1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata (a továbbiakban: bérbeadó) tulajdonában lévő valamennyi nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség) tekintet nélkül azok természetbeni elhelyezkedésére.

(2) A bérbeadó a 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy intézmény feladatellátása és közfeladat végrehajtása érdekében történő bérbeadás esetén ezen rendelet szabályaitól eltérhet.

(3) Tetőtér és üres épület bérbeadására a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) szabályait kell alkalmazni.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonban álló piacokra (Garay téri piac, Klauzál téri Vásárcsarnok).

2. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó helyiségek vonatkozásában a bérbeadó jogkört a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.),valamint a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Vagyonrendelete keretei között, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata gyakorolja, akinek megbízásából, nevében és képviseletében az EVIN Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: bérbeadó megbízottja) jár el, aki e tevékenysége körében részt vesz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pont szerinti közfeladat ellátásában.

(2) Az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető, azonnali döntést igénylő helyzetben a bérbeadói jogot a polgármester jogosult gyakorolni azzal, hogy a megtett intézkedéseiről, döntéseiről a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) a soron következő első ülésén tájékoztatni köteles.

(3) Az üres helyiség ideiglenes, legfeljebb 3 hónapig tartó használatba adásáról és hasznosításáról a polgármester jogosult dönteni azzal, hogy a Bizottságot a soron következő első ülésén tájékoztatni köteles. Az ideiglenes használat egy alkalommal, legfeljebb a lejárt használati idő tartamával megegyező időtartammal meghosszabbítható.

3. § (1) A helyiségeket a következő jogcímeken lehet bérbe adni:

(2) A bérbeadó a rendelkezése alatt álló üres helyiségeket elsősorban pályázat útján jogosult bérbe adni. A pályázaton csak átlátható szervezet vagy természetes személy ajánlata fogadható el.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a helyiségek bérbeadása megvalósulhat pályázaton kívül is, azaz:

4. § (1) A pályázati eljárásra a Vagyonrendeletben foglaltakat kell alkalmazni az e rendeletben és az erre vonatkozó külön szabályozásban rögzített eltérésekkel.

(2) A pályázati kiírásról és annak tartalmáról a Vagyonrendeletben foglaltak és a bérbeadó megbízottja hatályos versenyeztetési szabályzata és bérbeadó irányelvei szerint a tulajdonosi jogok (a rendelet vonatkozásában bérbeadói jogok) gyakorlója dönt.

(3) A bérbeadó megbízottja köteles a pályázatok minden lényeges információt és feltételt tartalmazó pályázati hirdetményének saját honlapján és ügyfélszolgálatán való közzétételéről gondoskodni.

(4) A pályázatot a pályázati hirdetményben megjelöltek szerinti formában és tartalommal kell a pályázati hirdetményben meghatározott határidő lejártáig benyújtani.

(5) A pályázatok benyújtására a hirdetmény megjelenésétől számított legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani.

(6) Amennyiben a hirdetményben megadott határidőn belül érvényes ajánlat nem érkezik, bérbeadó megbízottja a helyiségre vonatkozó hirdetményt folyamatos beadási határidő megjelölésével módosítja.

(7) A folyamatos beadási határidő alatt beérkező, a helyiségre vonatkozó érvényes ajánlat beérkezésétől számított 3 munkanap elteltét követően bérbeadó megbízottja a hirdetményt – a pályázat eredményességének megállapítása mellett – törli.

5. § A nyílt pályázaton kizárólag az vehet részt, aki:

6. § A pályázati letéti díj mértéke a pályázati hirdetményben meghatározott minimálisan pályázható helyiségbér háromszorosa.

7. § Ki van zárva a pályázók köréből:

8. § (1) Pályázni kizárólag a bérbeadó által a hirdetmény megjelenésekor kiadott, az adott pályázati típushoz kapcsolódó adatlapon lehet.

(2) A pályázati adatlap tartalmazza:

(3) Az egyes helyiségekben nem végezhető olyan tevékenység, amely:

9. § (1) A pályázat nyertese:

(2) A nyertes pályázó által megfizetett pályázati letéti díj összegét a nyertes pályázó által fizetendő óvadéki díjba be kell számítani, míg a nem nyertes pályázók részére a nyertes pályázó személyének megállapításától számított 30 naptári napon belül vissza kell fizetni. A bérbeadó megbízottja a pályázati letéti díj után kamatot nem fizet.

