Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a képviselő- testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 02Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a képviselő- testület szervezeti és működési szabályzatáról
[1] Várdomb Község Önkormányzata Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotásának célja, hogy a helyi közügyeket ellátó szervezet (önkormányzat) működését, szervezetét és működési eljárásait pontosan, átláthatóan és a jogszabályoknak megfelelően szabályozza.
[2] Várdomb Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Várdomb Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 7146 Várdomb, Kossuth u. 117.
(3) Az önkormányzat a működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt tart fenn:
a) hivatal megnevezése: Bátaszéki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH),
b) KÖH székhelye: 7140 Bátaszék, Szabadság utca 4.
(4) Az önkormányzat működési területének megnevezése: Várdomb Község közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzat jelképeit és azok leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
2. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), valamint más törvény határozhat meg.
(2) Az önkormányzat az Mötv.-ben meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról megállapodás és szerződés útján gondoskodik.
(3) Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.
(4) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi közügyeket:
a) bölcsőde működtetése,
b) civil szervezetek támogatása,
c) kamerarendszer működtetése a közbiztonság növelése érdekében.
(5) Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – az éves költségvetésben – fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalnia a képviselő-testületnek.
(6) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza. A gazdasági programot a képviselő- testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el. A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
3. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat- és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságára és társulásra hatáskört ruházhat át, és azt bármikor visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.
(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 1. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület és szervei
1. Önkormányzati képviselők
4. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a települési önkormányzati képviselők.
(2) A képviselő a Mötv. 32. § (2) bekezdésben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén, a megjelenésben akadályoztatva van,
c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
2. Bizottság
5. § (1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására 3 tagú Ügyrendi és Humán Bizottságot hoz létre.
(2) A tagokat és a bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg, tagjai közül.
(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.
(4) A képviselő-testület a bizottság által ellátandó feladatokat a 2. melléklet szerint határozza meg.
(5) A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának segítése. A döntés előkészítő feladata körében a bizottság jogosult:
a) bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,
b) az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testület elé terjeszteni,
c) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő megjelölésével,
d) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.
(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg az 5. mellékletben felsorolt helyi civil szervezetek és alapítványok képviselőit, a szervezetet érintő napirend tárgyalásakor.
(7) A bizottsági ülésről a Mötv-ben meghatározott tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
3. A polgármester, alpolgármester
6. § A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv. határozza meg.
7. § (1) A polgármester feladatai az Mötv. 67. § határozza meg.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során
a) képviseli az önkormányzatot,
b) szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
c) segíti a képviselők munkáját,
d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
e) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről,
f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,
g) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel, más település önkormányzatával, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.
(3) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint dönthet.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett- a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő ügyekben:
a) pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről,
c) hatósági és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítéséről.
(5) A polgármester fogadóórát tart minden héten hétfőn 8 órától 10 óráig, illetve lakossági igény esetén előre egyeztetett időpontban.
8. § (1) A képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.
4. A jegyző, aljegyző
9. § (1) A jegyző vezeti a Bátaszéki Közös Önkormányzati Hivatalt.
(2) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti, feladatait a jegyző által meghatározottak szerint látja el.
(5) A jegyzői feladatokat, a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a hatósági irodavezetői feladatokkal megbízott ügyintéző vagy a jegyzői kinevezéshez szükséges végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el.
5. Közös Hivatal
10. § (1) Bátaszék város, valamint Alsónána és Alsónyék községek képviselő-testületei 2013. január 1-jével hozták létre a KÖH-t, melyhez Sárpilis Község Önkormányzata 2020. január 1-jével, Várdomb Község Önkormányzata 2025. január 1-jével csatlakozott.
(2) A KÖH - előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel - teljes jogkörű, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg az önkormányzatok igazgatási szerve. A működéséhez, fenntartásához szükséges előirányzatokat az érintett önkormányzatok közösen határozzák meg.
(3) A KÖH az érintett önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik és látja el feladatait.
6. Társulások
11. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt, melyek felsorolását az 3. melléklet tartalmazza.
(2) A társulás célja és rendeltetése:
a) társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása,
b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,
c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
d) a lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása,
e) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
A képviselő-testület működése
7. Ülések összehívása
12. § (1) A képviselő-testület évente 8 alkalommal tart rendes ülést az éves üléstervében elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tarthat.
(2) Az éves ülésterv iránymutatás, annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, különösen ha:
a) eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,
b) a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
c) új napirend kerül felvételre.
(3) A rendes ülésekre rendszerint az adott hónap utolsó harmadában kerül sor.
(4) A képviselő-testület ülését székhelyén, a hivatal tanácstermében tartja.
(5) A rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell megküldeni a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.
