1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szápár Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2)¹ Az önkormányzat székhelye: 8423 Szápár, Rákóczi utca 2.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.szapar.hu.

(4) Az önkormányzat jogi személy.

2. § Az önkormányzat feladat- és hatáskörei – a Szervezeti és Működési Szabályzat és más önkormányzati rendelet eltérő rendelkezései hiányában – Szápár Község Képviselő-testületét illetik meg.

3. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei - a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal és részvételével működő társulás – látják el.

(2) A polgármesterre átruházott határköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület bizottsága: Ügyrendi Bizottság.

(4) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt tart fenn Csetény Község Önkormányzatával, Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) elnevezéssel.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye 8417 Csetény, Rákóczi utca 30., kirendeltsége 8423, Szápár Rákóczi u. 2.

(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Szápár község közigazgatási területe.

4. § Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

5. § (1) A képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) keretei között – önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a kötelező és önként vállalt feladat- és határkörébe tartozó helyi közügyeket.

(2) A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

(3) Az Önkormányzat által használt kormányzati funkciókat a 2. számú melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Szükség esetén a feladatellátás felvállalása előtt szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

7. § A helyi népszavazás szabályait a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

8. § A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést, rendkívüli ülést, más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. Július és augusztus hónapban csak rendkívüli ülés tartható.

10. § (1) A testületi ülések ütemezését a munkaterv tartalmazza. Az éves munkaterv tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkatervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év decemberi képviselő-testületi ülésén fogadja el, amely tartalmazza az ülések tervezett időpontját és napirendjét.

11. § A polgármester halaszthatatlan esetben rendkívüli ülést hívhat össze. Rendkívüli ülés esetén a képviselő-testület írásos meghívó nélkül is összehívható. Az érdekelteket az ülés időpontjáról és indokáról legalább 24 órával az ülés napját megelőzően értesíteni kell.

12. § (1) Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületével – mindkét önkormányzatot érintő ügyben – együttes képviselő-testületi ülést tart.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülést a székhely település polgármestere hívja össze és vezeti.

(3) Az együttes ülés határozatképes, ha az önkormányzatok képviselő-testületei külön-külön határozatképesek.

(4) Az együttes testületi ülésen hozott döntéseket mindegyik önkormányzat képviselő-testülete külön-külön határozatban fogadja el.

13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.

(2) A munkaterv szerinti rendes ülésre a meghívót és az előterjesztéseket az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal kell a képviselők és a meghívottak részére papír alapon vagy elektronikusan eljuttatni.

(3) A meghívó tartalmazza:

(4) A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat hivatalos honlapján keresztül. A képviselő-testület ülését megelőzően a lakosság részére biztosítani kell a Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben – zárt ülési előterjesztések kivételével – az előterjesztésekbe való betekintést.

14. § A Képviselő-testület tagjai mellett, állandó meghívottként – tanácskozási joggal – a képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

15. § (1) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésen készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza az ülést vezető elnöknek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit.

(3) Az ülést vezető elnök kérésére szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyvét az ülést követő 15. naptól a Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni.

16. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, a határozati javaslat, a beszámoló és a tájékoztató.

(2) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(3) Előterjesztő lehet:

17. § (1) Az előterjesztés főbb tartalmi elemei:

(2) Az előterjesztéseket a törvényesség biztosítása érdekében a jegyző ellenőrzi. Ennek érdekében az előterjesztéseket – a támogatási kérelmek kivételével – legkésőbb 6 nappal az ülés előtt le kell adni a jegyzőnek.

18. § (1) A polgármester az ülés megnyitását követően megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, kihirdeti arra vonatkozó megállapításait.

(2) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülésen való részvételében akadályoztatva van, köteles erről a tényről legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 16.00 óráig a polgármestert írásban vagy telefonon értesíteni.

19. § (1) A határozatképesség megállapítása után a polgármester tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időben történt fontosabb eseményekről, döntésekről, a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról.

(2) Ezt követően a polgármester:

20. § (1) A polgármester a napirend tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, a képviselők, vagy a jegyző terjeszthet elő.

(3) Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával és az indítvány megküldésével – írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A sürgősség elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a Képviselő-testület az indítványt napirendre tűzi.

(5) A napirendet egyszerű többséggel, alakszerű határozat nélkül a képviselő-testület fogadja el.

21. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő és a polgármester napirenden nem szereplő, de a települést érintő önkormányzati témában napirend előtt röviden felszólalhat.

