1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Németfalu Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete: Németfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(3) Az önkormányzat hivatala: Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal).

(4) Az önkormányzat székhelye: 8918 Németfalu, Ady Endre utca 1.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: https://nemetfalu.hu

(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Németfalu község közigazgatási területe.

2. § (1) Németfalu község címere: A felső szélén vízszintes, alul csúcsosan végződő címerpajzs, melyet két oldalról búzakalászok ölelnek közre. A pajzs alsó felében a Németfalut körbevevő vidéket szimbolizáló fenyves, mely felett a németfalui templom kicsinyített mása helyezkedik el. A címer színei: a fenyvest szimbolizáló fenyőfák zöld színűek, a templom bejárata és ablakai fekete, a fala grafitszürke, a tető és a templom alatti föld arany, a pajzs kék felület.

(2) Németfalu község zászlaja: A zászló fehér mezőjében Németfalu címere van, mely alatt félkörívben, egy aranyszínű szalagban NÉMETFALU felirat látható. A felirat alatt egy kék és az alatt egy zöld sáv található.

3. § (1) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat az önként vállalt feladatai meghatározásánál figyelembe veszi a lakosság bármely módon – így különösen közmeghallgatáson, lakossági fórumon, illetve civil szervezetek közvetítésével – közölt igényeit, javaslatait.

(3) Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:

4. § (1) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit az 2. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben foglalt hatáskörének gyakorlásáról a képviselő-testületi üléseken tájékoztatja a képviselő-testület tagjait.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint a gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az Önkormányzati Társulás a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérség Települési Szilárdhulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására megnevezésű önkormányzati társulásra ruházza át.

(4) A képviselő-testület az Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztésére megnevezésű társulás (a továbbiakban: Önkormányzati Társulás) célját képező projekt keretében, kizárólag a Kohéziós Alap támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan, a projekt által érintett működési (szolgáltatási) területen az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó csatornázás helyi megoldása, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Tv. 4. § (1) a), b) pontjában, illetve (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatokat az Önkormányzati Társulásra ruházza át.

(5) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, idősek nappali ellátására, a házi segítségnyújtásra, valamint a szociális étkeztetés ellátására irányuló feladatkörét – az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Bocföldei Szociális Intézményfenntartó Társulásra ruházza át.

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 1 fő polgármester, 4 fő önkormányzati képviselő

(2) A polgármester és a képviselők névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület évi 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését össze kell hívni

(3) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani az összehívás indokának megjelölésével.

(4) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület ülését összehívni.

(5) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét. Meghívójára és annak megküldésére a 9. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak azt az ülés előtt 1 nappal megkapják.

7. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze, aki az ülés elnöke. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének összehívását és vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke végzi.

8. § Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely település polgármestere kezdeményezheti.

9. § (1) A képviselő-testület ülését meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a napirend tárgyát és előadójának megjelölését.

(2) Az ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőző 5 nappal korábban ki kell kézbesíteni.

10. § (1) Az ülésre meg kell hívni a képviselőket, továbbá tanácskozási joggal:

(2) Az írásos előterjesztéseket elektronikus úton (e-mailben), lehetőség szerint a meghívóval együtt kell kézbesíteni.

(3) Egyszerűbb ügyekben nem szükséges írásos előterjesztést készíteni.

(4) Írásos előterjesztést szükséges készíteni rendelet tervezetek esetében.

(5) Az írásos előterjesztés főbb elemei:

(6) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

11. § (1) A testületi ülések – a zárt ülések kivételével – nyilvánosak.

(2) Az önkormányzati munka társadalmi kontrolljának megvalósítása céljából a nyilvános ülések idejéről, helyéről, a tárgyalandó napirendekről a polgármester legalább 5 nappal az ülés előtt a lakosságot hirdetmény útján (hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel) értesíti.

(3) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódóan kérdést tehetnek fel, illetve hozzászólási jogot kaphatnak az Egyebek napirend keretében. A hozzászólási jogot az ülés elnöke adja meg.

12. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. által meghatározott esetekben.

(2) Amennyiben az ülés nyilvánossága az érintett beleegyezésétől függ, az érintett nyilatkoztatásának módjai:

(3) Az érintett írásbeli, illetve szóbeli nyilatkozatának hiánya esetén, továbbá, ha nyilatkozatában nem járul hozzá a nyilvános ülésen való tárgyaláshoz, az adott ügyet zárt ülésen kell tárgyalni.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az együttes ülést az ülést összehívó polgármester vezeti.

(3) Az ülés elnöke megnyitja az ülést, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint a határozatképességet. Az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.

(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 5 napon belüli időpontra újból összehívja.

14. § (1) Az ülés elnöke javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a képviselő-testület határoz.

(2) A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához egyszerű szótöbbség szükséges.

(3) Az ülés elnöke minden ülésen tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta végzett fontosabb intézkedésekről, a nyilvános ülésen hozott határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(4) Az ülés elnöke napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell válaszolni.

(5) A vita lezárását a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja.

(6) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(7) A képviselő-testület a vita során elhangzott javaslatokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt.

(8) A képviselők a nyílt szavazás során „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét az ülés elnöke számszerűen állapítja meg, és kihirdeti a határozatot.

(9) Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat.

(10) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(11) A képviselő-testület döntéshozatalából az Mötv.-ben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.