(3) A nyertes pályázó a helyiségbérleti szerződést a bérbeadó megbízottja értesítő levelének kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megkötni.

(4) Amennyiben a pályázat nyertese a helyiségbérleti szerződés megkötését az érdekkörében felmerült okból elmulasztja, a pályázati letéti díjat elveszíti. A pályázat nyertesének visszalépése esetén, a bérbeadó megbízottja a helyiségbérleti szerződés megkötését a soron következő legjobb ajánlatot tevő pályázónak jogosult felajánlani. Ha a második helyezett ezzel a jogával élni nem kíván, a helyiség hasznosítására irányuló újabb pályázat kiírásáról kell intézkedni.

10. § (1) Amennyiben – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a bérlő vállalja az óvadék megfizetését, pályázat mellőzésével a bérbeadói jogok gyakorlójának döntése alapján lehet helyiségre szerződést kötni az alábbi esetekben és feltételekkel:

(2) A helyiségbérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatt történő megszűnését követően, a helyiség újabb határozott időtartamra – a helyiségbér aktualizálása mellett – további legfeljebb 5 évre bérbe adható.

(3) A bérlő az önkormányzati helyiségre újabb határozott idejű bérbeadás keretében akkor jogosult, ha:

11. § Az üresen álló helyiségek átmenetileg, a nemzeti vagyonról szóló törvény és a Vagyonrendelet korlátai között, pályázati eljárás mellőzésével, legfeljebb 12 hónap időtartamra ideiglenesen bérbe adhatóak. Ebben az esetben a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződés feltételeiben szabadon megállapodhat. Ezen bekezdés szerinti bérbeadás időtartama a helyiség üresen állásának időtartamába nem számít bele.

12. § A helyiségbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

13. § (1) A helyiség bérbeadása határozatlan időtartamra, a (2) bekezdésben foglalt esetben határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig történhet.

(2) Abban az esetben, ha a bérlő a helyiségbérleti szerződésben nagy értékű, a bérlemény legalább 2,5 éves bruttó helyiségbérének megfelelő összegű bruttó beruházási értékű beruházás megvalósítását vállalja, a helyiség bérbeadása 5 éves határozott időre szól, mely a Bizottság határozata alapján, amennyiben a bérlő még nagyobb összegű értéknövelő beruházást vállal, összesen maximum 15 éves határozott időre szól. Amennyiben a bérlő a nagy értékű beruházást önhibájából – a szerződéskötést követő 2 hónapon belül nem kezdi meg és a szerződésben vállalt határidőig, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított második év végéig – nem hajtja végre, az a szerződés megszüntetési okának minősül.

14. § (1) A helyiségben folytatni kívánt tevékenységet a bérleti szerződésben meg kell határozni.

(2) A bérlő köteles a tevékenységének megváltoztatásához a bérbeadótól előzetesen hozzájárulást kérni. A használat megváltoztatására csak a bérbeadói hozzájárulás megadását követően kerülhet sor.

(3) A bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat a tevékenység módosításához, ha

15. § (1) A pályázat nyertese köteles a helyiségbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot fizetni.

(2) Az óvadék mértéke a helyiségbérleti szerződésben meghatározott havi bruttó helyiségbér háromszorosa.

(3) A bérlő kötelezettsége a helyiségbér határidőben történő megfizetése.

(4) A helyiségbér számítás rendszerét és a helyiségek övezeti besorolását a bérbeadó megbízottja előterjesztése alapján a Képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(5) A bérleti jogviszony időtartama alatt a bérlő köteles:

16. § (1) A helyiségbér átmeneti időszakra a bérbeadói jogokat gyakorló döntése alapján különösen az alábbi jogcímeken csökkenthető:

(2) Ha a helyiség bejárata előtt az épületen vagy a közterületen végzett építési, szerelési munka a helyiség megközelítését harminc napnál hosszabb ideig gátolja, a bérlő kérelmére a helyiségbér legfeljebb ötven százalékkal, az ingatlan közforgalom előli teljes elzárása esetén száz százalékkal mérsékelhető arra az időtartamra, amíg az említett akadály fennáll. E rendelkezés alkalmazható abban az esetben is, ha a bérlő a helyiséget a bérbeadó megbízottja hozzájárulásával átalakítja, vagy felújítja.

