vagy anyagán keresztül a csapadékvíz talajba szivárgását, a talajban lévő nedvesség szabad kipárolgását, valamint a környezeti levegő talajpórusokkal való szabad kapcsolatát lehetővé tévő, elemes, szemcsés burkolat, mely alatt vízzáró szerkezeti réteg (pl. agyag, hagyományos beton alap) nem létesül.

32. zoológiai szakvélemény: Okleveles biológus által készített, a fás szárú növényt élő- vagy fészkelőhelyként használó, védett állatokra vonatkozó szakvélemény.

33. zöldfelület: Olyan állandó, vagy időszakos jelleggel növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

34. zöldterület: A mindenkori építési szabályzatban, és szabályozási tervben zöldterületi övezeti besorolásban megjelölt területek (pl. közkertek, közparkok) és azok alkotóelemeik.

35. zöldtérfogat: Az adott lehatárolás szerinti területen található fák lombtérfogatának, valamint az egyéb növényzet (lágyszárúak, cserjék) és a zöldtetők, zöldfalak térfogatának összessége köbméterben kifejezve, amelyet az általános növény-egyenértékűség számítási módszertan alkalmazásával kell meghatározni.

Hatásköri szabályok

4. § Az e rendeletben szabályozott közterületi és magánterületi ingatlanokon lévő fás szárú növények védelmével, kivágásával és pótlásával kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására a Jegyző jogosult.

Zöldfelületek és fás szárú növények védelmének általános követelményei

5. § (1) Erzsébetváros közigazgatási területén a legalább 5 cm törzsátmérővel rendelkező fát kivágni – az e rendeletben foglalt esetek kivételével – tilos.

(2) Nem engedélyköteles a faegyed, vagy magról kelt fás szárú növények és sarjak kivágása, amennyiben azok törzsátmérője nem éri el az 5 cm-t.

(3) Meglévő fahelyet faültetés számára, közműmentesen, hosszú távra meg kell őrizni, és csak kivételesen indokolt esetben lehet megszüntetni.

(4) Közterületen és magánterületen fás szárú növényt ültetni, kivágni, meglévő fás szárú növény részeit eltávolítani kizárólag az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet.

(5) Közterületen fát ültetni – a meglévő (fakataszterben nyilvántartott) fahelyre történő pótlás kivételével – kizárólag a 2. melléklet szerinti tartalommal készült faültetési terv alapján lehet.

(6) Erzsébetváros közigazgatási területén lévő növényállomány megőrzése, növelése és minőségének javítása érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően karbantartani,

a) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni,

b) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.

(7) A (6) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény

a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,

b) kórokozók és kártevők elleni növényvédőszerekkel történő kezelése,

c) öntözési lehetőségének biztosítása,

d) azon részeinek szakszerű eltávolítása melyek épület, építmény vagyontárgy állagmegóvását, karbantartását meggátolja, vagy azokban kárt tesz.

(8) Fák esetében

a) a lombkorona 10 térfogatszázalékot meghaladó mértékben történő eltávolítása csak favizsgálati szakvélemény alapján, a keletkező sebek szakszerű kezelésének feltételével történhet;

b) a lombkorona jelentős mértékű metszése, rongálása, 50 térfogatszázalékot meghaladó eltávolítása esetén jelen rendelet fakivágásra és pótlásra vonatkozó előírásait kell alkalmazni, kivéve ha szakmailag indokolt ennek szükségessége.

(9) Fás szárú növény kivágása, részeinek eltávolítása a rajta élő, fészkelő egyéb élőlényeket nem veszélyeztetheti. Indokolt esetben a használó zoológiai szakvélemény benyújtására kötelezhető.

(10) A használók kötelesek a kerület közigazgatási területén lévő zöldterületeket, zöldfelületeket, fahelyeket, növényzettel rendelkező ültetőedényeket rendeltetésüknek megfelelően használni, azok növényállományát – különös tekintettel a fás szárú növényekre – és egyéb – azok fenntartását segítő – alkotóelemeit (pl. öntözőrendszer, ágyásvédő kerítés) megóvni.

