1. § E rendelet célja, hogy az emberi egészség és környezet megóvása, a környezeti károk megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében biztosítsa a környezeti elemek védelmét és megállapítsa:

2. § A rendelet hatálya kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén, valamint a mártély üdülőterületen tartózkodó minden természetes személyre, továbbá jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, egyesületek, szervezetek tagjainak minden ott folytatott tevékenységére.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A település közigazgatási területén levő holtágak, természetes és mesterséges vízfolyások, tavak környezetének kialakult állapotát megváltoztatni csak a környezet-, természetvédelmi és vízgazdálkodási előírások betartásával, engedély birtokában lehet.

(2) A vízfolyások, holtágak, tavak természetes állapotának fenntartásáról kezelője köteles gondoskodni.

5. § (1) A város elválasztott csatornahálózattal ellátott részein a szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni tilos.

(2) A települési csatornahálózatba kommunálistól eltérő összetételű vagy technológiai szennyvíz csak külön vízügyi hatósági engedély alapján vezethető.

(3) Nyílt felszínű, illetve zárt csatornahálózatba, természetes vagy mesterségesen kialakított felszíni vízfolyásokba, holtágba, tavakba, kutakba, illetve talajba tilos szilárd-, vagy folyékony hulladékot, vegyszermaradékot, trágyalét, illetve egyéb szennyezést juttatni.

(4) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a vizek elfolyását gátolni tilos.

6. § Közterületen, különösen vízfolyásban, holtágakban, közkutaknál, közkifolyóknál állatot itatni oly módon, hogy az ebből származó szennyeződések vízbe jussanak, illetve a talajvizet, a talajt szennyezzék, tilos.

7. § (1) Hódmezővásárhely város ivóvízellátását biztosító vízbázisok hidrogeológiai védőterületét a mindenkori általános rendezési tervhez készített városrendezési szabályozások határozzák meg.

(2) Az ivóvízbázisok védelme érdekében a védőterületen és védőidomon belül tilos olyan tevékenységet folytatni, amely jelentősebb környezeti terhelést eredményezhet, így különösen az állattartás, vegyszeres növényvédelem, műtrágya, növényvédő szer és egyéb vegyi anyag, szennyvíz, szennyvíziszap tárolása és ipari tevékenység.

8. § Ha vízmű útján termelhető vízmennyiség természeti, vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízhasználat — a létfenntartási vízhasználat kivételével – korlátozható az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően.

9. § (1) Kutat úgy kell kialakítani, hogy kútba közvetlen ne kerülhessen talajvíz, esővíz, vagy egyéb szennyező anyag. A kút legalább 10 méteres környezetében ne legyenek szennyezőforrások, pl. vegyszerek tárolása, szennyvíz-szikkasztás, állattartás, trágya vagy hígtrágya szikkasztás, komposztáló, műtrágya vagy egyéb vegyszer használatot igénylő növénytermesztési tevékenység, ipari tevékenység, autóbontás, autójavító műhely, autómosó, stb.

(2) Kutat rendeltetésétől eltérő célra használni tilos.

(3) Használaton kívüli artézi, ásott, illetve fúrt kutat a víznyerés megszüntetésétől számított 6 hónapon belül az ingatlan tulajdonosa, kezelője köteles szakszerűen megszüntetni.

10. § (1) Közüzemi csatornahálózattal ellátott területeken az új lakóingatlan tulajdonosok kötelesek vízügyi hatósági engedély alapján a közüzemi csatornahálózatra rácsatlakozni.

(2) Azokon a helyeken, ahol újonnan kerül kiépítésre a közüzemi csatornahálózat, amennyiben a bekötés feltételei teljesülnek az ingatlan tulajdonosok a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül kötelesek az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni, valamint a nem zárt, víz- és talajszennyezést okozó szabálytalan kialakítású közműpótló műtárgyat felszámolni.

