Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról
Hatályos: 2026. 04. 01Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról
[1] A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételük módját, a kifizetések, folyósítások, valamint ellenőrzések szabályait,
[2] Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Gomba község közigazgatási területén - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32/A. § (1) bekezdésével összhangban - érvényes lakcímmel rendelkező, az Szt. 3. § (1) bekezdés a) - d) pontjaiban, és az Szt. 3. § (3) bekezdésében megjelölt személyekre.
(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében megjelölt ellátások vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.
(3) A rendelet hatálya azon hajléktalan személyekre terjed ki, akik tartózkodási helyként Gomba község közigazgatási területét jelölik meg az ellátás igénylésekor.
(4) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Gomba közigazgatási területén gyakorolja, és a lakcíme megegyezik az életvitelszerű tartózkodási helyével.
2. § A rendelet tárgyi hatálya az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki.
2. Hatáskörök
3. § Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az Szt-ben meghatározott hatásköreit a polgármesterre ruházza át. A polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében a szociális tanácsnok előzetes véleményezésével dönt.
Eljárási szabályok
4. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor - ha az Szt. és a Korm. r. vagy e rendelet másként nem rendelkezik - az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
5. § Nem állapítható meg pénzbeli és természetbeni ellátás, ha a kérelmező vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett vagy származtatott joga fennáll.
6. § A pénzbeli ellátásban részesülő - ellentétes tartalmú döntés hiányában - nem köteles elszámolni a szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatás felhasználásáról.
7. § (1) Az ellátásra irányuló kérelmet - ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Gombai Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemben fel kell tüntetni a Korm. r. 1. §-ában meghatározott adatokat, és a kért támogatás igénylésének indokolását.
(3) Ha az Szt.,és a Korm. r. másképpen nem rendelkezik a kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles a saját maga és a vele egy háztartásban, vagy családban élő személyek vagyoni -, jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott igazolás lehet különösen a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés.
(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés d) pontjával meghatározott álláskereső részére ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha az álláskeresőként történő nyilvántartásáról a munkaügyi központ igazolását benyújtotta. E rendelkezés alól kivételt képez, ha a kérelmező igazolással alátámasztott okból - így különösen: jelentős mértékű össz–szervezeti egészségkárosodás, egyéb súlyos betegség, vagy jogszabályi rendelkezés erejénél fogva – nem tud megfelelni az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározottaknak.
8. § (1) A szociális ellátás iránti kérelemhez - jogszabályban előírtakon kívül - csatolni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt igazolásokat.
(2) Tizenhatodik életévét betöltött gyermek tanulói jogviszonyát iskolalátogatási lappal kell igazolni.
(3) A jövedelem igazolására az Szt. 10. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó szociális rászorultságtól függő ellátások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni.
(5) A vállalkozó jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes állami adóhatóság igazolása szükséges. A vállalkozási tevékenység az Szt. 10. § (5) bekezdésében foglalt esetben tekinthető megszűntnek.
(6) A gyermektartásdíjat - amennyiben az rendelkezésre áll - a megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti vagy eredetivel megegyező hiteles másolatával kell igazolni.
9. § (1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható, környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni
a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a Hivatalnál rendelkezésére áll.
c) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem következett be változás.
(3) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha életvitele, általános életkörülményei nem teszik azt indokolttá.
(4) E rendeletben szabályozott szociális ellátások esetében a jövedelmi korlát felső értékhatárától különösen indokolt esetben el lehet térni.
Pénzbeli és természetbeni ellátások
10. § (1) Települési támogatás nyújtható az Szt. alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az e rendeletben meghatározott feltételek alapján.
(2) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az Szt. 45. § (3) bekezdése alapján.
(3) Települési támogatás állapítható meg
a) az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 600 %-át, családban élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg,
b) természetbeni támogatásként a Meningococcus B elleni második védőoltás biztosításával az a két éves kort még el nem ért gyermekek számára feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 600 %-át, családban élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg,
c) a 18. életévét betöltött tartósan beteg közeli hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, ha
ca) az ápolttal életvitelszerűen közös háztartásban él, és
cb) azonos állandó lakóhellyel rendelkeznek, és
cc) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és
cd) az ápoló és családja nem rendelkezik a Szt.-ben meghatározott vagyonnal.