(11) Tilos a kerület közigazgatási területén lévő zöldfelületek, fahelyek, növényzettel rendelkező ültetőedények taposása, szennyezése; azokon járművel, kerékpárral, elektromos vagy más gépi meghajtású közlekedési-, sport-, szabadidős vagy turisztikai eszközzel (pl. segway, elektromos kerékpár, elektromos roller, hoverboard, elektromos gördeszka, stb.) közlekedni, várakozni, parkolni vagy a talaj tömörödésével, a növények sérülésével járó tevékenységeket végezni.

(12) Közterületi vendéglátó teraszok és rendezvények esetében gondoskodni kell az ott lévő fás szárú növények – a növény lombozatának, törzsének és kérgének – megóvásáról, különösen a taposás és ráparkolás elleni védelméről.

(13) Tilos a fa használójának hozzájárulása nélkül a fákon bármilyen tárgyat, eszközt, berendezést elhelyezni, vagy a fákhoz rögzíteni. A fán talált vagy ahhoz rögzített tárgyat, eszközt, berendezést a fa használója a tárgy, eszköz, berendezés tulajdonosának értesítése vagy jóváhagyása nélkül eltávolíthatja.

(14) A használók a közösségi együttélés szabályainak betartása érdekében kötelesek a kerület közigazgatási területén lévő zöldterületek, zöldfelületek, fahelyek, növényzettel rendelkező ültetőedények tisztaságát megőrizni.

(15) Az építészeti beruházások, közmű-, közterület-, vagy egyéb fejlesztések során a beruházó köteles

a) a meglévő értékes zöldfelületet és különösen a fás szárú növények megtartását prioritásként kezelni,

b) az építkezéssel érintett magánterületi és közterületi ingatlanokon jelen lévő zöldfelületeket és azok alkotóelemeit megóvni,

c) az építészeti és fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket úgy végezni, hogy azok a zöldfelületek és alkotóelemekben sérülést, kárt ne okozzanak.

(16) Az építészeti beruházások, közmű-, közterület-, vagy egyéb fejlesztések során a beruházó felel az érintett magánterületi és közterületi ingatlanokon jelen lévő zöldfelületekben, vagy azok alkotóelemeiben, különös tekintettel a fás szárú növényekben és azok gyökérzetében keletkező károkért. Beruházó köteles az érintett elemekben keletkező károkat maradéktalanul helyreállítani, vagy a helyreállítás költségét a zöldfelület kezelőjének, tulajdonosának megtéríteni.

(17) Fával rendelkező területen építési munka csak a favédelmi tervben foglalt intézkedések betartásával, favédelmi szakfelügyelet biztosítása mellett végezhető.

Fák nyilvántartása, kerületi védelme

6. § (1) Az Önkormányzat a közterületein, valamint az önkormányzati tulajdonú magánterületein található, talajkapcsolattal rendelkező fákról és fahelyekről fakatasztert vezet, továbbá biztosítja a fakataszter nyilvánosságát.

(2) A Képviselő-testület jelen rendeletben dönthet Erzsébetváros szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fák kerületi védelem alá helyezéséről vagy annak megszüntetéséről.

(3) Fa kerületi védelem alá helyezését vagy megszüntetését írásban bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A kezdeményezést ezen rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével kell megtenni.

(4) A kezdeményezést a kerület mindenkori főtájépítésze vezetésével felálló szakmai bizottság bírálja el.

(5) A kerületi védelemmel kapcsolatos eljárás megindításáról, vagy annak megszüntetéséről az Önkormányzat írásban értesíti

a) az érintett ingatlan tulajdonosát (társasház esetén a közös képviselőn keresztül),

b) az eljárás kezdeményezőjét,

c) továbbá hirdetményt tesz közzé az önkormányzat honlapján.

(6) Faegyed kerületi védelem alá helyezése vagy annak megszüntetése favizsgálati szakvélemény és az erre irányuló kérelem alapján történhet.

