Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2026. 01. 01

Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

2026.01.01.

[1] A rendelet megalkotásának célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete által biztosított szociális szolgáltatások, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások rendszerét, igénybevételük feltételeit és módjait.

[2] Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 62. §. (2) bekezdésében, 86. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8.a. pontjaiban szabályozott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Rigács község közigazgatási érvényes lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen lakó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc. tv.) 3. §-ban megjelölt személyekre.

(2) A rendelet hatálya a Szoc. tv. 7. § (1) bekezdése vonatkozásában a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles ellátni azokat a rászorulókat, akiknek az életét, testi épségét az ellátások hiánya veszélyezteti.

(3) A Szoc. tv. 3. § (1) és (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja és (4c) és (4d) bekezdése szerinti, valamint 6. §-ában és 7. §-ában megjelölt személyekre nem terjed ki.

(4) A rendelet hatálya kiterjed Rigács község közigazgatási területén élő gyermekek köznevelési intézményben gyermekétkeztetés szolgáltatást igénybevevők részére.

(5) A rendelet hatálya kiterjed a rendeletben szabályozott ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosításának hiánya mindezen személyek életét, testi épségét veszélyezteti.

(6) Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület) által átruházott önkormányzati hatáskörben Rigács Község Önkormányzata Polgármestere dönt a települési támogatásokról.

2. A rendelet fedezete

2. § A rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fedezetét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében betervezi.

II. Fejezet

PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

3. A települési támogatások formái

3. § (1) A képviselő-testület e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetbeni települési támogatásokat

a) rendkívüli települési támogatás,

b) születési települési támogatás,

c) óvoda- és iskolakezdési települési támogatás,

d) temetési települési támogatás,

e) köztemetés,

f) tüzelőanyag települési támogatás.

(2) E rendeletben szabályozott a pénzbeli és természetbeni települési támogatások iránti kérelmet Rigács településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen élő személy nyújthatja be elektronikus úton vagy postai úton, illetve személyesen a Rigács Község Önkormányzatához (8348 Rigács, Kossuth L. u. 19.). Egyes támogatási formák további illetékességi feltételeket tartalmazhatnak.

4. A települési támogatások igénylésének, kifizetésének, folyósításának részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma

4. § (1) A rendeletben szabályozott ellátás kérelemre és hivatalból is megállapítható az Szoc. tv. 45. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint, így különösen:

a) nevelési-oktatási intézmény,

b) gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény,

c) természetes személy,

d) gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére is megállapítható.

(2) A települési támogatások iránti kérelem benyújtható:

a) írásban,

b) szóban előterjesztve,

c) hivatali kapun,

d) E-Önkormányzat Portálon keresztül.

(3) A települési támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.

5. § (1) A kérelmező – figyelemmel a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra – a 3. § (2) bekezdés szerinti kérelemben köteles saját maga, családja és háztartása jövedelmi, és meghatározott támogatások esetén vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. Az eljáró hatóság, ha a nyilatkozatban foglaltakat vitatja, annak valódiságát ellenőrizheti.

(2) Az eljáró hatóság szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet és a hivatalból indult eljárást környezettanulmány felvételével támaszthatja alá. A jegyző a döntés-előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről, életkörülményeiről környezettanulmányt készíthet, az ellátás jogosultsági feltételeinek fennállását pedig jogosult ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, az ellátás megszüntetése iránt intézkedik. Az igénylő köteles együttműködni a szociális helyzetének feltárásában.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a kérelem benyújtását megelőző egy évben belül már készült környezettanulmány.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

(7) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen igénybe vett támogatást pedig vissza kell követelni.

(8) Nem részesíthető az e rendeletben szabályozott települési támogatásban az, akinek életvitele, lakás- és életkörülményei, vagyoni helyzete nem igazolja a jövedelem nyilatkozata alapján vélelmezhető szociális rászorultságát.

