Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IV. 16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2025. 10. 28Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IV. 16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
[1] A rendelet célja, hogy az önkormányzat vagyonának megóvása, hasznosítása, továbbá a település javára az átlátható és fenntartható vagyongazdálkodás rendjének megteremtése érdekében a vagyonelemekkel történő felelős gazdálkodás szabályait megállapítsa.
[2] Balatonederics Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed Balatonederics Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlanokra,
b) ingó vagyontárgyakra,
c) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,
d) értékpapírokra, és
e) társasági részesedésekre.
2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek hasznosítására.
2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása, minősítése
3. § Az önkormányzati vagyon áll:
a) törzsvagyonból, ami lehet forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes, valamint
b) üzleti vagyonból, amely forgalomképes.
4. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyakat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A törzsvagyon részét képező nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni kört a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az üzleti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyakat a 4. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület - ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról (átminősítés). A döntést az átsorolandó vagyontárgy – átminősítést megelőző állapot szerinti – forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül hozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.
(3) Új ingatlan vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 3. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott értékelési elveknek megfelelően a jegyző jogkörében eljárva a Lesencetomaji Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével.
(2) Az önkormányzati vagyon nyilvántartása:
a) az ingatlanvagyon-kataszterben,
b) az értékpapír-nyilvántartásban,
c) az üzemeltetésre átadott vagyon-nyilvántartásban,
d) a gazdasági társaságokban lévő részesedések nyilvántartásában, és
e) ingóság-nyilvántartásban
valósul meg.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változása az ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra, feltüntetve annak elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.
(4) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő intézkedések megtételéről a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.
(5) Az önkormányzati vagyonkimutatást a zárszámadáshoz csatolni kell.
4. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) Vagyontárgy szerzésére - kivéve ingó vagyontárgy kereskedelmi forgalomból történő beszerzése- továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
(2) A vagyontárgy forgalmi értékét:
a) ingatlan esetén hat hónapnál nem régebbi – erre jogosult szakértő által készített – forgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni.
b) ingó vagyontárgy esetén a könyv szerinti érték alapul vételével kell meghatározni.
c) értékpapír esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján kell meghatározni.
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jogot érintő döntés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján lehet meghatározni.
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök
8. § (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
9. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolhatja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos, polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök:
a) az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságban való tulajdonosi képviselet;
b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon bárminemű vezetékjog és szolgalmi jog bejegyzéséhez való tulajdonosi hozzájárulás;
c) önkormányzati tulajdonú területen történő közművezeték építéséhez szükséges tulajdonosi nyilatkozat megadása építésügyi és egyéb hatósági eljárásokban,
d) az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok képviselete;
e) a tulajdonosi jogok gyakorlása az ingó vagyon vonatkozásában,
f) ingatlan bérbeadása, értékesítése nettó 1 millió Ft ellenértékig. Bérbeadásnál a nettó 1 millió értékhatár az öt évre vetített bérleti díj összegére vonatkozik;
g) az önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról, ranghely-cseréjéről, valamint törléséről való döntés.
(3) A polgármester havonta, de legkésőbb a szerződés megkötését követő testületi ülésen beszámol az önkormányzati vagyon hasznosítására kötött szerződésekről.
(4)1 Képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester jogosult az Önkormányzat pénzforgalmi bankszámláin lévő átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezésére, amelyről a beszámolók keretében jóváhagyás végett tájékoztatja a képviselő-testületet.
10. § Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) foglalt követelmények betartásával - kizárólag a képviselő-testület jogosult.
11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni kizárólag az Nvtv. 13. §-ban foglaltak figyelembevételével lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása a képviselő-testület hatásköre.
(3) Az önkormányzat a vagyontárgyait abban az esetben engedheti át, ha a vagyoni juttatásban részesülő:
a) a település érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális vagy sporttevékenységet folytat,
b) közhatalmi, közbiztonsági, vagy védelmi feladatot lát el,
c) településfejlesztési feladatot végez, vagy
d) környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez.
12. § (1) Az önkormányzati vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő ügyek döntésre való előkészítésével, a döntések végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása a jegyző feladatkörébe tartozik, különösen:
a) előkészíti és végrehajtja az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó képviselő-testületi és polgármesteri döntéseket,
b) előkészíti a szerződéseket, megállapodásokat,
c) nyilvántartja és aktualizálja az önkormányzati vagyont, és
d) forgalmi értékbecsléseket, üzleti értékeléseket készíttet.
(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során a polgármester által meghatározott körben és irányítás szerint, a Hivatal közreműködésével jár el.
6. Felajánlott vagyon elfogadása
13. § (1) Bármely vagyontárgy és vagyoni értékű jog tulajdonjoga ingyenes, vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.
7. A követelésekről való lemondás, a halasztott- és részletfizetés engedélyezése
14. § (1) Az önkormányzat a polgári jogi, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kérelem alapján kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.
(2) Önkormányzati követelésről egészben vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet:
a) csőd- vagy felszámolási eljárás esetén,
b) bíróság által jóváhagyott egyezség keretében,
c) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg és a követelés további érvényesítésére – igazoltan – nincs lehetőség,
d) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
e) ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, s ez okirattal hitelt érdemlően bizonyítható,
f) önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet részére.
(3) Az önkormányzat behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha
a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,
b) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné, vagy
c) az egy évet meghaladóan keletkezett kisösszegű követelés behajtása az évenkénti háromszori felszólítás ellenére eredménytelen, vagy
d) az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
e) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné és ez valamely közérdekű cél megvalósulását veszélyeztetné, vagy az önkormányzat érdekeit sértené, és
f) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menésért segítené elő.