(7) Az eljárással érintett ingatlan használója az Önkormányzat megbízásából a favizsgálati szakvéleményt készítő szakértőket – kizárólag az eljárás tárgyának állapotfelméréshez szükséges legrövidebb időtartamra – az ingatlanra beengedni köteles.

(8) A védelem alá helyezés kiértékelésének jegyzőkönyvét az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni, azzal kapcsolatban a közzétételt követő 30 napon belül írásban bárki észrevételt tehet. A kerületi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet előterjesztésének tartalmaznia kell a védelem alá helyezés kiértékelésével kapcsolatban határidőben benyújtott észrevételeket és az ezekre adott válaszokat.

(9) A kerületi védelemmel kapcsolatos eljárásban született döntéséről az önkormányzat írásban értesíti

a) az érintett ingatlan tulajdonosát (társasház esetén a közös képviselőn keresztül),

b) az eljárás kezdeményezőjét,

c) a védelem alá helyezés kiértékelésével kapcsolatban észrevételt tevők mindegyikét,

d) továbbá hirdetményt tesz közzé az önkormányzat honlapján.

(10) A kerületi védelem tényét – amennyiben a védelem alá eső egyed szerepel az Önkormányzat által vezetett fakataszterben – a fakataszterben rögzíteni kell. Jelen rendelet hatálybalépésekor külön döntés nélkül kerületi védelem alatt állónak kell tekinteni az 7. melléklet szerint fákat.

(11) Kerületi védelem alatt álló fát kivágni, vagy annak részeit eltávolítani – a közvetlen életveszély elhárítását szolgáló és favizsgálati szakvélemény alapján a fa állapotát fenntartó, vagy javító beavatkozás kivételével – tilos.

(12) Nem indítható kerületi védelem alá helyezésre irányuló eljárás a véglegessé vált engedély alapján kivágható fák esetében.

(13) A kerületi védelmet a Képviselő-testület indokolt esetben, favizsgálati szakvélemény alapján, kérelem nélkül is megszüntetheti.

A fás szárú növények pótlásának és telepítésének általános előírásai

7. § (1) Fás szárú növény kivágása esetén a használót pótlási kötelezettség terheli. A pótlást magánterületi ingatlanok esetén e rendelet 9. és 10. §-ának előírásait, közterületi ingatlanok esetén e rendelet 12. és 13. §-ának előírásait figyelembe véve kell elvégezni.

(2) A fapótlást a fakivágást követő egy éven belül kell teljesíteni.

(3) Kék fa kivágása esetében pótlási kötelezettség nincs.

(4) A pótlás helye elsősorban a kivágott növénynek helyet adó ingatlan.

(5) A pótlásként telepítendő fa méretét, mennyiségét és a pótlás határidejét a kivágást engedélyező, vagy – a kivágás tudomásul vétele esetén – a pótlást elrendelő határozatban kell előírni. Indokolt esetben a pótlásként telepítendő fa fajtája is előírható.

(6) Kivágott fa pótlása, közterületi meglévő (fakataszterben nyilvántartott) fahelyre történő pótlás kivételével, kizárólag a 2. melléklet szerinti tartalommal készült faültetési terv alapján történhet.

(7) Lombhullató fa örökzöld fával nem pótolható.

(8) Pótlásként legalább 14/16 cm-es faiskolai méretű fa ültetendő, kivéve, ha a faültetési terv alapján kisebb méretű fa ültetése indokolt. Az indokoltság alapját a mindenkori kerületi főtájépítész jogosult vizsgálni.

(9) A pótlásra szolgáló fákat, facsemetéket az adott fajra, fajtára jellemző gyökérnövekedést lehetővé tevő, illetve amennyiben a felszín fölötti és alatti adottságok azt nem zárják ki, legalább 3,3 m3 térfogatú ültetőgödörbe kell telepíteni. Az ültetőgödröt a telepített fa tulajdonságainak, élettani sajátosságainak megfelelő ültetőközeggel kell feltölteni. Az ültetőgödör eredeti talaját csak legalább 50%-ban jó minőségű termőfölddel és az ültetett növény eredését segítő talajjavító anyagokkal keverve lehet visszatölteni. A kiültetésüktől számított legalább öt évig gondoskodni kell a fák intenzív fenntartásáról, rendszeres öntözéséről is.

