Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról
Hatályos: 2025. 11. 01Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról
[1] Jelen rendelet célja, hogy a méltányosság és igazságosság elvei mentén, a változó társadalmi és gazdasági körülményekhez igazodva, hatékonyan, átláthatóan és rugalmasan szabályozza a települési támogatások rendszerét, különös tekintettel a rászoruló időskorúak és gyermekes családok támogatására. Novaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének célja, hogy a szociális jogokat érvényre jutassa, és a rendelet megalkotásával felelősséget vállaljon a szociálisan rászoruló közösség tagjai iránt.
[2] Novaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed Novaj Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(2) bekezdésében, 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott természetes személyekre.
2. § Az eljárást megindítani formanyomtatványon előterjesztett kérelemre, vagy a - rendszeres támogatások kivételével - hivatalból lehet.
3. § A rendszeres települési támogatás határozott időtartamra adható, évente a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a tizenkettedik hónap végéig kerül megállapításra és a lejáratot megelőző 60 napon belül újra igényelhető.
4. § Ugyanazon háztartásban élő család vagy személy ugyanarra az időszakra tekintettel több jogcímen is részesülhet települési támogatásban, azonban a támogatások összegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a települési támogatások összevont összege évente a szociális vetítési alap összegének 300 %-át nem haladhatja meg.
5. § A települési támogatás összegét az általános kerekítési szabályoknak megfelelően 100,- Ft-ra kerekítve kell megállapítani.
6. § A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A pénzbeli ellátás a kérelmező részére folyószámlájára történő átutalással, postai utalással vagy indokolt esetben házipénztárból történő kifizetéssel történik.
7. § A települési támogatások nyújtásáról évente nyilvántartást kell vezetni.
8. § E rendelet alkalmazásánál az Szt 4. § (1) bekezdésében rögzített fogalommeghatározások az irányadók.
2. Települési támogatások formái
9. § Az Önkormányzat illetékességi területén adható rendszeres pénzbeli települési támogatások formái:
a) települési lakhatási támogatás,
b) gyógyszertámogatás.
10. § Az Önkormányzat illetékességi területén adható eseti települési támogatások formái:
a) rendkívüli települési támogatás,
b) krízis-támogatás,
c) temetési támogatás,
d) újszülött gyermekek ellátásához nyújtott támogatás (a továbbiakban: bölcsőpénz).
11. § Az Önkormányzat illetékességi területén adható természetben nyújtott szociális ellátások formái:
a) iskolakezdési támogatás,
b) időskorúak támogatása.
c)1 egyéb szociális ellátások.
3. A kérelem benyújtása
12. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatások iránti kérelmeket az erre a célra rendszeresített, e rendelet 1. mellékletét képező formanyomtatványokon, az Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal Novaji Kirendeltségénél (a továbbiakban: Hivatal) lehet személyesen vagy postai úton előterjeszteni.
(2) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelemhez be kell mutatni vagy mellékelni kell:
a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelemről szóló munkáltatói igazolást;
b) az ellátás megállapításáról szóló hivatalos dokumentumot,
c) nyugellátás esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyévre kiállított, vagy 30 napnál nem régebbi igazolását a nyugellátás havi összegéről;
d) az a)-c), e), g) pontban foglaltak hiányában az állami foglalkoztatási szerv részéről a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványát nyilvántartásba vételről és az együttműködésről,
e) a Heves Vármegyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala részéről a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványát folyósított ellátás összegéről,
f) a nem havi rendszerességgel szerzett vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolást,
g) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott vagyonnyilatkozatot,
h) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévet betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, az e rendeletben meghatározott egyéb dokumentumokat,
i) a kérelmező érvényes személyazonosító igazolványát, vagy a személyazonosságot igazoló más érvényes okmányt és lakcímkártyát, társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló kártyát.
(3) A támogatások igénylése esetén a kérelmező vagy családja vagyoni viszonyának igazolásához csatolni kell a vagyonnyilatkozatban feltüntetett gépjármű-tulajdon esetén forgalmi engedély, lízing szerződés másolatát.