(4) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani
a) élelmiszer vásárlása céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 600 %-át, családban élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg,
b) igazolással alátámasztott, nem várt többletkiadás keletkezése, vagy rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén, így különösen elemi kár elhárításához, vagy káresemény bekövetkezéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 600 %-át, családban élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg.
c) gyermekhez, illetve a gyermek neveléséhez kapcsolódó célból, így különösen a gyermek iskoláztatásához, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az a szociális vetítési alap legkisebb összegének 600 %-át, családban élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg.
d) halálesethez, illetve temetéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 600 %-át, családban élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg,
e) fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 600 %-át, családban élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg.
f) betegség esetén, vagy gyógyszerek beszerzéséhez történő hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 600 %-át, családban élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg és a betegség miatt felmerülő igazolt kiadás, vagy a háziorvos/szakorvos által felírt vagy javasolt, igazolt gyógyszerköltség eléri az egy főre jutó havi nettó jövedelem 30 %-át.
11. § (1) Az élelmiszer vásárlása céljából megállapítható rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként legfeljebb a szociális vetítési alap 70 %-a lehet. A rendkívüli települési támogatás élelmiszer vásárlása céljából - figyelemmel a 12. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre – egy naptári évben maximálisan négy alkalommal állapítható meg.
(2) Az igazolással alátámasztott rendkívüli élethelyzet bekövetkezése, vagy nem várt többletkiadás keletkezése okán megállapított rendkívüli települési támogatás egy naptári évben - figyelemmel a 12. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre – maximálisan két alkalommal állapítható meg, továbbá az alkalmanként adható összeg maximum az igazolt költségek összege, de legfeljebb a szociális vetítési alap 150 %-a lehet.
(3) A fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából nyújtott rendkívüli települési támogatás egy naptári évben legfeljebb három alkalommal állapítható meg, összege maximálisan a szociális vetítési alap 150 %-a lehet. A fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából rendkívüli települési támogatás – figyelemmel a fűtési időszakra – október 1. napjától március 31. napjáig igényelhető.
(4) A gyermekhez, illetve neveléséhez kapcsolódó célból megállapított rendkívüli települési támogatás egy naptári évben - gyermekenként - legfeljebb két alkalommal állapítható meg, összege gyermekenként és alkalmanként - figyelemmel a 12. § (2) bekezdésében foglaltakra – maximum a szociális vetítési alap 70 %-a lehet.
(5) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított települési támogatás összege 50.000,- Ft.
(6) A halálesettel, illetve temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából megállapított rendkívüli települési támogatás összege 50.000,- Ft.
(7) A betegség esetén, illetve gyógyszerbeszerzéshez való hozzájárulás céljából megállapított rendkívüli települési támogatás egy naptári éven belül legfeljebb 3 alkalommal igényelhető és a támogatás összege egy naptári évben maximum a szociális vetítési alap 150%-a lehet.
(8) A betegség esetén, illetve gyógyszerbeszerzéshez való hozzájárulás céljából megállapított rendkívüli települési támogatási kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását közvetlenül három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről a háziorvos számítógépes igazolását, valamint az árajánlatot. Gyógyászati segédeszköz esetén a szakorvosi javaslatot és az árajánlatot vagy számlát.
(9) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a normatív vagy alanyi közgyógyellátásra jogosult. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy alanyi normatív jogcímen közgyógyellátásra nem jogosult, vagy ilyen irányú kérelmét a gyógyszertámogatás iránti kérelmének benyújtását megelőző 12 hónapon belül elutasították.
12. § (1) A 10. § (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott célokból megállapított rendkívüli települési támogatás együttes összege egy naptári éven belül nem haladhatja meg családonként a szociális vetítési alap 350 %-át.
(2) A 10. § (4) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott célokból adható rendkívüli települési támogatások egy naptári éven belül megállapítható együttes összege nem haladhatja meg családonként a szociális vetítési alap 300 %-át.
(3) A halálesettel, illetve temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából megállapítandó rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a temetési számla keltétől számított 60 napon belül kell benyújtani, mely jogvesztő határidő.
(4) A 10. § (3) bekezdés a)-c) pontjai alapján benyújtott települési támogatás iránti kérelmeket az egyéb célból benyújtott kérelmektől függetlenül kell elbírálni.
(5) A megállapított települési támogatást a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, de legkésőbb 15 napon belül, a rendkívüli települési támogatást a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, de legkésőbb 5 napon belül kell folyósítani.
13. § (1) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított települési támogatásra jogosultak a gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők, amennyiben legalább az egyik szülő - a gyermek születésekor, és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban - megszakítás nélkül gombai állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított települési támogatást a szülő a gyermek születését követő 6 hónapon belül igényelheti. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A kérelemhez az Szt-ben meghatározottakon túl csatolni kell
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
b) a szülő/törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásban neveli,
(4) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított települési támogatást elsősorban pénzbeli támogatásként kell megállapítani. Amennyiben a szülő(k) életvitele indokolja, a védőnő javaslata alapján természetbeni támogatásként is megállapítható.