6. § (1) A kérelmező köteles a jogosultság megállapítása érdekében a jövedelemnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről, azok tartalmának megfelelő igazolást benyújtani az alábbiak szerint:

a) keresőtevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről munkáltatói igazolást, vagy az ezt tartalmazó pénzintézeti számlakivonatot,

b) rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását, pénzintézeti számlakivonatot, postai kézbesítési szelvényt,

c) az illetékes Kormányhivatal igazolását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmére vonatkozó igazolást,

d) a nyugdíjakról és egyéb járadékokról a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről, a tárgyhavi vagy előző havi igazolószelvényt és az éves nyugdíj megállapításáról szóló igazolás fénymásolatát, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot,

e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelemről a Szoc. tv. 10. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot,

f) alkalmi munkából származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot és az alkalmi munkavállalói könyv másolatát, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletét képező munkaszerződés másolatát,

g) a tartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző havi összeg átvételéről szóló iratot vagy elismervényt, postai feladóvevényt, pénzintézeti számlakivonatot vagy a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet,

h) az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a postai kézbesítési szelvényt, átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot,

i) családi pótlékról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását vagy szelvényt, átutalási folyószámlára történő utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot,

j) az ösztöndíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását.

(2) A Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén

a) a tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás folyósítását igazoló irattal,

b) az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható.

(3) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmező és közeli hozzátartozója, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(5) A pénzbeli ellátás kifizetése a kérelmen feltűntetett nyilatkozat szerint folyószámlára vagy postai úton történő utalással történik. A házipénztárból történő kifizetésre csak rendkívüli esetben van lehetőség, amennyiben az azonnali támogatás nyújtásának késedelme az életet vagy a testi épséget veszélyezteti.

(6) A települési támogatás kifizetése, támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően 8 napon belül történik.

7. § A képviselő-testület a települési támogatás felhasználását ellenőrizheti.

8. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével kapcsolatban a Szoc. tv. 17. §-a az irányadó.

9. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó adatkezelés és adatvédelem a Szoc. tv. 18-24. §-a és a vonatkozó további jogszabályok szerint illeti meg az igénylőt.

(2) Egyebekben e rendelet szerinti adatkezelésre, az Ákr. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5. Rendkívüli települési támogatás

10. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani annak a személynek, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén 600 %-át nem haladja meg.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha az igénylőnek olyan többletkiadása keletkezik, amely létfenntartását veszélyezteti, így különösen, betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, felhalmozódott közüzemi díj hátralék csökkentéséhez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerüléséhez vagy az alapvető létfenntartáshoz szükséges költségek viseléséhez szükséges kiadások.

(3) A rendkívüli települési támogatás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a kérelem alapját szolgáló tények igazolására:

a) hat hónapnál nem régebben történt elemi kárról a tűzoltóság által kiadott „Műszaki/mentési jelentés” másolatát,

b) betegségről vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményi ellátásról hat hónapnál nem régebbi háziorvosi vagy szakorvosi igazolást,

c) hat hónapnál nem régebben történt bűncselekmény elkövetéséről a rendőrségi feljelentés másolatát,

(4) A rendkívüli települési támogatás összege egy alkalommal legalább 5.000, -Ft, de legfeljebb a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 200 %-a.

6. Születési települési támogatás

11. § (1) Gyermekszületéshez kapcsolódó költségek viseléséhez települési születési támogatásra jogosult az a rigácsi állandó lakosú szülő, aki a gyermek születését megelőzően legalább 1 éve a településen állandó lakóhellyel rendelkezett, vagy igazolhatóan életvitelszerűen a településen élt, és a háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének 400 %-át, egyedül élő esetén 600 %-át.

(2) A születési települési támogatás mértéke gyermekenként 35.000, -Ft.

(3) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(4) A születési települési támogatás a gyermek születését követő 90 napon belül igényelhető.

7. Óvoda- és iskolakezdési települési támogatás

12. § (1) Pénzbeli ellátásként óvoda- és iskolakezdési települési támogatás állapítható meg tanévkezdés alkalmával annak az önkormányzat közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő szülőnek, akinek gyermeke rendszeresen óvodába jár, valamint általános és középiskolás nappali tagozatán, illetve nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytat és, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének legkisebb összegének 400 %-át.

(2) Az óvoda- és iskolakezdési települési támogatáshoz nyújtott támogatás összegéről a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzat figyelembevételével a képviselő-testület tárgyév május 31. napjáig dönt.