(10) Pótlásra szolgáló cserjéket minimum 40 cm x 40 cm x 40 cm méretű ültetőgödör kialakítással szükséges telepíteni. Az alkalmazandó ültetőközeg tekintetében a 7. § (9) bekezdésében foglalt előírások a mérvadóak.

(11) A pótlás vagy az ismételt pótlás tényét a pótlásra kötelezettnek 30 napon belül be kell jelentenie a Jegyzőhöz.

(12) A jegyző a pótlás megtörténtét és annak eredményességét a bejelentéstől számított három évig ellenőrizni jogosult. Amennyiben a pótlásra kötelezett a számára előírt pótlási kötelezettséget határidőben nem teljesíti és személye nem azonos az ingatlan tulajdonosával, a pótlásra az ingatlan tulajdonosa is kötelezhető.

(13) Eredményes pótlásként az a fa vehető figyelembe, amely az ültetéstől számított első nyugalmi időszakot követő három évben is legalább 80%-ban kihajt. Amennyiben a kivágott fa pótlása eredménytelen, a pótlást meg kell ismételni az eredeti kötelezettség szerinti feltételekkel.

(14) A pótlás valamennyi költségét a pótlásra kötelezett viseli.

(15) Az engedélyben megállapított mértékben és módon, a fás szárú növény kivágását követő egy éven belül az engedélyes köteles gondoskodni a pótlásról.

(16) Indokolt esetben, kérelem alapján, a pótlásra rendelkezésre álló időt a Jegyző meghosszabbíthatja.

(17) Fát ültetni az ingatlanok határától és az épített szerkezetektől (pl. épület, melléképület, lépcső, függőfolyosó, kerítés) csak biztonságos távolságban lehet, annak érdekében, hogy az elültetett faegyed életben maradása és az épített szerkezetek állékonysága hosszú távon is biztosítható legyen. Az ültetési távolságok tekintetében a 280/2024 Korm. rendelet 50. §-ának (3) pontjában rögzítettek a mérvadók.

(18) A kivágott fák pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növényekkel.

(19) Fapótlás során az épített szerkezeteken elhelyezett fák törzsátmérőjének 50%-a vehető figyelembe, minimum 81 cm termőközeg kialakítása esetén. Fapótlás során a 81 cm-nél vékonyabb termőközeg biztosítása mellett, az épített szerkezeten elhelyezendő faegyed nem vehető figyelembe.

(20) Talajkapcsolattal rendelkező fa növénydézsába, ültetőedénybe ültetett fával nem pótolható. A növénydézsába és ültetőedénybe elültetett fák törzsátmérője nem vehető figyelembe a fapótlás során.

Fás szárú növények kivágásának engedélyezése magánterületi ingatlanok esetében

8. § (1) Erzsébetváros közigazgatási területén lévő magánterületeken cserjék kivágása, cserjefelületek megszüntetése esetén nincs szükség sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatására, mely alól kivételt képeznek a Korm. rendelet 8. §-ában rögzített esetek.

(2) Magánterületen e rendelet hatálya alá tartozó fát kivágni – a (3) bekezdés b) pontja kivételével – csak végleges, jogerős fakivágási engedély birtokában szabad. A kivágott fa pótlásáról a fakivágási engedélyben, vagy a bejelentés tudomásul vételéről szóló döntésben meghatározott feltételek szerint kell gondoskodni.

(3) A fa kivágásának engedélyezéséről az illetékes Jegyző dönt. Fakivágási engedély

a) növény-életképtelenségi okok,

b) élet- és vagyonvédelmi okok,

c) illetve építési tevékenység, építmény elhelyezése

miatt adható, a pótlás feltételeinek előírása mellett.