14. § Települési támogatásként a 10. § (3) bekezdés b) pontjával biztosított védőoltáshoz a vakcina beszerzéséről, annak önkormányzati kifizetéséről és felhasználásának megszervezéséről, valamint a szükséges nyilvántartás vezetéséről az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő gondoskodik.
15. § (1) A tartósan beteg közeli hozzátartozójának az ápolását végző települési támogatást igénylő a kérelemmel egyidőben az ápolásra való alkalmasságáról háziorvosi igazolást köteles benyújtani.
(2) Tartósan betegnek minősül a közeli hozzátartozó az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.
(3) Meg kell szüntetni a települési támogatásra való jogosultságot, ha
a) az ápolást végző személy az Szt. 41. § (1) bekezdése, vagy 43/A. § (1) bekezdése alapján válik ápolási díjra jogosulttá, vagy
b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
c) a települési támogatásban részesülő személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, vagy
d) a 10. § (3) bekezdés c) pontjában megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be, vagy
e) ha a települési támogatásban részesülő önhibájából nem biztosítja az ápolt személy szükséges felügyeletét, vagy az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásával elhanyagolja gondozását, ápolását, vagy
f) ha az ápolt személy meghal, vagy
g) ha az ápolt személy, vagy a települési támogatásban részesülő személy kéri, vagy
h) ha a települési támogatásban részesülő keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, vagy
i) ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, vagy nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.
(4) Az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak minősül különösen:
a) az ápolt személyt körülvevő környezet tisztaságának elhanyagolása,
b) az ápolt személyi higiéniájának elhanyagolása,
c) az ápolt állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása,
d) ha az ápoló az ápoltnak az orvos által előírt kezeléseken való megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, az ápolt mielőbbi felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem biztosítja,
e) az ápoló az orvos által az ápolt részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, vagy az ápolt megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik,
f) az ápoló az ápolt orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy azt akadályozza, vagy
g) az ápolt személytől való életvitelszerű különélés.
(5) Az ápolást végző személyt kötelezettségeinek teljesítésében a jegyző ellenőrzi. A jegyző az ellenőrzés során jogosult a családdal rendszeresen kapcsolatot tartani, mely alkalmával meggyőződik az állandó felügyelet biztosításáról, annak módjáról, az ápolási és gondozási tevékenység teljesítésének mikéntjéről.
(6) A 10 § (3) bekezdés c) pontja alapján települési támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 100 %-a. A települési támogatást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(7) A 10. § (3) bekezdés c) pontja alapján települési támogatást első alkalommal a megállapító döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, ezt követően minden tárgy hónap 5. napjáig kell kifizetni.
(8) A 10. § (3) bekezdés c) pontja alapján települési támogatásra való jogosultság határozatlan időre kerül megállapításra, mely évente felülvizsgálatra kerül.
(9) A 10. § (3) bekezdés c) pontja alapján települési támogatást
a) a (3) bekezdés a) pontja esetén az ápolási díjra való jogosultság megállapításának napjával,
b) a (3) bekezdés f) pontja esetén a halál időpontját követő hónap utolsó napjával
kell megszüntetni.
(10) A 10. § (3) bekezdés c) pontja alapján meghatározott települési támogatás megszüntetése esetén - a 15. § (9) bekezdésben meghatározott megszüntetési okok kivételével - a települési támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
16. § Az Szt. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítése alól - kérelemre - teljes mértékben mentesíti a 18 év alatti eltemetésre köteles személyt.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
17. § Gomba Község Önkormányzata által nyújtott szociális alapszolgáltatások:
1. tanyagondnoki szolgálat
2. étkeztetés
3. házi segítségnyújtás
4. családsegítés
3. Tanyagondnoki szolgálat
18. § (1) A tanyagondnoki szolgálat - melynek fenntartója a GTÜ Gomba Község Településüzemeltető, Településfejlesztő és Szociális Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft.) - közreműködik a településen az étkeztetés biztosításában.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása érdekében közszolgáltatási szerződésben rögzíti a GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft-vel a tanyagondnoki feladat, mint átadott önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét.
(3) Amennyiben a tanyagondnoki szolgálat által ellátott területen élő lakosok részére az étkeztetés megállapításra kerül, részükre a GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. alkalmazásában álló tanyagondnok szállítja ki az ebédet.
4. Étkeztetés
19. § (1) Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmeket a szociális alapszolgáltatás fenntartójának képviselője bírálja el.
(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásra vonatkozóan az ellátottal az Szt. 94/C. § (3) bekezdésében rögzített adattartalommal megállapodást kell kötni.
20. § Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk, vagy
b) egészségi állapotuk, vagy
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, vagy
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt, vagy
f) annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.
