1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Újsolt Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 6321 Újsolt, Petőfi Sándor utca 3.

(3) Az Önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos elnevezése: Solti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

2. § Solt város címeréről, zászlajáról, azok használatának rendjéről szóló részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

4. § (1) A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságának feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a munkaterv szerinti utolsó rendes képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület határoz.

(5) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.

(6) Az elfogadott munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

6. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) A képviselő-testület üléseinek típusai:

7. § Az alakuló ülésre vonatkozó részletes szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület évente tíz ülést tart, az éves munkatervével összhangban.

(2) Az üléseket lehetőség szerint a hónap harmadik szerdai munkanapra, 14.00 órára kell összehívni. A polgármester a rendes ülést az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

(3) A képviselő-testület július-augusztus hónapban - rendkívüli ok kivételével - nem ülésezik.

9. § A polgármester rendkívüli ülést hív össze az Mötv. 44. §-a szerint összehívás indítványozására jogosultak szabályszerű indítványa alapján vagy ha azt saját maga szükségesnek tartja.

10. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a legidősebb települési önkormányzati képviselő, mint korelnök (a továbbiakban együttesen: az ülés elnöke) hívja össze és vezeti.

11. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót legalább a képviselő-testületi ülés előtt 6 naptári nappal kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (e-mailen keresztül) történik a meghívott által előzetesen megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább a képviselő-testületi ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus úton (e-mailen keresztül) történik a meghívott által előzetesen megjelölt elektronikus kézbesítési címre.

(3) A meghívóval rendkívüli ülés esetén minden esetben, rendes ülés esetén lehetőség szerint együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Amennyiben ez nem lehetséges, az írásos előterjesztéseket legalább a rendes ülés előtt 4 naptári nappal kell kézbesíteni az érintetteknek.

(4) A polgármester által megindokolt, rendkívüli körülménynek ítélt esetben az ülés rövid úton (telefon, hivatali kézbesítő) is összehívható.

12. § (1) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdő időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(2) A képviselő-testületi ülésre a képviselő-testület tagjai mellett meg kell hívni:

(3) A 12. § (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott meghívottakat a képviselő-testület ülésén – tevékenységi körükben - tanácskozási jog illeti meg.

13. § A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítésével értesíteni kell. Az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni továbbá a nyilvános ülésre benyújtott írásos előterjesztéseket is.

14. § (1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(2) A zárt ülés Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elrendelését az előterjesztő, bármely képviselő vagy a jegyző indítványozhatja a napirendi pont érdemi tárgyalásának megkezdéséig.

(3) Ha a zárt ülésre okot adó körülmény a napirendi pont érdemi tárgyalása közben merül fel, az ülés vezetője, az előterjesztő vagy a jegyző indítványozhatja a zárt ülés elrendelését.

15. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalási sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát vagy más kiemelkedően fontos ügyet két fordulóban – előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában a következő:

(4) A polgármester napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(5) Csak a meghívóval együttesen kézbesített írásos előterjesztések vehetők fel a napirendre, kivéve a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe nem tartozó ügyekről adott tájékoztatás. A képviselő-testület az ülés napirendjét, az előterjesztésének módját, benyújtásának határidejét a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

16. § (1) A polgármester, a jegyző, a képviselő-testület állandó bizottságainak elnökei, vagy bármely képviselő indítványozhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi indítvány).

(2) Az indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával és az anyag becsatolásával – írásban (papír alapon) a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt napirendjére tűzi.

(4) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

17. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani a polgármesternek, de a beszámoló szóban is előterjeszthető. A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármester a tárgy szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell:

(4) A képviselő-testület elé előterjesztés benyújtására jogosult:

(5) Az előterjesztéseket a kiküldést megelőzően a jegyzőnek kell leadni. Sürgősséggel benyújtott előterjesztést a beérkezését követően haladéktalanul a jegyzőnek kell leadni.

(6) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.

18. § (1) Az ülés elnöke vagy bármelyik képviselő javasolhatja az adott napirendi pont vitájának lezárásáig a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta vagy amelyek tárgyalása határozatképtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

19. § (1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülés napját megelőzően 6 naptári nappal írásban beterjeszteni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány rendelet-tervezet vagy határozati javaslat lehet.

20. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyben a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz írásban benyújtott, illetve szóban elmondott olyan előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. Az interpelláció nem foglalhat magában előkészítést igénylő önálló napirendet.

(2) Interpellálni a képviselő-testület rendes ülésein, maximum 3 perc időtartamban lehet. Az interpellációra más képviselő a személyes érintettség esetét kivéve hozzászólással nem élhet.

