Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 16.) önkormányzati rendelete
Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 09. 18Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 16.) önkormányzati rendelete
Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Hosszúpereszteg Község Önkormányzata a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, ehhez szükséges a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása.
[2] Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Hosszúpereszteg Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9676 Hosszúpereszteg, Árpád utca 78.
(3) Az Önkormányzat hivatala: Gércei Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9672 Gérce, Kossuth L. u. 49. (a továbbiakban: Hivatal)
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Hosszúpereszteg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(5) Az önkormányzat működési területe: Hosszúpereszteg község közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(7) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
A Képviselő-testület feladat és hatásköre
2. § (1) Az önkormányzat által ellátandó kormányzati funkciókhoz tartozó alaptevékenységeket az 1. melléklet tartalmazza:
(2) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
a) civil szervezetek támogatása
b) közösségi és szabadidő sport támogatása,
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.
A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása
A Képviselő-testület ülése
3. § (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.
(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
A testületi ülés összehívása
4. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket elektronikus levél formájában a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.
(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid határidővel eldöntendő ügyek.
(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés 24 órán belül is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, e-mail), azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a nyilvánosság.
A meghívó
5. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) állandó meghívottként:
aa) a képviselőket,
ab) a jegyzőt,
ac) akit a polgármester megjelöl.
b) eseti meghívottként:
ba) a napirendi pont előterjesztőjét,
bb) a Hosszúpereszteg Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Hosszúperesztegi Polgárőr Egyesület, a Hosszúperesztegi Hagyományőrző Egyesület civil szervezet képviselőjét a a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásakor,
bc) minden olyan személyt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalása indokolja.
(2) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.
(3) A meghívó tartalmazza:
a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;
b) a napirendi pontok felsorolását, előadóját;
c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.
(4) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben – a lakosságot is tájékoztatni kell Hosszúpereszteg, Árpád utca 78. számú önkormányzati hivatal hirdetőtábláján. A tájékoztatás a hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel történik.
A Képviselő-testületi ülés előterjesztései
6. § (1) A testületi ülésre a rendelet tervezet, illetve az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra, az írásbeli előterjesztéseket a meghívóval együtt elektronikus úton ki kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.
(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztések az ülés megkezdése előtt kerülnek kiosztásra.
A tájékoztatók, beszámolók és előterjesztésre jogosultak
7. § (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.
(2) A tájékoztatás, a beszámoló szóban vagy írásban történik.
8. § Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő jogosult.
A Képviselő-testület ülése
9. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.
(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
Zárt ülés
10. § (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület az ülés során egy alkalommal tarthat zárt ülést.
(2) A zárt ülésre a testületi ülés végén kerül sor.
(3) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület határoz.
(4) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.
A Képviselő-testületi ülés rendje
A jelenlét megállapítása
11. § (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.
(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, azonos tartalmú napirendi pontokat tartalmazó, új meghívó kiküldésével történik.
A napirendi pontok elfogadása
12. § (1) A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
(4) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről és az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, beszámolhat a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.
(5) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.
A képviselő-testületi ülések
13. § (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A hozzászólások időtartamára bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.
14. § (1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.
(2) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy a jogszabálysértő döntések jelzésére irányuló kötelezettségének eleget tehessen, illetve az egész testületi ülés folyamán a törvénysértő működést jelezze.
Az ülés rendjének fenntartása
15. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig - a képviselő-testület tagjának kivételével- az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A szavazás módja
16. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.
(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.
(4) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.
(5) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni, leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.
Név szerinti szavazás
17. § (1) Névszerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
(2) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása után befejeződik.
(3) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolja.
Titkos szavazás
18. § (1) A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik. Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazólapot kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség van: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazólapot, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazólapot borítékba kell helyezni.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás eredményét,
d) a bizottság minden tagja aláírását.
(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.
Személyes érintettség
19. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját 25 %-kal, 12 havi időtartamra csökkenti.
A képviselő-testületi határozat
20. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) testületi határozat.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,
c) határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.
(4) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén határozat meghozatalát szóban kezdeményezheti. A képviselői kezdeményezést, előterjesztést a képviselő-testület ülésén meg kell tárgyalni!
Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
21. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) képviselő
d) jegyző
e) önkormányzat társulási tanácsa
(2) Rendeletalkotás kezdeményezését a képviselő-testület ülésén szóban lehet előterjeszteni vagy írásban az a polgármesternél kezdeményezni.
(3) A polgármester ismerteti a képviselő-testület következő ülésén a kezdeményezést.
(4) A képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel határoz a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról.
