(1) A rendelet hatálya kiterjed Ipolytölgyes Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az bekezdésében említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szervei - bizottságok, polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző - működési rendjére.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ipolytölgyes Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 2633 Ipolytölgyes, Petőfi u. 43.

(3) Az önkormányzat működési területe: Ipolytölgyes község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Ipolytölgyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(5) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Vámosmikolai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.ipolytolgyes.hu

(7) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Tölgyesi Hírmondó.

(8) Az Önkormányzat részvételével működő társulások:

- Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása

székhelye: 2628 Szob, Szent Imre u. 12.

- Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás

székhelye: 2100 Gödöllő, Dózsa György út 69.

A társulás keretében ellátott feladatokat a társulási megállapodások tartalmazzák.

A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

A képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Az önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint az ágazati törvények szerinti kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkcióinak felsorolását a a 4. melléklet tartalmazza.

(1) A képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évenként egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(2) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(1) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a polgármester szünetet rendelhet el és a szünetet követően újra javaslatot tehet.

(2) Ha ezt követően sincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újra napirendre kell tűzni a választást és újabb szavazást kell tartani.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.

(1) A helyi közügy önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület előkészítő eljárást köteles folytatni. Az eljárás lefolytatásával a polgármester, vagy erre a célra létrehozott külön bizottság is megbízható.

(2) Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a helyi közügy (feladat) ellátásának anyagi, személyi, szervezeti, pénzügyi és technikai feltételeit.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés akkor terjeszthető elő, ha az tartalmazza a közügy elvállalásával elérendelő célt és a megoldásnak (módozatoknak) a 2) bekezdésben meghatározott feltételeit.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülése lehet:

(3) A képviselő-testület az üléseit - ha a meghívó nem jelöl meg más helyszínt - az önkormányzat székhelyén, 2633 Ipolytölgyes, Petőfi u. 43. szám alatt tartja.

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a képviselő-testületnek haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben, a rendkívüli ülés összehívható a - napirendet tartalmazó - meghívó kézbesítését követő napra, a polgármester által meghatározott időpontra.

(2) A képviselő-testület a rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton) is összehívható. Ennek tényét az ülésen készült jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(3) A polgármesternek a rendkívüli ülésen indokolni kell - a napirendi pontok tárgyalása előtt - az összehívás szükségességét.

Ünnepi ülés a képviselő-testület által előzetesen meghatározott napra és időben hívható össze.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök - hívja össze, papír alapon vagy elektronikus úton kiküldött meghívó útján, melyet aláír. A meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(5) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a (4) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal - meghívó és az ülés képviselők részére megküldött írásbeli anyagának továbbítása mellett - meg kell hívni: a képviselő-testület tagjait, jegyzőt, akinek a meghívását a tárgyalt napirend indokolttá teszi,

akinek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.

(1) A képviselő-testület ülésére általában írásos előterjesztés készül.

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 19.§ (1) bekezdésében megállapított határidő és a képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.

(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.

(5) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei az alábbiak:

a) a tárgy pontos meghatározása, illetve a téma ismertetése,

b) annak áttekintése, hogy a témakör szerepel-e korábban is napirenden, és ha igen milyen döntés született, rendeletalkotás esetén annak szükségességét és annak konkrét indokait,

c) az előterjesztők megnevezését,

d) határozat javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.

(6) Előterjesztésre jogosult:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) bizottság elnöke,

d) a képviselők,

e) a jegyző,

f) a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző által felkért személy.

(7) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájába érintett szervek és szervezetek véleményét és javaslatát.

(8) Bejelentés és tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(9) Az előterjesztést - ha azt nem a jegyző készítette - az ülést megelőzően legalább nyolc nappal a jegyzőnek be kell mutatni. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból véleményezi. Amennyiben törvényességi észrevétele van - ezt a postázás előtt - az előterjesztéshez csatolja.

(1) A képviselő a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testület ülését megelőző nyolc nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni.

(2) Az önálló indítványt a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület az - előterjesztő esetleges felszólalása után - vita nélkül, többségi szavazással határoz.

(1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan - az ülés meghívójában nem szereplő - írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően, de az ülés megelőző nap 10.00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén, az "Egyebek" napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat.

(2) A kérdés, illetve felvetés megfogalmazása irányulhat a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a képviselő-testület bizottságának elnökéhez.

(3) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 5 munkanappal a polgármesternél az interpellációt beterjeszti, úgy arra az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezi.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) képviselő nevét,

b) azt a személyt, akinek az interpelláció szól,

c) a képviselő kérdésének tárgyát.

(5) A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba vételét és az interpelláció címzettjének történő eljuttatását.