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén a kivágás okát favizsgálati szakvéleménnyel szükséges igazolni.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerint történő fakivágást a használó – amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – a megfelelő szakvélemény birtokában, vagy hitelt érdemlő módon bizonyítva köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 napon belül írásban be kell jelenteni az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal. A bejelentésben a fakivágás indokoltságát hitelt érdemlő módon igazolni kell, különösen a veszélyállapotot alátámasztó megfelelő szakértői véleménnyel, vagy a kivágás előtti állapotot dokumentáló fényképpel. Az indokolatlan, alá nem támasztott vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(6) A fakivágási engedély kiadására irányuló kérelem az 3. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be. Az engedély kiadására irányuló kérelem annak mellékleteivel együtt nyújtható be a Jegyzőhöz.

(7) A fakivágási engedély kiadására irányuló kérelem elutasításra kerül, ha

a) a használó a pótlásról a hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott,

b) a fa kivágása környezetvédelmi érdeket sért.

(8) A fakivágás engedélyezéséről, a fapótlási kötelezettség megállapításáról hatósági határozatban kell dönteni.

(9) A fakivágási engedély a jogerőre emelkedéstől számított egy évig érvényes.

(10) Az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlanon álló kiszáradt fa kivágásáról, legkésőbb a kiszáradását követő év június 30. napjáig. A kiszáradt fa kivágásának engedélyezésére irányuló kérelmet a fakivágás tervezett megkezdése előtt legalább 60 nappal be kell nyújtani.

(11) A kérelem benyújtója felelősséget vállal arra vonatkozóan, hogy a kérelem elbírálása során az általa benyújtott anyagban szereplő természetes személyek adatainak kezelése jogszerűen történt, az érintettek a szükséges tájékoztatást megkapták.

Fás szárú növények pótlása magánterületi ingatlanok esetében

9. § (1) A pótlás során e rendelet 7. §-ának pontjait a következő előírásokkal együttesen szükséges figyelembe venni.

(2) A pótlás mértékét, módját és határidejét a Jegyző e rendeletben foglaltak szerint határozza meg. Az engedélyes köteles a Jegyző által megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül gondoskodni a kivágott fák pótlásáról. Amennyiben az engedélyes nem azonos az ingatlantulajdonossal, és az engedélyes előzetesen akként nyilatkozott, hogy a fapótlást maga teljesíti, a fakivágási engedélyben az engedélyest kell a fapótlásra kötelezni. Amennyiben az engedélyes nem azonos az ingatlantulajdonossal, és az engedélyes a fapótlási kötelezettségnek nem tett eleget, úgy az egyéb jogkövetkezmények alkalmazásán túl az ingatlan tulajdonosát kell a fapótlásra kötelezni.

(3) E rendeletben foglalt szabályokkal ellentétes fakivágás esetén – az egyéb jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeken túl – a Jegyző az ingatlan tulajdonosát pótlásra kötelezi. Ha az engedély nélküli fakivágást más végezte, a pótlásra a fakivágási tevékenységet végzőt kell kötelezni.

(4) Amennyiben a fa kivágása építési tevékenység, építmény elhelyezése miatt szükséges, a kivágott fák pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének megfelelő, inváziós fajok esetén azok darabszámával megegyező mértékben gondoskodni kell. A törzsátmérőben meghatározott pótlás mértéke kivágandó egyedenként csökkenthető az adott egyedre a favizsgáló szakvéleményben megállapított állapot mutató (%) figyelembevételével, de egyedenként minimum 1 db fa pótlásként történő elültetése kötelező.

(5) Amennyiben az ingatlanon álló fa kivágása

a) inváziós faj esetén,

b) e rendelet 8. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint válik szükségessé,

c) valamint elhalt, kiszáradt fa esetében,

ha a fa állapota a fentiek tekintetében a használónak nem felróható okokra vezethető vissza, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg.

(6) Amennyiben az ingatlanon álló fa kivágását előidéző

a) e rendelet 8. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint állapot,

b) valamint elhalt, kiszáradt fa esetében,

ha a fa állapota a fentiek tekintetében a használónak egyértelműen felróható okokra vezethető vissza, a kivágott fák pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének megfelelő mértékben kell gondoskodni.