(6) Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester, hívja össze és vezeti.
(7) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) az 5. mellékletben felsorolt helyi civil szervezetek és alapítványok képviselőit,
e) akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához indokolt.
(8) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi és humán bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(9) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület rendkívüli ülést tart, melynek meghívóját az ülés előtt legalább 24 órával meg kell küldeni az érintettek részére és telefonon is értesíteni kell a meghívottakat a rendkívüli ülés időpontjáról.
(10) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt testületi ülés napirendjébe új pontok is felvehetők.
(11) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha
a) fegyelmi büntetés kiszabásáról,
b) összeférhetetlenség kimondásáról,
c) méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha
d) a zárt ülés tartását az érintett kérte.
8. Nyilvánosság
13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A zárt ülés tartására, elrendelésére az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-c) pontja irányadó.
(2) Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni. A tájékoztatást a település honlapján kell közzé tenni.
(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a község honlapján való közzététele.
9. A képviselő-testület ülésének menete
14. § (1) A képviselő-testület ülésének menete:
a) A levezető elnök az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét.
b) Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után érkezett indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére.
c) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról.
d) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.
e) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt a beszámoló elfogadásáról.
f) A levezető elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát.
g) Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.
h) A levezető elnök – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket.
i) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról, rendelet tervezetről.
j) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.
k) Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat, rendeleteket.
(2) A levezető elnök jogai és kötelességei az ülés során:
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti,
b) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót,
c) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselőtestület nyílt szavazással, egyszerű többséggel ezt jóváhagyja,
d) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor,
e) az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti,
f) megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel elfogadja,
g) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 30. percétől, erről a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt,
h) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
i) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
j) figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarása esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni az ülésterv szerint soron következő ülés napirendjére. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(4) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(6) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.
(7) Amennyiben a képviselő elmulasztja a Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét, és ezt a képviselő-testület megállapítja, úgy a polgármester – rosszallásának egyidejű kifejezése mellett – az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ez irányú kötelezettségének tegyen eleget.
(8) Amennyiben a képviselő ismételten elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a képviselő-testület megállapítja, a leadott szavazatát semmisnek kell tekinteni.
10. Előterjesztés
15. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a határozati javaslat,
b) a rendelet-tervezet,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató.
(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) a polgármester;
b) a képviselő-testület bizottsága;
c) a képviselő-testületi tag;
d) a jegyző.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben megjelölteken kívül a jogszabályban vagy képviselő- testületi döntésben meghatározott személy vagy szerv vezetője által is előterjeszthető.
(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(5) A képviselő-testület éves üléstervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a rendes ülésein előre tervezhetően tárgyalni fog.
(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,
c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,
d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,
e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,
f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,
g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,
i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat – bemutatva az egyes döntések következményeit, előnyeit, hátrányait,
j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre gyakorolt hatását, az adott költségvetési sor megjelölésével,
k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,
l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.
11. Kérdések, interpellációk
16. § A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.
17. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.
(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez.
(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.
18. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(2) Az interpellációt az ülést megelőző nap 12 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpelláló képviselőt szóbeli kiegészítés és viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 30 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról minden esetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű többséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálata szükséges, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
12. Döntéshozatal
19. § (1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 4 szavazat – szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:
a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
b) településrendezési terv elfogadásához,
c) alapítvány létrehozásához,
d) hitelfelvételhez,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) önkormányzati kitüntetés adományozásához.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.
(3) A névszerinti szavazás során az elnök felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Amennyiben az Mötv. szerint az érintett hozzájárulása szükséges a nyílt testületi ülés tartásához – a testületi ülés kezdetéig – az érintettet írásban nyilatkoztatni kell, hogy beleegyezik-e a napirend nyílt ülésen való tárgyalásába.
20. § (1) A bizottság üléseit szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság ülését össze kell hívni:
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosít, és az érintett ezt kéri. A bizottság zárt ülésen hozott döntése nyilvános.
13. Jegyzőkönyv
21. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A testületi ülés nyilvános részét mellékleteivel együtt, valamint a zárt ülésen hozott határozatot elektronikus úton a község honlapján közzé kell tenni.
(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét,
b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólások és válaszok lényegét,
e) a határozathozatal módját,
f) a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket,
g) az ülés bezárásának időpontját,
h) a kisebbségi véleményt,
i) a hitelesítő aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) a kiküldött-, és kiosztott anyagokat (előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat)
c) a jelenléti ívet,
d) a névszerinti szavazás jegyzékét,
e) a 19. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot,
f) a kihirdetett rendeletet.