(2) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább 1 nappal a polgármesterhez írásban kell benyújtani.

(3) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt és a polgármestert maximum 5 perc időtartamra illeti meg.

(4) A napirend előtti felszólalásnál vitának és határozathozatalnak helye nincs.

22. § (1) A polgármester minden napirendi pontról külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalása során bármely napirendhez időkorlátozás nélkül hozzászólhat a polgármester, a jegyző és az előterjesztő.

(3) A képviselők közül a hozzászólók sorrendjét – a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve – a polgármester határozza meg. A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólása legfeljebb 5 percig tarthat és egy alkalommal élhet ismételt hozzászólással 2 perc időtartamban.

23. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Ismételt felszólítás esetén a polgármester megvonja a szót. Akitől megvonták a szót ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(2) Ha valamely képviselő e rendelet tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőre sértő kifejezést használ, a polgármester rendre utasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni, azzal vitába szállni nem lehet.

24. § (1) A napirendben érintett állampolgároknak a polgármester hozzászólási lehetőséget adhat. A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc.

(2) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor az egész hallgatóságot figyelmezteti és felhívja a sértő magatartás abbahagyására.

25. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi javaslatot soron kívül tehet az előterjesztő és bármely képviselő. Ügyrendi javaslatnak minősül különösen:

(2) A vita során a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a módosító javaslat befogadásáról. A befogadott javaslattal az előterjesztésben szereplő javaslat módosul.

26. § (1) A polgármester a vitát lezárja, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs.

(2) A képviselő-testület üléseit legkésőbb az ülés megnyitásának időpontját követő 5 óra elteltével befejezi.

27. § (1) A képviselő döntése meghozatalakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhat. A szavazás lehet nyílt vagy titkos.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.

28. § (1) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal titkos szavazást rendelhet el az Mötv. által meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás üres szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazásnál a polgármester javaslatára létrehozott ideiglenes bizottság szavazatszámláló bizottságként jár el. A szavazatszámláló bizottság 3 tagból áll.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

29. § (1) Név szerinti szavazást indítványozhat a polgármester és bármely képviselő, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

30. § Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

31. § (1) A képviselő testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

32. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

33. § (1) A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja az Önkormányzat székhelyen található hirdetőtáblán 8 napra történő kifüggesztés.

(2) A rendelet közzétételének módjai:

(3) Az önkormányzati rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

34. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán kell tájékoztatást adni legalább 8 nappal annak időpontja előtt.

35. § (1) Falugyűlés összehívását kezdeményezheti:

(2) Falugyűlés összehívására a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése vagy a tájékozódás érdekében van szükség.

36. § (1) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A bizottság az eljárás során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását.

(3) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Ha a Képviselő-testület a kötelezettség megszegését állapítja meg, azt határozatban rögzíti.

37. § (1) A képviselő-testület által létrehozott bizottság állandó vagy ideiglenes jellegű lehet.

(2) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság, melynek létszáma 3 fő.

(3) A bizottságok elnökére és tagjaira a polgármester tehet javaslatot.

(4) Az Mötv.-ben meghatározottakon túl az Ügyrendi Bizottság feladata:

38. § (1) A bizottság az önkormányzat szerveinek munkarendjéhez igazodóan, szükség szerint tart ülést.

(2) Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A meghívót legalább 3 nappal az ülés előtt ki kell küldeni papír alapon vagy elektronikus formában. A meghívó tartalmazza a bizottsági ülés helyét, idejét, tervezett napirendjét.

(4) Sürgős döntést igénylő esetben a bizottsági ülés írásos meghívó nélkül is összehívható, legalább 24 órával az ülés időpontja előtt.

(5) A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet a jegyző és a bizottság elnöke írja alá.

39. § (1) A polgármester Szápár Község Önkormányzatának törvényes képviselője, feladatait főállásban látja el.

(2) A polgármester minden héten szerdai napon 8-9 óra közötti időpontban ügyfélfogadást tart.

(3) A polgármester két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

40. § (1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül.

(2) Az alpolgármester ellátja a polgármester akadályoztatása esetén a helyettesítésével kapcsolatos feladatokat.

41. § (1) A jegyző soron kívül írásban, vagy testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.

(2) A jegyző átruházott hatáskörben gyakorolja a közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használatával kapcsolatos közútkezelői jogokat.

42. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal humánpolitikai és hatósági ügyintézője látja el.

43. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.