(3) Interpellációs szándékát az interpelláció részletes kifejtésével a képviselő legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanap 12.00 óráig, írásban nyújthatja be a polgármesternek. Az interpellációról vitát nyitni nem lehet.

(4) Amennyiben az interpelláció szóban megválaszolható, annak elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról.

(5) Amennyiben az interpelláció a testületi ülésen szóban nem válaszolható meg, az interpelláló részére 15 napon belül elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ kell adni, melynek elfogadásáról a következő testületi ülésen nyilatkozik.

(6) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli vagy elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ mind az interpelláló, mind a képviselő-testület elutasítja, annak megtárgyalását a polgármester az ügyben illetékes szakbizottság elé utalja. A kijelölt szakbizottság - az általa szükségesnek ítélt másik szakbizottság véleményének kikérése után - kialakítja az ügyről szakmai álláspontját, amelyről a bizottság elnöke a képviselő-testületet legkésőbb az interpelláció elhangzását követő második ülésen tájékoztatja.

21. § (1) Az önkormányzati képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől. Részére a választ lehetőleg az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül, írásban - meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, valamint bejelentéssel élhet.

22. § (1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökétől legalább az ülést megelőző munkanap 12.00-ig írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az ülés elnöke az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy alkalommal két-két percre kaphat szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

23. § (1) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(2) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőkön túl az előterjesztéshez hozzászólhat az, akinek a polgármester szót ad.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén a 10. §-ban foglalt szabályok alkalmazandók.

(4) Az ülés elnöke:

24. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés elnöke felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az ülés elnöke az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

25. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés elnöke az ülést félbeszakíthatja, az ülés ezzel félbeszakad és az ülés elnökének összehívására folytatódik.

26. § (1) Ha a képviselő felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjait sértő kifejezést használ, jelen rendeletnek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az ülés elnöke rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított mobiltelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az ülés elnöke rendre utasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

27. § (1) Az ülés elnöke napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását. Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, aki(k) az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita lezárásáig módosíthatja, visszavonhatja, illetve átdolgozásra visszakérheti.

(2) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(3) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos – kisebbségi véleményt és a szavazati arányt is tartalmazó – bizottsági ajánlást, a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(4) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely önkormányzati képviselő, a képviselő-testület állandó bizottságai, a polgármester és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(5) Ha az előterjesztés rendelet vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, illetve a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(6) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, illetve visszavonhatja.

(7) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(8) A hozzászólásra jelentkezőknek az ülés elnöke a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(9) Az ülés elnöke a képviselő további felszólalásának (kérdés feltevése, hozzászólás a vitában) engedélyezését megtagadhatja, ilyen esetben a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(10) Az ülés elnöke a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását, ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb öt perc időtartamban szólalhatnak fel.

(12) Az előterjesztőt és az előadót megilleti a zárszó joga.

28. § (1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet (ügyrendi javaslat).

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után az ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb két perces hozzászólás engedélyezhető. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

29. § Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülés elnöke a vitát lezárja.

30. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza.

(2) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl a jelen rendeletben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

31. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző és az Ügyrendi Bizottság elnöke – törvényességi kérdésben – észrevételt tehetnek.

(3) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

32. § (1) A képviselő a vita megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

(5) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület tagjának a mulasztásról való tudomásszerzéskor érvényes tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül a tárgyévben – 10 %-kal csökken.

33. § (1) A képviselő-testület döntéseit, jelen rendeletben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás során a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatot adhatnak.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások (pl. módosító indítványok esetében) nem ismételhetők meg.

(4) Ha a képviselők egynegyede - az Mötv.-ben ki nem zárt kérdésben - a napirendi pont vitájának lezárásáig név szerinti szavazást indítványoz, vagy jogszabály a név szerinti szavazást egyébként előírja, a nyílt szavazást akként kell lebonyolítani, hogy a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben történő titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

35. § Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén, – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

36. § (1) A Képviselő-testület döntései lehetnek:

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja az újsolti Polgármesteri Hivatal épületének hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és fontosabb határozatairól a település lakossága az önkormányzat honlapján értesüljön.

(4) A rendeletek és határozatok nyilvántartása a jegyző feladata.

37. § (1) Nem kell sorszámozott határozatot hozni ügyrendi kérdésekről, módosító indítványokról képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, tájékoztatók elfogadásáról, személyes érintettség bejelentéséről.

(2) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.