(5) A kezdeményezés elfogadása esetén az alábbiakban dönt:
a) a rendeletben szabályozandó főbb kérdésekről,
b) megbízza az előkészítésért felelős bizottságot vagy személyt,
c) meghatározza a rendelet előkészítésének rendjét, az egyeztetési kötelezettségeket, vitafórumokat,
d) a lakosság széles körét érintő rendelettervezet esetén a lakosság véleménye kikérésének módjáról és időpontjáról,
e) a rendelettervezet elkészítésének határidejéről,
f) a rendelettervezet testület elé terjesztésének határidejéről.
(6) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.
(7) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.
(8) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(9) A rendelet kihirdetése a 9676 Hosszúpereszteg, Árpád utca 78. önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.
(10) A rendeleteket a Gércei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője tartja nyilván.
A jegyzőkönyv
22. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A választópolgárok betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, melyeket Hosszúpereszteg Önkormányzatának hivatali irodájában őriznek.
(3) A jegyzőkönyv tartalmi elemei az Mötv.-ben meghatározottakon túl:
a) távol maradt képviselők neve;
b) napirendi pontonként az előadók neve, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalma;
c) elhangzott bejelentések, kérdések, valamint az azokkal kapcsolatos válaszok;
d) aláírások, dátum, pecsét.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó;
b) előterjesztések;
c) rendelet;
d) jelenléti ív.
Az önkormányzat szervei
A bizottság
23. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 1, azaz egy állandó bizottságot hoz létre.
(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.
(3) A testület által létrehozott állandó bizottság: Ügyrendi Bizottság
24. § (1) A bizottság létszáma 3 fő. Elnökből és 2 tagból áll, akik közül az elnök és 2 tag települési képviselő.
(2) Fő feladatai különösen:
a) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, javaslattétel annak módosítására;
b) a Képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése és a vagyon-nyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása; a vagyonnyilatkozatokba való betekintés biztosítása legalább havi két alkalommal az elnökhöz benyújtott írásbeli kérelem alapján, melynek időpontjáról az elnök dönt és értesíti a kérelmezőt,
c) az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálása;
d) titkos szavazás esetén a szavazás és a szavazatszámlálás lebonyolítása.
e) eljár méltatlansági ügyekben
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
25. § (1) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti.
(2) A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.
(3) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.
(4) Előterjesztést tehetnek a polgármester, az alpolgármester, képviselők, jegyző.
(5) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 4 nappal korábban ki kell küldeni. Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.
(6) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vevő személy a bizottság ülésén kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. A bizottság döntésében részt venni azonban csak a bizottság tagja jogosult, szavazati joggal kizárólag csak a bizottság tagja rendelkezik.
(7) A bizottság ülését követően 3 napon belül a határozatokat az elnök által jóváhagyott formában írásba kell foglalni.
(8) A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a bizottság nevének feltüntetésével kell ellátni, feltüntetve a végrehajtásért felelős személy nevét és a határidőt.
(9) Önkormányzati ügyekben a polgármestert, alpolgármestert, jegyző és a bizottság elnökét vagy tagját lehet végrehajtásért felelősként megjelölni.
A polgármester, az alpolgármester
26. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) a képviselő-testület 1 fő alpolgármester választ meg tagjai közül.
(5) a polgármester fogadónapja: péntek 8.00-12.00 óráig.
A jegyző
27. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyző feladatait a Gércei Közös Önkormányzati Hivatal Hosszúperesztegi Kirendeltségének pénzügyi ügyintézője látja el.
A közös önkormányzati hivatal
28. § (1) A képviselő-testület Hosszúpereszteg, Gérce és Vásárosmiske Községek Önkormányzataival a Mötv. 85. § (10) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.
(2) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Gércei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
A társulások
29. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Gérce és Térsége Önkormányzati Társulás, melynek feladata az óvodai nevelés biztosítása
b) Sárvár Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, amelynek feladata a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, belső ellenőrzési feladatok ellátása, illetve ennek megszervezése, települési főépítészi feladatok ellátása.
(2) A társulások önálló jogi személyek.
Fórumok rendje, közmeghallgatás
30. § (1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében az önkormányzat lakossági fórumokat szervezhet.
(2) A lakossági fórum lehet
a) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló településpolitikai fórum, továbbá
b) a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.
(3) A közös önkormányzati hivatal jegyzője a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.
(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
31. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az 9676 Hosszúpereszteg, Árpád utca 78. önkormányzati hivatal hirdetőtábláján tájékoztatást ad a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(3) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.
(4) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.
(5) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
32. §1
33. § Ez a rendelet 2025. szeptember 17-én lép hatályba.
A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.