1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Cún Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat címe: 7843 Cún, Fő. u. 78.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Cún község közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatának leírása: Kör alakú, felül „Cún Önkormányzat képviselő-testülete”, alul „Cún, Fő u. 78.” szövegezés, közepén az ország címerét tartalmazó lenyomatú sorszámozott bélyegző.

(5) A Képviselő-testület szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, közös önkormányzati hivatal, jegyző, társulás.

2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.

(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza. Az itt felsoroltakon kívüli hatásköröket a Képviselő-testület a szerveire átruházhatja.

(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. § (1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

4. § (1) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

(2) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

(3) Az önkormányzati képviselők járandóságairól a képviselő-testület külön rendeletben dönt.

(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(5) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(6) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 6 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható. Amennyiben a képviselők nem kapnak tiszteletdíjat, úgy kötelezettségszegés esetén jegyzőkönyvbe rögzített figyelmeztetésben részesülnek.

5. § (1) A Képviselő-testület bizottságai – feladatkörükben – előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzik a döntések végrehajtását.

(2) A Képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott alábbi bizottságokat hozza létre:

(3) A bizottságok feladat- és hatásköreit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.

(2) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.

(3) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt és az aljegyzőt.

7. § (1) A Képviselő-testület feladatai eredményesebb ellátása érdekében, továbbá interpelláció kivizsgálására ideiglenes bizottságot (bizottságokat) hozhat létre, alpolgármester választásakor szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

(2) Szervezetükre és működésükre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, és az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) Amennyiben célszerűségi ok indokolja, hogy önkormányzati tisztségviselő, vagy köztisztviselő részt vegyen a feladat ellátásában, akkor a Képviselő-testület ideiglenes bizottság helyett „munkacsoport” létrehozása mellett dönthet, ahol a bizottság megalakításának és működésének az Mötv. által megfogalmazott korlátai nem érvényesülnek.

8. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és más önkormányzat képviselő-testületével közös, együttes ülést tart. A képviselő-testület dönthet ünnepi ülés összehívásáról.

(3) A Képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 6 alkalommal - a munkatervben ütemezett módon - rendes ülést tart. Minden más ülés rendkívülinek minősül.

(4) A Képviselő-testület a települési önkormányzati képviselők választása eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül alakuló ülést tart.

(5) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(6) Zárt ülést a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző/aljegyző kezdeményezhet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott tárgykörökben. A zárt ülés döntéseiről a polgármester, a képviselők, és a jegyző/aljegyző adhat felvilágosítást.

9. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, melyet legkésőbb a tárgyév januárjában fogad el a képviselő-testület.

(2) A Képviselő-testület ülését a jegyző és az aljegyző készíti elő.

(3) Az ülésre meg kell hívni:

10. § (1) Előterjesztésnek minősül az éves munkatervbe felvett, valamint a polgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző, az aljegyző és az önkormányzati intézmény vezetője által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Az előterjesztések formailag írásbeliek vagy szóbeliek.

(3) Írásban kell előterjeszteni:

(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat (javaslatok) összeállítására.

11. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely a munkatervben, illetve az ülés meghívójában nem szerepel és az ülést megelőző 3. nap 14 órája után nyújtották be a polgármesternek. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés azonnali napirendre tűzése tárgyában. Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

12. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3)¹ A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén, a testületi ülést a korelnök hívja össze.

(4) A képviselők az ülés előtt legalább öt nappal kapják meg az ülés meghívóját. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendeket és azok előadóit, mellékletben a rendelkezésre álló írásbeli előterjesztéseket. Az ülés meghívója kifüggesztendő a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Kémesi Kirendeltségének (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján.

(5) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket elsősorban elektronikus úton, e-mail útján kell kézbesíteni a meghívottaknak azzal, hogy a nyomtatott formátumot is biztosítani szükséges az azt igénylő meghívott részére. A nyomatási igényt a polgármester vagy a jegyző/aljegyző részére kell bejelenteni.

(6) Rendkívül sürgős esetben a képviselő-testület rövid úton, telefonon is összehívható.

(7) A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését hívja össze

(8) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét, idejét és indokát.

(9) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(10) Határozatképtelenség esetén a polgármester a Képviselő-testület ülését felfüggesztheti, és 8 napon belülre azonos napirendi pontokkal ismét összehívhatja.

13. § (1)² A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, majd azt az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi.

(3) Ezt követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről, illetve ezt megelőzően a sürgősségi indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(4) A polgármester, a képviselők valamint a jegyző kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendről történő levételét, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat röviden megindokolhatják.

(5) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészítheti, az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételét javasolhatja.