17. § (1) Amennyiben a bérlő előzetes bérbeadói hozzájárulás és erre vonatkozó külön megállapodás alapján:

(2) A kulturális vagy oktatási célra bérbe vett épület, vagy helyiségcsoport 1 éves helyiségbér bruttó összegét meghaladó mértékű, bérlő által végzett és a bérbeadó által előzetesen elfogadott bruttó beruházási érték esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak a beruházás igazolt költségeinek az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő mértékű beszámításáról.

18. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát kizárólag a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával ruházhatja át. Ezen hozzájárulást a bérbeadó abban az esetben adja meg, ha a bérbeadóval szerződő fél vállalja az e rendeletben foglalt szabályok szerinti szerződés megkötését.

(2) A bérleti jog átruházásához való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:

(3) Határozott idejű bérleti jog a jogviszonyból még fennálló időtartamra ruházható át.

(4) A bérleti jogot átvevő félnek egyszeri hozzájárulási díjat kell fizetni a bérbeadó részére, amelynek mértéke a bérbeadó által felkért igazságügyi szakértő által számított bérleti jog forgalmi értékének 50-%-a. A hozzájárulási díj a bérleti jogviszony megszűnésekor nem követelhető vissza.

(5) A bérbeadó döntése alapján a bérleti jogot átvevő félnek nem kell hozzájárulási díjat fizetnie, amennyiben a bérleményben kulturális vagy oktatási tevékenységet folytat.

(6) A bérleti jog átvevője a helyiséget a helyiségbérleti szerződés megkötését követően, a bérbeadó megbízottja által aláírt jegyzőkönyvben rögzített állapotfelmérés mellett veheti birtokba.

(7) A bérlő és a bérleti jog átvevője a bérleti jog átruházására vonatkozó szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megkötni. Amennyiben a szerződés aláírására e határidőn belül a bérlőnek vagy a bérleti jog átvevőjének felróható okból nem kerül sor, a bérbeadói hozzájárulás hatályát veszti és a megfizetett hozzájárulási díj sem fizethető vissza.

19. § (1) Helyiség bérleti joga csak másik, Budapest VII. kerületében található önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára cserélhető.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogát kizárólag a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával cserélheti el.

(3) Csereszerződés alapján az eredeti bérleti szerződésben rögzítettek szerint határozatlan időtartamra vagy határozott idejű bérleti szerződés esetén a határozott időből még hátralévő időtartamra köthető bérleti szerződés.

(4) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő rendelkezzen hatályos bérleti szerződéssel, valamint, hogy a bérlő kösse meg a hozzájárulás kiadása napján hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti és a 15. § (4) bekezdés szerinti Képviselő-testületi határozatban foglalt díjbesorolásnak megfelelő szerződést.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hozzájárulás további feltétele, hogy a két, cserével érintett helyiség bérlőjének egy-egy havi bruttó helyiségbért, mint térítési díjat a helyiségek cseréjére vonatkozó kérelem bérbeadónak történő benyújtásáig meg kell fizetni. A térítési díj megfizetését igazoló dokumentum a kérelem mellékletét képezi.

(6) Az önkormányzati helyiség bérleti jogának elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha a bérlők bármelyike nem felel meg a 7. § és a 10. § (3) bekezdés szerinti feltételeknek.

20. § (1) A bérlő a helyiség területének maximum 50%-át kizárólag a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával adhatja albérletbe, az eredeti engedélyezett működési profil folyamatos fenntartása mellett.

(2) A bérlő – bérbeadó hozzájárulásától számítva – emelt helyiségbérként a helyiség albérletbe adással érintett részére megállapított, alap helyiségbér kétszeresét köteles megfizetni a bérbeadó részére.

(3) A helyiség - az (1) bekezdésben említetteken kívül - nem adható használatba harmadik személy számára semmilyen jogcímen, sem részben, sem egészben. A rendelkezés megszegése esetén a bérbeadó azonnali hatályú felmondással élhet.