(4) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.
(5) A követelés elengedését a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.
(6) A követelésről lemondásról a képviselő-testület dönt.
(7) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a képviselő-testület a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 3 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.
(8) A követelésről való lemondás-, a halasztott fizetés-, a részletfizetés feltételeit a döntést követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.
8. Eljárás a tulajdonos képviseletében
15. § (1) E rendelet alkalmazása során az önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.
(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.
(3) Az önkormányzati vagyonelem elidegenítésével, hasznosításával, megterhelésével és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.
9. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog
16. § (1) Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása -a vagyon ingyenes átengedése kivételével- az Nvtv. 11. § (16) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése alapján versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) A versenyeztetési eljárás lehet:
a) pályázati eljárás vagy,
b) nyilvános árverés.
(3) A pályáztatási eljárás szabályait az 5. melléklet tartalmazza.
(4) A nyilvános árverés szabályai az árverés tárgyára tekintettel egyedileg, az árverési hirdetményben rögzítendők.
(5) Vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, továbbá más módon történő hasznosítását a képviselő-testület és a polgármester kezdeményezheti.
17. § Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) az Nvtv. 11. § (3), (17) és (18) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 108/A. §-109. §-ában meghatározott esetekben,
b) ingó vagyon átruházása, vagy hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 1 millió forintot,
c) vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 500.000 forintot.
10. A forgalomképtelen vagyon feletti rendelkezési jog
18. § (1) A törzsvagyon körébe sorolt forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, vagy hasznosítási jogát átengedni kizárólag az Nvtv. 6. § (1) bekezdésével összhangban lehet.
11. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog
19. § A közművek - a Nvtv-ben foglaltak kivételével - nem idegeníthetők el, nem megterhelhetők. A közművek működtetési jogát az önkormányzat kizárólag koncesszió útján, törvényben szabályozott módon engedheti át.
20. § (1) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadás) feltételeit törvény, és e rendelet határozza meg.
(2) Az intézményi feladat-, és középület esetén a közfeladat ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes vagyonelemek megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, használatba, vagy bérbeadásáról, más módon történő hasznosításáról, továbbá gazdasági vagy közhasznú társaságba való beviteléről a képviselő-testület dönt.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek, építmények, védett természeti területek, továbbá történeti (régészeti) emlék vonatkozásában a vagyonkezelői jog létesítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
12. Forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog
21. § Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető, melyről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
22. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet, azonban közkereseti társaság tagja nem lehet, betéti társaságnak pedig csak kültagja lehet.
23. § A képviselő-testület egyedi döntése alapján az önkormányzat ideiglenesen szabaddá váló pénzeszközeiből kizárólag állami garanciával rendelkező értékpapír vásárolható.
13. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek, önkormányzati területek bérbeadására vonatkozó különös szabályok
24. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek, továbbá kereskedelmi és vendéglátó ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére szolgáló területeket a nyilvános pályázati felhívás keretében, a legkedvezőbb bérleti díjat ajánló részére adja bérbe.
(2) A bérlet időtartama határozott idejű, legfeljebb 10 évig terjed.
(3) A helyiség csak olyan célra vehető igénybe, amelynek gyakorlása során:
a) a helyiség nem rongálódik, s a célszerű használathoz szükséges átalakítási költséget az igénylő magára vállalja,
b) a helyiség környezetét nem szennyezi, a környéken lakók nyugalmát nem zavarja.
25. § (1) A bérlő kiválasztásáról és a bérleti díj meghatározásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
(2) A helyiség bérleti szerződést a kijelölt bérlővel a képviselő-testület határozatának megfelelően a polgármester köti meg.
(3) A bérbeadó a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést nem köt.
(4) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(5) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el, ruházhatja át másra, vagy adhatja albérletbe. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha a helyiség használata, illetve az abban gyakorolt tevékenység nem módosul és a szerződésben foglalt feltételek nem változnak.
26. § (1) A helyiségre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül fel kell mondani a ha a bérlő:
a) a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, és a teljesítésre szóló írásbeli felhívásban 8 napos határidőig sem tesz eleget, vagy
b) a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérlő nem teljesíti, vagy
c) az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, vagy
d) a helyiséget, illetőleg területet rongálja, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja vagy
e) a helyiséget a bérbeadó írásbeli hozzájárulás nélkül átruházza, illetve használatba adja
(2) Az (1) bekezdésekben foglalt esetekben cserehelyiség biztosítása nélkül 15 napos helyiség átadási határidővel mond fel írásban a bérbeadó.
14. Az önkormányzat tulajdonát képező strand kiszolgáló létesítményeire vonatkozó speciális szabályok
27. § (1) A rendeletben foglaltakat az önkormányzat tulajdonát képező Balatonederics külterület 0151/7 hrsz. alatti strand ingatlan egyes részeinek (strandi kiszolgáló létesítmények működtetéséhez szükséges területek) hasznosítása tárgyában a jelen 27. § (2)–(5) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A jelen rendelet alkalmazásában strandi kiszolgáló létesítmény: melegkonyhás, vagy hidegkonyhás büfé, fagylaltozó, vízi sporteszköz kölcsönző, strandcikk árusító bolt. Nem tartozik ide a strand bejárati épületében lévő önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség.
(3) A 27. § hatályba lépésének napját megelőző évre a strand területére vonatkozóan írásba foglalt bérleti szerződéssel rendelkező és az erre az évre a bérleti díjat maradéktalanul rendező kiszolgáló létesítmények üzemeltetői az általuk üzemeltetett kiszolgáló létesítmények működtetéséhez szükséges területet 2029. 09. 15. napjáig a jelen rendelet hatályba lépését követően megkötött területhasználati szerződés alapján használhatják, azzal, hogy az önkormányzat a területhasználati díjat évente rendeletében határozza meg.