(6) A polgármester első napirendi pontként beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb önkormányzati eseményekről, a tett lényegesebb intézkedésekről. Ez a napirendi pont rendkívüli ülésen mellőzhető.

14. § (1) Napirend előtt felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő kérhet engedélyt.

(2) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a vita megkezdése előtt a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre szintén a vita előtt választ kell adni.

(3) A tanácskozási joggal részt vevők – a képviselők, a jegyző, az aljegyző és a napirend előadója kivételével – a napirend vitájához egy alkalommal szólhatnak hozzá.

(4) A vita során módosító indítványt tehetnek a képviselők és a jegyző és az aljegyző.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő és a jegyző a módosító indítványt a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(8) A jegyző, aljegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról – elhangzásuk sorrendjében – majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a Képviselő-testület.

(10) Az ülés nyilvánossága a választópolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti. Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódva egy alkalommal szót kérhetnek, melyről a polgármester dönt. Több felszólaló esetén a polgármester dönt a kérdések sorrendjéről.

15. § (1) A képviselők az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás céljából kérdést intézhetnek az ülésre tanácskozási joggal meghívottakhoz.

(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől, az aljegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) A kérdést, az interpellációt a napirendek lezárását követően lehet előterjeszteni.

(4) Az interpellációra adott válaszról a Képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a választ a kérdező nem fogadta el.

(5) Az interpellációra a címzett az ülésen akkor ad választ, ha felkészülés nélkül képes érdemi válaszadásra. Akkor köteles az ülésen választ adni, ha az interpelláció a címzetthez az ülés előtt legalább 2 munkanappal már megérkezett. Ezekről a polgármester az ülés kezdete előtt tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) A Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el abban az esetben, ha a címzett által adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el. A Testület a vizsgálatot a tárgy szerint érintett bizottságra vagy a polgármesterre bízza. Az interpelláció érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(7) A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban 15 napon belül adjanak választ. A választ a soron következő ülésen a képviselőkkel is ismertetni kell, akik döntenek annak elfogadásáról.

16. § A képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja köteles az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott titkokat megtartani megbízatása fennállta alatt és azt követően is.

17. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének biztosítása. Ennek érdekében a Képviselő-testület a polgármestert feljogosítja az alábbiakra:

(1a)³ A képviselő-testülethez méltatlan magatartásnak minősül különösen

(2) A képviselővel szemben képviselői jogállásából fakadó kötelezettségeinek teljesítését korlátozó intézkedést alkalmazni nem lehet.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést félbeszakíthatja. Ha a polgármester az üléstermet elhagyja, az ülés félbeszakad. A testületi ülés a polgármester ez irányú döntésének közlését követően folytatódik.

(4) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései fölött vitát nyitni nem lehet.

18. § (1) A Képviselő-testület tagjainak az egyes döntések meghozatalához határozatképes számban jelen kell lenniük.

(2) A Képviselő-testület döntése a rendelet és a határozat.

(3) A képviselő-testület tagjai „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak a szavazástól.

(4) A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) Az Mötv. 50. § rendelkezésein túlmenően a Képviselő-testület az alábbi döntésekben rendel el minősített többséget:

(6)⁴ Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(7) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget, kivéve, ha a döntés a képviselő-testület saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(8) A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(9) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, a képviselő-testület határozatban rosszallását kifejezve rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

19. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása helyben választott eseti Szavazatszámláló Bizottság feladata, mely borítékba helyezett szavazólappal, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról a Bizottság külön jegyzőkönyvet készít. A titkos szavazás eredményét a testületi jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(3) A titkos szavazás elrendelése kérdésében a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

20. § (1) A polgármester – a Mötv. 48. § (3) bekezdésében szabályozottakra tekintettel – név szerinti szavazást rendel el.

(2) A névszerinti szavazásnál a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A polgármester utoljára szavaz.

(3) Az eredményt a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg. A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) Névszerinti szavazást egy-egy előterjesztésnél csak egyszer lehet elrendelni.

21. § (1) A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott estekben a törvény felhatalmazása alapján rendeletet alkothat.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(3) A rendelet kezdeményezését a jegyzőhöz, aljegyzőhöz kell benyújtani, aki a közös önkormányzati hivatal, bevonásával annak tervezetét elkészíti és a Képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A rendelet kihirdetése:

(5) A rendeleteket külön-külön, naptári évenként újra kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni. Megjelölésük a jogalkotási törvény és végrehajtási rendeleti rendelkezései szerint történik.

(6) A hatályban lévő helyi rendeletekről külön nyilvántartás készül, melyet a jegyző, aljegyző vezet.