(2a)1 Nem kell benyújtani a (2) bekezdés szerinti igazolást, ha a tanuló, vagy felsőoktatási jogviszonnyal rendelkező hallgató szülője, vagy gyámja családi pótlékra jogosult

(3) Az óvodai jogviszonyt igazolással, az iskolai jogviszonyt 14 év alatt tanulói jogviszony igazolással, 14 év felett iskolalátogatási igazolással kell igazolni. A kérelem beadására tárgyév július 1. és augusztus 31. napja között, az igazolás benyújtására szeptember 15. napjáig van lehetőség. A beadási határidő elmulasztása jogvesztő.

8. Temetési települési támogatás

13. § (1) Temetési költségekre tekintettel egyszeri települési temetési támogatás nyújtható annak a Rigács településen állandó lakóhellyel rendelkező igénylőnek, aki rigácsi állandó lakóhelyű elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és a haláleset időpontját megelőzően legalább 1 éve a településen állandó lakóhellyel rendelkezik és akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén 600 %-át.

(2) A temetési települési támogatás összege 35.000, -Ft.

(3) A temetési települési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül lehet igényelni. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított temetési számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

9. Köztemetés

14. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik a Szoc. tv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés rendelhető el.

(3) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet 12 hónapra, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

10. Tüzelőanyag települési támogatás

15. § (1) Az önkormányzat természetbeni ellátásként a szociálisan rászoruló kérelmező részére a téli fűtés kiegészítéseként tüzelőanyagot biztosíthat, amennyiben az önkormányzatnak rendelkezésére áll.

(2) Tüzelőanyagot biztosíthat annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át és lakásában a fűtést fával biztosítja.

(3) A tüzelőanyag települési támogatás megítélt mennyisége a 2 m3-t nem haladhatja meg, de legalább 0,5 m3 mennyiség.

(4) A közös háztartásban élők közül csak egy kérelmező jogosult a természetbeni juttatásra.

III. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

11. Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása keretében nyújtott szociális ellátások formái

16. § (1) A Szoc. tv. alapján az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása keretében:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés.

(2)2 E rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti társulási feladatköröket – a Marcal Vidéki Alapszolgáltatási Központ (székhelye: 8347 Ukk, Kossuth utca 39.) szolgáltatásai révén biztosítja.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes. A szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni az e rendelet 18. §. (2) bekezdése szerint a feladatkört ellátó intézmény intézményvezetőjénél. A kérelem elbírálásáról a hatályos jogszabályi rendelkezések betartása mellett az intézményvezető dönt.

(4) A házi segítségnyújtás igénylése esetén mellékelni kell „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet 1. sz. melléklete I. része szerinti orvosi igazolást.

(5)3 A Marcal Vidéki Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

(6) Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokra vonatkozó igényt a hatályos jogszabályok szerint nyilvántartásba veszi.

(7) A Szoc tv. 115/A §-a és a fenntartó döntése alapján térítésmentesen biztosítandó házi segítségnyújtás ellátás kivételével, az étkeztetés személyes gondoskodási forma esetén be kell nyújtani a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklete II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

(8) Az intézmény a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások igénybe vevőjével megállapodást köt, mely tartalmazza az igénybevevő személyi adatait, a nyújtott szolgáltatást, annak térítési díját, díjkedvezményét vagy díjmentességét, a díjfizetés elmulasztása esetén az eljárás menetét, a jogviszony létrejöttének idejét, a megszüntetés módjait, a szolgáltatás elleni panasz beterjesztésének módját, és annak kivizsgálását, az ellátott jogai biztosításának módozatait, a díjfizetés kötelezettségének módozatait, és esetleges egyéb kötelezettségeit, az adatkezeléssel, tájékoztatással, titoktartással kapcsolatos szabályokat.

(9) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló megállapodás megszűnik:

a) határozott idejű igénybevétel esetén a határozott idő lejártával,

b) az ellátott halálával,

c) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

d) a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmére,

e) az ellátott súlyosan kirívó magatartásával, mely az ellátás nyújtását lehetetlenné teszi.