(4) Abban az esetben, ha a 27. § hatályba lépését követően a (3) bekezdés szerinti szerződések bármely okból megszűnnek, vagy új terület hasznosítására kerül sor, az érintett területek hasznosítása kizárólag az e rendelet szerinti eljárásrendben lehetséges, azzal, hogy az adott hasznosítási módhoz a strand területe kizárólag a legkisebb indokolt mértékben vehető igénybe.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott strand ingatlanon elhelyezett felépítményeken a Ptk. 5:18. § (1) és az Nvtv. 6. § (1) bekezdés alapján kizárólag az önkormányzat szerezhet tulajdont, azokon harmadik személyek részére a hatályos jogszabályokban foglalt jogi és műszaki feltételek fennállása esetén a jogszabályokban foglaltak szerint építményi jog alapítható. Az építményi jog alapításához a képviselő-testület előzetes határozata szükséges. Az építményi jog jogosultja a terület használata után a strand ingatlan többi használójával egyező négyzetméterenkénti területhasználati díj fizetésére köteles az építményi jog fennállásának teljes időtartama alatt.
15. Vagyonkezelői jog
28. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra a Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (11)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog megszerzése írásban megkötött vagyonkezelői szerződéssel történhet. Vagyonkezelői jog kizárólag az Nvtv-ben meghatározott személyekkel köthető.
(3) A vagyonkezelői jog – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(4) A vagyonkezelési szerződésnek az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályaiban foglaltakon kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak a számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,
c) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
d) a vagyonkezelői jog megszerzésének az ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét,
e) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyon-nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
f) az önkormányzati vagyon kezeléséből az önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
g) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
h) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
i) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,
j) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
k) a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,
l) a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.
(5) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra, meghatározott eszmei hányadok szerint több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
16. A vagyonkezelői jog gyakorlása
29. § A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terhet,
b) teljesíteni a jogszabályban és a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget és egyéb kötelezettségeket, úgy, hogy a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, a közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani,
c) évente elszámolni a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,
d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,
e) tűrni az önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit, valamint közreműködni az ilyen ellenőrzésekben,
f) gondoskodni az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről,
g) a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
30. § (1) A tulajdonos önkormányzat követelheti a rendeltetés- vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Amennyiben az ilyen használat tovább folyik, vagy a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.
(2) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében.
(3) A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.
17. Vagyonkezelői jog ellenértéke
31. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához szükség szerint szakértői szakvélemény kérhető.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
32. § Az önkormányzat, mint tulajdonos a vagyonkezelés ellenőrzését a Hivatal közreműködésével, továbbá az Mötv. alapján a belső ellenőrzés keretében biztosítja. Az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről be kell számolni a képviselő-testületnek.
18. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
33. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az intézmény működéséhez szükséges önkormányzati vagyont az alapító okirattal ingyenesen adja az intézmény használatába. Amennyiben az intézmény alapfeladatához egy ingatlan vagy egy ingatlanrész 3 hónapnál hosszabb ideig nem szükséges, úgy azt köteles visszaadni az önkormányzatnak.