22. § (1) A határozatokat naptári évenként külön-külön folyamatos sorszámozással látja el. Megjelölése a jogalkotási törvény és végrehajtási rendeleti rendelkezései szerint történik.

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző, aljegyző gondoskodik.

23. § (1) A Képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-ában meghatározottak szerint kell elkészíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a jegyző kezeli, melyek az aljegyző irodájában az érdeklődők részéről megtekinthetők. Ez alól kivétel a zárt ülések jegyzőkönyve.

(5) A jegyzőkönyvekből egy elektronikus példányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni (felterjeszteni) a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének.

24. § (1) A polgármester főállásban látja el a feladatait.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

(3) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(4) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(5)⁵ A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ennek hiányában a korelnöknek.

25. § (1) A Képviselő-testület a képviselők közül minősített többséggel, titkos szavazással egy alpolgármestert választ, aki e tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(2) Az alpolgármester - tartós akadályoztatása miatti távollétében - teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert. Az alpolgármester önkormányzati döntést csak helyettesítő jogkörében hozhat.

(3) A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése értelmében az alpolgármester részére feladatokat nem határozhat meg, reá feladat- és hatáskört nem ruházhat át.

(4) Az alpolgármester részt vesz a Képviselő-testület és a polgármester döntéseinek előkészítésében, segíti és koordinálja a bizottságok és a képviselők munkáját. E feladatait a polgármester irányításával látja el.

(5) Amennyiben az alpolgármester a polgármester akadályoztatása miatt őt teljes jogkörrel helyettesíti, akkor a munkarendje megegyezik a polgármesteri munkarenddel.

26. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(3) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti Kovácshida település polgármestere gyakorolja.

(4) A jegyzőt az aljegyző, mindkettőjük akadályoztatása esetén a kirendeltségvezető helyettesíti.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátását az aljegyző végzi.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármesterek elsősorban a kirendeltségvezetőt, ennek hiányában, vagy akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízzák meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

(7) Az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján a Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó települések polgármesterei a jegyző javaslatára aljegyzőt neveznek ki. Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg. Az aljegyző a jegyző által meghatározott feladatokat látja el.

27. § (1) Cún, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Gordisa, Ipacsfa, Kémes, Kovácshida, Matty, Szaporca és Cún községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoznak létre Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 85. § alapján Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, 7847 Kovácshida, Fő u. 13. szám alatt az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal felépítése:

(3) A Hivatal jogi személy.

(4) A Hivatal előirányzat feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyben önkormányzati és államigazgatási szervezet.

28. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3)⁶ Az önkormányzat tagságával működő társulások, azok jogállása és az általuk ellátott feladatok:

29. § (1) A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, melynek érdekében együttműködik a településen működő helyi nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Cún községben a Cúni Cigány Nemzetiségi Önkormányzat működik.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi üléseken. A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke zárt ülésen kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt.

(4) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja.

(5) A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítésmentesen – külön helységet biztosít Fő u. 78. szám alatti ingatlanában.

(6) A helyi önkormányzat a közös önkormányzati hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a közös önkormányzati hivatal ellátja:

30. § (1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése különösen

(4a)⁸ A képviselő-testület (és bizottságai) ülésein a polgármester (bizottság elnöke) meghívása alapján tanácskozási joggal vehetnek részt az alábbi, a településen működő önszerveződő közösségek képviselői a tevékenységi körükhöz kapcsolódó az adott ülés meghívójában szereplő napirendi ponthoz való kapcsolódás esetén: Cúni Polgárőr Egyesület, Ormánsági Fiatalokért Egyesület, Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány.

(5) A képviselő-testület a Mötv. rendelkezései alapján, különösen az Mötv. 13. §-ában megjelölt helyi közszolgáltatások megvalósítása érdekében együttműködik a vármegyei önkormányzattal, valamint más települési önkormányzatokkal.

31. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, előre meghirdetett időpontban, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(3) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

32. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről legalább 8 nappal annak megtartása előtt, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a fórumon vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készülhet.

33. § A Képviselő-testület tagjai az általuk választott rendszerességgel és időpontokban fogadóórát tarthatnak. A fogadóóra időpontjáról a képviselő közleményt jelentet meg az Önkormányzat hirdetőtábláin.

34. § (1) A képviselő-testület a hosszú távú fejlesztési elképzeléseit az Mötv. 116. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően gazdasági programban rögzíti. A Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el a választási ciklusra vonatkozóan a gazdasági programját. Amennyiben a gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, akkor azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felülvizsgálja és legalább a ciklus idejére kiegészíti, illetve módosítja.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról rendeletet alkot, a megalkotásukra a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet, és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(3) A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(4) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.

(5) Az Önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes (vállalkozói) vagyonának tételes felsorolását a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.