11. § (1) A város közüzemi csatornahálózattal ellátott belterületén szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény nem létesíthető, nem engedélyezhető.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba nem vezetett háztartási szennyvizet egyedi zárt, vízzáróan kialakított szennyvíztároló műtárgyban gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni. A szennyvíz elhelyezés előírások szerinti módját a jegyző a szippantási számlák útján ellenőrzi.

(3) A Mártély üdülőterületen lévő üdülők, hétvégi házak és egyéb létesítmények szennyvíztároló műtárgyait, hulladéktárolóit, és egyéb műtárgyait a várható árvízi elöntés előtt és az üdülési szezon végén, de legkésőbb október 31-ig ki kell üríteni. Rendkívüli esetben a jegyző felszólítására a fenti létesítményeket haladéktalanul ki kell üríteni.

12. § (1) Vízfolyások, holtágak partjain kialakított horgászstégeken építmények nem helyezhetők el.

(2) Mártély üdülőterületen csak jó állapotban levő vízijármű használható, illetve tárolható.

(3) Tilos robbanómotoros motorcsónakot üzemeltetni, kivéve a mentésre használt csónakot.

13. § (1) A holtágon tartott csónakokat csak a kijelölt helyeken, illetve a közületek által kiépített úszó-kikötőhöz szabad kikötni.

(2) Csónakkikötőt (mólót) csak a hatóság engedélye alapján szabad létesíteni.

(3) A holtágon és az ártérben (annak közterületén) hosszabb ideig (7 napon túl) csónakot tárolni csak közterülethasználati engedéllyel szabad a mindenkor érvényes közterület használatról és használati díjról szóló helyi rendelet szerint.

(4) A holtágon tartott csónakokat az önkormányzat által megadott sorszámmal kell ellátni.

14. § Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs és az közlekedésbiztonsági szempontból nem indokolt, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

15. § Az állattartás során keletkező almostrágya csak az előírások szerint szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére alkalmas gyűjtőcsatornával és aknával ellátott trágyatárolóban, a hígtrágya kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében gyűjthető. A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell. Az állattartás során keletkező trágya és trágyalé elhelyezését, mezőgazdasági hasznosítását úgy kell végezni, hogy talaj, felszíni és felszín alatti vízszennyezést ne okozzon.

16. § A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. Ennek költségeit a beruházással együtt kell tervezni, és az más célra nem használható fel.

17. § Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

18. § (1) A város bel- és külterületén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos, kivéve a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése.

(2) A megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok kizárólag száraz állapotban égethetők.

19. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék, valamint a belterületi ingatlanok használata során keletkezett avar és kerti hulladék szabadtéri égetése tilos.

20. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületet létesíteni, megszüntetni kizárólag kertépítészeti kiviteli tervdokumentáció alapján lehet. Fakivágás és fanyesés kizárólag jegyző által kiadott hatósági engedéllyel lehet.

(2) A közhasználatra szánt, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit, beleértve a játszótereket is megfelelő célra és módon mindenki ingyenesen használhatja saját, vagy szülő, illetve felügyelő felelősségére. Mindenki köteles a rendeltetésszerű használatról és a zöldfelületi, kertberendezési értékek megőrzéséről gondoskodni.

(3) Zöldterületen, parkerdőben hulladékot csak az erre a célra kihelyezett hulladékgyűjtőbe szabad elhelyezni. Ezek területén a hulladék más módon való elhelyezése tilos.

(4) A közhasználatra szánt zöldterületeken tilos a virágok szedése; fák, bokrok, cserjék csonkítása, gallyazása, károsítása; faanyag összegyűjtése és eltulajdonítása, ezen tevékenységek végzése.

(5) Azzal szemben, aki a közterületen a fákat indokolatlanul, szakszerűtlenül megsebzi, csonkítja, cserjéket károsítja (tiporja, letépi) a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelettel ellentétes magatartás miatti jogkövetkezményen felül a megbízott szervezet köteles a zöldkár értékének megfelelő összegű kártérítés iránti eljárást megindítani.