22. § A bizottsági üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan e rendelet 21. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
14. A képviselő-testület döntései
23. § (1) A képviselő-testület egyedi és normatív határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölést a következők szerint: „Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/20………. (…hó…nap) határozata a …………………………………………….ról”.
(3) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testület döntését,
b) a szükséges intézkedéseket,
c) a végrehajtásért felelős megnevezését,
d) a végrehajtás határidejét.
(4) A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(5) A képviselő- testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt az ügyrendi kérdésekben hozott döntésekről (napirend elfogadása, döntés szavazás módjáról).
24. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a települési képviselő,
c) az önkormányzat bizottsága,
d) a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti azt. A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.
(3) A képviselő-testület megbízhatja bizottságát a rendelet-tervezet előkészítésével. A rendelet-tervezetet a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelet-tervezet előkészítésében részt vesznek a közös hivatal tárgy szerint érintett munkatársai.
(4) Az önkormányzati rendeleteket évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint: „Várdomb Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./20…..(…………….) önkormányzati rendelete a ……………………………………………………..ról”.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik, majd a rendeletet a község honlapján is közzé kell tenni.
15. Közmeghallgatás, lakossági fórumok
25. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.
(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
26. § A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:
a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,
b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
c) a közvetlen tájékoztatásra,
d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
16. Az önkormányzat vagyona
27. § (1) Az önkormányzat vagyongazdálkodásának és vagyonkezelésének szabályait a képviselő-testület külön rendeletben írja elő.
(2) Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.
17. Az önkormányzat költségvetése
28. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról külön rendeletet alkot. A megalkotására a vonatkozó jogszabályok az irányadók.
(2) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.
18. Az önkormányzat gazdálkodása
29. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el. E körben feladatai:
a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK Tolna Vármegyei Igazgatósága részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) megigényli a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,
h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.
19. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
30. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését megbízási szerződés keretében egyéni vállalkozó látja el.
Záró rendelkezések
31. §1
32. § Ez a rendelet 2025. október 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 8/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK:
1.1. Közterület használatának engedélyezése.
1.2. Szociális hatáskörök gyakorlása, kivéve a szociális tűzifa igények elbírálása.
1.3. Közútkezelői hozzájárulás megadása.
1.4. A község jelképei használatának engedélyezése.
1.5. Önkormányzati követelésről való lemondás 100.000,- Ft összeghatár alatt.
1.6. Üzleti vagyon átruházása 100.000,- Ft összeghatár alatt.
1.7. Tulajdonosi jogok gyakorlása és képviselete az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságokban, és társulatokban, egyesületekben.
2. melléklet a 8/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Megvizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit, erről jelentést ad az önkormányzatnak.
2. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről tájékoztatja a képviselő- testületet a soron következő ülésen.
4. Figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveinek szabályszerű működését.
5. Szükség esetén javaslatot tesz az önkormányzat szervezeti- és működési szabályzatának módosítására, vagy új szabályzat alkotására.
6. Méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátása.
3. melléklet a 8/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
|
Társulás neve |
Ellátott feladat |
Létrehozás időpontja |
|---|---|---|
|
|
|
|
|
Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás |
hulladékgazdálkodás |
2013. július 1-jétől (de előtte folyamatos 2009. március 16ától) határozatlan időre |
|
|
|
|
4. melléklet a 8/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és —működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi- gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
5. 018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
6. 018020 Központi költségvetési befizetések
7. 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
8. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
9. 041232 Start-munka program — Téli közfoglalkoztatás
10. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
11. 042180 Állat- egészségügy (kivéve: kóbor állatokkal kapcsolatos feladatok)
12. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
13. 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek
14. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
15. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
16. 061020 Lakóépület építése
17. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
18. 064010 Közvilágítás
19. 066010 Zöldterület-kezelés
20. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
21. 072111 Háziorvosi alapellátás
22. 074032 Ifjúság- egészségügyi gondozás
23. 074040 Fertőző betegségek megelőzése, járványügyi ellátás
24. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
25. 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
26. 082044 Könyvtári szolgáltatások
27. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
28. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
29. 082093 Közművelődés- egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
30. 082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés
31. 084031 Civil szervezetek működési támogatása
32. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
33. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
34. 101150 Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások
35. 101231 Fogyatékossággal összefüggő pénzbeli ellátások, támogatások
36. 103010 Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai
37. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
38. 104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
39. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
40. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
41. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
42. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
43. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
44. 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása
45. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek, programok
5. melléklet a 8/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Együtt Várdombért Egyesület
2. Várdombi Polgárőr Egyesület
3. Nagycsaládosok Egyesülete
4. A Várdombi Iskolás Gyermekek Magasabb Műveltségi Színvonaláért Alapítvány
A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.