(4) Csatolni kell továbbá:
a) a rendkívüli támogatás igénylése esetén a kérelem indokolását alátámasztó dokumentumokat,
b) krízis-támogatás igénylése esetén:
ba) hatvan napnál nem régebben történt elemi kárról az azt alátámasztó dokumentációt, vagy
bb) betegségről, vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény ellátásáról hatvan napnál nem régebbi ambuláns leletet, zárójelentést, vagy
bc) speciális betegség kialakulásáról hat hónapnál nem régebbi háziorvosi, vagy szakorvosi igazolást, vagy
bd) az igényelt egészségügyi segédeszköz- és a gyógyszerköltségről igazolást, egészségügyi szolgáltatás díjáról postai feladóvevényt, vagy
be) egyéb, létfenntartását veszélyeztető helyzet igazolására szolgáló dokumentumot,
c) temetési támogatás igénylése esetén a temetés vagy egyéb kegyeleti költségekről kiállított számla eredeti példányát továbbá a halotti anyakönyvi kivonatot, vagy halottvizsgálati lapot,
d) lakhatási támogatás igénylése esetén 30 napnál nem régebbi lakhatási kiadásokat igazoló a kérelmező nevére kiállított számlaleveleket, valamint a befizetési igazoló utolsó havi csekkszelvényt, vagy pénzintézeti igazolást utalásról,
e) gyógyszertámogatás igénylése esetén háziorvosi, szakorvosi igazolást az igénylő havi rendszeres gyógyszerszükségleteiről, gyógyászati segédeszköz szükségességéről.
(5) Az igazolásokat eredetben kell a kérelemhez csatolni. A másolatban becsatolt igazolások, iratok eredetijét a kérelem benyújtásakor be kell mutatni, mely alapján az ügyintéző a másolatot hitelesíti.
(6) A döntéshozó részére a döntés-előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről az ostorosi Alapszolgáltatási Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) környezettanulmányt készíthet, a kérelemben foglaltak valódiságát egyéb módon ellenőrizheti.
13. § Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező vagy a családjában élő egyéb személy vagyonnal rendelkezik. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a kérelmező életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
14. § A kérelmező a jogosultság feltételit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.
15. § (1) A jogosulatlanul igénybevett ellátások megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltak az irányadók.
(2) A Szt. 17. §-ában foglaltak szerint a jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné.
(3) A rendszeres települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) a jogosultság feltételi már nem állnak fenn, vagy a jogosultságot kizáró körülmény keletkezett be, a körülmény bekövetkeztének napjával,
b) a jogosult kéri, a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával,
c) a jogosult meghalt, az elhalálozás bekövetkeztének napjával.
4. Hatáskörök
16. § (1) A Képviselő-testület dönt e rendelet 11. §-ában meghatározott támogatásokról.
(2) A Képviselő-testület dönt e rendelet 21. § (5) bekezdésében meghatározott esetben.
(3) A Pénzügyi és Közjóléti Bizottság átruházott hatáskörben dönt:
a) települési lakhatási támogatásról,
b) gyógyszertámogatásról,
c) rendkívüli települési támogatásról,
d) temetési támogatásról,
e) bölcsőpénzről,
f) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése összegének, pénzegyenértékének, és a kamat összegének csökkentéséről, elengedéséről vagy részletekben történő megfizetéséről.
(4) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a krízis-támogatás odaítéléséről.
17. § A kérelmező által a polgármester és a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntése ellen benyújtott fellebbezését a Képviselő-testület bírálja el.
5. Rendszeres települési támogatások
18. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartások tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A települési lakhatási támogatást a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a kérelmező lakhatását legnagyobb mértékben veszélyeztető kiadások: a villanyáram-, víz-szennyvíz, és gázfogyasztás költsége.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában települési lakhatási támogatásra jogosult az a novaji lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(5) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(6) A települési lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, és
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(7) Ha a háztartás
a) (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(8) A települési lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetmétere jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 2025. évben 650 Ft. Az önkormányzat az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét minden év december 31. napjáig felülvizsgálja.
(9) A települési lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
azzal, hogy legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága vehető figyelembe.
(10) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 100%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2000 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét a kerekítési szabályoknak megfelelően 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
(11) Az (8) bekezdés szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3- J-0,5 NYM / NYM x 0,15, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig a szociális vetítési alap összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(12) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó maximális összege 4.000 Ft.
(13) A települési lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított egy évre kell megállapítani. A települési lakhatási támogatás a lejáratot megelőző 60 napon belül újra igényelhető.
(14) A települési lakhatási támogatást a 12. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni:
a) ha a kérelmező a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen, a változás bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,
b) ha a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak, a változás bekövetkezése hónapjának utolsó napjával.
(15) E támogatás – az Szt. 45. § (2) bekezdésére figyelemmel – más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak minősül.
19. § (1) Gyógyszertámogatásban részesíthető az a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező személy,
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, és sem a kérelmező, sem a családja nem rendelkezi vagyonnal, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri a szociális vetítési alap összegének 20 %-át, vagy
b) aki egyedül élő, és jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át és nem rendelkezik vagyonnal, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az a szociális vetítési alap összegének 20 %-át.
(2) A gyógyszerköltségeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján közzétett gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz árakon kell figyelembe venni.
(3) A támogatás összege havonta: 4.500.-Ft/hó.