(3) A normatív tartalmú határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a jegyző teszi közzé.

(4) A Képviselő-testület a döntéshozatalt a polgármesterre a 2. mellékletben meghatározott határkörökben átruházza.

38. § (1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel, valamint két példányban jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(3) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos honlapján.

(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok a Solti Közös Önkormányzati Hivatalban, valamint az újsolti önkormányzat hivatalos honlapján tekinthetők meg.

(6) A jegyzőkönyvekhez mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazási jegyzőkönyvet, a névszerinti szavazás névsorát és a jelenléti ívet.

(7) A jegyző a jegyzőkönyveket a mellékletekkel együtt évente bekötteti. A jegyzőkönyveket, valamint a hangfelvételt a 78/2012. (XII. 28.) BM rendeletben foglaltak szerint kell kezelni és megőrizni.

39. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.

(2) A képviselő-testület a lakosság, a helyi társadalmi szervezetek tájékoztatása, az általa külön meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében fórumot hívhat össze. A döntések előkészítése céljából tartott fórum állásfoglalását jegyzőkönyvbe kell foglalni és a testületi előterjesztéshez kell csatolni.

(3) A képviselő-testület az elhangzott és azonnal meg nem válaszolt kérdés, kezdeményezés, javaslat megvizsgálását az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező illetékes bizottságnak adja ki. A bizottság elnöke 15 napon belül az érintettnek köteles írásban válaszolni, melyről a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.

(4) A közmeghallgatás és a fórum helyéről, idejéről a lakosságot legalább 15 nappal korábban a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztés útján értesíteni kell.

40. § (1) Az önkormányzat (képviselő-testület) szervei:

(2) Az önkormányzat a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás és a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás tagja.

41. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.

(2) A képviselő a jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek mellett:

(3) Az önkormányzati képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Solti Közös Önkormányzati Hivatal folyamatosan segíti.

42. § Az Ügyrendi Bizottság az Mötv. 37. § (1) bekezdésében szabályozottak szerint átveszi az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszonyról, írásban megerősített lemondást, kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést, és ennek alapján javaslatot tesz a képviselő-testületnek.

43. § (1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése az Ügyrendi Bizottság feladata.

(2) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban az Ügyrendi Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor az Ügyrendi Bizottság elnöke zárópecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság hozza nyilvánosságra.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság javaslatot tesz a képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést. Megfelelő kezdeményezés esetén az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozat, ill. vagyonnyilatkozatok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

44. § (1) A polgármester a település első tisztségviselője, polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Újsolt község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.

(3) A polgármester dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben.

45. § Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

46. § (1) A képviselő-testület 1 állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság megnevezése, tagjainak száma: Ügyrendi Bizottság, tagjai: 3 fő önkormányzati képviselő,

(3) A bizottság feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

47. § (1) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az állandó bizottsági üléseket lehetőség szerint eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

48. § (1) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni.

(2) Ha a bizottság tagja a rendes bizottsági ülésekről naptári éven belül három alkalommal hiányzott, a bizottság elnöke köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.

49. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot:

(3) A nyilvános bizottsági ülés időpontjáról és helyéről Újsolt község lakosságát a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő közzétételével kell tájékoztatni.

(4) A bizottság ülésére – a bizottság tagjai mellett - a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt, aljegyzőt, továbbá az erre igényt tartó önkormányzati képviselőket külön is meg kell hívni.

50. § (1) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Solti Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozatok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

51. § (1) Solt Város Önkormányzat és Újsolt Község Önkormányzat 2013. március 1. napjától határozatlan időtartamra – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – közös önkormányzati hivatal alapításáról döntött.

(2) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Solti Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A közös önkormányzati hivatal székhelye: 6320 Solt, Béke tér 1.

(4) A közös önkormányzati hivatal az alapító önkormányzatok képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint működik.

52. § (1) A jegyző, mint a Solti Közös Önkormányzati Hivatal vezetője szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátása céljából - legfeljebb 6 hónapra – Solt város polgármestere helyettesítéssel bízza meg a Solti Közös Önkormányzati Hivatalban a jegyzői tisztség betöltésére megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselőt.

53. § A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, az aljegyző egyidejűleg belső szervezeti egység vezetésével is megbízható.

54. § (1) Az önkormányzat vagyona a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, Újsolt fejlődésének elősegítését szolgálja.

(2) Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, valamint külön rendeletben határozza meg.

55. § (1) A helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottakon túl a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezheti.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

56. § Ez a rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba.

57. § Hatályát veszti Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (XII.19.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.