(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz kapcsolódó közterhek viselésére, a vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására az ingatlanok kivételével, amelyeket az önkormányzat tart nyilván.
19. A vagyongazdálkodási terv
34. § (1) A képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, a vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatokat.
(3) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.
20. Záró rendelkezések
35. §2
36. § Ez a rendelet 2025. április 30-án lép hatályba.
1. melléklet a 8/2025. (IV. 16.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
1. |
23 |
Ady Endre utca |
Belterület |
1872 m2 |
1/1 |
|
2. |
24 |
Közterület |
Belterület |
975 m2 |
1/1 |
|
3. |
25 |
Névtelen utca |
Belterület |
397 m2 |
1/1 |
|
4. |
32 |
Árok |
Belterület |
274 m2 |
1/1 |
|
5. |
81/2 |
kivett saját haszn. út |
Belterület |
140 m2 |
60/240 |
|
6. |
109 |
Névtelen utca |
Belterület |
4908 m2 |
1/1 |
|
7. |
111/2 |
Egyéb terület |
Belterület |
462 m2 |
1/1 |
|
8. |
111/3 |
Leadott útrész |
Belterület |
263 m2 |
1/1 |
|
9. |
111/4 |
Leadott útrész |
Belterület |
224 m2 |
1/1 |
|
10. |
111/5 |
Leadott útrész |
Belterület |
673 m2 |
1/1 |
|
11. |
111/6 |
Közterület |
Belterület |
202 m2 |
1/1 |
|
12. |
111/7 |
Leadott útrész |
Belterület |
46 m2 |
1/1 |
|
13. |
111/8 |
Leadott útrész |
Belterület |
399 m2 |
1/1 |
|
14. |
111/9 |
Leadott útrész |
Belterület |
830 m2 |
1/1 |
|
15. |
111/10 |
Zöldterület |
Belterület |
285 m2 |
1/1 |
|
16. |
111/11 |
Óvoda előtti járda |
Belterület |
2035 m2 |
1/1 |
|
17. |
111/12 |
Zöldterület |
Belterület |
159 m2 |
1/1 |
|
18. |
111/13 |
Leadott útrész |
Belterület |
192 m2 |
1/1 |
|
19. |
111/14 |
Zöldterület |
Belterület |
158 m2 |
1/1 |
|
20. |
111/15 |
Zöldterület |
Belterület |
1142 m2 |
1/1 |
|
21. |
111/16 |
Kossuth utca |
Belterület |
5115 m2 |
1/1 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
22. |
113/11 |
kivett közterület |
Belterület |
676 m2 |
1/1 |
|
23. |
113/24 |
Kert, játszótér |
Belterület |
1548 m2 |
1/1 |
|
24. |
113/28 |
kivett közterület |
Belterület |
454 m2 |
1/1 |
|
25. |
118/1 |
Radosi utca |
Belterület |
2298 m2 |
1/1 |
|
26. |
118/2 |
Névtelen utca |
Belterület |
2509 m2 |
1/1 |
|
27. |
153 |
vízmosás |
Belterület |
2047 m2 |
1/1 |
|
28. |
167 |
Rákóczi utca |
Belterület |
852 m2 |
1/1 |
|
29. |
180 |
Jókai utca |
Belterület |
649 m2 |
1/1 |
|
30. |
217/4 |
közút |
belterület |
2552 m2 |
1/1 |
|
31. |
230 |
Árok |
Belterület |
1375 m2 |
1/1 |
|
32. |
280 |
Petőfi utca |
Belterület |
5718 m2 |
1/1 |
|
33. |
285/4 |
Hegyalja utca |
Belterület |
4624 m2 |
1/1 |
|
34. |
285/20 |
Bakosdomb utca |
Belterület |
1284 m2 |
1/1 |
|
35. |
285/21 |
Névtelen utca |
Belterület |
560 m2 |
1/1 |
|
36. |
285/27 |
Névtelen utca |
Belterület |
2074 m2 |
1/1 |
|
37. |
285/33 |
Bakosdomb utca |
Belterület |
1757 m2 |
1/1 |
|
38. |
285/39 |
Névtelen utca |
Belterület |
2324 m2 |
1/1 |
|
39. |
302 |
Névtelen utca |
Belterület |
553 m2 |
1/1 |
|
40. |
311 |
Névtelen utca |
Belterület |
560 m2 |
1/1 |
|
41. |
329 |
József Attila utca |
Belterület |
8771 m2 |
1/1 |
|
42. |
352 |
Névtelen utca |
Belterület |
781 m2 |
1/1 |
|
43. |
354 |
Egry J. utca |
Belterület |
3550 m2 |
1/1 |
|
44. |
355/3 |
Játszótér |
Belterület |
2344 m2 |
1/1 |
|
45. |
357 |
Arany J utca |
Belterület |
2441 m2 |
1/1 |
|
46. |
379 |
Dózsa Gy. utca |
Belterület |
2466 m2 |
1/1 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
47. |
402 |
Névtelen utca |
Belterület |
3618 m2 |
1/1 |
|
48. |
431 |
kivett közterület |
Belterület |
3035 m2 |
1/1 |
|
49. |
441/4 |
saját használatú út |
Belterület |
580 m2 |
1/1 |
|
50. |
459 |
Balaton utca |
Belterület |
2430 m2 |
1/1 |
|
51. |
466 |
Névtelen utca |
Belterület |
4598 m2 |
1/1 |
|
52. |
487 |
Dózsa utca |
Belterület |
1937 m2 |
1/1 |
|
53. |
508 |
Névtelen utca |
Belterület |
3501 m2 |
1/1 |
|
54. |
509 |
kivett közterület |
Belterület |
1935 m2 |
1/1 |
|
55. |
531/2 |
Leadott útrész |
Belterület |
318 m2 |
1/1 |
|
56. |
531/3 |
Leadott útrész |
Belterület |
154 m2 |
1/1 |
|
57. |
598/1 |
Árok |
Belterület |
920 m2 |
1/1 |
|
58. |
652/1 |
Külterületi utca |
Belterület |
453 m2 |
1/1 |
|
59. |
801/1 |
Külterületi út |
Zártkert |
420 m2 |
1/1 |
|
60. |
833 |
Külterületi út |
Zártkert |
314 m2 |
1/1 |
|
61. |
859/1 |
Külterületi út |
Zártkert |
160 m2 |
1/1 |
|
62. |
860 |
Külterületi út |