21. § (1) A zöldterület tulajdonosa köteles gondoskodni:

(2) Az önkormányzat az üzemeltetőkön keresztül gondoskodik a tulajdonában lévő közhasználatú zöldfelületekről, a korlátozottan közhasználatú zöldfelületek közül a sport-, és strandterületekről, szórakoztató és művelődést elősegítő intézményekről, oktatást, nevelést, gyógyítást szolgáló intézmények zöldfelületeiről, továbbá a temetők önkormányzati díszsírhelyeiről és önkormányzati fenntartású kegyeleti parcellákról, valamint a parkerdőről úgy, hogy az üzemeltető, működtető köteles a zöldfelületi munkákat önállóan elvégezni.

(3) A nem önkormányzati tulajdonban lévő, illetve a belvárosban, műemléki környezetben, üdülőhelyen és üdülőterületen belül elhelyezkedő korlátozottan közhasználatú zöldfelületek takarításáról, növényzet naprakész fenntartásáról, a virág és gyepfelületek öntözéséről, szükség szerinti kaszálásról, a berendezési tárgyak állandó jó karbantartásáról a tulajdonos (kezelő, bérlő, használó, üzemeltető) köteles gondoskodni.

(4) A közutak tartozékát képező fák és cserjék közlekedésbiztonsági szempontból szükséges gondozását a közút mindenkori kezelője saját költségén köteles ellátni vagy szakemberrel elláttatni. Amennyiben a közút mentén helyi védettségű érték található a szakszerű gondozást az Önkormányzat ellenőrzi, egyes esetekben átvállalhatja.

(5) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, bérlője, használója, üzemeltetője), ahol lehetőség van rá, az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja. A füvesítés, parkosítás során az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, bérlőjének, használójának, üzemeltetőjének) be kell tartania az adott területre vonatkozó részletes szabályozási tervben, továbbá a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatában és településképi rendeletében rögzített előírásokat, valamint a közmű szabványokat.

(6) Ha a fák gallyazása az üzemeltetői, kezelői feladatok körében vált szükségessé, a zöldterület mindenkori kezelőjének (üzemeltetőjének) a kötelessége azt arra jogosult szakemberrel elvégeztetni, együttműködve a közterület fenntartójával, tulajdonosával. Bizonyos esetekben a növények védelme érdekében az Önkormányzat átvállalhatja a feladatot, pl.: védett fasor esetén.

(7) Amennyiben a fák gallyazása a légvezetékek biztonságos üzemeltetésének biztosítása miatt vált szükségessé, a mindenkori közmű tulajdonosának (kezelőjének, üzemeltetőjének) a kötelessége azt elvégeztetni, együttműködve a közterület fenntartójával.

(8) A családi házas beépítésű területeken az utcai zöldsávok esztétikus és szakszerű fenntartásáról az ingatlan tulajdonosai (kezelői, bérlői, használói, üzemeltetői) kötelesek gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosai kötelesek gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, termés, levelek összegyűjtéséről.

(9) Az épület tetőcsatornájának tisztítása a tulajdonos (kezelő, bérlő, használó, üzemeltető) kötelessége. A tető fölé nyúló, de azt nem veszélyeztető faágak le- és visszavágása tilos. Ez a rendelkezés nem érinti a fa szükségszerű és rendszeres visszametszését.

(10) A közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldfelületeken elhelyezett közüzemi létesítmények (trafó, gázfogadó, szennyvízátemelő, kútcsoport, távközlési műtárgyak stb.) és ellátó vezetékeik karbantartásáról a tulajdonosok (az üzemeltetők, kezelők) kötelesek gondoskodni a zöldfelületek rongálása nélkül.

(11) Amennyiben a (8), (9), és (10) bekezdésben előírt kötelezettségeinek az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója, bérlője, üzemeltetője) Közterület-felügyeleti Csoport által tett írásbeli felszólítása ellenére nem, vagy csak részben tesz eleget, a Közterület-felügyeleti Csoport helyszíni bírsággal bünteti.