(6) Ha a képviselő az interpellációt a képviselő-testület ülésén nem kívánja szóban előadni, az interpellációt az interpelláció címzettje ismerteti, kivéve, ha az interpelláció és a válasz a képviselők számára kiosztásra került.

(7) A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat.

(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Ha az interpelláló képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, többségi szavazással határoz.

(9) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(10) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, vagy erre az esetre bizottságot hozhat létre. Biztosítani kell, hogy az interpelláló képviselő is részt vehessen a vizsgálatban.

(11) Ha a kérdezett az interpellációra az idő rövidsége vagy annak természete miatt nem tud válaszolni, akkor a választ 15 napon belül az interpellálónak és valamennyi képviselőnek el kell küldeni.

(12) Az interpelláció elfogadásáról a következő ülésen - az előzőek értelemszerű alkalmazásával - dönt a képviselő-testület.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésre az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet,

b) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt,

c) megadja a szót annak, aki - kivételesen fontos, halaszást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában - napirend előtti felszólalásra kér szót.

(1) A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) személyi kérdések,

b) rendelet-tervezetek,

c) egyéb napirendek,

d) interpellációk,

e) bejelentések, tájékoztatók.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat felől a képviselő-testület többségi szavazással határoz, amelyben elnapolás esetén a határidőt is megjelöli.

(3) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, bármely napirendet előzetes bizottsági tárgyalásra adhat ki.

(4) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

(5) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(6) Az előterjesztéshez a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.

(7) Az ülésen megjelent állampolgárok részére - a napirendhez tartozó kérdéseik esetén - az ülésvezető szót adhat.

(8) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(9) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(10) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(12) A bejelentések és a tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(13) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(14) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd - azok elfogadásának hiányában - az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - de döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,

d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veheti igénybe,

melynek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.

A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki, külön engedély nélkül részt vehet, szót kaphat e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben.

A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:

a) a polgármesternek,

b) az alpolgármesternek,

c) a képviselőknek,

d) a jegyzőnek,

e) a napirendi pontot tárgyaló bizottság tagjainak,

f) a Kormányhivatal vezetőjének.

(1) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület rendes ülését 8 napon belül - a rendkívüli ülést a következő munkanapra - ismét össze kell hívni.

(2) A megismételt ülésen az eredeti napirend mellé további napirend is felvehető és tárgyalható.

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselők "igen", vagy "nem" szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(3) A tartózkodás az eredmény megállapítása szempontjából ellenszavazatnak minősül.

(4) Szavazategyenlőség akkor áll fenn, ha a szavazásnál az "igen" szavazatok száma megegyezik a "nem" és a "tartózkodó" szavazatok számával.

(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.

(6) Titkos szavazást - szavazatszámláló bizottságként közreműködve - ideiglenesen megválasztott 3 fős bizottság bonyolítja. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazás idejére szünetet kell elrendelni.

(7) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(8) A név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt törvény írja elő,

b) bizottság határozatában indítványozza,

c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.

(9) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor "igen", vagy "nem", vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak.

(10) Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának - az Mötv. 68.§(1) bekezdésének esetét kivéve - csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismret körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző.

(2) A rendelet-tervezetet - amennyiben azt nem a jegyző készíti el - a jegyző véleményével együtt, megvitatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(1) A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdése szerint megjelölt hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról, és egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Községháza hirdető tábláján történő kifüggesztéssel történik. A lakosság tájékoztatása az egységes szerkezetű önkormányzati rendeletekről www.ipolytolgyes.hu honlapon való megjelenítésével történik.

(3) A jegyző - a hivatal közreműködésével - gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

(4) Az önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját.

(5) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: jogalkotó megnevezése, arab 1-es számjellel kezdődő, folyamatos sorszámozás, törve az elfogadás évének számával, utána zárójelben feltüntetve a kihirdetés római számmal jelölt hónapját és a hónapnak arab számjeggyel történő napját, valamint a jogszabály megjelölését, címét. (Például: Ipolytölgyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1_2013. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról.)

(1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A határozatban érintettek - az ülést követő 15 nap alatt - írásban megkapják a képviselő-testület határozatának kivonatait.

(2) A határozat jelölése: 1-től kezdődő arab számjegyes számozás törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozat meghozatalának római számmal jelölt hónapját és arab számjeggyel jelölt napját, valamint utána feltüntetve a Képviselő-testület "Kt." rövidítését és a határozat kiírását (Például: 1/1995. (I. 17.) Kt. határozat).

(3) A jegyző - a hivatal közreműködésével - gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

(1) A közmeghallgatás időpontjának közlésére az SZMSZ rendes ülésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson a képviselőknek kötelezően jelen kell lenniük.