(7) Amennyiben a fapótlás teljesítése az ingatlanon a burkolat feltörésével műszaki szempontból megoldható, a pótlásra kötelezett köteles gondoskodni a fapótlás teljesítése érdekében megfelelő fahelyek kialakításáról.

(8) Amennyiben a fapótlás teljesítése az ingatlanon még burkolat feltörésével sem biztosítható, különösen ide sorolva azon eseteket, amikor

a) a felszín alatt futó közművezetékek között nincs lehetőség megfelelő gyökérzóna biztosítására,

b) az ingatlan beépítetlen területeinek műszaki és/vagy geometriai és/vagy benapozottsági adottságai fa számára nem tudnak életképes körülményeket biztosítani,

a fapótlás talajkapcsolattal rendelkező cserjefelületekkel is teljesíthető.

(9) A (8) bekezdés a) vagy b) pontjában fennálló helyzetet műszaki dokumentációkkal és megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakember nyilatkozatával, valamint a pótlásként létrehozandó növényfelület és a kivágási engedélykérelemben szereplő faegyed(ek) zöldtérfogatának egyenértékűségét szükséges igazolni és azt a benyújtott kérelem mellékleteként csatolni.

(10) Amennyiben a fapótlás feltételei helyben nem adottak, a használó javaslatot tehet más, Erzsébetváros közigazgatási területén belül található magánterületen lévő fapótlási helyszínre. Ebben az esetben a használónak csatolnia kell a fapótlás tervezett helyszínéül szolgáló ingatlannal rendelkezni jogosult faültetéshez hozzájáruló nyilatkozatát, ennek hiányában a fapótlás helyszínéül a fakivágással érintett ingatlantól eltérő magánterület nem jelölhető ki.

Pótlási kötelezettség megváltása magánterületi ingatlanok esetében

10. § (1) Amennyiben az e rendeletben szabályozott fapótlási kötelezettség a fennálló adottságok miatt – hitelt érdemlő módon igazoltan – nem, vagy csak részben teljesíthető a fakivágással érintett és a más ilyen céllal megjelölt ingatlan(ok) területén, úgy a vissza nem pótolt fák pénzbeli megváltása kötelező. A kivágott fák pótlására ültetéssel és pénzbeli megváltással együttesen is van lehetőség.

(2) A Jegyző által előírt fapótlás pénzbeli megváltásának összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának számlájára kell befizetni a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

(3) A fapótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának mértéke

a) darabszámban meghatározott fapótlási kötelezettség esetén a darabszám szorozva a 8. mellékletben szereplő kompenzációs szorzótényezővel,

b) törzsátmérőben meghatározott fapótlási kötelezettség esetén a cm-ben mért törzsátmérő szorozva a 8. mellékletben szereplő kompenzációs szorzótényezővel.

(4) A pénzbeli megváltás összege, a befizetés módja, határideje a fakivágási engedélyben kerül meghatározásra.

(5) A pénzbeli megváltás összegének befizetését, amennyiben az engedélyes természetes személy, részletfizetéssel is teljesítheti. Ennek igényét az engedélykérelemben a megfelelő helyen szükséges jelölni.

Fás szárú növények kivágásának engedélyezése közterületi és közhasználatú ingatlanok esetében

11. § (1) Közterületi és közhasználatú ingatlanokon álló fás szárú növények kivágását a Korm. rendeletben meghatározott szempontok szerint szükséges engedélyezni az e rendeletben rögzített kiegészítések együttes alkalmazásával.

(2) Növényegészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okok fennállása esetén, amennyiben a kivágással érintett fás szárú növény az Önkormányzat tulajdonában lévő területen helyezkedik el, az Önkormányzat saját hatáskörben, a megfelelő szakvélemények birtokában jár el. Ilyen esetben a megfelelő szakértői vélemények beszerzése az Önkormányzat vagy saját szervezetének feladatát képezi.

(3) Közterületi és közhasználatú ingatlanokon álló fás szárú növény(eke)t érintő (fa)vizsgálathoz és favizsgálati szakvélemény elkészítéséhez a kerületi főtájépítész előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. A hozzájárulási kérelem a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtható be.