22. § (1) A közterületen lévő zöldterület rendeltetéstől eltérő használata, a használat megszüntetése, illetve a zöldfelületek használata utáni zöldfelületek helyreállítása során a mindenkor hatályos közterület-használat rendjére, a Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatában, a részletes szabályozási tervekben, valamint külön jogszabályok szerint kell eljárni az e §-ban foglaltak figyelembevételével.

(2) Az utcai sorfák környezetében kizárólag olyan építési tevékenység folytatható, amely nem károsítja a fasort.

(3) A közutak és a járdák közötti zöldsáv az utcai sorfák telepítési helye. A sorfák közelében:

(4) Közhasználatú, illetve korlátozottan közhasználatú zöldterületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetben (csőtörés, baleset - és hibaelhárítás) szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül, utólag be kell jelenteni jegyzőnek, s a terület helyreállítását a (3) bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni. Ha a használó az előírt határidőre nem tesz eleget helyreállítási kötelezettségének - költségére, felelősségére - bírság szabható ki rá.

23. § (1) Közhasználatú, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan közhasználatú zöldterületre telepített fa és cserje (csak dísznövény, illetve a gyümölcsök közül dió-, mogyoró-, mandula-, eperfa esetében) az önkormányzat tulajdonába kerül, így a közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágásához a hatóság (jegyző) engedélyét kell kérni.

(2) Az eljáró hatóság engedélyező határozatának véglegessé válása előtt tilos az élőfát kivágni.

(3) A kérelmező jogosult a megbízása alapján eljáró szakértő által készített szakvélemény (3D akusztikus tomográf vizsgálat alapján készült szakvélemény) benyújtására az engedély iránti kérelemhez mellékelten, illetve az eljárás során.

(4) A kérelmező kérheti a hivatalos szakértői vélemény beszerzését az eljáró hatóság által az 1. mellékletben meghatározott díjtétel, 1. melléklet szerinti számlaszámra vagy házi pénztárba történő megfizetése ellenében.

(5) Amennyiben a kérelmező kérelmére az eljáró hatáság által megrendelt vagy a kérelmező által az eljárás során benyújtott szakértői vélemény alapján a fakivágás engedélyezhető és engedélyezést kizáró ok nem áll fent, a kérelmező a megfizetett szakértői díj visszaigénylését – a (3) bekezdésben foglalt esetben a számlával, illetve mást hitelt érdemlő módon igazolt szakértői díj megtérítését – legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott díjtétel mértékéig kérheti. A kérelmet a fakivágási engedély véglegessé válását követő 15. napig lehet benyújtani az eljáró hatósághoz.

(6) Fakivágási engedély nem adható ki egészséges fákra, ha kizárólag az alábbi okok indokolják:

(7) Amennyiben a kérelmező kérelmére a fakivágás engedélyezhető és a pótlás környezeti feltételei adottak, a hatóság az engedélyest a pótlásra kötelezi. A fa pótlása egységes megjelenést biztosító előnevelt fafajták telepítésével lehetséges.

(8) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületen:

(9) A közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül az engedélyes köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg.

(10) A közhasználatú területen a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló rendeletben felsorolt fajok egyedeivel, továbbá gyümölcsfával - mogyoró, dió, mandula és eperfa kivételével - a kivágott fa nem pótolható.

(11) Aki engedély nélkül fát vág ki, illetve csonkol meg, azt az eljáró hatóság a fa megfelelő mértékű pótlására, illetve értékének megfizetésére kötelezheti. Lábon száradt fa vonatkozásában a fatömeg mindenkori forgalmi értékét kell figyelembe venni.

(12) Élő fa csonkolása a fa kivágásával egyenlő mértékű értékvesztést jelent.

(13) Közterületen élő fát - amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet - lehetőség szerint szeptember 15-től március 20-ig terjedő időszakban kell kivágni a jegyző engedélyével. A kiszáradt fát a tulajdonosa (kezelője, használója) köteles legkésőbb a fakivágási engedély véglegessé válását követő 30 napon belül kivágni.