Zártkert |
5283 m2 |
1/1 |
|
63. |
954 |
Külterületi út |
Zártkert |
544 m2 |
1/1 |
|
65. |
978 |
Külterületi út |
Zártkert |
994 m2 |
1/1 |
|
66. |
979 |
Külterületi út |
Zártkert |
3432 m2 |
1/1 |
|
67. |
1017 |
Külterületi út |
Zártkert |
1189 m2 |
1/1 |
|
68. |
1080 |
Külterületi út |
Zártkert |
327 m2 |
1/1 |
|
69. |
1087/2 |
Külterületi út |
Zártkert |
3677 m2 |
1/1 |
|
70. |
1214 |
Vízmosás |
Zártkert |
4454 m2 |
1/1 |
|
71. |
1215 |
Külterületi út |
Zártkert |
3881 m2 |
1/1 |
|
72. |
1216/1 |
Külterületi út |
Zártkert |
676 m2 |
1/1 |
|
73. |
1216/2 |
Rumi árok |
zártkert |
32253 m2 |
1/1 |
|
74. |
1216/3 |
Külterületi út |
Zártkert |
8295 m2 |
1/1 |
|
75. |
1227 |
Külterületi út |
Zártkert |
1206 m2 |
1/1 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
76. |
1249/15 |
Kivett út |
Zártkert |
4080 m2 |
1/1 |
|
77. |
1249/20 |
Kivett árok |
Zártkert |
252 m2 |
1/1 |
|
78. |
1252 |
kivett árok |
Zártkert |
117 m2 |
1/1 |
|
79. |
1272 |
Külterületi út |
Zártkert |
1596 m2 |
1/1 |
|
80. |
1296 |
Külterületi út |
Zártkert |
1106 m2 |
1/1 |
|
81. |
1326 |
Külterületi út |
Zártkert |
940 m2 |
1/1 |
|
82. |
1337 |
Kivett árok |
Zártkert |
1483 m2 |
1/1 |
|
83. |
1348/2 |
Kivett közút |
Zártkert |
581 m2 |
1/1 |
|
84. |
1391 |
Külterületi út |
Zártkert |
1767 m2 |
1/1 |
|
85. |
1392 |
Külterületi út |
Zártkert |
5436 m2 |
1/1 |
|
86. |
1414 |
Külterületi út |
Zártkert |
620 m2 |
1/1 |
|
87. |
1461/1 |
árok |
Zártkert |
5385 m2 |
1/1 |
|
88. |
1462 |
Külterületi út |
Zártkert |
948 m2 |
1/1 |
|
89. |
1463 |
temetői parkoló |
Zártkert |
990 m2 |
1/1 |
|
90. |
1498 |
Külterületi út |
Zártkert |
2641 m2 |
1/1 |
|
91. |
1509 |
kivett vizmosás |
zártkert |
4837 m2 |
1/1 |
|
92. |
1538 |
Külterületi út |
Zártkert |
1523 m2 |
1/1 |
|
93. |
1561 |
Külterületi út |
Zártkert |
196 m2 |
1/1 |
|
94. |
1575 |
Külterületi út |
Zártkert |
1596 m2 |
1/1 |
|
95. |
1591 |
Külterületi út |
Zártkert |
1652 m2 |
1/1 |
|
96. |
1603/1 |
Kivett közterület |
Zártkert |
289 m2 |
1/1 |
|
97. |
1603/2 |
külterületi út |
Zártkert |
2577 m2 |
1/1 |
|
98. |
1623/1 |
Külterületi út |
Külterület |
432 m2 |
1/1 |
|
99. |
1623/2 |
kivett sh. út |
Külterület |
188 m2 |
1/1 |
|
100. |
1628/4 |
kivett ut |
külterület |
44 m2 |
1/1 |
|
101. |
1659 |
Külterületi út |
Zártkert |
976 m2 |
1/1 |
|
102. |
1685 |
Külterületi út |
Zártkert |
1019 m2 |
1/1 |
|
103. |
1709/3 |
Külterületi út |
Zártkert |
210 m2 |
1/1 |
|
104. |
1719 |
Külterületi út |
Zártkert |
649 m2 |
1/1 |
|
105. |
1752 |
Külterületi út |
Zártkert |
494 m2 |
1/1 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
106. |
1780 |
Külterületi út |
Zártkert |
3658 m2 |
1/1 |
|
107. |
1824 |
Külterületi út |
Zártkert |
563 m2 |
1/1 |
|
108. |
03 |
kivett árok |
Külterület |
1207 m2 |
1/1 |
|
109. |
05/2 |
Leadott útrész |
Külterület |
583 m2 |
1/1 |
|
110. |
05/3 |
Névtelen útrész |
Külterület |
212m2 |
1/1 |
|
111. |
05/4 |
Leadott útrész |
Külterület |
165 m2 |
1/1 |
|
112. |
05/5 |
Leadott útrész |
Külterület |
2113 m2 |
1/1 |
|
113. |
07/16 |
Külterületi közút |
Külterület |
7606 m2 |
1/1 |
|
114. |
07/17 |
Külterületi út |
Külterület |
2811 m2 |
1/1 |
|
115. |
07/25 |
Külterületi út |
Külterület |
3251 m2 |
1/1 |
|
116. |
08/11 |
kivett saját hasz. út |
Külterület |
2689 m2 |
1/1 |
|
117. |
012 |
Külterületi út |
Külterület |
5401 m2 |
1/1 |
|
118. |
013 |
kivett árok |
Külterület |
2233 m2 |
1/1 |
|
119. |
014/12 |
kivett. saját használatú út és árok |
Külterület |
8135m2 |
1/1 |
|
120. |
015 |
kivett árok |
külterület |
212 m2 |
1/1 |
|
121. |
027 |
Külterületi út |
Külterület |
3682 m2 |
1/1 |
|
122. |
028/4 |
saját használatú ut |
Külterület |
3630 m2 |
1/1 |
|
123. |
028/7 |
saját használatú ut |
Külterület |
1782 m2 |
1/1 |
|
124. |
028/8 |
saját használatú út |
Külterület |
312 m2 |
1/1 |
|
125. |
028/10 |
kivett árok |
Külterület |
880 m2 |
1/1 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
126. |
028/15 |
saját használatú út |
Külterület |
425 m2 |
1/1 |
|
127. |
028/19 |
saját használatú ut |
Külterület |
1119 m2 |
1/1 |
|
128. |
028/20 |
kivett árok |
Külterület |
264 m2 |
1/1 |
|
129. |
028/21 |
saját használatú út |
Külterület |
654 m2 |
1/1 |
|
130. |
028/28 |
saját használatú út és árok |
Külterület |
3374 m2 |
1/1 |
|
131. |
028/30 |
saját használatú út |
Külterület |
3098 m2 |
1/1 |
|
132. |
033 |
Külterületi út |
Külterület |
715 m2 |
1/1 |
|
133. |
034 |
Külterületi út |
Külterület |
4781 m2 |