12. Étkeztetés

17. § (1) A képviselő-testület a szociálisan rászorulóknak napi egyszeri meleg étkezést biztosít a Szoc tv. 62. §-a szerint.

(2) A szociális étkeztetés intézményi térítési díját és kedvezményeit Gógánfa község Önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg.

(3) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(4) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(5) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Aki a Szoc tv. alapján hajléktalannak minősül, hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni.

13. Házi segítségnyújtás

18. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a Szoc. tv. 63. §-ában foglaltak szerint.

(2) A házi segítségnyújtás olyan szolgáltatás, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás hozzájárul ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete

a) saját környezetében,

b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően,

c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(3) A házi segítségnyújtás

a) a személyi gondozás keretében gondozás és háztartási segítségnyújtás vagy

b) a szociális segítés keretében háztartási segítségnyújtás szolgáltatási elemet biztosít.

(4) A házi segítségnyújtást e rendelet 19. § -ban meghatározottakon túl az intézményvezető jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett, három ismétlődő eset után megszüntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza. Így különösen, ha a lakásba felhívás ellenére nem engedi be, vagy a gondozó testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy azzal fenyeget.

14. Családsegítés

19. § (1)4 A Szoc. tv. 64. §-a szerinti családsegítési szolgáltatást megállapodás alapján a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása egész közigazgatási területén a társulás intézménye a Marcal Vidéki Alapszolgáltatási Központ végzi.

(2) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(3) A családsegítés igénybevétele térítésmentes.

15. Falugondnoki szolgáltatás

20. § (1) A képviselő-testület a Rigács község közigazgatási területén a szociális alapszolgáltatási feladatok biztosítására Falugondnoki szolgálatot (a továbbiakban: Szolgálat) működtet.

(2) A Szolgálat célja az, hogy Rigács község területén élők intézmény hiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgálatáshoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó jogszabályokat.

(3) A falugondnoki szolgáltatás keretében meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül

a) a közreműködés

aa) az étkeztetésben,

ab) a házi segítségnyújtásban,

ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;

b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,

bb) az egyéb egészségügyi szolgáltatóhoz szállítás,

bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így

ca) az óvodába, iskolába szállítás,

cb) az egyéb gyermekszállítás.

(4) A falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így

a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,

b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve egyéb szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

(5) A falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül

a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe,

b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,

c) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.

(6) A falugondnoki szolgálat igénybevételét a kérelmező előzetes bejelentése alapján a polgármester engedélyezi.

(7) A falugondnok munkakörét a képviselő-testület által jóváhagyott Rigács Község Önkormányzata Falugondnoki Szolgálatának szakmai programjában meghatározottak, a szolgáltatói nyilvántartásba vételben foglaltak szerint, és a munkaköri leírás alapján köteles ellátni.

(8) A falugondnok távolléte esetén annak helyettesítéséről a munkáltatói jogkört gyakorló személy gondoskodik.

(9) A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(10) A falugondnoki szolgálat feladatellátásához szükséges gépjármű igénybevételét Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat rögzíti.

IV. Fejezet

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

16. Gyermekjóléti alapellátások formái

21. § A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatás feladatkörét a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása intézménye a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása, Szociális, Család és Gyermekjóléti Intézmény által biztosítja.

17. Gyermekjóléti szolgáltatás

22. § (1) A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatás feladatkörét a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása intézménye a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása, Szociális, Család és Gyermekjóléti Intézmény által biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. §-ában meghatározott feladatokat látja el.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

V. Fejezet

INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK

23. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátások intézményi térítési díját - a Szoc. tv. 115/A. § (1) bekezdésében meghatározott családsegítés térítésmentes szolgáltatás kivételével – a Gógánfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása gesztor önkormányzatának képviselő-testülete állapítja meg.

(2)5 A szociális alapszolgáltatások – étkezés, házi segítségnyújtás - személyi térítési díját a Marcal Vidéki Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője állapítja meg.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §6

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A 12. § (2a) bekezdését a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 16. § (2) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 16. § (5) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 19. § (1) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

5

A 23. § (2) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

6

A 24. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.