21. § A helyiség egy önálló működésre alkalmas részének albérletbe adásához való hozzájárulás megadását a bérbeadó megtagadhatja, ha:

22. § (1) A jóváhagyás iránti kérelem benyújtásakor a bérlő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bruttó 1 havi helyiségbér összegének megfelelő mértékű eljárási díjat köteles fizetni.

(2) Az albérlethez történő hozzájárulás időtartamának meghosszabbítása esetén az (1) bekezdésben meghatározott eljárási díjat ismételten meg kell fizetni.

23. § A jogcím nélküli helyiséghasználó, a használat kezdetétől, az adott helyiségre vonatkozó alap helyiségbér ötszörösének megfelelő összegű havi használati díjat köteles a bérbeadónak fizetni.

24. § (1) A bérbeadó az e rendeletben foglaltak végrehajtásával összefüggésben kezelt személyes adatokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) rendelkezéseinek megfelelően, a GDPR 6. cikk (1)(e) pontja szerinti közhatalmi jogosítvány gyakorlása jogalapon kezeli.

(2) A bérbeadó az e rendeletben foglalt feladatai ellátása során a pályázó, bérlő és helyiség használó természetes személyek (a továbbiakban: érintettek) adatai közül az adatkezelés céljához igazodóan az alábbi személyes adatokat kezeli: név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakóhely, a telefonszám és e-mail cím kapcsolati adatok. Az adatok megadása – a telefonszám, illetve e-mail cím kapcsolati adatok kivételével - a jogviszony létesítésének feltétele. A kapcsolati adatok megadása az érintett érdeke, ezek megadása azonban önkéntes. Kezeli továbbá a bérbeadó a bérleti jogviszony létesítésével, a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlásával, kötelezettségek teljesítésével, a bérleti jogviszony megszüntetésével, továbbá a bizonylatolási kötelezettség teljesítésével összefüggő adatokat.

(3) Az adatkezelés célja az e rendeletben meghatározott döntések előkészítése, valamint a bérleti jogviszony létesítéséhez és megszüntetéséhez előírt feltételek ellenőrzése, a bérleti, illetve használati jogviszonyból eredő jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése, követelések behajtása, továbbá a kapcsolattartás. Az adatkezelés a célhoz kötöttség elvének tiszteletben tartásával, kizárólag a célhoz szükséges és az adatkezeléssel arányos mértékben történhet.

(4) A bérbeadó a személyes adatokat a jogviszony megszűnésétől számított 8. év utolsó napjáig kezeli. A jogviszony létrejöttének meghiúsulása esetében a személyes adatok a polgári törvénykönyvben nevesített 5 éves elévülési időtartam alatt kezelhetőek.

(5) A bérbeadó a személyes adatokat papíralapon és elektronikus formában, jogosulatlan hozzáférés elleni védelem biztosításával tárolja.

(6) Az önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon, melynek alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Az érintett meghatározott személyes adatai így a személyes adatok védelméről és az információszabadság biztosításáról szóló 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) rendelkezéseinek megfelelően közérdekből nyilvános adatnak minősülhetnek, így harmadik felek számára - közérdekű adatkérés esetén - továbbításra kerülhetnek. A bérleti jogviszonnyal összefüggő olyan adatok, mint az ingatlan címe, a bérleti díj, az esetleges hátralék is közérdekből nyilvános adatoknak minősülhetnek.

(7) Az érintett az adatkezelőtől személyes adatai kezelése tekintetében bármikor tájékoztatást kérhet, élhet hozzáférési jogával, bizonyos esetekben adathordozhatósági jogával, kérheti a személyes adatai helyesbítését, bizonyos esetekben törlését, kérheti az adatkezelés korlátozását, tiltakozhat személyes adatainak kezelésével szemben, továbbá panaszával a felügyeleti szervhez vagy bírósághoz fordulhat.

26. § Ez a rendelet 2025. május 1-jén lép hatályba.

27. § E rendelet szabályait, amennyiben törvény másként nem rendelkezik, a fennálló bérleti és használati jogviszonyokra is alkalmazni kell.