(14) Lakosság által a közhasználatú, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan közhasználatú zöldterületre történő növény ültetésénél a telepítésükre vonatkozó szabályokon túl a következő szempontokat is kell figyelembe venni:

24. § (1) A jegyző lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból kezdeményezi a település közigazgatási területén az elhagyott hulladékok felszámolását.

(2) A közterületek ellenőrzésével megbízott személy helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék eredeti tulajdonosát.

(3) Amennyiben a közterületen elhagyott hulladék vonatkozásában a hulladék eredetére bizonyíték áll rendelkezésre, továbbá az elhagyott hulladék pontos helyének beazonosítását követően megállapítható, hogy a hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található a jegyző a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(4) Amennyiben az elhagyott hulladék eredetére vonatkozó bizonyíték nem áll rendelkezésre, a jegyző megteszi a szükséges intézkedéseket a hulladék közterületekről történő elszállítása és jogszabályi előírásoknak megfelelő kezelése érdekében, melynek kiadási előirányzatát az önkormányzat a költségvetésében tervezi.

(5) Az önkormányzat városüzemeltetési feladatot ellátó gazdasági társasága az önkormányzattal kötött szerződés alapján látja el a város közterületei tisztántartásával kapcsolatos feladatokat.

(6) Az önkormányzat városüzemeltetési feladatot ellátó gazdasági társasága amennyiben feladatai ellátása során elhagyott hulladékot észlel, azt haladéktalanul jelzi a jegyző felé.

25. § (1) A város közigazgatási területén környezeti zajt előidéző üzemi és szabadidős zajforrás üzemeltetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha a jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékek teljesülnek.

(2) A jegyző, ha a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén van védendő terület, épület vagy helyiség, akkor zajkibocsátási határértéket állapít meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló jogszabály alapján.

(3) A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a zaj- és rezgésvédelmi szakértő által készített akusztikai szakvéleményt, amely tartalmazza a zajhatárértékek teljesülését, valamint a teljesíthetőségét biztosító feltételeket.

(4) A zajkibocsátási határértékek megállapítása során a zajtól védendő területeket Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város településrendezési terve szerinti övezeti besorolás alapján kell meghatározni.

(5) A jegyző hivatalból ellenőrizheti a zajkibocsátási határértékek betartását, illetve az üzemeltetőt az előírt zajterhelési határértékek teljesülésének igazolása érdekében ellenőrző mérések végzésére kötelezheti.

(6) Amennyiben nem teljesülnek a zajterhelési határértékek, az ellenőrzések során megállapításra kerül, hogy a zajterhelési illetve a megengedett zajkibocsátási határértéket az üzemeltető túllépi, a jegyző a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló jogszabályban foglaltak alapján a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a határértékek betartásához szükséges zajcsökkentési beavatkozásokat, és a zajcsökkentés időütemezését.

(7) Amennyiben a hivatalból végzett ellenőrzés mérési eredménye a külön jogszabály szerint, vagy a kibocsátott engedélyben megengedett határérték túllépését állapítja meg, a zajszintmérési eljárás költsége az üzemeltetőt terheli.

26. § Vendéglátó egységekben 22.00 óra és 06.00 óra között hangosító berendezést csak zárt nyílászárók mellett lehet üzemeltetni, valamint a vendéglátó egységekhez tartozó teraszon, kerthelyiségekben, előkertben, parkolóban hangosító berendezés üzemeltetése 22.00 óra és 06.00 óra között tilos. Fenti rendelkezés az épület valamennyi nyílászárójára vonatkozik.

27. § (1) Magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő zajjal járó tevékenység – rendkívüli hibaelhárítási, kárelhárítási és balesetveszély elhárítására irányuló munkavégzést kivéve –

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti és közigazgatási bírsággal sújtható, aki a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket megsérti.

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.