(4) Építési tevékenység, építmény elhelyezése esetén – függetlenül attól, hogy a tevékenység közterületen, vagy magánterületen zajlik – az érintett fa pótlásáról az állapotmutató mértékétől függetlenül a törzsátmérőnek megfelelő mértékben kell gondoskodni.

(5) A fás szárú növény kivágási engedélyének kiadására irányuló kérelem az 4. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be.

Fás szárú növények pótlása közterületi és közhasználatú ingatlanok esetében

12. § (1) A pótlás során e rendelet 7. §-ának pontjait a következő előírásokkal, valamint a Korm. rendelet vonatkozó pontjaival együttesen szükséges figyelembe venni.

(2) Fák pótlása esetén

a) inváziós faj esetén,

b) növény-életképtelenségi okok,

c) élet- és vagyonvédelmi okok,

d) valamint elhalt, kiszáradt fa esetében,

ha a fa állapota a fentiek tekintetében a használónak nem felróható okokra vezethető vissza, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti törzsátmérőben számolandó pótlás mértéke kivágandó egyedenként csökkenthető az adott egyedre a favizsgáló szakvéleményben megállapított állapot mutató (%) figyelembevételével.

(4) Cserjék pótlása esetén a 11. § (2) és (3) bekezdései vonatkozásában a pótlási mennyiség

a) amennyiben a kivágott cserjeegyedek darabszáma ismert, azok darabszámával,

b) illetve amennyiben csak a kivágott cserjék felületi kiterjedése ismert, azok eredeti felületi kiterjedésével, de minimálisan 4 tő/m2 darabbal

egyezik meg.

(5) Amennyiben a fás szárú növény pótlásának teljesítése az ingatlanon a burkolat feltörésével műszaki szempontból megoldható, a pótlásra kötelezett köteles gondoskodni a növénypótlás teljesítése érdekében megfelelő fahelyek és növényhelyek kialakításáról.

(6) Amennyiben a növénypótlás teljesítése az ingatlanon még burkolat feltörésével sem biztosítható, különösen ide sorolva azon eseteket, amikor

a) a felszín alatt futó közművezetékek között nincs lehetőség megfelelő gyökérzóna biztosítására,

b) az ingatlan beépítetlen területeinek műszaki és/vagy geometriai és/vagy benapozottsági adottságai növényzet számára nem tudnak életképes körülményeket biztosítani,

a növénypótlás egyéb, az eljáró hatóság által kijelölt közterületi és/vagy közhasználatú ingatlanon is teljesíthető.

(7) A (6) bekezdés a) vagy b) pontjában fennálló helyzetet műszaki dokumentációkkal és a kerületi főtájépítész nyilatkozatával szükséges igazolni és azt a benyújtott kérelem mellékleteként csatolni.

(8) Az engedélyben meghatározott pótlási kötelezettség teljesítéséhez, a pótlás helyszínéül megjelölt ingatlanok vonatkozásában a pótlásra kötelezett köteles beszerezni minden szükséges hozzájárulást (pl. tulajdonosi hozzájárulás, közműszolgáltatói hozzájárulás) és jóváhagyást.

Pótlási kötelezettség megváltása közterületi és közhasználatú ingatlanok esetében

13. § (1) Amennyiben a növénypótlási kötelezettség a fennálló adottságok miatt – hitelt érdemlő módon igazoltan – nem, vagy csak részben teljesíthető a fás szárú növények kivágásával érintett és a más ilyen céllal megjelölt ingatlan(ok) területén, úgy a vissza nem pótolt fás szárú növények pénzbeli megváltása kötelező. A kivágott növényegyedek pótlására ültetéssel és pénzbeli megváltással együttesen is van lehetőség.

(2) A Jegyző által előírt fapótlás pénzbeli megváltásának összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának számlájára kell befizetni a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

(3) A fapótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának mértéke

a) darabszámban meghatározott fapótlási kötelezettség esetén a darabszám szorozva a 8. mellékletben szereplő kompenzációs szorzótényezővel,

b) törzsátmérőben meghatározott fapótlási kötelezettség esetén a cm-ben mért törzsátmérő szorozva a 8. mellékletben szereplő kompenzációs szorzótényezővel.