1/1 |
|
134. |
035/26 |
Saját használatú út |
Külterület |
423 m2 |
1/1 |
|
135. |
035/39 |
Saját használatú út |
Külterület |
1434 m2 |
1/1 |
|
136. |
037 |
Külterületi út |
Külterület |
3661 m2 |
1/1 |
|
137. |
039 |
Külterületi út |
Külterület |
1904 m2 |
1/1 |
|
138. |
040/28 |
Külterületi út |
Külterület |
4172 m2 |
1/1 |
|
139. |
042 |
Külterületi út |
Külterület |
3915 m2 |
1/1 |
|
140. |
044/2 |
saját használatú út |
Külterület |
409 m2 |
1/1 |
|
141. |
044/10 |
Kivett út |
Külterület |
2429 m2 |
1/1 |
|
142. |
045/16 |
Külterületi út |
Külterület |
1851 m2 |
1/1 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
143. |
047 |
Külterületi út |
Külterület |
4953 m2 |
1/1 |
|
144. |
049/1 |
Külterületi út |
Külterület |
9518 m2 |
1/1 |
|
145. |
049/2 |
Külterületi út |
Külterület |
3932 m2 |
1/1 |
|
146. |
052 |
Külterületi út |
Külterület |
1 ha 6271m2 |
1/1 |
|
147. |
055 |
Külterületi út |
Külterület |
6689 m2 |
1/1 |
|
148. |
059 |
Külterületi út |
Külterület |
2064 m2 |
1/1 |
|
149. |
060/8 |
Kivett árok |
Külterület |
3990 m2 |
1/1 |
|
150. |
060/15 |
saját használatú út |
Külterület |
1103 m2 |
1/1 |
|
151. |
060/19 |
saját használatú út |
Külterület |
1843 m2 |
1/1 |
|
152. |
062/1 |
saját használatú út |
Külterület |
4362 m2 |
1/1 |
|
153. |
063 |
Külterületi út |
Külterület |
1089 m2 |
1/1 |
|
154. |
065 |
Külterületi út |
Külterület |
3559 m2 |
1/1 |
|
155. |
066/13 |
Kivett sh. út, és árok |
Külterület |
4250 m2 |
1/1 |
|
156. |
072/3 |
Külterületi út |
Külterület |
844 m2 |
1/1 |
|
157. |
073 |
közforg. elől el nem zárt magánút és árok |
Külterület |
1878 m2 |
1/1 |
|
158. |
074/58 |
saját haszn. út |
külerület |
626 m2 |
1/1 |
|
159. |
076 |
Külterületi út |
Külterület |
8276 m2 |
1/1 |
|
160. |
079/23 |
kivett közut |
Külterület |
1368 m2 |
1/1 |
|
161. |
080 |
Külterületi út |
Külterület |
4899 m2 |
1/1 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
162. |
083 |
Külterületi út |
Külterület |
2948 m2 |
1/1 |
|
163. |
084/14 |
Külterületi út |
Külterület |
3408 m2 |
1/1 |
|
164. |
085/31 |
Külterületi közút |
Külterület |
3771 m2 |
1/1 |
|
165. |
096 |
Külterületi út |
Külterület |
4161 m2 |
1/1 |
|
166. |
098 |
Kivett árok |
Külterület |
513 m2 |
1/1 |
|
167. |
0100 |
Külterületi út |
Külterület |
3453 m2 |
1/1 |
|
168. |
0102 |
Külterületi út |
Külterület |
504m2 |
1/1 |
|
169. |
0109 |
Külterületi út |
Külterület |
2 ha 3848 m2 |
1/1 |
|
170. |
0124 |
Árok |
Külterület |
2534m2 |
1/1 |
|
171. |
0141 |
Patak (Világos patak) |
Külterület |
1 ha 9964 m2 |
1/1 |
|
172. |
0152 |
Külterületi út |
Külterület |
6260 m2 |
1/1 |
|
173. |
113/11 |
Névtelen tér |
Belterület |
676 m2 |
1/1 |
|
174.3 |
659 |
kivett saját használatú út |
Belterület |
249 |
1/2 |
2. melléklet a 8/2025. (IV. 16.) önkormányzati rendelethez
1. Nincs adat.
3. melléklet a 8/2025. (IV. 16.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|
Helyrajzi szám |
Művelési |
Ingatlan |
Ingatlan |
Megjegyzés |
||
|
ág |
jellege |
területe |
||||
|
1. |
1 |
Önkormányzat épülete |
Belterület |
3884 m2 |
1/1 |
|
|
2. |
113/21 |
Rendőrségi szolgálati lakás |
Belterület |
942 m2 |
1/1 |
|
|
3. |
181 |
Kultúrház |
Belterület |
838 m2 |
1/1 |
|
|
4. |
217/1 |
Általános iskola |
Belterület |
6698 m2 |
1/1 |
|
|
5. |
367/1 |
Orvosi Rendelő és szolgálati lakás |
Belterület |
1266 m2 |
1/1 |
|
|
6. |
598/2 |
Óvoda |
Belterület |
2304 m2 |
1/1 |
|
|
7. |
1458 |
temető tartalék terület |
zártkert |
1372 m2 |
1/1 |
|
|
8. |
1461/2 |
Sporttelep |
Zártkert |
1 ha 1228 m2 |
1/1 |
|
|
9. |
1461/3 |
Temető |
Zártkert |
1 ha 0467m2 |
1/1 |
|
|
10. |
1538/15 (Tapolca) |
Térségi iroda Tapolca, Hegymagasi utca) |
Belterület |
2047 m2 |
1/33 |
|
|
11. |
0151/7 |
Strandfürdő és viharjelző állomás, közforgalom elől el nem zárt magánút, parkoló, árok |
Külterület |
2 ha 6791 m2 |
1/1 |
4. melléklet a 8/2025. (IV. 16.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
1. |
26 |
lakóház, udvar, gazd. ép |
Belterület |
513 m2 |
1/1 |
|
2. |
30 |
Fodrászüzlet és iroda |
Belterület |
48 m2 |
1/1 |
|
3. |
83 |
Lakóház, udvar |
belterület |
454 m2 |
1/1 |
|
4. |
84/2 |
kivett beépítetlen terület |
belterület |
300 m2 |
1/1 |
|
5. |
85 |
kivett beépítetlen terület |
belterület |
678 m2 |
1/1 |
|
6. |
148 |
gazdasági épület és udvar |
Belterület |
900 m2 |
1/1 |
|
7. |
149 |
Lakóház, udvar, gazd.ép. |
belterület |
342 m2 |
1/1 |
|
8. |
217/3 |
tájház, udvar fedett szín |
belterület |
2945 m2 |