6. Eseti települési támogatások
20. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az, aki
a) létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került, mert időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd haláleset, betegség, iskoláztatás biztosítása, gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, várandós anya gyermekének megtartása, tüzelő beszerzése miatt és önmaga, családja ellátását más módon nem tudja biztosítani és
b) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át.
(2) A rendkívüli települési támogatás mértéke évente legfeljebb 20.000,- Ft. lehet.
(3) A támogatás indokolt esetben természetbeni juttatásként is megállapítható.
21. § (1) Krízistámogatásban részesíthető az, aki
a) előre nem látható rendkívüli élethelyzetbe került, (különösen, ha lakóingatlana elemi kárt szenvedett, folyamatos, legalább 60 napot meghaladóan táppénzben vagy kórházi ápolásban részesült, speciális kezeléshez, étrendhez kötött betegsége alakult ki, balesetet szenvedett, egyéb indokolt és igazolt válsághelyzet következett be, és
b) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500%-át, egyedül élő esetén annak 600 %-át.ű
(2) A támogatás mértéke évente legfeljebb 20.000,- Ft. lehet.
(3) A támogatás indokolt esetben természetbeni juttatásként is megállapítható.
(4) Amennyiben a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából indokolt, a támogatás nyújtásával egyidejűleg családsegítés a Szolgálaton keresztül a szociális és mentálhigiénés problémák kezelésére elrendelhető.
(5) Rendkívüli vis maior helyzetben - különösen lakóingatlant érintő jelentős anyagi kár esetén- a Képviselő-testület egyedi határozatával a (2) bekezdésben meghatározott összegtől magasabb összegű támogatásról is dönthet.
22. § (1) Temetési támogatásban részesíthető az, aki,
a) életvitelszerűen a településen él és a házastársának, az élettársának, az egyeneságbeli rokonának, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermekének, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőjének és a testvérnek eltemettetéséről gondoskodik, valamint
b) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedül élő esetén annak 500 %-át.
(2) A támogatás összege 15.000 Ft.
(3) A temetési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványon, melynek melléklete a temetési kiadásokra vonatkozó, a kérelmező nevére szóló és legalább a (2) bekezdésben meghatározott összeget tartalmazó, temetkezési számla továbbá halott vizsgálati bizonyítvány vagy a halotti anyakönyvi kivonat hiteles másolata.
(4) Temetési támogatást egy elhunyt vonatkozásában egy személy részére lehet megállapítani.
(5) A temetési költségekre tekintettel a kérelem benyújtásakor az iktatószámot, a benyújtás tényét, illetve a települési támogatásra való jogosultságot rá kell vezetni a számlára és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.
23. § (1) Bölcsőpénzben részesíthető gyermekének születésére tekintettel az a novaji lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülő, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át.
(2) A bölcsőpénz iránti kérelmet az gyermek születésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványon, melynek melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hiteles másolata.
(3) A bölcsőpénz egy gyermek vonatkozásában egy személy részére egy alkalommal lehet megállapítani. Ikerszülés esetén a támogatás gyermekenként kerül megállapításra.
(4) A bölcsőpénz támogatás összege: 15.000,- Ft.
(5) A bölcsőpénz támogatás a kérelem benyújtásakor az iktatószámot, a benyújtás tényét, illetve a települési támogatásra való jogosultságot rá kell vezetni az anyakönyvi kivonatra és a kivonatot a kérelmező részére vissza kell adni.
7. Természetben nyújtott szociális ellátások
24. § (1) Iskolakezdési támogatásban részesíthetőek azok a családok, akiknek:
a) gyermeke óvodában, általános iskolában nevelési- illetve tanévet kezd,
b) a gyermekek napközbeni ellátását Novaj községben veszik igénybe, továbbá
c) a család egy főre számított jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1000%-át.
(2) A támogatás összegét és formáját a képviselő-testület minden évben – anyagi lehetőségei függvényében – egyedi döntéssel állapítja meg.
25. § (1) Időskorúak támogatásában részesíthető az a 70. életévét betöltött, novaji lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő személy, akinek családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1000%-át.
(2) A támogatás összegét és formáját a képviselő-testület minden évben – anyagi lehetőségei függvényében – egyedi döntéssel állapítja meg.
25/A. §2 (1) Évente egy alkalommal szociális támogatásában részesíthető az a Novaj község közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő személy, akinek a családjában az egy főre számított jövedelem ne haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1000%-át.
(2) A támogatás formája lehet élelmiszer csomag, vagy vásárlási utalvány.
(3) A támogatás összegét a Képviselő-testület minden évben – anyagi lehetőségei függvényében – egyedi döntéssel állapítja meg.
(4) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
8. Záró rendelkezések
26. §3
27. § Ez a rendelet 2025. szeptember 15-én lép hatályba.
A 11. § c) pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 25/A. §-t a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.