(4) Cserjepótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának mértéke

a) darabszámban meghatározott cserjepótlási kötelezettség esetén a darabszám szorozva a 8. mellékletben szereplő kompenzációs szorzótényezővel,

b) felületi kiterjedésben meghatározott cserjepótlási kötelezettség esetén a négyzetméterben (m2) mért felületi kiterjedés szorozva a 8. mellékletben szereplő kompenzációs szorzótényezővel.

(5) A pénzbeli megváltás összege, a befizetés módja, határideje a fakivágási engedélyben kerül meghatározásra.

(6) A pénzbeli megváltás összegének befizetését, amennyiben az engedélyes természetes személy, részletfizetéssel is teljesítheti. Ennek igényét az engedélykérelemben a megfelelő helyen szükséges jelölni.

Fás szárú növények kivágásával kapcsolatos tájékoztatás

14. § (1) A kivágási engedéllyel érintett fás szárú növényen a kivágási engedély véglegessé válásának időpontjától számított 5 munkanapon belül ki kell helyezni egy tájékoztatót, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a faegyed kivágásra fog kerülni; illetve tartalmazza a faegyeddel és annak kivágásával kapcsolatos egyéb információk elérhetőségét.

(2) A fás szárú növény kivágásáról szóló tájékoztató kialakítását időjárás álló módon, jól olvashatóan, fa esetén szemmagasságban a fa törzsén, kiterjedtebb növényfelületek (pl. cserjék) esetén a növényzet között felállított oszlopon, vagy karón kell elhelyezni.

(3) A kivágás tudomásul vételével érintett fás szárú növényre vonatkozó határozat, annak véglegessé válásának időpontjától számított 5 munkanapon belül Erzsébetváros honlapján megjelenítésre kerül.

(4) A tájékoztatás és a honlapon történő megjelenítés a közterületen és a magánterületen lévő fás szárú növények kivágására is vonatkozik.

(5) Az Önkormányzat a közterületen elhelyezkedő fák ezen rendelet 5. §-ának (7) bekezdésének a), b) és d) pontjai tekintetében Erzsébetváros honlapján és szükség esetén egyéb közösségi média felületeken tájékoztatja a lakosságot

a) a várható munkálatokról,

b) a munkálatokkal érintett terület lehatárolásáról,

c) azok megkezdésének és befejezésének várható idejéről,

d) valamint a lakosság számára használható, a munkavégzéshez kapcsolódó kommunikációs csatornáról.

Jogkövetkezmények a zöldfelületek és fás szárú növények védelméről és pótlásáról szóló szabályok megszegése esetén

15. § (1) A zöldfelületek és fás szárú növények védelmével kapcsolatos szabályok és jogkövetkezmények vonatkozásában a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 2/2013. (I.25.) önkormányzati rendeletben foglaltak a mérvadók.

(2) Engedély nélküli vagy annak minősülő kivágás esetén, a pótlásra a fás szárú növényt kivágó személyt kell kötelezni. Amennyiben ez a személy nem ismert, a pótlásra az ingatlan használóját kell kötelezni.

(3) A jogszerűtlenül megtörtént fakivágás esetén

a) amennyiben a kivágott fa/fák a kivágás időszakában fennálló törzsátmérőjének megállapítására már nincs kétséget kizáró lehetőség, a pótlási mérték meghatározásához a kivágott faegyedek tőátmérőjét, illetve

b) amennyiben a kivágott fák a kivágás időszakában fennálló törzs és tőátmérőjének megállapítására sincs már kétséget kizáró lehetőség, a pótlási mérték meghatározásához faegyedenként 30 centiméter (cm) törzsátmérőt

szükséges figyelembe venni.

Záró rendelkezések

16. §1

17. § Ez a rendelet 2025. december 11-én lép hatályba.

18. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmekre és azt követően történt engedély nélküli kivágásokra kell alkalmazni.

1

A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.