1/1 |
|
9. |
217/5 |
Építési telek |
belterület |
835 m2 |
1/1 |
|
10. |
217/6 |
Építési telek |
Belterület |
826 m2 |
1/1 |
|
11. |
217/9 |
Építési telek |
belterület |
812 m2 |
1/1 |
|
12. |
353/1 |
Tűzoltó szertár (szikviztöltő ) |
Belterület |
497 m2 |
1/1 |
|
13. |
519 |
Kert |
Belterület |
58 m2 |
1/1 |
|
14. |
864/2 |
Külterület–rét |
Zártkert |
58 m2 |
1/1 |
|
15. |
975 |
Gyep |
Zártkert |
126 m2 |
1/1 |
|
16. |
1860/2 |
Dögtér |
Zártkert |
883 m2 |
1/1 |
|
17. |
07/3 |
Parkoló |
Külterület |
1261 m2 |
1/1 |
|
18. |
072/6 |
szántó |
Külterület |
779 m2 |
1/1 |
|
19. |
097/8 |
szántó |
külterület |
1431 m2 |
1/1 |
|
20. |
0103/11 |
Gyep-rét |
Külterület |
2109 m2 |
1/1 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Ingatlan jellege |
Ingatlan területe |
Megjegyzés |
|
|
21. |
0103/19 |
Gyep-rét |
Külterület |
1070 m2 |
1/1 |
|
22. |
0147/2 |
Gyep |
Külterület |
1566 m2 |
1/2 |
|
23. |
0147/16 |
Gyep |
Külterület |
3643 m2 |
1/1 |
|
24. |
0147/20 |
Gyep |
Külterület |
1590 m2 |
1/2 |
|
25. |
0154/1 |
Gyep és árok |
Külterület |
1 ha 8517m2 |
1/1 |
|
26. |
2900/11 |
Badacsonytomaj /magánhasználatú út |
belterület |
1347 m2 |
1/12 |
|
27. |
2900/12 |
Badacsonytomaj / ipartelep |
belterület |
3 ha 6001 m2 |
2180/36001 |
|
28.4 |
49/2 |
kivett beépítetlen terület |
belterület |
848 |
1/1 |
|
29.5 |
71 |
kivett beépítetlen terület |
belterület |
371 |
1/1 |
|
30.6 |
74/1 |
kivett beépítetlen terület |
belterület |
219 |
1/1 |
|
31.7 |
96 |
kivett beépítetlen terület |
belterület |
1528 |
1/1 |
|
32.8 |
108/3 |
kivett beépítetlen terület |
belterület |
618 |
1/1 |
5. melléklet a 8/2025. (IV. 16.) önkormányzati rendelethez
1. E szabályzat alkalmazásában
1.1. Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója, vagy felhatalmazás alapján a polgármester.
1.2. Ajánlattevő (pályázó): aki a pályázati eljárás során a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz.
1.3. Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
1.4. Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő kitűzésével - közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
1.5. Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati felhívás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.
1.6. Ajánlattételi felhívás: az ajánlatkérő nyilvánosan, vagy meghívás útján felhívást tesz közzé az önkormányzat vagyonának hasznosítására
2. A pályázati eljárás típusai:
2.1. A pályázati eljárás kizárólag nyílt lehet.
2.2. Zártkörű pályázati eljárás nem folytatható le.
3. A pályázati eljárás kiírása, meghirdetése:
3.1. A pályázati felhívást közzé kell tenni a kiíró döntésében foglaltak szerint:
a) a Lesencetomaji Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és
b) az önkormányzat internetes honlapján (www.balatonederics.hu), valamint
c) a kiíró döntésétől függően az a)-b) pontokon felül más helyen és módon.
3.2. A nyilvános pályázatot úgy kell közzétenni, hogy a megjelenése és a pályázat benyújtásának határideje között legalább 20 napnak kell eltelnie.
3.3. A nyílt pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati eljárás célját, nyílt jellegét, illetve a fordulók számát;
c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
d) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
e) a részletes pályázati felhívás rendelkezésre bocsátása helyét.
3.4. Abban az esetben, ha a pályázat benyújtására nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be pályázatot, a kiíró Képviselő-testület nevében a polgármester új benyújtási határidőt állapíthat meg és az új benyújtási határidőre tekintettel módosított -egyebekben változatlan tartalmú- pályázati felhívást közzéteszi, amelyről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja. Az ilyen módon ismételten közzétett új pályázati eljárás elbírálására az eredi pályázat kiírója jogosult.
4. Az ajánlati biztosíték
4.1. A pályázati eljáráson való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.
4.2. Az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, a pályázat érvénytelenségének megállapítása, a pályázatnak a benyújtási határidőt megelőző visszavonása esetén, továbbá az ajánlati kötöttség lejárta után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
4.3. A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg elidegenítés esetén foglalóként, hasznosítás esetén szerződést biztosító mellék-kötelezettségként (óvadék) számít be. A nyertes pályázó által befizetett foglalóról számlát kell kiállítani.