21. § (1) Az étkeztetés biztosítása esetén szociálisan rászorultnak tekintendő:
a) a 65 év feletti személy, vagy
b) egyedül élő és egészségi állapota miatt önmaga ellátására tartósan vagy átmenetileg nem képes, vagy
c) fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
d) pszichiátriai beteg, vagy
e) szenvedélybeteg, vagy
f) hajléktalan, vagy
g) 12 hónapnál régebben nyilvántartott együttműködő álláskereső, vagy
h) közfoglalkoztatásban részt vevő, vagy
i) az a) pontban meghatározott életkort még nem érte el, de a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a szerinti öregségi teljes- vagy résznyugdíjban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdésével meghatározott rehabilitációs-, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy
j) átmeneti jelleggel krízishelyzetben van.
(2) Az (1) bekezdés i) pontja alapján az étkeztetést legfeljebb 1 hónap időtartamra lehet megállapítani, és azt egy alkalommal, legfeljebb további 1 hónappal lehet meghosszabbítani.
22. § (1) Az étkeztetés iránti kérelem benyújtása során a rászorultság igazolására az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
a) önellátási képesség hiányáról szóló háziorvosi igazolás, vagy
b) fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat, vagy
c) pszichiátriai betegség fennállásáról szakorvosi igazolás, vagy
d) szenvedélybetegség fennállásáról házi- vagy szakorvosi igazolás, vagy
e) illetékes munkaügyi központ kirendeltségének az álláskeresőkénti nyilvántartásra vonatkozó igazolása, vagy
f) a nyugellátást, rehabilitációs- vagy rokkantsági ellátást megállapító határozat
g) a krízishelyzet fennállásáról családgondozói vélemény.
(2) A 21. § (1) bekezdés i) pont szerinti jogosultság meghosszabbításához a krízishelyzet további fennállását a családgondozó újabb véleménnyel támasztja alá.
23. § Az étkeztetést meg kell szüntetni, ha:
a) az étkeztetésre való jogosultság megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig szólt és a határozott idő vagy a feltétel bekövetkezett,
b) az ellátott az étkeztetést előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,
c) az ellátott magatartásával az étkeztetést lehetetlenné teszi vagy akadályozza,
d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését a részére tértivevényes levélként megküldött figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne,
e) az ellátott érvényes lakcíme Gomba községben megszűnt,
f) az ellátott meghalt.
24. § Az étkeztetés megszüntetéséről a szociális alapszolgáltatás fenntartójának képviselője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt, vagy hozzátartozóját.
25. § (1) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj összege - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - megegyezik az intézményi térítési díj összegével.
(2) Az étkeztetés igénybe vételéért térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott térítési díj fizetésére kötelezett köteles fizetni.
(3) A fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelemnek a 30 %-át.
(4) A térítési díj fizetésére kötelezett - az GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. által rendelkezésre bocsátott befizetési utalványon, vagy átutalással - havonta előre, tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig egy összegben köteles megfizetni a térítési díjat.
26. § (1) Az étkeztetésért fizetendő térítési díj bruttó
a)1 350,- Ft amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori szociális vetítési alap legkisebb összegének 150 %-át,
b)2 480,- Ft amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja a mindenkori szociális vetítési alap legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg annak 300 %-át,
c)3 600,- Ft amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja a mindenkori szociális vetítési alap legkisebb összegének 300 %-át.
(2) A fizetendő személyi térítési díjat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet szabályaira figyelemmel kell megállapítani.
5. Házi segítségnyújtás
27. § Gomba község közigazgatási területén a házi-segítségnyújtás során alkalmazásra kerülő óradíjat - az ellátó intézmény fenntartójaként - Monor Város Önkormányzata állapítja meg.
6. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás
28. § (1) A családsegítésre vonatkozó feladatok ellátására a Szt. 64. §. és 64/A. §. -ban foglalt szabályok az irányadók.
(2) A családsegítésre vonatkozó szolgáltatás igénybevétele térítési díjmentes és önkéntes.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételére – ha a Gyvt. másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik.
(4) Az önkormányzat a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást a Monor és Térsége Integrált Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat (2200 Monor, Petőfi Sándor utca 27/C.) útján biztosítja.
7. Szociálpolitikai Kerekasztal
29. § (1) A Képviselő-testület szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.
(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.
(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) a polgármester
b) a szociális tanácsnok,
c) a területileg illetékes családgondozó,
d) a védőnő,
e) a Gólyafészek Óvoda intézményvezetője,
f) a Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója által delegált személy.
8. Záró rendelkezések
30. § Ez a rendelet 2025. május 1-jén lép hatályba.
31. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális rászorultságtól függőpénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete.
A 26. § (1) bekezdés a) pontja a Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés b) pontja a Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés c) pontja a Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.