(3) A képviselő-testület tisztségviselői és a képviselők a feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében - a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján - más fórumot is összehívhat.

A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítse érdekében az ülésről hivatalos hangfelvétel is készíthető. A hangfelvételt a jegyzőkönyv aláírását követően törölni kell.

(1) A képviselő köteles:

(2) A képviselő - a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartás végett - fogadóórát tarthat.

(3) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző munkaidő alatt - előzetesen egyeztetett időpontban - köteles fogadni.

(4) A képviselők tiszteletdíját és természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

(5) Az Mötv.-ben valamint e rendeletben foglalt kötelezettséget megszegő képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület - legfeljebb tizenkét havi időtartamra - csökkentheti vagy megvonhatja.

(1) A vagyonnyilatkozatot a képviselő és a polgármester, a bizottság nem képviselő tagja (továbbiakban: képviselő) illetőleg hozzátartozóik két példányban kötelesek elkészíteni. A vagyonnyilatkozat valamennyi oldalát köteles annak kitöltője aláírni, illetve valamennyi oldalára rávezetni a vagyonnyilatkozat készítésének dátumát. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő, illetve a polgármester is aláírja.

(2) Az Mötv. 39.§ (3) bekezdése szerinti bizottságnak a Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottságot kell tekinteni.

(3) A vagyonnyilatkozat tételre köteles képviselő nyilatkozat kitöltésével jelzi a 40.§ (1) bekezdésben kijelölt bizottság felé, hogy hány vele közös háztartásban élő személyt érint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

(4) A vagyonnyilatkozatot a képviselő határidőben visszajuttatja a jegyzőnek, aki a 40.§ (1) bekezdésben kijelölt bizottság elnökének felhatalmazása alapján átveszi a képviselői nyilatkozatokat, és ezzel egyidejűleg átadja a képviselő számára a megfelelő számú vagyonnyilatkozat kitöltésére alkalmas nyomtatványt.

(5) A kitöltött vagyonnyilatkozatot a képviselő átadja a jegyzőnek, aki a 40.§(1) bekezdésben kijelölt bizottság elnökének felhatalmazása alapján a vagyonnyilatkozatok átvételét külön nyomtatványon, írásban igazolja a képviselő számára, továbbá a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot a polgármesteri hivatal pecsétjével látja el, oly módon, hogy annak megsérülése nélkül az ne legyen felnyitható.

(1) A képviselői vagyonnyilatkozatok leadásáról a jegyző nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatok leadásáról készült nyilvántartás a nyilatkozatot adó képviselő nevét és a vagyonnyilatkozat átadásának időpontját tartalmazza.

(2) Az átadott vagyonnyilatkozatok biztonságos őrzéséről az Mötv. 40.§(1) bekezdésben kijelölt bizottság gondoskodik, a polgármesteri hivatalban elhelyezett tűzbiztos lemezszekrényben, amelynek kulcsát a jegyző őrzi.

(3) A képviselő-testület alakuló ülését követően a megszűnt mandátumú képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát a jegyző az Mötv. 40. § (1) bekezdésében kijelölt bizottság elnökének felhatalmazása alapján visszaadja a vagyonnyilatkozat tételre köteles képviselő részére az átvételt rögzítő igazolás ellenében. Azon megszűnt mandátumú képviselők vagyonnyilatkozatait, amelyeket az arra jogosultak nem vesznek át haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság, mely ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, és az ezzel összefüggő feladatokat.

(2) A Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság két önkormányzati képviselő tagból és egy külső tagból áll. A bizottság tagjainak felsorolását a az 5. melléklet , a bizottság feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság működésére, jegyzőkönyveire, előterjesztésére a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(4) A bizottság működési szabályait - a rendelet 2. mellékletében szabályozottakon túl - saját maga határozza meg.

(1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javasolt kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként, a bizottság felállításáról rendelkező határozatban állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját tagjaira nézve hozhat.

(1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4) A polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a polgármester-helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester, ennek hiányában a korelnök jár el.

Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(1) A képviselő-testület hivatalt hoz létre - Vámosmikolai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatal jogi személy.

(3) A hivatal a képviselő-testület szerve. A hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4) A hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljból önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat. Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza. A költségvetési előrirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés áturházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát - ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont -, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el.

(1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

(1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.

(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.

(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 20%-a.

(2) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott kérdéseken kívül más témakört nem határoz meg.

(3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezésre a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Hatályát veszti az AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL című Ipolytölgyes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014 (XI.10..) önkormányzati rendelete.

Ez a rendelet 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.