5. A pályázati eljáráson való részvétel feltételei
5.1. A pályázatok elbírálása során csak a pályázati felhívásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.
5.2. A pályázati eljárásban - a kiírás eltérő rendelkezése hiányában - devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes személy, jogi személy, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség; vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.
6. A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség
6.1. A pályázatokat zárt, a pályázó személyére való bármely utalás nélküli borítékban, egy eredeti és egy másolati példányban kell a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő alatt a pályázati felhívásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel benyújtani.
6.2. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén személyes adatait, elérhetőségeit (telefonszám, telefaxszám);
b) a pályázó rövid bemutatását;
c) a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.);
d) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot;
e) a fizetés módját és ütemezését;
f) a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot,
g) a pályázati felhívásban előírt ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást.
h) ha a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a pályázónak a beadáshoz képest: 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát, a létrejöttét igazoló bírósági, vagy más egyéb nyilvántartásba vételéről szóló okiratot, valamint a képviselet jogára vonatkozó továbbá az aláírás hitelességét igazoló okiratot.
i) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély, vagy Igazolás az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételről hiteles másolatát;
j) természetes személy esetén a természetes személy személyi adatait.
k) a konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük továbbá a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét;
l) külföldi pályázónak hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt dokumentumokat. Külföldi pályázó köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.
6.3. A pályázó ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 30 napig kötve van. Ez alól kivételt képeznek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban Földforgalmi tv.) szerint a föld tulajdonjogának megszerzésére külön szabályok alá tartozó ingatlanok, melyek esetében az ajánlati kötöttség a benyújtási határidő lejártától számított 120 nap.
6.4. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította. Abban az esetben, ha a bíráló bizottság javaslatában második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet.
6.5. A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázatának benyújtása napjától kezdődik.
7. A pályázatok átvétele, bontása
7.1. A pályázat a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidőig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.
7.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 8 napon belül történik.
8. A pályázatok értékelése:
8.1. A felbontott pályázatokat a Képviselő-testület, a Polgármester vagy a Lesencetomaji Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt pénzügyi, műszaki vagy jogi szakértelemmel rendelkező köztisztviselője a bontást követő 3 napon belül formai és tartalmi szempontból megvizsgálja, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indokolással együtt a kiíró részére előterjeszti.
8.2. A kiíró Képviselő-testület, vagy a Polgármester a pályázat tárgyát képező vagyon jelentőségére figyelemmel a pályázat elbírálására a 9.1. a) pontban megjelölt bírálók helyett a pályázat kiírásáról rendelkező határozatával 3 fős munkacsoportot hozhat létre, akik összeférhetetlenségére és eljárására ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a 9.1. a) pontban megjelölt bírálókra.
8.3. A pályázat értékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:
a) közeli hozzátartozója;
b) munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy alkalmazottja;
c) más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;
d) tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője - amennyiben a pályázó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma.
8.4. A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró dönt.
8.5. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.
8.6. A Képviselő-testület által kijelölt bírálatban részt vevők munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt);
b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát;
c) a beérkezett pályázatok összefoglalását;
d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes pályázatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket;
e) a legkedvezőbb pályázat javaslatának indokait;
f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen a második helyre javasolt pályázó megjelölését.
9. Hiánypótlás
9.1. A kijelölt bírálatban részt vevők az ajánlatok felbontása után e-mailben felvilágosítást kérhetnek a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.
9.2. A kijelölt bírálatban részt vevők kérdéseiket, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban rögzítik. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
9.3. Ha a pályázó a kijelölt bírálatban részt vevők megállapítása szerint az ajánlatának lényegét nem érintő okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a kijelölt bírálatban részt vevő e-mailben legkésőbb a benyújtási határidőt követő 2 munkanapon belül megküldött felhívására pótolhatja a hiányokat. A hiánypótlásra 3 munkanap áll rendelkezésre.
9.4. Az ajánlat lényegét nem érintő formai okoknak az alábbiak minősülnek:
a) a pályázó adatai hiányosak,
b) a becsatolt aláírási címpéldány nem eredeti, vagy nem hiteles,
c) a becsatolt cégkivonat 30 napnál régebbi,
d) nem írt alá minden oldalt,
e) a benyújtott okiratok és igazolások nem hitelesek.
10. Érvényesség, eredményesség
10.1. Érvénytelen a pályázat, ha:
a) a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;
b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
c) a megvásárolni kívánt vagyon (vagyonrész) mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához, vagy feltételhez kötötte, továbbá, ha a megajánlott vételár a minimum árat nem éri el;
d) a pályázó nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget;
e) a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
f) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.
10.2. Eredménytelen az eljárás, ha:
a) a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot;
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek;
c) a kiíró indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítja.
10.3. Eredményes az eljárás, ha a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 10.2. c) pontban foglalt esetet.
11. A döntés
11.1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt - ha a pályázati felhívás másképp nem rendelkezik - a bontástól számított 30 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell.
11.2. A pályázatok közül összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is, akivel a kiíró abban az esetben köthet szerződést, ha a pályázati eljárás nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.
11.3. A döntés során felmerülő összeférhetetlenségre e szabályzat 9.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
12. A pályázat eredményének közlése
13. A szerződés megkötése
13.1. A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása esetén - amennyiben megjelölésre került - a második helyezettel köthet szerződést.
13.2. A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek nyilvánított.
13.3. A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell kötni.
A 9. § (4) bekezdését a Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 35. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 174. sora a Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 28. sorát a Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 29. sorát a Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 30. sorát a Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 31. sorát a Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 32. sorát a Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.