15. § (1) Az önkormányzati képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés napja előtt 1 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A polgármester minden ülés végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz, ha az interpelláló nem fogadta el a választ.

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés elnökének a feladata.

(2) Ennek érdekében az ülés elnöke figyelmezteti azt a hozzászólót, aki:

(3) Ismételt rendzavarás esetén az ülés elnöke – a képviselő kivételével – a tanácskozó terem elhagyására kötelezheti a rendbontót. A képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(4) A (2)–(3) bekezdés rendelkezései irányadók a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokra is.

17. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) A nyílt szavazás név szerinti is lehet. Név szerinti szavazás a polgármester, valamint bármelyik képviselő javaslatára elrendelhető. Az elrendelésről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Ha a jelenlévő képviselők legalább egynegyede indítványozza, név szerinti szavazást kell tartani.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét (a jelenléti ív szerinti sorrendben), akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(5) A név szerinti szavazásról mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve amelyekben zárt ülést tarthat.

(8) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(9) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

(10) A titkos szavazás külön helyiségben, szavazólapon történik. Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A bizottság elnöke az eredményről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

18. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni a következők szerint:

19. § (1) Helyi rendelet alkotását a képviselő, valamint a jegyző kezdeményezheti. A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A szakmai előkészítés minden esetben a jegyző feladata.

(3) A rendelet tervezetet a képviselő-testületnek kell benyújtani.

(4) Az elfogadott rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző – az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel – gondoskodik. A képviselő-testület esetenként a kihirdetés egyéb formáját is meghatározhatja.

20. § (1) A tanácskozásról minden esetben jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv melléklete az ülés meghívója, a jelenléti ív, az írásos előterjesztések és az elfogadott rendeletek.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, illetve az ülést vezető elnök és a jegyző írja alá.

(5) A képviselő-testület üléséről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(6) A választópolgárok a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe az önkormányzat hivatali épületében bármelyik hivatali dolgozó jelenlétében betekinthetnek.

(7) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) A zárt és a nyilvános ülésekről készített jegyzőkönyveket külön kell kezelni.

(9) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett a zárt ülést követően kell tájékoztatást adni.

21. § (1) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint is elrendelheti lakossági fórum megtartását, ahol fontosabb témában, döntés előtt kikéri és meghallgatja az állampolgárok és szervezetek véleményét, javaslatait, valamint tájékoztatja a lakosságot a helyi aktualitásokról.

(3) A közmeghallgatás és a lakossági fórum helyéről, idejéről a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal előbb értesíteni kell a hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetmények, valamint a meghívónak az önkormányzat honlapján történő közzététele útján.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

22. § A képviselők juttatásait külön rendeletben kell szabályozni.

23. § (1) A képviselő-testület 3 tagból álló Ügyrendi Bizottságot – mint állandó bizottságot – hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak névsorát, valamint a bizottság feladatait a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság döntési jogosultsággal nem rendelkezik.

24. § (1) A képviselő-testület esetenként, konkrét feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ad hoc bizottság részletes teendőit megalakításakor határozza meg.

25. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok szabályozzák.

(5) A polgármester az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott kiadási előirányzatok keretein belül saját hatáskörben – maximum 500.000,- Ft értékhatárig – vállalhat kötelezettséget.

26. § Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát.

27. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Teskánd, Babosdöbréte, Boncodfölde, Böde, Dobronhegy, Hottó, Kustánszeg, Németfalu, Salomvár községek együttműködésével Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös hivatalt működtet.

(2) A közös hivatal elnevezése: Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A közös hivatal székhelye: 8991 Teskánd, Rákóczi Ferenc utca 3.

(4) A közös hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint feladat- és hatásköreit a közös hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló megállapodás, továbbá a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

28. § A képviselő-testületi üléseken a jegyző vagy az aljegyző vesz részt, melyen a képviselő-testület működésével összefüggő feladataik:

29. § (1) A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely község polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztségek betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására, a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok polgármestereivel történő előzetes egyeztetést követően, a székhely község polgármestere jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt.

(3) A közös hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.

(4) A köztisztviselők és munkavállalók kinevezéséhez, felmentéséhez, bérezéséhez és jutalmazásához a polgármesterek egyetértése szükséges oly módon, hogy az egyetértési jogot a székhelytelepülésen dolgozók esetében a teskándi polgármester, míg a kirendeltségen dolgozók esetében a kirendeltség székhelye szerinti polgármester gyakorolja.

30. § Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

31. § (1) A helyi népszavazásra és választópolgári kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény tartalmazza.

(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást a választópolgárok 25%-ának kezdeményezése esetén.

(3) A képviselő-testület köteles megtárgyalni a választópolgári kezdeményezést a választópolgárok 10%-ának kezdeményezése esetén.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott %-os érték számításánál mindig az előző év december 31-i választópolgár létszámot kell figyelembe venni.

(5) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.

(6) A képviselő-testület az aláírások ellenőrzését követő 30 napon belül köteles napirendre tűzni a (3) bekezdésben meghatározott választópolgári kezdeményezést.

32. § Az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

33. § Az önkormányzat a saját és intézményei belső ellenőrzéséről e feladat ellátására megkötött megbízási szerződéssel gazdasági társaság útján gondoskodik

35. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.